Professional Documents
Culture Documents
Az általános forgalmi adó (áfa) 1988 óta a költségvetés stabil bevételét képezi. Bevezetése óta eltelt évek
során folyamatosan megvalósult az Európai Unióban alkalmazott hozzáadott-érték típusú forgalmi adóval
való harmonizáltsága. Az elmúlt évek során végrehajtott módosítások nyomán azonban egyre
nehezebben lehetett biztosítani az adózók jogkövető magatartását, valamint a hatósági jogalkalmazást,
ezért szükségessé vált egy új áfatörvény megalkotása.
Az általános forgalmi adó (továbbiakban az áfa) olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a
vállalkozók a termelés, forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni és az adó terhét a
végső felhasználó, a fogyasztó viseli. [Forrás: Adóreform és a költségvetési gazdálkodás, SALDO,
1987.]
általános,
forgalmi,
fogyasztói (végső felhasználást terheli),
összfázisú,
nettó (túlfizetés visszaigényelhető),
közvetett,
stabil költségvetési bevételt eredményez,
semleges,
mechanizmusa könnyen áttekinthető,
egyidejűleg kényszerít a szabályszerű számlázásra és megnöveli a számlázással való visszaélés
lehetőségét,
szűk körben ad lehetőséget kivételes elbánásra,
adminisztrációigényes.
Az áfa alanya
Az Áfatörvény értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve
alatt gazdasági tevékenységet folytat tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére. Ebből a
megfogalmazásból következik, hogy nincs különbség az adóalanyok között abban, hogy milyen
szervezeti keretek között működnek, mindenki adóalannyá válik, ha saját nevében gazdasági
tevékenységet végez. Adóalany belföldi és külföldi személy egyaránt lehet.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától kezdve meghatározott adóalanyi körnek lehetősége
van ún. csoportos bejelentkezésre. Ez azt jelenti, hogy az áfaszabályok szempontjából egyetlen
adóalanyként kezelnek belföldi illetőségű, jogilag független, de pénzügyileg, gazdaságilag és
szervezetileg szorosan összekapcsolódó személyeket.
Szolgáltatás nyújtása
Az áfaszabályozás lényege ebben a vonatkozásban is az, hogy minden adóköteles ügylet adózzon, de
csak egyszer és egy helyen. A Közösségi forgalomban főszabályként az ún. célország szerinti adózás
valósul meg, vagyis a Közösség tagállamába irányuló értékesítés adómentes, de a másik oldalon, a
Közösségen belülről történő termékbeszerzés adóköteles.
Termékimport
A kereskedelmi vállalkozás az áfával növelt eladási áron értékesíti a termékeket és a bruttó beszerzési
árat fizeti meg szállítóinak árubeszerzéskor. Az áfa tehát beépül az árakba, de nem befolyásolja a
vállalkozás jövedelmezőségét. A vevők felé felszámított áfa a gazdálkodó szervezet számára fizetési
kötelezettséggel jelent az állami költségvetésbe, a beszerzések során megfizetett áfa viszont
visszaigényelhető, illetve a fizetendő adóból levonható. A kalkulációk, az árkialakítás során az áfa
mindenképpen lényeges tényező.
Áfa fogalma
Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a
hozzáadott érték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója
viseli.
Áfa jellemzői
1987-től minden adóköteles értékesítést végző gazdálkodó köteles vevői felé áfát felszámítani, és ezt az
adóhatóságnak megfizetni. A termék értékesítesen kívül áfat kell fizetni a termékimport után is. Az
általános forgalmi adó összfázisú, nettó alapú, közvetett és fogyasztási adó.
Összfázisú az adó, mert a termelés és a forgalmazás minden fázisában fel kell számolni.
Nettó alapú az adó, mivel az értékesítés után felszámított adó összegéből levonható a beszerzések
számláiban felszámított adó, és az adóhatóság felé pénzügyileg a különbözetet rendezendő. Közvetett az
áfa, mert az adózásra kötelezett gazdálkodónak lehetőségük van az adó áthárítására. Az értékesítéskor
felszámított adót a vállalkozás vevő fizetik meg, a beszerzéskor általa felszámított adót pedig, mint látjuk
az adóhatóság felé fizetendő adójából levonhatja. Fogyasztói adóként azért jellemezhető az áfa mivel a
végső felhasználónak, a fogyasztónak nincs lehetősége az adó áthárítására. A fogyasztó a termék
árában megfizeti az áfát, de azt nem követelheti vissza az adóhatóságtól, tehát az áfa a végső soron őt
terheli. Az általános forgalmi adó a fogyasztókat terheli, mivel az áruk vásárláskor az áfá-val növelt bruttó
árat kell megfizetniük. A terméket értékesítő vállalkozások számára azonban az eladási árba beépített
áfa nem jelent árbevételt, mivel azt be kell fizetnie az adóhatósághoz. A befizetett összeg az állami
költségvetés bevételeit gyarapítja.
Áfa alanya
Minden gazdasági tevékenységet folytató természetes és jogi személy, különösen az értékesítéssel és a
szolgáltatással foglalkozók.
termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál
o vállalkozás
o intézmény
o alapítvány
o más szervezet
termékimportnál
o importáló
Áfa tárgya
Az adóalany által belföldön végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, termékimport.
1. Termékértékesítés
A birtokba vehető dolgoknak ellenérték fejében történő átadása.
Kivétel: pénz átadása, értékpapír adásvétele, betételhelyezés, hitelnyújtás Termékértékesítésnek számít:
2. Szolgáltatásnyújtás
Minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek.
3. Termékimport
A termék külföldről belföldre történő behozatala vagy más módon történő bejuttatása.
Áfa hatálya
területi hatálya: Nálunk Magyarországon, csak a magyar határokon belül érvényes és alkalmazható
(kivitel, export esetén mindig a célzott országok adószabályai az érvényesek).
személyi hatálya: az adó alanya (saját nevében jogokat szerez és kötelezettséget vállal, gazdasági
tevékenységet folytat, perelhet is)
tárgyi hatálya: az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
termékimport
Számla tartalma
a számla sorszáma
a számla kibocsátójának neve, címe, adószáma
a vevő neve, címe
a teljesítés időpontja
a szálmakibocsátás ideje, a fizetési mód és határidő
a termék (szolgáltatás) megnevezése, statisztikai jelzőszáma
a terméke (szolgáltatás) mennyiségi egysége, mennyisége
az a dó nélküli vételár és ellenérték tételenként és összesen
a felszámított adó százalékos mértéke, összege tételenként és összesen
a termék (szolgáltatás) adóval növelt ellenértéke tételenként és összesen
a számla végösszege
számla sorszáma
számla kibocsátójának neve, címe, adószáma
vevő neve, címe
számla kibocsátásnak kelte
termék (szolgáltatás) megnevezése, statisztikai jelzőszáma
áru mennyiségi egysége, mennyisége
termék (szolgáltatás) adóval növelt egységára
adóval növelt ellenérték tételenként és összesen
adókulcs az adóval növelt ár százalékában
Eljárási szabályok
az áfakörbe tartozók önbevallók, tudniuk kell, hogy mit és mikor kell bevallani és fizetni
az adó megállapítása bevallás formájában történik
az áfabevallás időpontja az elért árbevételtől, illetve az adóegyenleg nagyságától függ
a bevallás lehet havi, negyedéves vagy éves (1.000.000 Ft adóegyenlegnél már havi adóbevallás
kötelező)
az adóbevallás nem mentesít az adófizetés alól (és fordítva)
az adóköteles tevékenységről számlát kell kiállítani (a blokk nem számla). A NAV által elfogadott
számlák
számla (az áfa felbontva szerepel benne)
egyszerűsített vagy készpénzfizetési számla
nyugta
mind a kimenő, mind a bejövő számlákról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható
az adókötelezettség keletkezésének időpontja
az áfa nélküli érték
az áfával növelt érték
az áfa összege
a kimutatást áfakulcsonként kell elvégezni