Az etika oktatása, az oktatás etikája

- a reformációtól Klebelsbergig

„Erkölcs és társadalom” konferencia,

Budapest, 2017. november 18.
„Új találmányokat és magam fejéből költött dolgokat
tőlem senki ne várjon. Mert tudom, hogy a pókháló nem
jobb a lépesméznél; noha a pók béliből szövi légyfogó
hálóját, a méh pedig virágokrúl szedegeti mézét.”
(Pázmány Péter)
 Miről lesz szó?
• Az etikaoktatás alapvető szempontjai
• Az etikaoktatás sajátos helyzete
• Az oktatók etikája
• Pedagógusetikai elvárások
Az etika oktatása
• Az etika szó eredeti jelentése ókori görög eredetre
(ethosz) vezethető vissza, amely szokást, illemet,
hagyományt jelent. Tárgya az erkölcs (morál), annak
eredete, milyensége, szerkezete. Az etika az erkölcsről
vagy az erkölcsi cselekedetekről szóló tan vagy tanítás,
az erkölcsinek minősülő gyakorlati tevékenységről
alkotott elmélet. Kutatja az emberi cselekvés
erkölcsileg helyes formáit és a létező erkölcs
javításának lehetséges útjait, módozatait.” (Hársing)

• Keresztyén értelmezésben az erkölcs „az ember

legjellemzőbb létformája, amelytől emberi méltósága
és üdvössége függ. Praktikusan cselekvésmód,
szokásrend, melyet őseinktől megörököltünk,
kortársainknak és utódainknak továbbadunk.”
(Hoffmann)
 Etikaoktatás
A nevelés keretében különböző eszmék, példaképek,
magatartásformák, vagyis NORMÁK elfogadtatására,
interiorizálására, és a személyi aktivitást vezérlő
szubjektív szükségletekké történő átalakítására
törekszünk. (Pálvölgyi)
 Az etikaoktatással kapcsolatos
elvárások
• Értékőrzés – az emberi kultúra szellemi értékeinek
minősítésére és megőrzésére való törekvés
• Értékközvetítés – alapja a szakértelem és a tekintély
• Kommunikáció – morális kommunikáció határai:
stabilizált és módosítható értékek (mi az, amiről
vitatkozhatunk)
 Korunk dilemmája
„Korunk egyik figyelemre méltó veszélyforrása (…),
hogy a közvetlen szakrális elemeket nélkülöző
»felvilágosult« és »pozitív joggá« transzformált
logika megkönnyíti a norma és a mögöttes morális
ok egymásról való leválását, lehetővé téve a
normára okot adó megfontolások »kikopását« az
egyébként továbbra is érvényes norma mögül.” A
társadalmilag elfogadott értékek elvesztésével
okszerűen megnő a formális jog szerepe a
társadalmi együttélés szabályozásában. (Rixer)
A 21. századra már „nehéz olyan európaiakat
találni, akik hisznek egy értelemmel és
jelentőséggel teljes jövő ígéretében, amiért
érdemes küzdeni, és amibe érdemes befektetni.
(…) A jövőkép elvesztése szükségképpen előidézi
társadalmunkban azt a jelenséget, amit a
szociológusok anómiának neveznek – azt az
állapotot, amelyben nincsenek társadalmilag
elfogadott normák és értékek.” (Newbigin)
 Luther az iskoláról

„A házi nevelés az iskola által legyen támogatva; mindkettő igyekezzék a

gyermekeket értelmes emberekké nevelni, mert ez által az állam jóléte
mozdíttatik elő.”
„Ha az egyszerű ember látja, hogy fiai prédikátori vagy más hivatalokra
emelkednek, akkor azok is újra iskolába járatnák a gyermekeiket, akik most abban
a tévhitben vannak, hogy a tanult embereknek manapság felkopik az álluk.”
„Ha az iskolák gyarapodnak, akkor jól áll dolgunk, és az egyház derekasan
megállja helyét, persze, ha tiszta a tanítás.”
„Az iskolások az egyház magvának és forrásának tekinthetők.”
„Isten az egyházat az iskola által tartja fenn.”
„A kis iskolák csodálatos módon életben tartották a gyülekezeteket.”
• Luther és Melanchton 1528-ban elrendeli a vallás
rendes tanítását az iskolában (zsoltárok, Biblia
olvasása és magyarázata)
• Luther: Kis káté (Tízparancsolat, Apostoli hitvallás,
Úri ima, Keresztség, Úrvacsora és gyónás)
• Kálvin: Genfi káté gyermekek számára
• Kálvin genfi iskolájában nem volt külön vallásóra
– helyette imák, zsoltáréneklések, istentisztelet-
látogatás, templomi katechizmus
 Genfi kollégium órarendje
Óra Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

6- ½ 8 Tanítás Tanítás Istentisztelet Tanítás Tanítás Ismétlés

½ 8-8 Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli Reggeli

8-9 Tanítás Tanítás Tanítás Tanítás
A tanulók hazamentek és két óra hosszat otthon tartózkodtak
11-12 Zsoltárok Zsoltárok Vitatkozás Zsoltárok Zsoltárok Vitatkozás

12-13 Tanítás Tanítás Játék Tanítás Tanítás Vitatkozás

13-14 Ebéd és szabadfoglalkozás
14-16 Tanítás Tanítás Játék Előkészítés a
vasárnapra
16 Közös teremben gyülekezés, büntetések, imádság, áldás, hazatérés
A felvilágosodás előtti időszakban, Európában a
keresztyén és a világi értékrendszer nem válik ketté. Az
iskolafenntartó egyházak egy legitim és vitathatatlannak
beállított érték alapján szervezték az iskolai oktatást.
Amint az abszolutisztikus állam átveszi a közoktatás ügyét
az egyházaktól, a tételes vallásoktatást meghagyja az
egyházak hatáskörében, s már a korai tantervekben
elválik egymástól a csak az egyházakra tartozó
hitoktatásra és a laikus állam által tartalommal
feltöltendő időkeret. Az állam és az egyház ebben is
elválik egymástól.
Ratio Educationis
A Ratio Educationis hatására a reál tantárgyak
jelentősége megnőtt, a hittanoktatásra jutó idő
leszűkült. A pietizmus hatására az erkölcsi
nevelést kezdték hangsúlyozni a tanokkal
szemben – megjelennek a hittankönyvek,
vallástani könyvek. A protestáns oktatásban a
káté, mint műfaj tovább élt.
Protestáns tanügyi autonómia
(1790/91)
Az 1790-ben trónra lépő II. Lipót uralkodásának elején úgy
tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar iskolaügy
újjászervezésére. Az 1790/91-es, valamint az 1792-es
országgyűlésen a magyar nemesség már megfogalmazhatta a
sajátosan magyar jellegű nevelésre vonatkozó
követeléseit. Ezzel kapcsolatos eredmények a következők:
Fontos vívmánya volt az 1790/91-es országgyűlésnek
a protestáns vallásszabadság és ennek kapcsán a protestáns
tanügyi autonómia törvénybe iktatása.
Bármennyire is haladó lépés volt ez a törvény a szabad
vallásgyakorlat terén, visszavetette azt az első Ratióval
meginduló folyamatot, amely a hazai iskolarendszer
egységesítése felé vezetett. A protestánsok ezután – tanügyi
autonómiájukra hivatkozva – elutasítottak minden állami
kezdeményezést, ami az iskolarendszerük fejlesztésére
vonatkozott.
 1806: második
Ratio Educationis
Létrehozták a Művelődési Bizottságot egy új tanügyi reform egy második Ratio
Educationis kidolgozása céljából. Fontos lépés volt ez, a bizottságban együtt
dolgoztak a magyar tanügy jobbításáért katolikus és protestáns egyházi és
világi szakemberek. A Művelődési Bizottság 43 ülésén tüzetesen elemezte az
első Ratio Educationis tapasztalatait, és a beküldött iskolaügyre vonatkozó
javaslatokat. Mindezek alapján kidolgozták a „nemzeti nevelés általános
elveinek rendszerét”
A vallástant külön kell tanítani az egyes felekezethez tartozó gyermekeknek
úgy, hogy közben vallási türelemre, a más vallásúak iránti toleranciára
neveljék őket. Valamennyi tanulónak közös, egységes erkölcstant kívántak
oktatni a tervezet készítői. Az oktatás nyelvévé a magyart akarták tenni.
Másfél évtizeddel azután, hogy az országgyűlés Művelődésügyi Bizottsága
megkezdte munkáját, Budán 1806-ban napvilágot látott az új Nevelési-
Oktatási Rendszer, a második Ratio Educationis. (Elődjéhez hasonlóan ezt is a
király adta ki felségjoga alapján.)
A második Ratio csak a katolikus iskolák számára vált kötelező érvényűvé, a
protestánsok – tanügyi autonómiájuk védelmében – kezdetben elutasítottak
minden központosító törekvést. Később – éppen a Ratio hatására – ők is
kidolgoztak egységesítő rendelkezéseket.
Az 1806. évi Ratio Educationis intencióinak jellemző vonásai közé tartozott
a nemzetiségi és vallási türelem.
19. századi tendenciák
A 19. század második felétől a profán és a
vallásos tananyag már egyértelműen kettéválik.
Ezt megelőzően nem ritkán még a szaktárgyi
közismereti könyv is szentírási hivatkozásokkal
kezdődött. Az 1848-as (és 1868-as) eötvösi
reform a vallástant rendkívüli tárgynak
minősítette és a felekezetek magánoktatásának
keretébe utasította.
• Az 1849. évi rendeletben megfogalmazódik, hogy a népiskolában
nagy súlyt kell helyezni az ifjúság nevelésére, mindenekelőtt
a vallásos szellemű erkölcsiség kialakítására. Éppen ezért, ha egy
községben nem egyházi jellegű iskola működik, arra kell törekedni,
hogy a községi elöljáróság csak az iskola anyagi fenntartásának
ügyeivel foglalkozzék. Az intézet szellemi vezetése az egyház dolga.
• Az egyházi, községi és állami fenntartású népiskolák mellett
magánszemélyek is létesíthettek tanintézetet. A magániskolák
felállítása előtt azonban az állam meg kívánt győződni arról, hogy a
vállalkozó megfelel-e a politikai hűség és a morális alkalmasság
kritériumainak. Az osztrák rendelet elvileg lehetővé tette nem
felekezeti népiskolák felállítását is. Magyarországon azonban 1868-
ig csakis egyházi fenntartású népiskolák léteztek.
Két világháború között
A két világháború közötti Magyarországon a
közoktatásban és a felsőoktatásban is kötelező
tantárgyként szerepelt a hit- és erkölcstan.
Hóman Bálint miniszterségének központi
gondolata a „nemzeti egység, a nemzeti erők
fokozása és koncentrációja” lett. A nemzetté
nevelés vezérgondolata előnyt élvezett a
valláserkölcsi neveléssel szemben.
A tananyag azonban nem nevel erkölcsi
tartásra, sem akkor, ha a Pitagorasz-tétel
levezetését tartalmazza, sem akkor, ha a Hegyi-
beszédet. Erkölcsi tartásra a tanár személyes
példája nevel. Azé a tanáré, aki hazánkban
manapság a legkisebb erkölcsi és anyagi
megbecsülésnek örvend.
Az oktatás etikája
 Az oktatás etikája
• Hivatásetika
• Pedagógusetika
• Pedagógusetika szabályozása
• Jog és etika
 Luther, Kálvin
hivatásfogalma

 Isten előtt minden hivatás egyenlő és egyaránt kedves

 Isten tetszésének elnyeréséhez egyetlen út vezet,
mégpedig az evilági kötelességek teljesítése
 A becsületes, szorgalmas munka maga, Isten
dicsőítésévé válik
 Az ember munkára van teremtve
Hivatásetika, szaketika

Szakma + etikai elvárások  HIVATÁS

„Emberrel foglalkozás” sajátos etikai tartalmai
Önálló hivatásetikák megkérdőjelezése 
EGYETLEN etika van?
Az etikai szabályozás a KÖZBIZALOM feltétele
HIVATÁSETIKA pró és kontra
• Ismertek olyan álláspontok, amelyek megkérdőjelezik az
önálló hivatásetika létjogosultságát. Érvelésük szerint, ha a
hivatásetikai normák különböznek az általános etikai
normáktól, az az egyén erkölcsi magatartásának
megkettőződéséhez vezethet: más normákat tart magára
nézve irányadónak és kötelezőnek a magánéletben és a
munkahelyen. „Igen elterjedt az a jelenség, hogy a legtöbb
ember két egymástól elkülönített világot alakít ki magának,
egy munkahelyit és egy magánéletit. Ezekben a világokban
különböző erkölcsi normák uralkodnak. Ami jónak számít a
munkahelyen, azt gyakran elítéljük a magánéletben. Ezt a
hatalmas ellentmondást csak úgy tudjuk feloldozni, hogy
elhitetjük magunkkal: így van rendjén, más normák
uralkodnak életünk e két fontos területén.”
Más felfogások szerint a szakma többek között
éppen attól válik hivatássá, hogy létezik
érvényes etikai kódexe. „Egy adott szakma
elsajátítása a közvetlen szakmai ismereteken túl
jelenti a szakma általánosan elfogadott
értékrendjének átvételét is, a szóhasználattól a
financiális szempontokig.” Ez természetesen
nem jelenti (nem jelentheti) az egyéniség vagy
az egyéni morál feladását.
Pedagógusi etika
Hivatás sajátosságai:
egyéni felelősségvállalás és elkötelezett
közösségi magatartás
intézményi hierarchia-szervezete nem tagolt
együttműködő partnerek köre roppant széles
a nevelő és a nevelendő kapcsolata is
különleges
egyszerre szolgáltatás és szolgálat
„A pedagógus törvények, jogszabályok keretei közé
szorítva dolgozik, ami »hivatali« jelleget kölcsönöz
választott pályájának. Munkaügyileg, jogilag, de az
oktatási munkában is felügyelet alatt, fegyelmi felelősség
terhe mellett, eredményről számot adó kötelezettséggel
kell dolgoznia. Egyensúlyt kell teremtenie a hivatalos
szabályok által alkotott keretek és a személyes munka
(mely a tanítás folyamatában a többlet-tartalmat adja)
között. Ezt úgy tudja megoldani, hogy a nevelési
szempontokat, melyeket az iskola jogszabályi keretei is
meghatároznak, saját pedagógusi egyéniségének
lehetőleg pozitív elemeivel ötvözi.” (Szenczi)
„Fontos az élőszó is, amely erkölcsre tanít, de még
fontosabb a példa, mely ragad. Egyetlen rossz példa
méregként hathat. Ezért annak, aki a gyermeket
neveli és tanítja, erkölcsi jellemnek kell lennie,
akiben csakugyan megvan az, amit a jellem
függetlenségének és egyéniségének neveztünk.
Nem szabad előfordulnia, hogy a nevelő az egyenes
útról valaha is letéríttesse magát, vagy hogy
aközött, amit hirdet és tanít, s aközött, amit
cselekszik, ellentétet lásson a növendék.” (Fináczy)
Pedagógus etika szabályozása
A „jó pedagógus” meghatározása még nem
különbözött a „jó ember” definíciójától:
becsületes, munkabíró, tekintélytisztelő,
fegyelmezett. Sokáig nem jogszabályi típusú
megfogalmazásokban, hanem csak az ideális
nevelő tulajdonságait leíró pedagógiai
szakirodalomból tájékozódhatunk a
pedagógusok hivatásetikájának aktuális képéről.
Magyar Enciklopédia - 1653
A taníttóban, hogy tisztiben hasznoson járhasson el,
megkívántatik: 1. hogy taníttásához illendő életet éljen, s
tanítványinak jó s dicséretes példát adjon; 2. hogy elég
tudós legyen; 3. hogy jó lelkiismerettel s isteni
félelemmel, amit tud, azt másokkal közölje; 4. tanítványit
mint atyjok, úgy szeresse; 5. taníttsa őköt világosson,
rövideden és teljességesen (tökélletesen); 6. őköt Isten
előtt való könyörgésében megemlíttse; 7. ne légyen
ajándékon kapdosó; 8. tanítványinak erkölcsököt és
nyelveket igyekezze leginkább újjéttani; 9. egyedül csak
arra igyekezzék minden dolgában, hogy tanítványival ő
magát szerettesse; 10. magát a külömb-külömb féle
elmékhez jól alkolmaztassa.
1868. és 1883. évi törvények
• 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai
közoktatás tárgyában a tanítókkal kapcsolatos
elvárásokat egyetlen törvénycikkben érinti, ott is
csak a pedagógusi hivatásra való méltatlanná
válás eseteinek felsorolásán keresztül:
• 138. § A tanítók élethosszig választatnak, és
hivatalukból csupán sulyos hanyagság, erkölcsi
kihágás, vagy polgári bűntény miatt mozdithatók
el, a tankerületi iskolatanács itélete folytán. Ily
itéletek azonban megerősítés végett a közoktatási
minister elé terjesztendők.
1883. évi XXX. törvénycikk a középiskolákról és azok
tanárainak képesítéséről
29. § Rendes tanárokul csak oly feddhetlen előéletű magyar
honpolgárok alkalmazhatók, kik tanári oklevelet nyertek, és
csak azon tanszakra, melyre oklevelük szól.
36. § A vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és
közvetlen vezetése alatt álló középiskolák igazgatói és tanárai
ellen fegyelmi eljárásnak van helye:
• 1. ha az illető megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben
és szabály- vagy kormányrendeletekben megszabott
kötelességét;
• 2. ha botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemü
kihágást követ el.
 Etika és jog
 szekularizálódó világ  normák szimbiózisának felbomlása
 erkölcstelendő társadalom  „erkölcsiesedő” jogszabályok
 erkölcs és jog disszonanciája

Valóság

Etikai norma

Jog
 Jog és etika
a jog és etika viszonya a (keresztyén) Európában három nagy korszakra
tagolható. Az első a felvilágosodásig tartó „alázat” korszaka, melyben a
keresztyén értékrendszer, az isteni kinyilatkoztatás minden további
írásos szabályozás nélkül kijelölte az etikai magatartás szabályait. A
felvilágosodás kora után, a polgári államok kialakulása során az
„alázatot” az „engedelmesség” váltotta fel. Az államok jogrendszere,
igazgatása, erőszakszervezetei határozták meg azokat a kereteket,
amelyek a polgárok magatartását (így etikai magatartását is)
szabályozták. A 20. század végére-21. század elejére, a globalizáció
korában az államok szerepe és a jogrendszerbe vetett bizalom is
erodálódik, az etikai magatartások terén megnő alulról építkező
közösségi szabályozás szerepe, ezért nevezhetjük korunkat az etikai
magatartás terén a „felelősség” korának.
 Megkettőződés, jelentéshasadás
tisztesség, jóhiszeműség, méltányosság,
visszaélés tilalma, közerkölcs, hűség
Hogyan tovább?
„Az emberek felismerik az állam, a jog, vagy éppen a
vallás dinamikus jellegét, azaz azt az állandóan változó
kapcsolathálót, amelyik meghatározza a rendszerek
fejlődési irányát. Ezt a dinamizmust azonban gyakran –
tévesen – bizonytalanságnak tekintik, elvesztve a hitüket
szkeptikusan állnak a régi, jól bevált fogalmakhoz. Az
emberi öntudatra ébredés új szakaszához jutottunk. A
hierarchia keretet adó illúziója a gyakorlatban felbomlik,
az elmélet viszont az értelem fogalomrendszerével ez
ideig nem tudta modellezni ezt a változást. A gyakorlat
megelőzte az értelmet. Most az értelem új feladata, hogy
megértse a társadalmi kapcsolatos szabályosságait, és így
a szkepszisből visszautat találjon a »rendezett világ«
dogmája felé.” (Antalóczy-Birher)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Drs. Szontagh Pál Iván

igazgató
Református Pedagógiai Intézet
szontagh.pal@reformatus.hu