You are on page 1of 4

Adásvételi szerződés1

(ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozó, részletfizetéssel)2

Amely létrejött egyrészről:


családi és utóneve:3 ...............................................................................................
születési családi és utóneve: .................................................................................
születési hely és idő: .............................................................................................
anyja születési családi és utóneve: .......................................................................
állandó lakcíme: ...................................................................................................
személyi azonosítója: ..........................................................................................,
mint eladó (a továbbiakban: Eladó),

másrészről:
családi és utóneve: ................................................................................................
születési családi és utóneve: .................................................................................
születési hely és idő: .............................................................................................
anyja születési családi és utóneve: ........................................................................
állandó lakcíme: ....................................................................................................
személyi azonosítója: ............................................................................................,
mint vevő (a továbbiakban: Vevő)

között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:4

1
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:215. § (2) bekezdése szerint
ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
2
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 43. § (2) bekezdés a)
pontja alapján az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – több oldalból álló
okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni. (Jelen   mintában   az   oldalszámozást   az   irat   ún.   előnézeti
képének   a   megjelenítésére   tekintettel   nem   tüntettük   fel,   de   annak   kötelezettségére   e   helyütt   hívjuk   fel   a
figyelmet.)Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában – minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek
kézjegyével kell ellátnia. Ezen követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papír alapú okirat lapjait az ellenjegyző
ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot
minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és
időbélyegzővel látja el [Ügyvédi tv. 43. § (4) bekezdés].
3
Természetes személy esetén a feltüntetendő adatok körét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
(a továbbiakban: Inytv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. A természetes-személyazonosító adatokat a
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX.
törvény 4. § (4) bekezdése rögzíti. Ha valamelyik fél statisztikai számjellel rendelkező szervezet, akkor a
szerződésben az Inytv. 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat kell feltüntetni.
4
Az Inytv. 32. § (1) bekezdése jelöli meg azokat az adatokat, amelyeket a belföldön kiállított okiratnak – ahhoz,
hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson (nem pedig ahhoz, hogy érvényes adásvételi
szerződésnek minősüljön) – tartalmaznia kell.
1. A ............ hrsz. alatt felvett 5 és természetben ......................................... szám alatti, ......
négyzetméter alapterületű, ................ családi házból és ..... négyzetméter alapterületű kertből álló
házas ingatlan6 az Eladó és ........................... (a továbbiakban: Tulajdonostárs) – egymás
közötti ... – ..... – arányú osztatlan közös tulajdonát képezi.
Az okiratot szerkesztő ügyvéd tájékoztatja a szerződő Feleket, hogy az Ingatlanra vonatkozóan
a .... napján lehívott nem hiteles tulajdonilap-másolat tanúsága szerint a fenti adatok az ingatlan-
nyilvántartási adatokkal megegyeznek. A tulajdonilap-másolaton elintézetlen széljegy nincs.

2. Az Eladó eladja, a Vevő pedig megveszi az Eladó tulajdonában álló, 1. pontban


meghatározott tulajdoni hányadot. Eladó és a Tulajdonostárs az 1. pont alatti házas ingatlan
használatát egymás között természetben megosztották. A jelen adásvétel tárgyát képező tulajdoni
hányad alapján az Eladó jogosult használni az általa ténylegesen lakott, illetve
használt ........................ házrészt és ......................................................... telekrészt. A felek előtt
ismert az a tény, hogy az ingatlan – a helyi önkormányzat által előírt legkisebb teleknagyság
miatt – műszakilag nem megosztható.

3. A felek az adásvétel tárgyát képező tulajdoni hányad vételárát ................ Ft,


azaz .............................. forint összegben határozzák meg. A Vevő a jelen szerződés aláírásával
egyidejűleg az Eladónak .................. Ft, azaz .................. forint összeget vételárelőleg jogcímén
megfizet. Az Eladó vételárelőleg hiánytalan átvételét a jelen szerződés aláírásával elismeri és
nyugtázza.
A felek megállapodnak abban, hogy a vételár fennmaradó részét a Vevő három egyenlő,
egyenként .............., Ft-os, azaz .............................. forintos részletben köteles a szerződés
aláírását követő hónaptól kezdődően, minden hónap .............. napján esedékesen – átvételi
elismervény ellenében – az Eladónak megfizetni. Ha a Vevő bármely esedékes részlet fizetésével
késedelembe esik, Eladó jogosult a teljes hátralékos vételárat egy összegben követelni a tényleges
fizetési késedelem időtartamára a felek által évi ..... százalékos mértékben kikötött késedelmi
kamattal együtt.7

4. Az Eladó az eladott ingatlanrész birtokát a teljes vételár kifizetését követő napon ruházza át a
Vevőre.8 Vevő a birtok átruházásának a napjától köteles a felmerülő közüzemi díjakat megfizetni,
illetve viselni az eladott ingatlanrész terheit, továbbá ugyanezen időponttól jogosult a hasznait
szedni. A birtokátruházás napjáig felmerülő, az eladott ingatlanrész használatával összefüggő
költségek az Eladót terhelik.

5
Az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontja értelmében nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául
szolgáló okirat és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a település
megjelölése, az ingatlan fekvése (belterület, külterület) és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene
utólag megjelölni.
6
A szerződés polgári jog szerinti létéhez elegendő az ingatlannak, mint a szerződés tárgyának bármilyen, egyértelmű
azonosításra alkalmas megjelölése. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre azonban csak akkor alkalmas a belföldön
kiállított okirat, ha az tartalmazza az érintett ingatlan pontos megjelölését a település neve és az ingatlan helyrajzi
száma szerint, valamint a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot [Inytv. 32. § (1) bekezdés c) pont].
7
A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. 6:48. §-a tartalmazza.
8
A Ptk. 6:215. § (2) bekezdése értelmében, ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog
átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. A Ptk. 6:217. §-a értelmében, ha az eladó az adásvétel
tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre
átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a
kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
Az Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokba bocsátás napjáig az eladott ingatlanrészből
kiköltözik, onnan kijelentkezik, s azt kiürítetten, a Vevő által megtekintett állapot szerint adja át.
A birtokba bocsátáskor a felek együttesen ellenőrzik az Eladó által bemutatott számlákat, illetve a
fogyasztásmérők állását. Az Eladó kötelezettséget vállal, hogy a birtokba bocsátáskor átadja a
Vevőknek az eladott ingatlanrész kulcsait.

5. A felek kijelentik, hogy mindketten cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgárok 9, az


elidegenítést, tulajdonszerzést jogszabályi rendelkezés nem korlátozza, illetve nem akadályozza.

6. Az Eladó az eladott ingatlanrész per-, teher- és igénymentességéért – kivéve a


Tulajdonostársat megillető elővásárlási jogot – szavatol.

7. Az Eladó a jelen szerződésben megállapított feltételekkel fizetendő vételár maradéktalan


kiegyenlítése esetén külön írásbeli nyilatkozatban járul hozzá – feltétlenül és visszavonhatatlanul
– ahhoz, hogy az 1. pont alatt megjelölt ingatlan ........ eszmei hányadrészére a Vevő tulajdonjogát
vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse.10

8. A felek tudomással bírnak azon körülményről, hogy a Tulajdonostársat az adásvétel tárgyát


képező ingatlanrész tekintetében elővásárlási jog illeti meg. 11 Az Eladó kötelezi magát, hogy a
jelen adásvételi szerződést az elővásárlási jog gyakorlására jogosult Tulajdonostársnak – az
aláírástól számított 1 (egy) napon belül – bemutatja, és 15 (tizenöt) napos határidővel őt
nyilatkozattételre hívja fel.12
A jelen szerződés a felek között – a megkötéséig visszaható hatállyal – akkor lép hatályba,
ha ............................ Tulajdonostárs határidőn belül nyilatkozatot nem tesz, vagy az elővásárlási
jogáról külön nyilatkozattal lemond. Abban az esetben, ha ............................ Tulajdonostárs a
fenti határidőn belül él az őt megillető elővásárlási jogával, az Eladó köteles a vételárelőleg
jogcímén felvett összeget – egy összegben és készpénzben – a Vevőnek 3 (három) napon belül
visszafizetni.

9. Az Eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot


rendezésével kapcsolatos költségeket, a házas ingatlan átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzésének költségei pedig a Vevőt terhelik.13

9
Az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a bejegyzésre alkalmas, belföldön kiállított okiratnak
tartalmaznia kell a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
10
Az Inytv. 29. §-a szerint a tulajdonjog bejegyzésére olyan okirat alapján kerülhet sor, amely az ingatlan-
nyilvántartásban bejegyzett vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult bejegyzési engedélyét tartalmazza. A
bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező
okiratban is megadhatja. Ha például a vételár kifizetésére a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban kerül sor,
akkor indokolt a bejegyzési engedélyt kihagyni a szerződésből, s azt külön okiratban, a vételár kifizetésekor kiadni.
Az Inytv. 32. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a belföldön kiállított okiratnak – ahhoz, hogy ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő, feltétlen
és visszavonhatatlan nyilatkozatát.
11
A Ptk. 5:81. § (1) bekezdése alapján közös tulajdonban álló dolog esetén a tulajdonostársakat értékesítés esetén
harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg
12
A vételi ajánlat közlésének és elfogadásának szabályaira vonatkozóan lásd a Ptk. 6:222. §-ának rendelkezéseit és a
kapcsolódó bírói gyakorlatot.
13
A Ptk. 6:218. §-a szerint az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot
rendezésével kapcsolatos költségeket, a dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzésének költségei pedig a vevőt terhelik.
10. Az Eladó kijelenti, hogy az épület rendelkezik az épületek energetikai jellemzőinek
tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti tanúsítvánnyal, amelynek
azonosító kódja: .... A tanúsítvány átvételét a Vevő a jelen szerződés aláírásával elismeri és
nyugtázza.14

11. A jelen adásvételi szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről


szóló 2013. évi V. törvény ingatlan-adásvételre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

A felek a jelen adásvételi szerződést – annak elolvasása és értelmezése után – mint akaratukkal
mindenben megegyezőt, saját kezűleg és jóváhagyólag írták alá.

Kelt: ................................. (helység), ... év ... hó ... napján15

.......................................... ........................................
X. Y., Eladó Z. Zs., Vevő16

Készítettem és ellenjegyzem ........................ (helység), ....... év ....................... hó .........napján:

............................................. ügyvéd
............... ügyvédi iroda
székhelye: ..................................................
kamarai azonosítószáma:17 ………………..

14
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés.
15
Az Inytv. 32. § (2) bekezdése szerint a belföldön kiállított magánokirat csak akkor szolgálhat bejegyzés alapjául,
ha kitűnik belőle a keletkezés helye és ideje.
16
A belföldön kiállított okirat akkor alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ha tartalmazza a feleknek az okirat
alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását [Inytv. 32. § (2) bekezdés g) pont], az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés c)
pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a feleknek alá kell
írniuk. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM
rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 69. §-a alapján az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha a
szerződő felek aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket, például
eladó, vevő, haszonélvező.
17
A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a
szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen
a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve [Inytv. 32.
§ (3) bekezdés]. Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot –
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosítószáma, az
ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia. Az ügyvédi
ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett
okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati
példányon is (Inytv. vhr. 71. §).

You might also like