You are on page 1of 4

Szerződés vételi jog alapítására1

(ingatlanra vonatkozó)2

Amely létrejött egyrészről:


családi és utóneve:3 ...........................................................................................................
születési családi és utóneve: ..............................................................................................
születési hely és idő: ..........................................................................................................
anyja születési családi és utóneve: .....................................................................................
állandó lakcíme: .................................................................................................................
személyi azonosítója: ........................................................................................................,
mint a vételi jog jogosultja (a továbbiakban: Jogosult),

másrészről:
családi és utóneve: .............................................................................................................
születési családi és utóneve: ..............................................................................................
születési hely és idő: ..........................................................................................................
anyja születési családi és utóneve: .....................................................................................
állandó lakcíme: .................................................................................................................
személyi azonosítója: ........................................................................................................,
mint a vételi jog kötelezettje (a továbbiakban: Kötelezett)4

között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:

1
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:225. § (1) bekezdése értelmében, ha
a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben
meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Fogyasztói követelés tekintetében a biztosítéki
célú vételi jog a Ptk. 6:99. §-a alapján semmis. A Ptk. 6:226. § (1) bekezdése értelmében a vételi jog alapítására
vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.
2
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 43. § (2) bekezdés a)
pontja alapján az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – több oldalból álló
okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni. (Jelen mintában az oldalszámozást az irat ún. előnézeti
képének a megjelenítésére tekintettel nem tüntettük fel, de annak kötelezettségére e helyütt hívjuk fel a figyelmet.)
Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában – minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell
ellátnia. Ezen követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi
össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél
minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja
el [Ügyvédi tv. 43. § (4) bekezdés].
3
Természetes személy esetén a feltüntetendő adatok körét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
(a továbbiakban: Inytv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. A természetes-személyazonosító adatokat a
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX.
törvény 4. § (4) bekezdése rögzíti. Ha valamelyik fél statisztikai számjellel rendelkező szervezet, akkor a
szerződésben az Inytv. 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat kell feltüntetni.
4
Az Inytv. 32. § (1) bekezdése megjelöli azokat az adatokat, amelyeket a belföldön kiállított okiratnak – ahhoz, hogy
az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson (nem pedig ahhoz, hogy érvényes adásvételi
szerződésnek minősüljön) – tartalmaznia kell.
1. A Kötelezett kizárólagos tulajdonát képezi a ........... hrsz. 5 alatt
felvett, ............................................... szám alatti, ..... négyzetméter alapterületű üdülőtelek, a rajta
fekvő .... m2 alapterületű ........................................... nyaralóépülettel (a továbbiakban együttesen:
ingatlan).6

2. A felek megállapodnak abban, hogy a Kötelezett a Jogosult részére az 1. pontban megjelölt


ingatlanra a jelen szerződés aláírásától .......................... napjáig terjedő határozott időre vételi
(opciós) jogot alapít.7 Vételi joga alapján a Jogosult az 1. pont alatti ingatlan tulajdonjogát
egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal és a 4. pontban meghatározott vételár kifizetésével
vásárolhatja meg.

3. A felek az ingatlan vételárát ....................... Ft-ban, azaz ....................... forintban állapítják


meg, melyet a felek a vételi jog teljes időtartama alatt megváltoztathatatlannak tekintenek.

4. Ha a Jogosult a vételi jogával él, úgy a vételár összegét a vételi nyilatkozat megtételétől
számított ..... napon belül köteles a Kötelezett kezéhez egy összegben, készpénzben –
elismervény ellenében – kifizetni. A Kötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy a vételár
megfizetésével egyidejűleg az ingatlan birtokát a Jogosultra átruházza, akit ettől kezdődően
illetnek meg annak hasznai, és viseli annak terheit.

5. A Kötelezett feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a Jogosult a jelen


szerződés, a vételi jog gyakorlását tartalmazó jognyilatkozat és a vételár kifizetését igazoló
elismervény alapján a tulajdonjogát az ingatlanra 1/1 arányban, vétel jogcímén minden további
hozzájárulás vagy jognyilatkozat nélkül az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse.8

5
Az Inytv. 39. § (3) bekezdés c) pontja értelmében nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául
szolgáló okirat és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a település
megjelölése, az ingatlan fekvése (belterület, külterület) és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene
utólag megjelölni.
6
Amennyiben az épület az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet
1. §-a alapján a rendelet hatálya alá tartozik, a szerződés tartalmazza annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései
szerint kell-e tanúsítványt készíteni, a tanúsítvány azonosító kódját és a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az
azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette. A szerződés polgári
jog szerinti létéhez elegendő az ingatlannak, mint a szerződés tárgyának bármilyen, egyértelmű azonosításra
alkalmas megjelölése. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre azonban csak akkor alkalmas a belföldön kiállított okirat,
ha az tartalmazza az érintett ingatlan pontos megjelölését a település neve és az ingatlan helyrajzi száma szerint,
valamint a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot [Inytv. 32. § (1) bekezdés c) pont].
7
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM
rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 15. § (1) bekezdése értelmében vételi jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni
illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Az Inytv. vhr. 15. § (5) bekezdése értelmében, ha a vételi
jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni a jog gyakorlásának végső időpontját.
8
Az Inytv. 29. §-a szerint a tulajdonjog bejegyzésére olyan okirat alapján kerülhet sor, amely az ingatlan-
nyilvántartásban bejegyzett vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult bejegyzési engedélyét tartalmazza. A
bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező
okiratban is megadhatja. Ha például a vételár kifizetésére a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban kerül sor,
akkor indokolt a bejegyzési engedélyt kihagyni a szerződésből, és azt külön okiratban, a vételár kifizetésekor kiadni.
Az Inytv. 32. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a belföldön kiállított okiratnak – ahhoz, hogy ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő, feltétlen
és visszavonhatatlan nyilatkozatát. A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl.
tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a
kötelezett felé megtette [Inytv. vhr. 15. § (4) bekezdés].
6. A Kötelezett az ingatlan per-, igény- és tehermentességéért – a jelen szerződés szerinti opciós
jogot ide nem értve – a vételi jog teljes időtartama alatt szavatol. A Kötelezett tudomásul veszi,
hogy a vételi jog fennállása alatt az ingatlant el nem idegenítheti, s azt meg nem terhelheti.

7. A Kötelezett feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a Jogosult az


egész ingatlanra a javára szóló vételi (opciós) jogot .......................... napjáig terjedő határozott
időre az ingatlan-nyilvántartásba vételi jog alapítása jogcímén bejegyeztesse. 9 A Jogosult feltétel
nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, ha a határidőn belül a vételi jogával nem él, a
határidő leteltét követően a Kötelezett a bejegyzett vételi jogot minden további hozzájárulás vagy
jognyilatkozat nélkül az ingatlan-nyilvántartásból töröltethesse.

8. A felek kijelentik, hogy mindketten cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgárok, 10 és a


vételi jog gyakorlása esetén az elidegenítést és tulajdonszerzést jogszabályi rendelkezés nem
akadályozza, illetve nem korlátozza.

9. A szerződő felek ezennel megbízzák és egyben meghatalmazzák a .... Ügyvédi Irodát


(székhelye: ...) ... ügyvéd önálló ügyintézése mellett a jelen okirat megszerkesztésével,
ellenjegyzésével és azzal, hogy a vételi jog bejegyzésével kapcsolatos összes ügyintézésben –
beleértve az illetékes földhivatal előtti eljárást is – a feleket akár együttesen, akár önállóan is
teljes jogkörrel képviselje.

10. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

A felek a jelen vételi jogot biztosító szerződést – elolvasás és értelmezés után – mint
akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írták alá.

Kelt: .................................... (helység), ... év ... hó ... napján11

..................................... .............................................
X. Y., Jogosult Z. Zs., Kötelezett12

Készítettem és ellenjegyzem ........................ (helység), ....... év ....................... hó .........napján:

9
Az Inytv. 29. §-ának rendelkezései a vételi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is vonatkoznak (lásd a 6.
lábjegyzetet).
10
Az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a bejegyzésre alkalmas, belföldön kiállított okiratnak
tartalmaznia kell a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
11
Az Inytv. 32. § (2) bekezdése szerint a belföldön kiállított magánokirat csak akkor szolgálhat bejegyzés alapjául,
ha kitűnik belőle a keletkezés helye és ideje.
12
A belföldön kiállított okirat akkor alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ha tartalmazza a feleknek az okirat
alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását [Inytv. 32. § (2) bekezdés g) pont], az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés c)
pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a feleknek alá kell
írniuk. Az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha a szerződő felek aláírásuk alatt olvashatóan
megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket, például eladó, vevő, haszonélvező (Inytv. vhr. 69.
§).
............................................. ügyvéd
............... ügyvédi iroda
székhelye: ..................................................
kamarai azonosítószáma:13 ………………..

…………… ügyvéd nyilatkozom, hogy a jelen szerződés 9. pontjában foglalt meghatalmazást


elfogadom.14

Kelt: ........................ (helység), ....... év ....................... hó ......... napján

……………………………………
…………………. ügyvéd
meghatalmazott

13
A tulajdonjog és a vételi jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat,
ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell
fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan
okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van
feltüntetve [Inytv. 32. § (3) bekezdés]. Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ügyvéd által
ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai
azonosítószáma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.
Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre
kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a
másolati példányon is (Inytv. vhr. 71. §).
14
Az Ügyvédi tv. 34. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell
foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított
meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.

You might also like