Visszavásárlási nyilatkozat

(ingatlanra, beszámítással)1

........................................ részére
Cím: ............................................

Alulírott:2
családi és utóneve: .............................................................
születési családi és utóneve: ..............................................
születési hely és idő: ..........................................................
anyja születési családi és utóneve: ....................................
állandó lakcíme: ................................................................
személyi azonosítója: .......................................................,

ezennel bejelentem, hogy a közöttünk ............................. napján kelt adásvételi szerződés 7.

pontjában a javamra biztosított és a ......................... szám alatt található, ......... hrsz. alatt
nyilvántartott,3 ....... négyzetméter alapterületű, ................................ művelési ágú ingatlanra
kikötött

visszavásárlási jogommal élek.

A visszavásárlási ár a szerződés 3. és 7. pontja alapján: ............... Ft, azaz ................... forint.

A helyszín bejárás, a szomszédokkal való konzultálás és a mellékelten csatolt mezőgazdasági
szakértői vélemény alapján megállapítottam, hogy Ön a szőlőt nem megfelelően művelte, az
időszaki permetezési munkákat elmulasztotta, s az erre visszavezethető lisztharmatosság miatt
200 tőke szőlő kipusztult, amit újra kell telepíteni. A gyümölcsfákat megfelelően kezelte, ennek
alapján ott kár nem keletkezett. Megállapítható tehát, hogy a szőlő nem szakszerű művelése
következtében az ingatlan értéke jelentős mértékben csökkent, mely értékcsökkenést a
mezőgazdasági szakértői vélemény alapján ................... Ft-ban, azaz ........................ forintban
állapítom meg.

1
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 43. § (2) bekezdés
a) pontja alapján az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – több oldalból
álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni. (Jelen mintában az oldalszámozást az irat ún. előnézeti
képének a megjelenítésére tekintettel nem tüntettük fel, de annak kötelezettségére e helyütt hívjuk fel a figyelmet.)
Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában – minden oldalán a feleknek – jelen esetben a nyilatkozó félnek – vagy arra az okiratban
meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia. Ezen követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papír alapú
okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható,
illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el [Ügyvédi tv. 43. § (4) bekezdés].
2
Természetes személy esetén a feltüntetendő adatok körét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI.
törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg. A természetes-személyazonosító
adatokat a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló
1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése rögzíti. Ha valamelyik fél statisztikai számjellel rendelkező szervezet,
akkor a szerződésben az Inytv. 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat kell feltüntetni. Az Inytv. 32. § (1)
bekezdése megjelöli azokat az adatokat, amelyeket a belföldön kiállított okiratnak ahhoz, hogy az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, tartalmaznia kell
3
Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre csak akkor alkalmas a belföldön kiállított okirat, ha az tartalmazza az érintett
ingatlan pontos megjelölését a település neve és az ingatlan helyrajzi száma szerint, valamint a bejegyzéssel
érintett tulajdoni hányadot [Inytv. 32. § (1) bekezdés c) pont].
 Megállapítható ezzel szemben, hogy Ön az ingatlant bekerítette, amely hasznos ráfordításnak
minősül. Az Ön által bemutatott számlákat és közölt adatokat elfogadva, az Ön javára .............
Ft, azaz ............................. forint hasznos ráfordítás számolható el.
A szerződés 8. pontjában foglaltaknak megfelelően ekként az értéknövelő ráfordítás és a
szakszerűtlen kezelésből eredő állagromlás összevetése alapján a visszavásárlási ár az eredeti
vételárnak ..................... Ft-tal, azaz ............................. forinttal csökkentett része,
azaz ................... Ft, azaz ........................ forint, amelyet a jelen bejelentésemmel egyidejűleg
visszavásárlási árként az Ön javára letétbe helyeztem ................................ ügyvédnél
(cím: .................................). Jelen levelemhez csatolom az ügyvédi letétről kiállított igazolást.

Kérem, hogy jelen visszavásárlási nyilatkozatom kézhezvételétől számított ..... napon belül a
visszavásárlási árat felvenni, s egyidejűleg az ingatlant a birtokomba adni szíveskedjék.

Tájékoztatom, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy a gyümölcsfákon meglévő termés Önt illesse
meg, ezért a szüret idejére Önt az ingatlanba beengedem.

Kelt: .......................................... (helység), ... év ... hó ... napján4

..........................................................
Eladó/ visszavásárlási jog jogosultja5

Készítettem és ellenjegyzem ........................ (helység), ....... év ....................... hó .........

napján:

............................................. ügyvéd
............... ügyvédi iroda
székhelye: ..................................................
kamarai azonosítószáma:6 ………………..

Melléklet: ügyvédi letéti igazolás

4
Az Inytv. 32. § (2) bekezdése szerint a belföldön kiállított magánokirat csak akkor szolgálhat bejegyzés alapjául,
ha kitűnik belőle a keletkezés helye és ideje.
5
A belföldön kiállított okirat akkor alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ha tartalmazza a feleknek az
okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását [Inytv. 32. § (2) bekezdés g) pont], az Ügyvédi tv. 43. § (2)
bekezdés c) pontja szerint az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a
feleknek – jelen esetben a nyilatkozó félnek – alá kell írniuk. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI.
törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 69. §-a értelmében
az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha a szerződő felek aláírásuk alatt olvashatóan
megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket, például eladó, vevő, haszonélvező.
6
A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a
szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat,
amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van
feltüntetve [Inytv. 32. § (3) bekezdés]. Az Ügyvédi tv. 43. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ügyvéd által
ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai
azonosítószáma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell
írnia. Az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az
ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az
eredeti, illetve a másolati példányon is (Inytv. vhr. 71. §).