1.

A
Sorolja fel a szájüreg képleteit!
Ismertesse a fogak anatómiáját és szövettanát!

A szájüreg az emésztőrendszer tágult kezdeti szakasza.

Képzeletei:
-vestibulum oris(előcsarnok)
-cavum oris proprium(szájüreg)
-labium(ajkak)
-bucca(pofa)
-gingiva-íny
-dens/denstes
-palatum-szájpad(kemény és lágy szájpad)
-lingua-nyelv
-szájfenék
-nyelvcsap

A fogak a felső állcsont és az állkapocs fogmedri nyúlványaiban helyezkednek el. A fogak fő funkciója
a rágás,de fontos szerepük van a hangképzésben is.Biztosítják az arc esztétikus harmóniáját. A
rágásban az egyes fogak különböző feladatot töltenek be , ezért alakjuk és nagyságuk különböző.

A fogak az élet folyamán két sorozatban fejlődnek:

- tejfogak(dentes decidui) 20 db

-dentes permanantes (maradó fogak)32 db

Funkcionális szempontból három részből áll:

1. a koronából (corona dentis), amely kifejlett fogazat esetében

a fogíny felleti részt jelenti,
2. a nyakból (collum dentis)
3. a gyökérből (radix dentis).

Fogak fajtái:

 metszőfog ( dentes incisivi)koronája véső alakú, a rágóél felől a fognyak felé

keskenyedik.Egy gyökerük van.
 szemfog(dentes canini) az emberi fogazat legerősebb fogai,különösen a felső
szemfogak,amelyek a leghosszabb ,legnagyobb és legszilárdabb egygyökerű fogak. A szemfog
legjellegzetesebb része a rágóél-egymással 90 fokban találkozó élek,amelyek a találkozás
pontjuknál csücsköt alkotnak.
 kisőrlő( dentes praemolares)A kisörlőknek rágófelszínük van,amelyeken két csücsök
található.Általában egy gyökerűek csak a felső első kétgyökerű(vest.palat.)
  nagyőrlő(dentes molares) Rágófelszínükön felső fogak esetében négy,alsóknál 5 erős gumó
van, a gumók között keresztbarázda húzódik. A felső nagyörlők három
gyökerűek(vest.palat.)-az alsók két gyökerűek(mesiál,distál).
 bőlcsesség fog ( dens sapiens)

Fog részei:

 zománc-enamelum-substantia adamantia
 dentin-dentinum-substantia eburnea
 fognyak-cercix dentis
 gyökér-radix dentis
 pulpa-fogbél
 pulpaszarv
 cavum pulpae-pulpakamra
 cementfog gyökerét borítja
 canalis radicis
 foramen apicale
 ligamentum periodontale-gyökérhártyarugalmas
elhorgoszást biztosítja (0,2mm)
 alveolus-fogágyebben ülnek a fogak
 gingiva-íny

Pulpa vér- és idegellátása:

 felső fogak: artéria infraorbitalisból

 alsó fogak: artéria alveolaris inferiorból
 egy fogban ált. 1 artéria, 2 véna, 1 nyirokér található
 idegellátás: az odontoblast réteg alatt idegfonatot képeznek a fájdalomérző rostok
Foggyökér és csatorna viszonyai:

frontfog: 1 gyökér, 1 csatorna

felső 4-es: 2 gyökér, 2 csatorna
felső 5-ös: 1 gyökér, 1 csatorna
felső 6-os: 3 gyökér, 3 csatorna
felső 7-es: 3 csatorna
alsó fogak 1-5-ig: 1 gyökér, 1 csatorna
alsó 6-os: 2 gyökér, 3 csatorna

Fog felszínei:

1.Zománc:

A szervezet legkeményebb szövete, a koronát váltakozó vastagságban borítja. Legvastagabb a fogak

csücskein (2-2,5 mm) , a fognyak felé fokozatosan vékonyodik. A zománc 4-8 mikrométer átmérőjű
hatszögletű, hasáb alakú zománcprizmákból áll, amelyek hidroxilapatit kristályokból épülnek fel és a
zománc teljes vastagságát átérik. A ép homogén zománc réteg áttetsző,sárgás színű,96%-ban
szervetlen anyagokból áll, a maradék 4% szerves anyag és víz.Mivel magas a szervetlen anyag
tartalma ezért hamarbb törik. A savak kioldják belőle a szervetlen
anyagokatdemineralizálódik.Morfológiai egysége az ameloblast által képzett
kristálykötegzománcprizma. Az ameloblast Tomes-nyúlványainak distális része által képzett
prizmatikus állomány és a nyúlvány laterális része által kialakított interprizmatikus állomány,eltérő
lefutású kristályainak váltakozása adja a zománc jellegzetes szerkezetét.

2.Dentin:

A fog fő állományát alkotja,csontszövetre hasonlít. Sejtjei az odontoblastok a dentin pulpa felöli

oldalán helyezkednek el. A dentin a zománcnál puhább, a csontnál keményebb rugalmas szövet,színe
sárgás, a zománcnál áttetszőbb. Mivel magas a szerves anyag tartalma ezért hamarabb
szuvasodik.(70%szervetlen-30%szerves). A dentincsatornát tubulusok tagolják,melyben az
odontoblasztok(dentint termelő sejtek) nyúlványai,az ún. Tomas-féle rostok találhatóak.A
tubulusokat körülöleli 0,5-1 mikrom. vastagságú nagyfokban mineralizált peritubuláris dentin. Az
intertubuláris dentin kollagénhálózatában apatit kristályok találhatóak. A tubulusokban az
odontoblasztok nyúlványai mellett főleg dentinfolyadékokat találhatunk,95%-os víztartalommal. A
tubulusokon keresztül bizonyos anyagok átjuthatnak( baktriumok által termelt toxinok),melyek
irritálják a fogbélben lévő idegvégződéseket,így váltja ki a fájdalmat. Maguk a batériumok nem
képesek áthatolni a tubulusokon.

A dentin képes védekezni a külső behatások ellen. Amikor a szuvasodás eléri a zománc-dentin
határt,a dentin csatornákban és a dentin pulpa felöli részén megindul a dentin lerakódás amely gátat
szab a külsö ingereknek.

Dentin típusa:

 Primér dentin: a fogak fejlődése alatt képződik.

 Secunder dentin:a fogfejlődése befejezte után az egész élet során folyamatosan
termelődik,szerkezete megfelel a primér dentinnek.
 Tercier dentin: különböző ingerek hatására(caries,abrasio),mint védekező reakció
képződikFajtáiReaktív dentin: a pulpa integritása nem szűnik meg Reparatív: ha a pulpa
integritása megszünik.

3.Fogbél:

Laza rostos kötőszövet sajátos formája,sejtes elemekből,rostokból és alapállományból épül fel.

Ereket ,idegeket tartalmaz.A pulpa kitölti a korona üregét, a pulpakamrát és a gyökércsatornát.
Funkciói:

 Induktív: a pulpa indítja el a fog fejlődése során a dentin és a zománc termelést.

 Tápláló: a fogbél érhálózata táplálja az odontoblasztokat.
 Védekezési funkció: a pulpakamrát határoló odontoblasztok képesek különböző ingerek
hatására a dentinképződés intenzitásán változtatnitercierdentin.
 Részei: -külső predentin alatt elhelyezkedő egy sejtből álló réteg -befelé haladva a Well-féle
zóna(kevesebb sejtet tartalmaz -ezt követi a sejdús pulpa -legbelül a pulpa magja
4.Cement( cementum):

A fog anatomiai gyökerét borítja sárgás színű,kemény szövet. Szerkezete nagyban hasonlít a
csontszövethez, de hiányoznak belőle az erek,idegek. A cement sejtjei a cementocyták.
Legvastagabb a gyökércsúcsnál,majd a zománc-cement határ felé fokozatosan vékonyodik. Kétféle
rosttípust különböztetünk meg -Gyökérhártya által termelt ,a cementbe beágyazódott és a gyökér
felszínére merőlegesen vagy ferdén rendeződnek(Sharpey-rostok,extrinsic rostok) -A
cementoblasztok által termelt és a foggyökérre párhuzamos lefutású intrinsic rostok

1B

Írja, le mire fókuszál a gyermekfogászati vizsgálat /szűrés illetve mit tartalmaz a komplex diagnózis

A gyermekfogászat három fő részből tevődik össze:

• Gyermekfogászati diagnózis: A gyermek fog- és szájbetegségeinek felismerése és a helyes

kórisme elkészítése.

• Gyermekfogászati terápia: Mindazok a fogorvosi kezelési módszerek, amelyeket a

gyermekeken alkalmazunk.

• Gyermekfogászati prevenció: A gyermek fog- és szájbetegségeinek megelőzése, beleértve

a harapási rendellenességeket is, tehát nemcsak a fogszuvasodás megelőzéséről van szó,
hanem azzal összefüggésben komplex prevencióról.

A panaszok és a vizsgálat alapján diagnózist készítünk:

 Fogakra való diagnózis: fogszuvasodás, a fog szöveteiben, alakjában és számában mutatkozó

eltérések, az egyes fogak helyzeti eltérései, a fogak baleseti sérülései

 Fogágyra vonatkozó diagnózis: a fogágy, elsősorban a fogíny állapota, gyulladás, dentális

plakk, fogkő

 A szájnyálkahártyára vonatkozó diagnózis: a szájnyálkahártya „önálló” gyulladásai, a

szervezet általános és fertőző betegségeinek szájtünetei.

 A harapási formára és az állcsontok helyzetére vonatkozó diagnózis: fogszabályozási

diagnózis.

Szűrővizsgálatok célja:

 Egy nagyobb populációból kiszűrni azokat az egyéneket, akik a kérdéses betegségben

szenvednek, vagy azokat, aki bizonyos szempontok alapján fokozottan fogékonyak a
betegség iránt (rizikócsoport).

Jelölések:

Maradó fogak:
WHO:
Jobb Bal

18 17 16 15 14 13 12 11 / 21 22 23 24 25 26 27 28

48 47 46 45 44 43 42 41 / 31 32 33 34 35 36 37 38

Tejfogak:

55 54 53 52 51 / 61 62 63 64 65

85 84 83 82 81 / 71 72 73 74 75

Zsigmondy:

Maradó fogakat arab számmal jelöljük:

87654321 / 12345678

87654321 / 12345678

Tejfogakat római számmal jelöljük:

V IV III II I / I II III IV V

V IV III II I / I II III IV V

Korcsoport beosztás:

• Tejfogazat időszaka: 2-6éves korig

• Vegyes fogazat időszaka: 6-12 éves korig

• Maradó fogazat időszaka: 12-18 éves korig

Ennek megfelelően a szűrési feladatok a cariesekre, a fogszabályozás szükségességére és a rossz

szokások felmérésére vonatkozik.

Caries dentium: Fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő a felszínről a mélybe progrediáló
idült folyamat, amelynek lényege a kemény fogszövet irreparábilis roncsolódása. A caries
keletkezését különböző demineralizációs és remineralizációs folyamatok eredőinek tekinti, mely
kezdetben az incipiens cariesnél reverzibilis is lehet.

Caries gyakorisága:

 1, Caries frekvencia (caries prevalencia): egy vizsgált csoportban az olyan megbetegedett

személyek százalékszáma, akiknél fogszuvasodás vagy lezajlott caries nyomai állapíthatók
meg.

 2, Caries intenzítás (Caries experiencia): Az összes meglevő fogak között előforduló szuvas
fogak száma, illetve a szuvas fogaknak egy főre megadott relatív gyakorisága.
  3, Caries szaporulat ( inkrement) : egy adott időszakban keletkezett új szuvas léziók számát
mutatja egyének vagy csoportok vonatkozásában

 4, Caries incidencia: azon személyek arányát vagy számát jelzi, akinél bizonyos időszakban új
szuvasodás jelentkezett

Cariesnek tekintendő nem csupán a szuvas fog, hanem az eltávolított és a tömött (koronázott) fog is.

DMF mérőszám>DMF-szám:

Cariesben megbetegedettnek tekintjük:

• a szuvas – Decayed

• a tömött – Filled

• a hiányzó - Missing Fogakat ill. felszíneket vizsgál.

DMF-index: a csoportok vizsgálatánál,a DMF számok összegét osztjuk a vizsgált egyének számával.

Ha a cariesben megbetegedett fogak számát vesszük figyelembe DMF-T indexnek (T=tooth=fog)

Ha fogfelszínek szerint kívánunk értékelni DMF-S indexnek (S= surface =felszín)

Tejfogazatban a df- és def-index használatos

e = extractióra indikált fogakat jelzi

Gyökércaries:

RCI = root caries index

carieses gyökérfelszínek és a gingivarecessziót mutató fogfelszínek arányát fejezi ki

A szűrés kapcsán a motiváció és a figyelem fenntartása, a gyermek együttműködésének biztosítása:

- Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat és a tudásszintet!

- Beszéljünk határozottan, egyszerűen és érthetően! Kerüljük az idegen szavakat és

az elvont kifejezéseket!

- Ébresszünk kíváncsiságot új és meglepő információkkal!

- Tervezzük meg a foglalkozás felépítését, menetét, de hagyjunk teret a

spontaneitásnak is!

- Az ismereteket kis „adagokban” közvetítsük!

- Ne monologizáljunk!

- Ne kioktassunk!

- Ne tiltsunk!
 - Alakítsunk ki kétirányú kommunikációt!

- Alkalmazzunk játékos formákat!

- Használjunk szemléltető eszközöket!

- Ne szégyenítsünk meg soha senkit!

- Gyakoroljunk érzelmi és értelmi ráhatást is!

- Motiváljuk a páciens környezetét is!

Fogeltérések:

Szerkezeti rendellenességek:

• Zománc

• Dentin

• Cement

Zománcfejlődés rendellenesség: A zománc két fázisban képződik> először szerves mátrix képződik
majd ez kalcifikálódik.

Hypoplasia: a mátrixképződés zavar, gödrös vagy rovátkált zománcfelszín jellemzi

Hypokalcifikáció: amikor az elmeszesedés nem tökéletes

Amelogenesis imperfecta

Genetikai betegség, mely a fogak zománcát érinti.

A betegség fő tünetei: a vékony zománcréteg, mely elszíneződött, kis gödröcskékkel és barázdákkal a

felszínén. Az elváltozás a fogfejlődés során a fog hámeredetű szövetét károsítja csak, a kötőszöveti
eredetűek nem érintettek.

Mivel veleszületett rendellenesség, érinti mind a tej-, mind a maradó fogakat.

Dentinképződés rendelleneség:

Dentinogenesis imperfecta: genetikai betegség, tej és maradó fogazat is érintett

Tünetek: fogak sárgás, barnás, áttetsző színűek. A zománc-dentin határa rendellenes ami a zománc
gyors letöredezéséhez és a dentin gyors kopásához vezet.

Cementképzési zavarok: A cement hypoplasiaja és aplasiája ritkán fordul elő. A fog gyors
elvesztéséhez vezet.

Alaki eltérések: amikor a fogak formája szabálytalan

• Számfeletti csücsök, számfeletti gyökér

 • Ikerfog: fogcsíra részlegesen kettéhasad

• Fúzió: összeolvadás, amikor két különálló fogcsíra egyesül

• Microdontia: fog csökevényesen fejlett

• Macrodontia: abnormálisan fejlett

• Fighiány lehet:

• Anodontia totalis: teljes foghiány

• Anodontia partialis: részleges foghiány 1 vagy fogcsoport hiányzik

Fogágy és szájnyálkahártya:

Gingiva állapotát kell figyelembe venni. Jellemző tejfogazatnál a gingiva gyulladása>

gingivitis>dentális plakk okozza> ínyy duzzadtsötétebb színű, vérzékeny, fájdalamas

Szerepet játszanak a kialakulásban: általános betegségek>epilepszia, anyagcsere, vérképzőszervi

megbetegedések

Súlyos fekélyes gyulladás jön létre: leukémiás, cukorbeteg vagy AIDS-es gyerekeknél

Legsúlyosabb gyerekkori fogágy betegség: Juvenilis parodontitis> fogágy csontjának rohamos

vertikális (függőleges) irányú pusztulása, fogak vándorlása, kilazulása

 Eruptios( fogáttörési) és a pubertáskori íny gyulladás> előbb a tej majd a maradó fogaknál
jelentkezik, fájdalams lehet de hamar elmúlik

 Pubertáskori gingivitis> hormonális elváltozások következménye

 Újszülötteknél> szájpenész (soor) > gomba okozza

 Gingivostomatitis herpetica> herpesz simplex vírus okozza

 Aphta>fájdalmas, de hamar elmúlik, ecsetelni kell

Bakteriális

Tuberculosis (gümőkór)

Oka: mycobakterium tuberculosis, fertőzött tej

Terjedése: cseppfertőzés

A szájnyálkahártya primer tuberculoticus érintettsége ritka ez főleg az elsődleges tüdőfertőzésből

származó haematogán szórás következménye

Tünet: Leggyakrabban a nyelvháton a palatumon, a buccán és az ajkon alakul ki a szabálytalan szélű

alávájt szürkés sárga fibrines álhártyával fedett fekély. Az erythémás tömött kiemelkedő szegélyű
fekély általában fájdalmatlan, de lehet heves fájdalommal járó kísért elváltozás is. Regionális
nyirokcsomók duzzadtak.
Védőoltás: (BCG = Bacille Calmette-Guérin). Magyarországon minden egészséges újszülött számára
kötelező a védőoltás, s azt még a szülészeti intézményekben az élet első napjaiban, illetve legkésőbb
6 hetes korig elvégzik.

Primer komplexusnak hívjuk, amikor a környéki nyirokcsomó is megduzzad ezzel együtt. Ez aztán
gyógyul vagy szétterjed a véráram útján a szervezetben. Száj-garatüregi primer komplexus esetén a
belépés helye sokszor a mandula, ezt nyaki nyirokcsomó duzzanat kíséri.

Skarlát (Vörheny)

Oka: streptococcus haemoliricus toxinja

Lappangási idő: 1 hét

Tünet: szájkörüli vörös majd málna színűre elhalványul. Háromszög alakú foltok. Periorális
háromszög. Szájban először fehér majd vörös málna nyelv alakul ki. Nyelvet fehér lepedék borítja
melyen átütnek a piros íny papillák majd leválik a fehér lepedék és a duzzadt gyulladt élénkvörös
ínypapillák maradnak.

Védőoltás: nincs

Diphteria (Torokgyík)

Nyálkahártyán álhártyás gyulladás

Oka: Corine baktérium dipteriae

Cseppfertőzéssel terjed, közvetlen kontaktussal

Tünet: Lobos tonsilla: sárgás fehér, felrakódások melyek később az uvulán és a gingiván is
megjelenhet, magas láz

Védőoltás: Jelenleg a csecsemők 3 hónapos korától kezdve több alkalommal ismétlik az oltást
(csecsemőkorban 3, 4 és 5 hónapos korban, majd 3 és 6 éves életkorban). Az oltást kombinációban
adják be, egyidejűleg kapnak immunizálást a csecsemők és gyermekek a szamárköhögés (pertussis)
és a tetanusz ellen is (DPT-oltás).

Pertussis (Szamárköhögés)

Oka: Bordetella pertussis

Cseppfertőzéssel terjed

Tünet: A szamárköhögés típusos esetben hurutos, átmeneti és oldódási szakaszokra oszthatók. A

lappangási idő 7-14 nap után az első szakaszt légúti hurutos tünetek jellemzik éjszakai köhögéssel,
orrfolyással, hőemelkedéssel és kötőhártya gyulladással, amely átlagosan 2 hétig tart.

Ezt követően a második szakasz (az úgynevezett "paroxizmális köhögés szakasza") akár 4-6 hétig is
tart. Erre jellemző a tünetek súlyosabbá válása: a fullasztó köhögési rohamok után hangos, húzó
belégzés, ami "szamárbőgésre" emlékeztet. Az arc elvörösödik, a szemek könnyeznek és a rohamot
követően kialakult hányás is jellegzetes tünet.
Védőoltás: gyerekkorban mindenki megkapja

Vírusos

Morbili

Oka: paramixo vírus

Cseppfertőzéssel terjed

Lappangási idő: 10-12 nap

Tünet: Koplik folt: 2-3 nap múlva jelenik meg az ajkakon és a buccán az őrlő fogakkal szemben 1-3
mm átmérőjű szabálytalan alakú grízszerű kékesfehéres foltok vörös udvarral körülvéve a foltok nem
folynak össze. Szájtünetek előbb jelennek, meg mint a bőr tünetek. Van ellene védőoltás

Terápia: tüneti kezelés, A és E vitamin

Mumps (Fültőmirigy gyulladás)

Oka: paramixo vírus

Cseppfertőzéssel terjed

Lappangási idő: 18-21 nap

Tünet: a parotitisz kivezető csövének szájadéka megduzzad, nyelv bevonttá válik, csökken a
nyáltermelés, sztomatitisz, ulcus fekély alakulhat ki. Kétoldali duzzanat

Van rá védőoltás

Terápia: gyerekeknek paracetamol, felnőtteknek aspirin

Varicella (Bárányhimlő)

Oka: Varicella zoszter vírus

Cseppfertőzéssel terjed

Lappangási ideje: 14-21 nap. Betegség lefolyása 2 hét

Tünet: Enyhe lefolyású, fejfájás, láz, végtagfájdalom, megelőzi a bőr tüneteket a szájtünetek
erythémás udvarral körülvett vezikulák alakulnak, ki melyek felrepednek és sárga színű ulcussá
alakulnak, heg nélkül gyógyul

Van rá védőoltás

Tonsillitis (Mandulagyulladás)

Oka: lehet vírusos és bakteriális is

Formái:
  Tonsillitis catarhallis: izolált hurutos gyulladás

 Tonsillitis follicularis: tüszők vannak a mandulán

 Tonsillitis follicularis confluens: a tüszők lepedékké folynak össze

 Tonsillitis abscendens: állományában tályog van

 Tonsillitis punctata: tűszúrásnyi pontok

Tünet: magas láz, bágyadság, fejfájás, nyelési fájdalom, nyelv bevont, foetor ex ore (szájszag), nyaki
nyirokcsomók duzzadtak, gingiva duzzadt

Védőoltás nincsen

Harapási rendellenességek:

Fogorvos feladata felismerni az orthodonciai rendellenességek (harapási formát, az állcsontok és az

egyes fogak helyzeti eltéréseit), és kellő időben szakrendelőbe irányítani