14.

A
Sorolja fel az izolálás eszközeit, anyagait, célját!
Rendszerezze a caries típusait (több szempontból)
Írja le a fotopolimerizációs, esztétikus tömés készítésének lépéseit, anyagait eszközeit!

A caries, magyarul fogszuvasodás, a fogakat leggyakrabban megtámadó betegség.

Baktériumok okozzák (streptococcus mutans és lactobacillusok). A baktériumok szénhidrátot
savakká bontanak. Ezek a savak kioldják a fog kemény szöveteit = demineralizáció. Tehát a
caries demineralizációs folyamatok eredménye.

Carieseket osztályozhatjuk mélység szerint:

1. caries incipiens: felszíni, white spot > még reverzibilis
2. caries superficialis: pici zománchiány, nem tisztítható megfelelően > biztos tovább halad
3. caries media: a szuvasodás eléri a dentint > a folyamat gyorsul
4. caries profunda: ekkor a folyamat megközelíti a fogbélűrt
5. caries profunda: a fogbélüregbe betör a folyamat, a bakt.ok bejutnak a fogbél szöveteibe

Carieseket osztályozhatjuk az ép foghoz viszonyítva:

1. Primer c.: elsődleges fogszuvasodás, az ép fogfsz. nem öntisztuló területén keletkezik
2. Secunder c.: másodlagos, a fogban elhorgonyzott restauráció (tömés, betét, korona) széle
mentén, annak hibás záródása esetén

Carieseket osztályozhatjuk kialakulás helye szerint is:

1. Anatómiai szempontból:
-gyökér caries
-korona caries
2. Morfológiai szempontból:
-zománc caries
-dentin caries
-cement caries
3. Predilekciós helyek szempontjából (nem öntisztuló):
-approximalisan
- equator alatti es feletti területek
-gödröcskék
-barázdák

Izolálás célja:
Célja a kezelt munkaterület védelme az oda kerülő nyáltól, sulcusfolyadéktól, vértől és a
kilélegzett párától, illetve a kezelt terület védelme az ezekben található
mikroorganizmusokkal szemben.
Izolálás eszközei:
1. Relatív izolálás:
-vattarollni (csak a nyáltól véd) > nyálmirigyek kivez. csöveihez
-nyálszívó
-exhaustor
2. Abszolut izolálás:
-Kofferdám = gumilepedő > bármilyen anyag szájba/szervezetbe jutását gátolja

Esztétikus tömés készítés eszközei:

1. Kavitás alakítás: fúrók (acél gömb, gyémánt)
2. Izolálás: vattarollni, Kofi, nyálszívó
3. Kondícionálás: sav (37%-os foszforsav)
4. Adhezív technika: bond(ragasztó)+applikátor, flow > lámpa, kompozit+Flaggs
4. Tömés: Williams-tömő, Thomas-Vescott, Vajna-féle protektor, Gömbtömő..stb.
5. Fotopolimerizációs lámpázás
6. Okklúzió kontroll: artikulációs papír
7. Tömés kidolgozása: finírozók (fehér, sárga gyémánt, finírozó csík), polírozók (kefe, harang,
polírpaszta)

Cavitásalakítás menete:

1. A szuvas üreg feltárása

2. A cavitas határainak megszabása
3. A tömés tartását, ellenállását biztosító forma kialakítása
4. A jó rálátás biztosítása
5. A szuvas dentin eltávolítása, a zománcszélek lefaragása kb.45 fokosra
6. Az üreg tisztítása, szárítása (alkohol, Benzin, hyperol, kloroform)

Cavitásalakítás eszközei:

1. Ép zománc feltárására gyémánt vagy vidia fúrók (nagy fordulatszám, gömb v. fordított kúp
alakú)
2. Sérült zománc – szintén gyémánt v. vidia (fissurafúrót)
3. Szuvas dentin – acélfúró (kis fordulatszám, gömb v. fordított kúp)
4. Ép dentin – acél v. vidia fúró (gömb, fordított kúp, fissurafúró)

Fotopolimerizációs (fényrekötő) tömőanyagok: fotoiniciátort tartalmaznak, mely fény

hatására szétesik és beindítja a polimerizációs folyamatot. E tömőanyagok első képviselői
ultraibolya fény hatására kötöttek meg. Újabban a kék fényre (kb. 480 µm hullámhosszú
sugarak) érzékeny fotoiniciátorokat alkalmaznak. Előnyük, hogy keverést nem igényelnek,
közvetlenül a cavitasba viszi be az orvos és tömöríti, majd a lámpával az előírt ideig és módon
világítjuk. Mivel a lámpa fénye csak egy bizonyos rétegvastagságot képes átvilágítani, ezért a
nagyobb tömegű töméseket rétegezve készítjük. Kötés ideje 40-60 mp, rögtön kidolgozható és
polírozható.

Black féle cavitas osztályozás:

 I. osztály: A premolárisok és molárisok occluzális felszínén keletkezett

szuvasodásból preparált üreg.
Ide tartozik még a molárisok buccális felszínén taláható, valamint a felső kettetsek
palatinális felszínén található foramen coecum ceriesekből preparált üreg.
 II. osztály: A premolárisok és molárisok aproximális felszínén keletkezett
szuvasodásből preparált üreg.
 III. osztály: A frontfogak aproximális felszínén keletkezett szuvasodásból preparált
üreg.
 IV. osztály: A frontfogak olyan szuvasodásaiból preparált üreg, melyek éltöréssel is
járnak
Az ilyen töméseket élpótlásoknak is nevezzük.
 V. osztály: A fogakon a cervikális, vagy nyaki részen keletkezett szuvasodásból
preparált üreg.
14. B
Magyarázza az orthodoncia fogalmát, lényegét!
Ismertesse a fogszabályozás és más fogászati területek kapcsolatát!

Orthodoncia:
A fogorvoslás azon területe, melynek célja a fogak és állcsontok rendellenességeinek
felismerése, azok megelőzése és gyógyítása.
Kezelés célja:
 fogak tisztítása

 rágóerő egyenlő elosztása (pl. traumás occlusio megszüntetése)

 hosszútávon a fogak, az őket tartó fogágy és az állkapocsízület egészségének fenntartása

 fogváltáskor a maradó fogak előtörésének az irányítása

 előreálló frontfogak esetében a baleseti sérülések esélyének csökkentése, a krónikus

ínygyulladás megelőzése

 logopédiai kezelés elősegítése

 esztétikailag is megfelelő mosoly, pszichés hatás

Lényege; a fogak, állcsontok, alveolusok alaki és helyzeti rendellenességeinek kezelése, a

fogak elmozdítása, az állcsontok és a koponya viszonyának vizsgálata és a harapási
rendellenességek kezelése.

A fogszabályozás több tényezőn alapul, és számos egyéb fogorvosi és tudományos

területtel szoros kapcsolatban áll:
1. Konzerváló fogászattal: fogazati rendellenesség > fogtorlódás > caries
2. Parodontológia: fogazati rendellenességek > gingivitis > fogágybetegségek
3. Gnathológia: harapási rendellenességek > temporo.mandib.ízület
4. Pszichológia: fogazati rendellenességek > esztétikai problémák > pszichés következmények
5. Logopédia: fogazati rendellenességek > beszédhibák > beszédterápia
6. Szájsebészet: a fogszabályozás sikerességét elősegítő extrakciók (8-as, 4-es), szemfog
ectopia, frenulectomia, állcsontműtétek(maxilla, mandibula)

 Általános fogászat: A rendellenesen elhelyezkedő fogak tisztítása nehezebb, plakkretenció

alakulhat ki olyan helyen is, ahol a szabályos fogazatban nem, így kimutatható, hogy egyes
rendellenességek (pl. torlódás) prediszponáló tényezők a caries kialakulására.

 Szájsebészet: A tejfogak szuvasodása következtében a tejfog korai eltávolítása a fogív

megrövidülését, a hiány melletti fogak egymás felé vándorlását, dőlését és ezzel a maradó
fog helyének beszűkülését okozhatja, ami fogazati rendellenesség kialakulásához vezethet.

 Parodontológia: Egyrészt a fokozott plakkretenció következtében a gingiva gyulladása jön

létre, valamit a rendellenes helyzetű fogak, vagy a harapási rendellenesség a fogak korai
 érintkezését, fokozott megterhelését (traumás occlusio), ezáltal a parodontium károsodását
okozhatja. Egyes rendellenességek (pl. nyitott harapás) krónikus gingivitist tarthatnak fenn,
mások (pl. mélyharapás) a frontfogak parodontiumának súlyos károsodását okozhatják.
Másrészt a parodontium súlyos elváltozásai a fogak lazulásához, elvándorlásához, dőléséhez
vezethetnek, aminek funkcionálisan és esztétikailag is rendellenes helyzetű fogsor lesz a
következménye.

 TMI: A harapási eltérések állkapocs-ízületi (temporomandibularis ízület = TMI) panaszokat

is okozhatnak (pl. deviatio, ropogás, fájdalom, habituális luxatio)

 Gyerekfogászat: Előtörésnél, fogváltáskor kialakult rendellenességek szabályozása. Nincs

éles határ a fogszabályozás és a gyermekfogászat között.

 Logopédia: Egyes fogazati rendellenességek megnehezítik bizonyos hangok kiejtését (pl.

diastema medianum – dentalis hangok), így beszédhibát okozhatnak.

 Pszichológia: A fogazati rendellenességeknek pszichés következményei is lehetnek. Az

esztétikai hátrány miatt a páciens magabiztossága, önbizalma csökken. Másrészről a fogazati
rendellenességek etiológiájában szerepet játszó gyermekkori rossz szokás (pl. ujjszopás)
hátterében pszichés problémák állhatnak.

Angle I. osztály:
Semleges harapás, neutroocclusio. A felső első nagyőrlő mesiobuccalis csücske az alsó első nagyőrlő
mesiobuccalis és centrobuccalis csücske közötti barázdába harap. A két fogsor közötti mesiodistalis viszony
normális. Ilyenek az egyes fogak eltérései, helyzeti rendellenességei, fogívszűkület, torlódás, nyitott- és
mélyharapás.
Angle II. osztály: Az alsó hatosok a normális helyzetnél distalisabban harapnak. Ezen az osztályon belül két
csoportot különböztetünk meg:
1. csoport: Jellemzője a distalharapás mellett a felső frontfogak előreállása, esetleg az alsók befelé dőlnek.
E csoportra jellemző a szájlégzés.
2. csoport: A felső frontfogak hátrafelé dőlnek, az alsó és felső frontfogak találkozására a fedőharapás
(overbite) jellemző. Az alsó állcsont a felsőhöz viszonyítva a normálisnál hátrább helyezkedik el, gyakran ún.
kényszerharapásban van. Az ajkak fedik a fogakat. Jellemző e csoportra az orrlégzés.
Angle lll. Osztály: Az alsó hatosok a szabályos helyzetnél előrébb, mesialisan állnak. E csoportra jellemző a
fordított metszőfogharapás, az alsó metszőfogak a felsők elé harapnak. Súlyossági fok szerint tovább
oszthatjuk dentális, dentoalveoláris és mandibuláris eltérésekre.