MtszrÉnluMALLAToK

.{\

rnlstÁty
SOROZAT
 I,Ii a1,soryág? Beue7ető

I-étének az cmbel minclenkol negpróbáit értclmetés

|ié3!nk ez( a kistá/1,t:a7 e,g1,et/en./étt1 ti3euk{t.liliilefujele.
jelentőségettuLlajdonítani' I] tötekr.ésc r.llt.kornalxron
ti1elkettőtt,s tltinden.filillet
nik nng, sőt rti31,s7er a.lÚt1 qg-e,9
is szembetűnő ésélzókclhető, máskor inkább elvont és
sugarátt,eti uiss<a.I,.a/aki ai' egik olda/át ní{, násualakt
közr'etett. A clelphoi tempiom homlokzatát ékesítőős_
a kistli/1,, i.r eg,et/en
pedig egyntásikat, nlt;giseg1,et/tln a l,i/á,gos-
régikör.eteimén1.m gg.,aló sításán fáradozl-l', öni sme -
ság is, rue! ntindbő/rag,og
retÍe''SzeÍetncSzeÍttcnni, hogl. saját mélr.ségeit fel-
mérhcsse'Eme fáraclozásokrcjl számos hagr'atók ta-
',1 löki/eÍe.r áleÍeunpáljttrna
núskoc1ik'
Áz ,,ismerclmee cinmagad''foh'amatanr'omán fei_
ttc]ezi elker.eteclettséuót,rájön, hoc\. kül önb ó ző biro _
clalmak találkozási Pontja' F'zt az clegr-ethol renclezett
ós rcndszetesfej1ődésnek, ho1pedrgtsméta kívánkozás
zavarának tapasztal1a.Ir.z az onismcteti ut az't is vi]á-
gossá teszi számáta, hogr, befol1'ásollrató1én1-. h,g1'a.
ránt hallia az á|'attésaz istcni hangot, s mivel é1benne
a kcjzlésós a közeledésvágr'a,kapcsolatbais lépmind
az istenivel' mind az áIlatj...,al,Rájön u5'anarra, amit
Goethc, a nag\. német költő íg1.fogalmazott meg:
',ami1vcna;ucmbe'., oI.:,an az,ő istene''.Rózsakereszt
Iűrsztián pedig megállapítjaaz' alkémtaimenr'egző he_
tcclik napján:,,A leq.ne!5'obbtuclásannak a felismcróse,
ho5.semmit sem tudunk''. Áz embcr csak önrnaga fe1-
fedczéseután juthat r-alódi clhmározásra.
Ez a kön1.r.ecskeaz olr'asó eló tárja,ho5'an keres-
qéltaz ember az ',istnerclme9 önmagad'' jclszavával, s
hclg\'anpróbálta a megismerlretíjta ncgismerheteden-
r-relkibékítcni,és ebben a békébenn).ugalomfa le]ni.
i'zcnkír.üIismcrteti' mclv jelkópck ésformák segítsé-
uévelszotgoskodottrendeltetése fehsmerésén ' A tíjz_
madár' az egyszaryúésmás misztétiumáilatokmcIlett
elmélkedika SaS_'a gaiamb_ ésmás olvan állat'elképe-
ken, melt.ekettulajdonképpennem ]ehetmisztérium-
áliatoknak nevezni. Mivel azonban a hagyomán), ós a
jelképek tudomán1'a olr, 16*,,^ és o11'g1'akranhozza
őket kapcsolatbaa misztériumokkal,mi is fontosnak
éreztük' hog1' közülük néhánv szintén hel1.g1kapjon
ebben a kön1wecskében.
E, kiadr'án}'tartalmát a Lectorium Rosicrucianum fo-
Iyóiratának' a Pentagramnak 1980. és 1994' kőzőtt
megjelentcikkeiből merítettük.A 7, fejezetkivételével,
melvJ. van fujckenborgh tollából származlk, a fol1,$_
irat a cikkck szerzőit nem nevezimeg.
RoznxRurs PBns
I.
A tiíznadár
'\ tíj'zmadátrólr.a8}'főnixről számtalan mítosz ésle-
genda látott napr.ilágot.Á legismettebb talán az aköl-
temén1', meh.et az észak-afrikaiLaktanznak tulajdoní.
tanak' Laktanz aIIf. század második felétő1aIY' szá-
zad elsó feléigélt,ésannak a szinténE,szak-Afrikában
tanító Arnobiusznak vo1t a taníwánr-a,aI<a Diocle-
tianuscsászár utalkodásaalatt (304-310)za]\ó ketesz-
tén-vüldözések idcién a kcreszténr.szentségeket\-ette
célba egr'ik írásával.I(ülönböző művek szeuőjeként
I'aktanz maga is tehetségesító volt, s göldüléken}. ]atin
sulusa nliatt ,,a keresztérr\. Cicctónak,' is tituiálták.
){ag1'|(6'',tantin császár 317-ben Trierben felfogadta
tarutónak fia, Caesar Cdspus me]Ié.Laktanz őszintesé_
qébenésigazhitűségében csak annr'irar'a5'óppol1. ke-
l-éssé bízhatunk,mint bármely cgvházawáeban ésegy-
házi tantőéban, akik a pogánt.októl úgx'Yettékát a sa-
ját elképzelésükhözi1lőt, hogr.az semmiképpne \re_
szélveztes se dogmáikat.
A tíizmadárősrégi jelkép.Számos tanulmán1'fcj-
teseti e hag1,om{n1' eredetét'jelképrendszerétes tárg1.
kőrét'E,zt a csodamadarata Bjblla is mcgemlíti.Azt
mondjaJób (aZutichi Biblia szcrint,29:18):,,Aztgon_
doltam azért,fészkemmelveszek el, ésmint a fónix-
nek' megsokasodnaknapjaim''.E rejtél1.e5 1én1,i36.'-
tető jeg)'encm más, mint életének elpusztíthatatlansá-
qa. E,z a r.ágt.,a mindenáron való é]etbenmaradásjel_
]emezteaz ókori Eg1'iptomotis: szerintük aha\á|az u1
élet messzületése. IJalottkultuszuk a halá] és ^z
 enY{52g1egvetlen len1.űgöző semmibevéteievoit. Az
E.gl'iptomi Halottaskön1.r' szerint az ottanjak számára
a legnagvobb büntetés:',Aki gonoszat cselekszik' nem
lészentöbbé [...]'nem Láthatjameg a naPot Soha''.l
A tűzmadár az egr'iptorni Bettnu,az óeg1'iptomi
hin.ilág eg}'ikalapielképe. A llennltszót a,,feltámadni,
megjelenni, tagyogni, csiliogni, viiágítani', szar'akból
vezetik Ie. A Bennttvag\Ifőnix annak a maclárnak vag1,
lénr,nekaz ősmiszt1kusképe,mely a vizekbő1 kiemel-
kedő szárazföldeken elsőként jelent meg; vaql.is ő a
felrag1'ogóvilágosság, az ujra felismerhető Nap-mítosz.
I{ulönböző szerzőktőIr.ettidézetekszemtéitetikho.
g},anéltékmeg^z egyiptomiak ahalaltés a feltámadást;
,,Egyiptom vallása természetivallás, a tefméSzetet
feltéteiezi,és tőle függ''. Ér'ről évre látta az ember,
hogy-az életminden szembetűnő ok nélkül újraelőjön
a haláiból. E,s minden évben kén1,161g'vo]t azt is
megtapasztalni, hogy az é\etaztán megint eltűnik a
halál titokzatos mél1,3{$eiben.,'2
,,Biztosra vehető, hogv az eg}.iPtomiakp1.űlölték ijtható I{nsztussal.Ezze| a jelképesség;el akarták a ke-
ahaláIt. Ennek ellenérer'alószínűlegmégisnr.ugodtan resz ténvséget kiemelni a jelentéktelenségsiillye ő1.
sztő1éb
haltak meg abban a meggvőződésben,hog1' ú1élet,1é- Ig1'1épetteIő a tűzmadár Legendájakeresztén,v mítosszá.
tezéséneka megújulása vár tájuk.,,3 .\ keteszténységet azaltalvonták fel e5' klasszikus dics_
,,E5'szóval ez a felfogás aha]áItbeleénetteaz isteni ténvbe'hog1'e5.iptomi eredetettulajdonítottakneki.
életbe.Az egr.iptomiak hite szerint egv lény azzd' tette Számos népőrizte meg szentírásaibana halálból
n}'i]vánvalór'á i steniségét,
hogr' feltámadt a halálb ól.''a l-aló feltámacláslegendáját. Nem véletlenüi jelenti ki
,,Mindamellett iátni kell, hog1'tuclomásunk szerint Pál apostol első korinthusi levelében(15:54-55):',El-
az óeg1,ip16mivallás főként az államrend kultuszából nr'eletett a haláI diadalra. Haláll Hol a te fullánkocl?
állt. A szemé11'e5 jámborság tanúbizonyságairitkaság- Pokol! Hol a te diadalmad?"J. van Riickenbotgh '4 rl-
számba mentek.,'5 leko7tatásésokitás 7árs7auaic. rnűvében nyomatékosan
krjelenti:r,,'Egt,iptomból hívtam Ii az én fiamat!'' E,s
Kis7ttts ésa tű7nadár közli: ,,A mai emberiségnekcsak kétidőszaka Iétezett:
ez e5''iptomi ésa keresztén1,. d kereszténytaz egr'ip-
E'zek után érthetó, hogv Laktanz e témátkitűnően fel- tomi hozta létreós befoli.ásolta is, mett meg van ín'a:
hasznalhattaköltemén}.éhez'E, tettétszámos urtalásése]- Eg1iptorubó/hiutan ki a7.énfanlat - és ez a fiu haran-
kópzeléstatnaszgaa]á.A t|őzmadár_jelképpárhuzamba aJ- gozta be a keresztényidőszakot.''

li t1
Áz alábbiakbanközöljük Laktanz legcndáját (egr'né-
met fordítáSnYomán):7
A.főnix
M ess79 Iriag,-KeletenJ.eks 4 k a7,a uidék,
llol eg1t bo/dogkapu a nentryekretryílék.
5,elnn1ár, sen a té/rue.gnenl kt)nryéke7i,
il:rök tauas7-féry,e s nap1arue/etgeti,
Ilégtelensíkságánse lleg1,,se t7akadék,
ruégis tú/ér e he/ylegalábhti7enkét
k iín1o:k ke/ nti ndenet, alrti Jö /dtin cstícsos,
legruagasabb 0n1/0|1,llárrui /yen n agas7tas.
li rynkéts7er b: nttj<l ligetet yonda 7t,,a.
Karcsú fák nőnek itt,polupás koronáual,
:;rett g1t1,j
276:/,' 7k et tteltl tiporyá k /á bbal.
Csak eg1rnadár lakik ebbena7'erdőben,
gtÍtryo:rű ltgetben * csadáldntegke//ően:
!.la/uaú1raé/ed, lla/á/tlttegt,etően.
Csak a napttak s7o/,gá/e7aitka Í<!/,qa,
.it a lliuatalát furmés7ettől kapta.
lnikor Keletenllajna/píryatáltlad,
.:ltek csi//agaitllessqetue/ábad,
,uadarunk /dre s l l, t,es ti nkét.fiirdőt,
fo 7á 7. 7e
; tiz,enkéts7er is7ik a s7enté/őuí1.bő/.

Itt uan a |lapistenporupáslontb/tgete, Könnyedénfe/rebllen a nag1, .fa csticsára,

/egs79bll uirágok aak Ö.ro. /d erdq.e'
k 7.o: ),og a liget strá(sá!a.
4;ldjét'/i/ii/rő/
P /laetón, tű7ué s7e n entt1eket p e r71e/ue,
egto:ryörííhe/1etruess7eelkeruilte. 1/igllágottPboillos7,,,/étrfia Jbkára,
A btínÖ;k o:(i)nui7e,
Deltkaliott, tengere lábait tg,a/dosta, ,,ladarunk epeduesagarát s
7átt /á/ja.
e be/1a bu//ántokbó/kiállt a ruagatba. F7aa l{apnak'litg,e kapu résén csi//att,
I{incs itt serubetegség sen/illarcls b;re,gség l ligllagyn ess7irő/91ettgenJi / i s t,i/lan,
nincs a kínos/la/á/,sent.fr/és, serullűndsúg. J ij;UI0:rii eil e/k e7d s7ent.furaj á t.fi:yni,
.,t t kb:/t, s
7épda//aruntal sugitt csa/o.qa hti.
Buta birtokuágyis isrueretlenitten,
gyi/kolásésgtás7nincs, dilllos llaragsincsen. .\enni a ui/ágono/7s7épen nen nótá7,
Keseriísígrongxo k, s7ekttség a,qqódás, ,;//i7,sA, s7irén,tiltdér- nind csak éhenkórás7.
setuébinség nincs itt - e lte/ynagon is nlás, t] aldak /ó hatj tinak.fituo/á7ó torka,
I]en tánco/a s7é/,s ui/lar sen tánad/lat, .ittgl,alok/láfá1ajobb lla netuis s4ilna.
neruJbdi a'/b:/det
ejie/ba//ó barruat. F il lerui/eda/át nt ess7e.fe/iikt it/ja
Fe/bő netnsetátit,hótakaró nittcsen, F őn jx.ruadarunkn ak csoda sz,ép nótti a.
kornlosesőnentjb:nJ.e/ii/rő/so/la sen'
\ Ii kor a7tán P boibo'r7,ll at/ouas-bintóua/
Egyet/en.lbrrásuan, tis7ta ui7ű bőség ,) lilapas
7ra'fe/bá3, sug'árkos7'orúua/,
sry/idencsobo.go,át/áts<óédesség. ,,tadantnks?áru\áua/llárlrus<oris tapso/,
E/ő t,i1nekrnoilják, éseg,57g7 hauottta :il7e.rfőttgytis7ful,a7tán halkra kapcso/'
ki líp a n edrebő/.lb:
/detlátog'atua, \Iéslsninden napnak /eggarsabbóráit,

1: 13
ás a7.e1sb;tétnek.liken bardáit
lLalgasan s7án lá /ja csodás tinekéue/,
/u,gas si /bak- ííre,tlttíués7.gégé1
éue/.
Pllaibos1tarljacslpán tttitdeapontpástitkod,
erdík rué/tó pap1a,,s7ánryad uígancsapkod,
Án lla e7eréuetntegisbetii/to:tté/,
giinryede7ni ke7des7 bárh og1erő/kb:dné/.
E, /ttenekii /s7.tell á t qe //őt /ugasadból,
életij ításra, ruegs7'oko tt banodbol.
.5,7ente/t /igetedllő/ i dege nbe repii ls7,
ú1j ás7ii/etésre,il1ulásra késvi ls7'
Les7álls7a lrtéj.fiildre,abo/ba/á/károg
ráncosorcád,s s7áru1adsr)tét /égberuáftod,
S{iába /eadiils7,Foníciát né1ed:
ró/ad net,e7téke/,aki nlást ué/,téued'
Més7.asiuatagba,/legyre, ub:fu,fue,
paftra,
pá/nák ttd,qebú1ua.
Keril/öd a ues7!1,t,
Gi)rögb:ka pálnát neue7ték e/ró/ad'
Kigyó, béka, /tii//őcsak kudarcba.fu//ad,
/la efára uáspk, ragado7óboryad'
Káros á//atilel?/liler i4,en.Íára
rnás7ni,
kérytelen /es1násba/a/kalonra uámi.
Főnix nladarunkatruindenúganuáya.
I ='7'o<.e/sőtentték,. s{nte kukac e7'ruég
Ai o/os7.l p arattcso /, barlangát be7lrya,
nelloglbolntis7e//ő,to//átbor7olgassa,
NÍéga Nap se enged Já4to/t arca e/é,
s7il rke hatrtá /1 netánfőnixe t sérte
né.
Írua ruadárruostan
fés1ketrak ruagártak,
e7t határo7taruegsafát sirbalruának,
AlÍegakar hát ha/ni,életérdekében,
a7tán.fe/tártadni'f6:1,7irejtekében,
1-+
I 'attbdúsi,:rijk?!ldben i//aÍo7óneduck,
:il-lo/ arab népek.fii s7ereket .r4ednt:k,
,taposIndiában, s1abinokfo;/dJéu 2
is,,
u/anl/ln/,,, akattthltsttaki//atoslle1átis,|r
:o;ttUént,J.a/l4 t, 91,autát, rui ndent oss7ell ord i tt,
,lárdust,ntirllát balrto7,s ebbő/.fés7ket épít.
Be/eis baryat/ik illatos.feqkébe,
itt,álto7astuán,aí/eteuégere.
i: /tetőfés7kében ráncosodó tesÍe
:sttgorodik,ntint/taseruruitsentte/tehte.
Csdréuel a neduethaldokló testére
,,tiudenbouákeú, bátba e7.segttne,
i llatos sírbohban/e/kétki/ebe/i,
: a/á/ruiattgond őt uégkípp rcrt ter/leli.
E lllalt testebeuii/neru7őba/á/-/ángban,
. kra,ga llad benne,
be/sőlakásában.
.7i
[-á t.,o
li ruentryek llő/.léry,es ti,i7eÍk apott,
lg),,g) ríg testet/lantltuáporlasptott.
::it a llaruuta Nap s7eretet-tii7éru/
..,au óuá
.forntá /ja, ruag7atnak tle57j'fg/.
lpo/ja, gondo7,7a,rue/engeti, s t,éqil/
,ltadárkeletke7ik,/ábak, s7áng,ak né/kii/.
lkitóanfebér, csi//ogruint a /líis1ég.
(-1orsan nt:uekedik, i de1étbetart1a,
.;t.qubó7ik ruostanp ontos i dőpon/ra.
Forruá1allosspikás, olan, ruint a tojás,
,rdekcsa7 cit/et,eq a kil/ttn,fo.gas.
\'Iikéntbábok /óglak s7á/ona .r7ik/ákon,
;gl fe1/ődik touább./ös7ek.g,tbó1á ban.
15
B urka n ost.fi /pattan,.ló.ni x -lepk e rel'lbett,
noba to//aknélkii/,ruadárláts7ik ebben'
E,/ede/re nern/e/,senki nentseglti
itt a79:1,16, őtet, csak a uá8),lleuíti.
A csi//agoségbo/t kij/d elede/tnéki,
gi
lil eil rgt nektárra / tuege /eueni ti,
E'gből bu//óbarnat kÍ<(],táp/á/éka,
i l /atokb anfil rdik, s7ép il / a1'alak1a.
Ifiú testeruajdan régtre llason/ít,
ftissen, uiganuiru/,a7'ég'lb/é sandit,
A'tIielőtta nentrybe,/la7á1ába/ilelxil(,
régitestebattuát ba/7satuokkalkenue
ntirbát, tör7ént rue{og,s7ájába is ues7i,
tis7te/ette/ gillttböt.fonltá /t,a/enditi
na,qatfela7 égtek'Cörubjét/ábba/.foga,
; ::léi a légtekéteiríteget,
|{apuárosbal uis7i,belneg1, a tentPlontba,
e/kés7ített gö ntb1ét tes7i a7,o/tára.
Cradás e7'a ruadár,nlé/tóúgos lérylett,
ragyogón,t7ínern iyra elílépett.
Cránátaluas7ínbenafqe tiladb:k/ik,
pipacsuörös /láta, s lne//eis tg1./ét1y/ik.
F tílues-sá rgán csi//ogs7ip, iuelő.f.arka,
s s7ánryainak sryneéppofitarka-barka.
F el:ér csőrén sntaragd 7ii/r|je i //og-t,i//og
óiási s7erua jácint-kékenlobag.
'\'7erue be/sőkörét /ángoktles<ikkorij/,
Fe1edicső dis1aek, koronának ijrijl,
/t ék essége
F-e1e tete1ének .fennk t,;
P ll oibos7'napkirálynak ko ranáfát né7fu
pé/dának,e/ődnek,lttáno7andónak,
tiikrö7endő s1épnek,öröknek, tartósttak.
I 'ábait a7'ararypikke/1esen Jidi,
rois as7ín karu ai t bii sikén tuqg.tttegné7i.
1(,
1 lak1a ruost o11,
att, nti ntba .fácá u,,,t,0htr,l,
i,tttduka7t nondanák:e7'apáua to//a.
\.ag o, tttittltgslá//al,,-larka, tttitt/a<.0|.a'
PnPosE uag s7!p uada ruesénk ruadara?
\agyságábo7képestigenkiinn1enrepii/,
.áradságbaröpte sentntikiippsett
kerii/.
1i'egyiptoruiakis csodá/jáka /átuáryt,
,111ottgua kb:q.b:ntik e7t a s7éps7iuáruátryt.
\Iadarunk a/apát ruárruorbais tlésik,
. ii /etése napjá t tgyn egi)ro;
7 kítik.
Krlrésereglika ntadarak uilága,
,:tntJélnek egyruástó/, nerugondo/nakrtásra.
i..nneplőcsapatbanFőnix égnekrebben,
:lun kiséik őt e ba/dogpercekben.
..lililan uiss7a/ebben, /átuaregifes7két.
\Illl bo/dogmadarunk, e7.asorsa,s aége,
].,ten ajándéka : újjás7u/eté
se.
\ eruesettleges-e, uagynő-e,
-' .1nus7bo1- fétf-e -
tgyönlend nenl uoltserzlruikd1e.
Kedu,ita balá/ban leli ttlindörb:kre,
,,l,trta ba/á/csakisifiás7iiletése.
;) a sa1átfa, ap1as örököse,
,á bája, iínruaga csecss ó kisdede.
7op
\Iindtgis iÍnruaga, de netnsa1átntása,
k /!1911; p,s 71:
rb; j óságot ba/á/a.
T1
 Ii.
Á r" . J., .
nJ?nlx es d pe//Kd/]

\ főnixről szó]ó külonböző történetek rávilágítanaka

:clikánnal való kapcsolatárais. Az amsztetdani tsib/io-
: : .ka P lli losopbi ca H ertueticál,lan, a gnosztiku s-ezoterikus
.:odalom e rendkívüL gazdag gt,űjtemén1'ebenegy
.534-ből származó kézkat,A kors7ak ntlcsese ecseteli,
...clg1.21 Iépkapcsolatba az emberiséggelaz isteni vilá-
:lsság a ,,Ftat 1uxl'' (I-egr'envilágosság!)igéjénke-
:esztiil, és hogt' ez mih,en fejleméni.ekhezyezet' Az
:iiit eglr ábrát is tartalmaz,ameh,ena kétmisztétiumá1-
'..t.a főnix ésa pelikán e€ } .eg)' fa tetejénlátható. Ba-
. ,'ldalt,a jó ésa gonosz ismerete fá1ánakkopár ágatna
:clikán fészkelhárom fiókájávai. A fa alatt ott fekszik
.\dám kopon1.ája,r.rtalvaa fig1'g]rng'tetésre:,,Amel1.
..;}Poneszel e fa g1li1651.'ébő1'bizon1.meghalsz.'.E'z
.'.'.-faz emberi len1 mulandóságáraerrrlékeztet. Á peti-
.^'in_ a i{risztus-hienrchla jelképe- mégiside rakta
:eszkét,ésítt költötte ki hátom fióká1át.A fa köré te_
.:ert színes szalag felirata: Do/ar ntedicittadalois (A szen_
edós evógyszeÍe^ szenr.edés).
Jobboldalt, az éIetfáján a főnix rakott fészket,és
,6.f
. KeP eppen azt mutat:F,amint ez a tulzmadárkiemel-
..cdik a lángokból. Á fát körülfogó szalag ujjongva
.',::zIi:(Jrensreuiuisco rnil/ares(Elégvénévezredekreújjá-
-.cdek). Az é]'etfáját tii'zfának is nevezik. Az életre
.:e]tőisteni erő a gyökereken át lehatol a Földbe, hogy
::.^eeújító túzév eI átsugározza azt.
Etrőla fáróLbeszéIa Jelenések Kbilyue(22)!^',LAz
.:.'.r.al]mcqmutatá nékem az életvizének tiszta folt,ó-

1S r9
: ^ . -j r^
].rrr
r L ll ). . r45)u5
'\ .. r^l 4lr^rrrnr rirnr Lt a4 kN rrr ir sL arrá) r] r Lé
' J c rl s r c n n c k e s a . .'r)ík. -
á,gait,t7irruait,leue/ét
Bárán1.nak kitályiszékóből jör'e kt az ő [szent r.árosa] .71tittteg/egtta/sóJés7két,
utcájának közepén' E,s a fo]r'óvízeninnen és túl az :.,,rig e/kés|ult,akkor s7áruycsapkodua
életnek fá1avaIa,meI1,fi2.''pét g'ümölcsöt terem vaia, . : ;;lipslgára/.fés7rtft lángbat,otttla
minden hónapban meghozván $'ümölcsét; éslevelei '.;'át drönnlel álda7atu/adja,
a népek glóg}'ításárar'a]ók''. : ;ltlttlló/a<tánfeltíinikeg fornta,
A rózsaketeszt fiozóFtája e kétközponti nézetet , ..:k /áttáilinkább gondolnfukllenryóra,
:
cgr.nek.kettős eg1.segne,k taria. A rűzmadáraz egvip- . ,;,,ot/ár /es7.abbó/ ntegntkisuártafua,
tomi Nap-misztérium,,,IzÍsz,oziisz, Hórusz'' ielképe. '. . .', luint a7e/őtt:erős,s7épéstis7!a.
A pelikán a I{risztus-hierarchiamunkássága során a
szellemből, yízbőI ésvérből r,'alóújjászületésrejtél1.é- .. '.:.,,kttí7ntadara, Knsp|us,a1ó s tis7ta,
ben onmagát feláldozó I{risztus jelképe. Itt a ha]álról : :.;;rtaganlosuo/t,eTuo/tfo/disorsa.
ésa feltámadásról, az é7et,az e1hun1'á5ésaz ojtaszűle- . ',.,.,:|tbirodalntaks kirá/1okkirá/1a,
tésszünetet nem ismeró folya626"1.ól van szó. A ttiz- -. ..,.:,lt1lÜ,eg selnuo/tJbgható bo77á1a.
'.:'.;,'e
rnadár és a pelikán tehát l(risztus önfeláldozását és ' í,rájánnint sasg\ő7b:tt/epoklat,
f eltámadását jeiképezik. ''' ..:.||)Jés<etet,
bűnt,s lltitdentui ron/ott'
A ránk maradt alábbi költeménv19is ezt a miszté. . .:'{rruostntárararyférybencsi//og
riumot hirdeti. '.:. '.::tilseninket ekkéntrueggógyított.
. .'''.,.,biborbó/ palásÍotagattak,
KRISZru S,.4 ltríE'\i\l? I TUZ}IADÁR . . . :o:t'lsbő/Jbntkoronát raktak,
.' : keres7/ét cipe/te,bőuenarulottuére:
Minden neruesértékek ruadara,afőnix, ; '.::i/ niértilnk, s7eretete bére'
párya kerek e uilágot nincs,
kinek rué/tó ... .'.rrs{enfügiitt ruind a l:a/á/áig
Arab Birodaloru-
ruess{ lakhele a ruetés ' : ; ,lal1santoskendőkbenuittéksírbolt1áig.
a sasnak semadatotti! erő s /latalont. . ' ..kiidt e Főnix napokigsír1ában,
,.'' 1l/lsarmadnapon.fe/tántadt porupásan.
-,:.
Njlaka aran1, é/énk sáryánfén1/ik, .,.! '':lttebbené/ő, ruint örtik /éte7,ő,
p tű , .. ,:'l-biradaltttában,
teste-s
7ám1 a edig 7bíborban i77i k. ne! teljesésdicső,
E,jfeketefarka fénes 3b:ldben 1áts7ik, ' : .,res7tétrynek* bogybabi7tonbít,ő-
n17sas7ín petj,ek is gapdagondís4tik. :.,:: iirökké ésruindig/átbatóő,
Fe1étbiis7kéntartja, s rnintba aran1 trónon, --,,;:tt,igen,Amett. "
ponlpás koronájas{krá7, e7ertol/on.
Abosy P /ínius7'is elrege lte iruruár, .:.:él-telenköltő műve - mint a )G|II. század rózsake.
bats7á7es7tendít is ruegerbi7',e madár. :.-sZteshagyomán1.a - ts aztbizonyitja,hogv Hermész
G1iiteni ke7d akkor, ijnkéntéss7abadan, . ::szmegisztoszősbö1csességetovább él a n;'ugati
drágaftís7ereket, i /latban ga7dagot, ::..:
sztériumiskolák keresztén1,
hagyománr,aiban.

. j
21
A keres7treJ'es7itésj elenefu

Régi kéziratokban g\.akran taláIkozhatunk a pelikán-

nal. Eg1' 1491-ben, a hollandiai Utrechtben kiadott
imakönr.r'. ketesztre feszítésijelenetének ábrá1án a
Biblia ismert személr.einkrr'ül ott van a pelikán is öt
ftóká1ával. A megf.eszítcttés áItaIszegezettI{risztus
mintha an1'ja,x{ária lráns,ábahajolna. NÍáriátJézus
Szefetetttanít\'án\.a, János támogatja,aki szinte a bel-
ső megvilágosulás áiiapotában, elragadtatvanézi a ke-
ÍesztÍefeszítésmisztériumát.Mellettc látható més
Márta NIagdaléna,a kereszttől baira pedig ÁrimathiJ
József , a szent Grál első őre a cirénebeliSimonnal'
akik már készenáIlnak a keresztrőlr,aló levételelvéq-
zésérc.
Á keresztrefeszítés rcjtéivét,
a teljesönfeláldozás
fol1,ary'^.1, a keresztént.időszámítás kezdetétől fogva
a Ftőkáit etető pelikánnal ábtázolták. A templomok
mindenféle műr'ószi alkotásai között fennmaradtak
olvanok is, meh.cken a pelikánt három, ol1.[g. öt vagy
hétkicsinyér'elábrázol ják.
A klasszikus rózsakeresztesekis px'akranfordultak
a pelikánt fiókáir'al ábrázoló, sokoldalítjelképhez,hogy
utaljanak a lirisztus-rejtélvre.A pclikán ezértmindig is
Rózsakereszt l{risztián ésa Szerzet tevéken1.5ggének a
]átható ismertető jele.
A keresztre feszítettkeresztjénott díszelegaz
I.N. R. I fe]itat,melr'l-rezegt.kor gún1'osan ho zzátették,
hogl, Iesas Na7at.ettusRex Iatlaeorlru(a názáteú Jézus,a ..-- ,sebbanimádkozék; és az ő r.erítéke ol1'anvala,
zsidók királya). Ila ezeket a betűket az egészkefesztfe ----.: .1nag1'r-ércseppek,tnelr'eka földre hullanak'''Jé-
feszítósirejtéll1'clkapcsolatbanvizsuáljui' akkor felfe- . '.:llk ez a teljes önfeláldozása szinte a kercsztre fe-
dezzik, hogy ezt az esemi:nYtrnár Gecsernán kert;é- ...:r's c]őfehozott vctLilete,F'z a GríI eg1,iklegmólyebb
ben be1eientik.Ázt rnondja l,tlkács Q2:42-44):',Aryám, ::::itr'ríí misztériumacléálLt minket. IJz a teljes önfe1-
ha akarod, távoztascle1tólcm e pol-rarat;mindazáltal ne .'''..lzás elíjkészítése.L'bberraz összefüggésbenakkor
az én akaratom,hancm a tiécllcgl,cnl És angl'al jelenék .. I\RI a ktjl.etkczőkePpCn magt-arázancIó:Ignis
meg néki,erősítvénójt.]]s haláltusábanlévén,buzgó- ' ::,'|r(/e
Renoutclrlnttpra (a termószet tüzc mindent

22 23
 megúií9.tr,ttő]a pillanattól kezdve az isteni I{risztus-
erő áthatja ésbetölu az. egészF.ölde t.
tsszefoglalva: a főnixet ésa pelikánt e1ytésztaz
egyiptomi re]téh.gk|gntaláljuk meg Ízisz' ozkjsz és
Hórusz képviseletében.NIásrésztaz önmagát felá]doző
e1r',a pelikán szolgál I(risztus éshierarchiájahátmas -
szellem, víz ésvér általl* újjászületési misztériumának
az ábrázo\ására is. A régi alkimisták ugt.anebben az
összefüggésben sóról, kénről éshiganytól beszéltek'a
tisztulás vag1'be1sőmegíljulássójáró1, az őnmagát fel-
á\doző szereteterő kénjéről,ésa feltámadás megújító
etejénekhiganváról.
Ezeket a misztérium-nézeteket- jóllehet más
köntösben, de egyazon jelentéssel- megtalálj:ukaz
Aranv Rózsakereszt temPlomaiban is. A Merkúr-bot a
beavatás Egr.iptomból etedő ősrégi jele,azaz a kezdet
tőzszelleménekereje.A teijes á\dozatjelekéntott van
továbbá az atany kereszt a rátíizött rózsás,a7- a ke-
reszt, melyet a szent Rózsakereszt Szefzetesetállttanak
fel a bear,'atásjeieként,hogv a kereszténymisztériumo-
kat a nyugati világ számára megvilágítsák.
A pelikánt - három, öt vagy hét fiókájával_ ve-
hetjük végül a Iűisztus-hietatchia élő teste jelképének
is. E,nnek legifjabb tagjakéntvégzi ötszörösen felsza-
badító munkáját a világértésemberiségérta hétséges
Szellemi Iskola éiő teste az ősl mantÍam erejévei:
,,Ex Deo tascirnur,
in Jesu n/aifl/ar,
per Spiitaru S anctuznreuiuiscimus".
l+
III.
'17 egys7aruli _ a7 isteni erő1 elképe
'..:_.'l'Kalkalrna-n'ansokat utazni, az a vtlágon sok he-
. ::-.::bukkan eg\I karcsú áLlat ábrájára, az egyszars,u
:.'.',.:ére. meh' többek között az ango7kiráIyi család
:':..J:.t rs ékesíti. Az egyszawúszámos kút szobordí-
::: ...-l.:lnriflt
faliszőn1'egekésfestményekkedvelt mo-
:."..:1'].is. }Iesék,mondák éslegendák adnak hírt rőIa.
.:-: lször.etségis többször emhtt,ám - fordítói mun-
:.:::':..].1 iránti tiszteletünket megőtizve _ meg keli
:-*. :'::nunk, hog}'I(ároli Gáspár ezzel a jelképpelnem
:.. :: nit kezdeni. Luther Mátton ugvanis a német
:.' :-.'.1BibLiákban l'aióban egyszan.úról(E,inhorn)be-
::: . ::]lgI{ároli _ a változatosság kedvéért- egyszeÍ
.,.: ::','all.nak(x{ózes rV.
köniwe 23:22:Istenbo7taki
i.'.: :'..,l\tontból,ere1e ntint a uad biua!,), másszor vad-
':':::..:nak ésbölénl'nek 0ób 39:12:Akar.é s7olgálniné-
€ . ..: .: :,,,/,í/Ü,)'
majd bivalvfiának fordítja (29. Zsoltár:
.-: '.'. .,iat,acédntsokat ti:rdel,.öss7etdi
a7'ÚrLibánon céd-
.1,'..:':,'..'E.; agrándo7taiaa7okat,ruint a boryút,a Libánont
:'' : :.,.:óttt,ruinta biualJiat.)Az egyszarvúkétségenfe-
.-. :..'.j:sságosszellemi eszmónv jelképe,mely egyér.
::.::.'.:i.,,eg\'szan'úan'' a magasabb,isteni természeti
: j:.- . :rckcireirán1.ul'
i ieírások szerint az egÍsz^rYú hófehér, ésarany
:...:.".'r\.etvisel' Ez az uj és tlszta akatatrautal, mely a
::: .':]l r-ezetésealatt álI. Az egyszarvúezek szerint
:::.:.'lr-ü1jclentős jelkép.E,Iőlényként a tefméSzetben
:.;::.'rcrdul c1ő. E,gyes festméni'ekfeher lónak ábrá_
: ' .:.:.}'ron'r]okán hosszú,csar,atodottarany szarwval.
25
 Artur kirá1vésasztaltársaságánakpompás 1egenclája 1o. C}alahádleszáll a ióról, mcuhajo1ésudr,adasankcj.
vagok kalandjaitecsetcli,akik kil-onulnaka szent Grá] ; -
kcresésére.I{őzülr-lk csak négt,enhivatottak a GráI- - }Iag{n1,gslol.ag r.a.$.,Galahád - szól Nirnué.*
rejté\'megélésére. Bűncls állapota mlattaz első a Grá1t ._ .:pajzsod?Pajzs nélkülindulsz i11.n2g1' 11112)
csupán áLmában pillantja meg. A második kénvtelen - Urnóm, reggelmégkardom sem volt. Nem ke-
visszatérnia l'ilágba' hogv a Grált hirdesse,magasabb :: --:r. megis kaptam egl'er.Ha pajzs kell, btzon1,fiy2
fokra még nincsen fe1készülr.e'A harmadik lovag' ._ ]-i'l hozzájutok,
Parutfál, az ösvényen számos bukás ésta\praáláSután - S ha nem, Ga1ahád?
a GúI óre' Grál_kitál;.]961. A negvedik pedig' Galahád, - Ugl'pajzs nélkülkeresema Gtált.
a tudó ésbeteljesítő- a beavatott- be1ép ett a GráI fé. - S ha a Grált sem ta1á1oci7
nyességébe. . Ez nem kérclésszámomra, Úrnőm. Megbíztak
Fig1'elemre méltóak a Galahád uj akaratl áLlapotá- :. .'::.SéSével. Enn1.i elégnekem.''
ról szóló leírások.Azt nondják példáu1:20
- .:;n'ú-/egendák
',Galahád pillantásavégigsiklotta lovagok társasá. ;"
gán, az asszonvokon ésleán1.okon,a kerekasztalon, a
széken,melyen arany felirat Íagyogott. .-- . ... lrrböző egvszarvúJegendákmtnc1atról a szellemi
- Uram, palotád gr'ön,vörű, de nem maradhatok :. .:csről beszélnek,me7s,az ember rendeltetéséhez
itt' Idnt vár a lovam. Nem tudom hová vísz, de nentil : :. ]:' Eg\'legenda szerint közönséges ember ?Z eg5r-
fftatoru. Feladat uár ráru, rne!,e17,71,',*nern
kel/. 5,a1átkíuán- ::--' -.!nem pillanthatjameg' ilvenek előtt az egYszaÍ-
ságairuragondolnoru sents1abad.Isten veled Uram. .' - .::11mutatkozik.,,De
akinekaháza e$, domb 1á-
.:.:.'.'
Meghajolt a királv előtt és elhagvta a termet. Áz :ckszlk, az szinte foldrengéstészlel,ha az egl,-
utána siető lovagok az udvarbanfehér/ouatpillantottak : : :.'. -:]áthatatlanul' dübörgő patákkal keresz tr'ilvágtat
meg, melyÍe Galahád felpattant,éseh.áE]tatott.'' ; _ :::bon.Az ember ekkor a szíyemélvéigmegrémül
Legendákban és mondákban a ló egv magasabb j' .. :.,i ésa föld rengésétől.'' Hasonló képjetenikmeg
tendű, lendületes csi1lagerőreutai, melyet asztráhserő- !" ...*eresztiQisztián történetében is, amikor Húsvét
nek is ne'n'eznek.A fehérpedig a tsztaság színe.Aki e. ..:éjón meghívót kap az alkémiai menyegzőre..a
'. -. - :i megérkezésekorföldrengésszerűvihar rengeti
elórt Galahád szellemi fokáta, az teljesen ráhangoló- , -:*:-
_-,: . ..-tLdL.
dott az isteni akaratra.A dolgok nem az ő vezetése
..Istenbőlszülettem''- áilapítjameg a klasszikus
alatt állnak, hanem minden órában a magasabb rendű : .].l:ieresztesek
beavatásimantramjánakelső szaka-
akaratnak vannak aiávewe. :-. i-]r ennek tapaszta7ata- ho$' ugvanis Istenből
Más hel,vekena te1jesönátadásba vetett bizalmáró| ::.. j:.tt - valakiben megjelenik, akkor az il1ető
régilé_
olvashatunk:21 ?'' : ':7'a1apjaiigmegrendül. Ha a számára még látha_
,,Galahád előtt zö]d ruhás, fekete ha1u szép asz. :':....:.. szeilem megédnti őt a szk,ében,akkor megérti,
Szony ál1,Nimué, a Tó Asszonva. .. :' eleténeknagvszerűrendeltetése van, meil,r'égte-
- N{ár várta]ak- üdr'özii Galahádot'
--:. :-iként fekszik előtte. Ráébred,hog, 5 tulajdon-
képpen Isten ábrázoló1a. HogI ol,YantökéIetesséke11 :.....l:.mert tudja'hogy 5y^'o,,átartoztk' Áz újlélekbe
váInja, mint az Awa' aki a mennvekben \Ian' akiből ő, - ::-.,tént ésújéletrendként beáramlika szellem,hog1'
a jelölt szuletett.E feladatmegrengetiénjénekfélénken :.' J:..iljenek.Csak amikor az ember semlegessé vált
alejtőhöz simuió' mégisdacosan a heg1'6gkapaszkodó : ':..:cnfo1dibefolvássalszemben' mentessóvált a ro-
házacskáját. Akit elér a szellem vihara, aZ megtapasz- :. 1-.:ZeÍlV és ellenszenv kényszerétői,r'ag1.istárgyila-
talja,hogy minden régiszokást éshétköznapi céltú1 . :)-1lett, akkor jon ei az egyszarvú,a szellem, hog)'
mértéknekkell alávetnie,ésezzel az egt'etlennag1,céi- ::.. -..:]nePeljevelc az alkérrriatmenyegzőt' Mána, a
nak alárendelnie. Ígr,'indul vadászatÍa:meg akarja fogni '- -. . rcsadja a Szent Szellemet.
az egyszarvut. : ,k közePkori festményena szíiz képében, akihez
i.. :...-57211lú közeleg, N'iáriát 1ehetfelismernt, mig az
A s7ií7ieslélek :a- ::]:.n-ú[ a l(risztusnak veszik' akitől a szíizben uj
:.: ' : rgan.A bibliai töténetben a Szent Szellem közel-
E,gv másik legenda azt meséli:Az egr,szarvúeg1'cso- j::.:] iS t.iánakmegszüietésétMáriánakGábriel arkan-
dás, nagyon ritka, értékesállat. Számtalan vadász ker- ; ... lsten küldötte jelenti be. Gábriel Istennek egy
geti, anélkti1,hog,vsikerülne elejteniük' Ha r'iszont egy =:: .:.:ll€ i \. az embet újjászületettlelkébenhat, és az
úsztaszőz megv az erdőbe, és nyugodtan leűl eg1'fa .::..].:1 annak a biztos reménvével, sőt bizon1,osságával
alá, akkor ^z egyszatvúmaga megy oda hozzá, ésszeLí. :- : :-. hog1,2szellembenne fog lakozni. Az eg6ya:.
den a sz(iz ölébe hajtja a fejét:az egvszarvúfoglyul ej- -' - -..ndáiában az egJ,etlenvadász, aki szövetkezett a
teti magát. Csak egyetlen vadász tartoz]k a szőzhöz. .:... \Iáriával, nem más, mint Gábriel, nég1'kut1.ája
Négy kutyájával ez is az egyszan'úravadászik, ésa szíiz ' em}.cr ,,-5)
nÁ-., nagy efenve: tgazsag,lgazsagos_
felé tereü' akivel aztán az egyszarvúszívesen fog\,ul '':. .:]a]masságés békesség. Mielőtt ugt'anisa lé]ek
oiroti mo nát
.:...:: r.álhatna'az előkészilethosszúútjátke1lmeg-
Az ember birtok]eső, elsőségtetörekvő lelke az :*.-:...'.\z embernek az építménr' négYzetére kell he.
egyszarvút'a sze]]emetsoha sem lesz képesmegfogni. .' ;. ...--jnie' ésnég1'fontostuiajdonságotkell kifejlesz.
S zámtalan ilyen'''adá sz hajkurás sza sikertelenül a v aló- :-:_:'
ság erdejében' I{tzátólag az ú11éiek, a ,,tiszta sziizzé,,
vált lélek képes ^z egyszafvú lépteit maga fe\é trá- :-.. crtelmű irányulást - az igazság erény{1.
..'-
n\.ítani.Ennek ol1,a' 151"*ek kell lennie, mel1l6i'6.'' :zrLr'mentességet - a békesség erén,vét.
földiségtől mentes' amel1,többé semmil1,enföldi ér- .:zhangot a ter-ékenvségek r'áltakozásában - az
deknek ésszenvedél}'neknem szo\gáLtatjaki magát, te- -...zságosságeÍényét.
hát szíizlesenúszta,Nyugodtan ül a valóság sötét er- -' cs.JPoftegység tudatát - az ítgalmasságerényét.
dejében.Minden régielmúlt,ésíme: ű1jálett minden.
,Jézusban meghalunk'' - mondja a klasszikus ró- - :-.::. négr.szeres természetes ]ényének az újlélekki-
z saketesztesekbeavatási képietének második szakasza. ' ....-.jsára és az a]kémiaimenyegző céljátakell itá-
Az olyan léiekkel pedig, amelvben minden régi meg- :.. ..::::-i' .{ lélekemberlényénekez a négvmagátől ér_
halt, az egyszawu önkéntesen' Szívesenfogl1.ujg|1.ti ::: .: l tulajdonsága,ésannak a bizon).ossága,hogyaz

28
alkémiaimenvegzőt meqünncpli, ez tereli a sze]lemet
őhozzá. Á legendában ábrázoltjelkepck tcl"rátnem má-
sok' mint az alkémiajn-rcnr'cgző.le/teh,lei' A legfőbb és
legalapr'etőbb feltételaz, hog1'az ember regi énlénl'e
elhaljon. Csakis ezáIta\fejlódhet ki az uj, szűzi lélek.
Ezt követi a szeméh'iség négr.szerestesténeknégr'
tf anszmutá ciója, átalakulása,amelr'et a szellem \'eZet'
amtéttis bizon1,o5,hog-va mű sikerűlni foe. Imhol a
nég},,kufi.a, Gábriel arkangl.alvezetéSea]att.
lg1,'keletkezlk az uj ló1ekbő1'az átaIakulttestból és
a szellemből egy úi háromság' N{ost az egyszarvu,az
isteni akarat odaacl1amagát az embernek, éssugárként
tör elő annak homlokábó1. Az ember eg1'esülta sze|-
lemmel. N,Iintsz ellemlélek-ember ep1'szan'út ábrázol.
Rendíthetetlen'r'e€ | )lszanú'',meft a szel]emtön.énvei-
re irányuló akarattaldolgozik az emberiségért. A csa-
-
r.arvonalas szalN a bcló]e áramló isteni akarat Sugafa
- pontosan megegr.czik a felettes természetból jövó
csavan,onalbanmozgó kozmikus áramlatokkal,me1Ye-
ket befogad és tor'ábbsugároz.UjjászüIetetta Szent
Szellemből, ahog1.ana klasszikus tőzsaketesztesekbe-
avatási képleténekharmadik szakaszamondja'
Afőpap
Áz E,g1'g1gÍnes Tan atra oktat, hogi. az akarutsző sze-
rtnt ruágiktu lélektulajdonság. Az akarat a léleknek, s
ezze\ az életünknek nap;,'ésféktelenmozgatóia. Aka-
ratáva7az embet képes egv eredetileg alaktalan és el-
vont mဠ] neses erót határozottá tenni ésfelhasználni.
Az akarat minden óIetfol1.2rn2tnáLszámottevő, sőt a
legtőbb esetben vezető SzefePet játsz1k.Az akaratnak
kell pé1dáula gondolatokat arra késztetnie,hog1'vala-
mire irányuljanak.Csak í9'keletkezhet egy gondolati
elképzelés.Az akarat minden cselekvéstmegelőz. A
tózsakercszt fiozóftája ezértjoggal nevezi az' akaratot
30
l :-.apnak''.lsten fénr'szülctése azonban csak akkor
-' lótrc. ha az lkar.atotlaadja'fe|áIdoz.za magát.F.z.
..:':l fénvszülctésének a kulcsa.
.\z E,p1'etemes Tan aiapvetően küiönbséget tesz a
. .: )nségestetmészet'vag\'isa földre irán1'uló ésa föl.
.. ::::tnészetet fenntaftani szándékozó embet akarata
_ , ...-rmintaz Istenbenlángra lobbant, megszentelte-
:::: .."lnfatiképesség között. János 1. ler.elének2. része
. -. A 7J. szakaszbaÍl..,,Es a ui/áge/tltti/ik,ésannak ki-
: :'.; is,.deaki a1lsten akaratát cse/eks7i, ttegnaradiirb:k-
, |.zen áItalában azt étt1k,hop1.,az ember a sa1át
-....:...:ár.alteszi azt, amit Isten akar. Ám ez természete-
.::..':letetlen! Rég tömlőkbe nem lehet újbort töltenr.
. .:: i<épességekkel lehetetlen menn\,ei munkát vé-
1.:.]-1'ISten akantát te1jesíteni tehát csak akkor lehet
::-'..... :raaz ember Isten akaratátúi akatatképességként
.,
. . . :t i .
l -rhez a Szent Sze1lem clső sugarát' mely aZ Aranlr
J. .....ereSzt Szellemi Iskoláiának mágneses testében,
: ..' -. tanulóban is megjelenik' eler'en erőként be kel1
::'.:.:ri a tanuló főszentél,vébenlévő akanú és gon-
: ... .]isi szcrvekbe. Ho51'ez lehetségesleg1'en, abhoz
. :'.:.....nak félre ke1l áIIítania sa1át akaratát' A tanuló.
.,.. :::lllITIiezzel a r'ilággal kapcsolatos dolgot sem
.:.-.:'..:akarnia többé, egész akatatát az isteni akaratnak
..:.. '.'.:.rende1nie.Akaratával a felettes akaratot kell
:. ...-..nia, nem pedig alantas akaratával dolgokon és
:: -:; kcn uralkodnia.
.-'z cmber akatata e51'hatalmas tűz' egv rendkír.ül
1'.:<.:.-lSerő. Az ember bukását, bűnbeesésétéppen
::-:.J:: .lz eg1l|q91 Isten álta1 rendelkezésérebocsátott
:':: : : ! .{ne k a hel,vtelen hasznáIata, ezzel a tüzes, le n-
]. :i:S képességgelvaló l,isszaélésokozta, emiatt kel-
: -. ..l:.rgl'niaa dicsőség birodaimát' B'z a paradlcsomi
.: ... ...:tle]t.csakncm eh'iselhetetlen terhével mind a
-.''. :.'.:ig n\-Omasztésg1,91o.minkct. Az átoktól csak
31
 eg\Iet]enmódon lehet megszabadulnl'csak egyetlen '-.<rennek az akaratnakvan birtokában, az rendelkezik
útonlehet r.isszatérniaz istenfiasághoz,amit Isten ren- .)ien akaÍatár.al' E,s megtapasztalja,hog1,az eg5rg7vlyu
de]t el az emberiségnek. .z ő sa)átbelső tu1ajdonságakéntáI1szo\gáLatába.
T]z az út talán valami módszer, előírások sora, Mivel pedig ez a tulajdonság a főpap homlokáról
meli.hg2 igazodni kell? Vagv ismeret, r,alami fi]ozófia? ...ugárzik, feladatavégzéseközben pedig fény villan
E,setlegmeditálással ésiemondással járó g).akoriatokat :.. onnan' a szimbolika ekkor is egr'szarvúrólbeszél.
kellvégezni?Elórhető-e ez ^ megszabadu1áshoz vir,ő .-'z akatattehát a legdinamikusabb hatóerő a testalak-
út imádkozással' vag1.inkább humánus, emberbaráti - '..r. N[ost mát számunkra is világos, hogy a régi aka-
éIetrekell törekedni? :...,)tnem lehet átszellemíteniéskiművelni, nem lehet
Nem' semmiképpensem. A paradicsomi átok ha- :: aeÍIIszabadmegdicsőíteru.Aki a sajátbukott é1eté-
tástalanításánakvag\, semlegesítésének mindezen kí- ::. jobban l<lván1a ésszeretia szeilemi életfeléleszté.
sér]eteinél az embet a tég akarat sötét tüzét l.eti be. : -...AZ felmegy Golgotára, hog1' miután ott kijelent-
E.rre a haszontaian ésr'eszél1'es módszerre mondja a - .::e: ,,elvégeztetett,,, megünnepelhessea feltámadást'
Szenrírás: az ördögöt Belzebubba1 akarja kiűzni. F'zt az utat kellett megtenniük az előttünk haladó
A rózsakereszt. áItal hirdetett út a trans4ligaráció ::.:'.éteinknekis. Ez az útminden\<számára a föidiség
módszere. Ennek e$.ik nézeteként a szentségtelen aka- .:..:zdésébőlés a mennygin6( a felébredéséből á1l.
ntetőt fel kell számolni, ezt a sötéfi.örös tüzet el kell ]r.lk is cipelníük kellett a keresztet, mielőtt részesül-
oltani, minden tatozékával és kellékéveiegyütt' A :.::ek a győze\emben.tnző' személ1'es akaratukat
természetakaratánakösztönző, hajszoió erejéta kopo- ::. keliett feszíteniük, és mindent maguk mögott kel-
: ' :...lg\'niuk,aríl a lelket a szenvedélvekéskáprázatok
n1'a hegyén meg kell feszíteni. Ahog1'an I{tisztus
:. .:. szférá]bahű'zzale.Csak ekkor bontakozhattak ki
mondta tanlnányainak: ,y4ki a7ő é/etét e/ws7gtténéretteru,j..'..r-ÍIierőik, hason\óan a reggel féni,e556*66en ki-
a7.ruegtaftjaa7t". ::.. 'rőzsához.
.\ mi szerzetünk- mondják a rózsakeresztesek_
A /tit . :.::emtés elsó napjától kezdve iétezik,amikor Isten
:::''..:i.avilágosság lett' ésIéteznlfog mind az idők vé-
E,zt csak erős hittel lehet megvalósítani.A j:.'::.ig. Ez avi\ágosság gvermekeineka közössége,
,,hit'' a ke-
resztényalkémiamágikus értelmébennem egy miszti- 'i'.-:]]eka testevilágosságbói van, ésakik örökké a vi.
kus elmerülésa vérmesérzelmekvilágában, hanem azt . : ::ágban élnek.
jelenti, hogy akaratot, az egésztudatnak ezt a kulcsát,
az énalapját a I{risztus-tűzte kell rábízn. A hit a Szent .-: .:iÍadás
Szellem tüzének lángjaiban végzettcselekvés. Áki így,
az akarata átadásáva|veti bele magát u m.g''ent.ltetés --. :::uekkel kísérletettettünk arra, hog\, e hatalmas
túzébe,az megszületik Istentől. A\<tigazánlsten szel- . .-..
' : i'ő]' az egyszarvúszimbólumáról fe]]ebbentsüka
leme lobbantott lángra, ^z eg\,új,'e$,szan,ú',egyér- :.: ...:'E,zekbenaz utolsó időkben, a nagy vá\tozásnak
telműen irányuló akaratképesség hatására cselekszik. :: - :ájékozódásnakezekben a naoiaiban a Szerzet

32
33
 azokat keresi, akik készek a transzfiguráció utjára térn.
I]z az az út,ameiven ,,ntíkinciuekednie ke//,nékentpedig
alább s7á//anorn,,.
Ezek az emberek a századok során
szefzett tapaszta\at\incsük révénérettekiettek' bete-
I\'.
kintéstn)reÍtekaz éIetnagy összefüggéseibe,és ezzey
megteremtődött önátadásuk alapja. E.miattbelüIről ké-
.
....'.;'(////D'
| | I
(1<e{|s<arul;
a h0//0,
D'
ésa70r7sdan
pesek kimondani az egyet\enima lángoió igéjét,ame-
lyet a I{risztus hagyott az emberiségre,és amelynek
mágikus ereje eg1''kormegnr,itja majd minden kapuk számos pozitív tulajdonsággal tendelkezik'
'.- -......:'llb
kapuját: :- :. - ...:'llánosanalkalmazott jelképpévált. Első ésleg.
,,Legyenruega te akaratod, ruikénta tnentryben,
ilgy a : :- . .bb jellemzője'hogv csoportosan'közösségben
.fi)ldön is,,. t' ..:..-'ezpedig olyan tulajdonságokravan szükség,
=_:.. -::zrasá$'odaadás,béketűrés éssegítőkészség' Fi-
]. :. .:.l]lIiqr.engédségeésáldozatkészsége miatr a ga-
-:: '. : gr.akran az anyai ösztön megtestesítőjeként
T:.' J.'.enesen az asszonyi Szefetetjelképekéntt^rtják
fJ:-_ _:1.

.-' :i]amb iránti tiszteletről ésmegbecsülésrőlsok

ffi
i:' :...-,'.-''mánv tanúskodik'Régebbenkülönösen a női
:]5:.:.:-.:lnekszentelték: a tetméken1'séget ésa szere.
rc1:- ...-<épezte. A babilóniaiaknáI Istár istennó, az
<- -. ' :::leknálIz|sz, a ómaiaknáLVénusz' a görögök.
c: :: :'< .\phrodité szent á\Iatavolt.Más vilagnezitek

ffi
r .:.-.:::5otaz isteni akaratküldöttének tekintik, azon
C :. :lnd képviselőjének, amel1'az isteni világok
{:: ::...l :.la3k taftott alsóbb világokrói gondoskodik' Igy
C . ...'cp lstennek a világmindenségbenmegnyilvá-
:* '.'..ltó revékenységével is kapcsolatbanáll'
.-. .':.1amba magas tisztségekviselőinek jogarán is
::-. .: ....:.ott,amivel arrautaltak,hogy bennük isteni
i-.' :.......']1lk,illen'e azokróI tesznek tanúbizonyságot.
.-. :.-.1 :llsztériumok eg)'ip képe a galambot áLdozaa
j' '-:'..:.:-Ilut3tja cg1'keréknégyküllőjén ketesztrefe-
:- .. : FzI'lézusl{risztus eljövendő misztériumára, az
. :.']::Zieo l-éghezvittSzefetetáldozatáta va]ó utalás-
:....... ::ie]mezték.

)+ 35
 I(ésőbb a zstdó hag.r'ománt.bana galamb ner'e is szent
ielképpé vált. A galamb héberneve:',Ionah''. Ugyan-
ezzeI a szóképpel találkozunk példáula ninivei Jónás
ptóféta,I{eresztelőJános ésJános er.angéIista
nevében
is. Az iszlám hag1'ománvpedig N'tohamedet ábrázol1a
olykor galambbal a váLlán.
47' isteni i bleté
s1 e/kép
e - iev kifejezésérehasználják, akárcsak eg1,'koron.
Á r'ál]ra]eszá]]ógaiamb a középkorban is igen elterjedt
jelképvolt. A próféták esetébenez isteni ihletettséqére
utalt' valamint arra az e\őjoga, hogr' a Szellemről tarut-
sanak ós tanúskodjanak.A keresztén1, hag1,96ányban
a galamb általában a Szent Szellem jelképekéntisme-
Íetes.Az Őszövetségben példáulaz özönvíz és Noé
b árkáj ának leításáb an találko z unk vele, mégpedig kü-
lönleges szerepben: a megbékéiéshírnökeként. Az
özönviz - ^z^za bűnös vi1ág megtis ztltása - után Noé
e]őször a ho]lót kuid ki. A holló a galambbal ellentét-
ben a vészt és ahaláItjelkepezi. Áz emberi bensőre
\'onatkoztan'a a holló az énközpontúságot és az Is-
tentől való elválasztottságot jelenti' E,miatt a holló
megbÍzhatatlanküldött, ide-oda repked anélkül,hogy
hírthozna. Nem törődik a csoport, a közösség szűk-
ségleteivelésjólétével,amelyhez ő is tartozik, hanem
rnagának él' A hoiló után Noé a galambot küldi ki'
Nemcsak egyszef' hanem háromszor, hétnaponként. :.-::l lét adományát testesítikmeg: a
Ez összesen huszoneg\,naPot tesz ki. A hátmas szám
a világmindenségben a tökéletességetés összhangot
jelenti. A huszoneg1'esszám azéaz embeté,aki a vilá-
gon szeÍzett tapaszta]atésbelátás áItal megérett,ésvé-
güI a Szellemhez fordul.
Első alkalomma] visszatén'e a galamb nem hoz
semmit: a föld még lakatlan. A második alka]ommal
olajágala csőtében térvissza, amj atra utai' hog1' a víz
már elapadt a föidről. Az olajágegrúttala békejelképe !.
36
:a]amb csőrébeheh'g2... a termékent.séget idezi'
zi Noó számáta,hogr'a Föld újrabenépesíthető.
-épes középkort ábrázolásokban a galamb r'íz-
:: repülése'különösen ha olajágis volt a csőré_
::undig a világon létrejött békét,egvségetésmeg-
.:.t jelentette,Ez a jelentésmindmáig fennmaradt,
ld a művészetben,mind a poLitikában a béke
-' bibliai történésbenNoé még
harmadszor is ki-
...galambot,de az nem térvissza többé' Eg'idő-
.".zlezárult:a mindensóqllen helr'reál]ta békeés
a
- -ao
..:..'i(il/eryugs4k rua1da1lij nern7etségen
.. 11:1)azt írja,hogr' a N{essiásIsai
flesse)tör-
:.:.''1nő ki. Isai Dávid atvja.Sok teológus ebből
:. ...etkeztetett, hog1'Dávid nemzetségébőI szár-
.. :rajd a Messiás, mint fiatal hajtás egy régi
- .. .\ prófécia azt hirdeti' hogv Isten szelieme
.. .:rjon, hajtásonn\,ugszikmajd.B'zt a Messiás_
. .l jóslatot a középkorban gvakfan az ,,Isai
.
... keppel ábtázolták. Az alvó Isai gyökérfor-
:::lebőlegy fa sarjad,meiyen I(risztus felmenői
: ..:.egészenlvláriáig. Efölött trónol l{risztus,
:..-:qalamb száll \e' A galambok itt a Szent
bölcsességet'
:::...::et, az akatatot, az etőt, az ismeretet, a iám-
:::j : es az istenfélelmet'
;;.:.:.;jgg
5ol,1, F i á ru k a ktj /drjtte
Jl .::-.trnemcsak a Szent Szellem adománvának hot-
: :...':]t és a béke hírnökeként fordul e1ő a Bib]iá-
:-. :.1..-!l1á|dozaa állatként is,legtöbbszöt a,bőnért
--.zjróá],dozat
összefüggósében.Például |ézus
37
sz|iletéseután ncgrn,ennappal történt, hog1' a zsidó
tör.v énr'sz erint két galamb o t kellett aszútőáIdozatként
bemutatni. A N'Iáriának aclott klnvilatkoztatásakor is
galamb jelenik meg, hogv bejelentsea Szent Szellem
kitöltését^z crle fe]készüitembefre. Gábriel ang1'alir'r-
rü1 adja N{átiának,ho51'valami megszenteltfoq meg-
foganni benne,,akit,,a Legmagasságosabb Fiának'' ne_
veznek majd. E,s ekkor a Szent Szellem galamb képé-
ben leereszkedikN''{áriára. Á Szellem tehát beiépa test-
be' hogl, Istenből mcgszülessen az igazi ember' aki
teiiesenösszekapcsolja magát az an\-aggal.
NIíga vízszintesenrepúlő galamb a békéthirdeti,
aleszáLló galamb mindig az an7,agbabeereszkedő Szent
Szellem jelképe.A felszálló galarnbpedig a Szellemhez
felcmclkeclő melltisztult emberi lelket jelöLi. Jézus
megkeresztelésekor is galamb alakjábaniátjuk teá el-
jönni a Szellemet, Jézus isteni szátmazásának jeléül.
Hasonló jelképpeltalálkozurnka pünkösdi eseménykot
is, amikor tüzes lángnvelr.ek ereszkednek aIá az apos'
tolokra.
jelképe
A belsőtttegs7abadu/ás
Ennek az ábrázoLásnak a háttere különösen a lélek hangját, a szellemi világ eről're való iránr'ulást
gnoSztikuS hagr.ománl'ok tükrében vá1ik érthetővé.
Ró7sakeres7tKis7tián a/kéntiaintenyeg7őjeben r galamb
a szellemi megszabadulás osvényén a bcar.atás kü-
lónboző szakasza1ban játszlk SzerePet.Rózsaketeszt
I{rtsztján elmesó]i, hogt. egl. utelágazásl.i] rrem tud-
ta' a négy út közúl melr.iket váIassza, Iitn'rerűlten,
éhesenés szomjasan veszi eIő kenveret. és leszel
nragának egy databot. Ijkkor egr- hci:ei:ur.galamb
száll le a fától, s sze]ídenköze1íthozzi... ,g\-kaP|on
a kenyérbői.A galamb cllensége,egr :cxcte holió
tilgtön lecsap rá, hogr. elvegye tő1e r :':':rot. A gu-
1amb menckiilni kónvszerül.
38
A<.iu /á/ekbangia
}[lnt Noc történctében, a galamb itt js az Li1at.
a fénr.
felénör'ekedést,a hol1ó pcdig a régit,a hanvat1ást'a
halált testesítimeg. Róz sakeresztI{risztián íázőbev eszi
a ho]lót, hogr'megu_édje a galambot,s eközben yátat-
Ianul a számára rendelt úton trlálja magát. Mikor talál-
kozott RózsakeresztI{risztlána salambbal ós a holló-
val? Ámikor földi erejekimerült.ésíp1-r'áIaszúthoz ér-
kezett.A feher galamb itt az ember írjlelkéttestesíti
meg, míg a fekete hol]ó az ént,az,ego hangát. A holló
ésgalamb' ez akét erő mindig eglidejűleg r'an jelen az
emberben. Ha valaki az új lelke megszülettetésén
munkáikodik, akkor a létéértkűzdő fekete holló is
megjeleruk,hogv az újtóIelvegr'eaz újlélekerőkkenve-
rét.A hol]ó azokat az öntudadan ésönfenntartó erőkct
mintázza, melvek az uj é\etetsaját' fölcli célokraakarják
feihasznální'Áki azonban önző ösztöneit elűzi' minr
RózsakeresztI{riszttán a hol]ót, az a galambot kör.ed.
az ú1IéIek hangját,méghanem is tudja pontosan, ho-
gvan is történik mindez' Váratlanu] éshirtelen azonban
mégisa helt.esúton találja magát.
Az ösvénvnek ezen a szakaszán a galamb tehát :l
képr,iseli'Az ember ekkor mégnincs kapcsolatban
"
szeIlemi világgal, hanem csak készül Á- t-eltrr-
"..".
tőztathatatlanul a Szellem világa felér,'ivő
úton jár. e.
ez,ta Cé],tel is fogja érnl.
A til7es hárons7ög
Mint a bibliai tórténetekbcn,a galamb előszöt a Szei-
lem kővete' később a Szellemmelvaló kapcsolat köz-
r'etítője. Ugyanígy torténik az Alkéniai nlen1eg7óbents:
a léleknekelőszót megmutatiaa céIt,majcl megajándé-
kozza a feladat tel1esítóséhez szükséccserókkcl. Rci-
39
ZsakeresztIQisztlán tőrténete a galambot két másik
misztériumá|Iattal, az oroszlánnal és az egyszar',-uval
együtt szerepelteti'Mint Noénál, itt is a hármas szám-
ról van szó, mel1' a teljesülésszáma, Az egves szám
szimbolizáIja a teremtést,a kettes a dualitást' azaz ^
kettősséget,ahátmzs a beteljesüléSt, mely ^ztán isÍ.r'ét
további teremtéskiindulópontja lesz.
Ha ahármas számot háromszögnek ábrázolják -
a gnosztikus hag1.ományok Tigonuru Igneunt-jához,
iángoló háromszögéhez hasonlóan -, akkor ^z
oroszián képezi az alapot, a galamb és az egyszarvu
pedig a háromszőg szátatt alkotják. Az egyszarvu a
tel|esenaz isteni világra iránvuló megrendíthetetlen
akaratot pé\dázza,Az otoszlál az egYetemesisteni
Szefetet'a második sugár jelképe,az alap,amelven az
egészháromság nyugszik. NIás hel1.ij11 Rózsakereszt
I{risztián azt kőzli, hogy egy fehér galamb olajágat
hoz a csőtében.Ez azonban csak akkor történik meg,
miután az oroszIán ésaz egvszarvúegy egészenkűlö-
nös áilapotba jutott, ha szeretet ésakarat formájában
jelen vannak és hatnak. Az otoszlán lenr'eli az ola1-
ágat,ésnag\'onelégedett. Más szavakkalélr-e: ')asze-
retet elnyeli' felveszi magába a Szellemet''. A Szel]em
e\hozza az isteni r'ilág űzenetét:szeresdIsten művét'
és valósítsd meg Isten békéjét. A gaiamb e Szent
megbíz ás közvetítő j e . T anubizony ságát 1irhord ja az
egész vllágra|.
A ruikro ko 1nti ku s hároruság ll e/1reá//ítása
Hogy a galamb a világon hathasson,szüksege \.^n^z
oroszlánta és az egvszarvura, a megtendjthetetlen
ak^ratr^ésa szeretetre,amelyből megszűlethet a cse-
lekvés'Igy u,,oIajágelnyelése'a Szellem erőinek kés-
zségeselfogadását jelenti, melyet az ember Szefetet-
ből eredő tettekkelbizon1,ít,egyesíwénr xcrtőt. Így
40
szüIetik meg a mindenség hármas eg)'ségéből'az
Atyából, a Fiúból ésa Szent Szellemből a mikrokoz.
mikus háromság _ az emberben.Az akaratból, szeIe-
tetből ésSzellemb őI _ az egvszan'úbóI, az oroszlán-
ból és a galambból - keletkező háromszög képezi
azokat az alaperőket' amelyekkel a megújhodott em-
ber dolgozik. A Szellem, a Szeretetésaz akarat egvsé.
gébőlléphetelő ésműködhet a Hétszeliemtöbbi su-
gar^.
A fojtonos uálas7tása ga/arubésa ho/lókö7ött
Az Alkéruiai neryeg4őkéttörténete megmutatia' milyen
feilődésekenmegy keresztlulaz, aki Isten szellemétke-
resi. Mielőtt elindul, először is nagy, Isten utáni vágva-
kozásnak kell lobognia benne. Ha már az uton van,
akkot újraésújraIsten mellett kell döntenie, r'agYis a
gaiambra, szíve hívó hangjára kell hallgatnia, a hollót
pedig el kell utasítania.Ezenkjvül semmit sem vihet
magával, sőt, minden egyebet'u'isszakell hagynia. Ró-
zsakeresztl{risztián a ho]]ó elűzésekorelhagy|akenye-
rőt^Íiszny^ját, földi tápláLékát,mely a fö]di lélekhez
tartoz1k.Ám valójában nincs is már többé szükségerá!
Ha ugvanis valaki hailgat a galambra,ésa szellemivilág
hangát követi, akkor a'galamb' vtágábóI szakadadanul
átamlik a lelke számára az elapadhatatJan tápIálék is.
Akkot a földi doigokkal teli tarisznyát bízvást hátra-
hagvharja,mert már nem kötődik többé hozzájuk. Ró-
zsakereszt l{risztián ezt ^z úi helyzetet nem érti meg
azonnal. A visszaforduláson gondolkodik' de a Szellem
forgószele ebben megakadályozza. Csak ekkor ébred
rá, hogy a helyes úton van, s így tégi terhétvígan és
örömmei hagyjahátta.
Az úton eddig a galamb vezette. A következő sza-
kaszon a Szent Szellemmel kertil kapcsolatba.A Szel-
lem iránti tökéletes belső odaadás,tisztulás ésönmeg-
47
 tagadás elíizte az ónfenntartásáért küzdő ént' a fekete
hollót. Az újember feltámadásaelő lett készítve'A ]é-
lek készfogadni a Szent Szellem beereszkedő erejét.A
galamb feitr]rőlereszkedikbe.E,z a Szent Szellem teljes
kitöltése, ahogyan azt Jézvs megkereszteléseis ábrá-
zolja. Ez az űtvége,minden istenkereső célja.A meg-
tisztult lélekvégleges'felbonth atat)ankapc solatba lép
Isten szellemévei.
M<d l, rnagadróla uilágot
E hosszúfejlődésiútvégeugyanakkoregy teljesenmás
szinten történő ú| kezdet' A természeteslélek haláLa
lehetővé teszi az új lélek,az uj ember megszüIetését.
Szellem
.és anyag törhetetlen szövetségben egységet
képez. lJj munka kezdődhet meg. A tű,zzelmegke-
resztelt ember most már dolgozhat a Szent Szellem
erőivel. I(özveden, tudatos kapcsolatban á]] ezeke]' az
erókkel, Isten szőlőskertjénekigazi munkásává vált' A
pünkösdi esemény után az apostolok is kimennek a
vl|ágba, hogy hirdessékaz evangéIiumot.Megvalósí-
tották önmagukban az Atya, Fiú és Szent Szeil'em, az
akarat,SzeÍetetésbéke közösségét. Aki a belső meg-
szabadulás u!ára tér,annak sajátlényébenkell megva-
lósítania ezt ^ szent háromságot. Akkor birtokolia az
isteni akaratot, az Aqát, mely áItal megtapasztalhatjaés
kihordhatja a Fiú szeretetbölcsessegét.I)jaszttáüs pa-
|ástot sző, és a Szent Szellem, a ',minden észt felül-
műó béke''újétertestkifejlődéséhezyezetlőt, mely új,
az egyetemesszefetetből fakadó cselekedetekettesz le-
hetővé.
E,gy régimanicheus szöveg azt mondja:
Veddfela te keres7tedet, ésuetke7d/ea7,óui/ágot'oldo71t
el uéredkötelékeit, s gyűrd le a regi embeft,Epitsd fe/ a /é/ek-
ernber.t,teljesitsda s7entparancsot.o/d neg ntagadbana kí-
gyót, s engeddbe afebérga/arubot. S7ereÍteintb;nlerudjetek!
42
-"r-F
A galamb tehát az út ésa teljesti1éscsodálatos jelképe.
Kísérőkéntaz uton a békétőlésa szeretetről tanúsko-
dik. Tisztasága, alázata,békeszereteteésodaadásaáital
készítiaz vtat' Az ember jelképesena,gaLamb utján,
járhat, ha a galamb etényeit magáévá teszi. F'zen eté-
nyek által Isten útjánakegyengetőjévéésIsten hirde-
tő1évéválik' s végúIaz isteni birodalom lakójaként
megtapasztaljaa Szent Szellemmel való tudatos kap-
csolatot.
A galamb utjának a kiindulópontja az emberek-
kel vaió békésegyüttéIés. Mint rajban éIő áIlat, a
galamb azokat a tulajdonságokat is magában hor-
dozza, amel1,gka csoportban éléshezszükségesek.
Ezen az uton az első lépésa felkészülés szakasza.
Bzen a fokon a galamb a termékenységetés a sze_
íetet teStesítimeg, ahogyan az őkori rejtélyekis áb-
úzo|ják, A világosság kutatójában Szent vágyakozás
támad, az isteni világ felé irányulró SzeÍetet.E kez-
deti iépésekgyümölcse új belátás, uj érzéke\és ésúj
éIetvitelLesz.Az út második szakaszán a gaIamb az
isteni világ hírnöke, hogy a harmadik és utoisó fo-
kon a Szellem és az anyag kapcsolatának jelképévé
váIjon, ahogyan ezt az Ujszövetség és a gnosztikus
mi sz tériumok ábráz olják.
A Gnosztikus Szerzetben a férfiakésnők min-
dig is együtt valósították meg szellemi feladatukat.
A Tigonun Igneum,a lángoló hátomszög jelképrend-
szerébenaz AranY Rózsakereszt Szellemi Iskoláiá-
nak nagymesterei e tekintetben a hátomszög két fel-
felé menő szárát képezik. Mint említettük, a galamb
a harmadik sugár' a béke Sugafa' ^z egyszarvúpedig
a ve]e együttműködő tüzes akarat, melyek eg}'ütt
erős,Iegyőzhetetien erőt alkotnak. Az isteni szeretet
alapján ezek építikfel a lángoló hátomszöget, meh-
az isteni természet ismérve. Az Élet Szerzetének
azon erőit jelképezik,melyek besugároznak a bukott
-r3
tefméSzetbe.Ezek az erők hír.nak,mutatiák a7'|lt^t,
le]kesedést,bókét és szeretet a1ándékoznak'Ígl'
n1'itottameg ^z utat Jan van fujckenbotgh, akr a tü-
zes akaratot jelenítimeg' hogy a Szellemi Iskola az
\-
anyagban felépülhessen, miközben Catharose de
Petri asszony a béke megjeienítőjeként őrtzte az Ha a sas repiil,Íelébred
a s7elleru
összhangot, ésgondoskodott a mű kiterjesztéséről.
A Szerzet pedig az alap, meiyen ez a mű' nyugszik,
hog's,az egészvilágon elterjedhessenéskibontakoz_ ,,Nappal felhőformák gomolygó mozgása,
hasson. E,jjel csillagseregeleven izzása,
Tisztán zengő húrok merész szárn1,2'\frgv _
Szférákzenéjének örök áradása.''
J. W. uonCoethe

A sas, a ,,madarak királ1'a'' már a korai fejlett kultú-

rákban is sokrétűjelentésseibíró jelképvolt' Általá-
ban a Naphoz és a fényhez tátsítják.A néphitben,
mítoszokban,irodalomban számos királyi jellemvo-
nást tulajdonítanakneki: hatalm^t,erőt ésvatázserőt,
merészséget és éleselméjűséget, de kérlelhetetlensé-
get' kemén1,séget ésbosszúálló hatalmatis' Az isteni
sze]lem végrehajtójakéntkígyókat és sárkányokat
semmisítmeg, ésa SaSa jelképea fénvsötét hatalmak
feletti győzelménekis.
Az indiai irodalom legrégibbemlékében,a fugvé.
dában Garuda' a csodamadár vllágt, akár a legragyo-
góbb láng, ésgyors' mint a fény' Hatalmas szárnyaival
képesmegállítania világok forgását,Visnu pedigaz ő
hátán ü]ve száIl csatába a gonosz démonok ellen. Az
indiánok a mennyei fénymegtestesüIéseként tisztelték,
az aztékokszámáta maga volt a Nap. Az őkor népei és
a germánok szerencsét hozó 1ósrnadárnak tartották;
míg a görögöknéLZeusz akantának volt jelképe a sas.
,,A királvok ésistenek madat^,, számtalan ábúzo\ásra
ihlette az ókorj I{elet művészeit:márvánv dombormű-

Á<
vek, vázaképek,lrasznáIati tár5'ak, érmek és dísztát-
gyak tanúskodnakerről. I{ésőbbi korokban is fontos
SzefePettöltött be. A kétfejűsas példáula szabadkő-
műves jelképvilágbana skót rituálé33. fokát jelkepcz-
te, Európában pedig a leggvakrabban használt címer_
állatok egyike volt.
a ku/css7ó
A negu1bodás
Az Egyetemes Tanban a sas, ,,a szellem mennl'ei
kékjébenfürdő hatalmas' szárnyas lén1'''22 a sze11em_
lélek ésaz éIet jelképe,és ötágú csillaggalls ábrázol-
iák. A Szenúrásis tobbször említi,példáulJános Jele-
nései 4' 6.7: ,,Es a királis7ék e/őttiluegtenger uala, ba-
a
son/óa knstájbo7, és királis7ék kö7epette és a kiráji-
s7ékkörli/ négylelkes á/lat, s7eruekke/n/jesekela/éshátu/.
És o7.első lelkes állat bason/óuala a7 oros7lánho7,ésa
ruásodik lelkes állat basonló a borjúbo7,ésa barruadik lel'
kes állatnak o/1anarca ua/a,mint egyembernek,ésa negye-
dik lelkes á/lat hason/óua/aa repii/ősasllo7.''
E, négy áL]ata négvelem, me}yek tévéna tokéletes
teremtésmegnyilvánul. Belólük á1l össze a szflnx az
,,oziissza| egyesült'' - \'ag}'is ahalhatad'an - újember
jelképe.Az oroszlán jeleníti meg az új életet,a borjú
- a fiatal Bika - az uj anyagságnak, az embetaIcu ál]'at
aYízóntőnek, az új gondolkodásnak felel meg' míg a
sas a Skorpió szellemi nézete.A Skoryió kulcsszava a
,;egenerá|ődás,,, azaz a megújulás,a helyreálJítáS.Ő á1-
Ktja az emberi lén'vtaz újvilágosságba' s ő taníta meg-
úiult tudatban való létezésre.
A fejedelmimadárnak a népekmeséiben,mondái-
ban gyakran kettós vonatkozása jut kifejezéste,Az
ember barátjakéntutat mutat, és segíta szükségben.
Ha az embet mégisellenségévé teszj,azza|,hogy nem
tiszteli törwényeit, úgy kérlelhetetlenbosszúálló erő.
ként lép fel, mely pusztulást idéz eIő.
46
P roruét/leas7'kéte/kedi k Z eus7 te/j/latalntá ban
A sas ilyen ítélőerőnekmutatkozik a Ptométheusztói
szóió görög mondában is: Prométheusz'a titánok fia
az istenek képétealkotta meg ^z embereket, beléiük
lehelte az isteni sziktát' éslehozta nekik a tüzet a Nap
szekeréről. Mégis kételkedni merésze1tZeusz min-
dentudásában,ésmegpróbáIta becsapni az istenek an.-
ját. Zeusz ezértP rométheuszt,a halhataúantHephaisz-
tosszal, a tij'z istenéyel(az istenek kovácsával) mezíte-
lenüi a sz]Wához láncoltatta,ahol éhségnekésszomjú-
ságnak,hóségnekéshidegnek volt kitéve'Zeuszhosz-
szúér'ekenát elküldte hozzá a SaSt,mely minden naP
megette Prométheusz máját, amely azonban éjjelente
újraésújrakinőtt. Ígvgyötrődött Prométh eusz szaka-
dadan kínok közepette. E,ttő1csak Héraklész,ahalan-
dó váltotta meg, amikor n1'ilával megölte a SaSt' éS
Prométheuszt megszab aditotta béklyóitól. S hog1,'töb -
bé ne feleitse el Zeusz ítéletét, Prométheusznak attól
kezdve gyű,őt kellett viselnie' benne annak a sziklának
egy darabkáj ával, melyh ez odaláncolták,
H éra
k/és7 leku 7di a< aryag bókb óit
Prométheuszmegszegteaz isteni törwényeket,ezért
megfosztják erejétőlésszámíizIk ahazá1ából. Tehetet-
lenül ésájultan, anyagtesthezbilincseive találja magát.
Igy lépbe a születéséshalál körforgásáb a' F'zt jelképe-
zj az éLetetőkkapuja, a máj,,'amiből a sas eszik, mr-
közben az éjjelenteújrakinő''. Fényhozóból ésaz iste-
ni bölcsességhordozójából a sas, a Szellem sugara ígr-
emésztőűlzzé vállk, meft ezt az erőt halandó lénl' nem
képesbefogadni' Csak végtelenülhosszú időszakok
múlva érkezik Prométheusz számára segítségHérak-
)'ész,a halandó képében,aki - lé]ekembetréválva -
önmaga legr'őzésének ú!át ját1a.Csak ő képesmegölnl
a SaSta ,,céltsoha el nem vétő n1'íllal,,,
csakis a lélek. Hog1, 1gp;lni lehcssen a sassal,ahhoz le kell gv(tzntaz
ember képesmegszüntetrua bosszúá]lóelv működését. an'\Iag
nehézségierejét.Á lóleknek a porban kúszó kí-
A világosság bosszúáIló nézetét mindann1,i2n gyóból sassá kell vá]toznta.B'z't szolgáI1áka tanulóság
megtaPasztaltuk már. A Fanta Frateruitatiskijelenti, lépcsőfokai' mehreket a N{etkúr_botjelképez:benne a
hogv csapásaira mindazok számlthatnak, akik az önfe. kígyó ésSaSegg},évált.
iűségútját jfuják. A fényekkor karma-törvénnvé,ol1.2n
erővé váiik, amelv 2 megszabadulás trányába mutat'
kijavíwán mindent, ami ettől elhajlik. Halál ésSzenve-
désáitalismételtenmegújulólehetőségettefemt afÍa,
hogy meg lehessen találni a megszabadító osvényt.
Amint valaki pozitívan reagála világosság érintésére, a
karma üdvhozóvá válik' ésekkor az önátadásbaniáró
embetben növekedhetnek a sas szárnya|

Ró7sakeres7tKis7tián - a sasfeleme/kedik

'''an Rijckenborgh í|a a Ró7sakeres1tKis7tián a/ké-

Jan
rziai nen1eg7ője3. napjának magyarázatában: ,,A sas a
levegó kkálya, ezéft a levegóelem urának jelképe,az
élet-elemé,mely minden tefemtményszámáta nélkü-
lözhetetlen. A sas tehát az életanyagotjelképezi,amely-
re a gnosztikus misztériumokrninden jelölt|énekszük-
ségevan, hogy az egyetemeS Elő Te stben élhessen.Az
a nélkülözhetet]en é\etanyagez, melyet az Iskolában
Gnózisnak szoktunk nevezni.Uiiásziiletéséhezaz Ön
lelkének a Gnózista van szüksége.Ez az egyetemes
Élő T.st légköre, amelyet megtanuiunk alkalmazni, és
amelyből élnünk kell.
Ha tnnek az ösvén\'en önmaga átadásáva| ez sl-
kerül, akkor lelke kész bemenni az eg\'etemes E,Iő
Testbe, s kész tökéletesen, mikrokozmrkusan abban
létezntésélni.Akkor on felszáll ^zÉIő Testben. s úi
éIete]emén saskéntfog uralkod"i. Ígl értendő'hogy á
sas ^z új lélek ésaz űj életjelképe.''
Hogy,,fel lehessenemelkedni,,azEIő Test légkö-
rébe,ahhoz új születésre,újnovekedésrevan szükség.

4B 49

\.I.
A siÍ
A gdff legendái fölbukkannak a régiIndiában, Szíriá-
ban, Perzsiában, Babilóniában ésE,g1.ip1gn''ban is. NIi-
óta csak ember é1,beszélnek róla. Hazája áLIitóIag
északonHiperborea heg1widéke'de említik a Góbi si-
vatagot ís. Feje és szátn'.t,ahasonlatos a sashoz' teste
többi részeaz otoszlán alakjában folytatódik. Egyaránt
megtestesíti a levegő ésaz áLlatok\<tráLvát. N{inden eI-
beszéiésbenaz aranyl<tncs, a fény,a Nap őrzőjének ne-
vezik' de ő a küszöb őre is, és az örökkévalóság hír-
nöke. Az észak-németországBad Műnderben a Van
fujckenborgh Templom előtt bronz griff-szobor á1l.A
nagymestef- akinek a SaSa jelképe- templomának fé-
nyétvigyázza.
A l{risztus előtti VI-VII. században élt Arisz-
teasz Airuaspeia címő' költeményében megírja,hogy
fent északon, Hipetborea hegyei közott őtzi az
aranybányákat az arimaszpik ellen. I{tésziasz (I(r. e .
V. sz.) szerint pedig a griff India hegyeiből bán1,ássza
az atany^t, mel1,|5l fészkét építi. Még tollazatának
színétis leítja: ahátán fekete' melle vörös, szátnya
fehér, nyaka sötétkék. Hans Schopf Mesésá//atok23
című munkájában részletesenít tőla: ,,Bz a legendás
madár a mondák ésa mesék vatázs|atos lénye. I{épes
egy kocsit a levegőben huzni, őrzi az aranykincset' és
aki csak egy fatktollát is birtokolja, az képes','arázsol-
ni''' A régiábrázolások kettős Iényngkmutatják. Feje,
mellső lábai ésa szárnya a sasé,törzse, hátsó lábai és
farka pedig az otosz\ánra emlékeztetnek.I{üiönös
50
--reilEr-'
saiátosságahep1'esfelfeléá11ófÜile,mel1,ngm szárma_
zik sem a sastól, Sem nem az oroszlántól' E,z a he.
gYeS,csúcsosfül a babilóniai Tiamat.sárkányra jel-
Iemző. Bfu a griffábrázolások kultúrkörönként váI.
tekintve mégisnagyon hasonlato-
t'ozőak, lénY3g11kg1
sak: karomszerű mel1ső lába, tollas feje, görbe csőre
ésszélesragadozómadár-szárnya' valamint efőS oÍoSZ-
lántestevan' Es mindig a hátsó Iábain ü1. E,bben az
aIak1ábana görögök l{eletről át\.ett keveréklényként
tat1ák számon. E,g1,ikeazoknak az ősi keleu misztéri-
umlényeknek' meiyeket Babilonból, de Eg1'iptombó]
ésa mükénéikultúrábói is ismerünk'
A hagyományok ésaz jrodalom ilapján e meSeSZe-
rű 1én1, származást helye minden valószínűségszerint
E,gyiptom. S bár a griff kuionösen az egl'iptomi műr'é-
szetben tűnik fel5-akran, más ál]ításokszerint bazá1a
mégsem Eg},iPto-. -\brázolásai ug}'anisolyan ősi mű-
emlékekenis feltűnnek, amelyek ázsiai népektől,hadl-
sarcként kerültek E,gyiptomba. E'zek az alkotások a
griff gyorsaságátemelik ki. Lehetségestehát' hogv ere-
detét Azsiában kereshetiük, hiszen hasonló ábrá-
zolásokra le1ünkBabilonban ésaz asszit művészetben
is' Mindig békés,ám éberlényként,ésmint az istenek
őrét: kuq'a módra, üló helyzetben jelenítik meg. Az
ókori görögők számáta ^ grlff nemcsak művészetial-
kotást' hanem beavatási jelképetis jelentett.
A griff nondája
Delphoiban az omphalost' a Szent I(öldokkövet őr-
ző arany saspár rokonságot mutat a szemita isten-
tiszteletben központi Szefepetbetöitő frigyláda folöt:
taLáIható két arany kerubbal (griffel). Ezek Jehor:.
anny lábzsámoIyán fekszenek, fejüket egymás teie
fotdírva, órl'ásira kiterjesztett hatalmas szárnt.akka..
mintha védeni akatnák a ládát,
 A gtiffek a görög monclákban és mítoszokban is elő-
forclulnak mint óriási maclarak, meh.g[g1 az óles mcg-
ics'zésckben bílvelkeclő Aiszkhr-i]osz Zeusz' csahos
kutválnak nevcz. Ők őrizték az aran\,kincset egt,távoli
keleti országban, amtg az trant'ti-lr-cnvmelletti P]útón
lakó egyszemű arimaszpik dühcls csatában el nem vet-
ték tőiük. A Í.riff a eilrilgclknél '{.rLiPsz' sz<jalakban az
ikerpár Apolló és Artemisz megjelenítíiie.
Á középkori Nénletorszzigban a 'grüpsz'-ből
griffmadát lctt, tncl1' a róci kijitcmént.ckbcn nagy szc-
fcPet iátszott. Az eg1,57an'úhozhasonlóan a régi g1'ó.
$,ászatban a gtiffct is r.arázseróve] ruházták foi. Az
cgyház griffkarmokat ós a grifftcljlist árult.
Az cg1'|[ legkülrlniJsebb (a lli. százac1!>r..;|
szárma-
Az Isteniqinjátlk 29. ónekóben Dantc ct.íjzelmif<igat-
ró1 álmodik, 2mc11lg1 sriff 1rúz.A sashoz hasoniatos
rész'arany,az' oroszlánszcrű viszont fchércsr'ijrös,mi_
r'e]- a mag\,arázatokszerint - cz lirisztr.ls emberi tct-
mószetétképr,iseli. Íc\.letta griff - a sas ós az' orrlsz7őn
pozitír'tulajdonságainak cisszctllr'asztása rér'én - tijké_
jelképpe.
letes l{risztLrs-
Á görögöknól a griff egYben napszimbólum is,
Szentállat,az'crő ós a hataltlmmcgtcstcsítiíjc. Perzsiá_
,,,
:
.;'
t

zó) legcnda Nap1'Sánclorrril acl hírt, aki {.riffck húzta

kilcsin szelte a levcgíícgct. A r,i]á{.hóclító haclvezér a
viláe vógérc akart mcnni, hog1, mcgnézze,valóban ösz_
szeér.c ott ^z ég ós a ftjlcl. Szolgái clfogtak kettőt az ott
élő hataimas és erós maciarak kijzül. Három naDos
éhcztetésután hámot acltak rájuk, mch,hcz
"g.ko,^.^t
ktjtöttek. ]]bbcn cmelték az óhcs állatok a királr,t a lc.
vcaőbe, aki egy lánc]zsán lómájat taftott eléiűk.Á lcg-
masasabb mcnnv()rszágban Na{5' Sánclo. cp1' embcr
formá jú madátra| talá]koz i k, mely fcnvegetíjdzve vi sz.
szafordulásra szólítja fcl. I,ánclzsáját a mcrész hóclítíl
akaradanul is a r'égtelcn mél}'séqbenparányinak tűnó,
a tengcf áital kíg1.ókéntkörii]font fcjlcl fclé crcszti, mire
a hatalmas maclarzrk szintc zr.rhanva robognak vcle
vissza a fcilclrc.

A gnf ruint1elkép
,{
'.\ középkorban a griffct á]talábanl{risztus jelképének
,l.ií.
tckintik. A Sevillai 7ztc|ot így ír crről Etino/ogae.' c.
mÍír'ében: orosz|án,mert erős ésuralkodik.
,,I{risztr-rs:
Sas,tnert feltámadásaután a tnennYbcemelkeclik'''

il
f.)

-5m--'
 .1 e qlitT a Szent tűznek' az é\etvizének ésaz éIetfá- mellétfeltépvehataltnashőség1elvégigperzselikígyó.
..::.ikaz őrzője. \relőkig ható pillantása miatt a griff az tíiz.tendszerét.Akit a szellem túzeí51'megtagadott,az
'.'-crséget éséleselméjűséget is jelképezte. menn\Idöfgő hangot halJ.:,,Áz cmber fia ésa kígyók fia'
Ime, bátánvkéntküldelek a farkasok közé. Légy bölcs,
: ; tt7l-gt os ku s s1e
tttpontból mint a kíg'ók''.
7ti
A tanuló ekkor r,isszafordul az ^rafiyhegyts], -...
.:.a\-an Rijckenborgh és Catharose de Petri azt irja, feimenetelénekórája mégnem jött el. Lemegr,-a völg1'_
:',gl- a griffről szóló mesék nag1.obbtésztkeletről be, mint bátáns, a farkasok kózé, kar1áta griff ejtette
.zirn,aznak. ahol a griff többek között az aÍanyőrzője, seb folött keresztbe fonva' N{ost az újtörwénr, szoIgá1a.
..-:lcStáÍnok.25 Ifzért ez az áI]ata Naonak van szentel- E,ndúrájának,önfelcdt emberszo1gáIatának hosszúútia
l. A Nap keleten ké],ezért al<s az ásvénvre tér,az - végénmajd ismét ^z aÍarl\|heg1'en taláIja magát, szetá-
-1képesen_ kelet fe1éfordul. ott található a semmihez fok éskerubok közepette, magában ^ szeflt mindenütt-
.cm fogható viiágosság. Ám túIkell jutni a griffen, a je1enlétben. E,s olyan szavakatha1l,amiket ember még
.-:ncstárnokon,aki annak a fénynekis az őte, mely sem nem hailott soha.
: lldön, sem l'izen soha még fel nem Íagyogott.
Á mesék a birtokát erősen fé]tő állatnak is
::-rondják.E, nézetébena griff ^z egyetemesÉlő Test
.,\ra|mazó ereje, az üdvösség kincsestárainak őre,
.lhol-á pedig ,'tisztát^Lankézze7,,,vagyis megszent-
séqtelenítőértelembensenki sem hatolhat be.F'z az
crő a sas és az oroszlán lén,viségét foglalja magában,
:leh. tüzes, mint a Nap'
A l<lsugárzások' a szellem tőzlángjai két alakban
.lltenektestet.Az elsőben az ui Adámot. a másodikban
'. ,1
.rz ú1trvát jelenteuk megi ,,az Isten előtt álló'' újlélek
.<ét nézetét.F'zt akét érintéstszeráfoknak éskerubok-
rak, aranv kígyóknak és griffeknek' tehát szátnyas
:'r.risztériumáI]atkéntábrázolják. A p etzsa mitológiában
.l griff az ^r^nyhegyet őui. Ha a tanuló képesmegér-
:enl a Gnőzis hívását,akkor a szellem hegyeihez for-
.iu1,ahonnan az ő segítsége jön. Amikor pedlg a Bol-
.;.
ognak- ruondá sok szent hegyéhezközeledik, hangosan
s-iáItja:,,Az én segedelmemazŰrtőlvan, aki teÍemtett
nindeneket''. NIihelyt kimondta ezt ^ mantÍamot'
.rzonnal körűIlebegik a hegy őrci, a titokzatos griffek,
.l kerubok. Egyikőiük vakító villámként csap 1erá, és

i-1 55

\.II
A sfinx re1télle
E'bben a fejezetbena szfinx rejtelmeiről \esz szó. F'z
sétségtelenül hálás téma,hiszen fengetegetlehet róla
beszélni,s belőie tanu]ni.Vélemén1'ünkszerint nem
iúlzás,ha kijelentjűk,hopx'a világon alig r.an olt,an
iel.
kép- talán a kereszten kívül -, melt. ennYire elteriedt
r-o]na.A kettő csupán abban kü]önbözik, hogr. míg a
kercszt mondanir'alója többé.kevésbé általánosan is-
illeretes' a szfinx esetébenaz emberek számos téve-
désnekesnek áIdozatu],
Szfinx-szerű ábúzolásokra és szobrokra sok he-
lr'en rábukkanunk' például barokk épületek be1átatai-
ná]' de teneszánsz épűletekenis ott díszeleqneke
rl.risztériumállat domborművei. A nag1'r'allásokes reg
k ulturák v izs gálatánál l s lépten-n\romon a legl'áltoz ató -
sabb szfinx_ábrákbabotlunk.
Vannak hímnemúí ésnőnemű szfinxek. Á hímne-
n'rű,erőteljesábrázolások, mel1.gkngko11.}161 férfi-, más-
kor madátfejűk van, főként Eg1'iptomban fordu]nak elő.
.\ nőnenrű alak inkább Görögországban található, szát-
n\'as otoszlántesténnői f.ejós keblek díszele5yrek, mrg
karmait a keselyűt{i kolcsönözte' farka pedig lirg1,óra
em]ókeztct.E,g-es szfin'rekallnak,mások fekszenek.Fi-
g\'elmüket felhívjuk továbbá a hinduk szárnyas Singh-
1éte,az orosz]ánma dár-szerűszörn1,re,vaiamint a peÍzsa
Simorgh-ra, meh' a templomokat őrzt. A paloták, nag1'
házakvagy parkok éskettek bejáratához tór.edt szfin'rék
mát tossz hel1.1gkerü]tek, meÍtaz ókorban ez a misz-
tériumál] at L<l zát ólag a tenlplo mh o z tarto zhatott.
)6
Ne higgvük, hog)'a bear'atásirejtél1.g[ e mély értelmű
jelképalakja mára elveszítettevolna hatóerejét: hiszen
a keresztén}.ség is é1e jelképlehetóségeivel'méghoz-
zá egy eleven ésbeszé]őszfinx képében'meiynek se-
gítségévelminden idők titka megoldható ' Itt zz
oroszián FtáróIvan szó, aki,'első ésutolsó' aki halott
volt, ésíme megelevenedett''.F'z nem eg},szerűena
modern Rózsakereszt áLlítása,hanem utalni Szefet-
nénk az ókereszténv templomokban fellelhető, á11ó
szftnxábrázolásra'a,, föid mélvébőlnövekedő'' ofosz-
Lán\eszármazottr^,melynek háromszoros koronáj a
naoként tündök]ik.
Az ősi bölcsesség szem előtt tmtj^^ szfinx sok-
ésmerészenazt á|Lltja,
szor előforduló kétneműségét,
hogy ez a rcjtéIyil)'ataz androgünnek' a múlt ködébe
veszett létezésikorszak emberlényéneka jelképe.Az
oroszlánember ábrájának kétneműségevalóban nem
keriilheti el a fig;'elmet.Az ilyen ábtázolássalélő akkod
művészekminden bizonnyal utalni is kívántak az eÍe-
deti emberiségkétneműségére.
Az ókori Memphis híres temetőjében_ vélemé-
nyünk szerint _ a legkülönbözóbb színű és alakú
szfinxek ezrei áIItak,valamint obeliszkek sokasága,
melyekre azoknak a tetteit vésték,akik olyan világba
mentek eI és olt,an világban támadtak fel' ahol a
szfinx többé nem misztériumállat,hanem é1óvalóság.
A Gizehi Piramis mellett fekvő szfinx egv mérföldek.
re terjedő szfinxváros utolsó' mál]'adozó péidánya'
Akik akkoriban a szfinxek sorfala közepette sétálgat-
tak, azokat nem a temető tránti, hanem egy föléjük
boruló, magasztos mágia tránt érzetttisztelet hatotta
át' Ez a mágia ki\'etette őket önmagukból, és bepil-
lantást nyertek eg)'- a mai embetlényszárnáta elve-
Szett - istenbiroda]omba. Bz annak óriási vágyát kel-
tette bennük, hopx'visszatérjeneka tár'oli haza dicső'
ségébe,pompájába éshatalmába.
57
Memphis temetőjébenbékességutalkodik. ott nem
volt csontkamfa' Sem feliratos sírkő, mert Memphis
templom volt, aho1számos élő tett tanúbizonyságota
haiál legyőzés&őI. A ,'megnyílt sírok'' városa volt,
ahonnan sok király, főúr, nemes és szellemi nagyság
haladt tovább. E,gyiptombói bizony sok Fiút hívtakki,
ahogyan azIJriézustól is hirdeu az Evangéiium.
A négyállat
A nagy piramis világhírű szfinxéről tudni véijük,hogy
az őkorban hátom másik, ugyanolyan nagy éshatalmas
szfinxszel volt összeköttetésben. Az eg'i[ oroszlán-
ember I{elet felé nézett,s a napkeltét fürkészte' A má-
sik felfelé,az égnekszegezte pillantását, a mediurucoe/i
irányába, ahol a Napisten hágott déLidicsőségének
legmagasabb fokára' A harmadik a napnyugta szemlé-
letébemerült, míg a negyedik az ,,éjféli Nap'' útjátkö-
vette nyomon az észalijsugártérben.Az első misztéri-
umállat vágyakozást, a második hálát iuttatott kifeje-
zésre,a harmadik imádatról tanúskodott,míg a negye-
dik a legdicsőségesebbvolt: a mágus, a papl<tráL's,, a ságal'hoz csatlakozik' nem a dialektika kegyetlenségé-
feltámadott, a diadalt arató.
A természetemlékezetében ésszellemi szemekkel
nézve a memphisi temető még mindig hiánytalanul
teljes. A nagy piramis vakítóan Íagyoga napsugarakban
csi1logóra csiszolt fehérburkolatával, s mégmindig úgy
áIi ott mind a négy gyönyörű szfinx, ahogyan egykor
kőbe fatagták az áLdottésbea'n'atottművészek.
E,gyetértünkazonban Önökkel, ha azt mondják,
hogy mindebből semmi hasznuk sincs, hiszen nem
birtokolják a rejtély kulcsát. Mert az elmuihatatlant
csak azok számáta tudjuk megeleveníteni,akiknek van
fülük, hogy halijanak, és szemük, hogv lássanak. A
,,feltárult sírok'' húsvétiünnepét bizonyára nem tudják
mát nap mint nap áLítattaleg1.uttünnepelrri' Az olvasó
58
- mai tudatár'al - rrrát nem képes megérteni,kik is
azok a Feltámadottak, kik Hermész Ttiszmegisztosz
ősi Phreemessenjei'a Világosság Fiai. Napjaink tátgyi-
lagos szemlélője számár^ez a memphisi temető már
csak kirabolt krrálysírokkopár mezeje.Az obeliszkek
eltűntek, a szfinxek elsüllyedtek' a piramis szétmállik,
s a magányos Szfinx-Szobor is porladozik. Már csak
homok van, hőség,piszok ésbetegség.
A ma is látható egyetlen szfinx a vágyakozás
szfinxe. I(i is csodálkozna ezen? Hiszen ez az egyedül
megmaradt, megkopott rejtélyállatmeggyalázva' Szinte
haiáiosan megsebesülve, tehetetlenüI kínlódva, kor-
szakok óta vár1a az emberiségrevirradó, megmentő
napkeltét.Ha az Egyiptom földiéról kihívott fiaknak
ezt a fá1da\mátaz olvaső csak valamelyest is képesát-
érezti, akkor megértimaid, hogy már mérhetetlenidők
őta \éteztk^z a tiJLÍelme s éshősies fáradozás, mely az
emberiség számára lehetővé akatja tenri az újvirtada-
tot. Ha pedtg az örökre Nagvok ekkora SzefetetsugáÍ-
zása láttán megborzong méltatlansága étzetétől,akkor
atra is ráébred,hogy kívánkozása nem a tömeg kír.án-
ben és tántorgásával botladozik. Ha meg akarják érteru
azt a vágyakozást, amelYetez a pátarJanmisztériumallat
juttat kifeiezésre,akkot mé\'6.. kell hatolniuk annak a
bölcsességnek, ésfel kell tárniuk ^zt ^z e\ut^síthatadan
tant, mely a szfinxben van iefektewe.
tdtpas7,ésa r{tél1
tnkéntelenülis tdipusz alak1a|elenik meg gondola-
tainkban. Bizonyára ismetik a görög mondavilágnak
ezt ahősét.Ő volt az, aki megoldotta a szfinx rejtéir'ét.
Théba vátosának kapui e1őtt letelepedett eg' éló
szfinx, mely rettegésbentaÍtottaa lakosságot, Az arta
elhaladóknak találós kérdéstadott fel:
 - Me\,i]i az a teremtmény,mely teggel négr.,
dél-
ben kettő' este pedig három lábon jár?
Áki nem tudott váIaszolni, azt a szrlnx széttépte.
tdipuszra is sor ketült, s ő azt feleIte:
- Ez nem más, mint az em|:er'Életereggelén
kis-
gr-ermek,és négykézlábjár. Amikor napja delel, fel-
nőttkéntkétlábon' életealkonyán pedig mint öregem-
ber, bottal jár, mdty,,harmadik Iábát,,jelenti.
Álig mondta végigtdipusz a megoldást, a szfinx
ler-etettemagát a szlUáről, éshatálta zuzódott a mélv-
segben.Théba megszabadulta szfinxtől' éstdipuszt
mint hőst ésa város uj \<lrályátünnepeltek. Ez i hős,
ez az ,3'gynevezettgyőztes' további éietesorán' rövid
tdergtartó, jellegzetesendialektikus örőmmámor után
r-akkéntjárta szenvedésselteli út|át.És csak e aia
rio/orosavégén, amikor belátásra jutott, nyefte el
odrpusz a megszabadítóéletet.
E,rti-e az olvaső ezt a legendát? Á szfinxben rejlik
az ember sürgetően szükségesmegújulásánaka titka, a
reljesú|jászületésre való felszólítás.Mivel ez a rneguj-
hodás az emberiségésa világ fejlődésébenelenqedhe-
reden, e követelménnyelújra ésújraszembesr.ilá,,^-
beriség.Szfinxkéntjelenik meg a modern Théba kapui
e]őtt, éskatasztrőfát okoz: szeliemi,légkori éskozmi-
kus forradajmatvá|t ki.
A törvényszer(i és megújítófelmenetel követel-
rnén1'eazonban elIaposodik az o\yanoivasó esetében,
aki a szfinx titkát emberi szintre helyezi.Az újnapkelte
klvánalmát az embedségpéldául szociális, politikai és
qazdasági előmenetelre cserélheti.E,z sikerrel is ke-
cSegtethet'mint ahogyan ez az emberiségdialektikus
prőbálkozásaibói is kitűnik. Ekkor azonban mes kell
crtenie a legenda folytatását'tdipusz további ,o,iá. i.,
rki vakon botladozik tovább' Áki ezt az ultatvá7asztja,
annak a tapasztalatokból kell tanu]rria.tdip,''' a utkot
emberi szintre huzta]e' A régi bölcsessé[ joggal utal
/'rl-)
erre. A találós kérdésugvanis csak féLigiett megoldva.
Théba szfinxe ug)'anishozzátette:,,N{inél több lábon
éIa lénr''annál kisebb az erejeéssebessége''. A szÍinx
az emberről beszéltug],an' de bizonvára nem a mj dia-
}ektikus áliapotunkban lévőtőI, hanem arról, amelyik
szárnyakkal éshatalommal rendelkezik, hogy aztán is-
tenemberként éljen egy olyan világban, mely nem a
földről való.
Mi is errői az emberről beszélünk tnöknek. A
szfinx ezekben az ábrázolásokban a mennyei embert
képviseü, melvről az egészEgyetemes Tan bőségesen
tanúskodik.Az Arany Rózsakereszt Iskolája hosszúévek
óta szembesítitanulóit az áIomba men'ilt istenemberrel,
akinek újjálehet ésújiákell születnie' Itt is csak a bizo-
nyítékoksokaságát szeretnénkfelsorakoztatsi, az o|va-
sót a századok számtalan tanúbizonyságával szembesí.
teni, hogy többé ki ne térhesseneIőIük. Ígykell történ-
nie tnnel is: a szfirui szinte kényszeríúrejtélyének meg-
oldására, hogy Ön étezze.'itt létkérdéstőI van sző.
A hírnnerzűésa níneműrnegn.yiluánulás
A szfinx minden feleslegesdísz nélküi jelképezia leg-
magasságosabb Földbolygó istenembetét. Abból a
bolygóbóI szüntelenül jön a felszólítás, hogy aki haj-
landó meghallani, az téÍjenvissza eÍfe ^z isteni lakó-
helyre.A szfinx azétthímneműésnőnemű is, mert ez
a misztériumlényaz eredeti mikrokozmosz helweáIlítá-
sár,'alszembesítminket. Amitaz ayatad'anolvasó em-
bernek tart, ^z ennek a mikrokozmosznak csu)án az
elfajult hetedrésze.Ön a mikrokozmosz to,.iépr-, u
mikrokozmosz biológiai fejlődésiterületéneka termé-
ke, amit az Ön bűnös monádjának heiytelen cseleke-
dete okozott.
Az eredeti mikrokozmoszban ugyanis - melynek
héttétegeösszhangban létezettaz isteni alkotás alap-
61
gondolata Szefint -, kétmennyei 1ényképezetttöké1e- most ő lett ^z utolsó is. Jobb kezében tarti^^ hétcsii_
tes egvséget,eg1'hímneműésegy nőnemű megnyiiat- lagot' uralkodik a hétmikrokozmikus térségen. Egy.-
kozás. E,zt kell Látruaaz eredeti androgűnben, a kettős sült a l{risztussal. Mert íme az ő orcája hasonlatos a
mikrokozmikus rendszeft' nem pedig kétbiológiai ala- Naphoz, mely öng1g1ébőlrag1,og.E,s halliuk az eleven
^-c^-' L^^^i'ír.
kot. Egy magasabb rendű egységről van szó. Az JZllll^ I14rré'4l.

Eg1'etemesSzerzet errő|a lénytől nem hoz köztudo- - Ne félj;én vagyok az T:Iső ésaz Uto]só, ésaz
másra túl sokat' meft a dialektikus ember azzalkétség- E,iő; pedig halott valék,ésíme élekötökkön örökké!
telenül a nyakát szegné.E'zért ábrázolták a szfiruiet fér.
finak ésnőnek is, mely g1'akranviselte elhunvt krrály,
kitálynő vagy más jelentós személyarcvonásait.
Minden ember e8],szfinx-rendszerhez tartozik, de
az tn szfinxe mát réges-tégenier.etette magát a meg-
nvilvánulás szt}JájáróI, meÍt tn a rejtélyt ]'ehuzta az
ember szintjére' E,ljöhet azonban annak a p1llanata,
amikor az ősrég1misztériumlényúiból kiemelkedrk on
e],őtta feiedéssűllyesztőjéból' mire az eddígoly fóldi
1ellegű vágyakozásában megjelenik valami az eredeti
monád mérhetetlen sór'árgásábóI. Akkor pillantását
tn is a keleti láthatárra szegezi,az uj Nap érkezésére
várván, mely megjelenhetaz Ón éietében. A lávakóvé
dermedt monád feltámadása a NaptóI függ. E,zt jól
meg ke]Jértenie.Felkellismernie e fejlődésimenet fei-
télyét.Es akkor mat nem fog tiltakozni, amikor I{risztus
kiielenti, hogy,,nélktilem semmit sem tehettek''.Mert Ő
^ n^gy rejtély,a Misztédum Magnum _ a szellemi Nap'
melynek ránk kell virtadnia' Erre a Rá-ra, erre a Hó-
ruszra irán1.ul a szflnx mérhetetlen v ágyakozás a.
Ha a tantllő éIetében ez a Nap felkel, ése menn1,ei
fényességelső sugara megérinti a templomot, akkor
kezdódik a nag,, pompás, megujító templomszoIgáIat.
Az uionnan alakuló ember ekkor követi urát a ruediuru
coeli-hez,onnan pedig a naplementéhez.ott áll minden
életUra Herkules kétoszlopa között, ésfenségesenra-
gyog tökéletes színpompájában.
Végül elénaz észal<sugárteret! A keresztút elvé.
tleztetett, a szfinx megeier'enedett.Ő volt az első, s

62 63

YiII.
A s{nx illa a piraruishoq
.i szfinxen kívül Egyiptomban van egy másik rejté-
-es jelentésű
építmén)/, a nagy pitamis. Gnosztikus
:zempontból ennek az építménynek a valódi jelentő.
.cqót csak úgy órtjük meg, ha elgondolkozunk a
.zt.inx titkán.
A r'ele kapcsolatos számtalan tudományos számí-
:'j'sés ezoterikus mag1'atázatellenérea nagy piramis
..rök üzenetét a természetlélek nem képesmegérteni.
i nagy piramis megszabadítő igazságának alapját ké-
::ező úzenetmegértéséhez kulcsra van szükség.Úgy^.'-
:z érvényesa Bibliában összefoglalt igazságokta is.
:iog1rlf11okosa a kulcsnak, ^zt az embir azzalbtzo_
: ; lr1a,hogy képes megoldani a szfinx rejtélvét,E'z a
i:1c; a stefnum mögött rejltk.Ez az uj lé|ekalapjaés
.--lnduiópontja. Egyszeríi'alap,amely azonban _'a tel.
::e szedélekSzempontiábóI_ mindenfé]ezavar fortása.
A nagy piramis nagyszerűségét nem kell ecsetelni,
::.'ertezze| számos leírás és magyatázat foglalkozik.
-setleg az a megáLlapításhathat újként,hogy a Föld
.:-'-ik sivatagában a nag'|piramis egy tudoÁánY, egY
' ):neret, a Gnőzis tanúja,ahog1'anaz embet is a Gnó-
. ]s egy tanűja az ő életepusztaságában. Hogy a n^gy
::ramist az idő foga alaposan kikezdte, az ismeretes.
--.]Yanezt
kellett a szfinxnek is elszenvednie' többször
-..eptea homok, majdűjrakiásták; éppenúgy,ahogyan
...,:embet emlékezetébenis homályba merúlnek egyes
-zenetek, hogy később aztán ujra a felszínre t.erúije-
:.-'<.Azt is mondhatnánk, hogy a szfinx többször
meghalt ésélettcke1t.Az utóbbi öfr.en év fénvkepfel-
vételei élénkentanúskodnak erról' Napjainkban a
szfinx teljes dicsőségébená1i előttünk, tetőtől talpig
rejtélyesjeiként,megoldatlan kérdésként' Akr azonban
a megoldást l'alóban keresi, az felismeri a jelet.
Ho€ 1 ,an kell értenünkc szfinx-jelképet?E.mberfe_
jet látunk ep1.oroszlán testén'meiv pillantásával ^ naP-
keltétkémleli.E,iülső mancsai között ál1ó kőoszlopra
Totmesz álmát r.ésték, mel1.í5'szól:
,,Nézz mcg ésismerj fel cngem. Aq'ád vagyok, a
Napisten. Neked adom fö1di birodalmamat. Légv az
é1őklegfőbbje, fehérésvörös koronával a feieden. Ti.
éda Föld, széltében éshosszában is. Mindezértpedig
oltdrmazz en€ l em' meft most beteg vagr'ok. Megfulla-
dok a sivataghomokjában. Gondoskodj rólam, éstel-
jesítsdkívánságomat annak tudatában, hogv a fiam és
oltalmazóm vag1'.Jöii köze lebb hozzám. Én veled va-
g1.okésr'ezetni foglak.'' Amikot a hang elhallgatott,a
királ,vfi felébredt. Megértette az uzenetet. és szíve el-
csendesedett.
A szfinx eg1'homokba süllvedt isten. Az állat-
testen ü1ő gondolkodó fej saját tükörképünkként for-
dul hozzánk. B'z a kép a saját valóságunk, belső va-
lónk áima. Mie1ótt beléphetnénka nag1'piramisba'
meg keil oldanunk a szfinx rejtélvét.Vagyis: ^z ern.
bernek eIőször meg kell ismernie önmagát; megha-
sonlott lénvnek,elfövenyesedett,homokba temetett,
mégísnagy lehetőségekkel rendelkező lénynek kell
felismernie magát. Ez a belátás eg,vúj élewitel kez-
dete: a szfinx útjaa piramishoz. A szfinx ésa piramis
külső jelképeka homokban. A gnosztikus misztériu.
mok tanulója azonban tudja' hogy ezek egy beiső fo-
lyamatra utalnak. Ahogyan a szfinx ismételten feltá-
mad a homokbó], úgy kell a tanulónak is egy belső
foli.amattal önmagát a homokbóI kiszabadítania. F'
folvamatban ébernek kell lennie, vagyis figyelmét
ó5
 mindig a szfinxre kel1iránvítania,a homokkal pedig ban éstermekben mep1,r.égbe' A viiágosságkiszabadul
ncm kell törődnie. Mert g1'akran^z a helt'zet,hogt,az a sötétségből'A tanulónak tudatossáválrlka lenyében
ember a homokkal fog1alkozik'ésnem tud e]lenállni lévó viiágosságéssötétség. Am anélkülhaladát e sö-
a kísértésnek, hogy homokvárakat építsen. tétségen, hog1'annak létemiatt önmagának szemrehá-
A szfinx mondanivalója nagvon es.szerű. N{egér- nyásokat tenne. Sőt, képes felkeresni saját asztrál-
téséhez a tudatnak csak egv másodpercrevan szüksége ' szférájának sírkamrá1át.Saját szemével vizsgálhatia az
Ha Totmesz, ^zaz a szeméiviség alszik, tehát eicsen- őt fogságban tartó karmikus száIak szövevényes háló-
desül, akkor az elsüll1.edtlsten ós szolgálójának párbe- ját, amelyet most a világosság felosziat.
szédétálmodja. ,,Ember - sürgeti a Szfinx -, ismerd Aki e1hagyjaa pitamist, éscsúcsátafelteszi a hi-
meg magad!'' A tanulónak meg kell értenie sajátlétál- ányzó fedőkövet, az avllágosság tanúbizonysága1esz.
lapotát, Be kell látnia, hog1,61",. alapjaihomokra épül- Őb..'.'. minden régi elmúlt. A szfinxnél felismerte
tek, s iényegesváitozást ebben nem képesvéghezr'inni. lénye kettősségét. A szflnxtői a piramishoz vezető
Áz a lényeg,hogy ezt a létáIlapototőSzintén bevalija útjaabból az elhatározásából eredt, hogy a kettót ha-
magának. A szfinx nagr.piramishoz -,'ezetőútjaszün- ladéktalanulelválassza.Műve Pedig a piramisban tel-
telen figyelmet követel a tanulótól, a belsó ál\apota jesedikbe.
szakadatlanvigyázását,miközben most mát nem irá-
n1'r-rla külsőre.
Néhány író föld alatti járatról beszél, melv a
szfinxnél kezdődik és a nag1'piramishoz Yezet' E'z a
bea\'atottak utia, ám l<lzárőlag azoknak való, akik a
szfinx kovetelmén}'étmegértik.Áz ilyeneket régiter-
mészetüknem akadál}|ozzamár a templompiramis fo-
lyosóin éskamtáin átvezető úton.Eddigr' régitermé-
Szetük meghait, éselkezdődhet az újélet,a mikrokoz-
mosz tudatossá válása' E'z az ú| élet ol1'an, mint a
templom, mely korszakok óta attavár,hogv az újlélek
világosságában felismeÍteSSen.
Végül vessünk egy pillantást magára a piramisra.
Benne három kamra, három SzentélytaláIható.Á föld-
alatti kamra a medences zenté|yt,a láráiivnő kamtá1a a
szívszentélyt,a királykamra pedig a főszenté|ytjelképe-
zi. A ptramis belsejébevaló beiépésbefeiéitányg]{5q
ugyanakkot elváIasztást jelent, mely három szinten
megy végbe,E|válaszgák ,,a csontokat az ízektőI,,,vagl-
is az aiakuló lélek megvátik burkától, ameiybe ágyazó-
dott, F'z a folyamat a szentélyeketösszekötő iáratok-

óó 6-
 A Kristá!-soro7attouábbikötetei*

A lélekokulására (már megjelent)

I(elta beavatási históriák

rejtettbölcsessége
A görög isten-elbeszélések

I(étgnosztikus evangélium

A világosság követe

Johann Valentin Andreae ésRózsakereszt I(risztián

Az ember misztériuma

Az lgazi rózsakeresztesek ismertető! egyei

Napjaink Gnőztsa

Az örök háromszög

Az ember ésa természet

\ áloszlnu cuneK

71
 Magl arul kapható kb;ryuein
kből

EcrÉs SZERZ(iK \ÍŰ\IEI

.i i\ \'lN Rt1cxlNnclRGH NIÚI.EI

'\z Aranv Rózsakereszt elemi ft|ozóftája A róz sakereszt |rtiakorszakunkban

'\z eljövendő újember Uto1járaszü1etett János
.\z eg1'iptomiős-Gnózis I-II-II1. N'Iirdad kön1we (x[i k bai / N airry,.előkés7iil etben)
Ró z sakereszt Krlsztlán alkímiai menyegző je I-II. A ié1ekokulására ft7ernés7'Tns77egs1tos7)
l'iet eS halal Íe]ter)'e
\ r.ilág világossága a ryi/uánoselőadásokzn,egJes
A kön-yuekrueguásárolhatók
\incs üres tér köryuesboltokbanuag1l A centrurnokcímei:
a centruntokban.
E/őkás{iktben:
1064 Budapest,Rózsa u. 95.
.\z egyiptomi ős-Gnózis IV. 4030 Debrecen, Berta u. 7.
\ Boldognak mondások misztériuma 2400 Dunaúiváros,Árpád Lr.1.
.\ kínai Gnózis 3527 N'Iiskolc,Tüzér u. 10.
.\ Pistis Sophia gnosztikus misztétiumai 4400 N'víregyháza,Yécsevu. 40.
F-amaFraternitatis (ezoterikus eiemzés) 7 626 Pécs,orsolva u' 1.
Tiánai Ápollós NuCtemeronia 6723 Szeged,Sándor u. 10.
A konferenciahe/1,:
C.rtHrRclsE DE PETzu I,IŰ\'EI
2528 U ny, Peiikán I(onfetenciahely
Hét hang beszél E,_mailcíme: pelican@mail.uti.hu

E'/őkés7iiletben:
A ryi/uánasrende1uén1ek
időpant1aéshele negtalálhahi a ,6-
Transzftgutáció uetke7őwebbe!en:
.\z élő Ige
Iecto ri umro sicruc i anum.org
h rtp:/ / s,rr,'w.
C. oe Pprnr ESJ. \'. RqcrrNnoRGH KÓZoS NIÚ\'EI

Samballa Szerzete
.\Z egyetemes ösvény
.\z egyetemes Gnózis

-) 73
 MtsnÉnluvÁu.nror
Mindensze||emi tanítóismerteazt a problémát,
hogya
haI|gatóiszámára érthetőnyelvenmagyarázzonmeg
szavakbanem tnthetobe|sófo|yamatokat'
Ezértfejezte
ki magát Lao-ce aforizmákban,Hermészpárbeszéd
formájában,Buddhaa nyolcszorostsvényhezadottjel.
Jézuspedigpé|dabeszédekben.
rendszerben,

Egy sze||emivalóságotgyakranvaIami|yen szimbó|um.

mal fejeztekki; ilyen pl. a nap, a keresztvagy a penta-
gram. Az egyszarvÚ,a szfinx, a griffmadárés egyéb
misztériumá||atok
is ígyke|etkeztek'Ezek |ényegében
jeIképezik:
a kettősséget
a fo|diembert,aki isteniségre
hivatott;
a világotaz é|etés ha|á|hozzá tar1ozóikererŐive|;
az ebbo|a világbó|a természetfÖ|Öttibevaló visz-
szatérés
tsvényét.

A visszatérésÖsvényén lejátszódó szel|emifolyamat

kÜ|onböző mérft|dktveireo|yanjeIképeseIbeszélések
mutatnakrá, ame|yekbenrejté|yá||atok
szerepeInek.
Ezt
a szimbo|ikáta kezünkbentartottkÖnyvecskeo|yanmai
foga|makrafordítja|e' ame|yeknapjainkkeresőjeszá-
mára segítségÜ|
szo|gá|hatnak.

Az olvasás során aztán bebizonyosodik, hogya kereső

maga a ,,misztérium|ény'',és az adottttrténetekben
fo-
szerepetjátszik'Saját rejté|yét
nekimagánakke||mego|-
dania.
KR|STÁLYsoRozAT 2

l(RlsTÁLY
)
ISBN
96322 3 il.k.
soRozAT h 963742021 5 ö