ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS1

(ingatlan tulajdoni hányadára, megosztott használattal)2

Amely az alulírott helyen és napon jött létre az 1. pontban meghatározott felek között az alábbi
feltételek szerint:

1. Az Eladó családi és utóneve:3 .....................................................................................

születési családi és utóneve: ...............................................................................................
születési hely és idő: ...........................................................................................................
anyja születési családi és utóneve: .....................................................................................
állandó lakcíme: .................................................................................................................
személyi azonosítója: .........................................................................................................

A Vevő családi és utóneve: ...............................................................................................

születési családi és utóneve: ..............................................................................................
születési hely és idő: ..........................................................................................................
anyja születési családi és utóneve: .....................................................................................
állandó lakcíme: .................................................................................................................
személyi azonosítója:4 ………………………………………………………………….

2. Az Eladó tulajdonában áll a ... helység ... helyrajzi szám5 alatt nyilvántartott, 6 ........ alapterületű,
lakóház és udvar megnevezésű belterületi ingatlan 1/2 tulajdoni hányada.
Az ingatlan másik 1/2 tulajdoni hányada tulajdonosának családi és utóneve:7

1
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:215. § (2) bekezdése szerint ingatlan
adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
2
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 43. § (2) bekezdés a) pontja
alapján az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – több oldalból álló okirat esetén
folyamatos oldalszámozással kell ellátni. (Jelen mintában az oldalszámozást az irat ún. előnézeti képének a megjelenítésére
tekintettel nem tüntettük fel, de annak kötelezettségére e helyütt hívjuk fel a figyelmet.) Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés
b) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – minden oldalán a
feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia. Ezen követelmény alkalmazása
mellőzhető, ha a papír alapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen
megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott
biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el [Ügyvédi tv. 43. § (4) bekezdés].
3
Természetes személy esetén a feltüntetendő adatok körét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a
továbbiakban: Inytv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. A természetes-személyazonosító adatokat a
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
4. § (4) bekezdése rögzíti. Ha valamelyik fél statisztikai számjellel rendelkező szervezet, akkor a szerződésben az Inytv.
32. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat kell feltüntetni.
4
Az Inytv. 32. § (1) bekezdése megjelöli azokat az adatokat, amelyeket a belföldön kiállított okiratnak – ahhoz, hogy az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson (nem pedig ahhoz, hogy érvényes adásvételi szerződésnek
minősüljön) – tartalmaznia kell.
5
Az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontja értelmében nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló
okirat és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a település megjelölése, az ingatlan
fekvése (belterület, külterület) és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni.
6
A szerződés polgári jog szerinti létéhez elegendő az ingatlannak, mint a szerződés tárgyának bármilyen, egyértelmű
azonosításra alkalmas megjelölése. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre azonban csak akkor alkalmas a belföldön kiállított
okirat, ha az tartalmazza az érintett ingatlan pontos megjelölését a település neve és az ingatlan helyrajzi száma szerint,
valamint a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot [Inytv. 32. § (1) bekezdés c) pont].
 születési családi és utóneve: ............................................................
születési hely és idő: .......................................................................
anyja születési családi és utóneve: ...................................................
állandó lakcíme: .............................................................................
személyi azonosítója: ......................................................................

Az okiratot szerkesztő ügyvéd tájékoztatja a szerződő Feleket, hogy az Ingatlanra vonatkozóan a ....
napján lehívott nem hiteles tulajdonilap-másolat tanúsága szerint a fenti adatok az ingatlan-nyilvántartási
adatokkal megegyeznek. A tulajdonilap-másolaton elintézetlen széljegy nincs.

3. Az Eladó a 2. pontban meghatározott tulajdoni hányada alapján a telken lévő kétlakásos ház egyik
lakását és a telek területének természetben leválasztott felét – amely a ............................................. szám
alatt található – használja kizárólagosan a jelen szerződés 1. számú mellékletét képező használati
megállapodás alapján.8

4. Az Eladó eladja, a Vevő pedig megveszi az Eladó tulajdonában álló és a 3. pont szerinti használati
jogot biztosító 1/2 tulajdoni hányadot .................. Ft, azaz ..................................... forint vételárért.

5. A felek megállapítják, hogy az Eladó a tulajdonostársát a jelen szerződés alapját képező vételi
ajánlatról teljes terjedelemben tájékoztatta, s a tulajdonostárs úgy nyilatkozott, hogy nem kíván élni az őt
törvény erejénél fogva megillető elővásárlási joggal.9 Az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozat e
szerződés 2. számú elválaszthatatlan mellékletét képezi.

6. A Vevő a vételárat a jelen szerződés megkötésekor köteles egy összegben, készpénzben kifizetni. A
vételár átvételét az Eladó a szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza.

7. Az Eladó a jelen szerződés aláírásának napján az ingatlan birtokát a Vevőre átruházza. 10 A Vevő a
szerződés aláírásának napján lép annak az ingatlanrésznek a birtokába, amelynek használatára a jelen
szerződés tárgyát képező tulajdoni hányad jogosít. Ezen időponttól viseli a közös tulajdoni hányadból rá
eső terheket és a kárveszélyt is.

8. Az Eladó az ingatlan tulajdoni hányad per-, teher- és igénymentességéért, különösen pedig a 3. pont
szerinti használati jog fennállásáért szavatol.

9. Az Eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Vevő tulajdonjogát az

7
Természetes személy esetén a feltüntetendő adatok körét az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. Ha
valamelyik fél statisztikai számjellel rendelkező szervezet, a szerződésben az Inytv. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
adatokat kell feltüntetni.
8
A fizikai elkülönültség ellenére az egységes ingatlan természetben meghatározott része nem lehet önállóan forgalom
tárgya, csak az ingatlan eszmei tulajdoni hányada, amelynek megfelel bizonyos használati jogosultság.
9
A Ptk. 5:81. § (1) bekezdése értemében a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a másik tulajdonostársat harmadik személlyel
szemben elővásárlási jog illeti meg.
10
A Ptk. 6:215. § (2) bekezdése értelmében, ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a
tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. A Ptk. 6:217. §
értelmében, ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza, a vevő a birtokátruházás
napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a kárt, amelynek
megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadára a jelen adásvételi szerződés alapján, vétel jogcímén az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezzék.11

10. A jelen szerződés megkötésével, a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való

bejegyzésével kapcsolatos költségek, továbbá a tulajdonátruházási illeték a Vevőt terheli. 12

11. A szerződő felek kijelentik, hogy cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgárok. 13

12. Az Eladó kijelenti, hogy az épület rendelkezik az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti tanúsítvánnyal, amelynek azonosító kódja: ....
A tanúsítvány átvételét a Vevő a jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza. 14

13. A szerződő Felek ezennel megbízzák, és egyben meghatalmazzák a .... Ügyvédi Irodát
(székhelye: ...) ... ügyvéd önálló ügyintézése mellett a jelen okirat megszerkesztésével, ellenjegyzésével és
azzal, hogy a tulajdonjog bejegyzéssel kapcsolatos összes ügyintézésben – beleértve az illetékes
földhivatal előtti eljárást is – a feleket akár együttesen, akár önállóan is teljes jogkörrel képviselje.

14. Az e szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit (Ptk. 6:215–6:220. §)
kell alkalmazni a Ptk. közös tulajdoni szabályaira (Ptk. 5:73–5:84. §) is tekintettel.

A felek a jelen adásvételi szerződést  annak elolvasása és értelmezése után , mint akaratukkal
mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írták alá.

Kelt: ........................ (helység), ....... év ....................... hó ......... napján 15

...................................................... ......................................................
X. Y., Eladó Z. Zs., Vevő16
11
Az Inytv. 29. §-a szerint a tulajdonjog bejegyzésére olyan okirat alapján kerülhet sor, amely az ingatlan-nyilvántartásban
bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult bejegyzési engedélyét tartalmazza. A bejegyzési engedélyt a
jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. Ha például a
vételár kifizetésére a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban kerül sor, akkor indokolt a bejegyzési engedélyt kihagyni
a szerződésből, s azt külön okiratban, a vételár kifizetésekor kiadni. Az Inytv. 32. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a
belföldön kiállított okiratnak – ahhoz, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell a
bejegyzett jogosult bejegyzést engedő, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát.
12
A Ptk. 6:218. §-a szerint az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban
feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket, a dolog átvételének és a
tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei pedig a vevőt terhelik.
13
Az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a bejegyzésre alkalmas, belföldön kiállított okiratnak tartalmaznia kell
a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
14
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. §
(3) bekezdés.
15
Az Inytv. 32. § (2) bekezdése szerint a belföldön kiállított magánokirat csak akkor szolgálhat bejegyzés alapjául, ha
kitűnik belőle a keletkezés helye és ideje.
16
A belföldön kiállított okirat akkor alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ha tartalmazza a feleknek az okirat
alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását [Inytv. 32. § (2) bekezdés g) pont], az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés c) pontja
szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a feleknek alá kell írniuk. Az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a
továbbiakban: Inytv. vhr.) 69. §-a alapján az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha a szerződő felek
aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket, például eladó, vevő,
haszonélvező.
 Készítettem és ellenjegyzem ........................ (helység), ....... év ....................... hó .........napján:

............................................. ügyvéd
............... ügyvédi iroda
székhelye: ..................................................
kamarai azonosítószáma:17 ………………..

…………… ügyvéd nyilatkozom, hogy a jelen szerződés 13. pontjában foglalt meghatalmazást
elfogadom.18

Kelt: ........................ (helység), ....... év ....................... hó ......... napján

……………………………………
…………………. ügyvéd
meghatalmazott

17
A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő
felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és
ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve [Inytv. 32. § (3) bekezdés]. Az
Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában – az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés
helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia. Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor
fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének
lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati példányon is (Inytv. vhr. 71. §).
18
Az Ügyvédi tv. 34. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni,
és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás
teljes bizonyító erejű magánokirat.