Kié az alkotmányozás joga?

1949. évi XX. törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmánya

2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott

képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (kiemelés tőlem)
Valamint = éppúgy, mint.

Vagyis a nép gyakorolja a hatalmat, és nem a képviselő!

A képviselő tehát csak eszköz, és az Alkotmány 19. § (3) sorolja fel azokat a jogköröket, mégpedig normaként,
melyekben a nép a hatalmát nem közvetlenül, hanem az választott lépviselők útján (országgyűlés) gyakorolja. Ami
nincs felsorolva, azt a nép közvetlenlenül gyakorolja, hiszen a 19. § (3) csupán a „minden hatalom” szűkítése. Mivel az
új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása nem szerepel az országgyűlés jogkörei között, így annak joga a népé.

Ezt igazolja meg a jogalkotó szándéka is a 1989. évi XVII. törvény 7.§-ból: „Az alkotmány elfogadásáról
(megerősítéséről) népszavazás útján kell dönteni”.

Ez egyértelműen bizonyítja, hogy az alkotmányozó hatalom a nép, hiába próbálják ezt tagadni!
Az országgyűlésnek nem volt alkotmányozási joga, ezért az Alaptörvény érvénytelen.

Az alkotmány elfogadásának módja

Komolytalan érvelés, és egyben hamis állítás, hogy az országgyűlés „a) Megalkotja a Magyar Köztársaság
Alkotmányát” normaszövegre hivatkozás az elfogadás módjára utal! Mint ahogy a b) pontba sem az írták, hogy például
„az országgyűlés megalkotja az ÁFA törvényt”, és akkor az erre való hivatkozás a törvényalkotás módjára utal.

Vagyis ez nem más, csak egy jogtalanságot elfedni akaró hamis állítás. De egyébként is lényegtelen, hiszen az a
lényeges, hogy mi volt az Alkotmányt megalkotó országgyűlés szándéka, mert mindig a jogalkotó szándéka a mérvadó,
és itt a jogalkotó az 1989-es országgyűlés.

Ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy az országgyűlés alkothasson új alkotmányt vagy alaptörvényt, akkor az
Alkotmányban törvényalkotás normaszövegéhez (19. § (3) b) „törvényeket alkot”) hasonló lenne a normaszöveg,
például „a) alkotmányt és/vagy alaptörvényt alkot”.

1989-ben a népszuverenitásból eredő minden jog az országgyűlésé volt! Azért kellett a 19. § (3) a) pont normaszövegét
így megfogalmazni, hogy az országgyűlés csak ilyen névvel alkothasson alkotmányt, mert az új alkotmány
elfogadásának lehetőségét a népnek szánták. Mivel a Magyar Köztársaság Alkotmányát (tulajdonnév!) 1989-ben
megalkották, ezért erre a pontra hivatkozva már nem lehet semmilyen jogszabályt alkotni. Ez volt a jogalkotó szándéka,
és ezt igazolja a fent említett 1989. évi XVII. törvény is.

A 24. § (3) vizsgálata:

A 24. § (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések

meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. (kiemelés tőlem)

Nézzük mit mond az értelmező szótár!

A MAGYAR NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA ( mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara )

MEGVÁLTOZTAT tárgyas ige Vkit, vmit megváltoztat: kisebb-nagyobb fokú változást okoz, hoz létre, idéz elő
benne, rajta.

A „benne”, „rajta” csak úgy lehet változtatni, ha a megvátoztatandó dolog a változás után is megmarad, különben a
változás nem lehetne benne vagy rajta. Ebből látszik, hogy hamis állítás az, hogy az új létrehozása megváltoztatásnak
minősül.

Nézzük hogyan fejezzük ki az új dolog létrehozását!

1/2 oldal
ALKOT tárgyas ige -tam, -ott, alkosson

1. Szellemi v. fizikai munkával új művet fokozatosan létrehoz. (kiemelés tőlem)

MEGALKOT [g-a] tárgyas ige (választékos) Vminek az alkotását véghezviszi; alkotó munkával megcsinál, elkészít
vmit; létrehoz.

Tehát hamis az az állítás, hogy az Alkotmány 24. § (3) lehetőséget adott új alkotmány megalkotására, mert a
megváltoztatás nem jelenti újnak a létrehozását. Márpedig a jogszabályok értelmezésénél a magyar nyelv szabályait kell
alkalmazni, és az értelmezésben a A MAGYAR NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA az irányadó.

Az Alkotmányban nincs olyan pont, amelyre hivatkozva az országgyűlés új alkotmányt vagy alaptörvényt
alkothatott volna. Az új alkotmány elfogadásának módja NÉPSZAVAZÁS, ezért az Alaptörvény érvénytelen.

Az országgyűlés nem adhat magának jogot

Ez már valójában egy érvénytelen, joghatás kiváltására nem alkalmas jog tartalmának vizsgálata, de rá lehet mutatni,
hogy az Alaptörvény a tartalma alapján is érvénytelen, mivel az országgyűlés saját magának jogot adott, ami jogi
nonszensz, mert a megbízott képviselő nem szűkítheti le a nép minden hatalmát a közhatalom forrására, egyben a saját
jogátz kiterjesztve, másként fogalmazva: egy megbízott képviselő nem veheti el a tulajdonos tulajdonát, és írathatja a
saját nevére, neki csak annyi jogot hagyva, hogy ki képviselheti az új tulajdonost.

Az Alaptörvény tehát a tartalma alapján is érvénytelen!

A 20 oldalas jogi állásfoglalásban további érvénytelenségi okok is megtalálhatók. Az érvénytelenségi okok közül egy is
elég az Alaptörvény érvénytelenségéhez!

2/2 oldal