A köszvényes beteg diétája

2010.12.07. 21:32 naturicumtrend

Kevés hús és sok folyadék fogyasztása szükséges

A köszvény a szervezet húgysav-anyagcsere zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép

lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik. Ennek oka a
húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet.

A húgysav a májban keletkezik, részben a szervezet saját sejtmagjainak, részben pedig a

táplálékkal felvett sejtmagok lebontása során. Több mint kétharmada a vizelettel választódik
ki, kisebb része a széklettel, az izzadsággal stb. távozik. A köszvény kizárólag az embereknél
előforduló megbetegedés. Kialakulásában genetikus és környezeti tényezők egyaránt
szerepelnek. Az elsődleges, feltehetőleg örökletes köszvény 90 százaléka veseeredetű, vagyis
a kiválasztás csökkenése a kóroki tényező. A másodlagos, szerzett formák gyakran más
betegséghez csatlakozva fordulnak elő.
A szérum húgysavtartalom nagymértékű emelkedésének következtében a túltelített oldatból
az ízületekben, és más szövetekben is nátrium-urát-monohidrát kristályok csapódnak ki,
különböző kórképeket idézve elő.

� Hiperurikémia
(Túl sok húgysav a vérben)

Előfordul, hogy csak a laboratóriumi vizsgálat tárja fel a magas húgysavszintet, s esetleg
(még) nincs is más jellemző tünet. Ilyenkor hiperurikémiáról beszélünk. A
húgysavanyagcsere-zavarhoz gyakran társul cukor- és zsíranyagcsere-zavar is, a betegek nagy
része túlsúlyos, ezért gyakoribb a magas vérnyomás és nagyobb a szívizominfarktus
kialakulásának a veszélye.

� Heveny köszvényes ízületi gyulladás

Ha a szérum húgysavszintje az oldhatósági határt meghaladja, húgysavkristályok válnak ki.

Maguk az urátkristályok nem irritálnak, hiszen a köszvényes betegek tünetmentes ízületeiben
is jelen lehetnek, de ha a fehérvérsejtek bekebelezik a kristályokat, olyan biológiailag aktív
vegyületek szabadulnak fel, amelyek heves gyulladásos reakciót váltanak ki, köszvényes
gyulladást okozva az ízületekben. Az ízületi folyamat általában 45 éves kor után, tartósan
fennálló hiperurikémiát követően alakul ki. A betegség férfiaknál gyakoribb. Az ízületi
gyulladás általában az alsó végtag ízületeire korlátozódik, és kezdetben csak egy ízületre
lokalizálódik A heves fájdalommal járó ízületi gyulladás, a köszvényes roham sem ritka. Az
esetek zömében a nagylábujj, máskor a boka-, sarok-, térd-, ritkábban a csukló-, kézujj- és
könyökízület is érintett lehet.

� Tophusos (csomós) köszvény

A tophusoknak a tömör, szövetkárosodást okozó, kifekélyesedésre hajlamos csomókat

nevezzük. Az ízületek környékén, a nyomásnak kitett pontokon, vagy a lágyrészekben,
sokszor a fülkagylón alakulnak ki.

� Vesekőbetegség

Húgysavkő kialakulására a köszvényes betegek 10-20 százalékánál lehet számítani, de

gyakrabban alakulnak ki náluk kalcium-oxalát tartalmú vesekövek is.

A köszvény gyógyszeres kezelése

A köszvény kezelésének célja - az ízületi gyulladás kezelésén túlmenően - a

szérumhúgysavszint csökkentése, amit vagy
- a húgysavszintézis gátlásával, vagy
- a húgysavürítés fokozásával érnek el.
A köszvény étrendi kezelése
A húgysavképződés étrendi befolyásolása a nagy purintartalmú ételek fogyasztásának
korlátozását jelenti. A táplálékból származó purinok a hiperurikémiás betegek
szérumhúgysavszintjét nagyobb mértékben emelik, mint az egészségesekét. A diéta mind a
megelőzés, mind a kezelés része lehet, hiszen hozzájárulhat a tünetmentesség eléréséhez,
másrészt az étkezés a betegség tüneteinek felszínre kerüléséhez is vezethet.

� Energia- és zsírszegény étrend

A köszvényes betegek nagy része túlsúlyos. Energia- és zsírszegény étrend, s ennek

eredményeként a testtömeg fokozatos csökkenése számos esetben csökkenti a
szérumhúgysavszintet, s a gyakran az egyidejűleg fennálló kóros vérzsírszintet is kedvezően
befolyásolja. A túlságosan alacsony energiatartalmú étrend, vagy az éhezés azonban káros
hatású, mert ilyen esetekben csökken a húgysavkiválasztás, tehát éppen ellentétes hatást vált
ki. Amennyiben cukoranyagcsere-zavar is fennáll - diéta esetén - ezt is figyelembe kell venni.

� Alkohol

A hiperurikémiás betegek nagy része rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az alkohol - feltehetően

a lebontása kapcsán képződő tejsav hatására - gátolja a húgysavkiválasztást a vesében, tehát
szérumhúgysavszint-emelkedést eredményez. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása
köszvényes rohamot idézhet elő.

A diéta lényege: alacsony purintartalmú étrend

Néhány élelmiszer purintartalma:

� igen nagy: élesztő, belsőségek, füstölt húsok, húskivonatok, pisztráng, hering, szardíniák,
kagylók
� nagy: sertéshús, marhahús, birkahús, kacsa, pulyka, szarvas, szárazbab, lencse, borsó
� közepes: csirke, sonka, angolna, zöldborsó
� jelentéktelen: tej és tejtermékek, sovány sajtok, cereáliák, saláták, gyümölcsök, burgonya,
sárgarépa, retek, cékla, cukor, magvak

A köszvényes beteg diétája a gyógyszeres kezeléssel elérhető jó eredmények ellenére sem

felesleges, bár kétségtelen, hogy veszített a jelentőségéből. (Az élelmiszerek purintartalmáról
a tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni.)
A számításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebb purintartalmú, növényi eredetű
élelmiszerekből, amelyeket általában köretként fogyasztunk, nagyobb mennyiségeket eszünk
meg, így a purinbevitel nem kevés. Tehát a purintartalmon kívül az élelmiszer adagjára is
figyelni kell. Az étrend zöme lehetőleg csekély purintartalmú ételekből álljon.

� Folyadékbevitel

A köszvényes beteg fogyasszon sok folyadékot, ezzel megelőzheti, hogy a vizelete

besűrűsödjön, a vesékben húgysavkristályok képződjenek, és vesekő alakuljon ki. A húgysav
oldhatóságát a vizelet vegyhatása is befolyásolja: savas közegben rosszabb az oldhatóság,
ezért a vizeletet lúgosító diéta (tej, gyümölcsök, főzelékek) alkalmazása is javasolható.

Fontos, hogy a diéta ne tartalmazzon túlzottan szigorú megszorításokat. Segítse, és ne

nehezítse a köszvényes beteg életét.