Az elme rejtelyei
Az elmefiloz6fia XXI. szazadi feladatai
Egy klasszikus es napjainkban ismet ak-
tualis filozofiai problema felelevenitesere
nyujtott lehetoseget a Debreceni Egyetem:
a fokent az egyetem PhD-hallgatoibol allo
Meritum Tarsadalomtudomanyi-filozofiai
Kutatocsoport es Egyesiilet a Filozofia In-
tezettel kozosen megrendezte Az elme rej-
telyei cimii szakmakozi miihelybeszelge-
teset, mely nagy nepszen1segnek orvend
a hallgatok koreben. A rendezveny tema-
tikaja harom fa reszre tagolodott. Elsa-
kent dr. Kelemen Istvan kritizalta eloada-
saban a mentalizmus doktrinajat a kesei
Wittgenstein filozofiajanak nezopontjabol.
Az elme es a nyelv viszonyanak feltarasa
utan dr. Szabo Csaba pszichologiai eloada-
sa kovetkezett, amelyben gyakorlati pel-
dak soraval erzekeltette a hipnozis jelento-
seget es annak testi funkciokra gyakorolt
hatasat. Vegiil Szabo Attila boncolgatta to-
vabb a fiziologia es a psziches tortenesek
kozotti viszonyt, es ramutatott azokra az
anomaliakra, amelyek magyarazata tovab-
bi elmeleti kereteket, sot talan paradigma-
valtast is eredmenyezhet a kozeljovoben.
A kiseloadasok altal felvetett problemak
folytan parazs vita alakult ki a szubjek-
tiv tapasztalatok es azok fiziologiai leirasa
kozotti kapcsolatrol, valamint a lelki jelen-
segek es azok nyelvi megnyilvanulasainak
viszonyarol. · nek a szkeptikus ervrendszerek is. Thomas
A fent emlitett temak es fogalmak kony-
nyebb megertese erdekeben rovid filozofiai
attekintest kell tenniink. Az agy-tudat, il-
letve test-elme dualizmus Rene Descartes
oroksege - a szubsztancia vagy kartezia-
nus dualizmus neven elterjedt elmelet ket
kiilonbozo dimenziora osztotta a vilagot:
a kiterjedt szubsztanciara (res extensa) es
a gondolkodo szubsztanciara (res cogitans).
E kiilonbsegtetel motivacioit egyreszt a
XVII. szazadban formalodo modern kvan-
titativ tudomanyban, masreszt a katoli-
kus egyhaz dominanciajaban talaljuk meg.
Descartes szamara a filozofiai reflexio he-
lyes modja az introspekcion alapulo mod-
szeres ketely. A szubjektiv tapasztalatok
hozzafereseben kitiintetett szerepet kap a
,befele fordulo" szubjektum, akinek figyel-
me reflektorfenyhez hasonloan pasztaz-
za a lelki tartalmak folyamat. A megisme-
ro szubjektum lelki tartalmai, mas neven
mentalis allapotai- legyenek azok gondola-
tok, erzelmek, erzekletek - privatak. Ha ta-
pasztalataim kizarolag szamomra, gondol-
kodo szubjektum szamara adottak, akkor
kizarhatjuk az interszubjektfv tesztek lehe-
toseget. Ugyanakkor egy tudomanyos vizs-
galodas eppen az interszubjektiv megfigye-
leseken alapul. Ebben a problemaban mar
tetten is ertiik a kilencvenes evekben in-
dulo es napjainkban kiteljesedo interdisz-
ciplinaris torekves egyik alapveto kihiva-
sat. E torekves celja egy ii.j paradigma, az
ugynevezett tudat tudomany (science of
consciousness) megalapozasa, amely jelen-
leg meg modszertani es konceptualis he-
terogenitastol terhes. A torteneti vezerfo-
nallal felderitjiik, hogy milyen fazisokon
keresztiil jutottunk el egy ilyen ambiciozus
es megis ellentmondasos diskurzushoz.
A XX. szazadi materialista programok
elterjedese saran a human tudomanyok
es a termeszettudomanyok ,ket kultura-
janak" kiilonbsege ismet jelentosegre tett
szert. Smart, Amstrong, Place, Feigl angol-
szasz es ausztral filozofusok mind amel-
lett probalnak ervelni, hogy szubjektiv ta-
pasztalataink agyi folyamatokkal azonosak.
Az 1960-as evek dominans materialista-fizi-
kalista programjai mellett, amelyek szerint
a szubjektiv tapasztalatok is megmagya-
razhatoak a fizikai tudomanyok eszkozta-
raval es ontologiajaval, lassan megjelen-
Nagel Smarttal szembeni ellenerve szerint
nem pusztan az agy allhat erzeteink hatte-
reben, hanem a testi mechanizmusok ege-
sze. Ugyanakkor Nagel hamarosan kiabran-
dul a fizikalista-materialista vilagkepbol: a
Milyen lehet denevernek lenni? (Nagel, 1974)
cimii klasszikussa valt cikke nyoman val-
nak nepszeriive a fenomenalis tudatossag es
a kvalia fogalmai. E ket ,szakkifejezes" a
fizikalistakkal szembehelyezkedo ,ii.j misz-
tikusok" fogalmi eszkoztarabol szarmazik.
Mindket fogalom a szubjektiv tapasztala-
tok minosegi aspektusara - Nagel megfo-
galmazasaval elve azok ,valamilyensegere"
- utal. A fenomenalis tudatossag fogalma a
kiilonfele eletformak kozotti szakadekra is
ramutat. Nagel szerint az ember nern tud-
hatja, milyen lehet denevernek lenni az 6
sajat nezopontjabol. A szubjektivitas nyers
tenyet, a mentalis allapotok ,valamilyen-
seget" (kvaliajat) nern tudjak megragadni a
redukcionistak, akik szarnara minden szub-
jektiv tapasztalat visszavezetheto agyi fo-
I
(
lyamatokra. Habar egy agykutat6 fMRI
keszi.ilekkel megmutathatja agyi aktivitas-
mintazatainkat, amelyek peldaul a piros
szin tapasztalata eseten fellepnek, ettcH
meg az idegtud6snak fogalma sines arr6l,
hogy a kiserleti alanynak milyen is pirosat
latni az 6 sajat nez6pontjab6l. A nyolcva-
nas evekben tovabbi antifizikalista ervek
sziiletnek Frank Jackson, Colin McGinn
es Joseph Levine tollab6l. Levine az ob-
jektivitas es szubjektivitas ismeretelme-
leti problemainak erzekeltetesere beveze-
ti a magyarazati szakadek kifejezest. Ha a
viz felszini tulajdonsagai helyett ,a kemia
nyelven" arr6l beszeliink, hogy a viz tu-
lajdonkeppen H20, akkor gond nelkiil elfo-
gadjuk a fenomenalis tulajdonsagok (szin-
telen, szagtalan, atlatsz6 folyadek) es egy
mikroszintii magyarazat (H 2 0) azonossa-
gat. Ha viszont ,A" agyallapot es ,P" piros
kvalia azonossagar6l beszeliink, akkor ugy
erezziik, valami kimarad a magyarazat-
b6l, meg akkor is, ha az agy es tudat kap-
csolatat elfogadjuk mint termekeny tudo-
manyos hipotezist. Az agyi allapotok es a
szubjektiv tapasztalatok kozotti azonossag
nyers tenyenek elfogadasa mellett felte-
hetjiik a nyugtalanit6 kerdest: vajon miert
az eppen erzett ,P" piros kvaliat eredme-
nyezi az adott neurofiziol6giai allapot es
miert nem valami mast? Szamtalan peldat
lehet felhozni amellett, hogy az agy a tu-
datallapotok egyik sziikseges feltetele (ve-
gyiik peldaul az alvas, ebrenlet es k6ma al-
lapotait), de az uj misztikusok szerint, ha
a tudatallapotok kibontakozasanak rejte-
lyet meg is fejtjiik, tovabbra is megoldat-
lan marad az agy-tudat dualizmus kerdese:
vajon miert bukkan fel egyaltalan a szub-
jektivitas az agyb6l?
Mint mar emlitettiik, a kilencvenes
a
evek kozepen magyarazati szakadek es
a fenomenalis tudatossag problemai inter-
diszciplinaris kezdemenyezesbe torkollot-
tak. 1996 6ta minden evben megrendezik
A tudat tudomanya fele (Toward a science of
consciousness) cimii konferenciat, amely-
nek legut6bb eppen Magyarorszag volt a ha-
zigazdaja. (Az errol sz6l6 tud6sitast, Szabo
Attila tollab6l, l. lapunk 2007. okt6beri sza-
maban - a Szerk.) Ugyanakkor megsem al-
lithatjuk, hogy a tudatossag konkretabb
definici6t nyert volna az interdiszciplinaris
munkat6l. Elegedjiink meg egyel6re azzal,
hogy a tudatossag (consciousness) kifejezes
egyfajta csoportfogalomkent szerepel a ku-
tat6k koreben, amely sokfele agyi es pszi-
chol6giai jelenseg elemzesere adhat ala pot.
A jov6 tudat tudomanyanak egyik legf6bb
konceptualis kihivasa a tudatossag egzakt
meghatarozasa. Egy uj paradigma szem- lapitja, hogJ
pontjab6l erdemes lenne el6allni valamife- rendelke~
le ,tudat-definic6val". Ugyanakkor eppen a sok koziil A
paradigma fog alma juttatja esziinkbe, hogy tetelezi a~
egy tudomanyos kutatas szorosan ossze- megismerhlll
fiigg a tarsadalmi, kulturalis valtozasokkal,
igy talan nem meglep6, ha egy paradigma-
inkabb az-
tetten. Az ~
valtas kezdeten szamos anomalia megvala- azonban •
szolatlan marad. Fogalmaink plaszticitasa- erzet-sza~
ra erzekletes pelda lehet a ,gen" fogalma. ponde~
Vajon valamennyi kutat6laborban ugyan- z6fiai ·
olyan m6don gondolkoznak-e a genekr6l? nalta fel, .
Vajon hanyfele meghatarozas latott napvi- sajat pel ,
lagot, ami6ta Watson es Crick felfedeztek a Olyan ez,
DNS kett6s spiraljat? Ebb6l a perspektivab6l amelyben ·
mar nem is meglep6, hogy a tudatossag cso- neveziint.
portfogalmanak szamtalan jelentesarnyala- a masik
ta van. Termeszetesen a szubjektivitas es vetkezik,
objektivitas nyers ellentetere, fogalmi ziir-
zavarokra, a helyes beszedm6d hianyara
hivatkozva nagy a kisertes, hogy a tudat
tudomanyanak tervet valamifele ,uj altudo- nepsze
manyos szektanak" tekintsiik. A kutatas- kodasm'
ban reszt vev6 tud6sok es filoz6fusok te- nyilvan
kintelyere val6 hivatkozas helyett inkabb pontja,
az interdiszciplinaris munka praktikus felfoga ,
eredmenyeire szeretnenk felhivni a figyel- sziikse -
met. Gondoljunk arra, hogy a panikbeteg- paszta
seg es az idegesseg tiinetei nagyon hason-
l6ak lehetnek fenomenol6giai szemszogb6l,
s PET- es egyeb technikakkal felfedezhet-
jiik, hogy nem ugyanazon agyteriiletek ak-
tival6dnak a ket esetben. Egy ilyen kuta-
tas farmakol6giai eredmenye lehet peldaul,
hogy a panikbetegseget antidepresszanssal
es nem nyugtat6val kezeljiik (Flanagan,
1998). Tovabbi · pozitiv peldakent emlit-
hetjiik, hogy szamos diszciplina sziiletett
a kozelmultban, amelyek a szubjektiv ta-
pasztalatok es azok fiziol6giai hattere ko-
zotti kapcsolatot uj perspektivakb6l elem-
zik. Ilyen peldaul a kognitiv idegtudomany,
a neuropszichol6gia vagy a meg diszcip-
linanak sem nevezhet6 pszciho-neuro-
immunol6gia. Ebb6l a szempontb6l a tudat
tudomanyanak terve mar kevesbe latszik
ut6pisztikusnak.
E rovid torteneti bevezetessel egyben
attekintettiik miihelybeszelgetesiink f6
problemait is, amelyekre el6ad6ink sajat
szemszogiikb6l reflektaltak. Els6 el6ad6nk
dr. Kelemen Istvan volt, aki szerint az
agy-tudat dualizmus a kesei Wittgenstein
filoz6fiajanak tiikreben nem ontol6giai
problemanak, hanem ertelmetlen beszed-
m6dnak, grammatikai illuzi6nak tetszik.
A kartezianus doktrina szerint szavaink
bels6 tartalmakat jelolnek. Ez a kep azon-
ban a nyelv reprezentaci6s hasznalatat tiik-
rozi, amellyel szemben Wittgenstein megal-
 lapitja, hogy a nyelv szamtalan funkcioval
rendelkezik, a reprezentacio csupan egy a
sok koziil. A mentalizmus doktrinaja el6fel-
tetelezi a gondolkodo szubjektum szamara
megismerhet6 privat nyelvet, amelyet leg-
inkabb az erzetszavaink nyoman erhetiink
tetten. Az (anti)privat-nyelv argumentum
azonban megkerd6jelezi az erzetek es az
erzet-szavak kozott feltetelezett korres-
pondencia ertelmesseget. El6adonk A Filo-
z6fiai vizsgal6dasok 293. paragrafusat hasz-
nalta fel, amely szerint mindenki csak a
sajat peldajabol ismeri, hogy mi a fajdalom.
Olyan ez, mintha volna egy skatulyank,
amelyben volna valami, amit ,bogarnak"
neveziink, am senki sem tud belepillantani
a masik skatulyajaba. E tenyb6l viszont ko-
vetkezik, hogy skatulyainkban valami ege-
szen mas targy is lehetne, vagy eppen egy
sziinteleniil valtozo dolgot is tartalmazhat-
na. A bogar peldaja Wittgenstein egyik leg-
nepszen'ibb passzusa a kartezianus gondol-
kodasmoddal szemben. A paragrafus vegen
nyilvanvalova valik Wittgenstein allas-
pontja, mely szerint a nyelv hasznalatelvii
felfogasanak kovetkezmenye, hogy nines
sziiksegiink a ,bogarra", a szubjektiv ta-
pasztalatokra, a kvaliakra, a nyelvjatek e
grammatikai fikciok nelkiil is gyakorolha-
to lenne. ,Ez azt jelenti: ha az erzet kife-
jezesenek grammatikajat a 'targy es megje-
loles' mintajara konstrualjuk, akkor a targy
mint irrelevans kihullik a vizsgalodasbol."
(Wittgenstein, 1998, 150. o.) Wittgenstein
nem tagadja a fajdalmak es egyeb erze-
tek fizikai valosagat, ugyanakkor ramutat,
hogy a megertes es a jelentes szempont-
jabol teljesen indifferens, hogy feltetele-
ziink-e bels6 allapotokat vagy sem. Egy na-
gyot ugorva, az el6bbi argumentacio azert
is relevans, mert megkerd6jelezheti az in-
terdiszciplinaris tudatossag kutatasana,k
letjogosultsagat is. Ha az erzeteinkr6l sz6tt
verbalis beszamoloink tarsadalmi konven-
ciok es egyeb eletformainkbol adodo sza-
balykovetesi strategiak eredmenyei- erzet-
szavaink a kozos nyelvjatekbol szarmaznak
-, akkor vajon minek a korrelacioit latjuk
akkor, amikor az agyi folyamatokat vizs-
galjuk? Van-e ertelme egyaltalan az agyi
folyamatok es a mentalis allapotok korre-
lacioirol beszelni? Az agy es tudat kozotti
distinkcio elvesziti elet, ha a nyelv es elme
viszonyat az el6bbiek fenyeben tekintjiik.
Ezutan dr. Szabo Csaba el6adasa kovet-
kezett, amelyben lelektani oldalrol kozeli-
tett az elme es a test inteiakciojahoz, es
a fenti argumentacioval szemben megje-
gyezte, hogy a pszichologia az erzet kife-
jezesek mogott valodi szubjektiv tapaszta-
latokat feltetelez, majd ezutan a hipnozis
kutatasanak egy rovid torteneti attekinte-
set nyujtotta. A kozepkorban - fajdalom-
csillapito szerek hijan - rendszeresen hasz-
naltak ezt a rejtelyes technikat amputalas
el6tt, vagyis az elvileg elviselhetetlen faj-
dalom csillapitasara. Az el6ado fontosnak
tartotta hangsulyozni, hogy a hipnozis nem
valamifele magia, hanem ket ember kozos,
interaktiv kapcsolatan alapulo pszichologi-
ai technika, amellyel tudatallapotok szeles
skalajat lehet letrehozni. A hipnozis tera-
pias hasznalata immar gyakorlati jelent6-
segre tett szert. Szabo Csaba gyakorlati pel-
dakkal elve mutatta be azokat az eseteket,
amelyek mikroszintii - peldaul molekula-
ris biologiai - magyarazata jelenleg meg
nagy feladat lehet a redukcionista terme-
szettudomanyok szamara. Az egyik kiser-
let soran peldaul hipnoterapia segitsegevel
sikeriilt szemolcsoket eltavolitani a pacien-
sek tester6l barmifele kiils6 orvosi beavat-
kozas nelkiil. A dolog erdekessege, hogy a
szemolcsot egy virus okozza es ezert azt
tulajdonkeppen egy joindulatu daganat-
kent foghatjuk fel. Hasonlo, virusos erede-
tii, am rendszerint rosszindulatu daganatot
okoz a szemolcs virusanak egy masik ,ro-
kona", a mehnyakrak korokozoja. Az utob-
bi evekben szamos publikacio sziiletett a
mehnyakrak hipnoterapias kezeleser6l, ami
nagyon nagy eredmeny, tekintve a beteg-
seghez kapcsolodo dramai statisztikakat.
A fent emlitettek kontextusaban erthet6,
hogy napjainkban is alapos kutatasok foly-
nak szamos egyeb betegseg hipnoterapiaja-
val kapcsolatban (pl. cukorbetegseg, leuke-
mia stb.). Filozofiai szempontbolleginkabb
az elme es a test interakciojanak kerdese
keltette fel erdekl6desiinket. Egy hipnoti-
kus transzban lev6 paciens szamara befo-
lyasolhatova valik a fajdalom erzete. Egyik
esetben hideg vizbe martja kezet az ille-
t6, es egy id6 utan fajdalomra panaszkodik,
mig a hipnotiz6r hatasara a masik esetben
nem erzekeli a fajdalmat. Elmefilozofiai
szempontbol megd6bbent6, hogy habar az
erzetek radikalisan megvaltoznak a transz
el6tti es a transz alatti allapotban, a faj-
dalom fiziologiajanak mechanizmusaiban
alig merhet6 valtozas (Rainville P, 2007).
Szabo Csaba ezekkel az erdekes peldakkal
elve hivta fel figyelmiinket a pszichologia
es fiziologia kozotti kapcsolat nyitott ker-
deseire. Megjegyzesei aktualisak, hiszen a
fent emlitett tudat tudomany tervezet sze-
retne minel szorosabbra fiizni a kapcsola-
tot az elme es a test kozott, ami azt jelenti,
hogy vizsgalnia kellene a jelenleg anomali-
anak tuno jelensegeket is. Ugy latszik, az
agyi folyamatok es a szubjektiv tapaszta-
latok korrelacioi nemcsak filozofiai, hanem
pszichologiai szempontbol sincsenek telje-
sen tisztazva.
Az elme es a test interakcioja soran
felmeriilo anomaliakra reflektalt harma-
dik eloadonk, jelen cikk egyik szerzoje,
Szabo Attila is, aki eloszor filozofiai be-
vezetest nyujtott, melyben tisztazta a ko-
rabban emlitett kvalia, fenomenalis tuda-
tossag es magyarazati szakadek fogalmait.
Ezt kovetoen ismet a hipnozis problema-
ja keriilt eloterbe. Egy lehetseges ertel-
mezes szerint a hipnozis egy modosult tu-
datallapot. Egy ellentetes nezet azonban
a szemelykozi kapcsolatra fekteti a hang-
sulyt, es tagadja, hogy izolalhato tudatal-
lapotkent definialhatnank a hipnozist. Az
elme es a test interakciojara ujabb peldat
nyujt a napjainkban formalodo ugyneve-
zett pszicho-neuro-immunologia interdisz-
ciplinaris torekvese. E diszciplinanak meg
nem nevezheto tudomanyag arra torek-
szik, hogy csokkentse a paciensekben be-
kovetkezo immunvalaszzavarokat, amelyek
peldaul komoly erzelmi megrazkodtatasok
hatasara lepnek fel. Szabo Attila roviden
elmagyarazta az idegrendszer es az immun-
rendszer kozotti biokemiai kapcsolatokat,
amelyek mindket iranyban megvalosulhat-
nak. Tovabba felhivta figyelmiinket arra a
tenyre, hogy a pszicho-neuro-immunologia
mar nem csupan gyogyszeres kezeleseket
preferal, mint a klinikai orvoslas altala-
ban, hanem alkalmazza a placebo hatast,
az LSD-terapiat, a hipnozist, sot a spiri-
tualis elmenyek is pozitiv hatassal lehet-
nek a betegekre. Ezt kovetoen pedig az
entheogenekrol, a tudatmodosito szerekrol
hallhattunk nehany szot, amelyek a hatva-
nas-hetvenes evek hippikorszakanak egyik
motivalo tenyezoi voltak, am a mai tudat-
kutatasban is szerepet kapnak (Winter JC,
2007; Yarosh HL, 2007). A marihuana, az
LSD es a meszkalin neurokemiai hatteret
,A nyelv a legkegyetlenebb"
Borbely Szilard: Halotti Pompa
A Halotti pompa szep konyv. Gondos nyom-
dai kivitelezese magara vonja a figyelmet,
olyannyira, hogy akar azt is hihetnenk,
a megjelenese elterelheti figyelmiinket a
tartalmarol. Ebben az esetben azonban fol-
elemezve eloadonk kifejtette, hogy meg rna hozzajarul
sincsenek teljes mertekben felterkepezve kent le
e szerek biokemiai mechanizmusai. Ezek a konyv a
szerek a szubjektiv tapasztalatok leirasa- siremleke.
ban jelentos szerepet toltenek be, ugyanis Ako
olyan fenomenologiai - tapasztalati - di- hinni, h
menziokat nyitnak meg, amelyek alaposan lotti Po~
kibovitik az eberseg es az alom eddig vi- hirdeti a b
szonylag reszletesen elemzett allapotainak Taub Eizikl
leirasat. Ebben a temaban ismet az inter- volt/ aT~
diszciplinaris egyiittmiikodes relevans pel- VI.). Ha hi
dajaval allunk szemben. Kepalkoto vagy akkor az(Jij
akar EEG eljarasokkal osszehasonlithatjuk remtesbeal
a modosult tudatallapotok karakterisztika- megalkott;j
it peldaul az eberallapot vagy a REM alvas it, estereJ
jellemzoivel, es egyfajta ,osszehasonlito konyszelli
kvalia-tant" konstrualhatunk, melyet ter- belelapoal
meszetesen a tapasztalatokat atelt alanyok szekvencil
verbalis beszamoloira alapozunk. kotet met~
A kiseloadasok utan kovetkezo beszel- erre. Il~
~~~~:~
getesben gyakorlatilag az osszes eloado te-
zise vita targya volt. Az erzetek jelento-
sege, a hipnozis, a korrelacios kutatasok szelen-
magyarazo erejenek kerdesei szamos lato- mondat, /J
gatot reflexiora es tovabbi kerdesek felve- idezett
tesere kesztetett. Tovabbi vitat generaltak
a tudomany es a tarsadalmi kontextus ko-
zotti viszony problematikajanak es a tudat
tudomanyos vizsgalatanak lehetosegei.
Osszegzeskeppen: szembesiiltiink a
nyugtalanito problemaval, hogy Descartes
dualizmusa ota - a kozel negyszaz eves
kultura- es tudomanytorteneti fejlodes el-
lenere - az elme es a test interakcioja meg
mindig nem magyarazhato egyetlen elme-
leti keretben; ezert talan jogosan beszelhe-
tiink tovabbra is az elme megoldatlan rej-
telyeirol. Am a tudattudomany tervenek
optimista meggyozodese, hogy a kozeljovo-
ben alternativ valaszokat adhatunk a fenti
rejtelyekre, meg akkor is, ha a tudatossag-
rol alkotott kepiinkon, sot talan meg fizi-
kai vilagkepiinkon is valtoztatnunk kell.
Horvath Lajos - Szabo Attila
teteleznenk, hogy ez a ketto mindig elva-
lik egymastol, mikozben Borbely Szilard
uj kotete fenyes cafolat erre. Nem oncelu
szepsegrol van ugyanis itt szo, nem hili di-
szelgesrol, hanem arrol, hogy a tipografia