R.sz.

: FI-506010701/1
ÚJGENERÁCIÓS tankönyv
ISBN 978-963-436-076-6

Képzeletbeli utazást tehetsz a Föld középpontja felé, de nyomon

TANKÖNYV
követheted a mélytengeri merülőhajók útját is az óceánok titokzatos mély-
ségeibe. Ismereteket szerezhetsz az állandóan változó földfelszín folyama-
tairól, a belső és külső erők munkájáról. Megtudhatod, hogy a Föld mely
részein pattanhatnak ki földrengések, hol várhatók újabb vulkánkitörések.
Bizonyára érdekelni fog az is, amikor arról olvashatsz, hogy milyen rokon-

Földrajz
ság van a ceruzádban lévő grafit és az értékes gyémánt között.
Beleolvashatsz a Föld történetének izgalmas naplójába. Megismerheted
a kontinensek változatos, medencékkel és fennsíkokkal tagolt felszínét,
a hatalmas kiterjedésű sivatagok és áthatolhatatlan esőerdők világát. Egy
képzeletbeli földrajzi utazást tehetsz Afrikában, Amerikában és Ázsiában.
Ellátogathatsz a kenguruk földjére, a Föld egyik legfejlettebb gazdaságú
országába, Ausztráliába.

Földrajz
belső erők
kőzetburok
külső erők munkamegosztás

A teljes tankönyv az Okosportálon is megtekinthető.

gazdasági növekedés

okosportál.hu 7 földrajzi övezetesség

Kattanj a tudásra! pénz fenntarthatóság
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alábbi mellékleteiben foglalt előírásainak:
2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskolák 5-8. évfolyama számára 2.2.11.
4. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára 4.2.11.
5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.15.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők: DR. KÜRTI GYÖRGY, ZARUBAY ATTILA
Engedélyszám: TKV/2297-8/2017 (2017. 04. 06.–2022. 08. 31.)
Tananyagfejlesztők: ALEXA PÉTER – GRUBER LÁSZLÓ – SZŐLLŐSY LÁSZLÓ – ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT
Átdolgozta: ARDAY ISTVÁN, DR. MAKÁDI MARIANN, DR. NAGY BALÁZS, SZŐLLŐSY LÁSZLÓ
Vezetőszerkesztő: ARDAY ISTVÁN
Alkotószerkesztő: DR. MAKÁDI MARIANN
Tudományos-szakmai szakértő: DR. MARI LÁSZLÓ
Pedagógiai szakértő: VASVÁRY KINGA
Fedélterv: SLEZÁK ILONA terve alapján összeállította NAGY ÁRON
Fedélfotó: © 123RF, © iStockphoto
Látvány- és tipográfiai terv: SLEZÁK ILONA
Fotók: © 123RF, © Cultiris Kulturális Képügynökség, © Dreamstime, © GettyImages, © iStockphoto, © Thinkstock, OFI (NTK)- Ar-
chívum, dr. Makádi Mariann, dr. Mari László, dr. Nagy Balázs, dr. Horváth József, Alon Abraham, American Geographical Society
Library, Jordi Azategui, J. D. Barnell, Bartis Barna, Amos Chapple, Greg Girard, J. Jirásek, Adam Laufman, Steve Lo­velace, David
K. Lynch, NASA, Plimoth Plantation, Karthik Subramaniam, USGS, flickr.com (CC-BY)/ Sam Beebe, Grand Canyon NPS, Qaqqaq-
tunaaq, Soil Science, David Stanley, upyernoz, Arian Zwegers, (CC-BY-ND)/Antarktica Bound, (CC-BY-SA)/CIAT, Julien Harneis, Eric
Huybrechts, ICRC, (CC-BY-NC-ND)/EDubya, EU Humanitarian Aid and Civil Protection, Constantin Philippoff, pixabay.com (CC0),
wikipedia.org (CC-BY)/ Ian Gampon, Wen-Yan King, Chen Zhao, (CC-BY-SA)/Derzsi Elekes Andor, Didier Descouens, Tiago Fioreze,
Toby Hudson, David Iliff, Ugo Manera, Nasjonalbiblioteket, Roland Unger, VikiPicture
Grafikák: BENEDEK VIRÁG – TÉNYI KATALIN
Térképek: © Stiefel, NAGY ÁRON, Google Earth, idokep.hu, Worldmapper Project, wikipedia.org (CC BY-SA)/Plumbago
A tankönyv szerkesztői köszönetet mondanak a korábban készült tankönyvek szerzőinek. Az ő általuk megteremtett módszertani
kultúra ösztönzést és példát adott e tankönyv készítőinek is.
Köszönjük azoknak a tanároknak és diákoknak a munkáját, akik hasznos észrevételeikkel és javaslataikkal hozzájárultak
e tankönyv végső változatának kialakításához.
A tankönyv szerzői külön köszönetet mondanak Dr. Farsang Andreának, Dr. Szilassi Péternek, Dr. Teperics Károlynak szakmai
és módszertani ötleteikért.
ISBN 978-963-436-076-6
© Eszterházy Károly Egyetem, 2017
A tankönyvben szereplő internetes hivatkozások utolsó ellenőrzése 2017 februárjában történt.
A későbbi módosításokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.
Raktári szám: FI-50601071/1
Műszakiiroda-vezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Kóródiné Csukás Márta, Horváth Zoltán
Nyomdai előkészítés: Névery Tibor
Terjedelem: 26,78 A/5 ív, tömeg: 530 gramm
1. kiadás, 2017
Az újgenerációs tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, A Nemzeti
alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Eszterházy Károly Egyetem, 2017

3300 Eger, Eszterházy tér 1.
Tel.: (+36-1) 235-7200
Fax: (+36-1) 460-1822
Vevőszolgálat: vevoszolgalat@ofi.hu
Kiadásért felel: dr. Liptai Kálmán rektor
Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Európai Szociális
Alap
Bevezető
Földrajz, Föld-rajz …mondhatod: megtanulni a Földet rajzolni nem nehéz, többé-kevésbé mindenkinek sikerül.
Most egy olyan könyvet tartasz a kezedben, amelyben a tanulnivalót nem csak olvasni kell. Tanulni lehet
a tankönyv képeiből, rajzaiból, a társaiddal elvégzett vizsgálatokból, a hozzá olvasott vagy az internetről letöltött
információkból.
Ma már az interneten keresztül pillanatokon belül eljuthatsz a Föld bármely pontjára. Filmeket, képeket, han-
gokat tölthetsz le, adatokat gyűjthetsz bármilyen témában. Ha így teszel, a földrajz nem csupán egy tantárgy lesz
az órarendedben, hanem egy rendszeres kitekintési lehetőség is a nagyvilágra. Hétről hétre jó alkalom arra, hogy
osztálytársaiddal mind többet és többet tudj meg a Földről, a téged körülvevő világról.
Vannak olyan gyerekek, akik heti egy, és vannak, akik másfél vagy két órában tanulják a földrajzot. Ezért
a tanárod dönti el, hogy mely leckét, földrajzi jelenséget, folyamatot milyen részletességgel kell megtanulnod.
A tankönyvben számos kérdés, feladat segíti a tanulásodat. A feladatok egy részét földrajzórán, más részét
otthon oldhatod meg. Azt, hogy melyeket mikor kell megoldanod, földrajzórán dől el. A lassabban haladók
könnyebb és kevesebb, az érdeklődő tanulók több és nehezebb feladatokat kaphatnak.
A sok-sok ábra is a megértést segíti. Egy részüket órán beszélitek meg, más részüket otthon célszerű tanul-
mányoznod.
Az egyszerű megfigyelések, vizsgálódások segítik a földrajzi jelenségek megértését, ezért érdemes időt szánni
rájuk. Járj nyitott szemmel a világban! Vedd észre, hogy mennyi érdekesség vesz körül!
Sokkal hatékonyabban tanulsz, ha a tanulási praktikákat is elolvasod, és megpróbálod hasznosítani az ott le-
írtakat.
Jobban megjegyzed az órán tanultakat, ha még aznap – amikor földrajzórád volt – átgondolod, hogy miről is
tanultatok. Készíts egyszerű vázlatot! Írd össze azokat a fogalmakat, amelyekre emlékszel! Rendezd a gondola-
taidat!
Bízunk benne, hogy a földrajztankönyv segítségével idővel a helyére kerülnek az így szerzett ismereteid is.
Megérted, hogy miért ott és miért úgy történnek a dolgok a világban, ahogyan látod és hallod, ahogyan meg-
tapasztalod azokat!
Sok sikert kívánunk a Föld felfedezéséhez!
a szerzők
Tartalomjegyzék
I. fejezet – NE MAGOLJ, GONDOLKODJ! A Föld kozmetikusai
A felfedezés lehetősége 2. A felszínformáló külső erők 60
1. Földrajz a hétköznapokban 8
Mi van a talpunk alatt?
 ogyan találom meg, hol van?
H 3. Ásványok és kőzetek 64
2. A
 térképhasználat fortélyai
(gyakorlati óra) 12 Élelmet adó földburok
4. A talaj 68
Kattanj rá a világra!
3. A
 Google Föld használata A „kék bolygó” életrajza
(gyakorlati óra) 16 5–6. Földünk története 72

Nem megtanulni! Értelmezni! A kőzetburok földrajza

4. A
 földrajzi információk értelmezése 7. Összefoglalás 78
(gyakorlati óra) 20
Irány a természet!
Pénz a mindennapokban 8. Projektmunka 82
5. Pénzügyi alapismeretek 24

IV. fejezet – AFRIKA, AUSZTRÁLIA

II. fejezet – A TRÓPUSTÓL A JÉGVILÁGIG ÉS A VILÁGTENGER FÖLDRAJZA
Milyen ruhát tegyek a bőröndbe? Ismeretlen ismerős
1. A
 z éghajlat változásai 1. Földtörténeti kalandozás Afrikában 88
(gyakorlati óra) 28
A trópusok földjén Afrikában
Az esőerdőktől a sivatagokig 2. Afrika éghajlata és vízrajza 92
2. A forró övezet földrajza 32
A fiatalok kontinense
Hideg, meleg, valódi 3. Afrika népessége 96
3–4. A mérsékelt övezet földrajza 36
Bőség és szükség
A fagy birodalmában 4. Afrika mezőgazdasága 100
5. A hideg övezet földrajza 42
A Nílus-deltától Fokföldig
Földrajzi övek egymás fölött 5. Országok Afrikában  104
6. A függőleges övezetesség 46
Kontinensnyi ország, országnyi kontinens
Már tudom, mi kerüljön a bőröndbe 6. Ausztrália földrajza 108
7. Összefoglalás 50
A jég és a hó birodalmában
7. A sarkvidékek földrajza 112
III. fejezet – A KŐZETBOLYGÓ TITKAI
Pillanatfelvétel a Földről Túl az Óperencián?
1. Születő és pusztuló kőzetlemezek 56 8. A világtenger földrajza  116

Afrika, Ausztrália és a világtenger

9. Összefoglalás 120

4
 V. fejezet – AMERIKA FÖLDRAJZA A monszun és a szárazság földjén
A „nagy vízen” túl 2. Ázsia övezetessége 164
1. Az amerikai kontinens 126
Folyamóriások és vergődő tavak
Tornádók és a hurrikánok földjén 3. Ázsia vízrajza 168
2. Természetföldrajzi övezetesség
Amerikában130 Embermilliárdok és kultúrák sokszínűsége
4. Ázsia népessége és települései 172
A Mennydörgő és a látható Egyenlítő
3. Amerika vízrajza A világvallások bölcsője
(gyakorlati óra) 134 5. Ázsia kultúrái és vallásai 176

Az ezerarcú Amerika Csúcstechnológia a hagyományok országában

4. Amerika társadalomföldrajza 138 6. Japán 180

A „korlátlan lehetőségek hazája”? A Boszporuszon túl

5. Az Amerikai Egyesült Államok 142 7. A világgazdaság ázsiai szereplői 184

A világgazdaság óriása Az alvó Sárkány ébredése

6. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága 146 8. Kína 188

Az indián kultúrák földjén Ezerarcú ország a Himalája lábánál

7. Latin-Amerika gazdasága 150 9. India 192

A megismert „új kontinens” Amerről felkel a Nap

8. Összefoglalás 154 10. Összefoglalás 196

Együtt könnyebb… 200

VI. fejezet – ÁZSIA FÖLDRAJZA
A „legek” kontinense Név- és tárgymutató 204
1. Ázsia fekvése és tájai 160

5
I. Ne magolj, gondolkodj!
 1.
Ne magolj, gondolkodj!
A felfedezés lehetősége – Földrajz
a hétköznapokban (gyakorlati óra)
A földrajz egy csodálatos tantárgy. De nem is biztos, hogy megfelelő a „tantárgy” megnevezés. A földrajz inkább
egy lehetőség. Egy nagyszerű lehetőség, amely segít a körülötted lévő izgalmas, sokszínű világ felfedezésében,
megértésében.

Ha bekapcsolod a televíziót vagy a rádiót, ha „felmész”
valamely honlapra, információk sokaságával találko-
zol…
Ha végignézed a nyári szünetben készített fényképe-
idet, a vakáció alatt megismert szép tájakat, érdekes
épületeket, embereket idézheted fel ismét…
Ha egy csendes estén felnézel az égre, a Hold és szám-
talan csillag mosolyog vissza rád…
Ha kora reggel az ágyból álmosan kikászálódva az ut-
cát, az udvart kémleled, el tudod dönteni, hogy milyen
ruhát vegyél fel aznap…
Ha a sportot szerető osztálytársak összeülnek, előbb-
utóbb valamelyik nagy meccsről vagy világeseményről
kezdenek el beszélgetni…
Talán nem is gondolod, de mindegyik kis mozzanat-
nak van valamilyen földrajzi vonatkozása is.
Beszéld meg a padtársaddal, az osztálytársaiddal, mik
lehetnek ezek a „földrajzi vonatkozások”!
Segítségül mutatunk egy példát. Az alábbi hírt egy inter-
netes portálon találtuk. Olvasd el te is a cikket, majd nézd
meg, hogy milyen földrajzos kérdéseket, gondolatokat fo-
galmaztunk meg azzal kapcsolatosan!

Az Air India légitársaság repülőgépei októbertől már nem az Atlanti-, hanem a Csendes-óceán felett teszik meg
az Újdelhi és San Francisco közötti távot. Ezzel megdöntötték a leghosszabb közvetlen kereskedelmi járatra vonat-
kozó világrekordot. A gépek így most 15 300 kilométert repülnek, 1 400 kilométerrel többet, mint az útirány megcse-
rélése előtt. Az indiai légitársaság természetesen nem ellensége saját magának. Bár a Csendes-óceán felé nagyobb
a távolság, a repülési idő közel két órával kevesebb a hátszél miatt. Nyugat felé általában 24 km/h-s szembeszél
szokott lenni, míg keletre tartva 138 km/h-s hátszél – magyarázta a társaság egyik tisztviselője. A repülő így 14 óra és
30 perc alatt teszi meg a távot. (Forrás: origo.hu, 2016. 10. 24.)

8
Néhány földrajzos kérdés:
  1. Hol (mely kontinensen, mely országban, az ország-
nak mely részén stb.) találhatók a cikkekben emlí-
tett városok?
 2. Mely érvek szólnak az Air India csendes-óceáni
irányváltása mellett?
  3. Milyen irányú szél segíti a repülést?
 4. Melyik napszakban érkezik meg a repülőgép San
Franciscóba, ha Újdelhiből hajnali 6:00-kor indul
a járat?
  5. Milyen céllal utaznak az emberek ilyen nagy távol-
ságra?
  6. Milyen (a földfelszínen tapasztalthoz viszonyítva)
a hőmérséklet a 10-12 km-es repülési magasságban?
  7. Nem okoz-e problémát a repülőknek a viharos ere-
jű (138 km/h-s sebességű) szél?
  8. Mennyibe kerül egy ilyen útra a repülőjegy? Mi be-
folyásolhatja az árat?
  9. Milyen útvonalon érdemes repülni? Légvonalban
vagy amíg lehet a magasabb, esetleg alacsonyabb
földrajzi szélességek mentén?
10. Mely nagyvárosok között alakítható ki ennél hos�-
szabb repülési útvonal?
11. Mennyi üzemanyagot használ a repülő?
12. Milyen módon szennyezi a környezetet a repülés?
Láthatod, hogy egyetlen rövid hír elolvasása során is
hány földrajzi vonatkozású kérdés merült fel.

Olvassátok el az alábbi híreket, majd tegyetek fel a példához hasonlóan kérdéseket azokkal kapcsolatosan! Beszéljétek
meg ezeket és a válaszokat a padtársaddal, majd az osztállyal!

Mezek palackból?
Mi a kapcsolat a partra sodort műanyagpalackok és
a sportmezek között? Látszólag semmi. Valójában na­-
gyon is sok. A 2010-es labdarúgó világbajnokságon
ugyanis a válogatottak mezeit újrahasznosított mű­
anyagpalackokból készítették. Egy mezhez átla­gosan
csupán 8 flakonra volt szükség. Az eljárás mintegy
30%-os nyersanyag- és energia-megtakarítás­sal páro­-
sult. Nem csoda, hogy napjainkban már minden je-
lentős sportszergyártó műanyagpalackokból állítja
elő a sportfelszereléseket (mezeket, cipőket, sapká­
kat stb.). Az új technológia fontos reklámozói a legis­
mertebb futballcsapatok, így például a legtöbb Bajno­
kok Ligája győzelemmel büszkél­kedő Real Madrid is.

Mauna Kea
A vulkanikus Hawaii-szigetek legmagasabb csúcsa
a Mauna Kea, 4205 méterrel emelkedik a tenger szintje
fölé. (A tetején több csillagászati teleszkópot is építet-
tek.) A hegy lábától, azaz az óceánfenéktől mért ma-
gassága azonban ennél jóval nagyobb: 10 200 méter.
Ez pedig jóval meghaladja a Föld legmagasabb pont-
jaként számontartott Csomolungma (Mount Eve­rest)
magasságát. A hely­ ze­tet tovább bonyolítja, hogy
a Föld középpont­já­tól számítva az Andok egyik tű-
hányója, a Chimborazo van a legtávolabb.

9
Ne magolj, gondolkodj!
1. Amikor elindulsz az iskolába, számtalan földrajzi ismeretet használsz fel. Gyűjtsd össze a padtársaddal,
hogy melyek ezek! Használd a következő fogalmakat: útvonal, rövid, gyors, biztonságos, kereszteződés,
ruha, becsengetés!
2. Figyeld meg a következő képeket, majd fogalmazz meg kérdéseket azokkal kapcsolatosan! Egyeztessétek
a kérdéseket, majd a válaszokat a padtársaddal/osztálytársaiddal!

Az égitestek együttállása És mégis forog a Föld

Vivaldit is megihlette e gyönyörű körforgás Vulcanus műhelye

Éles, csipkézett hegygerinc és kőszoknya Széles, legömbölyített hegyhátak Ahol a jég az úr

10
Földalatti csodák csarnoka Ha a tengervíz elillan

A ruhaszárításban a szomszéd is segít Jó, ha mindig kéznél van az esernyő A „tej útja”

H K Sz Cs P Sz V

Milyen idő várható? 2014 – Brazília, 2018 – Oroszország, 2022 – Katar…

11
 2.
Ne magolj, gondolkodj!
Hogyan találom meg, hol van? – A tér-
képhasználat fortélyai (gyakorlati óra)
Kisgyermekként valószínűleg téged is megigézett egy vastag, számtalan érdekes lappal teletűzdelt térkép­­-
gyűj­temény. Segítségével képzeletbeli utazásokat tettél szélsebes vitorlásoddal óceánokon, tengereken át,
hogy le­horgonyozva az előtted magasodó hegyeket vedd célba. Ezekre az izgalmas kalandokra a földrajzi atlasz
hí­vott téged.

44 NÉVMUTATÓ Állj! Jegesmedveveszély!

Calabria 22 F-G5 Crasna ld. Kraszna Delhi 28 L6-7 Dunaföldvár 10 D3
Calais 20 D-E2 Cremona 26 D3 Lapozd fel az atlaszodat! Ismerkedj meg
Déli mágneses sark 37 P9 Dunaharaszti 10 E2
Calgary 32 I4 Cres 22 F2 ve­le! Déli-Alpok 34 F-G8 Dunajec 6-7 H1
Cali 33 C3 Crêt de la Neige 26 A2 Déli-Andok 33 D7-C8 Dunajská Streda ld. Dunaszerdahely
Callao 33 C5 Crișul Alb ld. Fehér-Körös Az atlasz sok érdekes, színes és izgalmas
Deliblát 7 H5-I6 Dunakeszi 10 E2
Cambriai-hg. 19 D6-E5
Cambridge 19 G5 Crkvice 23 H3
térképlap gyűjteménye. Ahhoz, hogy jól
Crișul Negru ld. Fekete-Körös Déli-Bug 27 C4 Dunántúl 8 B2-D3
Déli-Cook-szk. 34 I5-J6 Dunántúli-dombság 8 B-D3
Çanakkale 23 L4 CRNA GORA ld. MONTENEGRÓ és gyorsan tudjál vele dolgozni, ismerned
Déli-felföld 19 D-E4 Dunántúli-középhegység 8 C3-D2
Canal du Midi 20 E6
Canaveral-fok 32 M7
Cuanza 30 E8
Cubango 30 E8
kell annak felépítését.
Déli-Georgia 33 G9
Déli-Kárpátok 25 J-K6
Dunaszerdahely 6 E3
Duna–Tisza köze 8-9 E3-F2
Canberra 34 E7 Cuha 6 E3 Hol fekszik a cikkben szereplő város?
Déli-óceán 36-37 F-P9 Dunaújváros 10 D3
Cape Town ld. Fokváros
Capri 22 F4
Cuhai-Bakony-ér 8 C2
Cunene 30 E8
Oldd meg a feladatokat!
Déli-Orkney-szk. 33 F10
Déli-Sandwich-szk. 33 G-H9
Dunavarsány 10 E2
Duna-völgyi főcsatorna 8 E2
Churchill, aCaracas
„jegesm 33 D2edvék fővárosa” Cuneo 26 B3 Déli-Shetland-szk. 33 D-E10 Dunedin 34 G8
Caransebeș ld. Karánsebes Curitiba 33 F6 Déli-Sierra Madre 32 J-K8 Dunkerque 20 E2
Októberben,Cardiff 19 E6beköszö jelmagyarázat
amikor nt a tél Chu­r­ Częstochowa 25 H3 Déli-sziget 34 F8 Durance 20 F6
Cardigani-öböl 19 D5
chill város életvesz Csaca 6 F1 Déli-Szporádok 23 L6 Durban 30 G10
élyessé válik. Fehér bun-
Carei ld. Nagykároly CSÁD 30 E-F5 Dél-kínai-hegyvidék 28 P-Q7 Durmitor 23 H3
dájú ragadozCarpentaria-öböl
ók járják ugyanis 34 C5 ekkor a város Csád-tó 30 E5 Dél-kínai-tenger 28 O9-P7 Durrës 23 H4
utcáit. A könnyen
Carrara 26megszer
C-D4 ezhető táplálék Csáktornya 10 B3 DÉL-SZUDÁN 30 F-G6 Dusanbe 28 K6
reményébenCartagena
feltúrják 21 aF4 város szemeteseit, Csákvár 10 D2 Dél-Tirol 26 D2 Düsseldorf 24 A-B3
kukáit. Különös en akkor
Casablanca 30 B-C3válnak veszélyes­ Csallóköz 6 E2-3 Délvidék 6-7 E-H5 Dzsajpur 28 L7
sé, amikor aCascade-hg.
guruló 32 H5
tárolóka t a lakóházak
Csángóföld 7 N4 Denizli 23 M6 Dzsebel-Marra 30 F5
Catanzaro 22 G5 Csatorna-alagút 19 G6 Denver 32 J6 DZSIBUTI 30 H5
közelébe tolják,
Cayennes ott
33csemegé
E3 znek belőlük. Csatorna-szk. 19 E7 Derecske 11 G2 Dzsibuti 30 H5
Volt már olyanCeglédeset
11 E2is, amikor a hívogató Csebokszári-víztároló 27 G2 Derna 30 F3 Dzsidda 30 G-H4
szagot megérez vén29aP-Q10
Celebesz medvék egy házba Cseh-erdő 24 E4 Dés 7 K3 Dzsuba 30 G6
is betörtek. Celebesz-tenger
E felbolydulás 29 P-Q9
a ragadozóknál Cseh-medence 24 E-F3 Desventurados 33 B-C6 Dzsungária 28 M-N5
két hónapig Celje
tart.26Akkor,
F2-1
amikor a szomszé-
Cseh–Morva-dombság 24 F-G4 Detroit 32 L5
Celldömölk 10 C2 CSEHORSZÁG 16 E4 Deva ld. Déva E
dos HudsonCerro
-öböldevizePascobefagy,
33 C5 a szeméttől Csele-p. 8 D3 Déva 7 J5 Ebro 21 E1-G2
piszkossá váltČeskébundáva
Budějovice l 24
elhagyjá
F4 k e ran- Csendes-óceán 36 B2-C8 Dévaványa 11 F2 ECUADOR 33 B4
dalírozók azÇeşme
utcákat,
23 L5 s visszahúzódnak az Csendes-óceáni-lemez 36 B4-C8 Dévényi-kapu 8 B-C1 Edelény 11 F1
öböl jégtábláCeuta
ira. Ezzel
21 D5 a városban
véget ér Csengei-halom 9 G2 Diamantina-fennsík 33 F5 Eden 19 E4
a félelmetes Ceylon
jegesme 29 M9
dveszez on. Csengersima 11 H2 Dieppe 20 D3 Edinburgh 19 E4
Chagos-szk. 29 K-L10 Csennáj 29 M8 Dijon 20 F4 Edirne 27 C5
Chambéry 26 A-B3 Csepel-sziget 8 D-E2 Dili 29 Q10 Edmonton 32 I-J4
Champagne 20 E-F3 Cserehát 9 F-G1 Dimlang 30 E6 Égei-tenger 14 F5
Chari 30 E6 Csergő 7 I1 Dinári-hegység 22 F2-H3 Eger 11 F2
Chatham-szk. 34 H8 Cserhát 8-9 E2-1 Diósd 10 D2 Eger-p. 9 F2
Chemnitz 24 E3 Cserhátalja 8-9 E2 Djerba 14 E5 Eger-víz 8 C3
Cherbourg 20 C3 Cserna 7 N4 Dnyeper 27 D3, D4 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 16 C-D3
Chergui-sott 14 C-D5 Csernobil 25 M-N3 Dnyeper-hátság 27 C-D4 Egyházaskesző 8 C2
Cheviot-hg. 19 E4 Csernyihiv 25 N3 Dnyeper-síkság 15 G3-4 EGYIPTOM 30 F-G4
2.1. Állj! Jegesmedveveszély Chew Bahir (Stefánia)-tó 30 G6 Csernyivci 25 K-L4 Dnyeszter 25 K4, M5 Eifel 24 B3
CHICAGO 32 K-L5 Cserszkij-hg. 28 R-S3 Dnyipropetrovszk 27 E4 Eiger 26 C2
CHILE 33 C6 Csíki-havasok 7 N4 Dobogó-kő 8 D-E2 Eindhoven 20 F2
1.  a) Nyisd ki Chiloé-sz. 33 C8
Chimborazo 33 B4
Csíkszereda 7 M4
Csingtao 28 P-Q6
Dobrics 23 L-M3
Dobrudzsa 23 L3-M2
Eisenerz 26 F2
tartalomjegyzék
Eisenstadt ld. Kismarton
az atlaszt az utolsó Chirripó 33 B3 Csomolungma 28 M7 Dodoma 30 G7 El Paso 32 J6
Chișinău 25 M5 Csongrád 11 F3 névmutató Doha 28 J7 El-Ajún 30 B4
oldalakon található Chișineu-Criș ld. Kisjenő Csongrád (m.) 11 F3 Dolomitok 26 D-E2 Elazığ 27 E6
névmutatónál! Chopok 6 G1 Csontváz-part 30 E8-9 2.3. A térkép részei10 D3
Dombóvár Elba 24 D2, E3, F3
Christchurch 34 G8 Csorna 10 C2 Don 27 F4 Elbasan 23 H-I4
b) Keresd meg az ábé- Chur 26 C2 Csornobil ld. Csernobil Donau ld. Duna Elbrusz 27 F5
cérendben felsorolt Churchill 32 K4 Csosa-ö. 15 H2 A város neve mellett ezt olvashatod:
Dondra-fok 29 M9 Elburz 28 I-J6
Churchill (v.) 32 N4 Csóványos 8 D-E2 Doneck 27 E4 El-Dzsúf 30 C4
földrajzi nevek között Cimljanszki-víztároló 27 F4 Csúd (Peipsi)-tó 18 F4 32 K4. Ez azt jelenti, hogy a város az atlasz
Donegali-öböl 19 B4 ELEFÁNTCSONTPART 30 C6
Churchill város nevét! CIPRUS 17 G5 Csukcs-hg. 28 V-W3 32. oldalán található a keresőhálózat K4-es
Don-hátság 27 E3 Elefántcsont-part 30 C6
Ciprus (sz.) 15 G5 Csukcs-tenger 32 C2-3 Donyec 27 E4 Élesd 11 H2
2.2. A névmutató
Citlaltépetl 32 K8 egy részlete Csungking 28 O6 négyzetében. Donyec-hátság 15 G-H4 Ellesmere-sz. 32 L2-N1
Clermont-Ferrand 20 E5 Csurgó 10 C3 Donyec-medence 27 E-F4 Ellice-szigetek 34 G4
Cleveland 32 L5 Dordogne 20 D5 El-Manáma 28 I7
12 Cluj-Napoca ld. Kolozsvár D Dorog 10 D2 Elő-Rajna 26 C2
Coimbra 21 B2 D.-Morava 23 J3 Dortmund 24 B-C3 Elzász 20 G4-3
Colombo 29 L9 Dabas 10 E2 Douala 30 E6 Emden 24 B2
Colorado 32 I6 Dahla 30 B4 Douro 21 B2 Emi Koussi 30 E4
Colorado-fennsík 32 I-J6 Dakar 30 B5 Dover 19 G6 Emmental 26 B-C2
Columbia 32 H5 Dakka 28 M7 Doveri (Calaisi)-szoros 19 G-H6 Ems 24 B2
Comacchiói-tó 26 D-E3 Dalälven 18 D3-E2 Drake-átjáró 33 D9 Encs 11 G1
Como 26 C3 Dalap-Uliga-Darrit 34 F-G3 Dráma 23 K4 Eniwetok-atoll 34 F2
 Raktári szám: FI-506010703
ISBN 978-963-682-881-3

9 789636 828813

Tartalomjegyzék
Az atlaszban használt jelek gyűjteménye, ÁLTALÁNOS JELEK TELEPÜLÉSEK
Térképészeti alapismeretek........................................... 1 Az Appennini- és a Balkán-félsziget ......................... 19
a jelmagyarázat mindig segít a térképek
A Kárpát-medence ........................................................ 2 Közép-Európa .............................................................. 20
Folyó, vízfolyás DELHI 10 milliónál több l

értelmezésében.
Magyarország domborzata ........................................... 4 Kelet-Európa és Törökország ..................................... 21
Vádi, időszakos vízfolyás LONDON 5–10 millió lakos

Csatorna BUDAPEST 1–5 millió lakos

Magyarország közigazgatása és közlekedése .............. 6 Ázsia .............................................................................. 22
Vízesés, zuhatag Ottawa 500 ezer–1 millió l
A tartalomjegyzék segítségével nem
Az Alföld és az Északi-középhegység kell 8
......................... Afrika ............................................................................ 24
Vízlépcső, duzzasztógát Sucre 100–500 ezer lakos
A Dunántúl
az egész atlaszt ...................................................................
végiglapoznod ahhoz, hogy 10 Afrika tematikus térképei ........................................... 25
Tó Timbuktu 50–100 ezer lakos
Magyarország tematikus térképei.............................. 11 Észak-Amerika ............................................................ 26
megtaláld a keresett helyet. Elég, ha az át-
Európa domborzata ..................................................... 12 Dél-Amerika ................................................................ 27
Időszakos tó Mödling 20–50 ezer lakos

tekintést nyújtó
Európa országaitérképen vagy a szöveges 14
............................................................ Ausztrália és Óceánia .................................................. 28
Sós tó Vaduz 20 ezernél keveseb

Mocsár Főváros
tartalomjegyzékben megnézed, hogy há- 16
Canberra
Észak-Európa ............................................................... A Föld domborzata és a sarkvidékek ........................ 29
Sós mocsár Darwin Szövetségi állam sz
nyadikAzoldalon kezdődik
Egyesült Királyság a kontinens,
és Írország or- 16
.............................. A Föld országai ............................................................ 30
Tengerszint feletti
szág stb. bemutatása. Ezután egyből oda is 17
Franciaország és a Benelux államok .......................... A Föld tematikus térképei .......................................... 32
5895
magasság HATÁROK

A Pireneusi (Ibériai)-félsziget .................................... 18 1871 Hágó, szoros Országhatár

lapozhatsz.

FÖLD
Tó, folyó tengerszint Vitatott országhat
78
feletti magassága
2.4. Az atlasz tartalomjegyzékének és jelmagyarázatának egy részlete Szövetségi államha
Működő tűzhányó
Az atlasz végén találod a névmutatót. Ez 4535 Tenger, tó mélysége
Tengeri határ

ábécérendben sorolja fel az összes föld- 2.  Állandó

ATL
Állapítsd meg
jégtakaró határa
KÖZLEKEDÉS

rajzi helyet, ami az atlaszban előfordul. a torpedójáték

Zajló jég határapiros Vasút

A név mögött feltüntetik, hogy az adott vonallal

Hideghatárolt hajó-
tengeráramlás Autópálya

hely az atlasz hányadik oldalán található. Meleg tengeráramlás

jának koordinátáit! Főút

Tengeri zátony, watt Kikötő

Az oldalszám után találsz még egy betűt Korallzátony Repülőtér
és egy számot is. Ezek az adott térképol- Romváros Határátkelőhely

dal egyik négyzetére utalnak arra, amiben

megtalálod a keresett földrajzi helyet. á lta l á n o
Ez, a torpedójáték logikájához hasonló
segítőnk a keresőhálózat.

2.5. A torpedójáték
r

G
ayen-sz.

Északi- rön
N rv.)

e
Északi sarkkör

Hétfõ lasz tó sark la

15

Dátumvá D 0° R nd
((No

0°
0

120 6
58

ap ° 90° g Q i-t
Vasárn Északi E
.
3860

3.  Sok érdekes név

Feröer-szk

e
J an M

F n P
GH NO
mágneses
ng

(Dánia)

e M
Csu er

sarrk
sark
sa
t I JKL található az atlaszok-
er
teng

(2015)
s - k
e te
kcs

J 11436
436
e g e G
-s zig 10° ban. Ezekből gyűjtöt-
-

s z.

nő r
Dánia-szoros

ly
ere-

i rá ö tünk össze né­hányat.

Ba

tk
rro

be
B

n Nuku’alofa, Kola-fél-
E l le s m
w-

é
0
ea

u zs
370
fok
Br

ík

fo Er
60°
l
jav

(D
46 rt sziget, Kokkola,
o o . EG

án
AM

Pr n g 83 Magyarország űrtérképe
te

a
ng Reyk

s- - ia
k

he )
ud
ho e B a
gy
s é g e Ba r
Antananarivo, Dili,
6

f f 2377
96

er

y Ban i n
Á 2749
Y

szig ks- Lualaba, Csukcs-félszi­-

n

a s z kFair a
.

LL atlasz_foldrajz_altisk_0709.indd 1 et -
te

A l . ö
r-

ba Vic get, Emi Koussi,

d

b
ge

n ks tor ö
ia- B a f f
in

sz l
Aconcagua, Bandar
m

i n Da
42

vi
Ir

Na -
ig

29

Me gy- s- uk åb
)
sz
et

Nu odth
dv o k 4 Seri Begawan, Csung-
M a c k en

M tó e- fo
s

(G
el-
K

ro
z

rv
king, Zöld-fok.
s
ac

297 Fa
ig

2
n r-
ken

do
534
zie

t i
e t

wa ra
a

b
La
zie-hg.

e
K e
P a r

Yellow
Keresd meg ezeket az
S

knife Hudson r
-s z
o ros ge
n

ten 38
09 atlaszban!
Nagy-R
z

abszolga
t i - h e g y

tó - -
297 Hudson
a

2
or- 50°
rad
i

22557
Churchill
Lab get lan
d
d

öböl zi d
f é ls
k

un
K i
Új
-F n’s
ll

lson Churc h
a

Mt. R
A Ne A Jo
h
Ni St.
o
3954bson D
l

- At
Edmo
k
s é

Fraser

nton
Van i d é 5
cou ó v 80
á

ver
g

Winnipeg-
Sea CALG tó
s

ARY
g.

ttle
ia
h g

Winnipeg
h

43
254991
Columb

ec
-

Québ
-
e

Mi
yó
r

ss o u i
2.6. A keresőhálózat használata
d

fo l

r
l
öbö
c-

lső-tó 40°
a

Fe
h

in
C a h g.

-
s c

dy-
őr
L
e

Fun

e
t.
Sz
-

13
Parti

c
é

ó
g

l a

i -
y

n t
s

p
 Ne magolj, gondolkodj!

4.  Mely városok Egy földrajzi helyet megkereshetsz a föld-

fekszenek az alábbi rajzi koordinátái alapján is.
földrajzi koordinátá-
kon? Melyik város fekszik az é. sz. 30o; k. h. 31o-án?
é.sz. 40°; ny.h. 74° Lapozz az atlaszban a világtérképhez! Azo­-
d.sz. 33°; k.h. 151° nosítsd be, hogy a Föld mely részén (kon­ti­
é.sz. 60°; k.h. 30° nens, kontinensrész) fekszik a város!
d.sz. 12°; ny.h. 77° Keresd meg a tartalomjegyzékben azt az
é.sz. 47°; k.h. 21° oldalt, amelyik ezt a területet a világtérkép-
é.sz. 64°; ny.h. 21° nél részletesebben ábrázolja! A földrajzi ko-
ordinátákat figyelve így már könnyen meg-
találod a várost.
Az atlasz világtérképe alapján a keresett
város Afrika északi részén fekszik. A tarta-
lomjegyzék szerint Afrikának ez a területe a
30. oldalon található. Odalapozva már csak
a földrajzi koordinátákat kell figyelni. A ke-
resett város: Gizeh (Gíza).
2.7. Melyik megkeresett városban vagy város
környékén készülhettek a képek?
11
50° C 0°Greenwich D 10° NÉMEETORSZ
20° ÁG F 30° G 40° H 50° 50° I 60° J
PRÁGA KIJEV Don
PÁRIZS K á r p á Dn fö l d
Loire
Dun
a BÉCS yepe
r Volg
a ély
BUDAPEST m Aral-tó
Bern o k Chișinău
t

i-
p

Kaszp

t
2
o

Ljubljana

ir
Vizcayai- 4810 Zágráb

..

zt
.
k

Krím

K
l

öböl Mt. Blanc Pó BELGRÁD BUKAREST Elbrusz

Üs
K a 5642

as
Ap Szarajevó
Ad

Duna u 60°
A

-tenger k á
F e kete
P p

zp
Eb irene e Priština z u
ri

us o k n i - Podgorica SZÓFIA

i-
ro
a

Pireneusi- Korzika te
ng ISZTAMBULP TBILISZI s 40°

te
Szkopje g.
n

n er ont BAKU
MADRID uszi-h
i

RÓMA e s z. n-f

ng
ár -szk . k Tirana lk
á JEREVÁN
a le Ararát
Szardínia Ba

er
(Ibériai)-fsz. 5165
B

ANKARA
F ö l d

z
ATHÉN Van-tó r
.
ALGÍR k T o r o s - h g Urmia- E
l b u
Szicília
ö Aleppó a
tó Z
TEHERÁN 3
z Valletta
M

s Tunisz z 4113 4338 Nicosia

BAGDAD g r
5.  Mit tanultál 5. a
ez

Málta
i - Kréta Ciprus DAMASZKUSZ
l t e n g e r
p o
o

Bejrút ot Zard s z
osztályban a gízait TUNÉZIA Bengázi Port AMMÁN ám 4548 - h
Szaid ia
Erg TRIPOLI Szidr
Derna ALEXANDRIA g
piramisokról?
A uga
ti- ai-
öb
Szuezi-Jeruzsálem
. 30°
Ny öl
I

csat.
I
g er
I

Keleti-E r Kattara- Szuez

P

Ne zs
I

L Í B I A -133
m élyf dGIZEH KAIRÓ
fúd-
sivatag
a(
Ar
A L G É R I A öl ab
H

)-ö
L í b i a i - A r a b -
Ní
A rus

b
i

öl
l

Ta
ab

1185
d

N’ s s z E GY I P T O M
V

RIJÁD 4
-

S Ad i
z
si

F e z z á n MEDINA
z a zs l i LUKSZOR Doha
ö

a
va

h a r
s

Tahat er - N
á
ta g

e d
r

3005 s i v a t a g ASSZUÁN z s d
z

6.  a) Állapítsd ar
ö

Nasszer- Asszuáni-
Ahagg gát DZSIDDA
f é l s z i g e t
s

tó
ag

meg, hogy Gíza a

-
at

Ti b e s zti iv Port
-s Szudán
t

1944 ai
MEKKA 20°
T

bi
e

Emi Koussi
Snépességszá­ma alap- ú 32
é

N
n

3415
r

M A L I
n
ï

ján mely vá­

z ro­sokkal
g

A
é r

SZUDÁN
s

Agadéz 155
íl u

tartozik egy kategó-á Bodelé

N
aut
r

h N I G eE R OMDURMÁN ERITREA SZANAA adram

é

l CSÁD v KARTÚM
riába! - ö Aszmara H
b ö lSzokotra
BURKINA
Niamey Csád-tó Rász-Dasen Áden
n i-ö
Kék

b)SHány lakosa van

(Jemen)
z OUAGADOUGOUu de
ld

d á Dzsebel-Marra
n 4620
Á 1805
-N

fö

KANO 3088 Tana- DZSIBUTI

íl u

a va­lóságban? Keress BENIN N I G É R I A N’DJAMENA tó -155 Dzsibuti

as

Szurud Ad
s

et

Ba ADDISZ- Hafun-
hr- 2408
TOG

zig
ag

Jos C el fok
adatokat az interne- ABEBA
N ig e r

ABUJA -Arab
ha

ls
-m

A z a n d DÉL -SZUDÁ
N
r

ue i-
fé
O

ten! Porto en
e- ETIÓPIA ál
Fe

Etióp

Dimlang
B

K Ö ZÉ P- A F R IK A I f m
hé

Novo 2042 Szo

r-N

LAGOS KAMERUN She

en

KÖZTÁRSASÁG n
ílus

Chew Bahir bel

LOMÉ abs Kamerun sí (Stefánia)-tó e
- R zo
y part 4070 DOUALA k Dzsuba
an
Bangui Uban
gi Uele
lga

A rp art
2.8. Gizeh (Gíza) földrajzi helyzetének meghatározása
-

14
A térkép nem csak azt mutatja meg, hogy
a keresett hely hol található. Jelrendszere
révén nagyon sok egyéb információt is tar-
talmaz. Az atlaszban használt jelek gyűjte-
ménye a jelmagyarázat. Ez mindig segít
a térképek értelmezésében.
Dolgozz a padtársaddal!
Keresse meg mindkettőtök az atlaszá-
ban a két kedvenc földrajzi helyét (városát,
hegységét, tengerpartját stb.) úgy, hogy
a társa ne lássa meg azokat! (Célszerű egy-
mástól távoli helyeket kinézni.)

Adjátok meg az egyik hely nevét és a másik hely földrajzi koordinátáját! A feladatotok a szomszéd kedvenceinek
megkeresése lesz. Ha megtaláltátok, olvassatok le a jelek segítségével minél több információt a helyről!

4° ny.h. 2° 0° k.h. 2° 4°
Reimstől 100 km-re északnyugatra a Somme folyó mentén fek-
szik Y (é. sz. 50o; k. h. 3o) nevű település. Testvérvárosa Llan­fair­- Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch

pwllg­wyn­gyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch (é. sz. 53o;

­k. h. 4o), ami az Egyesült Királyságban Anglesey szigetén találha- 52° Wales Anglia
tó. Az említett igen rövid, illetve nagyon hosszú nevű településeket
London
nem ábrázolja a te atlaszod. A szöveg azonban segít abban, hogy
körülbelüli helyzetüket meg tudd határozni.
Természetesen megkeresheted ezeket a földrajzi koordináták se-
é.sz. 50°
gítségével vagy valamely internetes térképen (pl. Google Föld) is. Y
Franciaország
Párizs

2.9. „A vörös barlangi St. Tysilio melletti sebes örvény közelében 2.10. Y település határát jelző tábla
levő fehér mogyorófák völgyében fekvő Szűz Mária templom”
nevű település vasútállomása Wales-ben

Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  a) Hány lakosa van Churchillnek?
b) Mely tengerszint feletti magasságban fekszik a város?
c) Milyen mély a Hudson-öböl vize?
d) Hideg vagy meleg tengeráramlás húzódik a település partjai-
nál (Földrajzi atlasz, 40. oldal)?
e) Mely öböl partján fekszik Szentpétervár?
f) Hány lakosa van a városnak?
2.  Az Északi-középhegység egyik tagja a Bükk. Van azonban
hazánkban egy hasonló nevű település is, igaz, annak
a nevét egy k-val (Bük) írják.
a) Keresd meg az atlaszodban e települést!
b) Miről nevezetes a kisváros?
c) Mely megyeszékhelyhez fekszik közel?
3.  Tervezzetek Ti is jeleket! Alakítsatok csoportokat!
a) Gyűjtsétek össze a legfontosabb iskolai szabályokat! (Például,
az órán jelentkezni kell, nem pedig be­ki­abálni a válaszokat…)
b) Készítsetek, rajzoljatok jeleket ezekhez!

15
 3.
Ne magolj, gondolkodj!
Kattanj rá a világra!
A Google Föld használata (gyakorlati óra)
Egy-egy osztálykirándulás, nyári táborozás alkalmával megismerkedhettek a zordon Kárpátok vadregényes
tájaival, a folyóvölgyekben, hegyoldalakban megbúvó szépséges településeivel, a magyarság számos törté­
nelmi, kulturális emlékhelyével. E csodálatos világba hívunk most Téged is. Nem kell ehhez más, mint egy
internetes hozzáféréssel rendelkező számítógép vagy laptop. Kattints velünk!

Az órán dolgozhatsz egyedül, a szomszé-

doddal vagy akár egy négyfős csoportban
is. A tervezésnél leginkább a technikai
adottságokat érdemes figyelembe venni.
A tankönyvben egy erdélyi példával dol-
gozunk, de a feladatokat figyelve természe-
tesen más térséget is felfedezhettek. Ha az
iskolában nincs lehetőséged arra, hogy el-
végezd ezeket a feladatokat, akkor megcsi-
nálhatod otthon is. A feladatokat egymás-
tól függetlenül is el tudod végezni. Majd
készíts olyan feladatokat, amelyekkel gya-
korolhatod azokat a fogásokat, amelyekkel
az órán megismerkedhettél. 3.1. A Föld műholdfelvétele

A) Keresd meg a Google Föld programon a Kárpát-medencét!

3.2. A Kárpát-medence műholdfelvétele

Mely jellegzetességek alapján lehet „könnyen” megtalálni a medencét?
(A méretarányt az egér görgőjével tudod változtatni. Figyeld meg, hogyan változott az ábrázolt terület nagysága, illetve a térkép
részletessége a keresés közben! Fogalmazd meg ezek alapján, milyen összefüggés van az ábrázolt terület nagysága és a részle-
tesség között!)

16
B) Vizsgáld meg hová építenél autóutat, ha a Kárpátok belső kanyarulatáig utaznál!
Indokold is meg a válaszodat!

„Ellenőrizd le” a tervedet a program segítségével! Nyisd meg a bal oldalon található
Rétegek fület, majd kattints az Utak felirat előtti négyzetbe! Ekkor a térképen meg­jelenik
a térség úthálózata. Az ellenőrzést követően kapcsold ki ezt a funkciót!

3.3. Az útvonal ellenőrzése

C) Tervezd meg az utazást a Google Térkép (Google Map) program segítségével!

Írd be a keresőbe a kiindulópontot! Ezt kattintani.) Hány kilométert/mennyi időt

követően kattints az Útvonalterv fülre és
írd be egymás alá az adott nap megállóit!
(Új megállóhelyet a + fülre kattintva tudsz
beírni. Ha elkezded a helység nevének be­
írását, a program előbb-utóbb több hason-
ló kezdetű helynevet is felajánl. Neked elég
ezek közül a megfelelőt kiválasztani, és arra
utaztok az egyes napokon egy-egy megál-
ló között? (Figyelj arra, hogy az útvonal-
tervező egy személygépkocsi sebességével
számol! Az autóbusz átlagsebessége kb.
60 km/óra. Ne feledd azt sem, hogy a cso-
port kb. három óránként egy félórás pihe-
nőre meg kell, hogy álljon!)

3.4. A kiindulópont

17
Ne magolj, gondolkodj!

3.5. Az útvonalterv
D) Válassz ki egy napot! Keresd meg és jelöld be a Google Föld
felületen a nap során felkeresett látnivalókat!
ÚTITERV
(a megállóhelyeket dőlt betű jelzi) Írd be a Keresés cellába a település/látnivaló nevét! Tedd a me-
nüsor elején található helyzetjelző tüskét a látnivaló helyére! Írd
Természetesen ez csak egy javaslat, a terv- be a felugró Név ablakba a látnivaló nevét (majd mentsd el az OK
től nyugodtan eltérhetsz. gombbal a beírást! (Ezután töröld ki a Keresést, hogy ne szerepel-
jen kétszer is a térképen a hely neve.)
1. nap:
Szeged – Marosillye (Bethlen Gábor szülő­
háza) – Gyulafehérvár (vár) – Fehéregyháza
(Petőfi-szobor) – Székelyudvarhely (szállás)

2. nap:
Székelyudvarhely – Szejkefürdő (Orbán
Ba­lázs síremléke – székelykapuk) – Parajd
(só­bánya, Sószoros) – Szováta (Medve-tó)
– Szé­kelyudvarhely
3.6. A település vagy látnivaló keresése
3. nap:
Székelyudvarhely – Csíksomlyó (kegyhely) Kattints a jobb egérrel a helyzetjelző tüskére! Ekkor egy hosszú lista
– Szent Anna-tó – Mohos-láp – Székelyud- ugrik fel, melyből válaszd ki a Tulajdonságok gombot!
varhely

4. nap:
Székelyudvarhely – Békás-szoros – Gyilkos­-
tó – Székelyudvarhely

5. nap:
Székelyudvarhely – Segesvár (óváros) –
Dé­va (vár) – Szeged

3.7. Leírás hozzáadása

18
Adj rövid leírást a látnivalóról! (A Leírás
fülre kattintva az alsó üres felületre tudod
beírni az információkat. Ne felejtsd el el-
menteni!)
Keress az interneten egy jellegzetes ké-
pet a látnivalóról! Kattints a jobb egérrel
a képre, majd a Kép címének másolása fel-
iratra! Illeszd ezt be a Kép hozzáadása cel-
lába! (Ha véletlen kiléptél, a helyzetjelző
tüskére jobb egérrel kattintva a Tulajdon-
ságok gombon keresztül tudsz visszatérni.)
Keress ezt követően egy olyan oldalt,
amely sok információt, érdekességet tar-
talmaz a meglátogatott épületről, terület-
ről! Másold be a link elérhetőségét a Link
hozzáadása cellába, majd kattints az OK
gombra!
érdekes távolság, lejtés, szintkülönbség stb.
információval.)
G) Mérd meg a két város légvonalbeli tá-
volságát!
Mérd meg az eszköztárban található Vo-
nalzó segítségével a két város (Szeged,
Székelyudvarhely) légvonalbeli távolságát!
(Kattints a vonalzóra! Állítsd be a mér-
tékegységet! Kattints a kiindulási helyre!
Ekkor egy kis négyzet kijelöli a kiindulási
pontot. Ha mozgatod az egeret, a kis négy-
zet is mozog, és maga után húz egy vona-
lat. Vidd ezt a célállomáshoz, majd kattints
rá arra!)

E) Nézz körül a környéken!

Kattints a térkép jobb felső részén a csúsz-

ka felett álló sárga alakra! (Az emberke ak-
kor tűnik fel, ha az egeret az oldal jobb szé-
léhez közelíted.) Húzd az alakot egy kékkel
jelzett helyre, majd engedd el azt! (Ekkor
megjelenik előtted az utcakép. Olyan,
mintha te is ott állnál. Az egér segítségével
te is mozoghatsz a területen.) Nézz körül
a környéken!
3.8. Útvonalak összehasonlítása
F) Hasonlítsd össze a lehetséges
útvonalakat!

Kattints a bal felső sarokban található Út-

vonaltervezés fülre! Írd be az első nap (Sze-
ged – Székelyudvarhely) útvonalát, majd
kattints a Keresés gombra! A térképen
megjelenik a tervező által javasolt útvonal.
A bal oldalon azonban további lehetősége-
ket is felkínál a program. Kattints rá ezekre
is! Figyeld meg, hogyan változik a javasolt
útirány! Mi lehet az oka annak, hogy az
első verziónál csupán 30 km-rel hosszabb
út 1 óra 22 perccel hosszabb menetidőt
igényel? (A válaszadásban segít, ha jobb
egérrel a kékkel jelölt útvonalra, majd az
ekkor felugró Domborzati profil megjelení-
tése feliratra kattintasz. Az oldal alján ekkor
megjelenik az útvonal keresztmetszete, sok
3.9. Két város légvonalbeli távolságának meghatározása

19
 4.
Ne magolj, gondolkodj!
Nem megtanulni! Értelmezni! – A földrajzi
információk értelmezése (gyakorlati óra)
Egy könyvet, újságot vagy internetes oldalt olvasva a szöveg mellett gyakran láthatunk különböző képeket, áb-
rákat, diagramokat. Ezeken gyakran átsiklunk, pedig nagyon sok kiegészítő, a megértést segítő információt hor­
doznak; sokszor beszédesebbek, mint a szöveg. Ahhoz, hogy ez valóban így legyen, tudnunk kell elemezni, értel-
mezni ezeket.

Miről árulkodik az éghajlati februárban a legmagasabb és júliusban a leg-

diagram? alacsonyabb a hőmérséklet. Ezek az adatok
is jelzik, hogy Wellington a déli félgömbön
fekszik.) (Előfordulhat, hogy nincs lénye-
Mit érdemes vizsgálni egy éghajlati diagra- ges különbség a hónapok középhőmérsék-
mon? lete között. Ekkor biztos, hogy az Egyenlítő
környékén vagy a sarkvidékeken járunk.)
1. Hőmérséklet
Mekkora az évi közepes hőingás?
Mekkora az évi középhőmérséklet? Azt vizsgáljuk, hogy hány oC a különbség a
Egy adat önmagában nem sokat mond, legmelegebb és a leghidegebb hónap közép-
érdemes azt egy másikhoz viszonyítani. hőmérséklete között. Érdemes megfi­gyelni,
Az évi középhőmérséklet értelmezésében hogy mennyire nagy az év során a hőmér-
segít, ha tudod, hogy hazákban ez körül- sékletet jelző piros vonal „kilengé­se”: szinte
belül 10 oC. (Szombathelyen az elmúlt 112 egyenes vagy egy haranghoz hason­lít? Ebből
év adatai alapján az évi középhőmérséklet kiderül, hogy az éghajlat kiegyen­lített vagy
9,9 oC, Athénban 16,0 oC, Wellingtonban éppen ellenkezőleg, nagyon szélső­séges.
pedig 10,1 oC volt. Tehát Szombathely és
Welling­ton évi középhőmérséklete gyakor­
la­ti­lag meg­egyezik, Athéné viszont a két
vá­ros­ban mértnél magasabb.) A leckében olyan módszereket, elemzési, ér-
4.1. Athén fellegvára, telmezési lehetőségeket mutatunk be, melye-
ket az év során többször is használhatsz majd.
az Akropolisz Melyik a legmelegebb és a leghidegebb Ezért érdemes a feladatokat akár egyedül, akár
hó­nap? a padtársaddal együtt dolgozva mindenkép-
Ezekből lehet következtetni arra, hogy az pen végigcsinálni. Ne siessetek a munkával,
ábrázolt terület az északi vagy a déli félgöm- próbáljátok meg értelmezni, megérteni az
bön fekszik-e. (Szombathelyen és Athén- egyes lépéseket! Hidd el, megéri, a későbbiek-
ben ugyanis ezáltal könnyebbé válik egy-egy
­ban a legmelegebb hónap a július, a leghi­de­- téma, információ megértése, feldolgozása.
gebb pedig a január. Wellingtonban vi­szont
évi évi évi évi évi évi
középhőmérséklet csapadékmennyiség középhőmérséklet csapadékmennyiség
°C mm °C középhőmérséklet csapadékmennyiség mm °C mm
9,9 °C 596 mm 16 °C 556 mm 10,1 °C 1678 mm
30 150 30 150 30 150
20 100 20 100 20 100
10 50 10 50 10 50
0 0 0 0 0 0
–10 –10 –10
J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D

4.2. Szombathely éghajlati diagramja 4.3. Athén éghajlati diagramja 4.4. Wellington éghajlati diagramja
(az 1900 és 2012 között mért adatok (az 1900 és 2012 között mért adatok (az 1900 és 2012 között mért adatok
alapján) alapján) alapján)

20
 (Szombathelyen az évi közepes hőingás
22,2 oC, Athénban 18,0 oC, Wellingtonban
pedig 9,8 oC volt. Ebből láthatjuk például,
hogy Wellington éghajlata Szombathelyénél
kiegyenlítettebb. Ez azért is érdekes, mert
az évi középhőmérséklete a két városnak
gyakorlatilag megegyezik. Ezek az adatok is
jelzik, hogy nem szabad egyetlen informá-
ció (pl. évi középhőmérséklet) messzeme-
nő következtetéseket levonni, azt több más
adattal össze kell vetni.)

2. Csapadék

Mekkora az évi csapadékmennyiség?

Természetesen ez az adat sem mond sokat
önmagában. Jó, ha tudod, hogy hazánkban
egy év alatt kb. 500-600 mm csapadék hul-
lik. (Szombathelyen az elmúlt 112 évben egy
év alatt átlagosan 596 mm csapadék hullott,
Athénban 556 mm, Wellingtonban pedig
1678 mm. Tehát Wellington sokkal csapa-
dékosabb, mint Szombathely vagy Athén.)
Hogyan oszlik el a csapadék egy éven be-
lül? Melyik hónapokban esik sok, illetve
kevés csapadék?
A kék oszlopok jelzik az adott hónapban le-
hulló csapadék mennyiségét. Érdemes meg-
figyelni, hogy van-e néhány hónap, amikor
sok vagy éppen nagyon kevés csapadék hul-
lik, vagy egyenletes a csapadék mennyisége.
(Szombathelyen nyáron több, télen ke-
vesebb csapadék esik. Athénban – ahol az
év során megközelítőleg annyi csapadék
hullik, mint Szombathelyen – fordított a
helyzet: a nyár a szárazabb, az októbertől
márciusig tartó időszak, különösen a tél
p­edig a csapadékosabb. Wellingtonban vi-
szont egyenletes a csapadékeloszlás.)
Figyeld meg a három város éghajlati di-
agramját (4.2–4.4. ábra), majd válaszolj
a kérdésekre! Indokold a válaszaidat!
1. Melyik városban lehet az év során sok-
szor párás a levegő?
2. Hol reménykedhetnek az alacsony ten-
gerszint feletti magasságon élő gyere-
kek abban, hogy télen az iskolaudvaron
hóembert építhetnek?
4.5. Wellington
3. Hol kell a nyári hónapokban sok vizet
magunkkal vinni egy kirándulásra?
4. Melyik évszakban érdemes Athénba
egész napos városnézést tervezni?
5. Melyik városban fagyhatnak be az év egy
részében a folyók?
6. Melyik évszakunkhoz hasonlít legin-
kább a wellingtoni nyár?
7. Mely városban, városokban érdemes:
– télen az üzletben hólapátot is árusítani;
– esernyőket árusító üzletet működtetni;
– a kozmetikai termékek közé naptejet is
betenni;
– az év során egy ruhaboltba téli és nyá-
ri ruhadarabokat egyaránt rendelni?
Az interneten számtalan éghajlati diagramokat
bemutató honlapot találhatsz. Igen érdekes az
alábbi http://sdwebx.worldbank.org/climate­
portal/interaktív oldal. A világtérképen egy
kat­tintással kiválaszthatod a kontinenst, majd
egy újabbal azt az országot, amelyet szeretnél
jobban megismerni. Kattints a térképre, és
egyből megjelenik a legközelebbi hely éghajla-
http://sdwebx.world-
ti diagramja! (Az angol nyelvű oldalon a jobb bank.org/climate-
felső sarokban azt is be tudod állítani, hogy portal
mely időszakok adatai alapján jelenjen meg
a diagram.)

21
Ne magolj, gondolkodj!
Milyen időre számíthatunk?
Milyen ruhát vegyek fel, elég-e a szandál,
vagy inkább cipőben menjek? Érdemes-e
a kirándulásra elindulni, vigyünk-e ma­
gunk­ kal esernyőt, mennyire lesz erős a
nap­sugárzás?
Ugye ismerős kérdések? Sokszor feltes�-
szük ezeket magunkban. A választ az idő-
járás-jelentésekben kapjuk meg.
Figyeld meg a 2016. április 18-án dél-
ben készített magyarországi hőtérképet
(4.6.)!
1. Az ország mely részén volt a legmele-
gebb, illetve a leghidegebb?
2. Az ország mely területén fogyasztott ek-
kor több áramot a lakosság?
3. Hogyan változott a hőmérséklet nyugat-
ról kelet felé?
4. Következtess: hogyan változott nyugat-
ról keletre a légnyomás? Milyen irányú
szél fújt ezen a napon?
20
18 25
14
11 17
24
14
22
19
27
21
26
4.6. Magyarország hőtérképe (Forrás: idokep.hu, 2016. április 18.)
4.7. Időjárás előrejelzése az interneten (Forrás: idokep.hu)
22
Olvassátok el az alábbi (2012. május 14-i)
időjárás-előrejelzést! Gyűjtsétek össze,
hogy mely időjárási ele­mek szerepelnek
benne! Milyen konkrét információkat tu­-
dunk meg ezekről?
1. Milyen veszélyhelyzetekre hívja fel a fi-
gyelmet az előrejelzés?
2. Hányféle veszélyességi szintet különböz­
tettek meg? Hogyan jelölték ezeket? Me-
lyik szín utal a legnagyobb veszélyre?
3. Hogyan tudsz segíteni a környezetedben
ilyen esetekben?
4. Mit tanácsolsz annak az autósnak, aki
napközben mindig egy nagy fa alatt szo­
kott parkolni?
5. Mit tanácsolsz a szomszéd néninek, aki­
nek az erkélyén sok szép virág van?
Várhatóan szerda reggel éri el az ország délke-
leti részét a jelenleg a Balkán-félsziget felett
örvénylő, Yvette névre keresztelt ciklon, amely
egészen péntekig jelentős lehűlést, nagy men�-
nyiségű csapadékot és orkánerejű szelet ered-
ményez.
A délkeleti szél már éjszaka megerősödik,
majd viharossá fokozódik. A szélsebesség több
helyen is meghaladhatja a 100 km/h-t. Az egy-
re jobban megvastagodó felhőzetből először
délen-délkeleten, később másutt is elered az
eső. Intenzív és hosszan tartó csapadékhullás
30 °C várható, a csapadék mennyisége több helyen
28 °C
27 °C is meghaladhatja a 35-60 mm-t. Rövid ideig
25 °C
23 °C esetenként jégeső is előfordulhat. A hőmérsék-
21 °C let jelentősen visszaesik. Csúcsértéke napköz-
20 °C
18 °C ben sehol sem haladja meg a 11 oC-ot. Este ki-
16 °C fejezetten hideg, mindössze 4-5 oC lesz. A Nap
14 °C
13 °C majd csak a hétvégén bukkan ismét elő.
11 °C Az Országos Meteorológiai Szolgálat a nagy
9 °C
mennyiségű és intenzív csapadékhullás miatt
a legtöbb megyére citromsárga, Bács-Kiskun,
Csongrád, valamint Békés megyére pedig na-
rancssárga figyelmeztetést adott ki. A Dunán­
túl déli és középső felére piros riasztást rendel-
tek el a heves zivatarokat kísérő orkán erejű
széllökések miatt. A hegyvidéken villámáradá-
sok sem kizártak.
Elemezd a 4.7. ábrát és válaszolj a kér­dé­
sekre!
1. Mikor lesz számodra a legkellemetlen-
ebb időjárás?
2. Melyik évszak időjárását jelzi az előre­
jelzés? Mi alapján állapítottad meg?
Hányan hány évesek? Nigéria - 2016
1.  a) Mire emlé-
100+
keztet a nigériai korfa
A korfa egy ország népességének nemek és 95 - 99
90 - 94
85 - 89
alakja?
korcsoportok szerinti megoszlását mutat­ 80 - 84
75 - 79 b) Ha az idősebbek
70 - 74
ja. A diagram közepén lévő függőleges ten­ 65 - 69
60 - 64
jóval kevesebben van-
gelyen tüntetik fel az egyes korcsoportokat 55 - 59
50 - 54
45 - 49
nak, mint a fiatalok,
(például 10–14 évesek). A vízszintes ten­ 40 - 44
35 - 39 akkor hogyan változik
30 - 34
gelyen balra a férfiak, jobbra pedig a nők 25 - 29
20 - 24
a népesség száma?
létszámát ábrázolják korcsoportok szerint. 15 - 19
10 - 14
5-9
Mit érdemes vizsgálni egy korfán? Leg­ 0-4
15 12 9 6 3 0 0 3 6 9 12 15
inkább a korfa alakját. Az ugyanis meg­ ezer főfő
millió év ezer fő
millió fő 2.  a) Mire hasonlít
mutatja az egyes korcsoportok arányát: Magyarország - 2016 a magyarországi
melyikben vannak a legtöbben, illetve a 100+ népesség korfájának
95 - 99
legkevesebben (de azt is jelzi, ha valamely 90 - 94
85 - 89 alakja?
80 - 84
időszakban valamiért több vagy a szokott­ 75 - 79
70 - 74
b) Olvasd le Magyar-
nál kevesebb gyermek született). 65 - 69
60 - 64 ország korfájáról,
55 - 59
50 - 54
45 - 49 hogy kb. mennyi
40 - 44
Hasonlítsd össze a két korfát! 35 - 39
30 - 34
10–14 éves fiú és lány
1. Milyen az alakjuk? Mely korcsoportok 25 - 29
20 - 24 él hazánkban!
15 - 19
vannak a legtöbben, illetve a legkeveseb­ 10 - 14
5-9
0-4
ben? 440 352 264 176 88 0 0 88 176 264 352 440
2. Melyik országban magasabb az átlagé­ ezer fő év ezer fő

letkor? 4.8. Nigéria és Magyarország korfája

3. Melyik országban nő a következő évtize­
dekben is a népességszám? 6. Melyik országban lenne szükség sok böl­
4. Melyik országban jelenthet nagyobb fel­ csödére, óvodára?
adatot a nyugdíjak kifizetése? 7. Hány kortársad (10-14 éves) él Nigériá­
5. Melyik országban fordulhat elő a jövő­ ban?
ben munkaerőhiány? 8. Melyik országban kellene a közeljövő­ http://www.world-
ben sok munkahelyet teremteni? mapper.org
Torzítanak, hogy megértsd
A földrajzban szívesen használnak tor­zí­
tott térképeket (4.9.). Első látásra meg­hök­
ken­ tőek, azonban ha alaposabban meg­-
1800-ban
vizsgál­juk azokat, nagyon sok érdekes in­
1 milliárd fő
for­máció­val gazdagodunk. Keress a meg­
szo­kottól eltérő nagyságú, alakú te­rü­let­tel
ábrázolt or­szágokat, térségeket, majd pró­
bálj következtetéseket levonni az eltérések­
ből!
1. Keresd meg az atlaszban a Föld országait
hagyományos formában ábrázoló térké­
pet! 2100-ban
2. Hasonlítsd össze ezt a Föld népességét 11,2 milliárd fő
bemutató torzított térképekkel (4.8.)!
3. 
Keress olyan országokat, amelyeknek
nőtt, és olyanokat, amelyeknek csökkent
a né­pess­égszáma!
4.9. A Föld népességszámának ábrázolása torzított térképeken

23
 5.
Ne magolj, gondolkodj!
Pénz a mindennapokban
Pénzügyi alapismeretek
Mennyit ér a pénzem? Mit vásárolhatok meg? Miért kell takarékoskodnom?

Forog a pénz
1.  a) Elevenítsd A pénz hozzátartozik a mindennapi éle­
fel, mit tanultál törté­ tünk­höz. Fizetünk vele, azaz kiadjuk, ami­
ne­lemórán a pénz kor vásárolunk. Mi kapjuk a pénzt, ha el­
ki­alakulásáról! adunk valamit. A pénzünket elkölthetjük,
b) Mi mindennel vagy éppen összegyűjthetjük. Az üzletek-
lehet­ne fizetni a pén- ben a cipő vagy a csokoládé árát szintén
zen kívül az árukért? pénz­ben fejezik ki. A pénz értéke tükrözi
az egyes áruk értékét is.

Mi történik a piacon?
2.  Mi lehet az oka, Elgondolkodtál már azon, hogy hogyan
hogy egyszer 250, működik a piac, hogyan zajlik ott és az üz­
máskor 200 forint letekben a kereskedelem?
ugyanannak az alma- Az eladók célja, hogy egy meghatározott
fajtának a kilónkénti összegért eladják a termékeiket, a vásárlók
ára? pedig igyekeznek minél kedvezőbb áron
hozzájutni azokhoz. Végül eladó és vevő
egymásra talál, az áru gazdát cserél, és
pénz ellenében a vásárló kosarába kerül.
Az egyes termékek, így az alma ára is sok
mindentől függ. Figyelembe kell venni az 5.1. Az alma útja a gyümölcsöstől a piacig
előállítás, a termelés és az értékesítés költ­
ségeit, azaz a ráfordítást. A termelő úgy A kereskedelem feladata, hogy kielégítse
határozza meg az árat, hogy az fedezze a a vásárlók igényeit. Ahol nagy az áruvá­
ráfordítás költségeit, és hasznot is hozzon. lasz­ték, az üzletek polcain szép számmal
Az alma árát a piacon az is befolyásol- ta­lálunk távoli országokból érkezett árukat
ja, hogy mennyi gyümölcsöt szeretnének is. Ezeknek a termékeknek az árában álta­lá­­-
eladni, és a vásárlók mennyi almát akar- ban szerepel egy sajátos tétel: a vám. A vám
nak megvásárolni. Az eladásra szánt árut a külföldről behozott árukat terhelő pénz­
nevezzük kínálatnak, a vásárlási szándék összeg.
pedig a kereslet.
A piacon az áruért általában készpénzzel
fizetünk. A megvásárolt termék értékének
A bankjegyet a mindennapi életben általá-
megfelelő bankjegyet vagy érmét adunk ban pa­pírpénznek ne­vezz­ük. Értékét a címl­et
az eladónak. Ha a piacon még nem is, de fejezi ki. A kisebb értékű pénzérméket a köz-
a nagyobb üzletekben egyre gyakrabban nyelv ap­rópénznek nevezi.
fizetünk bankkártyával.

24
 Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! 3. Fogalmazz
Tomi 10 000 forintot kap minden hónapban a szüleitől. Szüleinek az a kérése, hogy ebből a pénzből meg javaslatokat
vegyen magának tízórait. Nézzük meg, mit is jelent ez! A 10 000 Ft Tomi rendszeres bevétele. Ez az Tominak! Hogyan
összeg, amiből gazdálkodhat. Tomi tudja, ha naponta átlagosan 500 Ft-ot költ el, akkor pontosan ki-
takarékoskodhat úgy,
jön a pénzéből. A bevétel felhasználását, különböző célokra történő kifizetését hivatalosan kiadásnak
nevezzük. Ha Tomi kevesebbet költ, mint napi 500 Ft, akkor a hónap végén még marad pénze, amit hogy odafigyel az
félretehet. Ha rendszeresen túllépi a napi keretét, akkor már a hónap vége előtt elfogy a pénze, és egészséges táplálko-
néhány napig korgó gyomorral kell várnia az ebédre, hacsak a barátai meg nem szánják. A fiú odafi- zásra is?
gyel a kiadásaira és takarékoskodik, így rendszerint marad pénze. A megtakarított pénzt összegyűjti,
és időnként megkéri szüleit, hogy tegyék be ezt a bankba, ahol kamatot kap a pénzére. Tomi célja,
hogy a megtakarított pénzéből új kerékpárt vegyen, és együtt túrázhasson a barátaival. Barátja meg-
kérdezte tőle, miért nem kér inkább kölcsön a bátyjától, aki már dolgozik, így azonnal megvehet-
né a kerékpárt. Tomi azt válaszolta, hogy a kölcsönt egy bizonyos időn belül vissza kell fizetni,
és erre nem futna a havi pénzből. Eszébe jutott azonban, hogy a garázsban ott van a régi síléce
és rollere, ezeket már kinőtte, és csak porosodnak. Elhatározta, hogy bátyja segítségével el-
adja azokat az interneten. Ha sikerül, akkor már elég lesz a pénze, és megveheti a kerékpárt!

Aki egy pénzintézettől kölcsönt vagy más néven hitelt vesz fel, annak azzal kell számolnia, hogy
a pénzt egy meghatározott időpontig, és bizonyos nagyságú részletekben vissza kell fizetnie. A hitel-
nyújtás valójában a bank által nyújtott szolgáltatás, és mint minden szolgáltatásnak, ennek is ára van. 4.  a) Készíts mér-
Ez a kamat. Az adósnak ezt a kamattal növelt összeget kell visszafizetnie a banknak. leget! Mennyi pénzből
gazdálkodhatsz egy
Gazdálkodj okosan! ton, a fiú angol nyelvtanfolyamra szeretne hónapban? Vedd
beíratkozni, a húga pedig új kerékpárt számba havi kiadá-
Csere-bere vásárolna. saidat!
1. Szervezzetek 6 fős csoportokat! Állítsatok b) Hogyan tudnál
össze egy csomagot 6 kis tárgyból (pl. Valutaváltó takarékoskodni?
radír, kindertojás-figura, toll, tükör), ame-
lynek szerintetek örülnének egy má­ sik A valuta nem más, mint az egyes országok-
csoport tagjai! Osszátok ki sorsolással a ban használt hi­vatalos pénz, fizetőeszköz.
cso­magokat a csoportok kö­zött! Ha­zánkban ez a forint. Itt­honi rövidítése
2. Értékeljétek tízfokú skálán, hogy meny- Ft, a nemzetközi forgalomban azonban írás­-
nyi­re vagytok elégedettek a kapott aján­ módja HUF. Az Amerikai Egyesült Álla­
dékkal! mok valutája az amerikai dol­lár (USD). Az
3. Próbáljátok meg növelni az elégedett­sé­ge­ Európai Unió 19 tag­or­szá­gának van közös Valuta Árfolyam
teket cserével! Minden csoport elcse­rélhet valutája, hivatalos rövi­dí­tése EUR, jele: €.
USD
két tár­gyat egy másik csoporttal. A cserék (amerikai 297,48
után újból fejezzétek ki számmal az elége- Mit jelent az árfolyam kifejezés? Amikor dollár)
dettségeteket! pl. a szomszédos Ausztriába utazunk, szük­­­- GBP
4. Majd rendezzetek nagy piacot, ahol min­- ségünk van euróra, mert ott azzal tudunk (angol 374,46
den csoport mindenkivel cserélhet 2-2 fizetni az üzletekben. Ilyenkor eurót vá­sá­- font)
tár­gyat! Is­mét értékeljétek az elégedett­ rolunk, azaz a forintunkat átváltjuk erre a EUR
317,60
sé­ge­teket! fizetőeszközre. Azt, hogy mennyit kell fi­zet­- (euró)
nünk 1 euróért, az árfolyam mutatja meg. CHF
Döntés a családban – Mire fordítsuk a Ha pl. 317 Ft-ot, akkor éppen ez a forint- (svájci 296,29
megtakarításunkat? euró árfolyam, másképp fogalmazva ez az frank)
1. Alakítsatok 4 fős csoportokat! Mind­ euró forintban kifejezett ára. 5.2. Néhány valuta
egyikben legyen egy apa, egy anya és két vételi árfolyama
gyerek! Tartsatok családi tanácskozást, (2017. január)
hogy mire fordítsátok a család megta­- Fogalmak
karított pénzét! kereskedelem • vám • pénz • kiadás • bevétel
2. Az apa autót szeretne venni, az anya csalá- • kölcsön • megtakarítás • valuta • árfolyam •
di nyaralást szeretne a görög tengerpar- piac, kereslet • kínálat • hitel

25
II. A trópustól a jégvilágig
 1.
A trópustól a jégvilágig
Milyen ruhát tegyek a bőröndbe?
Az éghajlat változásai (gyakorlati óra)
Mi van a kofferben? Modern világunkban a távolságok lecsökkentek. Jól kiépített autópályákon suhanó autók-
kal, akár 300 km/órás sebességgel száguldó vonatokkal vagy a levegőt hasító gépmadarakkal juthatunk el
a világ egyik szegletéből a másikba. De milyen ruhát vigyünk magunkkal az útra? Kell-e esernyő? Ahhoz, hogy jól
állítsuk össze a bőröndünk tartalmát, ismernünk kell a meglátogatott terület éghajlatát is.

Mely tényezők határozzák meg egy terület

hőmérsékletét? A válaszadásban segítenek
az alábbi feladatok. Fogjatok össze a társa-
itokkal, és végezzétek el a megfigyeléseket!
Tapasztalataitokat jegyezzétek fel a munka-
füzetetekben található mérési naplóban!

A fő felelős – a napsugarak
hajlásszöge
1.  a) Melyik eset- 1. A napsugarak hajlásszöge és a megvilá-
ben világította meg gított terület nagysága közötti kapcsolat
a legnagyobb, illetve
a legkisebb területet Eszközök: 1 db fekete kartonlap, 1 db erős
a lámpa? fényű lámpa, 1 db kréta, vonalzó
b) Fogalmazzátok Feladat: Tartsatok különböző (kb. 90o, 45o
meg a tapasztaltak és 20o) szögben egy erős fényű lámpát kb.
alapján az összefüg- 5 cm távolságra egy fekete kartonlap fölé!
gést a beérkező fény Rajzoljátok körbe mindegyik esetben kré-
hajlásszöge és a meg­- tával a lámpa által megvilágított területet 1.1. A napsugarak hajlásszöge és a megvilágított
világított terület nagy- (1.1.)! Mérjétek meg a szélességet, és je- terület nagysága közötti kapcsolat vizsgálata
sága között! gyezzétek fel az adatokat!

2. A napsugarak hajlásszöge és a felszín

felmelegedése közötti kapcsolat
2.  a) Mit tapasztal-
tatok? Melyik esetben Eszközök: 3 db hőmérő, 3 db gyurma,
nőtt a legnagyobb, 1 db erős fényű lámpa
illetve a legkisebb Feladat: Olvassátok le először a hőmérők-
mértékben a hőmér- ről a hőmérsékletet! Fektessétek le a hő-
séklet? mérőket az asztalra úgy, hogy a mérőfejük
b) Fogalmazzátok egy-egy „gyurmaágyban” legyen rögzítve!
meg a megfigyelése- (A hőmérő a gyurma síkjába.) Világítsá-
itek alapján az ös�- tok meg ugyanakkora távolságról, de (az
szefüggést a beérkező első feladathoz hasonlóan) eltérő szögből
fény hajlásszöge és a a hőmérőket! Olvassátok le 2-3 perc múl-
felmelegedés mér- va a hőmérők által mutatott hőmérsékletet 1.2. A napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés
téke között! (1.2.)! Az adatokat jegyezzétek fel! kapcsolatának vizsgálata

28
3. A napsugarak hajlásszöge, a megvilágított terület nagysága 1.5. A napsugarak hajlásszöge és a megvilágított
és a hőmérséklet közötti kapcsolat terület nagysága
Keressetek összefüggést a földrajzi szélesség és a
Feladat: Figyeljétek meg és értelmezzétek az 1.3. és 1.5. ábrákat! napsugarak hajlásszöge között az ábra alapján az
előző két feladatban tapasztaltak fel­hasz­ná­­lásával!
10°
Északi
sarkkör 40°
megvilágított napsugarak
terület beesési
nagysága Ráktérítő szöge
75°

Egyenlítő
90°

–40 –35 –30 –25 –20 –15 –10 –5 0 5 10 15 20 25 30 °C

1.3. ábra. Az évi középhőmérséklet a Földön

4. A napsugarak hajlásszöge és az árnyék hossza közötti össze-

függés
2
Feladat: Figyeljétek meg és értelmezzétek az 1.4. ábrát!

1
Északi sarkkör
2
Ráktérítő
napsugarak

3
Egyenlítő

Baktérítő

3
Déli sarkkör

1.4. A napsugarak hajlásszöge és az árnyék hosszúsága közötti összefüg-

gés (a képek azonos időben delelő napálláskor készültek)
a) Hasonlítsátok össze az árnyékok hosszúságát az állatok alatt!
b) Milyen összefüggést fedeztek fel az árnyékok hossza, a földrajzi szélesség
és a napsugarak hajlásszöge között?
c) Nevezzétek meg a pirossal, a sárgával és a kékkel színezett övezeteket!
d) Mely szélességi körök jelölik ki az övezetek határait?
e) Jellemezzétek az egyes övezeteket a napsugarak hajlásszöge és a hő­-
mérséklet alapján!

29
A trópustól a jégvilágig
3.  a) A víz vagy Akik nem nyugszanak bele –
a talaj hőmérséklete
a felmelegedést módosító
emelkedett gyorsab-
ban?
tényezők
b) Figyeljétek meg,
hogy melyik anyag- 5. A víz és a szárazföld hőmérsékletének
nak csökken gyorsab- változása
ban a hőmérséklete!
c) Fogalmazzátok Eszköz: 2 db lábos, 2 db hőmérő, 2 db erős
meg a tapasztaltak fényű lámpa
alapján a víz és a szá­- Anyag: víz, talaj
razföld felmelegedé­ Feladat: Vegyetek magatok elé két lábost!
sé­vel, lehűlésével Tegyetek az egyikbe vizet, a másikba pedig
kap­csolatos összefüg- talajt! Helyezzetek el ezekben egy-egy hő-
géseket! mérőt!
d) Melyik anyag Melegítsétek a vizet és a talajt 5 percig egy- 1.6. A víz és a talaj felmelegedésének vizsgálata
hőmérséklete változik egy nagy teljesítményű lámpával! Ha nincs
gyorsabban? két lámpátok, külön-külön is elvégezheti-
e) Következtessetek tek a feladatot, csupán arra kell figyelnetek,
a megfigyelésetek hogy azonos távolságból és egyenlő ideig
alapján: hogyan befo- melegítsétek az anyagokat (1.6.). A mérési
lyásolják a tengerek, eredményeket rögzítsétek!
óceánok a part menti
területek éghajlatát 6. A felszín anyaga és a felmelegedés
télen, illetve nyáron! mértéke közötti összefüggés

Eszköz: 2 db üvegpohár, 2 db hőmérő,

4.  a) Mit tapasz- 2 db erős fényű lámpa
taltatok? Melyik Anyag: 1 db fehér kartonlap, 1 db fekete
üvegpohárban emel- kartonlap
kedett gyorsabban a Feladat: Tegyetek magatok elé 2 üvegpoha-
hőmérséklet? rat! Vonjátok be az egyiket fehér, a má­-
b) Fogalmazzátok sikat fekete kartonlappal! Tegyetek mind- 1.7. Anyag és felmelegedése kapcsolatának
meg a tapasztaltak két üvegpohárba egy-egy hőmérőt! Mele­ vizsgálata
alapján, hogyan gítsétek 5 percig egy nagy teljesítményű
befolyásolja a felszín lámpával a poharakat (1.7.)! A melegítési
anyaga (színe) ­ eredményeket rögzítsétek!
a felmelegedést!
7. A hőmérséklet és a tengerszint feletti
magasság kapcsolata
5.  a) Magyarázzá-
tok meg a napsütés Feladat: Figyeljétek meg a 1.8. ábrát! Lát-
és a vastag ruházat hatjátok, hogy a hegymászón a szikrázó
látszólagos ellent- napsütés ellenére vastag védőruha és kesz-
mondását! Hogyan tyű van.
változik a le­vegő hő-
mérséklete a tenger-
szint feletti magasság 1.8. A hegymászók útja többnyire szélsőséges
növekedésével? környezetbe vezet

30
Az árulkodó éghajlati diagram
Egy terület éghajlati viszonyairól az éghajlati diagram tájékoztat bennünket.
Mit mutat meg az éghajlati diagram?

A hőmérsékleti viszonyokat évi Budapest évi A csapadékviszonyokat

• Hány oC az évi középhőmérséklet? közép-
hőmérséklet
csapadék-
mennyiség
• Mennyi az éves csapadékmennyiség? 533 mm
11,3 oC 11,3 °C 533 mm • Milyen a csapadék éves eloszlása?
• Milyen a hőmérséklet évi járása? °C mm Egyenetlen. Két esősebb (kora nyár és késő
Ingadozó. 30 60 ősz) és két szárazabb időszak (tél közepe, kora
• Melyik a leghidegebb és melyik a leg- 25 50 tavasz és kora ősz) váltja egymást.
melegebb hónap? 20 40 • Melyik a legcsapadékosabb, illetve a legszára-
Leghidegebb: január (0,4 oC), 15 30 zabb hónap?
legmelegebb: július (21,5 oC). 10 20 Legcsapadékosabb: június,
• Hány oC az évi közepes hőingás? 5 10 legszárazabb: február.
21,1oC 0 0 • Mennyi csapadék hullik a legcsapadékosabb és
J F M Á M J J A Sz O N D a legszárazabb hónapokban? 64 mm, 28 mm
1.9. Budapest éghajlati diagramja
Értelmezd a diagramot, a leolvasható adatokat!

ÉSZAKI-SARK

jég
sarkvidéki öv

sarkköri öv

tajga
hideg
mérsékelt öv
lombhullató
erdő füves puszta

valódi
mérsékelt öv

sivatag

sivatag
meleg
mérsékelt öv

szavanna
térítői öv

esőerdő átmeneti öv

egyenlítői öv

1.10. A fejezetben meglátod, hogy az éghajlat és ezért a tájak jellege mennyire különböző attól
függően, hogy a napsugarak milyen szögben érik a földfelszínt

31
 2.
A trópustól a jégvilágig
Az esőerdőktől a sivatagokig
A forró övezet földrajza
Háromból egy szupermarkettermék közvetve hozzájárul az esőerdők kiirtásához. A kiirtott délkelet-ázsiai
esőerdők helyét döntően pálmaolaj-ültetvények veszik át. A pálmaolajat többek között csokoládé, chips, vala­
mint samponok és mosóporok gyártásához használják fel. A Délkelet-Ázsiában termelt pálmaolaj negyede az
Európai Unióba kerül…

1.  a) Soroljatok fel Ahol a legmelegebb van mm

a növényzet fejlődési
időszaka 365 nap °C
filmeket, olvasmányo-
kat, amelyek az eső- A forró övezetben a napsugarak nagy haj- 2000 35

csapadékmennyiség
erdőben, a szavannán lásszögben érik a földfelszínt, egész évben őmérséklet 30
zéph

hőmérséklet
vi kö
vagy a sivatagban erőteljes a felmelegedés. Az évi közepes é 25
20
játszódnak! hőingás kicsi. Az övezet éghajlatát a pas�-

év
1000

ic
15
szát szélrendszer alakítja.

sa
b) Melyik szereplő

pa
km 10
Az Egyenlítőnél a nagy felmelegedés

d
helyében szeretnél

lenni? Indokold, hogy
miért!
2.  Hogyan változik
az Egyenlítőtől
távolodva az évi kö-
zéphőmérséklet és a
csapadékmennyiség?
é
en
n yi 5
miatt könnyűvé váló levegő felszáll, majd s ég
0 0
a magasban a térítők irányába áramlik. FORRÓ ÖVEZET
A magasban lehűl, nehézzé válik, ezért a 0° szélességi kör 23,5°
térítők térségében leszáll. Az eltérő (a té-
rítőknél magas, az Egyenlítőnél alacsony) 2.2. Az éghajlati jellemzők változása a földrajzi
légnyomás miatt a felszín közelében egy szélességgel a forró övezetben
állandó légáramlás jön létre. Ez a passzát-
szél (2.1.). Szinte állandóan fúj, iránya és
sebessége alig változik. A forró övezetet Északi sarkkör
három övre osztjuk: egyenlítői, átmeneti
Ráktérítő
és térítői övre (2.3.).
Egyenlítő

Földközi-tenger Vörös-tenger Indiai-óceán K

É Baktérítő
NY D
rítő
Déli sarkkör
kté
Rá
egyenlítői átmeneti térítői passzátszél
öv öv öv

2.3. A forró övezet és övei

Bolygónk mely tájai fekszenek a forró övezet
zél egyes öveiben?
passzáts
rítő
té
Bak

magas légnyomás
alacsony légnyomás Műholdas adatok összehasonlítása alapján a
Guineai-öböl
tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy
a forró övezet az éghajlatváltozás következ-
2.1. A passzát szélrendszer működése Afrika példáján
tében az elmúlt harminc évben 2-4 vagy akár
a) Milyen irányból látjuk a fekete kontinenst? 8 szélességi fokkal (átlagosan 500 km-rel!) „ter-
b) Miért következménye az erős felmelegedésnek az alacsony légnyomás? jeszkedett”.
c) Miért magas a légnyomás a térítőköröknél?
d) Milyen összefüggés van a levegő nyomása (légnyomás) és hő­mérséklete között?

32
Egyetlen évszak az egyenlítői 4. Atlaszod
segítségével állapítsd
övben
meg, hogy melyek az
Az Egyenlítőt kísérő egyenlítői övben a egyenlítői öv legjelen-
hő­­mérséklet egész évben magas. Az egyen- tősebb folyói!
lítői övre egyetlen évszak jellemző. A pas�-
szátszelek állandó szembeáramlása és a le-
vegő felemelkedése miatt egész évben sok 5.  Nevezz meg
csapadék hullik, viszonylag egyenletesen. jellegzetes esőer-
Az erőteljes párolgás miatt a levegő vízgőz- dőben élő fajokat!
tartalma magas. Keress az interneten!
A vízhálózat sűrű, a folyók bővizűek és
egyenletes vízjárásúak. A nagy meleg és a 2.6. Az esőerdők lombkoronaszintje a többszin-
sok eső állandóan zöld esőerdőt éltet (2.6.). tes házakhoz hasonlóan emeletekre tagolódik

az egyenlítői övi nap időjárása

6. Jellemezd
az egyenlítői övi nap
időjárását!
Hasonlítsd össze a
nap­pal időtartamát
400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000
20 °C 20 °C 22 °C 25 °C 28 °C 30 °C 31 °C 30 °C 26 °C 23 °C a hazánkban
az egyenlítői övben megfigyelhe­tővel!
Magyarországon nyáron
Magyarországon télen
2.4. A nappalok és az éjszakák hosszának változása az egyenlítői övben és hazánkban

Az erdő alatt humuszban szegény, vö-

rös színű talaj fejlődik. Hogyan jutnak
termőföldhöz az esőerdőben? Hát úgy, 7.  Mit gondolsz,
hogy felégetik az erdőt (2.7.). A fokozódó miért alacsony az
erdőirtás elősegíti a talaj lepusztulását, az Egyenlítő menti tájak
ún. talajeróziót. Gyakori jelenség a föld- népsűrűsége?
csuszamlás is, amely néha akár egész tele- Sorold fel az életet
püléseket is maga alá temethet. nehezítő tényezőket!

8. Értékeljétek
erdőégetés

az egyenlítői öv
természeti adottsá-
gait a mezőgazdasági
termelés szempont-
jából! Készítsetek
táblázatot: mi segíti
2.5. A kiirtott esőerdő helyén olajpálmaültetvé- kapás művelés másodlagos és mi nehezíti a me-
esőerdő az erdő helyén erdő
nyeket alakítanak ki zőgazdaságot!
a) Járj utána, hogy mely élelmiszerek és kozme- 2.7. A felégetett erdőterületet néhány évig mű-
tikumok tartalmaznak pálmaolajat! velik, majd magára hagyják, és máshol keres-
b) Hogyan járulhatsz hozzá ahhoz, hogy mérsék- nek kivágandó erdőt
lődjön az esőerdők irtása? Mi lesz a sorsa az erdőnek? Olvass az ábráról!

33
A trópustól a jégvilágig
9.  Mutasd be, Esős évszak – száraz évszak a szavanna, aminek fái a térítőkörök felé
hogyan változik haladva egyre ritkábban állnak.
a középhőmérséklet egyenlítői öv térítői öv Az átmeneti öv a forró övezet legsűrűb-
és a csapadékmen�- ben lakott része. A legelőváltó gazdálkodás
nyiség az év során során évszakosan a dúsabb füvű legelőkön
a sza­vanna éghajla- legeltetnek. Azonban a sok ember sok ál-
száraz hónapok
ton! nedves latot tart. Az állattartásnak túllegeltetés a
hónapok következménye, ami szavannaterületek el-
sivatagosodásával jár.

erdős ligetes füves

Ahol szinte soha nem esik
10.  Vitassátok meg, szavanna szavanna szavanna az eső
milyen következmé-
nyekkel járhat a ter- 2.8. A nedves szavannától a száraz szavannáig A térítői övben alakultak ki Földünk trópu-
melésre és a talajra si sivatagjai. A térség egész évben a passzát
a népességszám Az átmeneti övben szavannaéghajlat ala- szélrendszer leszálló ágának uralma alatt
gyors növekedése! kult ki: száraz és esős évszak változik. áll. Mivel a leszálló légáramlat felhőoszlató
Az esős évszak hossza és a csapadék men�- hatású, ezért nagyon kevés csapadék esik.
nyisége az Egyenlítőtől távolodva egyre Mivel igen nagy a napi hőingás, a kőzetek
csökken, a száraz évszaké ennek megfe- erősen aprózódnak. Ebből születik a sivatagi
11.  a) Nevezd meg lelően nő. Az öv természetes növényzete homok, amit a szél szállít tovább. A csapadék
az egyes kontinensek hiánya miatt sok helyen csupán időszakos
legnagyobb trópusi vízfolyások vannak. A növényzet rendkívül
sivatagjait az atlasz gyér, ezért is csak terméketlen talajok ala-
éghajlati térképe kulhatnak ki.
segítségével! A térítői öv Földünk legritkábban lakott
b) Magyarázd meg területei közé tartozik. Állandó települések
a 2.1. ábra alapján csak az oázisokban, ritkábban a nagy fo-
a passzát szélrend- lyók (pl. Nílus) mentén alakultak ki. Ezek a
szer és a forró övezeti területek bolygónk legnagyobb datolyater-
sivatagok kialakulása mő vidékei (2.10.), egyébként csak igényte-
közötti összefüggést! 2.9. Házak az afrikai szavannán len állatokat (juhot, kecskét, Afrikában és az
Arab-félszigeten egypúpú tevét) tartanak.
Mivel a trópusi sivatagok területén a leg-
zöldség- és
magasabb a napsütéses órák száma, a Nap
gabonafélék öntözőcsatornák
gyümölcsfélék a jövőben szinte kimeríthetetlen energiafor-
rást jelenthet. Egyre több ország fedezi fel
a napenergiában rejlő lehetőségeket.

üledékes kőzet
(pl. homok)

kút talajvíz a víztartó kőzetben

vízrekesztő kőzet

2.10. Datolyaültetvény az oázisban

Nézz utána, miért mondják a datolyára, hogy „feje tűzben-lába vízben”? 2.11. Oázis

34
°C egyenlítői éghajlat szavannaéghajlat forró övezeti sivatagi éghajlat mm
40 400
35 300
30 200
25 100
20 80
15 60
10 40
5 20
0 0
m nedvesség nő szárazság nő
50
40
30
20
10
0
állandóan zöld esőerdő erdős szavanna ligetes szavanna füves szavanna félsivatag sivatag

2.12. A természeti adottságok változása az Egyenlítő és a Ráktérítő között

A titokzatos szavanna
A nap izzó gömbként emelkedik a látóhatár
felé, a fűszálakon még harmatcseppek hin-
táznak. A tengerként hullámzó fűmezőből
szigetként magasodik ki egy-egy magányos
fa lombkoronája. Ez a szavanna, a tekintélyt
parancsoló nagyvadak, a fürge antilopok, a
színpompás flamingók, a kíváncsi szurikáták
és megannyi lenyűgöző állat- és növényfaj ott-
hona. - olvasható egy szavannát bemutató ki-
állítás ismertetőjében.
a) Készíts olyan plakátot, amely népszerűsíti
ezt a kiállítást!
b) Mutasd be a szavanna állatvilágát! Készíts
fotóalbumot az állatokról!
Vajon hogyan tudnád könnyebben megta­nulni a földrajzi övek főbb
jellemzőit? A következő logikai sorrendet javasoljuk:
1. Elhelyezkedése.
2. Éghajlata (évi középhőmérséklet, hőingás, csapadékmennyiség,
időbeli eloszlás, uralkodó szelek, évszakok száma és jellemzői)
3. Vízrajza (folyók vízjárása, vízhozama, a víz­hálózat sűrűsége)
4. Természetes növényzete és állatvilága (a nö­­vénytársulás típusa, jellem-
ző növény- és állatfajok, azok gazdasági jelentősége)
5. Talaja (talajtípus, humusztartalom)
6. Felszínformáló erők (külső felszínformáló erők, a felszínformálás
évszakos váltakozása, jellemző felszínformák)
7. A z ember megtelepedése (területi elhelyezkedése, gazdálkodási
formák, élelem­termelés)
8. Környezeti problémák (a gondok felsorolása, következmények, le-
hetséges megoldások)

Összefoglaló kérdések, feladatok

Fogalmak
forró övezet • passzát szélrendszer •
egyenlítői öv • átmeneti öv • térítői öv •
egyenletes és ingadozó vízjárás • időszakos
vízfolyás • esőerdő • erdőirtás • talajerózió •
szavannaéghajlat • elsivatagosodás • lege­
lőváltó gazdálkodás • leszálló lég­áram­lás
• forró övezeti sivatagi éghajlat • oázis •
napenergia
1.  Mutasd be, hogyan változnak a természeti adottságok az övezetben
észak-déli irányban! Használd a 2.12. ábrát!
2.  Alakítsatok hat csoportot! Két-két csoport válassza a forró övezet­
nek ugyanazt az övét! Minden öv egyik csapata gyűjtse össze, hogy miért
jó ott élni! A másik csapat pedig gyűjtse össze, hogy melyek lehetnek az
ottani élet nehézségei!

35
3–4.
A trópustól a jégvilágig
Hideg, meleg, valódi
A mérsékelt övezet földrajza
Gyapjúpulóver és póló, télikabát és fürdőnadrág, bundás cipő és szandál! Egy pillantás a szekrényünkbe és rögtön
tudatosul bennünk, hogy Földünk olyan térségében élünk, ahol igencsak változatos és változékony az időjárás.
Igen, a mérsékelt övezetben járunk, bolygónk legsűrűbben lakott zónájában.

1.  a) Mely neveze- A négy évszak földjén Északi sarkkör

tes szélességi körök

között húzódik a mér- A mérsékelt övezet egész területét a nyu- Ráktérítő

sékelt övezet (3.1.)? gatias szélrendszer uralja és négy évszak Egyenlítő

b) Magyarázd meg az váltakozik. Az évszakok hossza azonban
atlasz A Föld éghajlati jócskán különbözik egymástól az egyes Baktérítő

térképe alapján, hogy övekben. A meleg mérsékelt öv a forró

miért terpeszkedik jó- övezettel határos, míg a hideg mérsékelt Déli sarkkör

val nagyobb területen öv a hideg övezet felé mutat átmenetet.

meleg valódi hideg nyugatias
a mérsékelt övezet A kettő között a valódi mérsékelt öv he- mérsékelt mérsékelt mérsékelt szelek
öv öv öv
az északi félgömbön, lyezkedik el.
mint a délin! 3.1. A mérsékelt övezet és övei
Az olívabogyók és a turizmus a) Mi lehet az oka az övezet övekre tagolódásának?
b) Olvasd le az ábráról a meleg mérsékelt öv
földjén
elhelyezkedését!
2.  a) Jellemezd A meleg mérsékelt öv két területre külö- c) Nevezz meg az atlaszod segítségével tájakat,
a mediterrán éghajlat nül: a szárazföldek nyugati felén a medi- amelyek a mediterrán, illetve a monszun terüle-
évi hőmérsékletét és terrán terület, a keleti felén a monszun ten fekszenek!
csapadékviszonyait! terület helyezkedik el. (Utóbbi jellemzői- Athén (Görögország)
évi évi
b) Állapítsd meg az vel Ázsia természetföldrajzánál ismerked- középhőmérséklet csapadékmennyiség
°C mm
éghajlati jellem­zők hetsz majd meg.) 16 °C 556 mm
évszakos különb­sé­ge­ A mediterrán területek kiterjedése 30 150
inek lehetséges követ- bolygónkon a Földközi-tenger (latin erede­- 20 100
kezményeit a diagram tű szóval Mediterráneum) vidékén a leg- 10 50
segítségével! nagyobb. A mediterrán éghajlatot a for-
0 0
ró, száraz nyár és az enyhe, csapadékos J F M Á M J J A Sz O N D
tél jellemzi. 3.2. A mediterrán éghajlat diagramja

3.3. Jellegzetes mediterrán táj

Melyek a jellegzetes növényei?

Földkö

36
 A folyók vízjárása szélsőségesen inga- 3.  a) Hogyan al-
dozik: ősszel és télen áradnak, nyáron vi- kalmazkodott a forró,
szont a legnagyobb folyók kivételével csak- száraz nyárhoz a ke­
nem kiszáradnak (3.5.). ménylombú erdő?
A mediterrán területek természetes nö- b) Melyek a medi-
vényzete a keménylombú erdő. Az erdők terrán területeken
legnagyobb részét mára kivágták, helyüket elterjedt fafajok?
bozótosok foglalták el. Alattuk alacsony Nézz utána az inter-
termőképességű, fahéjszínű vagy vörös neten!
talajok képződnek. Az erdőirtások követ-
keztében jelentős a talajpusztulás, egész 4.  a) Mely orszá­
hegyoldalak válhatnak kopárrá. gokból származó
Az olajfa, a szőlő és a füge jellegzetes olívabogyót és
mediterrán kultúrnövények, amelyeket olíva­olajat találsz az
ún. szárazműveléssel, azaz öntözés nél- üzletekben?
kül termesztenek. A citrusféléket (citrom, 3.5. Folyóvölgy a mediterrán területen b) Nézz utána boly-
narancs stb.) viszont nyáron öntözni kell. Melyik évszakban készült a kép? Állapítsd meg az gónk legnagyobb
Az állatok közül főként az igénytelenebb éghajlati diagram elemzése alapján! szőlő- és bortermelő
juhot, kecskét és szamarat tartják. Mivel országainak!
ezek az állatok szinte mindent lelegelnek, Adj magyarázatot
A paratölgy a száraz, enyhe mediterrán éghaj-
sok helyen siettetik a talajeróziót. latot kedveli. Örökzöld fa, amely akár kétszáz
azokra!
Az európai mediterrán tájak kellemes esztendeig is elél. Lehántott vastag kérge a pa- c) Gyűjtsd össze a me­-
éghajlatukkal, szép fekvésű tengerpartja- rafa. A kéreg lefejtése nagy körültekintést igé- diterrán táj turistacsa­
ikkal, történelmi emlékeikkel, boraikkal nyel. Ha megsérülnek a szövetek, a fa könnyen logató jellemzőit!
és különleges konyhájukkal turisták töme- elpusztul. Készíts arról gondo-
Nézz utána, hogy melyek a legjelentősebb pa-
geit vonzzák. rafatermelő országok! Gyűjtsétek össze, hogy lattérképet!
milyen célokra használják fel a parafát!
3.4. A mediterrán partok hasznosítása

legeltető
Földközi-tenger állattenyésztés
szőlőter- olajfa-
ligetek
szállodasor, belterjes mesztés 37
strand, kikötők mezőgazdaság (terasz)
üzletek
A trópustól a jégvilágig
5.  Indokold Ahol a medve is megdermed évi Verhojanszk (Oroszország) évi
atlaszod éghajlati középhőmérséklet csapadékmennyiség
néha °C
-15,2 °C 175 mm
mm
térképe alapján, hogy
20 40
miért hiányzik a hideg A szárazföldek elhelyezkedése miatt a hi-
mérsékelt öv a déli deg mérsékelt öv csak az északi félgöm- 10 20
félgömbön! bön alakulhatott ki. Tajgaéghajlata van, 0 0
aminek tele hosszú (6-9 hónapos) és zord, -10
nyara rövid és a viszonylag kevés csapa-
-20
dék ilyenkor hullik (3.7.).
6.  Az elenyésző A folyókat az év jelentős részében jég- -30
mennyiségű csapa- takaró borítja, hóolvadáskor áradnak. Az -40
dék ellenére a hideg öv természetes növényzete a tajga, amely -50
mérsékelt övben bolygónk legnagyobb fenyőerdősége (3.6.). J F M Á M J J A Sz O N D
nincs szárazság és A hideg mérsékelt övben megtelepedett 3.7. A tajgaéghajlat diagramja
a vízellátás sem okoz gyér lakosság főként erdőgazdálkodással, Jellemezd a tajgaéghajlat évi hőmérséklet-
gondot. Miért? illetve prémes állatok (nyérc, hermelin és csapadékviszonyait! Mi lehet azok következ-
stb.) tenyésztésével és vadászatával fog- ménye?
lalkozik.
7.  Nézz utána, A szibériai Ojmjakonban mérték az északi
hogy a hideg mérsé- A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj) el- félgömb eddigi legalacsonyabb hőmérsékletét
égetésével és a gépkocsik robbanásszerű elter- (−78 °C) és Földünk eddigi legnagyobb abszolút
kelt öv mely or­szá­gai
jedésével nagy mennyiségű kéntartalmú gáz hőingását (113 °C).
tartoznak boly­gónk
(pl. kén-dioxid) kerül a légkörbe. Ezek a leg-
legnagyobb fakiter- gyakrabban a kibocsátási helytől nagyobb tá-
melői közé! volságban − a csapadékkal vagy leülepedéssel
− visszajutnak a földfelszínre, ahol komoly ká-
rokat okozhatnak. A talaj és a tavak vizét elsa-
vanyítják, és főként a fenyőerdőket károsítják.

3.6. A tajga végeláthatatlan erdőségében nagy károkat okoz a savas eső

Mutasd be, milyen lehet az élet a tajgavidéken! Próbáld olyan történetbe szőve elmondani, ami érzé­
kel­teti az ott lakók mindennapjait! Miért a fenyőerdőket károsítja leginkább a savas eső? Nézz utána!

38
 n
á
e
c
- ó
t i

Rotterdam E u r á z s i a
a n

Győr Volgográd
A t l

Kizilorda

Rotterdam (Hollandia) Győr (Magyarország) Volgográd (Oroszország) Kizilorda (Kazahsztán)

°C évi évi évi évi évi évi évi évi mm
közép- csapadék- közép- csapadék- közép- csapadék- közép- csapadék- 100
hőmérséklet mennyiség hőmérséklet mennyiség hőmérséklet mennyiség hőmérséklet mennyiség
9,6 °C 782 mm 10,2 °C 595 mm 8,3 °C 380 mm 10,2 °C 151 mm
80
30 60
20 40
10 20
0 0
–10
J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D
óceáni éghajlat nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat

3.8. A valódi mérsékelt öv Eurázsiában rajzolódik ki a leglátványosabban.

Fogalmazd meg a valódi mérsékelt öv elhelyezkedését minél többféleképpen!
Mutasd be az évi csapadékmennyiség változását és éves eloszlását nyugatról kelet felé haladva!

Az óceánparttól a sivatagig Óceánparti üde zöld rétek 10.  Keress óceáni

A valódi mérsékelt öv széles sávban fogja
át a szárazföldeket a meleg és a hideg mér-
sékelt öv között. A nyugatias szelek ural-
ma alatt áll, amelyekkel a kontinensek bel-
seje felé egyre kevesebb csapa­dék érkezik.
Így az éghajlata az övön be­lül alapvetően
a szárazföldek nyugati oldalán levő óceá-
noktól való távolságától függ. Ez alapján
az övön belül négy földrajzi területet kü-
lönítünk el (3.8.).
éghajlatú tájakat az
A szárazföldek nyugati partvidékén az atlasz segítségével!
óce­áni területen óceáni éghajlat alakult
ki. Tele enyhe, nyara hűvös, és egész év-
ben viszonylag sok a csapadék. Ez a lomb- 11.  Indokold meg
hullató erdők (főként bükk) kialakulásának az éghajlati diagram
kedv­ezett. Helyüket azonban napjainkra alapján, hogy apró-
szántóföldek, legelők foglalták el. A szántó- zódás vagy mállás
kon főként a hűvösebb éghajlatot kedvelő jellemző az óce­áni
burgonyát, rozst, árpát és a szálastakar- területeken!
mányokat termesztik. A tengeri halászat is
fontos az itt lakók életében.

3.9. Táj az óceáni területen (Írország)

39
A trópustól a jégvilágig
11.  a) Keress Irány a kontinens belseje
példákat az atlasz
térképein nedves és A kontinens belseje felé haladva az óceáni
száraz kontinentális területeket fokozatosan felváltják a mérsé-
éghajlatú tájakra! kelten szárazföldi és a szárazföldi terü-
b) Hogyan változik letek. Egyre gyengülnek az óceáni és egy-
a kontinens belseje re meghatározóbbá válnak a szárazföldi
felé haladva a téli és vonások. Előbb a mérsékelten szárazföldi
a nyári hónapok kö- területeken a nedves kontinentális, majd
zéphőmérséklete? a szárazföldi területeken a száraz konti-
c) Hasonlítsd össze nentális éghajlat jellemző.
a csapadékmaximu- A mérsékelten szárazföldi területek ter-
mok időpontját és mészetes növényzete a lombhullató erdő
a csapadék évi men�- (tölgyesek, magasabban bükkösök). A bel­-
nyiségét is! ső területek felé haladva ezt fás, majd fü-
d) Mely területeken ves puszták váltják fel. Az erdők alatt bar-
lehet gyakoribb az na erdőtalaj fejlődik. A füves pusztákon
aszály? bolygónk legtermékenyebb talaja, a fekete
mezőségi talaj jellemző.
A mérsékelten szárazföldi területek er-
dőségeit mára jórészt kiirtották, helyüket
szántóföldek és legelők foglalják el. A ve-
gyes szántóföldi növénytermesztés főbb
terményei a búza, a kukorica, a napraforgó
és a cukorrépa.
A füves pusztáknak Eurázsiában sztyepp a ne-
vük. Észak- és Dél-Amerikának is vannak ilyen
területei.
Nézz utána, melyek ezek és mi a helyi elneve-
zésük! Vajon melyek a legfontosabb haszonnö-
vényeik és haszonállataik?
3.10. Aratás a mérsékelten szárazföldi területen
40
A földrész közepén hegyek
ölelésében
A kontinensek belsejébe már csak kevés
párával telt levegő jut. Itt a forró nyarat
egy rövid átmeneti időszak után hideg,
fagyos tél követi. A szélsőségesen száraz-
földi területeken mérsékelt övezeti siva-
tagi éghajlat van. A sivatagok és félsiva-
tagok azonban nemcsak az óceántól való
hatalmas távolság miatt alakulhatnak ki,
hanem azért is, ha hegyvonulatok állják
útját a nyugatias szeleknek (3.11.).
A csapadék évi mennyisége kevesebb,
mint 250 mm, ezért a folyók vízjárása erő-
sen ingadozó, vízfolyásai időszakosak. Ahol
öntözni tudnak, gyapotot és rizst termeszte-
nek. A gyér népesség elsősorban vándorló
(nomád) állattenyésztésből él. Főként ju-
hot, kecskét és kétpúpú tevét tartanak.
3.11. Sivatagok kialakulásának oka a
mérsékelt övezetben
a) Nevezd meg az atlasz segítségével azokat az
ázsiai tájakat, amelyeknek mérsékelt övezeti
sivatagi éghajlata van!
b) Milyen hasonlóságokat figyelhetsz meg a
fekvésükben?
 kukorica
árpa körte szőlő
alma
szőlő

rizs rozs
búza zab
burgonya
citrusfélék

meleg mérsékelt öv v a l ó d i m é r s é k e l t ö v

3.12. A mérsékelt övezet főbb terményei

Évi csapadékmennyiség
(mm)
2000
1000
500
200
óceáni terület mérsékelten szárazföldi terület szárazföldi terület szélsőségesen szárazföldi
terület
nyugatias szél

óceán

lombhullató lombhullató erdős füves nincs összefüggő

erdők erdők puszták puszták növényzet
egyenletes vízjárás ingadozó vízjárás szélsőséges vízjárás
szürke erdőtalajok barna erdőtalajok mezőségi talaj sivatagi váztalaj
óceáni éghajlat nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat

3.13. A természetföldrajzi tényezők változása az óceántól a kontinens belseje felé a valódi mérsékelt övben

Fogalmak
mérsékelt övezet • meleg mérsékelt öv • nyu­-
gatias szélrendszer • hideg mérsékelt öv •
valódi mérsékelt öv • mediter­ rán éghajlat
• ingadozó vízjárás • ke­mény­lombú erdő •
tajgaéghajlat • tajga • valódi mér­sékelt öv •
óceáni terület • óceáni éghajlat • nedves kon­
ti­nen­tális éghajlat • száraz kontinentális ég­
hajlat • mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat •
egyenletes vízjárás • lombhullató erdő • barna
erdőtalaj • erdős puszta • fekete mezőségi
talaj • füves puszta • időszakos vízfolyás
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Mutasd be a lecke éghajlati diagramjai alapján a meleg mérsékelt
és a hideg mérsékelt öv éghajlati jellemzőit! Milyen előnyei és hátrányai
vannak az élet, a gazdasági termelés szempontjából?!
2.  A 3.3. ábra és atlaszod éghajlati térképe segítségével mutasd be,
hogyan változik az éghajlat, a folyók vízjárása, a természetes növényzet,
a talaj és a felszínformálás az óceántól a kontinens belseje felé haladva!
3.  Hogyan alkalmazkodik a növénytermesztés és az állattenyésztés
a mérsékelt övezet különböző éghajlataihoz?

41
 5.
A trópustól a jégvilágig
A fagy birodalmában
A hideg övezet földrajza
Az elefánthoz hasonló külsejű gyapjas mamutok valaha az eurázsiai földrész északi tájain és Észak-Amerikában
barangoltak. A mára kipusztult állatok maradványait, olykor a teljes állatot megőrizte az állandóan fagyott ta-
laj. A legtöbb példányt eddig a szibériai tundra területein találták. Napjainkban is több helyen kerülnek elő ma-
mutcsontok, mamutmúmiák. A maradványok gyakran a feketekereskedelem áldozataivá válnak.

1.  a) Hol helyezke- „Állandó nappal” és „állandó Északi sarkkör

dik el bolygónkon
éjszaka”
a hideg övezet? Ráktérítő

b) Sorold fel az eddig Bolygónk legzordabb időjárású területei Egyenlítő

tanult fő jellemzőit! a a sarkkörökön is túlnyúló hideg öve-
Bolygónk mely tájai zetben fekszenek. Itt egész évben a gyak- Baktérítő

fekszenek a hideg ran viharos, keleties sarki szelek uralkod- Déli sarkkör
övezet egyes övei- nak. A sarkkörökön a Nap nyáron egy
ben? napon nem nyugszik le, illetve télen egy
sarkköri sarkvidéki sarki
napon nem kel fel. A sarkpontok felé ha- öv öv szelek
2.  a) Állapítsd ladva egyre nő az „állandó” nappal és éj- 5.3. A hideg övezet és övei
meg, hogy milyen szaka hossza (5.1.). „Állandó” nappalon és
évszak van az északi éjszakán azt az időszakot értjük, amikor A hőmérsékleti viszonyok alapján a hideg
és a déli félgömbön a a Nap több napon, héten, hónapon keresz- övezetben a sarkköri és a sarkvidéki övet
két időpontban (5.2.)! tül nem kel fel, illetve nem nyugszik le. különítjük el (5.3.).
b) Magyarázd meg az Az Északi- és a Déli-sarkon féléves nappal https://player.nkp.
ábra alapján az „ál- váltakozik féléves éjszakával (5.2.). hu/play/63436/false/
landó” nappal, illetve undefined
éjszaka jelenségét! Ész Ész
aki aki
sark sark
kör kör
3.  Az év mely Egy
enlí
Egy
enlí
tő Nap tő
napján van egész
napos éjszaka a http://esminfo.
Dél Dél
déli félgömb hideg i sa i sa prenhall.com/scien-
rkk rkk
ör ör
övezetének teljes te- ce/geoanimations/
rületén? Ugyanekkor június 21. december 21. animations/01_Earth-
hány órás a nappal az 5.1. A Föld megvilágítása június 21-én és december 21-én Sun_E2.html
északi félgömb hideg
övezetében?
Az év hány napján
nem nyugszik le
a Nap a sarkkörökön?

5.2. Éjféli napsütés a norvégiai Északi-fokon

42
 Chesterfield (Kanada)
A rénszarvasok földjén évi évi 4.  Hogyan hatnak
középhőmérséklet csapadékmennyiség az éghajlati jellem-
°C mm
–11,3 °C 248 mm
A sarkköri övben tundraéghajlat uralko- 20 40
zők a természetes
dik. Két évszak változik: a hosszú és zord növény­zetre és
tél, illetve a rövid és hűvös nyár. A csapa- 10 20 a folyók vízjárására?
dék általában hó. A folyókat az év nagy ré- 0 0
szében jégpáncél borítja. –10 5.  Hasonlítsd ös�-
A természetes növénytakaró a tundra. sze a tundraéghajlat
–20
Legjellemzőbb növényei az apró méretű területét az északi
cserjék (pl. törpe nyír, sarki fűz), a moha –30 és a déli félgömbön!
és a zuzmó (5.5.). A zuzmó a rénszarvasok –40 Mi a különbség oka?
kedvelt csemegéje. J F M Á M J J A Sz O N D
A felszínt elsősorban a fagy formálja, 5.4. A tundaéghajlat diagramja
repeszti a kőzeteket, amelyek felaprózód-
nak. A felszín alatt (akár több száz mé-
teres mélységben is) a kőzetek fagyottak
lehetnek. A nyári napsütés a felső talajré-
teget felolvasztja. Mivel a talaj alsó réte-
gei fagyottak, a víz nem tud leszivárogni,
a tundraterületeken hatalmas mocsárvi-
dékek alakulnak ki (5.6.).

A tundrát fajokban szegény állatvilág jellemzi.

A télen elnéptelenedő területek nyáron ván-
dormadarak zsivajától hangosak.
Nézz utána, hogy a sarki csér mekkora utat tesz
meg egy év alatt!
5.5. A sarkköri öv tundrája

6.  a) Hogyan jön-

nek létre az ingová-
nyos területek?
b) Keress az atlasz
térképein ilyen vidé-
keket!
c) Milyen problémá-
kat okozhat az embe-
rek számára a nyári
elmocsarasodás?

5.6. A tundra nyáron hatalmas mocsárvidékké válik

43
A trópustól a jégvilágig
7.  Gondolkodj el! A sarkköri övben megtelepedő inuitok
a) Hogyan jutnak az (nálunk ismertebb nevükön eszkimók)
inuitok és a számik és a számik (régebben lappok) különleges
ivóvízhez? módon alapozott házakban élnek. Az inui­
b) Mi nehezíti az éle- tok régebben jégkunyhókban (iglu) laktak
lemszerzésüket? és hagyományos eszközöket használtak
c) Hogyan védekez- a vadászat és halászat során. Ma már mo-
nek a szélsőséges toros szánokon közlekednek, és a legmo-
időjárás ellen? dernebb sátrakat viszik magukkal a vadá-
szatra.
A szibériai tundravidékek lakóinak
egyik fő tevékenysége a rénszarvaste-
nyésztés. Nyáron a tengerparton legel a jó-
szág, a zord télen pedig délre vándorolnak,
a tajga határvidékére. Itt elviselhetőbb a 5.8. Ma már korszerű eszközökkel vadásznak
hideg és a tüzelőanyagot, élelmet is kön�- az inuitok
nyebben tudják biztosítani maguknak.

1900 körül... és napjainkban

állami
segítség

szőrmék
eladása

fizetések és
járandóságok

liszt,
cukor,
só

5.6. Az inuitok életmódja napjainkra jelentősen megváltozott

Hasonlítsd össze az inuitok hagyományos és mai életmódját!

5.7. 100 évvel ezelőtti hagyományos élet az inuitok hókunyhójában

Meséld el az inuitok egy napját, ahogy elképzeled a rajzok alapján!

44
Ahol a fagypont már meleg- 8.  a) Mutasd be,
ho­gyan változik
nek számít
McMurdo kutatóállomás a kö­zéphőmérséklet
évi (Antarktisz) évi
A sarkvidéki övet az állandóan fagyos ég- középhőmérséklet csapadékmennyiség
az év so­rán az állan-
hajlat jellemzi. A több hónapig tartó hi- °C mm dóan fagyos éghaj-
–16,9 °C 203 mm
deg, sarkvidéki éjszaka után az enyhébb 10 20 laton!
hónapokban is fagypont alatti a jellemző 0 0 b) Melyik éghajlaté-
hőmérséklet. A felszínt vastag jégtakaró hoz hasonló az évi
–10
borítja. Az állandóan fagyos környezet csapadékmennyiség?
főként algák és egyéb, alacsonyabbrendű –20 Hogyan lehetséges?
élőlények élettere. A sarkvidéki övet az –30
ember is lakatlanul hagyta. Csupán kuta- –40 9.  Melyik aktuális
tóállomások és katonai bázisok találhatók J F M Á M J J A Sz O N D probléma olvasható
a jég birodalmában. 5.9. Az állandóan fagyos éghajlat diagramja le a képről (5.10.)?

5.10. A hó és a jég világa

Összefoglaló kérdések, feladatok

Fogalmak
hideg övezet • sarki szelek • állandó nappal •
1.  Készítsetek egy háromoszlopos táblázatot! A középső oszlopban
állandó éjszaka • sarkköri öv • sarkvidéki öv
so­roljátok fel a sarkköri és a sarkvidéki öv természeti adottságait! A bal osz­
• tundraéghajlat • állandóan fagyos éghajlat
lop­ba írjátok le, hogy az egyes jellemzők miért jelentenek előnyt a társada-
• tundra • tundratalaj • aprózódás • fagyott lomnak! A jobb oszlopba írjátok a nehézségeket, problémákat!
altalaj • jégtakaró

45
 6.
A trópustól a jégvilágig
Földrajzi övek egymás fölött
A függőleges övezetesség
Ismerkedjünk meg a hegységek világával! Alaposan készüljünk fel a túránkra, mert a hegységekben az időjárás
változékonysága meglepetéseket okozhat! Fontos, hogy a ruházatunk legyen kényelmes, védjen minket a hi-
degtől, a széltől és a víztől. Célszerű rétegesen öltözködni, hogy öltözékünket a körülményeknek megfelelően
változtathassuk.

1.  Mondj példát A magasságtól függ minden dőségek felső határa az erdőhatár. Feljebb,
az atlasz földrajzi a fahatár a magányosan álló fák előfor­
övezetességi tér- Te is tapasztalhattad már, hogy a hegysé- dulásának felső határán húzódik. Azután
képe alapján olyan gekben általában hűvösebb van és több a az egyre kisebb termetű növényeket, a rit-
területekre, ahol a csapadék, mint a környező területeken. kuló növényzetet felváltja a hó világa.
természeti viszonyok A hegységekben felfelé haladva csökken A hóhatár a hegységekben az a magas-
a tengerszint feletti a hőmérséklet és az évi közepes hőingás, nő ság, amely fölött egész évben megmarad-
magasság szerint a csapadék mennyisége. A  magasság nö­- hat a hó és jéggé tömörödhet.
változnak! vekedésével csökken a légnyomás és a le- A hegységek jelentősen módosíthatják a
vegő oxigéntartalma, ami határt szab az az egyes földrajzi övek kiterjedését. Útját
2.  a) Keress példát ember megtelepülésének. állhatják a csapadékot szállító szeleknek,
olyan hegységekre, A Földön tehát nemcsak az Egyenlítő- a part mentén húzódó vonulatok korlá-
amelyek jellegzetesen től a sarkok felé változó vízszintes földrajzi tozhatják a tengerek, óceánok éghajlatot
választanak el éghaj- övezetesség jellemző, hanem a tengerszint kiegyenlítő hatását. Az úgynevezett éghaj-
latokat egymástól! feletti magasságtól függő, úgynevezett füg­- latválasztó hegységek éles választóvonalat
b) Mely éghajlatok gőleges földrajzi övezetesség is (6.1.). jelentenek a különböző oldalaik éghajlata
húzódnak e hegysé- A hegységekben felfelé haladva előbb között. Emiatt gyakran vízválasztók is.
gek két oldalán? megszűnik az összefüggő erdő. A zárt er-

4000 m
hó és jég

sziklahavasok

3000 m
havasi rétek

2000 m
fenyőerdők

1000 m
lombos erdők

szántóföldek
0m
6.1. Az Alpokra jellemző magassági növényzeti övek 6.2. Magassági övek az Alpokban (Magas-Tauern)
Indokold meg, miért nem szabályosan futnak az egyes öveket elválasztó Azonosítsd a 6.1. ábrán jelölt függőleges földrajzi
határvonalak a hegységekben! öveket!

46
 Kibo
6000 m 5895 m 3.  a) Mitől függ,
hogy egy hegység
állandó hó
függőleges övezetes-
sége melyik övből
Mawenzi
5149 m (területből) indul?
5000 m b) Nézz utána! Ki volt
az a magyar felfedező
utazó, aki először el-
sziklás régió
jutott a Kilimandzsáró
hóhatárához, ezzel is
bizonyítva, hogy a tró-
4000 m
pusi hegységekben is
magashegyi füves, kialakulhat örök hó?
bozótos

3000 m

esőerdő

2000 m
kávé

bab

1000 m banán

búza szarvasmarha
kukorica
szizál száraz szavanna

6.3. ábra. A forró övezeti hegységek növényzeti övei Afrikában

A felső, a Kilimandzsáróról készült műholdfelvételen jól látszanak az egyes
növényzeti övek határai

47
A trópustól a jégvilágig
Ember a hegységekben
A hegyvidékeken a természeti adottságok
változatos feltételeket kínálnak az embe­
rek számára. A hegységek természeti erő-
forrásaira számos gazdasági ág épül (6.6.).
A hegyvidékek bővizű, nagyesésű folyói
kedvező feltételeket biztosítanak az ener-
giatermelés számára. A magasból lezúdu­-
ló víz megforgatja a turbina lapátjait, amit
generátorok segítségével villamos energiá­-
vá alakítanak. Vízerőműveket ott érdemes
építeni, ahol egyenletesen nagy a folyók víz­-
hozama, és jelentős a folyók esése (6.4.).
völgyzáró gát
tárolómedence
ejtőcső
áramtelep
generátor
turbina
folyó/tenger
6.4. A vízerőmű az Alpokban és a működésének modellje
48
A magashegységek hófödte csúcsairól
hirtelen lezúduló nagy mennyiségű hó-
tömeg a hegymászókat rettegésben tartó
lavina. A felmelegedés következtében a hó­-
réteg megroskad és alsó rétege megolvad,
ezért lecsúszik. Erős szélben könnyebben
megindul a hótömeg a lejtőn. Akkor is
könnyen megtörténik, ha rövid idő alatt
nagyon sok hó hullik, ami ránehezedik az
alatta lévőre. A lavinák jelentős részét az
ember okozza: a hegymászók vagy a sízők
terhelik a hótakaró felületét, mozgásukkal
is elindíthatják a lavinát.
6.5. Lavina az Alpokban
fa- és papíripar
építőipar
6.6. A hegyvidékek természeti erőforrásai
Hogyan hasznosítja a hegyvidéki természeti
erőforrásokat a mezőgazdaság, az ipar és az
idegenforgalom?

6.7. Az amerikai Sziklás-hegységben a Colorado folyóra épült Hoover-gát
a világ egyik legismertebb vízerőműve
Miért építették ívelt alakúra a gátat?
6.8. A hegyvidék minden évszakban nyújt sportolási lehetőséget
a) Mely sportokat ismered fel? Mondj példát más szabadidős tevékenységre!
b) Hogyan változtathatja meg az éghajlatváltozás a hegyvidéki turizmust?
c) Melyek a tömegturizmus káros hatásai?
A hegyvidéki állattenyésztés különféle módon
alkalmazkodott az időjárás és a növénytakaró
évszakok szerinti ciklusaihoz. Egyik formája,
hogy a nyájak a nyarat a hegyi legelőkön töl-
tik, télen pedig a melegebb síkságokon vagy
a folyók völgyeiben legelnek. A nyájakat (kecs-
ke, juh) ősszel hagyományosan lábon hajtják
le a síkságra, tavasszal pedig föl a hegyekbe.
A havasi pásztorkodás egyik fejlettebb formá-
ja – nyáron a hegyekben legeltető, télen a völ-
gyekben istállózó szarvasmarhatartás – Euró-
pában főleg az Alpok országaira jellemző. A téli
időben a nyáron megtermelt takarmánnyal,
szénával etetik az állatokat.
6.9. Havasi pásztorkodás a Pireneusokban
Fogalmak
függőleges földrajzi övezetesség • erdőhatár
• fahatár • hóhatár • éghajlatválasztó hegység
• lavina • vízerőmű
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Mely belső erők hozták létre a hegységeket?
2.  Mely külső erők formálják a hegységeket?
3.  Egy magashegységi túra során felfelé ha-
ladva hogyan változik a táj látványa? Mitől függ?
4.  Mely gazdasági ágak hasznosítják a hegy-
vidéket? Foglald táblázatba, hogy mely adottsá-
gokat hogyan hasznosítják!
5.  Figyeld meg, hogyan alkalmazkodott az
Andokban a kü­lönböző természeti adottságok-
hoz a mezőgazdaság!
6.  a) Hasonlítsd össze a forró és mérsékelt
övezet hegységeit abból a szempontból, hogy
hogyan változik a környezet felfelé!
b) Magyarázd meg a hasonlóságot és a különbséget!
49
 7.
A trópustól a jégvilágig
Már tudom, hogy mi kerüljön
a bőröndbe! – Összefoglalás
A fejezet elején azt a kérdést tettük fel, hogy mit kell egy-egy utazás alkalmával a bőröndbe csomagolni. A lec-
kék által képzeletbeli utazást tehettél Földünk különböző vidékein. Ha kellően figyelmes voltál, most már meg
tudod mondani, hogy mit célszerű a bőröndbe csomagolni.

Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv –

óceáni terület
• óceáni éghajlat: 4 évszak (hűvös nyár, enyhe É s za k i s a
tél, nagy mennyiségű, egyenletes eloszlású csa- rkkör
padék), kiegyenlített éghajlat, kicsi évi közepes
hőingás
• bővizű, egyenletes vízjárású folyók
• lombhullató erdő
• kilúgozott barna erdőtalaj
• a felszínt a csapadék, a folyóvizek és a mállás
formálják
• rozs, burgonya, árpa, legeltető állattenyésztés
(szarvasmarha)
Ráktérítő

Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv –

mérsékelten szárazföldi terület
• nedves kontinentális éghajlat: 4 évszak (az óceáni
éghajlatnál melegebb nyár, hűvösebb tél, kevesebb
csapadék, tavaszi – nyár eleji csapadékmaximum-
mal), az évi közepes hőingás nagyobb, mint az óce- Egyenlítő
áni éghajlaton
• ingadozó vízjárású folyók (jeges ár, zöldár)
• lombhullató erdő
• barna erdőtalaj
• a felszínt a folyóvizek és a szél, az aprózódás és a
mál­lás formálják
• búza, kukorica, napraforgó, takarmányozó állatte­ Baktérítő
nyésztés

Mérsékelt övezet – meleg mérsékelt öv –

mediterrán terület
• mediterrán éghajlat: 4 évszak (forró nyár, enyhe
tél, őszi-téli csapadékmaximum), az évi közepes
hőingás nem jelentős
• szélsőségesen ingadozó vízfolyások
• keménylombú erdő, bozótos
ör
• vörös talaj
Déli sarkk
• a felszínt a szél és csapadék, az aprózódás és a
mállás formálják
• citrusfélék, olíva, füge, szelídgesztenye, legeltető Forró övezet – térítői öv Forró övezet – átmeneti öv
állattenyésztés (juh, kecske) • forró övezeti sivatagi éghajlat: • szavannaéghajlat:
2 évszak (forró, illetve hűvös, • 2 évszak (forró száraz, meleg csapa-
nagyon kevés csapadékkal), az évi dékos), az évi közepes hőingás az
közepes hőingás az átmeneti övinél egyenlítői övinél nagyobb
nagyobb • ingadozó vízjárású vízfolyások
• időszakos vízfolyások • szavanna
• szárazságtűrő növények • vörösföld, fekete szavannatalaj
• sivatagi váztalaj • a felszínt a csapadék, a folyóvizek
• a felszínt a szél és az aprózódás és a szél, a mállás és az aprózódás
formálják formálják
• oázisokban datolyapálma, gyapot, • ültetvényeken kávé, gyapot, földimo-
nomád állattartás (teve, juh, kecske) gyoró, nomád állattartás (juh, kecske,
zebu)
50
Hideg övezet – sarkvidéki öv
• állandóan fagyos éghajlat:
1 évszak (zord tél, kevés csapa-
dék), több hónapos nappal, illetve
éjszaka
• állandó jégtakaró
• alacsonyrendű növények
• talaj nem alakult ki
• a felszínt a jég formálja
• kutatóállomások
Forró övezet – egyenlítői öv
• egyenlítői éghajlat: 1 évszak (forró,
fülledt, nagy mennyiségű, egyenle-
tes eloszlású csapadékkal), az évi
közepes hőingás kicsi
• bővizű, egyenletes vízjárású vízfo-
lyások
• esőerdő
• trópusi vörösföld
• a felszínt a folyóvizek és a mállás
formálják
• gumós növények, ültetvényeken ba-
nán, kakaó, kávé, kaucsuk
Hideg övezet – sarkköri öv
• tundraéghajlat: 2 évszak (hosszú, hideg
tél és rövid, hűvös, csapadékos nyár), nyári
olvadás, mocsárvidék
• a folyók csak nyáron jégmentesek
• moha, zuzmó, alacsony cserjék, törpefák
• tundratalaj fagyott altalajjal
• a felszínt az aprózódás és az olvadékvizek
formálják
• rénszarvastenyésztés, halászat, vadászat
Forró övezet – monszunvidék *
• forró övezeti monszunéghajlat: 3 évszak
(enyhe, száraz tél, rövid, forró, száraz
tavasz, meleg, fülledt, esős nyár nagy
mennyiségű csapadékkal), az évi közepes
hőingás az átmeneti övinél nagyobb
• erőteljesen ingadozó vízjárású vízfolyások
• monszunerdő, mangrove
• kilúgozott vörösföld
• a felszínt a csapadék, a vízfolyások és a
mállás formálják
• rizs, tea, cukornád, juta
Mérsékelt övezet – hideg mérsékelt öv
• tajgaéghajlat: 4 évszak (hosszú, igen hideg tél;
rövid nyár, viszonylag kevés csapadékkal, igen
nagy évi közepes hőingás
• a folyók csak nyáron jégmentesek
• tűlevelű erdő (tajga)
• szürke erdőtalaj (podzol talaj)
• a felszínt a folyóvizek és az aprózódás formálják
• erdőgazdálkodás, prémes állatok tenyésztése
Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv – száraz-
földi terület
• száraz kontinentális éghajlat: 4 évszak(meleg
nyár, hideg tél, kevés, egyenetlen eloszlású csa-
padék), az évi közepes hőingás nagy
• szélsőségesen ingadozó vízjárású folyók
• füves puszta
• kiváló minőségű fekete mezőségi talaj
• a felszínt a szél és az aprózódás formálják
• gabonafélék
• takarmányozó, legeltető állattenyésztés (sert­és-,
szarvasmarha- és juhtenyésztés)
Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv – szélsősé-
gesen szárazföldi terület
• mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat:
4 évszak (forró nyár, hideg tél, igen kevés csapa-
dék), az évi közepes hőingás nagy
• időszakos vízfolyások
• szárazságtűrő növények
• sivatagi váztalajok
• a felszínt a szél és az aprózódás formálják
• oázisokban rizs, gyapot, nomád állattartás (juh,
teve)
Mérsékelt övezet – meleg mérsékelt öv –
monszunterület *
• mérsékelt övezeti monszunéghajlat: 4 évszak
(forró nyár, hideg tél, nyári csapadékmaximum),
az évi közepes hőingás nagy
• ingadozó vízjárású vízfolyások
• monszunerdő (babérlombú erdő)
• vörösföld
• a felszínt a csapadék és a folyóvizek, a szél és az
aprózódás formálják
• ültetvényeken: rizs, tea, gyapot, cukornád
* Erről Ázsia kapcsán fogsz tanulni.
51
A trópustól a jégvilágig
40 200
Tedd próbára megszerzett tudásodat!

csapadékmennyiség (mm)
(minimum) (maximum)

30
hőmérséklet (°C)

150
20 1. 80 nap alatt a Föld körül
10
100 Jules Verne (zsül vern) regényének főhőse, Phileas Fogg arra vál-
lalkozott, hogy a London – Szuez – Bombay (ma Mumbai a neve)
0 50
– Hongkong – San Francisco – New York – London útvonalon
–10 1920 óra alatt körbeutazza a Földet. Fogg kalandos útja során ös�-
0
J F M Á M J J A Sz O N D szegyűjtötte az érintett nagyvárosok éghajlatára vonatkozó leg-
40 200 fontosabb adatokat. Ezekből éghajlati diagramokat szerkesztett,

csapadékmennyiség (mm)
(minimum) (maximum)

30 azonban elfelejtette rajtuk feltüntetni a városok nevét. Segíts neki

hőmérséklet (°C)

150
20 kiegészíteni a diagramokat a városnevekkel!
100
10

0 50
London
–10
0 San New York
J F M Á M J J A Sz O N D Francisco Szuez
40 Hongkong
Mumbai
csapadékmennyiség (mm)

1400
(minimum) (maximum)

(Bombay)
30 1200
hőmérséklet (°C)

20 1000
800
10
600
0 400
–10 200
0
J F M Á M J J A Sz O N D
40 2. Utazz velünk!
csapadékmennyiség (mm)

350
(minimum) (maximum)

30 Egy utazási kiállításon az egyik iroda feltűnően olcsón kínálta az

300
hőmérséklet (°C)

250
útjait. Olvasd el a hirdetéseit! Mi lehet az alacsony árak oka?
20
200
10
150 Újdonság! A Föld déli sarka
0 100 Ismerje meg az Antarktisz érintetlen világát!
–10 50 Az utazás időpontja: július 2−16.
0
J F M Á M J J A Sz O N D
40 200 Pihenjen Thaiföld csodás tengerpartján!
csapadékmennyiség (mm)
(minimum) (maximum)

30
Indulás: július 5-én!
hőmérséklet (°C)

150
20
Fedezze fel a tűz és a víz országát!
100
10 Tíznapos körutazás Izlandon. Az utazás időpontja: január 12−22.
0 50
–10 Hódítsuk meg együtt Afrika tetejét!
0 Kalandtúra a Kilimandzsáróra.
J F M Á M J J A Sz O N D
40 200 Az utazás időpontja: június 28−július 4.
csapadékmennyiség (mm)
(minimum) (maximum)

30
hőmérséklet (°C)

150 Csak nálunk! Kéthetes körutazás a mesebeli Indiában

20
Helyek már csak korlátozott számban foglalhatók!
100
10 Indulás: július 15-én.
0 50
–10
Afrika mediterrán szeglete: Fokváros
0 Az utazás időpontja: július 10−20.
J F M Á M J J A Sz O N D

52
3. Képrendezés
Az egyik osztálytársad segített a szüleinek rendet rakni a padlá-
son. A pakolás közben rábukkantak édesanyja rég elfeledett ké-
peslapgyűjteményére. Szebbnél szebb tájakról készültek a képek.
Nézd meg te is ezeket! Mely földrajzi övekből küldhették az egyes
képeslapokat? Indokold is a válaszodat!

A B

C D

E F

G H

53
III. A kőzetbolygó titkai
 1.
A kőzetbolygó titkai
Pillanatfelvétel a Földről
Születő és pusztuló kőzetlemezek
Bolygónk képe folyamatosan változik: néhány millió év alatt medencék süllyednek be, új tengerek nyílnak ki
a kontinensek között, vagy éppen záródnak be, hogy helyükön majd hegységek magasodjanak fel. A hírekből
nap mint nap értesülhetünk forró lávát és hamut okádó vulkánokról vagy földrengések pusztításáról. Egy biztos:
valami zajlik a talpunk alatt…

1.  a) Keresd meg Kőzetlemezek mozaikja

a Föld domborzata cí- 2 A kontinentális és az óceáni kőzetle­
mű térképen Izlandot! a) Sorold fel a Föld gömbhéjait kívülről be­ mezek közeledéskor a vékonyabb óceáni
b) Milyen típusú felé haladva! Jellemezd a gömbhéjakat! lemez pe­­re­me a vastagabb kontinentális le­
kő­zet­lemezek talál- b) Mi a különbség a kőzetburok és a föld­ mez alá tolódik. Az alábukás helyén mély-
koznak Izlandon? kéreg között? tengeri árok alakul ki. Az óceáni kőzet­
c) Húzd végig az ujja- c) Miben különbözik a kontinentális kőzet­ lemezt fedő vastag üledékréteg egy része az
dat az Atlanti-óceán lemez és az óceáni kőzetlemez felépítése? alábukás során a kontinentális lemez pe­re­
középvonalán! d) Mi mozgatja a kőzetlemezeket? mé­hez gyűrődik. Így gyűrthegység ke­­let­
d) Hogyan jelöli ezt a ke­zik. Az alá­bukás következtében vulkáni
tér­kép az óceán más te­- hátság távolodó te­vékenység kezdődik, itt vulkanikus hegy­
kőzetburok
rületeihez viszonyít­va?
2
lemezek ségek is képződnek.
Mire utal a színezés- árok 3 árok
köpeny
beli különbség? 1 4 700 km
3 Amikor két kontinentális kőzetlemez Cse
óc
e) Milyen irányban egy­máshoz közeledik, a közöttük elterülő le
külső mag
mo­zog a magma óceán medencéje fokozatosan bezáródik.
belső
a kőzet­­l­e­mezek hatá- mag A kőzetlemezek ütköznek. Az óceán mé­
rán az Atlanti-óceán lyén lévő vastag üledék a hatalmas nyomás
közép­vo­nalában? 1.1. A köpeny áramlásának magyarázata hatására gyűrődik, és évmilliók alatt hegy­
f) Jelöld a kőzetleme­ a) Hasonlítsd össze az ábra segítségével a víz séggé emelkedik.
zek mozgásának irá­- for­ralásakor jellemző áramlást a köpeny áramlá­
nyát a munkafüzet saival! 4 Két óceáni kőzetlemez ütközésekor
térképvázlatában! b) Miért alakul ki áramlás az edényben? az egyik pereme becsúszik a másik alá, és
c) Nevezd meg a köpeny áramlásának számokkal alábukik. Az alábukó lemez megolvadásá­-
2.  a) Keresd meg jelölt szakaszait! val keletkező magma a felszínre tör, és
a domborzati térké­ vul­
kánok keletkeznek. A vulkáni hegy­
pen az Andok hegy- A kőzetburok nem összefüggő egész. Kira­ ségek az óceánból szigetívekként emel­
séget! kós játékhoz hasonlóan több, egymáshoz kednek ki.
b) Milyen szín jelöli illeszkedő és egymáshoz képest elmozduló
a kontinens nyugati kőzetlemezre tagolódik. 5 Az egymás mellett elcsúszó kőzetle­
partja melletti tenger- mezek határát a szárazföldön törésvonalak
parti területet? Mire 1 Ahol a köpeny anyaga a felemelkedés jelölik (pl. Szent András-törésvonal). A kő­
utal a szín? miatt megolvad, annak szilárd anyagából zetlemezek hatalmas tömegük miatt óriási
kőzetolvadék, magma keletkezik. Ahol a ener­giával feszülnek egymásnak. Mozgá­
3.  Milyen típusú magma utat talál a felszínre, mély hasadék­ suk szakaszos, hirtelen erőteljesen elmoz­
kőzetlemezek talál- völgyek nyílnak. A kőzetlemez széthasad, dulhatnak. A kis mélységben elhelyezkedő
koznak Dél-Amerika darabjait a magma szétsodorja. Pere­mük­ kőzettestek – a hideg gyurmához hason­
nyugati szegélyén? höz hozzáforr a magma, így feszíti, tolja is lóan – mozgáskor eltörnek. Ez a törés föld­
Hogyan mozognak azokat. A kőzetlemez darabjai egyre távo­ rengést okoz.
egymáshoz képest? lodnak egymástól.

56
 1 3 gyűrthegység
andezit- és
riolitvulkánok 4.  Keresd meg
óceánközépi
hasadékvölgy hátság a térképén Földünk
legmagasabb hegy-
ségét, a Himaláját!
Melyik két kőzetlemez
üledék
határán húzódik?
kontinentális kontinentális
kőzetlemez kőzetlemez
5.  a) Keress példát
az atlaszban óceáni
kőzet- magma- kőzetlemezek moz-
olvadék kamra
gására!
b) Keress példát kö-
zeledésük következ-
ményeként létrejött
1
szigetívekre!

6.  Próbáld meg

Eurázsiai-
lemez kézmozdulatokkal
Észak-amerikai-
lemez elmutogatni a társad-
nak a kőzetlemezek
3 mozgásának típusait!
5 Fülöp- Csendes-
Csendes- lemez óceáni- 7.  Hűts le hű-
Afrikai- lemez
óceáni- lemez 4
lemez tőszekrényben egy
rúd gyurmát, egy má-
2 Dél-amerikai-
sik rudat pedig hagyj
lemez Indo-ausztráliai-
Nazca- szobahőmérsékleten!
lemez lemez
Próbáld meghajlítani
mindkét gyurmát!
Mit tapasztalsz? Mire
következtetsz a ta-
pasztalat alapján?
Antarktiszi-
lemez
aktív vulkán

2 mélytengeri 4 mélytengeri
árok gyűrthegység árok mélytengeri
hordalékkal feltöltött
peremtengerek szigetív árok
hasadékvölgy szigetív
andezit-
vulkánok
5

üledék
magma-
kamra
kontinentális
kontinentális kőzetlemez
kőzetlemez
óceáni
kőzetlemez óceáni
kőzet- kőzetlemez
olvadék

1.2. A kőzetlemezek mozgásának típusai

57
A kőzetbolygó titkai
8.  Mi a különbség
a gyűrődés és a vető-
dés kialakulása kö­
zött?
Ahol a kőzetlemezek egymás- összenyomás (közeledő kőzetlemezek)
nak feszülnek
gyűrődés
A kőzetlemezek ütközésekor jelentős szer­
kezeti mozgások zajlanak. A mélyben,
nagy nyomás és magas hőmérséklet ha­ köpeny mélységi magmás
kőzettest
tására képlékennyé váló kőzetrétegek az
oldalirányú nyomás hatására meggyűrőd­
nek. Ez a folyamat a gyűrődés (1.5.).
A felszínre emelt kőzetrétegek már me­ megvastagodott
revek, ezért az újabb nyomás hatására tör­ kéreg

nek. A kőzettestek a kialakuló törési síkok kiemelkedés

mentén elmozdulnak. Ezt nevezik vető­ köpeny
désnek. A vetődéssel kialakult formák fő­
lepusztulás
1.3. Te is elkészíthe­ leg a rögösödött hegységekben figyelhetők lepusztulás
ted a vetődéses meg. Nagy részük gyűrthegységek összetö­
for­­mákat néhány redezésével keletkezett. üledékes kőzetek
üres gyufásdoboz felhalmozódása
fel­használásával

Lemezmozgás típusa Határvonal Példa (lemezpár)

Eurázsiai-lemez
kontinentális-
gyűrthegység
kontinentális
közeledő, ütköző

Indoausztráliai-lemez
Dél-amerikai-lemez
kontinentális-
mélytengeri árok
óceáni
Nazca-lemez
Csendes-óceáni-lemez
óceáni-óceáni mélytengeri árok
1.5. A gyűrődés kialakulása
Fülöp-lemez
a) Magyarázd el az ábra alapján a gyűrődés
Észak-amerikai-lemez
óceánközépi folyamatát!
távolodó
hátság
Eurázsiai-lemez b) A kőzetlemezek mely részén gyűrődnek meg
Észak-amerikai-lemez a kőzetrétegek?
egymás mellett elcsúszó törésvonal c) Hogyan és miért kerülnek a felszínre a gyűrt
Csendes-óceáni-lemez
rétegek?
1.4. A kőzetlemezek mozgásának típusai

óceánközépi hátság mélytengeri árok vulkanikus hegyvonulat gyűrthegység

Afrika

Dél-Amerika

magmaáramlás
magmaáramlás

58
 Mariana-árok
–10994 m
légiforgalom
10000 m ámbrás cet
10668 m
–1000-2700 m

Csomolungma
(Mount Everest)
8850 m

5000 m Titanic
–3779 m
Mont Blanc
4810 m
a legmélyebbre
merülő
kutatóhajó
Kékes –10900 m
1014 m 1.7. A földrengések nagy károkat okoznak
1000 m
Burdzs
Kalifa
828 m
1.6. Földünk legmélyebb pontja a Csendes-óceánban, a Mariana-árok Charles Richter amerikai geofizikus az 1930-as
mé­­lyén rejtőzik években fejlesztette ki a róla elnevezett, föld-
a) Keresd meg az ábrán a legmélyebb pont mélységét! rengések erősségének meghatározására szol-
b) Mekkora a bolygónkon található legmagasabb és legmélyebb pont gáló mérési rendszert. Az ún. Richter-skála a
földrengések során felszabaduló energiát veszi
közötti magasságkülönbség?
alapul, amit a földrengésérzékelő készülékek
(szeizmográfok) segítségével mérnek. A valaha
észlelt legpusztítóbb rengések eddig a 10-es
Összefoglaló kérdések, feladatok érték alatt maradtak.

1.  Miért mozognak a kőzetlemezek?

2.  Mi a hasonlóság a gyűrthegységrendszerek és a szigetívek között?
Mi a lényeges különbség a kialakulásukban?
3.  Milyen összefüggést látsz a vulkánok és a földrengéses zónák elhe- Fogalmak
lyezkedése és a kőzetlemezek határai között? Milyen típusú lemezmozgá- óceáni kőzetlemez • kontinentális kőzetle-
sokhoz kötődnek főleg ezek a jelenségek? mez • belső erők • magma • vulkán • láva
4.  Csendes-óceán partvidékét a kutatók gyakran említik „Tűzgyűrű” • óceánközépi hátság • hasadékvölgy •
néven. Szerinted miért? mélytengeri árok • szigetív • gyűrődés •
5.  Hasonlítsd össze a kontinentális és az óceáni kőzetlemezek területét vetődés • törésvonal • földrengés
a Földön! Találj a jelenségre magyarázatot!

ika Ázsia szigetív

kontinentális kőzetlemez óceáni kőzetlemez

ás magmaáramlás
magmaáramlás

59
 2.
A kőzetbolygó titkai
A Föld kozmetikusai
A felszínformáló külső erők
Földünk egyik leglátványosabb „szabadtéri geológiai múzeuma” a Grand Canyon. A Colorado folyó az elmúlt
kb. 60 millió évben 450 km hosszan, helyenként közel 2000 m mély, meredek falú völgyet vágott a fennsíkba.
A folyó és a szél „szobrászmunkájának” köszönhetően a területet behálózó kanyonok meredek falain változatos
színekben pompázó kőzetrétegek ejtik csodálatba a látogatókat.

1.  a) Honnan kerül Gigászok küzdelme A szikla sem elég szilárd

a homok a folyó- és a
tengerpartra? A Föld felszíne állandóan változik. Boly­
b) Hová lesz a vízben gónk arculatát ellentétes jellegű erőhatások
utazó kavics? párharca alakítja. Az előző leckében meg­
ismerted a felszín alapvető formáit létreho­
zó belső erőket.
2.  a) Biztosan A belső erőkkel egy időben a bolygónkat
érezted már, hogy kívülről formáló, ún. külső erők is részt
a port kavaró szél vesznek a felszín alakításában. A belső és
hogy szúrta az arco- a külső erők hatása egymással ellentétes.
dat. Vajon miért? A belső erők kiemelkedéseket és mélyedé­
b) Honnan jön és seket hoznak létre, míg a külső erők az év­
hová lesz a szél milliók során lepusztítják e kiemelkedése­
szárnyán útra kelt ket, a mélyedéseket pedig feltöltik, vagyis
homok? elegyengetik a felszínt. A külső erők mun­
kájához a napsugárzás adja az energiát.
A külső erők felszínalakító munkája álta­
lában a felszín anyagának aprózódásával,
illetve mállásával kezdődik.
Az aprózódás során a kőzet kisebb-
nagyobb darabjaira töredezik. Egyik oka
a jelentős hőingás. A felmelegedés hatá­
sára ugyanis a kőzetek kitágulnak, lehű­-
léskor összehúzódnak. A gyakori térfogat­
változás következtében keletkező repedé­
sek mentén a kőzet szétesik, törmelék ke­
letkezik.
A másik előidézője a fagy okozta apró­
zódás. A kőzetrepedésekbe beszivárgott
víz jéggé fagy, térfogata megnő, így fokoza­
tosan szétfeszíti a kőzetet.

belföldi
jégtakaró gleccser növényzet állatvilág

jég élővilág társadalom

napsugárzás külső erők

2.2. Az Alpok egyik legismertebb csúcsa a Svájc és

időjárási elemek víz Olaszország határán húzódó 4478 méter magas
Maternhorn
a) Kövesd végig gondolatban a hegycsúcs tetejéről
napsugárzás hőingás szél csapadék folyók tengerek éppen legördülő szikla útját a tengerig!
b) Mely külső erők alakítják a kőzetet hosszú ván-
2.1. A külső erőket a napsugárzás működteti dorlása során?
Milyen összefüggés van a napsugárzás és a különböző külső erők működése c) Hogyan alakítja a felszít a szikla útja során?
között?

60
2.3. A jég felszínformáló hatása
A vastag belföldi jégtakaró és az általa szállított tör­
melék erősen legyalulja a felszínt (2.3.). Ahol a kőzete­
ket kivájta, a mélyedésekben tavak ezrei jöhetnek létre.
A hegységek jégfolyamai, a gleccserek az egykori fo­
lyók völgyeit U alakúvá szélesítik.
A szél felszínalakító munkáját leginkább száraz ég­
hajlaton, kopár felszínen tudja kifejteni. A többi külső
erőhöz hasonlóan pusztító és építő munkát egyaránt
végez. A szél építő munkájának következtében jönnek
létre a homokbuckák, homokdűnék (2.4.).
2.4. Homokdűnék a sivatagban
2.5. A folyóvíz felszínformáló hatása
A folyóvíz rendkívül változatos munkáját elsősorban
a domborzat határozza meg (2.5.). A hegységekben
nagyobb sebességének köszönhetően pusztító mun­
kát végez: a törmelékét elszállítja, közben V alakú
völgyeket mélyít. A hegység lábához érve a folyóvi­
zek sebessége lecsökken, ezért a nehezebb hordaléku­
kat lerakják.
A homokos, lapos tengerpartokon a hullámok lelas­
sulnak, aprószemű hordalékukat lerakják. A meredek
falú, sziklás, mély vizű partokon a hullámok hatalmas
erővel csapódnak a partfalnak, így pusztítják a mere­
dek sziklafalat (2.6.).
2.6. Pusztuló tengerpart
61
A kőzetbolygó titkai
A meleg, csapadékos éghajlatú területeken
a mállás alakítja leginkább a kőzeteket. Az
oldásos folyamatok során a vízzel érintkező
kőzeteknek nemcsak a szerkezete, hanem
a kémiai összetétele is megváltozik.
A külső erők felszínformáló munkájá­
nak három részfolyamata van: a lepusztí­
tás, a szállítás és a felhalmozás.
2.7. A mállás hatásaival nemcsak a természet­
ben, de a nagyvárosokban is találkozhatunk.
3. a) Csopor- A bolygófelszínt formáló A két fotó készítése között 60 év telt el
tosítsd az ember Szerinted mi okozta azt, hogy a szobor a felis­
ember?
felszínformálásának mer­hetetlenségig eltorzult?
szövegben említett Az ember napjainkra jelentősen átalakítot­
példáit aszerint, hogy ta bolygónk arculatát. A 7,4 milliárd em­
építenek vagy pusztí- ber egyre nagyobb területeket vesz birtokba
tanak! a Földön, és azokat saját céljainak megfe­
b) Szerinted van-e lelően alakítja át. Településeket hoz létre,
közöttük visszafordít- termőterületet alakít ki a mezőgazdaság
ható beavatkozás? számára, bányákat nyit az ásványkincsek
kitermelése céljából, utakat és vasutakat
épít, szabályozza a folyókat, mesterséges
csatornákat, tavakat hoz létre. Hogy hol az
egyensúly az érintetlen természeti környe­ 2.8. Mirnij gyémántbánya Oroszországban
zet és a mesterséges, épített környezet kö­ Hogyan járult hozzá a társadalom a képen lát­
zött? A döntés a Te kezedben is van! ható táj formálásához?

2.9. A belső és a külső erők alakítják Földünk felszínét

a) Mely belső erők alakították ki a kép jobb oldalán látható kiemelkedést? Válaszodat indokold!
b) Mely külső erőknek volt szerepe a táj kialakulásában? Miből következtetsz rá?

62
 A Tegyél két befőttes üvegbe mészkődarabokat! Tölts az egyik B Alakítsátok ki egy kanyargó folyó völgyét a homo-
üvegbe vizet, a másikba híg ecetes oldatot úgy, hogy ellep- kasztalon! Öntsetek a mederbe vizet! Figyeljétek
jék a kőzetet! Zárd le az üvegeket néhány órára! Öntsd ki az meg, hogyan változik a kanyarulatok külső és
üve­gekből a folyadékot egy-egy lapos tálba! Várd meg, amíg belső oldala!
el­párolognak a folyadékok (gyorsítsuk meg a folyamatot vala-
milyen szárítóberendezéssel)! Hasonlítsd össze a tálak alján
maradó szilárd anyagok mennyiségét!

C A szél munkáját könnyen modellezheted. Nem kell hozzá
más, mint teljesen száraz homok és egy hajszárító. Kiala-
kíthatsz medencéket, „építhetsz” homokdűnéket. Figyelj,
hogy megfelelő módon használd az eszközöket!
D Tölts egy üveget színültig vízzel! Zárd le, majd
helyezd egy zacskóba! Tedd a palackot a mély-
hűtőbe, s két nap elteltével vedd ki! Mi történt az
üveggel?
Magyarázd meg a tapasztalataidat!

a kőzetburok anyagát
és szerkezetét módosító napsugárzás
külső erők Fogalmak
• külső erők • aprózódás • mállás • szállítás •
hőmérséklet víz- felhalmozás • belföldi jégtakaró • gleccser •
ingadozás élővilág hőmérséklet
homokdűne
felszínformálás aprózódás mállás

törmelék málladék
Föld belső hője
szél víz jég Összefoglaló kérdések, feladatok
a kőzetburok anyagát
és szerkezetét létrehozó törmelék és málladék
belső erők
mozgása 1.  Bizonyára észrevetted, hogy a külső erők
pusztító és építő munkát egyaránt végeznek.
Készíts olyan gondolattérképeket, amelyekben
nehézségi erő
egy-egy külső erő pusztító, illetve építő munkája
2.10. A belső és a külső erők együtt formálják a felszínt szerepel!

63
 3.
A kőzetbolygó titkai
Két lábbal a Földön
Ásványok és kőzetek
Mexikóban járunk, az ezüst-, cink- és ólomércbányáiról híres Naica-hegységben. A különlegességet azonban
most nem az ércek adják, hanem a több mint 300 méter mélyen elhelyezkedő kristálybarlangok. A legnagyobb,
2000-ben feltárt futballpályányi területű és mintegy két emelet magas barlangban találhatók a világ eddig fel-
tárt legnagyobb kristályai, többek között egy 11 méter hosszú és mintegy 55 tonna tömegű gipszkristály.

1.  Mi a közös az Az ásványoktól a kőzetekig A kőzetek típusai

ételeinket ízesítő
só­ban és a drága A Föld szilárd kőzetburkát nagy mennyi­ A kőzetek nagy csoportját alkotják a mag­
ék­szerekben csillogó ségben előforduló kőzetek alkotják. Ezek mából keletkező magmás kőzetek. Egy ré­
gyé­mántban vagy alkotórészei az ásványok. Az ásványok szük (pl. gránit) még a felszín alatt a mag­
sma­ragdban? mindenütt jelen vannak a természetben. mából kristályosodik ki. Más részük (pl.
Az ásványok természetes eredetű, bazalt, andezit) a felszínre ömlő lávából
egyetlen kémiai elemből vagy vegyületből szilárdul kőzetté. Ha a vulkáni robbanások
2.  a) Melyek álló anyagok, amelyek egyik legjellemzőbb során keletkező törmelék, hamu, por ös�­
szeb­bek: az ásványok tulajdonsága, hogy alkotórészeik kristály­ szetömörödik, tufák jönnek létre.
vagy a kőzetek? Érvelj rácsba rendeződnek. Üledékes kőzetek képződhetnek a fo­
állításod mellett! A legtöbb kőzetet többféle ásvány al­ lyók medrében lerakódott kavicsból és
b) Melyek haszno- kotja. A kőzeteket keletkezésük szerint homokból, valamint a szél által szállított
sabbak? Indokold az három csoportba sorolhatjuk. Megkülön­ porból is (pl. homokkő, lösz). A lerakódó
állításodat! böztetünk magmás, üledékes és átalakult üledékek hosszú idő alatt állnak össze kő­
kőzeteket. zetté.

A szénatomokból álló grafit puhasága miatt

A kvarc a földkéreg egyik legelterjedtebb ásvá-
nyaként a sivatagok, tengerpartok, folyóvizek
homokjának fő alkotórésze. A kvarc nagy mé-
retű, különböző színű kristályai ritka és értékes
drágakövek.
ceruzabélnek is használható. Nem gondol-
nánk, hogy a világ egyik legkeményebb anya-
ga, a gyémánt ugyanezekből a szénatomokból
áll, amelyek azonban másképp rendeződtek
kristályrácsba, így alakítva ki az értékes drá-
gakő nemes tulajdonságait.

hegyikristály
ametiszt

3.2. A grafit és a gyémánt egyaránt szén­

rózsakvarc achát atomok­ból áll, mi sem bizonyítja ezt jobban,
3.1. A kvarc különböző megjelenési formái mint az, hogy ha elégetjük, hamu marad vissza

64
 A tengervízből váltak ki a különböző szén-dioxid 3.  A mészkő
mészkő- és sórétegek anyagai. A tengerek­ keletkezéséről már
ben elhalt meszes vázú élőlények marad­ tanultál természetis-
ványaiból mészkő keletkezik. Az elhalt fás meretből. Mutasd be
szárú növé­nyekből megfelelő körülmények a folyamatot!
esetén kőszén képződhet (3.3.).
A korábban kialakult magmás és üledé­
kes kőzeteknek megváltozhat a szerkezete, 4.  Hasonlítsd
ha mélybe kerülnek. Az ott uralkodó ma­ össze a kőszén és
gas hőmérséklet és nyomás hatására átala­ a kőolaj keletkezési
kult kőzet keletkezik belőlük (pl. mészkő­ tengeri plankton körülményeit (hason-
ből márvány). lóságok és különbsé-
gek)!
Ásványi kincseink
Az ásványok és a kőzetek a gazdaság szá­ 5.  Milyen kap-
mára is fontos nyersanyagok. A Föld kin­ csolatuk lehet az ér-
csei közül az ércek olyan ásványok vagy ceknek a magmával?
kőzetek, amelyekből fémeket tudnak elő­ Próbáld levezetni!
feltöltődés
állítani, ezért az ipar számára fontos alap­
anyagok. A vasérc, a rézérc, az ólomérc
telepek gyakran a mélyben kihűlt mag­ 6.  Járj utána,
mához és a vulkánokhoz kapcsolódnak. hogy mely iparágak
A felszínen lévő kőzetekből is képződhet­ hasznosítják a kü­lön­
nek ércek. Ilyen a bauxit, amelyből alumí­ böző érceket! Mely
niumot készítenek. kőolaj tulajdonságaikat
Az úgynevezett energiahordozókat használják fel?
(kő­­
szén, kőolaj, földgáz, uránérc) nagy kőolaj kőolajcsapda földgáz
mennyiségben a villamos energiát terme­
lő erőművek (hőerőművek) használják fel. 7.  a) Hogyan „hor-
A földgáz és a kőszén háztartásokban, míg dozzák” az energiát
a kőolajszármazékok autókban és repü­ az energiahordozók?
lőkben is nélkülözhetetlen energiaforrást b) Hogyan szabadul
jelentenek. anyakőzet fel a bennük rejlő
tárolókőzet energia?
3.4. A szénhidrogének keletkezése
Az ábra alapján magyarázd el, hogyan keletkezik
a kőolaj és a földgáz!

üledék

kőszén
1. Dús növényzet 2. A növényzet elpusztul 3. A korábbi növényzet maradvá- 4. A növényzet maradványai
a mocsarakban nyait üledékek temetik be elszenesednek a mélyben
3.3. A feketekőszén keletkezése
Az ábra alapján mutasd be a kőszénképződés folyamatát!
Gondolj arra is, hogy milyen hatások érik az anyagot az idők során!

65
A kőzetbolygó titkai
Ahogyan még nem ismerjük Bárhol laksz, találsz olyan kőzetet, ame­
az ásványokat és a kőzeteket lyet érdemes tanulmányozni. Településed
régebbi épületeinek, szobrainak kőzeteit is
Vizsgáljátok meg az ásványok és kőzetek vizsgáld meg! Hegyvidéki tájakon előfor­
legfontosabb tulajdonságait! A vizsgálatok duló kopár szikláról letöredezett kőzeteket
elvégzéséhez alkossatok 4-5 fős csoporto­ találsz. Folyóparton gyűjthetsz kavicsot
kat! Fontos, hogy a feladatokat együtt ér­ vagy homokot.
telmezzétek, és a tapasztalatokat megbe­
széljétek, majd mindenki rögzítse azokat! 2. Készíts sókristályt!
Oldj fel konyhasót fél liter vízben, majd
8.  Csoportosítsd 1. Ásványok keménysége kezdd el melegíteni! Mindaddig adj hoz­
a vizsgált ásványokat Az ásványok fontos jellemzője a kemény­ zá sót, amíg már több nem tud feloldódni,
keménységük szerint! ség. Vizsgáljátok meg különböző ásványok ekkor válik telítetté az oldat. Ezt az oldatot
(pl. kősó, gipsz, kalcit, kvarc) keménységét! öntsd egy üvegbe, és lógass bele két fonalat!
Körömmel, majd tűvel, késsel karcoljá­ Az egyik fonalat fél óra múlva, a másik fo­
tok meg azokat, illetve azokkal próbáljátok nalat egy óra múlva vedd ki! A fonalon só­
megkarcolni az üveget! Állítsátok sorrend­ kristályok válnak ki. Hasonlítsd össze a ki­
be az ásványokat keménységük szerint! vált kristályok méretét!
Segít a táblázat (3.5.)!
3. Vizsgáld meg a kőzeteket!
9.  Melyik termé- Keménység Jellemző Végezd el a következő oldalon olvasható
szetes felszínformáló 1 Körömmel könnyen karcolható egyszerű vizsgálatokat!
folyamatra ismersz a
2 Körömmel nehezen karcolható
kőzet kalapálásakor?
3 Körömmel nem, tűvel könnyen
karcolható
4 Tűvel nehezen, késsel könnyen
karcolható
5 Késsel nehezen karcolható
10.  a) Vizsgáljátok 6 Késsel nem karcolható
meg a beton és
7
a cserép anyagát Üveget karcolja, acéllal ütve
valamint szerkezetét! 8
szikrázik
b) Miből készülhet 9
a két építőanyag? 10 Üveget karcolja és vágja
c) Mi teszi ezeket az
anyagokat keménnyé 3.5. Az ásványok keménységét könnyen 3.6. A só a magas sótartalmú vizekből kiválik,
és ellenállóvá? megálla­píthatod karcolással és különböző tárgyakra rárakódik (Holt-tenger)

Fogalmak
ásvány • kőzet • magmás kőzetek • üledé-
kes kőzetek • átalakult kőzetek • érc • energia-
hordozó • mesterséges kőzet

66
A Vizsgáld meg szabad szemmel és nagyító-
val a gránitot és a bazaltot! Mi a különbség
a színűkben, a mintázatukban?

B Cseppents 20%-os ecetet a mészkő törés-

10 cm 1 cm
felületére! Mit tapasztalsz?
bazalt gránit

C Gyűjts kavicsot folyó-, tó- vagy tengerpar­

ton! Figyeld meg a kavicsokat szabad szem­-
mel és nagyítóval, először szárazon, majd
nedvesen! Magyarázd el egy kavics „élet-
történetét”! Készíts kavicsgyűjteményt!
Milyen szempontok alapján csoportosíta­
nád a darabokat? Kavicsaidat ki is fest­
he­ted. 1 cm 1 cm

kavics mészkő

D Szórj egy kevés homokot milliméterpapír­

ra, és vizsgáld meg nagyítóval! Hány milli­-
méter átmérőjű szemcsék a leggya­korib­
bak? Jellemezd a szemcsék alakját és
koptatottságát! Rajzold le a füzetedbe!

1 cm 1 cm

homok bauxit

E Tanulmányozd a bauxitot! Óvatosan

érintsd a nyelved hegyéhez a bauxitot!
Mit tapasztalsz?

F Mindkét széntípussal húzz 1-1 vonalat egy

fehér papíron! Hasonlítsd össze a karc- 1 cm 1 cm
nyomukat!
feketekőszén barnakőszén

67
 4.
A kőzetbolygó titkai
Földünk külső burka
A talaj
„Én vagyok a talaj. Nélkülem nem létezhet az emberiség. Mégis úgy bántok velem, mintha piszok lennék. Nem
értitek, hogy csak egy vékony réteg vagyok ezen a bolygón? És élek. Megtörtem, szenvedek, agyonhasználtak,
beteg vagyok. Miattatok. Alig felére sorvasztottatok annak, ami mindössze száz évvel ezelőtt voltam. Törődtök
velem? Lassan porrá leszek. Talán bánhatnátok velem egy kicsit több tisztelettel.”

1.  Elevenítsd fel, Kőzetből „termőföld” 1. Aprózódás

mit tudsz az aprózó-
dásról és a mállásról! A talaj a földkéreg legfelső laza, termé­
Mi a két folyamat sze­ keny rétege. Vizet és tápanyagokat biztosít nyáron télen
repe a talaj kialakulá- a növények számára. A talaj mint egy élő
sában? szervezet folyamatosan változik, alakul.
Léte a kőzetek aprózódásával és mállásával jég

kezdődik. A törmeléken és a málladékon

2. Mállás
2.  Mi minden tör­- megtelepednek az első élőlények: egyszerű
ténik a talajképződés baktériumok, növények, illetve különböző nyáron
során? Tanulmányozd talajlakó állatok (pl. földigiliszta).
a talajképződés fo­ Az élőlények elhalt részeit baktériumok
lya­matát a rajzokon és gombák bontják le és alakítják humus�­
(4.1.)! szá. Ez a sötét színű anyag adja a talaj ter­ gyökerek beszivárgó víz
mőképességét: a humuszképződés során
válik a terméketlen törmelék életet adó 3. Szerves anyagok bomlása
3.  Csinálj talajt! termőfölddé (4.1.). A humuszban gazdag,
Szedd össze az össze- jó termőképességű talajok általában söté­
tevőit, és keverd össze tebb színűek.
azokat! Sikerült így
talajt alkotni? Az élő talaj összetevői és lakói
Indokold a válaszodat! kőzettörmelékek, málladék
A talaj a természet egyik legösszetettebb
rendszere, alkotórészei és a benne lakó élő­ 4. A kőzetdarabok és a humusz összekeveredése
4.  Mi mindent befo- lények bonyolult kölcsönhatásban vannak
lyásolhat, hogy mennyi egymással. Ha kezünkkel különböző talajo­
víz van a talajban? kat tapintunk, morzsolunk, szembetűnőek
a talajszemcsék eltérő tulajdonságai: más
a színük, a méretük, a morzsalékonyságuk.
5.  Bizonyítsd be A talaj alkotórészeihez tartozik a talaj- kőzettörmelékek, málladék

egyszerű vizsgálattal, szemcséket bevonó talajnedvesség, mely­ 5. Tápanyagban gazdag termőföld

hogy van levegő a ből a növények gyökérzetükkel létfontos­
talajban! ságú vízhez és azzal együtt oldott tápanya­
gokhoz juthatnak. A talaj részecskéi közötti
hézagokat talajlevegő tölti ki, amelyben
kevesebb az oxigén, mint a légköri levegő­
ben, viszont több a vízgőz és a szén-dioxid,
ami a talajban lakó élőlényeknek köszön­
hető. 4.1. A talaj nagyon lassan fejlődik

68
 A talajlakó élőlények rendkívül válto­ 6.  A talaj a Föld
zatosak. A mikroszkopikus méretű bak­ méreteihez képest
tériumok, gombák lebontják a növényi hártyavékony, éppen
Humuszos szint
eredetű szerves anyagokat (4.4.). A földigi­ ezért roppant sérülé-
l egmagasabb
liszták, hangyák és kisebb emlősök (pl. va­ humusztarta- keny.
kond) pedig elkeverik a talajrészecskéket, lom Melyik a legsérüléke-
kialakítják a talaj szerkezetét. Szerepük nyebb talajréteg?
jelentős, hiszen a morzsalékos talajban Átmeneti szint
sokkal könnyebben fejlődnek a növények, csökkenő hu-
musztartalom
mint a tömör, összeállt talajokban. 7.  a) Mondj igaz
A talajok vastagsága függ a felszínalkotó állításokat az egyes
Talajképző
kőzettől és a domborzattól. A hegységek­ kőzet szint
talajszintekről!
ben vékonyabb, az alföldeken vastagabb talajképződés
b) Fogalmazd meg
a talajréteg. A talajok vastagságát, szerke­ kiinduló kőzete a fő különbségeket
zetét, ös­szetételét az úgynevezett talajszel­ az egyes talajszintek
vényen vizsgálhatjuk (4.3.). között!

Az avar lebontása nagyon bonyolult és hos�-

szú folyamat. A baktériumok és gombák kezdik
meg a levelek szerkezetének megbontását.
A szabad szemmel is látható ugróvillások (szár-
nyatlan rovarok) és atkák folytatják a növényi
részek elmajszolását. A földigiliszták többszö-
rösen fontos szerepet játszanak: folyamatosan
rágnak, emésztés közben pedig a bélcsatorná-
jukon áthaladó szerves anyagot összekeverik
a kőzetek törmelékével és málladékával. Ezzel
fellazítják és szellőztetik a talajt, hozzájárulnak
minőségének javításához.

Tudtad, hogy a talajban élő földigiliszták hek-

táronként akár 10-20 tonna talajt is át tudnak
forgatni évente? 4.3. A talaj szerkezete és egy talajszelvény
Azonosítsd a képen a talaj rétegeit!
Jó minőségű talaj-e? Miről állapítottad meg?

atka

földigiliszta

légylárva

ugróvillás

bogárlárva
lepkehernyó

4.2. A komposztálódás során a szerves hulladé­ 4.4. Levélből humusz

kokból humuszhoz hasonló anyag keletkezik Próbáld elmondani, hogyan készítenek humuszt a talajlakók!

69
A kőzetbolygó titkai

1 2 3 4

8.  a) Hogyan be­

folyásolják az egyes 2
1
talajtípusok kialaku­
3
lását az éghajlati té­-
nyezők?
b) Mondj példákat
a 4.5. ábra alapján!

9.  a) Mely fizikai

nincs talaj
tulajdonságokban mezőségi talaj vörös talajok laterites talaj
(jégtakaró)
különböznek a Föld tundratalaj félsivatagi szubtrópusi vörös fekete trópusi talajok
eltérő területein kép- szürke talaj és sárga talaj
podzoltalaj
ződő talajok? nincs talaj magassággal változó
barna erdőtalaj trópusi sárga talaj
b) Nevezd meg és jel- (sivatag) talajfajták
lemezed a számokkal 4.5. Ahány táj, annyi talaj
jelzett talajtípusokat! Hasonlítsd össze a képen látható talajtípusokat!

10.  a) Mondj Miért és hogyan pusztul

konk­rét példákat
a talaj?
ar­ra, hogy az emberi
tevékenység hogyan A talajok kialakulásuk után, az élő szerve­
idézi elő a talaj pusz- zethez hasonlóan, folyamatosan fejlődnek,
tulását! átalakulnak. A talaj kialakulása hosszú
b) Milyen formában ideig tartó folyamat, lepusztulása, termő­
szennyezheti a talajt képességének elvesz­tése viszont viszonylag
a mezőgazdaság és rövid idő alatt is végbemehet (4.6.).
az ipar? 4.6. Az erdőirtás felgyorsítja a talaj pusztulását

70
 A B
talajlevegő

talajnedvesség

talajszemcse

A talajnedvesség kimutatása
1. Tegyél talajdarabokat egy főzőpohárba, majd fedd le
A talajnedvesség üveglappal!
Figyeld meg az ábrán, hogyan tárolódik a talaj- 2. Helyezd állványra, és melegítsd borszeszégő vagy
nedvesség a talajban! gázégő lángjával! Mit tapasztalsz?

A talaj víztartó képessége

C 1. Tegyél három kisebb virágcserép aljára egy-egy
kávéfiltert!
2. Helyezz a cserepekbe talajmintákat (homokos talaj,
virágföld, agyagos talaj)!
3. Állítsd a cserepeket befőttes üvegekre! Mindegyik
cserépbe önts kb. 1 dl vizet!
4. Figyeld meg, milyen gyorsan áramlik át a víz a talajon!
5. Mennyi víz folyik le az egyes üvegekbe?
6. Milyen összefüggés van a talajok szerkezete és víztartó
képessége között?
7. Miért fontos ez a tulajdonság a növények számára?

Összefoglaló kérdések, feladatok

1.  A talaj egyik lényegi alkotórésze a humusz. Miért? 5.  Keress példát talajpusztulásra a környezetedben! Mi az
Hogyan képződik a humusz? oka az általad megfigyelt jelenségnek? Szerinted hogyan lehet-
A talaj mely szintjében halmozódik fel a legtöbb humusz? ne megakadályozni az adott területen a talaj pusztulását?
Mely tulajdonság jelzi ezt a leckében található talajszelvé-
nyek esetében?
2.  Bizonyára tapasztaltad már, hogy a virágcserépben
Fogalmak
túlöntözött vagy a termőföldön víz alatt lévő növények gyö-
talaj • humusz • talajszemcsék • talajnedvesség • talajlevegő
kérzete rövid időn belül elrothad. Mi lehet ennek az oka?
• talajlakó élőlények • talajpusztulás • mállás • bomlás
3.  A talajt mint természeti erőforrást legfőképpen
• talajszintek • talajtípsok
a me­ző­gazdaság hasznosítja. Hogyan idézhet elő a talajpusz-
tulást a földművelés és az állattenyésztés? Mondj példákat!
4.  Az atlasz Magyarország talajait bemutató térképe segít-
ségével sorold fel a hazánk tájaira jellemző talajokat!
Milyen összefüggést látsz a domborzat (természetes növény-
zet) és a talajok előfordulása között?

71
5–6.
A kőzetbolygó
A kőzetbolygó
titkai
titkai
A „kék bolygó” életrajza
Földünk története
Kb. 14 milliárd esztendeje az ősrobbanással vette kezdetét az a történet, amelynek során megszületett mind-
az, ami ma körülvesz bennünket: a csillagok, a bolygók, a holdak, Földünk hatalmas óceánjai, hosszan elnyúló
hegyvidékei. Bolygónk történetének eseményeit viszont nem barlangrajzokon, oklevelekben és feljegyzésekben
örökítették meg. Hisz mi, emberek is csupán e hosszú história utolsó fejezetének a legvégén jelentünk meg.

1.  Milyen mes�-
sze nyúlik vissza az
időben az emberiség
története? Mely nagy
szakaszokra osztjuk
fel az emberiség törté-
netét?
2.  Készíts földtör-
téneti idővonalzót
a munkafüzetben!
3.  Honnan tudják,
hogy mikor keletkez-
tek a kőzetek?
Megtudod a munkafü-
zetből.
4,6 milliárd éve
A Világegyetem
A Föld naplója kora
(14 milliárd év)
Földünk kb. 4,6 milliárd évvel ezelőtt A Föld kora
született. A rajta lezajló események soroza­ (4,6 milliárd év)
tával a földtörténet foglalkozik.
Az emberelődök és
A kutatók a földtörténeti egységek ha­ emberek
tárait jól ismert, fontos eseményekhez, megjelenése
például élőlények tömeges megjelenéséhez (kb. 3-5 millió év)
vagy kipusztulásához, esetleg éghajlatvál­
tozásokhoz kötötték. 5.1. A Világegyetem, a Föld és az emberiség
Az ősmaradványok az őstörténeti nyo­ egymáshoz viszonyított kora
mozáshoz sok információt nyújtanak. Ha
például egy kőzetben kagylóhéjat, csiga­
házat vagy lenyomatukat találunk, bizto­ Amennyiben a Föld korát egy naptári évnek,
sak lehetünk benne, hogy az a kőzet tóban azaz 365 napnak tekintenénk, az ősidő január
1-jétől június 7-ig, az előidő november 18-ig,
vagy tengerben keletkezett. az óidő december 11-ig, a középidő december
A Föld naplójának legnagyobb egysé­ 26-ig, az újidő harmadidőszaka december
gei az idők. A földtörténetben elkülöní­ 31-ig tartott volna. Az újidő negyedidőszaka
tünk ősidőt, előidőt, óidőt, középidőt és mindössze az utolsó kb. 4 órát ölelné fel.
újidőt.
újidő

ősidő előidő óidő

5.2. A Föld történetét, csakúgy, mint az emberiség történelmét, szakaszokra tagoljuk középidő

Mi az alapvető különbség a földtörténeti és a történelmi idők között?

10 milliárd éve 5 milliárd éve 4,5 milliárd éve

5.3. A Föld születése

Olvasd el a Föld kialakulásáról szóló képregényt! Mondd el a Föld legkorábbi történetét!

72
 Ahogy minden elkezdődött –
az ős- és az előidő
Amikor a Föld megszületett, felszínét ha­
talmas lávatengerek borították. E „forró
korszakot” aztán hűlés követte, s ennek
kö­szönhetően bolygónk felszíne lassan
megszilárdult. Az így keletkezett első kéreg
maradványai alkotják a mai kontinensek
„magjait”, az ősföldeket (ősmasszívumo­
kat). Az ős- és előidőben több hegységkép­-
ződés is lezajlott, hiszen a kőzetlemezek
akkor is mozogtak. Az ekkor kiemelkedett
hegységek hozzáforrtak az ősi kéregdara­
bokhoz.
A felszínről megszökő gázok kialakítot­
ták az őslégkört. Ez azonban még teljesen
más összetételű volt, mint a mai. Hiányzott
belőle például a földi élet elengedhetetlen
feltétele, az oxigén, illetve az abból kialaku­
ló ózon. A lehűlő őslégkörből hulló óriási
mennyiségű csapadék az ősóceán megszü­
letéséhez vezetett. Ebben jelentek meg az
élet első, kezdetleges képviselői.
A világ legidősebb kőzete címért komoly ver-
sengés folyik. Bár a kőzetek kormeghatározá-
si módszerei mára sokat fejlődtek, még így is
nagyon nehéz megállapítani a pontos korukat.
A geológusok folyamatosan vizsgálják az egyes
kontinensek ősi kéregdarabjait, így újabb és
újabb meglepetésekkel szolgálnak. Jelenleg
a Hudson-öböl kanadai partjainál és az Auszt-
rália középső területén felbukkanó 4,4 milliárd
éves kőzeteket tartják a legidősebbeknek.
4 milliárd éve
Angara
Kanadai Balti
Kínai
Dekkán
Arab
Guyanai Afrikai
Brazíliai
Ausztráliai
Kelet-Antarktiszi
5.3. Az ősföldek tanúskodnak a Föld kezdeti 4,2 milliárd évének esemé­
nyeiről
Azonosítsd az ősföldeket atlaszod Föld domborzata című térképén!
A megkövült maradványokhoz gyakran le-
gendák, mondák kapcsolódnak. Ilyen például
a Szent László pénzéről szóló is. A 40-50 millió
évvel ezelőtt élt mészvázas egysejtűek ősma-
radványai olyanok, mintha pénzérmék lenné-
nek. Ezek a kezdetleges élőlények hajdanán
3 cm a meleg vízű tengereket népesítették be.
A legenda szerint, amikor Szent László kirá-
5.4. Szent László lyunk üldözőbe vette a kunokat, azok aranyat
szórtak a hátuk mögé abban reménykedve,
pénzének megkövült
hogy a magyar katonák majd rávetik magukat
maradványai a pénzérmékre, s ők így megmenekülhetnek.
Nézz utána, hogy László ekkor az éghez fohászkodott, ahol imája
meghallgatásra talált, az aranyak egy pillanat
mely egysejtű megkö-
leforgása alatt kővé változtak. A magyarok így
vült maradványát ne-
folytathatták az üldözést, s az összecsapás vé-
vezi a népnyelv Szent gül győzelemmel végződött.
László pénzének!
Az egyes földtörténeti időkhöz kapcsolódó események megtanulá-
sához próbáld ki a következő módszert! Gyűjts össze öt darab gyu-
fásdobozt, s lapjukkal egymás fölé helyezve ragaszd össze azokat!
Címkézd fel ezután a dobozokat alulról felfelé haladva a következő fel-
iratokkal: „ős- és előidő”, „óidő”, „középidő”,
„újidő-harmadidőszak”, „újidő-negyed­
időszak”! Vágj fel egy lapot papírcsíkok-
ra, s amikor egy adott idő eseményeit
tanulod, azokat egyenként írd fel,
s helyezd a megfelelő doboz-
ba! Az egyes földtörténeti
„ré­tegekben” elhelyezett
információk segítenek
a későbbiekben a tanulásban.
73
A kőzetbolygó titkai
4.  Állapítsd meg Az óidő
az atlasz segítségé­vel,

a
hogy mely kon­ti­nen- A korai kontinensek összekapcsolódásá­

e
­seknek, kon­tinens­ Pa n t h a l a s s za val az óidő végére egyetlen hatalmas ős­

g
részek­nek felelnek Pa n t h a l a s s za kontinens terpeszkedett Földünk felszí­

n
meg a Pangea egyes nén, amelyet az ősóceán vett körbe.

a
darabjai! A tengeri növények fotoszintézise követ­

P
5.6. A darabokból összeforrt őskontinens
(Pangea) és körülötte az ősóceán (Panthalassza)
A földtörténeti óidő végén, kb. 250 millió éve kö-
vetkezett be bolygónk eddigi legnagyobb ismert
kihalási eseménye. A tengeri gerinctelenek fele,
az ősi kétéltű- és hüllőcsaládok több mint há-
romnegyede és számtalan más állatfaj is végle-
gesen eltűnt. Mindezt több okkal magyarázzák.
Egyrészt az őskontinens (Pangea) keskeny parti
sávja nem volt elég az ott élő fajok táplálkozá-
sához, szaporodásához. Másrészt egy hatalmas
vulkánkitörés annyi vulkanikus port és hamut
juttatott a légkörbe, hogy csökkent a napsu-
gárzás, aminek lehűlés lett a következménye.
Mindemellett a felhalmozódott kénvegyületek
hatalmas savas esőket okoztak.
kezményeként növekedni kezdett a lég­kö­ri
oxigén mennyisége. A káros ultraibolya su-
­g­árzástól védő, fokozatosan kialakuló ózon-
pajzsnak köszönhetően az élővi­lág folya­
matosan meghódította a szá­razföl­det is.
A tengerpartokon óriási mocsárerdők
vi­­rultak. Az itt elpusztult és betemető­dött
nö­vényekből évszázmilliók alatt kelet­kez­-
tek a ma ismert nagy feketekőszén-telepek.
5
– hegységképződés
– a levegő oxigéntartalma nő
– az ózonpajzs kezd kialakulni
– az élővilág folyamatosan meghódítja
a szárazföldet (óriási páfrányok, zsurlók, kétéltűek)

– megkezdődik a mai nagy

feketekőszén-telepek keletkezése
– hegységképződés

– nagy kihalási hullám

– kialakul az őskontinens (Pangea)

– az őskontinens kezd feldarabolódni

– megjelennek az első nyitvatermők

5.5. Az óidő elején (fenyőfélék)
élt háromkaréjú – hüllők, dinoszauruszok
– az első madarak
ősrák kövülete

5.  Hogyan vette

birtokába az élővilág
a szárazföldeket?
Próbáld elmondani – a dinoszauruszok kihalnak
a 5.7. ábra alapján!

5.7. Az óidő és a középidő eseményei

– Pacifikus-hegységrendszer
– Eurázsiai-hegységrendszer
– a mai barnakőszén-, kőolaj-, földgáz-
74 telepek többsége ekkor keletkezik
 A középidő 6.  Nézz utána,
L a u r á z s hogy milyen egyéb
i a
A középidőben az óceánok medencéjében okokkal magyarázzák
nagyon sok üledék halmozódott fel. Eb­ Panthalassza a középidő végén
G Panthalassza
ből később elsősorban mészkő, dolomit és o
n
történt kihalásokat!
d
homokkő keletkezett. A kőzetlemezmoz­ v a
n a
gások miatt elkezdődött az őskontinens
(Pangea) feldarabolódása.
Elterjedtek az első nyitvatermők (pl. fe­- 5.8. A Pangea két nagyobb egységre (az északi 7.  Milyen ellent-
nyőfélék), később a zárvatermők is. Az ál­ Laurázsiára és a déli Gondvanára) szakadt mondást fedezhetsz
latvilágot a hüllők uralták. Őshüllők né­ Mely kontinensek és részei tartoztak a két fel a filmben látottak
pesítették be a szárazulatokat, a vizeket, hatalmas kiterjedésű földrészhez? és az iménti cikkben
de még a levegőt is. Ekkor jelentek meg az leírtak között?
égen az első madarak. A dinoszauruszok A szuper dinoszaurusz, vagyis a Tyrannosaurus
a középidő végi tömeges kihalás során rö­ rex a jelek szerint nem is volt olyan félelmetes
vid idő alatt eltűntek bolygónkról. állat. A „krétakor királyáról” készített számító-
gépes szimuláció szerint igencsak lomhán moz- 8.  Miért adták
gott: meglehetősen lassan forgott, s nem volt
a Jurrasic Park címet
olyan gyors, mint azt korábban feltételezték.
Így a szupernehézsúlyú ragadozó valószínűleg a filmnek?
542 millió éve inkább elhullott állatokból táplálkozott, és nem
kambrium vadászott. (www.geographic.hu alapján)
Ha megnézed a Jurassic Park című kalandfil-
ordovícium met, több érdekes őshüllővel is megismerked-
hetsz.
ek) szilur
ÓIDŐ

devon

karbon

perm

250 millió éve

triász
5.9. A középidőben élt jellegzetes puhatestű
(Ammonitesz) maradványa
jura
KÖZÉPIDŐ

kréta

65 millió éve
harmadidőszak 5.10. A Tyrannosaurus rex

75
 5
A kőzetbolygó titkai – hegységképződés
– a levegő oxigéntartalma nő
– az ózonpajzs kezd kialakulni
– az élővilág folyamatosan meghódítja
Az újidő a szárazföldet (óriási páfrányok, zsurlók, kétéltűek)

A harmadidőszakban elkezdődött a mai, A 14. századtól a 19. századig terjedő időszakot

––megkezdődik
főként európai a mai nagy
megfigyelésekre alapozva az
legnagyobb földi hegységrendszerek kiala­ feketekőszén-telepek
éghajlattan keletkezése
kutatói kisjégkorszaknak nevez-
kulása. A Pacifikus-hegységrendszer tag­ –ték
hegységképződés
el. Kialakulását elsősorban természetes
jai Amerika nyugati területein (pl. Kordil­ okokkal, így a naptevékenység csökkenésével,
–illetve
nagy kihalási
a vulkánihullám
aktivitás növekedésével ma-
lerák, Andok) és Ázsia keleti partvidékén
–gyarázzák.
kialakul azAzőskontinens (Pangea)
átlaghőmérséklet 1-2 oC-kal ma-
keretezik a Csendes-óceánt. Az Eurázsi­ radt el a 20. század második felében mértektől.
ai-hegységrendszer Afrikában kezdődik, A kisjégkorszak mégis szokatlan következmé-
majd átszeli Európát és Ázsiát is. –nyekkel járt: például
az őskontinens kezdhozzájárult a Grönlandon
feldarabolódni
Ebben az időszakban a Föld jelentős ré­- letelepedő vikingek településeinek elnéptele-
9.  Hasonlítsd szén kedvezőek voltak a szénképződés fel­- –nedéséhez,
megjelennek de az
azelső
is általános volt, hogy Lon-
nyitvatermők
donban a Temze jegén vásárokat tartottak.
(fenyőfélék)
össze a szénfélék tételei és ezért nagy kőszéntelepek kelet­kez­
– hüllők, dinoszauruszok
keletkezését a kőolaj tek (a mai barnakőszénkészletek jelen­tős – az első madarak
és a földgáz keletke- része). A tengerben lebegő apró élőlények­
zésével! ből (planktonból) pedig kőolaj és földgáz dési időszakok voltak. A lehűléskor a téli
keletkezett. Ugyanakkor egyre több em­lős- hónak csupán egy része tudott elolvadni a
­állat és virágos növény népesítette be a szá­ melegebb évszakban, így évről évre jelen­
10.  a) Atlaszod razföldeket. tős „tartalékok” halmozódtak fel. Az egy­-
segítségével állapítsd A negyedidőszak legfontosabb esemé­ másra rakódott hórétegek összetömörö­
– a dinoszauruszok kihalnak
meg, hogy hányadik nyei a több szakaszban bekövetkező elje­ désével és összefagyásával vastag jégbo­
szélességi körökig gesedések, illetve az azok közti felmelege­ rítás született.
húzódott a jégtakaró!
b) Mely mai nagyváro-
sok vonaláig nyomult
előre, illetve melyeket – Pacifikus-hegységrendszer
borította volna be – Eurázsiai-hegységrendszer
a helyenként több – a mai barnakőszén-, kőolaj-, földgáz-
telepek többsége ekkor keletkezik
száz vagy több ezer
méter vastagsá­gú
jégpáncél?
c) Bolygónk mely
egyéb területeit
érintette a jégtakaró
terjeszkedése?

– eljegesedés
11.  Mely korábban – az ember megjelenése
kialakult szuperkon- Csendes- Csendes-
tinensre emlékeztet
óceán óceán
bolygónk jövőbeli
képe? Adj nevet
a földrésznek!

5.11. A kontinensek várható elhelyezkedése 5.12. Az újidő eseményei

250 millió év múlva

76
 542 millió éve
kambrium
ordovícium

k) szilur ke­
A belföldi jégtakaró a belefagyott
ményebb kőzetek segítségéveldevon csiszolta a

ÓIDŐ
felszínt (pl. Észak-Amerika és Észak-Euró­
pa területén), a gleccserek pedig
karbon a hegy­
vidéken vájtak U alakú völgyeket. A jég
környéki területek száraz üledékéből a szél
perm
kifújta a port. Miután leülepedett és a fü­
ves növényzet megkötötte, lösz nevű kőzet
250 millió
képződött éve
belőle.
Az utolsó jégkorszakot követően
triásza lénye­
gesen melegebb földtörténeti jelenkorban
még számos éghajlat-ingadozás zajlott, de
jura
ennek erőssége messze elmaradt a koráb­
bi kilengésektől. A negyedidőszakban je­
lentek meg az ember közvetlen elődei is.
KÖZÉPIDŐ

Az ember napjainkra jelentős felszín- és táj­

alakító tényezővé lett. Ráadásul a kör­nye­-
zetet és a földi klímát is alapvetően befo­
kréta
lyásolja tevékenységünk. A 7,4 milliárd
milliárd fő által lakott Földön az ember 5.13. Gleccservölgy a jég visszavonulása utáni jégmentes állapotában
által felerősített felmelegedés igen súlyos (Magas-Tátra)
következmények okozója. Milyen formakincs maradt az elolvadt jég helyén?

65 millió éve
harmadidőszak
Fogalmak
földtörténet • ősidő • előidő • óidő • középidő • újidő • harmadidőszak •
negyedidőszak • őslénytan • ősmaradvány • őslégkör • ősóceán • ősföld
• őskontinens • eljegesedés • felmelegedés • lösz • Pangea • Pacifikus-
hegységrendszer • Eurázsiai-hegységrendszer

Összefoglaló kérdések, feladatok

ÚJIDŐ

1.  Bizonyára te is láttad a Jégkorszak című animációs filmet. Említs

negyedidőszak belőle olyan állatfajokat, amelyek ma már nem élnek a bolygónkon!
2.  Magyarázd meg, hogyan keletkeztek a tórendszerek a jégkorszakban
jéggel borított területeken! Állapítsd meg atlaszod domborzati-vízrajzi tér­
képei alapján, hogy hol alakultak ki Földünk nagy tórendszerei!
3.  Számold át az egyes földtörténeti időket „saját életkorodra”! „Hány
esztendős (hónapos) korodban” kezdődött (illetve végződött) az ős-, az
elő-, az ó- és a középidő, valamint az újidő harmad- és negyedidőszaka?
(Egy kis segítség: egy év a te életedből kb. 380 millió évnek felel meg
a 4,6 milliárd esztendős Föld történetéből.)

77
 7.
A kőzetbolygó titkai
A kőzetburok földrajza
 Összefoglalás
Nagyon sok izgalmas dologról tanultál ebben a fejezetben. Képzeletbeli utazást tehettél a Föld középpontja felé;
megismerhetted az egymás ellen „harcoló” geológiai és földrajzi erőket; betekintést nyerhettél a 4,6 milliárd
éves bolygónk történetébe; megvizsgálhattál több érdekes ásványt és kőzetet; és szemügyre vehetted a föld­
kéreg legkülső, termékeny rétegét is.

1. Háry János füllentései 2. Előrendező

A nagyotmondásáról híres Háry János is
„eljutott” a Föld középpontjáig. Az utazás­
ról, szokásához híven, a nagyabonyi csár­
dában mesélt a hallgatóságának. Elbeszé­
lésébe azonban hét pontatlanság csúszott.
Olvasd el padtársaddal a történet elbeszélé-
séről készült feljegyzést, és javítsátok ki kö-
zösen a hibákat! (Nézzetek utána, mely ma-
gyar zeneszerző írt operát Háry Jánosról!)
Értelmezd padtársaddal együtt a belső és
a külső erőket, valamint azok megnyil­
vánulásait összefoglaló gondolattérképet
(7.1.)!
Beszéljétek meg, hogy melyik felirathoz kap-
csolnátok a következő fogalmakat: árok,
ha­sadékvölgy, közeledés, elcsúszás, andezit,
Richter-skála, óceánközepi hátság, lépcső-
vidék, medence, bazalt, távolodás, réteg­
vulkán!

napsugárzás

időjárási elemek víz jég élővilág

külső erők

a kiemelkedéseket a mélyedéseket
lepusztítják feltöltik
„a felszín elegyengetése”

a Föld felszíne
Nagy kérdés volt, hol induljunk el a Föld kö- állandóan változik
zéppontja felé. Először egy óceáni hátságot
szemeltünk ki, de még időben kiderült, hogy kiemelkedéseket mélyedéseket
belső erők

ott a kőzetlemezek közeledése miatt nagy ve- hoz létre hoz létre
szélynek lennénk kitéve. Ezért inkább egy kon-
„a felszín változatossá tétele”
tinentális kőzetlemezt választottunk, hiszen az
jóval vékonyabb, mint az óceáni. Szinte azonnal
be kellett kapcsolni a védőpajzsunkat, mivel vulkánosság földrengés gyűrődés vetődés
a napsugárzás megszűnésével gyorsan csök-
kent a hőmérséklet. A kérgen átfúrva magunkat
azonnal egy képlékeny masszába ér­keztünk. kőzetlemezmozgás
Minden nyugodt volt, semmilyen moz­ gást,
áramlást sem érzékeltünk, így gyorsan túlju-
tottunk ezen az övezeten. Az útnak már csak magmaáramlás
egyharmada volt hátra, amikor megérkeztünk
a köpeny és a mag határára. Meglepődve ta-
pasztaltuk, hogy itt először folyékony, majd a Föld belső hője
ismét képlékeny övezeten haladtunk keresztül, – nehézségi erő
míg végre megérkeztünk a 12 742 km átmérőjű
bolygónk középpontjához.
7.1. A belső és a külső erők harca

78
3. Fotókiállítás földrajzos
szemmel
November 3-án ünnepeljük a Magyar Tu­
domány Napját. Az iskolában a földrajzot
szerető diákok minden évben egy fotópá­
lyázattal és kiállítással emlékeznek meg e
jeles napról. A pályázatra beérkezett fény­
képeket először szétválogatják, majd há­
rom témakörbe sorolják. Az idei fotókiállí­
tás témaköreinek azonban még nem adtak
címet. Segíts a diákoknak a címadásban!
7.3. Vulcanus hegyei a vulkánok
1. Témakör
Mi a fő mozgatója annak az erőnek, aminek
következményeként létrejöttek a képeken
látható jelenségek?
Melyik kép készülhetett San Francisco tér-
ségében?
Mely képek készültek olyan területeken, ahol
a kőzetlemezek közelednek egymáshoz?

2. Témakör
Nevezd meg azokat a belső erőket, amelyek
a ké­peken látható képződményeket kiala- 7.4. Tűz a vízben
kították (7.3.−7.6. ábra)! Milyen (építő vagy
pusztító) munkát végeznek ezek a belső
erők az ábrázolt területen?
Magyarázd meg, hogyan alakulnak ki a 7.2.
képen látható különleges felszínformák!

7.5. Gyűrt üledékes kőzetrétegek

7.2. Gombák, amelyek dacolnak a széllel 7.6. Az erő, ami a síneket is meghajlítja

79
A kőzetbolygó titkai

7.7. Törmelékbe burkolózva

7.10. „V” mint víz

7.8. Meredek és mély... 3. Témakör

Keresd meg a 7.7.–7.10. képek párját a 2.
témakör képei között! Milyen szempontok
alapján alakítottad ki a párokat?
Mely külső erők játszottak szerepet a 7.11.
képen ábrázolt jelenség kialakulásában?
Milyen típusú folyótorkolat látható a 7.12.
képen?

7.9. Lapos és sekély… 7.11. A nagy „homokozó”

80
 7.13. Sziget sziget hátán

7.12. Ágakra szakadva 7.14. A Velencei-hegység egyik látványossága: a kockakő

4. Témakör 7.15. Lávafolyam

Hogyan keletkezett a 7.3. ábrán látható kép-
ződmény? Keress az atlaszodban példákat!
Hogyan keletkeztek a 7.5. ábrán látható for-
mák?
Tanulmányozd a munkafüzetben lévő idő-
vonalzót! Jelöld a földtörténeti időket és a
legfontosabb eseményeket is!
Rendszerezd a kőzeteket egy általad készí-
tett táblázat segítségével! Írj példákat is!
Mire használják a példaként említett kőze-
teket?

81
 8.
A kőzetbolygó titkai
Irány a természet!
Projektmunka
Bármely részén is laksz az országnak, biztosan találsz a közelben egy olyan érdekes földrajzi helyet, képződ-
ményt, amit szívesen megmutatnál másoknak is. Keress társakat, és indulj el velük feltérképezni e területet!
Miért különleges ez a hely? Milyen veszélyek fenyegetik? Ezekre a kérdésekre keressétek a válaszokat! Járjatok
nyitott szemmel!

Az ötlet – Fedezzük fel! völgyet, egy víznyerő helyet (forrást), egy

Alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Válasszá­
tok meg a csapat vezetőjét! Ő lesz az, aki
összefogja a csapat munkáját, a csapattal
egyezteti és szétosztja a feladatokat, vala­
mint összesíti az információkat.
Nézzetek utána a könyvtárban, az in­
terneten, érdeklődjetek a szüleitektől vagy
a helyi önkormányzatnál, hogy milyen ér­
dekes földtani érték(ek) található(k) lakó­
helyeteken vagy annak környékén!
Gyűjtsétek össze a „felfedezésre váró”
területről a legfontosabb információkat!
Mit keressetek? Valamilyen földtani érté­
ket, például egy útbevágásban megfigyel­
hető kőzetkibukkanást, egy sziklafalat, egy
barlangot, egy kisebb kiemelkedést, egy
patakmedret vagy vízmosást, egy folyópar­
tot, egy löszfalat, egy külszíni bányát vagy
akár annak meddőhányóját, ősmaradványt
rejtő rétegeket…
A cél – Mutassuk be a megfi-
gyeléseinket!
Rögzítsétek a megfigyeléseiteket! Készítse­
tek posztert a felfedezett értékről! A posz­
ter egy kb. 120 cm x 85 cm-es felület, ame­
lyen képek, ábrák és szövegek, feliratok
felhasználásával mutatunk be valamilyen
megfigyelést, összegyűjtött anyagot vagy
kutatási eredményt.
Ismertessétek a poszteren bemutatott
megfigyeléseiteket 7-10 perces kiselőadás
keretében!

8.1. A Vöröskő-forrás a Bükkben 8.2. Homokfal Balatonakarattyán

82
A tervezés – Ki, hol, mikor és 1. hét
1. nap Megbeszélés, tervezés
mit csinál?
2. nap Információgyűjtés (könyvtár, inter-
Készítsetek egy időbeosztást! Határozzá­ 3. nap net, önkormányzat)
tok meg, hogy ki, mikor, mely lépéseket 4. nap Megbeszélés, helyszínkijelölés
végzi el! Állapítsátok meg azokat a határ­
5. nap Előkészületek térképpel
napokat, amikorra egy-egy részfeladattal
6. nap
mindenképpen el kell készülnötök! Terepbejárás, fényképek készítése
A befejezést sose hagyjátok az utolsó 7. nap
napra! Így akkor is marad időtök a feladat 2. hét
elvégzésére, ha valamilyen ok miatt nem 8. nap
Szöveg, ábrák készítése
tudjátok tartani az eredeti tervet. Készít­ 9. nap
setek egy olyan forgatókönyvet is, amelyet 10. nap
nagyon rossz idő esetén is meg tudtok való­
11. nap Poszterkészítés
sítani! Alakítsatok ki egy „riadóláncot”! Így
12. nap
mindenki pontosan tudni fogja, hogy egy
nem várt esemény esetén kit kell értesíteni. 13. nap A kiselőadás próbája
3. hét

A terepi munka előtt – Előze- 15. nap Bemutató a földrajzórán

tes feladatok 16. nap Bemutató a szülőknek

17. nap Tapasztalatok értékelése
Keressétek meg a kiszemelt helyszínt egy 19. nap Kiselőadás a szakkörön
nagy méretarányú térképen! (Miért érde­ 20. nap Értékelés
mes a kereséshez minél nagyobb méret­
arányú térképet használni?) Olvassátok le a 8.3. Határidőnapló a projektmunkához
hely pontos földrajzi koordinátáit a terkep. Készítsetek ehhez hasonlót a tervezéshez!
pro/gps/ internetes oldal segítségével! Szer­
vezzétek meg az odajutást! (El tudtok-e oda
menni gyalogosan vagy kerékpárral? Mi­ Ha gyalog vagy kerékpárral mentek, vigyetek
lyen közösségi közlekedési eszközt érdemes magatokkal láthatósági mellényt!
igénybe vennetek?)

A terepen csak a vizsgálódáshoz fontos tárgyaknak veszed
hasznát. Melyek ezek?
• Az évszaknak megfelelő terepi ruházat: hosszúnadrág, hos�-
szú ujjú felsőruházat (védenek a leégéstől és a rovarcsípéstől,
valamint a tüskés bozót vagy a csalán kellemetlen hatásaitól).
• Esőkabát (az esernyő nem praktikus, mivel akadályoz a sza-
bad mozgásban).
• Sapka, kalap vagy kendő.
• Lábat, bokát biztonságosan tartó (túra)bakancs (esetleg vasta-
gabb talpú edzőcipő), vizes-sáros környezetben gumicsizma.
• Hátizsák (hogy mindkét kezed szabad legyen, s hogy kön�-
nyen, pakolás nélkül ki tudd venni az oldalrekeszekből a leg-
fontosabb dolgokat).
• Szendvics, müzliszelet, szőlőcukor, alma vagy banán. (Figyelj
arra, hogy minél kevesebb hulladékot „termelj”, hiszen azt
haza is kell vinned, mivel a terepen általában nincs hulladék-
gyűjtő. Ha pedig mégis van, akkor sem illik – a természetjárók
íratlan szabályai szerint – a szemetet otthagyni!)
• Víz (amit nemcsak szomjoltásra, hanem – szükség esetén –
kézmosásra vagy sebtisztításra is használhatsz). (Ha kellőkép-
pen felkészülsz a terepbejárásra, arról is tájékozódhatsz, hogy
van-e az adott területen olyan forrás, amelynek vize fogyaszt-
ható.)
• Szúnyog- és kullancsriasztó.
• Napkrém vagy naptej, napszemüveg.
•  Zsebkendő, egészségügyi papír, sebtapasz.
•  (Ha rendszeresen kell szedned: gyógyszer.)
•  Tájoló vagy iránytű, esetleg mérőszalag.
• Füzet, toll, ceruza, ceruzahegyező, radír.
• Nejlonzacskók (a gyűjtött kőzeteknek, terméseknek, a hulla-
déknak stb.).
• A képi dokumentálást lehetővé tevő eszköz (pl. fényképe-
zőgép, telefon).
• A helymeghatározást lehetővé tevő eszközök (pl. túra-
GPS, okostelefon helymeghatározó applikációval).
•  A terület térképe.

83
A kőzetbolygó titkai
Munka a terepen
Fényképezzétek le a vizsgált képződ­
ményt! Érdemes odafigyelni arra, hogy a
fényképeken szerepeljen egy olyan tárgy
(pl. pénzérme, hátizsák, ember), amely se­
gít a méretek későbbi értelmezésében.
Készítsetek vázlatrajzot a területről!
A vázlatrajzkészítéshez nem kell különö­
sebb rajztudás. Egyszerű vonalakkal pró­
báljátok meg lerajzolni a területet! Emel­
jétek ki azokat a jellemzőket, amelyek
a képződmény sajátosságát adják!
Járjátok be a környékét! Vizsgáljátok
meg, hogy mely folyamatok veszélyeztetik,
veszélyeztethetik a területet (pl. illegális 8.4. Hasznos tárgyak, eszközök a terepi munkához
hulladéklerakás, túlzott turistaforgalom,
az esővíz leöblítő hatása, erdőirtás, útépí­
tés, legeltetés stb.)! Mennyire sérülékeny
a terület? Hogyan lehetne megóvni vagy
akár a nagyközönség számára is ismertté
tenni azt?

Hogyan készítsünk posztert?

– A megfigyelések rögzítése
A szakértők úgy tartják, hogy az első 5
másodpercben eldől, hogy melyik poszter 8.5. Munkátokat technikai eszközök használata
vonzza magához a nézőket, és melyik az, is segítheti
amely mellett szinte azonnal továbbsétál­
nak. Tehát nagyon fontos a megjelenítés.
Ugyanakkor lényeges, hogy az ne menjen
a tartalom rovására!

Legyen a poszter jól áttekinthető, azaz

• ne legyen zsúfolt;
• legyen figyelemfelkeltő, érdekes címe;
• használjatok könnyen olvasható be­
tűtípust;
• figyeljetek a szöveg és a képek, ábrák 8.6. Egy példa a képződmény méreteinek
helyes arányára; értelmezéséhez
• alkalmazzatok egyéb jeleket (pl. nyila­
kat, halmazokat, ikonokat) is;
Terepre kizárólag felnőtt kíséretével menj!
• az információ egy egyértelmű irányba Fokozottan ügyelj magad és társaid biztonsá-
(balról jobbra, fentről le) haladjon; gára!
• ne felejtsetek el a képeknek, ábráknak
stb. címet adni!

84
8.7. A vizsgált terület és a róla készült vázlatrajz
Hasonlítsd össze a képet és az ábrát! Vázlatrajzod készítésénél törekedj a lényegkiemelésre!

Legyen a poszter harmonikus, azaz

• kerüljétek a rikító, harsány színeket;
• ne használjatok túl sok betűtípust!

Emeljétek ki a lényeget, azaz

• ne akarjatok minden apró részletet feltüntetni! A szemlélő
csak a lényegre (pl. a vizsgálati módszerekre, a folyamatra, az
összefüggésekre, az ellentmondásokra, az eredményre, a múlt­
ra és a jövőre stb.) kíváncsi;
• döntsétek el, hogy mi a legfőbb mondanivaló, és azt tegyétek
(akár más elemeknél nagyobb méretben) a középpontba!
• legyen a szöveg rövid, tömör! A hosszú mondatokat
senki sem fogja elolvasni.

Mire figyeljetek a kiselőadás során?

• Egyeztessétek előre, hogy ki milyen szöveget mond!

• Ne a poszter szövegét „mondjátok fel”! A megfigyeléseitekről
a leírtaknál sokkal bővebben is beszélhettek. Az előadás során
azonban egy-egy kézmozdulattal vagy szóbeli utalással jelez­
zétek, hogy melyik ábráról, képről stb. beszéltek éppen.
• A közös munka bemutatása úgy az igazi, ha mindenki szerep­
hez jut.
• Próbáljátok el néhányszor a kiselőadást!
• Igazán értékessé akkor válik, ha a szö­ve­geteket nem felolvassá­
tok, hanem – a jegy­zetetekbe bele-belenézve – szabadon (fej­
ből) mondjátok.

Jó munkát kívánunk!

85
IV. Afrika, Ausztrália és
a világtenger földrajza
 1.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
Ismeretlen ismerős
Földtörténeti kalandozás Afrikában
Afrika sokszínű természeti képéről a régmúlt utazói rendszeresen készítettek feljegyzéseket naplóikban. Átha-
tolhatatlan, fajokban gazdag esőerdőkről, hatalmas sivatagokról és végeláthatatlan füves szavannákról szóltak Mag
a beszámolóik. Ismerkedjünk meg mi is e lenyűgöző kontinenssel! kelet
Mely
kulá

1.  a) Fogalmazd A Gibraltári-szorostól Az óidő és a középidő folyamán a terü­

meg, hol fekszik az Indiai-óceánig let többször megsüllyedt, ezért tenger ön-
Afrika! tötte el. Az ekkor kialakuló üledékrétegek
b) Olvasd le a konti­ később a felszínre emelkedtek. Afrika nagy
nens határait az atlasz része így több ezer méter vastag üledék-
kezdő hosszúsági kör

térképéről! rétegekkel fedett táblás vidékké formáló-

c) Szerinted kedve­ dott.
A
ti-óceán

f r

ző-e ez a fekvés? Egyenlítő Az újidő harmadidőszakában a nagy-

részt üledékekkel fedett ősföldet több he-
i k

Indokold!
lyen törések darabolták fel. A törések men-
án
Atlan

ce

2.  Készíts egysze­ tén egyes kőzettömegek kiemelkedtek, má­-

-ó

di
ai

rű rajzot Afrikáról! In sok lesüllyedtek. A vetődés ered­ményeként

Rajzold körbe pirossal Déli-óceán árkok, medencék, sasbércek és lépcsős vi-
a kontinens körvona­ dékek alakultak ki.
lát a lehető legegysze­ 1.1. Afrika helyzete a Földön A harmadidőszak során gyűrődött a
rűbben! Mutasd be a kontinens helyzetét az Egyenlítő­ kontinens északnyugati pereméhez az At-
höz és a kezdő hosszúsági körhöz viszonyítva! lasz hegység.
A
Afrika partvonalát csak néhány öböl, fél-
sziget, illetve sziget szakítja meg. Az ilyen
partvidékre azt mondjuk, hogy tagolatlan.
Afrikában a magasságkülönbségek ál-
talában kisebbek, mint a többi földrészen.
Az ilyen felszínt gyengén tagoltnak nevez-
zük. A kontinens különleges ismertetője-
3.  Rajzold a váz­ gye a sok medence és fennsík (1.2.). Ezért
lat­rajzodba az Afrika a tájait Alacsony- és Magas-Afrika néven
nagytájait a megfelelő csoportosítjuk.
helyre! Törekedj itt is
az egyszerűségre! Alacsony-Afrika: Szahara, Szudán, Kongó-me-
medence
dence
fennsík
Magas-Afrika: Kelet-afrikai-magasföld, Közép- Afrikai-
és Kelet-afrikai-árok, Etióp-magasföld, Dél-afri- árokrendszer B
kai-magasföld, Kalahári-medence, Atlasz hegy- mA B
4.  Hogyan alakul­ ség 3000
2000
hatott ki a fennsíkok 1000
0 Föld
és a medencék mo­ 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 km
száz
za­ikja? Afrika legnagyobb része főként gránit- 1.2. Afrika mozaikos szerkezete kő-
ból álló ősföld, amely az ős- és az előidő- Miért nevezhetik Afrikát a medencék, fennsíkok lyen
ben keletkezett. és árkok kontinensének? Mag
kulá

88
 Az ősi afrikai táblás vidék kemé-
nyebb, ellenállóbb darabjai néhány
helyen környezetükből szigetszerűen
kiemelkedve ellenállnak a sivatagi

..
.
külső erőknek.
Nevezd meg a sivatagi formákat kialakító
Magyarázd el az ábra alapján, hogyan külső erőket!
keletkezett az Atlasz gyűrthegység!
Mely kőzetlemezek vettek részt a kiala- F ö l d Elemezd a Vörös-tenger mélyén leját-
k szódó folyamatot!
kulásában? Gibralt
ári- szoros ö
s z z Olvasd el a következő oldalon található
a i -
l t e n g e r szemelvényt is!
t
g
nári-szk.
Toubkal
A 416 ti-Er
Ka uga Szuezi-
5 Ny csat.

I
I
g
I

Keleti- E r ttara-
Ka-133

I
3718
m ély f ö l d
L í b i a i -

Ar
Ta 1185

ab
N’A s s z

N
us

V
-s
S

íl
dz i l i F e z z á n
z a

i va
h a r a

ö
s
Tahat er -

ta g

r
3005 s i v a t a g
ar Nasszer- Asszuáni -

ö
Ahagg tó gát

s
ú f

ag
El-Dzs Ti b e s z t i a t

-
iv
1944 i-s

t
T

Emi Koussi
S bia

e
ú
é

3415
ïr

n
n

A
z
é r

g
Sz 155
á Bode lé

e
en

h
é

ál
e

r
e
g

ger
l - ö v
böl
Gam
Ni Csád-tó Rász-Dasen
S i-ö

K ék
z u d á Dzsebel-Marra
n 4620 n
bia

de

-N
3088 Tana- Á
tó -155

íl u
s

t
Etióp-

ig e
Nig e

sz
tagolatlan

él
A z a nd li
r

-f
e- magasföld
má
Fe
part Volta-
f Szo
hé
vízt.

r-N
ns Chew Bahir
en

ílus
Kamerun ík (Stefánia)-tó
4070
Rudolf l
E part lefántcsont- (Turkána)-tó ö
G u Kongó i b

D z sub
i n e a or Kelet- Teleki-vulkán ö
-
i - ö b ö l K o n g ó - 646 i
z
en

l
Ruw

Mt.Kenya

á
5220
megsüllyedt Viktória-

m
5199
4507
medence tó

o
afrikai-

z
Meru Kibo

S
Ki 4566 5895 ó
m e d e n c e limandzsár

magasföld
Livingstone-
Tanganyika-
Lun

vízesés
tó
da

Cu
a n za Mweru-
-f e

tó
ns
n

ík
Bié-
Malawi
m agasföld (Nyasza)-tó

Sapitwa
Viktória- Zam 3001
bé
vízesés z
i
N
a

Kalahári-
m

Okawangó-
íb

mocsár
Lim
medence
-s

Madagaszkár
po
iva

po
g.

Dél-afrikai- Vaal
ta g

y-h
án

O ra nj e
rk

Sá
F magasföld
o k f ö l d
Földünk legnagyobb sivatagrendszere, a hazánknál kb.
százszor nagyobb területű Szahara. Legnagyobb része Az Afrikai árokrendszer (Közép- és Kelet-afrikai-árok) mélyebb
kő- és sziklasivatag, de homok- és kavicssivatagok (he- részeit tavak vize tölti ki. A törésvonalak mentén vulkánok ke-
lyenként sósivatagok) is előfordulnak. letkeztek, köztük a Teleki-vulkán. Itt található a Kilimandzsáró-
Magyarázd el az ábra alapján a kő- és homoksivatagok kiala-
hegycsoport, Afrika legmagasabb csúcsával, a Kibóval.
kulását!
Melyik tó partján emelkedik a képen látható Nabiyotum vulkán, ami
a Teleki-vulkán szomszédja? Nézz utána az atlaszodban, vagy a Google
Földön! 89
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
5.  Hol találhatók A
ősföldek Afrikában?
Hogy alakultak ki?
ősföld
ős- és előidő
6.  Az ábra tanul­
B tengerelöntés
mányozása után vála­
szolj a kérdésekre!
a) Hogy alakult ki
süllyedés
a Szahara? Melyik óidő
időben? C
b) Afrika mely terüle­
tére jellemző a D és üledék
az E rajz által ábrázolt kiemelkedés
folyamat? középidő
c) Nevezz meg olyan D vetődések
tavakat, amelyek ki­
alakulását bemutatja
a D és E rajz! újidő

E vulkánosság

újidő
1.3. Afrika felszínének fejlődése 1.4. Az Afar-síkság vulkáni képződményei és az etiópiai Erta Ale vulk
Olvasd el a szemelvényt, és válaszolj a kérdésekre!

Teleki Sámuel gróf (1845–1916) meghatározó

Tedd sorrendbe a szö­ lemezhatár
szerepet játszott a Kelet-afrikai-árok és az azt
veg vázlatpontjait! övező vulkanikus hegycsoportok felfedezésében, Afrikai-
árokrendszer
Vö

1. Afrika szarva le fog feltérképezésében. 1888-ban érte el azt az állóvi-

ARAB-LEMEZ
rö

válni a kontinensről. zet, amelyet az osztrák trónörökösről Rudolf-tó- vulkán

s-

nak (1975-től Turkána-tó) nevezett el. Egy kisebb

te

2. Az Afar-síkság a Vö­
ng

tavat is felfedezett expedíciója során, amelynek

rös-tenger medencé­
er

a Stefánia-tó nevet adta. A Teleki az egyetlen

jének a folytatása. magyar földrajzi név, amellyel Afrika térképén
Afar-
3. Az Afar-síkságot el találkozhatunk. Egy 646 m ma­-
síkság
fogja önteni a tenger. gas aktív tűzhányó „érdemel-
te ki” (az osztrák Ludwig von AFRIKAI-LEMEZ (SZOMÁLIAI-
4. Az Afar-síkság egyre LEMEZ)
Höhnelnek köszönhető- Rudolf
süllyed. en) a kiváló magyar felfe- (Turkána)-tó
Teleki-
dező ne­vét. vulkán
Hasonlítsd össze
a Vörös-tenger két Viktória-
Indiai-
Tanganyika- tó Kibo
szemben fekvő part­- tó óceán
vonalát, illetve Mada­
gaszkár nyugati és Malawi-
tó
Afrika délkeleti partvi­
dékét! Mire következ­
tetsz a partvonalak
alakjából?

90

piai Erta Ale vulkán krátertava
Tízmillió éven belül
új óceán keletkezik Afrikában
Normál körülmények között a
ter­mészetalakító folyamatok
igen lassan mennek végbe. Egy
emberöltő kevés ahhoz, hogy
megfigyelhessük egy folyóme-
der vándorlását, egy hegy vagy
esetleg egy tenger keletkezését.
Éppen ezért rendkívüli az a je-
lenség, amely 2005 ősze óta az
Afar-süllyedék területén, Észak-
kelet-Afrikában zajlik.
A 2005 szeptemberében észlelt
földrengés és hasadékképződés
óta a kutatók és a helyiek több
száz új hasadék képződéséről
számoltak be. A legtöbb helyen
mintegy 100 méterrel süllyedt
a felszín. Ugyanakkor a kuta-
tók azt is megfigyelték, hogy
a hasadékokban az óceánaljzat
képződésekor jellemző bazaltos
magma is megjelent. Földtörté­
neti viszonylatban már nem kell
sokat várni arra, hogy a Vörös-
tenger benyomuljon a ha­­sa­dék­-
ba, megkezdődjön az óceá­n­kép­
ződés, és Afrika keleti „szarva”
leváljon a kontinensről. A Vö-
rös-tenger folytatását jelentő
Afar-síkság folyamatosan sül�-
lyed, és már egyre több terület
100 méterrel a tengerszint alatt
található. Geofizikusok előre­
jel­
zése szerint az Afrikai-árok-
rendszer 10 millió éven belül a
Vörös-tengerhez hasonló mé­re­-
tűvé szélesedik, melynek követ­-
keztében Afrika elveszíti a „szar-
vát”, vagyis a keleti irányba ki-
nyúló szárazföldi nyúlványt.
Melyek a kontinens határai?
(Forrás: www.geographic.hu)
,és rajzold be a tanult tájait!
b) Hogyan alakultak ki Afrika nagy tájai??
Almásy László magyar utazó, felfedező a 20. szá-
zad első felében a Líbiai-sivatagban olyan szik-
larajzokat fedezett fel, amelyek az egykor „zöld”
Szaharára utalnak? Róla szól Az angol beteg
című Oscar-díjas film is.
Tanuld meg a térképvázlatodba beírt neve-
ket! Könnyebb megjegyezni ezeket is akkor,
ha valamilyen logika szerint (pl. nyugatról
keletre, északról délre, az óramutató járá-
sával megegyező vagy ellenkező irányban
haladsz.)
Ha úgy gondolod, hogy megtanultad a neve-
ket, próbáld meg a füzetedbe emlékezetből
lerajzolni a térképvázlatot!
Hasonlítsd össze vázlatrajzodat Afrika dom-
borzati térképével! Nem baj, ha elakadsz
valahol vagy hibát vétesz, hiszen így tudod
meg, hogy mit kell még gyakorolnod.
Fogalmak
tagolatlan part • ősföld • táblás vidék •
Ala­csony-Afrika • Magas-Afrika • magasföld
• árok­rendszer • Szahara • Atlasz hegység
• Afrikai-árokrendszer • Kongó-medence •
Szudán
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Határozd meg Afrika földrajzi helyzetét!
2.  a) Készíts egyszerű térképet a kontinensről
3.  Hogyan alakult ki a kő- és homoksivatag?
91
 2.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
Az afrikai trópusok földjén
Afrika éghajlata és vízrajza
Egy zimbabwei kutató fóliával burkolná be a Kibo rohamos ütemben olvadó hófödte csúcsát, hogy Afrika legma-
gasabb hegyének havában még unokáink is gyönyörködhessenek. Elgondolása szerint a napsugarakat visszaverő
műanyag fólia megakadályozná a több mint ötezer méteren lévő hó- és jégmező elolvadását.

1.  Mi jut eszetekbe A legforróbb földrész Július

Afrika éghajlatát hall­
va? Írjátok fel ezeket Ha megnézed ismét a forró övezet tér- Ráktérítő
a szavakat a táblára! képét, láthatod, hogy Afrika területének
Melyik szóra gondol­ 95%-a a forró övezetben fekszik. A leg-
tatok a legtöbben? forróbb kontinensnek is nevezik. A nap-
sugarak egész évben nagy szögben érik a
földjét. Az éghajlat övezetesen változik az Egyenlítő
2.  a) Magyarázd Egyenlítőtől távolodva, de a magashegysé-
el, hogy miért gyakori gekben függőlegesen is.
a sok csapadék az
Egyenlítő környékén!
Baktérítő
b) Melyik évszakban Az afrikai éghajlatról szinte már mindent
és miért hullik csapa­ tudsz, mert a földrajzi övezetesség tanulá-
dék a szavannákon? sakor megismerted. Mielőtt hozzákezdesz
c) Indokold meg, eh­hez a leckéhez, lapozz vissza a könyvben (mm)
hogy a térítőkörök és a munkafüzetben a forró övezethez, és 400 300 200 100 50 25
elevenítsd fel tudásodat! Január
mentén miért nincs
csapadék!
Ráktérítő
A sivatag szélén
3.  Nézz utána,
hogy mely országok Az afrikai szavanna peremén a pásztorral
területén húzódik bizony előfordul, hogy ugyanazon a te-
Egyenlítő
a Száhel-öv! rületen tavaly még a szavanna csenevész
füvét legelték a kecskéi, az idén már nincs
mit enniük a sivatagban. Hogyan lehetsé-
4.  Miért terjesz­ ges ez? Úgy, hogy a füves szavannának és
kednek a sivatagok a a sivatagnak nincs éles határa, de a sivatag Baktérítő
szavannák rovására? egyre terjeszkedik a szavanna felé.
Az elsivatagosodás a legérzékenyebben
a Szaharától délre, az Atlanti-óceántól az
Indiai-óceánig húzódó Száhel-övet érinti 2.1. Afrika júliusi és januári csapadéktérképe
(2.2.). A „száhel” szó arab nyelven a „si-
vatag partját” jelenti, ami arra utal, hogy művé vált, hogy a sivatag egyre gyorsab-
a terület a Szahara sivatagja és a szavan- ban terjeszkedik (évente 9-12 km-t is).
na között helyezkedik el. Itt több ezer éve A nagy szárazságoknak emberek százezrei
esős és száraz szakaszok váltják egymást. estek áldozatul, és milliók kényszerültek
Azonban az 1970-80-as évektől egyértel- elhagyni a lakóhelyüket.

92
Alacsony kőfalakkal próbálják megaka- 5.  Nézz utána, hogy
dályozni az esővíz elfolyását, faültetéssel a Száhel-öv mely orszá­-
védekeznek az erózió felgyorsulása ellen, gában pusztított a leg-
több szerves trágyát használnak fel. Eze- súlyosabb éhínség az
ken a területeken a lakosság 85-90%-a 1970-es évek első felé­
a mezőgazdaságból él. Kutak nélkül lehe- ben!
tetlen a földet megművelni, állatokat legel-
tetni. A napi ivóvízszükséglet beszerzése is
komoly problémát jelent a legtöbb helyen. 6.  a) Magyarázd
A rossz minőségű víz fogyasztása miatt meg az Afrika felszíné­
tömegesen fordulnak elő megbetegedések, nek fejlődéséről ta­
így például a kolera és a vérhas. Több fejlett nultak alapján, hogy
ország kutak fúrásával segíti a Száhel-öv miért van sok zuhatag
lakóinak vízellátását. a földrész folyóin!
b) Atlaszod segítsé­
Hömpölygő folyamok és ki- 2.2. Legeltetés a Száhel-övben gével gyűjtsd össze
a legjelentősebb
száradt medrek
Földközi-tenger zuhatagokat!
Afrika nagy folyói a sűrű vízhálózatú
egyenlítői övben erednek. A sivatagokban

Vö
rö
s-t
főként időszakosak a vízfolyások, ami azt 7.  a) Állapítsd

en
ge
jelenti, hogy csak az év egy bizonyos sza- er meg, hogy a konti­

r
Nílus
ig
kaszában folyik víz a medrükben. Az is
N

nens területének kb.

előfordulhat, hogy éveken keresztül száraz hányad része belső
Atlanti-
marad a meder (2.4.). A kontinens terüle- lefolyású!
gó

tének jelentős része belső lefolyású, vagyis

on

óceán K Indiai- b) Melyek az egyen­

vízfolyásai nem jutnak el az óceánig vagy mbézi
letes és melyek az
a lefolyás Za
tengerig (2.3.). A folyókon sok a vízesés, iránya ingadozó vízjárású
ami akadályozza a hajózást, ugyanakkor vízesés folyók?
hatalmas energiatartalékokat rejt. Afrika a belső
Oran j e óceán c) Mutasd be Afrika
lefolyású
rendelkezésére álló vízenergiájának eddig terület nagy folyóinak vízjá­
csak töredékét hasznosította. A legismer- rását a vízrajzi térkép
tebb az asszuáni Nagy-gát vízerőműve. 2.3. ábra. Afrika vízrajzi térképe és az atlasz éghajlati
térképének összeve­
tésével!

8.  Miért nem tudta

Afrika eddig haszno­
sítani a rendelkezésre
álló hatalmas vízener­
giakincset?

2.4. ábra. A sivatagok időszakos vízfolyásainak medrét Afrikában vádinak nevezik

Mely külső erő alakíthatja, formálhatja a vádik medrét?

93
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
9.  A szemelvény A Nílus 6690 km-es hosszával Földünk második
elolvasása után vá­ leghosszabb folyója az Amazonas után. Fő for-
laszolj a kérdésekre! rásága (a későbbi Fehér-Nílus) az Egyenlítő kör-
nyékén, másik ága, a Kék-Nílus az Etióp-magas-
Keresd meg a folyókat földön ered. A két fő ág egyesülése után a folyó
az atlasz térképén! átszeli a sivatagot, ezért úgy mondják, jövevény-
a) Melyik a leghos�­ folyó. A Nílus nyáron árad, s az áradás ősszel éri
szabb és melyik el Egyiptom területét. A folyó által szállított ter-
a legbővebb vízű mékeny hordalék alapozta meg az ókori folyam
menti civilizáció létrejöttét és virágzó kultúráját.
Afrikában?
b) Melyik évszak- A Kongó Afrika legbővebb vizű és legnagyob víz-
ban rakta le a Nílus gyűjtő területű folyója. Emellett (az Amazonas
a ter­mékeny iszapját után) Földünk második legnagyobb vízhozamú
Egyiptomban?
vízfolyása. Tölcsértorkolata van. E torkolattípust
a világtenger vízszintjének szabályos időközön-
kénti emelkedésének és süllyedésének a válta-
kozása alakítja ki azáltal, hogy kisöpri a szállított
hordalékot a torkolatból. A Kongó a sok zuhatag
miatt csak szakaszosan hajózható. Óriási víz­
energia-készlettel rendelkezik (nagyobbal, mint
az USA összes folyója együttesen!).
A Niger a kontinens második legbővebb vizű fo-
lyója. Több vízerőművet építettek rajta.
A Zambézi 72 vízesése közül a Viktória-zuhatag
a leghíresebb. A vízfolyáson létesített Kariba-tó
bolygónk egyik legnagyobb víztározója.

1963 1973 Afrika állóvizei

Niger Csád
Kelet-Afrika mély tavai árkos süllyedéke­ket
töltenek ki. A Tanganyika-tó (1470 m-es
Nigéria
mélységével) Földünk 2. legmélyebb állóvi-
Kamerun ze. A tőle délre fekvő Malawi (Nyasza)-tó
1973 szintén az árokrendszer egyik mé­lyedését
tölti ki. Bolygónk harmadik, s egy­ben Afri-
Niger Csád ka legnagyobb tava a tál alakú mé­lyedésben
összegyűlt Viktória-tó. Az állandóan a ki-
Nigéria száradás veszélyével fenyegetett Csád-tó
Kamerun
sós vizű állóvíz (2.5.).

1997 2013
Hintázzunk vizet!
Niger Csád
Szó szerint gyerekjáték lenne megoldani a kon­-
tinens vízhiányát. Az Afrikában közkedvelt kör­-
Nigéria
hinta forgatásával ugyanis a gyerekek akár
Kamerun hasznos munkát is végezhetnek. Az átalakí-
2013 tott hinta mozgatásával egy óra alatt akár 1400
liter vizet képesek 40 méter mélyből a felszín-
Niger Csád re hozni, miközben mindössze 16-szor kell kör-
beforgatniuk a körhintát. A pumpa akár 100
Nigéria méter mélyről is képes vizet „fakasztani”, ami
persze szinte alapkövetelmény lehet Afrika
Kamerun
száraz részein.
2.5. A Csád-tó területének csökkenése A szerkezet egyszeri felépítése kb. 900 dollárba
Mivel magyarázható és milyen következményekkel járhat a tó vizének kerül, viszont 15 évre megoldja még a legszá­
elapadása? razabb vidékek gondjait is.

Egy afrikai faluban ezren laknak, akiknek na­

ponta fejenként átlagosan 8,4 liter vízre van
szükségük. Hány óra alatt tudják a 40 méter
mély kútból kiemelni a vizet?

94
 10.  Készítsd el egy
Hogyan rajzoljunk éghajlati diagramot? meteorológiai meg­
figyelőhely éghajlati
Azt már megtanultad, hogy mire kell odafigyelni, amikor egy diagramját (2.6. táb­-
éghajlati diagramot elemzünk. A kontinensek éghajlatának ta- lázat alapján)!
nulmányozásakor viszont már neked kell ezeket megszerkesz-
a) Melyik földrajzi
teni. A legjobb, ha négyzetrácsos lapon vagy milliméterpapíron
dolgozol. Rajzolj először egy 12 cm-es vízszintes szakaszt, majd °C övbe tartozik?
centiméterenként szerkessz erre egy-egy kb. 10 cm-es merőle- 40 b) Keresd meg a he­lyet
gest! Írd a 12 hónap kezdőbetűjét az így kapott rövid szakaszok 30
20
az Afrika éghajla­tát
alá, majd az ábra alsó negyedében jelöld vízszintes vonallal a
10 bemutató térképen!
„nulla szintet” (lásd 2.7.)! A diagram bal oldalán a hőmérsék-
leti beosztás készül. 1 cm 10 °C-nak feleljen meg! 0 c) Számítsd ki a meg­-
J F M Á M J J A Sz O N D
A jobb oldalon a csapadékmennyiséget jelöljük! 1 cm 100 mm mm
figyelőhely évi közép­
csapadékot jelentsen! (Figyelem! A beosztásnak nem mindig 400 hőmérsékletét és csa­
ilyennek kell lennie, hiszen vannak olyan megfigyelőhelyek, 300 padékmennyiségét!
ahol a havi középhőmérsékletek soha nem süllyednek 0 °C alá, 200 A kapott adatokat
s olyanok is, ahol soha nem kúszik a hőmérő higanyszála fagy- 100
pont fölé). Írjátok az ábra fölé a megfigyelőhely nevét, földrajzi 0
jegyezd fel a diagram
koordinátáit és tengerszint feletti magasságát! J F M Á M J J A Sz O N D mellé!
Ezt követően a bal oldali hőmérsékleti beosztásnak megfe- é.sz. 6°27’ Lagos (Nigéria) tsz.f.m. 34m d) Mutasd be, hogy
lelően jelöld pontokkal a megadott táblázat havi középhőmér- k.h. 3°23’
°C mm milyen ez az éghajlat!
sékleti adatait a kis rácsok közepén a megfelelő hónapnál! Kösd 40 400
össze a pontokat egy piros vonallal! 30 300
A havi csapadékmennyiségek bejelölése a jobb oldali beosz- 20 200
tásnak megfelelően történjen! A rovatokban egy-egy vízszintes 10 100
vonallal jelöld az adott hónap csapadékmennyiségét, majd az 0 0
így kapott oszlopokat satírozd kékre! J F M Á M J J A Sz O N D

2.6. Egy afrikai város hőmérsékleti és csapadékadatai 2.7. Így készül az éghajlati diagram

é.sz. 12o21’;
ny.h. 1o31’ jan. febr. márc. árp. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
tsz.f.m. 204 m
Havi közép-
hőmérséklet (oC) 25,1 27,6 30,0 33,0 32,1 29,6 28,1 27,1 27,9 29,7 28,9 26,2
Havi csapadék- 0 2 6 21 87 118 187 269 150 38 1 0
mennyiség (mm)

Összefoglaló kérdések, feladatok

Fogalmak
elsivatagosodás • időszakos vízfolyás • belső
lefolyású terület • vízgyűjtő terület • víz­esés
• jöve­vényfolyó • deltatorkolat • töl­csér­tor­
ko­lat • Nílus • Kék-Nílus • Fehér-Nílus • Kongó
• Niger • Zambézi • Tanganyika-tó • Viktória-
tó • Száhel-öv • Csád-tó
2011-ben Etiópia erőmű építésébe kezdett a
Kék-Nílus alsóbb folyása mentén. Főként Egyip-
tom tiltakozott egy ilyen hatalmas vízerőmű
megépítése ellen. Az egyiptomi kormány a há-
borús fenyegetésektől sem riadt vissza.
1.  Alakítsatok négy csoportot! Mutassátok
be és hasonlítsátok össze az éghajlat és a vízrajz
ismeretében egy a Kongó-medencében, egy a
Szahara egyik oázisában, egy a Földközi-tenger
partvidékén és egy a Száhel-övben élő család
életf­eltételeit, életmódját! Használjátok hozzá
a földrajzi övezetességnél tanultakat!
2.  Olvasd el az alábbi szemelvényt, és válaszolj
a kérdésekre!
a) Vitassátok meg, hogy miért háborodott fel ennyi­
re az arab ország kormánya!
b) Mi köze lehet Egyiptomnak ahhoz, hogy Etiópia
hol és milyen gátat, milyen erőművet épít a hatá­
rain belül?

95
 3.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
A fiatalok kontinense
Afrika népessége
Afrikát gyakran „fekete kontinensnek” nevezik. Az olimpiai játékok lobogóján is a fekete karika jelképezi a föld-
részt. Sokan gondolják úgy, hogy Európa déli szomszédságában csak fekete afrikaiak laknak. Valóban ennyire
egységes a kontinens? Járjunk utána!

1.  Figyeld meg Vonalzóval húzott határok

a térképen az afrikai
országok határvona­ Afrikában az egymástól elszigetelten élő
lait! Milyen furcsasá­ nép­csoportok mindegyike a saját nyelvét
got tapasztalsz? be­széli. Így lehetséges, hogy a földrészen
a be­szélt nyelvek száma meghaladja az
ezret. Egy-egy országban akár száznál is
2.  Nézz utána az több népcsoport élhet. Ahhoz, hogy ügye-
interneten: mire utal iket intézni tudják, valamilyen közvetítő
a pigmeus, a busman nyelvre van szükségük. Ez általában az
és a hottentotta egy­kori gyarmatosítók nyelve (leginkább
elnevezés! az angol és a francia). Észak-Afrika sokkal
egységesebb: a lakosság döntően arabul
(kisebb részben pedig berberül) beszél.
3.  a) Olvasd le az Az újkor hajnalán lezajló expedíciók
Franciaország Spanyolország
atlaszban lévő Afrika tu­dósait, utazóit a rabszolgakereskedők,
Nagy-Britannia Portugália
főbb népcsoportjai majd a gyarmatosítók követték. A 19. szá-
című tér­képről, hogy Németország Belgium zad végére az európai nagyhatalmak (pl.
mely népek lakják Olaszország független állam an­golok, franciák) szinte az egész konti-
Afrikát! 3.1. Az európai nagyhatalmak afrikai gyarma- nenst uralmuk alá vonták (3.1.).
b) Afrika mely terüle­ tai 1913-ban A földrész országai csak a második vi-
tén élnek az arabok Hasonlítsd össze egymással az egykori gyarma­ lágháború után nyerték el el a függetlensé-
és a berberek? tok és a mai afrikai országok határait! güket. Többnyire egy íróasztalnál meghú-
c) Hol élnek nagyobb Mit tapasztalsz? zott, mesterséges határ választja el azokat
számban európaiak? egymástól. „Rajzolói” nem vették figye-
d) A kontinens mely ré­- lembe az egyes népcsoportok elhelyezke-
szén indokolt a „fe­kete Afrikában több különleges népcsoportot is dését és azok vándorlási útvonalát. Számos
Afrika” elnevezés? találunk. A Közép-Afrika esőerdőiben élő pig- törzset egy államba fogtak össze, másokat
meusok átlagmagassága nem éri el a 145 cm-
e) Mely nagytáj a ter- t. Őket tartják Földünk legkisebb termetű nép-
viszont éppen ellenkezőleg, megosztottak.
­mészetes határa az csoportjának. Szintén alacsonyak a Kalahári Afrikában a belső megosztottság miatt
europid emberfajtá­ félsivatagos tájain gyűjtögető-vadászó életmó- nem tudnak erős államok kialakulni.
hoz tartozó arabok dot folytató busmanok és a pásztorkodó hot- Az egység hiányában szinte állandóak
tentották is.
és berberek, illetve a viszályok. A híradások gyakran tudósíta-
a negrid emberfajtá­ nak véres polgárháborúkról (3.2.). A fegy­
hoz tartozó fekete veres konfliktusokba sokszor a szomszédos
afrikaiak által lakott országok is bekapcsolódnak a területszer-
területek között? zés reményében.

96
Népes és lakatlan vidékek 4.  Az atlaszod se­
gítségével válaszolj
Afrika lakossága rendkívül egyenlőtlenül a kérdésekre!
oszlik el. a) Hol a legnagyobb
Az afrikaiak többsége falvakban él. A vá- a népsűrűség?
rosi lakosság aránya azonban folyamatosan b) Mivel magyarázha­
nő, a vidék ugyanis nem képes eltartani az tó a népesség egyen­
egyre nagyobb számú lakosságát. A fiata- lőtlen eloszlása?
lok többsége ezért valamely nagyvárosban c) Melyek az alig
próbál szerencsét (3.3.). lakott tájak?

A városba költözők jó része szegény és kép-

zetlen. Így viszont nem találnak maguknak polgárháború 5.  a) Mely orszá­
megfelelő lakást, és munkát sem. Ezért a több- gokban dúl polgárhá­
milliósra duzzadó városok peremén, valamely gyerekkatonák
ború?
szegénynegyedben élik tovább életüket.
3.2. Fegyveres konfliktusok Afrikában b) Hol vettek részt
a harcokban gyermek­
A népsűrűség azt mutatja meg, hogy átlago- katonák?
A kontinens népességének további jellemzőit san hány ember él egy km2 területen. A mérté-
neked kell összegyűjtened! Oldd meg a fel- kegysége: fő/km2.
adatokat! A népsűrűség alapvetően tükrözi a természeti
adottságokat és a társadalmi lehetőségeket.

Mire érdemes figyelned a térképek elem- – Próbáld meg értelmezni a térképről leol-
zése során? vasott értékeket! Keress magyarázatot arra,
hogy miért magasabb a városlakók aránya
Olvasd le először a leginkább szembeötlő a sivatagok, illetve az esőerdők területén fekvő
információkat az első (1970-es adatokat áb- országokban, mint például a szavannákon!
rázoló) térképről!
– Mely területeken alacsony illetve magas
1970 2014
a vá­ roslakók aránya? Egy jól követhető
szem­pont szerint elemezd a térképet! Ha-
ladj például a világtájak, a tájak vagy a föld-
rajzi övek szerint! Így nem „veszel el” a sok-
sok adat között.
– Figyeld meg, hogy hány nagyvárost tün-
tettek fel a térképen! Mivel a feladat a tér-
képeken ábrázolt adatok összehasonlítása,
elég, ha egy benyomást szerzel (a városok Lakosságszám
száma kevés vagy sok). (fő)
– Ha megválaszoltad a kérdéseket, térj át 10 millió
felett
a másik térkép elemzésére! 5-10 millió
– Elsőként a két térkép közötti legfeltűnőbb 1-5 millió
különbségeket keresd meg. A városi népesség aránya (%)
– Ezt követően kezdd el részleteiben is vizs-
gálni az adatokat! Volt-e mindenütt válto- 0 20 40 60 80 100
zás? Hol, milyen mértékű az? Ha nem volt,
3.3. A városi népesség arányának változása Afrikában
mi lehet az oka?

97
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza

3.4. Az afrikai nagyvárosok két „arca”: az üzleti és a szegénynegyed

Mondd el a benyomásaidat a városrészekről! Milyen körülmények között élnek az üzleti negyed, illetve a nyomornegyed
lakói?

6.  a) Hasonlítsd A fiatalok kontinense

össze az afrikai átlag­
életkort a hazaival! Afrika a fiatalok kontinense. A földrész
b) Mi lehet az oka 1,2 milliárd fős népességének mintegy
a különbségnek? 70%-a 14 év alatti gyermek. Így talán nem
meglepő, hogy a lakosság átlagéletkora
rend­kívül alacsony, nem éri el a 20 évet
sem. Egy afrikai országbeli anyának átlago-
san 4-7 gyermeke születik. A népesség-
szám ezért rendkívül gyorsan nő, körül­
belül 30 évenként megduplázódik. 3.5. Népes afrikai család

környezeti problémák kevésbé tudatos életmód képzetlen munkaerő

csak pillanatnyi (túllegeltetés→elsivatagosodás,
megoldás (esőerdők irtása)

az analfabéták aránya
újabb területeket vonnak nagyon magas
segélyek
művelés alá

elégtelen oktatás
élelmezési problémák

népességrobbanás
(fiatal népesség − piramis alakú korfa)

a vidék nem tudja eltartani a népességét elégtelen egészségügy

a szegény, képzetlen emberek

a városokba özönlenek alacsony
magas gyermek- járványok
halandóság (pl. AIDS, ebola) a születéskor várható
nem lesz megfelelő lakásuk, munkájuk élettartam

nyomornegyedek

3.6. A fiatal népességű afrikai országok problémái

Foglald össze a gondolattérkép alapján, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük a fiatal népességű afrikai országoknak!

98
A fiatal népesség problémái
Élelmezési problémák
A népességszám növekedésével nem tud
lépést tartani az élelmiszertermelés. Élel-
mezési probléma, éhínség lép fel. Az élel-
met újabb területek művelésbe vonásával
próbálják előteremteni.
Elégtelen oktatás- és egészségügy
Az országok bevételeik nagy részét kény-
telenek az élelem beszerzésére fordítani
és sokat költenek katonai célokra is. Így
viszont nem jut elég pénz az oktatás és az
egészségügy működtetésére, fejlesztésére.
Az afrikai országok egy részében magas a gyer-
7.  Miért magas a
mekhalandóság. Vannak olyan országok, ahol munkanélküliség sok
csak 5 éves koruk után anyakönyvezik a gyere- afrikai országban?
keket, mondván, nagy az esély arra, hogy vala-
milyen betegség, járvány miatt nem érik meg 8.  Hosszútávú
ezt az életkort. Ezért is szülnek az afrikai anyák
megoldás lehet-e az
oly sok gyermeket. Ugyanis minél több gyer-
mek jön a világra, annál nagyobb az esély arra, új területek művelés­
hogy közülük néhányan elérik a felnőtt kort. be vonása? Te milyen
megoldást javasolnál
erre a problémára?

Munkanélküliség
A nagyszámú fiatal népességnek iskolára,
lakásra és munkahelyre van szüksége, a
fej­letlen gazdaság azonban kevés valódi
megélhetést biztosító munkalehetőséget
nál. Ennek következtében igen magas
kí­
a munkanélküliség.

3.6. ábra. Hagyományos gazdálkodás (kapás földművelés)

Bár Afrikában sokan dolgoznak a mezőgaz-
daságban, a kezdetleges termelési módsze-
rek miatt a munkabér többnyire még a napi
megélhetést sem biztosítja. A fiatalok közül
ezért sokan valamely nagyvárosban próbálnak Fogalmak
szerencsét. Azonban itt sem jobb a helyzet,
arab • berber • fekete afrikai • szudáni • bantu
mert képzettség hiányában nem tudnak elhe-
lyezkedni. Így beköltözésükkel csak a városok • megosztottság • polgárháború • népsűrűség
peremén egyik napról a másikra tengődők szá- • fiatal népesség • éhínség • munkanélküliség
mát duzzasztják. • járványok • vándorlás
http://population.io

Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Az Afrika Kupa döntőjébe Algéria, Egyiptom, Ghána,
Etiópia, Angola és a Dél-afrikai Köztársaság csapatai jutot­
tak be. Válaszolj a kérdésekre a leckében található térképek
segítségével!
– Mely nagyobb népcsoportokból kerülnek ki a döntő játékosai?
– Mely országok sportolói értik meg egymást tolmács nélkül is?
– A résztvevő országok közül melyiknek a legnagyobb a népsű­
rűsége?
– Mely országokban szélsőséges a népesség területi eloszlása?
– Mely országokban haladja meg a városi népesség aránya
a 40%-ot?
– Mely országban található 10 millió főnél is népesebb város?
2.  Gyűjtsd össze a leckéből azokat a tényezőket, amelyek
miatt nem tudtak igazán erős, jól szervezett államok létrejönni
Afrikában!
3.  Te is meghívást kaptál az Afrika jövője, a jövő Afrikája
című konferenciára. A tervek szerint délelőtt a kontinens jelen­
legi népesedési problémájából fakadó gondokról hallgathatsz
meg egy előadást. Szerinted mely fogalmak kerülnek majd elő
az előadáson?
4.  Délután egy olyan vitán vehetsz részt, amely Afrika lehet­
séges jövőjéről szól. A vitára felhívó kiadványban a következő
figyelemfelkeltő szavakat olvashatod: képzettség, családterve­
zés, munkalehetőség, oktatás, felvilágosító kampány, lakás,
a születésszám csökkenése, munkahelyteremtés. Alkoss logi­
kai láncot ezekből a szavakból!

99
 4.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
Bőség és szükség
Afrika mezőgazdasága
A csokoládé legfontosabb alapanyaga a kakaó. De azt tudod-e, hogy négy afrikai ország: Elefántcsontpart, Nigé-
ria, Ghána és Kamerun adja a világ kakaótermésének több mint 60%-át? Kivételes ez a példa? Vagy vannak más
termények is, melyeknek jelentős hányada e kontinensről származik? Hol és hogyan termesztik ezeket? Hogyan
gazdálkodnak a helyiek? Keressük együtt a választ!

1.  Gyűjtsétek A mezőgazdaság „két arca” A piac vonzásában – A tengerpartokon

táblázatba az afrikai és a jobb minőségű utak mentén nagy te-
mezőgazdaságot Afrika területének csak kevesebb mint rületű parasztgazdaságok, illetve ültetvé-
segítő és akadályozó 10%-át művelik (a kontinensek között ez nyek találhatók. E modern gazdaságokban
tényezőket! a legkisebb érték). Ugyanakkor lakosságá- csupán egy-kétféle növényt termesztenek,
Használjátok az atlasz nak több mint a fele a mezőgazdaságban amelyet a piacon értékesítenek. Ezekben
térképeit! dolgozik. A termelést kettősség jellemzi: az árutermelő gazdaságokban a földek
az önellátásra törekvő hagyományos és a magántulajdonban vannak. Áruik (pl. ka-
piacra termelő modern gazdálkodási for- kaó, kávé, datolya és vanília) megtalálható
mát egyaránt megtaláljuk (4.1.). a magyarországi üzletekben is.
Ásó, kapa, önellátás – A lakosság több-
sége apró parcellákon, kezdetleges esz- Vándorló milliók
2.  Mikor hatéko­ közökkel műveli a földet (4.2.), egyszerre
nyabb a mezőgaz­ többféle növényt termesztenek. E hagyo- Afrika népeinek egyik legfőbb jellemzője
dasági termelés, ha mányos gazdálkodási forma célja kizáró- a folytonos vándorlás.
a természet adta lag az önellátás, azaz annyi növény termelé- A sivatagok vándorai – A Szahara ván-
lehetőségeket jól se, amennyi lehetővé teszi, hogy mindennap dorai a tuaregek. Teve, juh és kecskenyá-
felhasználva, nagy elegendő mennyiségű élelemhez jussanak.
területen kevesen,
vagy ha kis területen
sokan dolgoznak?
A 4.1. táblázatban a gazdálkodási formákat
ugyanolyan szempontok szerint vizsgáld
meg! Hol, mekkora területen folyik a gaz-
dálkodás stb. Ilyenkor a két témát nem kü-
lön-külön (egymás után), hanem egymással
párhuzamosan érdemes tanulni. A füzetben
is eszerint célszerű jegyzetelned.

Önellátó Árutermelő
gazdálkodás gazdálkodás
parasztgazdaságok­-
Hol folyik a gazdálkodás? kis parcellákon
ban, ültetvényeken
Mekkora a művelt terület? kicsi nagy
Milyen a gazdaság fejlettsége? kezdetleges modern
4.2. Gazdálkodási módok Kr.e. 1500 körül
Mi a termelés célja? önellátás eladás
és napjainkban
Kinek a tulajdona a föld? közösségé magánszemélyeké Hasonlítsd össze az ókori és a 21. századi
4.1. A kétféle mezőgazdasági termelés terme­lést a képeken! Mit tapasztalsz?

100
jaikkal mindig újabb és újabb legelők után 3.  Készíts gon­do­-
kutatva vándorolnak. Ez az ún. nomád lattérképet a mező­
pásztorkodás. Állataik tejet, húst, zsírt gazdaságban dolgo­
és gyapjat biztosítanak gazdáik számára, zók vándorlásának
az ál­latok kiszárított trágyáját pedig fűtő­ jellegzetességeiről
anyagként hasznosítják. A gyér füvű, bo­ és okáról! Próbáld
zó­ tos Kalahári-medence lakói gyűjtöge- térképvázlatban
tő-vadászó életmódot folytatnak, szinte elhelyezni a szöveg­
ál­landóan vándorolnak. A nők ásóbottal dobozokat!
ehető gyökerek, gumók után kutatnak, 4.3. Busman férfi vadászat közben
a férfiak pedig vadásznak.
A szavannák nomádjai – Az átmeneti 4.  a) Nézz utána,
öv lakói is mozgásban vannak. A száraz hogy hol és mikor
évszakban az éltető vizet adó kutak köré fedezték fel a kakaót?
gyűlnek. Ilyenkor a családok (férfiak, nők, b) Nézz utána, hogyan
gyerekek) együtt vannak, az állatok a tele- készül a kakaófa gyü­-
pülések határában legelnek. A csapadékos mölcséből, a kakaó­
évszakban viszont a férfiak állataikkal a fa- babból a csokoládé!
lutól távolabb fekvő kizöldellő új legelőkre Készíts rövid bemu­
„költöznek”. tatót!
A hegységek állattartói – A magas-
hegységekben a pásztorok nyáron a meleg 5.  Adj magyaráza­
és a szárazság elől a magasabban fekvő le- tot a piacra termelő
gelőkre hajtják a nyájaikat. Télen viszont az gazdaságok elhelyez­
alacsonyabban fekvő, védettebb völgyekbe kedésére!
húzódnak vissza.
Vándorló földművelők – A forró öve-
zetben a földművelők is vándorolnak.
A trópusi talajok ugyanis tápanyaguk
nagy részét néhány év alatt elveszítik, más-
ként megfogalmazva kimerülnek. Ilyen- 4.4. A kakaófa érett gyümölcsökkel
kor a földművelők új helyre vándorolnak.
Először felégetik a természetes növényze-
tet, majd a hamuval borított talajt ásóbot-
tal vagy kapával fellazítják. Ezért nevezik e
gazdálkodási formát égető-talajváltó gaz­
dálkodásnak (4.5.). Ha ez a terület is ki-
merül, újabbat vesznek birtokba. Ha a falu
határában elfogynak a művelésbe vonható
földek, visszatérnek a legkorábban elha-
gyott területre.
A szavannákon is találkozhatunk hely-
változtató földművesekkel. A kimerült föl­-
deket itt néhány évig pihentetik (azaz uga­
ron hagyják), majd ezt követően ismét
mű­velés alá vonják. Ez az ún. talajváltó-
ugaroltató gazdálkodás.
4.5. Az égető-talajváltó gazdálkodási forma az egyenlítői öv jellegzetessége
Mi okozhat problémát a földművelőknek az égetéssel nyert földeken?

101
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
Hagyományos Árutermelő
gazdálkodás gazdálkodás
Égető-talajváltó gazdál- Ültetvényes gazdálkodás
Ráktérítő
kodás • banán
egyenlítői öv
• édesburgonya • kókusz
• manióka • kakaó
• zöldségfélék • kaucsuk (nyersgumi)
• olajpálma
Talajváltó-ugaroltató Ültetvényes gazdálkodás Egyenlítő
gazdálkodás • kávé
• köles • gyapot
átmeneti öv
• kukorica • földimogyoró
• zöldségfélék • tea
• vándorló-legeltető • vándorló-legeltető
állattartás (juh, kecske, állattartás (juh, kecske,
Baktérítő
szarvasmarha) szarvasmarha)
Oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás
• gabonafélék • datolyapálma
térítői öv
• gyümölcs • vándorló-legeltető állat-
• zöldségfélék tartás
• vándorló-legeltető állat- (juh, kecske, teve) 4.6. Afrika legfontosabb terményei és az állat­
tartás (juh, kecske, teve) tartás formái (a táblázat is az ábrához tartozik)

6.  Készíts az Gondok a Szahara déli játszó cirokból és kölesből egyre kevesebb
alábbi linken elérhető
szegélyén termett. Ráadásul a csapadék eloszlása
oldalon gondolat­ egyre szélsőségesebbé vált. A kevés csa-
térképet a Száhel-öv A Szaharának nincs éles déli határa, szinte padék miatt a felszín alatti vizek egyre
problémáiról! észrevétlenül megy át a száraz szavannák mélyebben raktározódnak. A kutak ezért
világába. Az átmeneti peremvidéken a sokszor elapadnak.
Száhel-övben az év nagy részében száraz- Társadalmi okok – A növekvő számú
ság tombol. népesség újabb és újabb területek műve-
Éghajlati okok – Az elmúlt évtizedek- lésbe vonását igényelte. Azért, hogy művel-
ben az övezetben jelentős mértékben csök- hető területet hozzanak létre, a növényzet
https://www.mind- kent az évi átlagos csapadékmennyiség. nagy részét kiirtották. A megmaradt fá­kat,
mup.com Emiatt az élelmezésben fontos szerepet bokrokat pedig kunyhók és kerítések épí-

4.7. A karám oldalának igazítása 4.8. A hatalmasra duzzadt állatállomány mindent lelegel

102

4.9. Élelemsegélyre várakozók
Figyeld meg, hogy hogyan „írja alá” az asszony a segélykérő a papírt! Mire utal ez?
tésére használják fel (4.7.), vagy tűzifa-
ként elégetik. Ezzel a sivatag terjeszkedését
gátló növényzetet szinte teljesen kipusz-
tították. Ráadásul a nomádok egyre több
állatot tartanak (4.8.).
A leírt folyamat a túllegeltetés által oko-
zott elsivatagosodás. Az elsivatagosodás
rendkívül súlyos élelmezési válsághoz ve-
zetett. A Száhel-övben napjainkban is több
millióan éheznek. Ezért szokták e térséget
éhségövnek nevezni. A legyengült embe-
rek szervezete kevésbé ellenálló a beteg-
ségekkel szemben. A napi túlélést csupán
a nemzetközi szervezetek élelmiszerse-
gélyei biztosítják (4.9.). Ez azonban „csak”
pillanatnyi megoldást jelent.
Fogalmak
önellátó gazdálkodás • árutermelő gazdál­
ko­dás • ültetvény • piac • nomád pásztor­ko­-
dás • ültetvényes gazdálkodás • égető-talaj-
váltó gazdálkodás • talaj­­váltó-ugaroló gaz-
dálkodás • oázisgazdálkodás • elsivatago­­so­
dás • túllegeltetés • éhségöv • Száhel-öv
7.  a) Van-e ötlete­
tek az afrikai éhínség
csökkentésére?
Beszéljétek meg!
b) Miért nem sikerül
felszámolni az éhe­
zést?
A nomád népek nem csak a népességszám növekedése miatt tartanak
egyre több állatot. Náluk ugyanis a tekintélyt az állatállomány nagysága
adja. (Míg a fejlett országokban a ház, az autó, a telefon stb. árulkodik a tu-
lajdonosának anyagi helyzetéről, addig itt az állatok száma az értékmérő.)
A nyájak lelegelik a gyér növényzetet. Ráadásul, mivel sok az állat, a nö-
vényzet pedig kevés, nem hagynak elég időt ahhoz, hogy a lelegelt területen
a növényzet megerősödjön, a fű újrasarjadjon. Az állatok mindemellett
a patáikkal fellazítják a felszínt, melyet így a szél könnyedén el tud szállítani.
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Michael Palin, korunk híres utazó operatőre különleges vállalkozás­
ba fogott. Az Északi-sarktól elindulva 141 nap alatt a Déli-sarkig jutott.
Az utazás során 79 napot töltött Afrikában. Járt többek között Egyiptom­
ban, Szudánban, Etiópiában, Kenyában és Tanzániában. Élményeit 10-10
perces videófájlokban örökítette meg. Melyik országban készültek az
alábbi felvételek?
– Az éhség földje: a Száhel-öv.
– Az esőerdő hamuja: irtásföldek az Egyenlítő mentén.
– Az oázisok mézédes aranya: a datolya.
– A magasföldek fekete kincse: a kávé.
– Banánültetvények a Kilimandzsáró árnyékában.
2.  Alkoss a zárójelben bemutatott példa alapján ok-okozati párokat
a Száhel-övezetről (csökkenő mennyiségű csapadék csökkenő
termés)!
3.  Gyűjtsd össze, hogy melyik övben miért alakult ki a vándoroló
életmód!
103
 5.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
A Nílus-deltától Fokföldig
Országok Afrikában
Három ország, a fekete kontinens három különböző gazdasága. Ha Egyiptom, akkor turizmus, ha Nigéria, akkor
kőolajvagyon és ellentmondásos gyors fejlődés, ha Dél-afrikai Köztársaság, akkor aranyérc és gyémántbányá-
szat. Ebben a leckében neked kell különböző munkaformákban megoldani a feladatokat és jellemezni e három
ország különlegességeit! Jó munkát kívánunk!

Hogyan hasonlíthatók össze az országok?

Egy ország gazdaságának tevékenységeit há-
rom nagy gazdasági ágazatba sorolhatjuk:
me­zőgazdaság, ipar, szolgáltatás.
Csoportosíthatjuk a gazdasági tevékenysége-
ket az előállított termékek jellege szerint is.
A nyersanyagok előállítása az első szektorban,
a feldolgozó tevékenységek a második szek-
torban, a szolgáltatások a harmadik szektor-
ban zajlanak.
Egy ország gazdasági fejlettségét az is mutat-
ja, hogy a lakosság milyen arányban dolgozik az
egyes ágazatokban. Fejletlenebb gazdaságú or-
szágban a lakosság nagy része ma is főleg a me- fejlett közepesen fejlett elmaradott
(16000 USD/fő felett) (4500–16000 USD/fő) (4500 USD/fő alatt)
zőgazdaságban vagy a bányászatban talál mun-
kát, és ott alacsony szaktudással fizikai munkát
5.1. Az egy főre jutó GDP a világ országaiban 2015-ben
végez. A legfejlettebb országokban viszont a la-
kosság 60-70%-a különböző szolgáltatásokban a) Nevezz meg csoportonként egy-egyországot! Hová sorolhatjuk
dolgozik. hazánkat?
b) Miért dollárban adják meg az értékeket?
Mely adatok alapján állapíthatjuk meg, hogy c) Miért árul el többet az egy főre vetített GDP értéke, mint a teljes GDP?
melyik ország a fejlettebb?
A bruttó hazai termék egy országban egy
adott év alatt előállított új termékek és szol-
gáltatások értéke. Angol nevének kezdőbe-
tűiből GDP-ként jelölik. Értéke akkor össze-
hasonlítható a különböző országokban, ha az
ország lakosságszámával elosztva, egy főre ve-
títve adják meg (GDP/fő) (5.1.).
A gazdasági szerkezet aránya megmutatja,
hogy mely gazdasági ágazat milyen arányban
járul hozzá a GDP előállításához. A fejlett or-
szágokban a szolgáltatások és a feldolgozóipar
aránya jelentősebb.
A foglalkoztatási szerkezet kifejezi, hogy a
munkavállalók milyen arányban oszlanak meg
az egyes gazdasági ágazatok között. A fejletlen 80 év felett 70–80 év 60–70 év 50–60 év 50 év alatt
gazdaságú országokban a mezőgazdaságban
dolgoznak a legtöbben. 5.2. A születéskor várható élettartam a világ országaiban 2015-ben
Vannak olyan, az emberek életkörülményei-
Hasonlítsd össze a születéskor várható élettartamot ábrázoló
re jellemző adatok, amelyek alapján szintén
következtethetünk a gazdasági fejlettségre. térképet az egy főre jutó GDP-t ábrázoló térképpel!
Ilyen pl. a felsőfokú iskolai végzettséggel ren- Mit tapasztalsz? Keress rá magyarázatot!
delkezők aránya. Árulkodó az 1000 lakosra jutó
orvosok száma vagy a születéskor várható élet-
tartam is (5.2).

104
1. Alkossatok 4 fős csoportokat! Osszátok fel a fel-
adatokat a csoporton belül egymás között! Az ada-
tok és a térkép elemzésével oldjátok meg a feladato-
kat, majd beszéljetek meg eredményeiteket!
a) Melyik országnak legnagyobb a népsűrűsége?
b) Mi határozza meg ezekben az országokban a népes-
ség területi elhelyezkedését?
c) Melyik nagyváros népessége gyarapodik a leggyor-
sabban?
d) Hasonlítsátok össze a 14 éven aluli népesség ará-
nyát! Mi lehet a különbség oka?
e) Állapítsátok meg, hogy az ábrázolt gazdasági tevé-
kenységek miért fontosak az adott ország életében?
f) Hasonlítsátok össze a három ország foglalkoztatott-
sági szerkezetét! Vonjatok le következtetéseket!
g) Melyik országnak legnagyobb a GDP-je?
h) Járjatok utána, hogy miért esett vissza az Egyiptom-
ba látogató turisták száma!
i) Mi lehet annak az oka, hogy a Dél-afrikai Köztársa-
ság aranybányászata ugyan visszaesett, de még mindig
első Afrikában?
j) Melyik országot tartjátok a legfejlettebbnek az ada-
tok elemzése után?

népsűrűség (fő/km ) (millió turista)

60
népesség (millió fő) lakatlan 0 1 10 50 100 200 50 Afrika
idegen-
2030 forgalom 40
25 (előrejelzés)
30
1990
5 20 Egyiptom (2.)
Kairó
10
0
Nigéria

00

05

10

14
20

20

20

20
Népesség: 186 millió fő
0-14 évesek aránya: 43% Egyiptom
Terület: 923 ezer km2 Népesség: 94,7 millió fő
GDP/fő: 6 100 USD 0-14 évesek aránya: 33%
Foglalkoztatottak aránya (2007): Terület: 1001 ezer km2
mezőgazdaság (48,6%), GDP/fő: 11 800 USD
ipar (8,5%), szolgáltatások (42,9%) Kano
Foglalkoztatottak aránya (2013):
Lagos
mezőgazdaság (29,2%),
ipar (23,5%), szolgáltatások (47,3%)
(millió tonna)
500
kőolaj- Afrika (milliárd USD)
kitermelés 400
600
300 500 Nigéria
200 gazdasági 400
Nigéria (1.) fejlettség
100 (GDP) 300 Dél-afrikai Közt.
200 Egyiptom
0
100
95

00

05

10

14
19

20

20

20

20

0
95

00

05

10

15
19

20

20

20

20

Johannesburg

(ezer kg)
(ezer kg)
20
Fokváros 700
gyémánt-
bányászat 15 aranyérc- 600
Afrika bányászat 500 Afrika
Dél-afrikai Köztársaság
10 400
Népesség: 54,3 millió fő
300
0-14 évesek aránya: 28% 5 Dél-afrikai Közt. (4.) 200
Terület: 1219 ezer km2
100 Dél-afrikai Közt. (1.)
GDP/fő: 13 200 USD 0
0
Foglalkoztatottak aránya (2014):
5

05

10

14
9

95

00

05

10

14
19

20

20

20

20

mezőgazdaság (4%),
19

20

20

20

20

ipar (18%), szolgáltatások (66%)

105
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
2. Miért éppen Egyiptom?
Kairó központjában 140 000 fő/km2 a népsű-
a) Mi lehet az oka, hogy Egyiptomot évente turisták milliói keresik rűség (Magyarország népsűrűsége 106 fő/km2).
Naponta 1000 emberrel gyarapodik a város la-
fel?
kossága: kb. nyolcszázan születnek, és 200 fő
b) Az utazási iroda ajánlatának elolvasása után állapítsátok meg, „vándorol be” Egyiptom más vidékeiről. A köz-
hogy mely látványosságok ismerhetők fel a képeken! lekedési káosz és a lakáshiány a legnagyobb
probléma. Erről árulkodnak a temetőben, a
háztetőkön, a szemétlerakatok mellett és a Ní-
lus csónakjaiban levő „szükséglakások”, ahol
A Katarakta Utazási Iroda ajánlata: EGYIPTOMI KÖRÚT az emberek óriási nyomorban élnek.
1. nap: Megérkezés, városnézés Kairóban.
2. nap: Kairói városnézés és bazárlátogatás. a) Hányszor nagyobb Kairó belvárosának
3. nap: A gízai piramisok és a szfinx meglátogatása. Szakkara lépcsős népsűrűsége hazánkénál?
piramisa.
4–5. nap: Repülés Luxorba. Luxori templom, „Királyok Völgye”. b) Miért költöznek a vidéki emberek tömege­
6–7. nap: Hajóút a Níluson Asszuánig. sen a fővárosba?
8. nap: Abu Szimbel templomának meglátogatása.
9. nap: Séta az asszuáni Nagy-gáton.
10. nap: Visszarepülés Kairóba (délután szabadprogram).
11–12. nap: Strandolás, búvárkodás a Vörös-tenger partján fekvő
Hurghadában vagy utazás a Sínai-félszigetre (a Katalin-kolos-
tor és a Mózes-hegy meglátogatása).
13. nap: Hazautazás.
Alexandria
Sínai-
félsziget
Gíza
Szuez
Szakkara Kairó
Szt. Katalin
El-Faiyum kolostor
Ar

El-Minya
ab
-si

Aszjút
va
Níl

Sorold fel a gízai pi­

ta
us

ramisokat! Mely fáraó

g

Kina
emlékére építették a Théba
szakkarai piramist?
El-Kharga Luxor

Edfu
Kom Ombo
Asszuán

Nasszer-tó
Abu Szimbel
Vádi-Halfa

5.3. Egyiptom főbb nevezetességei

106
3. Az ellentmondásos Nigéria

A szemelvények elolvasása után gyűjtsd

össze az ország megoldandó problémáit!

Nigéria számára egyre nagyobb terhet jelent

az élelmiszer-behozatal csökkentése, ezzel
párhuzamosan a hazai élelmiszertermelés je-
lentős növelése, a lakosság keresztény és mu-
zulmán közösségeinek békés egymás mellett
élésének biztosítása, a különböző vallási-po-
litikai alapon működő szélsőséges szerveze-
tek elleni eredményes fellépés is. Ésszerűbb 5.4. Lagos kikötője
vízgazdálkodásra lenne szükség elsősorban
a szárazabb, északi országrészben. Itt nem fel-
tétlenül csak új létesítmények kivitelezéséről
Az országok jellem­
lehet szó, hanem a meglévőek jobb kihaszná- A népszámlálások nem tudnak lépést tarta- zésének szempont­
lásáról is. Gyakori, hogy különösen a száraz ni azzal a tempóval, ahogy Lagos népessége jait a munkafüzet­
időszak idején a villamosenergia-szolgáltatás gyarapodik. Az ország kereskedelmi központ- ben találod.
országszerte akadozik. Ezért az intézmények jának ma mintegy 13-18 millió lakosa lehet.
és a lakosság jelentős része is benzines áram- Nigéria gazdasága átalakult: a bankszektor,
fejlesztőt használ. a távközlés és a szolgáltatóipar gyorsan fejlő-
(A Földrajzi Közlemények nyomán, 2016) dik, a bányászat jelentősége viszont csökken.
(Forrás: National Geographic, 2015/1)

4. A nyersanyagokban gazdag
Dél-afrikai Köztársaság

a) Melyek a Dél-afrikai Köztársaság leg-

fontosabb ásványkincsei? Magyarázd el,
hogyan keletkeztek!
b) Támaszd alá az alábbi szemelvényben
leírtakat az atlasz alapján!

Egy meghatározás szerint nyersanyagokban

gazdagnak minősül egy ország, ha összes
exportbevételeinek legalább egynegyede
nyersanyagok eladásából származik. Ez alap-
ján 45 Szaharától délre fekvő afrikai ország-
ból mintegy húsz minősül nyersanyagokban
gazdagnak. Közülük hét kőolaj eladásából, 5.5. Egykori gyémántbánya Kimberleyben
tizenhárom pedig bányászatból szerzi export-
bevételeinek legalább egynegyedét. Afrikában
a fontosabb nyersanyagok lelőhelyei koncent-
c) Melyek lehetnek a gyémánt keletkezésé-
ráltan néhány országban találhatóak. nek különleges körülményei!
(http://www.afrikablog.hu)
A gyémántok lelőhelye a kimberlitnek nevezett
földtani képződmény. A kimberlit egy hatalmas
méretű, függőleges akna (5.5.), amelynek belső
Fogalmak falaiba gyémántok ágyazódtak be. A gyémán-
tok szénként kezdik pályafutásukat. Természe-
bruttó hazai termék • gazdasági szektor • gazdasági szerkezet • foglal- tes körülmények között csak 150 km-es mély-
koztatási szerkezet • Egyiptom • Dél-afrikai Köztársaság • Nigéria • Kairó ségben, a földköpeny különleges körülményei
között keletkeznek. (www.ng.hu)
• Alexandria

107
 6.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
Kontinensnyi ország, országnyi A
tá
kontinens – Ausztrália földrajza Su
he
ne
Látogassunk el a kenguruk földjére! A hagyomány úgy tartja, hogy a kenguruk nevüket Cook kapitány első part- fél
raszállásakor kapták. Amikor meglátták az európaiak e furcsa, ugrándozó állatokat, megkérdezték a bennszü- N
löttektől, hogy mik ezek. Ők pedig azt válaszolták, hogy „kangaroo” – azaz „nem értem”, s ettől kezdve csak így
nevezték azokat.

1.  Nevezd meg az Ausztrália eredeti neve „Ismeretlen Déli Mily

Ausztráliát határoló Csendes Földrész” (latinul „Terra Australis Incog- az é
-
óceánokat, nagyobb Egyen nita”), a legkésőbb felfedezett lakott konti- és a
lítő
tengereket és szi­ i- óceá nens. A kontinens északkeleti partja előtt
dia n
geteket az atlaszod In e á n húzódik kb. 2000 km hosszan a Nagy-ko-
Ausztrália
segítségével! óc rallzátony, délkeleti csücske előtt Tasmá-
nia szigete emelkedik ki az óceánból.
óceán
2.  Hogyan alakult Déli- A kontinens kb. kétharmad részét kitevő
ki Ausztrália födje? ősidei magja, a Nyugat-ausztráliai-ősföld
Nézd meg a dombor­ általában sík terület (300-500 m magas).
zati térképet, és kö­- 6.1. Ausztrália fekvése Az Ausztráliai-alföld egy hatalmas me­-
vet­keztess! Terület: 7 741 220 km2 dencerendszer. A több vonulatból álló
Lakosság: 23 millió fő Nagy-Vízválasztó-hegység (Kék-hegység,
3.  Nézz utána, Főváros: Canberra Ausztrál-Alpok) a kontinens keleti pere-
hogy kik tekinthetők Államforma: alkotmányos monarchia mét kb. 3000 km hosszan szegélyezi.
Ausztrália első „tele­
peseinek”!
James Cook érdeme, hogy végleg eltűnt a tér-
képekről a „Terra Australis” elnevezés. Cookék
4.  a) Miért fogyat­
Tahiti szigete felé hajóztak, hogy a Vénusz Nap
kozott meg az őslakos előtt történő átvonulását tanulmányozzák.
népesség? Elérték Új-Zélandot., majd „Új-Hollandia”, azaz
b) Mikor érkeztek az Ausztrália felé vették az irányt. A Nagy-ko-
első telepesek Auszt­ rall-zátonynál kisebb hajótörést szenvedtek.
A York-fok szerencsés elérése után nyugat felé
1 Az
rália földjére? 2 3 Né
tartottak, s rövidesen bebizonyosodott: Auszt-
rália különálló kontinens.
5.  a) Készíts egy­
szerű, K-Ny-i irányú
keresztmetszeti rajzot
Nyugat-Ausztráliai-ősföld
a kontinensről! A Nagy-korallzátony 2000 km-es hosszúsá-
gával, bő 300 000 km2-es területével Földünk Ausztráliai-alföld
b) Mutasd be a felszín,
legnagyobb összefüggő korallképződménye. Nagy-Vízválasztó-hegység
a természetes nö­
Korallpolipok építik fel, amelyek a szilárd alj­
vényzet és a csapa­ zatra tapadnak, s talpkorongjuk körül mész- 6.2. Ausztrália nagytájai
dékmennyiség közötti vázat választanak ki. Idővel kehelyszerű váz a) Mely felszínforma a legjellemzőbb a földré­
összefüggést! veszi körül a „kőkorallok” lágy testét, s amikor szen?
az „építmény” eléri a kritikus magasságot, az b) Állapítsd meg a következő oldalon lévő tér­-
állat feljebb költözik. Így évente 1-5, esetleg 25-
kép segítségével, hogy melyek a kontinens nagy­-
30 cm-t növekedhet tornyocskájuk. A korallok
csak meleg (25-29, de legalább 18 °C-os) tiszta tájainak jellemzői!
vizű tengerekben, s kb. 40-60 m mélységig él-
nek.

108
 M é
e
Mao
ke
l
-h
g.
Földünk egyik legcsodálato-
A Nyugat-ausztráliai-ősföld hatalmas sabb természeti képződménye

S
táblásavidék,
a Flamelyből
ores több helyen ősi a Nagy-korallzátony.
Pápua-

a
Sumb w öböl a
hegységek lekopott868 rögei emelked-

l
Nézz utána, hogy milyen
Torveszélyek
res-szoros m
51 2382 Timor
nek 28ki. Belső területeit sivatagok és fenyegetik napjainkban a Nagy-Ko- o
n
-
félsivatagok
Sum b a (pl. Nagy-homoksivatag, rallzátonyt! s
z
k
Nagy-Viktória-sivatag) borítják. York- .
Arnhem-
foki-
föld
Carpentaria- fsz.
Roper öböl

k
Kimberley- K o r

o
1612
a l l

N
fennsík -

a
t e n

a
N
g e r

F li

g
l
de
Milyen kapcsolat van

y
rs

lz
a
g
s i va ta

-
az évi csapadékmennyiség
ok

á
g
és a domborzat között? om

t
h
y-

o
ag

n
- V
1510
1227 N

Új
donell-hg.
Hamers Ma c

-K
ley

í z
-h

al
g Ayers Rock Mutasd be a felszín,

e
(Uluru) 867 Nagy-
Mu
.

sgra a természetes növényzet

v á l
ve-hg Eyre-
. tó Artézi- és a csapadékmennyiség
ia- medence közötti összefüggést
Nagy-Viktór a kontinens Ny-K-i
sivatag

a s z t
keresztmetszete és
1165 az atlasz segítségével!
500 mm 100 mm 200 mm 300 mm 500 mm 1500 mm
szavanna sivatag félsivatag tüskés szavanna örökzöld
g
Darlin

Nagy- bozót babérerdő

ó
Ausztráliai-
-
Murra
y
öböl M u r r a y - m e de n c e
h T a s
m á
n -
g

.
t e n
Mt. Kosciusko
2229
g e r
a i -
n d i
I s-szo
ros
Bas
n A nagyobb mélyedéseket sós ta-
c e á vak (pl. Eyre-tó) töltik ki, ame-
ó
Tasmánia 1617 lyek vízszintje jelentősen inga-
Az Ayers Rock a Föld legnagyobb egy tömbben álló sziklája. dozik. Ausztrália legjelentősebb Co
Nézz utána, hogy mely kőzetből épült fel a sziklatömb! állandó folyója a Murray. o

Ahol fordítva váltják egymást A kontinens kétharmad része belső le­­- 6.  Lapozz vissza
az évszakok folyású terület, a száraz területek vizhiá- a forró övezethez a
nyát artézi kutak vizével próbálják pó­tolni, tankönyvben (32. o.)!
A Baktérítő nagyjából középen szeli ketté azok azonban a víz magas sótar­talma mi- a) Válaszd ki azokat az
Ausztráliát, legnagyobb része a forró, kisebb att legtöbbször ihatat­lanok. A ke­leti part­- éghajlati diagramo­
része a mérsékelt övezetbe tartozik. A csapa- vi­­dék jellegzetes növényzete az örökzöld kat, amelyek Ausztrá­
dék mennyisége a partoktól a szárazföld babérerdő, ahol hatalmas euka­liptuszfák liára jellemzőek!
belseje felé haladva fokozatosan csökken, tornyosulnak az ég felé. A kontinens bel- b) Miért van sok belső
s ennek megfelelően változik a természet- sejét sivatagok, só- és szárazságtűrő növé­- lefolyású terület?
földrajzi környezet is. nyekkel fedett félsivatagok uralják. A déli- Ma­gyarázd meg
A déli félgömb, s így Ausztrália évszakai délnyugati partvidék mediterrán éghajlatú, a domborzati térkép
is féléves eltolódásban vannak az európai- a téli csapadék a nyugati szeleknek köszön- segítségével!
hoz képest. hető.

109
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
7.  a) Hasonlítsd A csaknem „üres” kontinens
össze Ausztrália ég­
hajlati térképét atla­ Az egyetlen országot felölelő kontinens ős­-
szod településeket is lakói az ausztralid emberfajtához (6.3.)
ábrázoló térképével! tartoznak, akik mára igencsak megfogyat­
b) Miként befolyásolja koztak (kb. 550 000 főt számlálnak). Auszt­
az éghajlat a települé­ rália mai lakosságának többsége Európából
sek népsűrűségét? származó bevándorló.
Amennyiben az Antarktisztól eltekin-
tünk, Ausztrália a legritkábban lakott föld­-
8.  Az ausztrál me­ rész (népsűrűsége mindössze 2,8 fő/km2),
zőgazdasági termelés viszont népességének nagy része városlakó.
családi gazdaságok­ 6.3. Ausztrália őslakói helyi nevükön az abori-
ban, farmokon folyik. ginek A juhok hazájában
Nézz utána, milyenek Jellemezd az ausztralid emberfajta küllemét!
ezek! A mezőgazdaság vezető ága az állatte-
nyésztés. Ausztráliában található Földünk
legnagyobb juhállománya. Az ország a
világ legnagyobb gyapjúszállítója is (6.4.).
A csapadékosabb vidékeken szarvasmar-
hát tartanak. Így nem lepődünk meg azon
sem, hogy hatalmas legelők terpeszked-
nek a kontinens területén. Ausztrália bú-
zakivitele harmadik a világon. Az észak-
keleti országrész fő terménye a cukornád.
Ausztrália Földünk egyik legnagyobb cu-
6.4. Ausztrália juhtenyésztésben világelső, korexportőre. Sokféle gyümölcsöt (banán,
kb. 120 millió gyapjast tartanak ananász, narancs, citrom, szőlő, alma) is
termesztenek.
feketekőszén
barnakőszén Az ércek földjén
kőolaj
földgáz
A földtani adottságoknak köszönhetően
Ausztrália ásványkincsekben nagyhata-
uránérc
lomnak számít (6.5.). A világ bauxitter-
bauxit
melésének egyharmad részét adja. Auszt-
vasérc
rália a vasércbányászatban is a világelsők
rézérc
között van, s ugyanez elmondható a szí-
aranyérc nesfémércek, a nemesfémércek, az uránérc
ezüstérc és a gyémánt kitermeléséről is. Az ország
drágakő legfontosabb energiahordozója a kőszén.
Az ipari termelés (kohászat, gépgyártás,
vegyipar, elektronika, élelmiszeripar) a leg­-
népesebb város, Sydney és a pénzügyi-
6.5. Ausztrália igazi ásványkincs-nagyhatalom kereskedelmi központ, Melbourne köré
a) Adj magyarázatot az ásványkincsek elhelyezkedésére a kontinens csoportosul. Canberra a fővárosa, de kicsi
földtani felépítésének ismeretében és a térképvázlat alapján! a gazdasági súlya. Perth a délnyugati or-
b) Keresd meg Ausztráliát a világ ásványkincsbányászatának ranglistá­ szágrész egyetlen nagyvárosa.
ján a Függelékben! Adj magyarázatot a tapasztaltakra!

110
 A kihagyhatatlan
Ausztrália őslakói mind a mai napig a túlélés és nyomkeresés legnagyobb
AUSZTRÁLIA „művészei” és mesterei. A bennszülöttek fegyvere a bumeráng. Eldobá-
sa után, ha nem talál célba, visszatér gazdájához. Kevésbé ismert az lán-
dzsájuk, amelynek elhajítását és a pontos célzást egy kilövőeszköz segíti.
BAKANCSLISTA Fegyvereiket mesterien használják. Az odatévedő turistáknak mutogatják
az egykor az életüket jelentő, most pedig mindössze néhány centet érő tu-
dományukat.
Pipáld ki mind!

Az Ayers Rock az őslakó törzs szent hegye: az „Uluru” („Árnyékos hely”)

nevet adományozták neki. Magassága a lábától 350 m, kerülete 9 km.
Az Uluru az „őslakosok bibliája”, a Teremtés jelképe. Az itt élő törzs hitvilá-
ga szerint benne alszanak a világot megteremtő hősök és szellemek, s ha
kell, újra felébrednek, hogy színre lépjenek.
Találkozz Csodáld meg
a kurtafarkú a titokzatos
kenguruval! sziklaerdőt!
Rottnest-sziget, Namburg Nemzeti Park,
Nyugat-Ausztrália Nyugat-Ausztrália
Ismerd meg a Föld Barangold be Ausztrália A „repülő orvosok” kedvelt motívumai az ausztrálok életmódját bemutató
legvidámabb állatát! holdbéli táját! írásoknak, filmeknek. A ritkán lakott belső területeken óriási távolságokat
kell megtenniük, amelyeket − különösen a sürgős eseteknél − gépkocsival
rövid idő alatt leküzdeni szinte lehetetlen. A farmerek számára is legalább
olyan fontos a repülési engedély, mint nálunk a jogosítvány.

Látogasd meg Utazz a Ghan-nal,

a földalatti várost! a sivatagi vonattal!
Ausztráliának nincs ausztrál királya, sem királynője, az ország államformá-
Coober Pedy, Adalaide-Darwin, ja mégis alkotmányos monarchia. Nézz utána, hogy ki az ország uralko-
Dél-Ausztrália Darwin-Adalaide
dója!
Nézd meg a Föld Szeld át a kontinenst
legnagyobb opál- Ausztrália leghíresebb
bányáját! vasútján!

Fogalmak
artézi kút • korallzátony • ausztralid • farm • őslakos • bevándorló •
Merülj le Mászd meg
a korallok közé! a Kikötő hidat! Ausztrália • Nagy-korallzátony • Tasmánia • Nyugat-ausztráliai-ősföld
Fitzroy-sziget, Sydney, • Ausztráliai-alföld • Nagy-Vízválasztó-hegység • Murray • Nagy-Artézi-
Queensland Új-Dél-Wales
Fedezd fel tenger- Tekints le Sydney-re medence • Melbourne • Sydney • Canberra • Perth
alattjáróval a Nagy a város jelképének
Korallzátonyt! tetejéről!

Összefoglaló kérdések, feladatok

1.  Milyen hasonlóságok és különbségek vannak Ausztrália és Afrika

partvonala és geológiai felépítése között? Mi a hasonlóságok oka?
Ölelj meg egy Szállj az Uluru 2.  Milyen szabályszerűség van a kontinens belseje felé haladva az
koalát! fölé! éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző között?
Brisbane,
Queensland
Alice Springs,
Északi Terület
3.  Milyen típusú termékekkel vesz részt elsősorban a világpiacon
Járd be a Föld Repülj a naplementében Ausztrália?
legnagyobb koala- a „vörös kavics” körül! 4.  Gyűjts „legeket” Ausztráliáról!
rezervátumát!
5.  Jellemezd Ausztrália mezőgazdaságát!

111
 7.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
A jég és a hó birodalmában
A sarkvidékek földrajza
Míg 2002 decemberében honfitársaink zöme az utolsó karácsonyi ajándékokért rohangált, a hét fős magyar
expedíció tagjai a zord Antarktiszon nélkülözhetetlen eszközöket szerezték be. A jég hátán éltek három hóna-
pig. Volt aki a globális felmelegedés antarktiszi jeleit vizsgálta, más a fókákkal barátkozott, vagy feltérképezte
a miniatűr zuzmó- és mohaerdőket.

1.  Miért nevezzük A téli álmot alvó Nagymedve Nevének jelentése „az Arktisszal szemben”
a legészakabbi és leg­ földje („Ellenarktisz”). Körülötte, nagyjából a
délebbi pontokat d. sz. 55-60°-áig a hideg vizű Déli-óceán
a Földön sarkoknak, Az Északi-sarkvidék (Arktisz) központi húzódik. Az Antarktisz a Föld legextré-
ha gömbön vannak? része szigetekkel és víz alatti hegyláncok- mebb kontinense. A leghidegebb, hiszen
kal tagolt tengeri terület. Nevét az Ark- a belső területeken állandó a fagy (itt mér-
tosz (Nagymedve) csillagképről kapta. ték bolygónk hőmérsékleti minimumát is),
2.  Miért a leg­ A Jeges-óceán nagy részét a tengervíz de a partvidékeken is csak néhány héten
hidegebb területei megfagyásával létrejövő jég borítja, a ben- át mérhetünk 0 °C fok feletti hőmérsékle-
bolygónknak a sarkvi­ ne terpeszkedő szigeteket pedig vastag, tet. A kontinens felszínének 95%-át vastag
dékek? szárazföldi (hótömörödésből keletkező) (2000-4000 m) belföldi jégtakaró borítja.
jégréteg fedi. A sarkkörök környékén va-
lamivel kellemesebb az éghajlat, mint a
sarkok környékén, ezért fajokban gazda-
3.  a) Az atlasz gabb az állatvilág, és az ember sem hagyta
segítségével keress lakatlanul. -ra
B affin
G r

Y
lN
különbségeket az tõ
nd Keew
B af

la
h-

ati
A legnagyobb jégsivatag 3700
ö n l

Északi- és a Déli-sark­
ic

n
-sz
Iz
nw

ge
fin

i
ee

t
vidék között!
-ö
Gr

Grö

.
zk
bö

o˝
-s
a n d

A Déli-sarkvidék nagy ré­- yn

e

l
0°

b) Elevenítsd fel, amit

nla
K-r

No
rv irál

e
k
n
tõl

szét egy kontinens, a kb. et

i
é
a sarkvidékekről ta­nul­-
di

en z
Sk séb
ich-

Erz
-t e

a
g-

z k Mack
14 millió km2 területű
te
Greenw

ng

­­tál a hideg övezet kap­ r a

nd

nge

Be
in

ergák

n
a o
tzb
csán (42–45. oldal)! Antarktisz foglalja el. pi Jeges- te ufo uk
áv

ng rt
er - Y
-f

Anchorage
S

Északi
A l a s

Északi- Északi-sark
sz

fok B mágneses sark

.

Szentpétervár a Feren (2015)

ten ren c Prudhoe Mt. McKinley
ge ó c Dá Bay 6194
e á n tum
Jó
Kele ság

ts

vál
zse

ld Ber
fö
-
r

asz
Novaja Zemlja S tó ing
f-
sík

-szo
t-eu

Kelet- ros
ze Zeml

A földi éghajlat melegebbre fordulásának kö- sz

ve ja

Új- ai- teng ibéria

róp

rnaja

r i e i-
vetkezménye, hogy rohamosan csökken az szibé . r
ai -

szk
ál
Ur
°

Északi-sarkot borító jégtakaró. A kutatók az Ta j m ir-fsz.

180
a

N
Ob

utóbbi időben szomorú jelenségre lettek figyel­ sz yu

ib g i
al éri at-
S Kö
mesek: egyre több vízbefulladt jegesmed­ve­ fö ai zép r
z
ej

ld - -
Lén a

tetemet találtak. Ugyanis a ragadozók zsák­ sz é

isz

ibé i b 7
J e ny

fe riai- 314
mány­ szerzés közben jégtábláról jégtáblára nn
sík
ván­dorolnak, ha kell, akár egy egész napig is
képesek úszni. A jégtáblák azonban mára an�-
nyira megritkultak, hogy a medvék az éhségtől Mt. McKinley
hajtva sokszor kénytelenek elindulni az isme- (6194 m)
Északi-sark
retlen nyílt víz felé. Nincs azonban mindig sze- Északi-fok
Barents- Prudhoe
rencséjük, egy idő után kimerülnek, és beleful- Szentpétervár Bay Anchorage
tenger Spitzbergák
ladnak a vízbe. J e g e s - ó c e á n Beaufort-
tenger Alaszka

7.1. Az Északi-sarkvidék
112
 A legszárazabb: igazi jégsivatag, mivel kijárat
a földrész nagy jégtakaróján 50 mm-nél is tartály- és
kevesebb a csapadék évente. konténertároló
szellőztető berendezés
A legszelesebb: szinte állandóan hideg, tartalék generátor
erős szelek fújnak. 2000 m-es átlagmagas- műhely szálláshelyek
ságával a legmagasabb földrész. Az Antark­ energia-
tisz lakatlan földrész, az ember jelenléte központ
iroda
a kutatóbázisokra szorítkozik. konyha
A kontinens belsejéből a tenger felé kórház
vándorló jég leszakadó darabjai táblajég- vizes tömb
hegyként sodródnak tovább. A mai fel- laboratórium
melegedés hatására a kontinens csökkenő
jégborításából érkező olvadékvíz lassan
7.3. Egy különleges, jég alatt létesített antarktiszi kutatóbázis
megemeli a világtenger vízszintjét.
Mutasd be, milyen lehet az élet egy kutatóállomáson!

Földünk jelenlegi jégkészlete kb. 33 millió km3. A kontinenst egy nemzetközi egyezmény értelmében kizárólag békés
Ha bolygónk minden egyes lakójának percen- célokra lehet hasznosítani. A kutatóállomások többsége a partvidék jég-
ként egy-egy 1 m élhosszúságú óriás jégkockát mentes területein található, melyeket oázisoknak neveznek. Itt éghajlati,
adnánk, mennyi ideig tartana az összes jég ki- biológiai stb. kutatásokat végeznek. Ám az Antarktisz belső vidékein is van
osztása? (A Föld lakossága jelenleg kb. 7,5 mil- néhány kutatóbázis a jégtakarón, sőt magán a Déli-sarkon is működik állo-
liárd fő.) más: az Amundsen-Scott bázis.

Greenwich-tõ
4.  Hogyan kerül­
Y-ra l K-re
tõl N
wich- 0°
nek az ózont pusztító
een
Gr
D é l anyagok a légkörbe?
i
-
l-
el
d
d er 3630
En
g
ó

n der jó ózon
e

nning Maud b y -f
W

Dro -fö öld

te

ld
An

ar
c

k t is
t

z i - fs A n 3556
rossz ózon
z. t
jég e-

a
nn
D

Ro

r
e
Tra n s z
B ellingshau

5140 Déli-sark
k
tenger
é

Vinson Massif
t

an
á

3538
ta
i s

rk
M
l

ld
ar föl

Ro
sen

z
ti
ie

s s -jé g
-fö

d y rd
n
sz
B

- 7.4. A védelmező és az ártalmas ózon

-

es
i-h
i

Mt. Erebus
ilk
Am t e

g.

nd 4023 Déli
W
u

ng se R o s s - 2356 mágneses sark

-

er n-
te (2015)
n ger
ó

c
Dátumválasztó

e Egyes szakemberek Antarktisznak nevezik a

á Déli-sarkvidéken fekvő kontinenst. Mások –
n különböző idegen nyelvekből átvéve és ma-
180°
gyarítva – a földrészt Antarktikának, az annál
Transz- nagyobb kiterjedésű Déli-sarkvidéket pedig
Vinson Massif antarktiszi- Déli-sark Antarktisznak nevezik.
(5140 m) hegység

Déli- A n t a r k t i s z Déli-
óceán óceán

7.2. A Déli-sarkvidék
113
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
5.  Milyen követ­
kezményekkel jár­na
az antarktiszi hatal­
mas jégtömeg elolva­
dása a világtenger és
a földlakók számára? nincsenek települések,
görög szó, jelentése: csak kutatóállomások
az Arktisszal szemben
partvidéki
évente kb. 40 ezer
halászat
turista

6.  Elemezd a leg­-

délebbi földrészt be­
mutató infografikát!
kb. 14 millió km2 mostoha néhány rovar- és
körülmények madárfaj

pingvin, fóka,
7.  Magyarázd el bálna, tintahal
padtársadnak, hogy
miért nem helyes azt
nincsen állandó
mondani: kilyukadt
népesség
az ózonréteg!

évente ezer-ötezer fő
a kutatóállomásokon
8.  a) Vajon miért
van szükség az An­
tarktisz-egyezményre?
Beszéljétek meg!
b) Miért ezek az orszá­ a Déli-sark körül, felfedezése az 1820-as 1821: első
a d. sz. 60°-tól délre években partraszállás
gok írták alá?

legmagasabb földrész, 1959: Antarktisz-egyezmény,

a kontinens csak békés
a felszín 95%-a vastag
célokra használható
jégréteg alatt

jégsivatag
Argentína Ausztrália Belgium Chile

évi csapadék
200 mm alatt Dél-afrikai Egyesült Egyesült Francia-
leghidegebb, legszelesebb, Köztársaság Államok Királyság ország
legszárazabb kontinens

Japán Norvégia Szovjetunió Új-Zéland

Évente kb. 40 000 turista érkezik az Antarktiszra. Dél-Amerikából indulnak a napi kb. 1000 amerikai
dollárba kerülő túrák. A hajók több helyen megállnak, de a látogatók csupán néhány órát tölthetnek
a jégtakarón. Nem mehetnek oda az állatokhoz, és az éjszakát sem tölthetik a kontinensen.

Vajon miért kellett szigorú előírásokat bevezetni a turizmusra vonatkozóan?

114

A Déli-sarkot a norvég Roald Amundsen érte
el először 1911 decemberében (7.6.). Ver­seny­
társa, az angol Robert F. Scott egy hónap­-
pal később érkezett meg, de már csak a norvég
zászlót láthatták. Scott és csapata a vissza­-
úton tragikus körülmények között életét vesz-
tette.
7.5. Roald Amundsen (1872–1928)
7.6. Robert F. Scott (1868–1912)
Nézz utána, miért haltak meg az expedíció tagjai!
7.4. A jéghegyek veszélyeztetik a hajózást
Mi a magyarázata?
Fogalmak
sarkvidék • Arktisz • Antarktisz, Antarktika •
belföldi jégtakaró • jéghegy • kutatóállomás
• ózonréteg • ózonritkulás
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Milyen hasonlóságok és különbségek
vannak az Arktisz és az Antark­tisz felépítése,
éghajlata, növény- és állatvilága között?
2.  Milyen következményekkel járhat a sark­
vidéki jégtakaró elolvadása?
3.  Miért veszélyes az ózonréteg ritkulása?
4.  Egy expedíció „A” pontból délnek indul,
és 40 km megtétele után („B” pontban) hirtelen
nyugat felé veszi az irányt. Újabb 30 km követ­
kezik, majd a „C” pontban gondolnak egyet,
és észak felé folytatják útjukat. Ismét 40 km-t
gyalogolnak, majd visszaérkeznek kiinduló­
pontjukra, azaz az „A” pontba. Rajzold le az 7.7. Olvad a jég
útvonalat! Hány ilyen „A” pontot találhatsz Mi a karikatúra mon­
a bolygónk felszínén? dandója?
5.  Milyen kutatásokat végeznél, ha egy
antarktiszi expedíció részese lehetnél?
115
 8.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
Túl az Óperencián?
A világtenger földrajza
„Viccesen hangzik egy víz alatti kormányülés, üzenete nagyon is komoly, amelyet a globális éghajlatváltozás
hatására bekövetkező általános tengerszint-emelkedés egyik legközvetlenebbül fenyegetett országa küld a vi-
lágnak” – nyilatkozta az indiai-óceáni szigetország tanácsadója. Fennáll a veszélye, hogy száz éven belül sok
lakott szigetet elnyel az óceán vize.

1.  Mely óceánok Az óperenciás tenger? 3

ölelik a földrészeket? 2
Állítsd sorba azokat A bolygónk felszínét uraló óceánok és ten- 1
területük és mélysé­ gerek összefoglaló neve világtenger. Az
gük alapján! óce­­ánok hatalmas kiterjedésű és nagyon
mély víztömegében nagy áramlásrendsze- 4
5 5
rek működnek. A tengeráramlások olya- 5
2.  Keress érdekes nok, mint egy futószalag, melyen a sarkvi-
nevű tengereket az at­ déki hideg és az Egyenlítő környéki meleg 1 Golf-áramlás 3 Labrador-áramlás
2 Észak-atlanti-áramlás 4 Humboldt-áramlás
laszban! Mit gondolsz, vizek lassan, de folytonosan cserélődnek
5 Nyugati szél-áramlás
miről kapták (8.3.). Jelentősen módosíthatják az egyes
a nevüket? térségek éghajlatát. A tengerek az óceá­ 8.3. A világtenger fő áramlásai
nok­nál jóval kisebb területűek és mélysé­ a) A kontinensek mely partvidékét hűtik, illetve
gű­ek. melyeket fűtik a tengeráramlások az északi,
3.  Keresd meg A földrészekbe ékelődő beltengerek csak illetve a déli félgömbön?
a földgömbön boly­ keskeny tengerszorosokon keresztül érint- b) Milyen szerepet játszhatnak a tengeráramlá­
l
gónk „óceáni” és „szá­ keznek a világtengerrel. A sekély vizű pe- o sok a közlekedésben és a gazdasági életben?
ok

r Ka
remtengerek a partokat kísérik. i ákP o
r a vpéldákkal!
razföldi” félgömb­jét”! T Bizonyítsd az állításaidat konkrét ank horje
it

l -
Először úgy tartsd Amennyiben a tengerpart közelében sok a o
D é
m

2558
l Belluno Udine
a föld­gömböt, hogy sziget, félsziget és öböl, tagolt partvidékről
Do
Kranj
Ljubljana
Száva
a legtöbb vizet, majd beszélünk (8.4.). Pordenone
Piave
pedig úgy, hogy a leg­- Ka
Világtenger Treviso Trieszt rs
több szárazföldet lásd! (Trieste) zt
-
Trieszti-
hg

Velence öböl Koper Fiume

.

(Venezia) (Rijeka)
óceán tenger Opatija
Velencei-
Isztria-fsz.
Ad

öböl
29% Pó Krk Senj
peremtenger beltenger
böl
ri

71% 31
r-ö

A Pula Cres Rab

p
ne
ai

ar

p
partvidék:
Kv

• tagolte
-t

Lošinj Pag
• tagolatlan
n Ravenna

n
en

8.1. A Föld a víz

bolygója
i
n
g

Forli Rimini 73
mozgása: Dugi
er

• hullámzás
e San Marino
Otok

• árapály
k

• tengeráramlás, tengerjárás 8.4. Tagolt és tagolatlan partvidék

a) Melyik a tagolt és melyik a tagolatlan
8.2. A világtenger felosztása és jellemzői partszakasz? Keress az atlaszban más példát is!
Kalandozz a tengerpartokon a Google Föld b) Melyik partszakasz az alkalmasabb a kikötők
internetes program segítségével! létesítésére?

116
 A tengervíz híg sós oldat, literenként 4.  Vitassátok meg
átlagosan 35 gramm sót tartalmaz (8.5.). az éghajlati övezetek­
A víz lassabban és kevésbé melegszik fel nél tanultak alapján,
illetve hűl le, mint a szárazföld. Úgy visel- hogy miért a térítők
kedik, mint egy fűtőtest: nyáron hűti, té- (és nem az Egyenlítő)
len fűti a környező partvidéket. Ezzel mó- mentén a legmaga­
dosítja környezete éghajlatát. sabb a világtenger
sótartalma!
A világtengerben van 31 32 33 34 35 36 37 38 39
az emberiség jövője? 8.5. A világtenger felszíni vizeinek sótartalma
(ezrelékben)
1. A világtenger mint nyersanyag- és ener­-
giaforrás
A tengervíz kimeríthetetlennek tűnő kony­-
hasó-készletekkel rendelkezik. Hatal­ mas
sekélyvizű sókertekben párologtatják el a
vi­zet, hogy utána visszamaradjon az érté-
kes ásványkincs. A sótalanítással egyben
édesvíz is nyerhető. Ez igencsak költséges
eljárás, így csak a leggazdagabb országok
engedhetik meg maguknak. Napjaink leg-
értékesebb ásványkincse a kőolaj és a föld-
gáz.
A tenger lehetőséget biztosít nagy meny-
nyiségű villamos energia előállítására is.
Az árapályjelenség – másként tengerjárás –
(8.6.), azaz a vízszint menetrendszerű emel­-
kedése és süllyedése. Az emiatt kialaku­ló 8.6. Árapályjelenség a tengerparton
vízáramlásból, illetve az apállyal és a dagály­-
lyal változó víz magasságkülönbségéből ere- Az óceánok 5.  Nézz utána,
dő energiát hasznosítják. halállományának hogy mennyi idő
87%-át telhetett el a 8.6. ábra
2. A tenger mint élelemforrás a túlhalászás képeinek készítése
A folyamatosan megújuló hal, rák, osztriga fenyegeti között?
és tengeriemlős-állományok az emberiség
számára nagyon sokrétű élelemforrást biz-
tosítanak. Úgy gondolták, hogy a hal­ál­lo­
mány kimeríthetetlen, de a népességszám
nagymértékű emelkedése következtében a 6.  a) Nézz utána,
halászat is nagy ütemben nőtt. Ez sok he- hogy mely országok
lyen túlhalászáshoz, a halállomány meg- a legjelentősebb
csappanásához vezetett. Sok konfliktust bálnavadászok!
okoz, hogy egyes államok hajói idegen ál- b) Miért vadásszák
lamok vizein vetik ki hálóikat. A bálnava­ a bálnát? Hogyan
dászat ellen pedig több környezetvédő 8.7. A hal iránti igény növekedése túlhalászás- hasznosítják?
szervezet is fellépett. hoz vezet

117
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
7.  a) Nevezd
meg a legfontosabb
hajózási útvonalakat
az atlaszod segítsé­
gével! Keress azokra
magyarázatot!
b) Mely előnyökkel és
hátrányokkal jár
a tengeri szállítás?
8.  Olvass az
infografikáról!
a) Milyen környezeti
feltételek vannak a
különböző mélysé­
gekben?
b) Hogyan hasznosít-
ja a társadalom
a mélytengereket?
8.8. Heyerdahl balsa-
fából ácsolt tutaja
9.  Nézz utána,
hogy mely területeket
érintette a Ra-I. és Ra-II.
expedíció? Mi volt a
célja?
118
3. A tengeri közlekedés 0 m tengerszint
40 m a könnyűbúvárok merülési határa
Az emberiség ősidők óta hajózik a tenge- 332 m búvármerülési rekord (2014)
reken. Manapság vízi utak tömege hálóz- 535 m a palackorrú delfin
za be a világtengert, amelyen több tízezer legmélyebb élőhelye
hajó több milliárd tonna árut szállít. 1035 m az USA katonai
tengeralattjáróinak
merülési mélysége
4. A tenger mint turisztikai célpont 1700 m az Atlanti-hátság
A tengerpart és a tenger régóta fontos sze- forróvizes feltörései
1800 m
repet játszik a szabadidő eltöltésében (nya- a mélytenger határa
ralás, pihenés, sport stb.). Egyre távolabbi 2992 m
és különlegesebb területek, partok strand- a legmélyebbre merülő
emlősállat (Cuvier-féle csőröscet) A TENGERI FAJOK
jaira utaznak az emberek. Földünk egyes EGYNEGYEDE
térségeiben a tömegturizmus – a jelentős A KORALL-
bevételeket hoz, azonban – több hátrányos ZÁTONYOKNÁL
3790 m TALÁLHATÓ
következménnyel is jár. Fokozódik a kör- az óceánok átlagos mélysége
3800 m ha az összes sót
nyezet terhelése, a partszakaszok és a ten- a Titanic roncsai kivonnánk az óceánokból,
gervíz egyaránt szennyeződik, pusztulnak 1,5 méter magasan
beteríthetnénk vele
a korallzátonyok és az élővilág. a kontinenseket
A TENGERVÍZ
ÁTLAGOSAN
Földünk legnagyobb 3,5% SÓT
szigetvilága TARTALMAZ
22 MILLIÁRD TONNA
Óceánia a Csendes-óceán hatalmas, több SZENNYEZŐ ANYAG
ezer kisebb-nagyobb szárazulatból álló KERÜL ÉVENTE A
szigetvilága. Három nagy szigetcsoportja: VILÁGTENGEREKBE
Melanézia („fekete szigetek világa”), Mik-
ronézia („kis szigetek világa”) és Polinézia
(„sok sziget világa”). a dobozos söröket
összefogó műanyag
A Melanéziához tartozó Új-Zéland két karikák 450 év alatt
bomlanak le, ezek
nagy és több kisebb szigete a déli mérsé- életveszélyes csapdák
kelt övezetben fekszik. Északi szigete vul- 7703 m sok tengeri élőlénynek
kanikus jelenségekben bővelkedik („a tűz a Csiaolong kínai búvárjármű
merülési rekordja (2012)
szigete”), míg a Déli-sziget („a jég szigete”)
jégformálta magas hegyvonulataival hívja 8145 m
az eddig ismert
fel magára a figyelmet. legmélyebben élő
Új-Guinea Földünk 2. legnagyobb szi­ halfaj (csigahal)
ge­te. A forró övezetben fekvő sziget nagy 1960: J. Picard és D. Walsh
ré­sze hegyvidék nagyesésű folyókkal és át­ a Trieszt mélytengeri tenger-
alattjáróval 10916 m mélyre
ha­tolhatatlan esőerdőkkel. Fő kiviteli cikkei ereszkedett.
az ültetvényeken termelt kókuszdió, ana­- 2012: J. Cameron a Deepsea
Challengerrel érte el
nász, banán, kakaó és kávé. a legmélyebb pontot.
10683 m
a legmélyebb tengeri olajfúrás
(Deepwater Horizon, 2010)
Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató és felfe- a Mariana-árok
dező tutajt épített, amelynek a Kon-Tiki nevet legmélyebb pontja
adta. Ezt használta 1947-es expedíciója során 10994 m (Challenger-szakadék)
(8.8. ábra). Az utazással Heyerdahl a gyakor- 8.9. Érdekességek a tengerek, óceánok világából
latban bizonyította, hogy a történelem előtti
a) Foglald össze a tengervíz jellemzőit!
időkben ezzel is lehetséges volt átkelni a Csen-
des-óceánon Dél-Amerikából Polinéziába. b) Melyek a mélytenger megismerésének fonto-
sabb állomásai?
 atoll
3.
Polinézia és Mikronézia sok ezer apró
szigetből áll. Két óceáni kőzetlemez ös�-
szeütközésének és alábukásának helyén ki-
alakult mélytengeri árokban találjuk Föl-
dünk legmélyebb pontját (Mariana-árok,
10 994 m).
Az alábukás következménye a vulkáni 2.
tevékenység, ami a feláramló lávából szi- a koralltelepek
getíveket hozott létre. Az ún. „fekete szige-
tek” a tenger mélyéből kiemelkedő vulkáni
hegyek. A „fehér szigeteket” korallmészkő
fedi. A gyűrű alakú korallszigetet atollnak tenger
1.
nevezzük (8.11.).
vulkáni kúp
A Hawaii-szigetek csoportja (Polinézia)
Földünk legnagyobb vulkanikus képződ-
ménye. Egyike Földünk legcsapadékosabb
helyeinek. Híres tűzhányói a Mauna Kea,
a Mauna Loa. Bolygónk „ana­nászkertje” 8.11. Az atoll kialakulásának folyamata
egyben az Amerikai Egyesült Államok 50. a) Hogyan születik a gyűrű alakú korallsziget?
tagállama. Az óceániai szigetvilág idegen- b) Igaz-e, hogy „csupán” egy korallszigetről van szó?
forgalma jelentős.
10.  Keresd a párját! Atlaszod és a világháló segítségével találd meg
az adott földrajzi nevekhez kapcsolódó fogalmakat!
A cunami tenger alatti földrengéssel (ritkáb- • Húsvét-sziget • Robinson Crusoe
ban vulkánkitöréssel) indul. A  terület felett • Juan Fernandez-szigetek • kísérleti atombomba robbantások
gyűrű alakú hullámok keletkeznek, amelyek • Tahiti • gejzír
körkörösen szétterjednek. Hatalmas sebesség-
gel közelítenek a partok felé, ahol lelassulnak, • Bikini-atoll • moai
feltorlódnak, majd akár több méter magas • Új-Zéland • Paul Gauguin
hullámaikkal ostromolják a partvidéket. 2004
karácsonyán és 2011 márciusában pusztító
óriáshullám söpört végig Ázsia partjain.

Fogalmak

Hullámok világtenger • tenger • óceán • tengeráramlás • tagolt és tagolatlan partvi-

dék • árapály-energia • túlhalászás • bálnavadászat • atoll • szökőár • Csen-
des-, Atlanti-, Indiai-, Jeges-, Déli-óceán • Melanézia • Polinézia • Mikroné-
zia • Új-Guinea • Hawaii • Új-Zéland • Mariana-árok

partot elérő óriáshullámok földrengés

Összefoglaló kérdések, feladatok

1.  Mely nagyobb egységekből áll a világtenger?

2.  Mutasd be a tenger fizikai tulajdonságait!
3.  Miért mondják a világtengerre, hogy benne rejlik az „emberiség
jövője”?
földrengés hatására óriási méretű hullámok 4.  Milyen veszélyek leselkednek a tengervízre és a tengeri élővilágra?
keletkeznek és terjednek minden irányban
5.  Hogyan alakulnak ki a szigetívek és az atollok?
8.10. Cunami a partokon

119
119
 9.
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
Afrika, Ausztrália és a világtenger
Összefoglalás
Az elmúlt hetekben egy hosszú képzeletbeli utazáson vettél részt az egykori őskontinens egymástól ma már tá-
voli területein. Megtudhattad, hogy milyen rokonság van a „fekete” és a „legkisebb” kontinens között; kik lakják
e földrészeket, és hogyan élnek ők; mi jellemzi az Arktisz és az „Ellenartktisz” jégbe fagyott világát; és az „isme-
retlen déli kontinens” körül elterülő szépséges szigeteket; milyen globális problémák fenyegetik e területeket.

Afrika
Ausztrália

F 30,3 milli ó km2 7,7 millió km2

E 56 ország 1 ország
K
V területe valamennyi a déli és a keleti félgömbön
félgömbre kiterjed, közel fekszik távol a többi konti­
É Európához és Ázsiához nenstől (Ázsiát kivéve)
S
tagolatlan partvidék Tasmánia
Kanári-szigetek,
(csupán néhány +
Madagaszkár
nagyobb sziget) Nagy-korallzátony

A kontinens alapjai az egykori

Afrika Gondvána részét képező ősföldek Ausztrália

Nyugat-ausztráliai-
ásványkincsekben gazdag
Afrikai-ősföld ősföld

T
bányászat bányászat és feldolgozás
Á
J kristályos kőzetek (gránit) táblás vidék, rajta a külső erőknek ellenálló,
A kemény közetekből szigethegyek (lábuknál törmeléklejtővel)
K
• medencék és fennsíkok (Kongó- • egy nagy kiterjedésű medencerend-
medence, Kalahári-medence, Etióp-, szer (Ausztráliai-alföld,
Kelet-afrikai, Dél-afrikai-magasföld) Nagy-Artézi-medence)
• árokrendszer (Afrikai-árokrendszer), • a keleti oldalon észak-déli irányban
vulkánok (Kilimandzsáró-csoport) óidei hegység (Nagy-Vízválasztó-
• az északnyugati részén harmad- hegység)
időszaki gyűrthegység (Atlasz)

120
 Afrika
Ausztrália

meleg mérsékelt öv forró övezet egyenlítői

(mediterrán terület) +
kis részben meleg átmeneti öv
térítői öv mérsékelt öv térítői öv
átmeneti öv Ö
meleg mérsékelt öv V
egyenlítői öv (monszunterület) E
átmeneti öv Z
E
térítői öv T
E
meleg mérsékelt öv hatalmas kiterjedésű
S
(monszunterület) sivatagok
S
+ lefolyástalan
É
területek
Szahara G
Nagy-homoksivatag
Kalahári medence passzát szélrendszer
leszálló ága

egyenlítői övben a mérsékelt övezeti monszunterületen eredő folyók

eredő folyók
Murray
Kongó Nílus, Niger
(jövevényfolyók) a szavanna ingadozó vízjárású folyója (Darling)

Afrika
Ausztrália

1,2 millárd fő 23 millió fő N

rendkívül gyorsan nő kismértékben nő É
P
a lakosság száma a lakosság száma E
22 év alatt megduplázódott 53 év alatt megduplázódott S
S
átlagéletkor 19,6 év átlagéletkor 37,4 év
É
a gyermekek aránya 40% a gyermekek aránya 18% G

az őslakosok nagyon kevesen vannak

rendkívül sokféle népcsoport
döntően európai bevándorlók
leszármazottjai lakják

121
Afrika, Ausztrália és a világtenger földrajza
1. Gazdálkodás Afrikában és Ausztráliában
Mutasd be a két földrész gazdálkodási formáit a képek
alapján! Használd az alábbi fogalmakat: égető-talaj-
váltó gazdálkodás, nomád pásztorkodás, gyűjtögetés,
talajváltó-ugaroltató gazdálkodás, oázisgazdálkodás,
ültetvényes gazdálkodás, farmgazdaság!
1.
2.
3.
4.
122
2. Afrika közelről
Az Afrika közelről nevű filmes csoport érdekes fel-
adatot kapott: az afrikai gyerekek hétköznapjait kell
bemutatniuk. A megbízók azt kérték, hogy a műsor
minél színesebb legyen; sokféle környezetről, életkö-
rülményről tudósítson. Segíts a rendezőnek! Mely te-
rületekre utazzon el ahhoz, hogy a megbízók kérését
teljesítse? A válaszadásban segítenek az alábbi képek.
Válassz ki egy képet: meséld el a padtársadnak, hogy
milyen lehet a képen látható gyermek egy napja!
1.
2.
3.
3. A déli földgömb problémái 3.
Gond van a Gondvanán címmel előadássorozatot szer-
veznek az Afrikát, Ausztráliát, valamint a Déli-sarkvi-
déket veszélyeztető környezeti problémákról. A szóróla-
pokon logikai láncok alkotásával szeretnék a szervezők
felhívni a figyelmet e gondokra.
Segítsd a munkájukat! Készíts logikai láncokat az
alábbi kifejezések felhasználásával:
a jómódot mutató állatállomány; ultraibolya sugárzás;
tenger vízszintje; túlnépesedés; értékes fafajták; ásvány-
kincsbőség!

4. Mitől ilyen? 4.
Magyarázd el a padtársadnak, hogyan keletkeztek a kép-
ződmények!

5. Készítsd el Egyiptom névjegykártyáját!

6. Bizonyítsd be, hogy az átmeneti öv valóban átmene-

tet jelent a térítői és az egyenlítői öv között!

7. Milyen éghajlatuk van a következő nagytájaknak,

kontinensrészeknek: Szudán, Szahara, Kongó-meden-
ce, Fokföld, Namib-sivatag, a Földközi-tenger partvi-
déke, Etióp-magasföld? Keresd meg ezeket a helyeket 5.
Afrika éghajlati térképén az atlaszban!

1.

2. 6.

123
 1.
Amerika földrajza
A „nagy vízen” túl
Az amerikai kontinens
1492. október 12-én kötött ki hajójával Kolumbusz Kristóf a Bahama-szigetek egyikén. Az őt fogadó helybe-
lieknek az indián nevet adta, mert azt hitte, Indiába érkezett. Abban a hitben hunyt el, hogy megtalálta az ázsiai
országba vezető új útvonalat. Kortársa, Amerigo Vespucci megállapította, hogy ez a szárazföld egy az európaiak
által még nem ismert kontinens.

1.  a) Készíts leegy­- A Jeges- és a Déli-óceán Jeges-óceánk

szerűsített rajzot ezd
között ő
Ame­rikáról füzetedbe!

At
ho n t i
Amerika a nyugati félgömb kontinense

ssz
b) Rajzold körbe

la
m
Csend

úsá
pirossal a kontinens (1.1.). Ázsiától a Bering-szoros választja

gi kör á n
el. Három részre osztjuk: Észak-Ameri-

e
vonalát a lehető r

-óc
legegyszerűbben! kára, Dél-Amerikára, valamint az ezeket Egyenlítő

es-

e
i
c) Írd be a vázlatrajz- összekötő Közép-Amerikára. Utóbbihoz

k a
óc
ba az atlasz segít- soroljuk az Észak- és a Dél-Amerika között

eá
ségével a kontinens húzódó keskeny szárazföldet (az ún. föld-

n
határait! hidat) és az Antillák szigetvilágát. A föld- D é l i - ó ce á n
híd legkeskenyebb része a Panamai-föld-
szoros. Itt építették meg a Csendes-óceánt 1.1. Amerika helyzete a Földön
és az Atlanti-óceánt összekötő mesterséges a) Jellemezd a kontinens helyzetét az Egyenlítő-
vízi utat, a Panama-csatornát. Ameriká- höz és a kezdő hosszúsági körhöz viszonyítva!
2.  a) Milyen sze­ hoz tartozik Földünk legnagyobb területű b) Melyik kontinens fekszik hozzá a legközelebb?
repet játszhatott szigete, Grönland is. c) Mekkora Amerika észak-déli kiterjedése?
Észak-Amerika keleti A kontinens északi és déli partvonalát
partvidékének tagolt- számtalan öböl, félsziget és sziget szakítja
sága az európaiak meg. Az Egyenlítő felé haladva a tagoltság
bevándorlása során? már kevésbé jellemző.
b) Dél-Amerika part­-
vonala (a déli terüle­ A kontinens naplójából
tek kivételével) ta­go­- L a u r á z s
i a
latlan. Mi lehet az oka? Észak- és Dél-Amerika szerkezeti felépí-
Panth

tése sok hasonlóságot mutat. Nyugati pe- sza

as
3. Hasonlítsd remükön a Pacifikus-hegységrendszer G
l
tha
al

o
gyűrt vonulatai magasodnak. Északi és
Pan

össze az atlasz térké- n

as

d
peinek segítségével keleti területeiken ősföldeket és felszab- za v a
s

Észak- és Dél-Amerika dalódott hegysorokat találunk, a középső
szerkezeti felépítését! részüket pedig folyók által feltöltött síksá-
gok uralják.
Észak-Amerika legősibb területe a Kana-
dai-ősföld. Dél-Amerika legidősebb részei
a Guyanai-hegyvidék (gájánái-hegyvidék)
és a Brazil-felföld. A két ősföld a mélyben
összekapcsolódik, a felszínen az Amazonas
alföldje választja el azokat egymástól.
n a
1.2. Amerika földtanilag két eltérő eredetű
területre tagolódik
a) Figyeld meg, hogy mely kontinensekkel alko-
tott egységes szuperkontinenst a mai Észak- és
Dél-Amerika 200 millió évvel ezelőtt!
b) Következtess: mely kontinens fejlődéséhez
hasonló Dél-Amerika története?

126
Észak-Amerika hosszú, középhegységi
hegy­ vonulat-sorozata, az Appalache. Az
óidőben gyűrődött és kiemelkedett hegy-
ség mára erősen feldarabolódott és leala-
csonyodott. Ma már rögös szerkezetű kö-
zéphegység.
A nyugati oldalon magasodó Sziklás-­
hegység egy korábbi hegységrendszer ma-
radványa, ami a Pacifikus-hegységrendszer
kialakulásakor újraemelkedett.
Észak-Amerika óidei hegységek között
lesüllyedt medencéiben hatalmas kőszén-
telepek találhatók. A Sziklás-hegységben a
kőszén mellett színes- és nemesfémérceket 1.4. A Guyanai-hegyvidék táblahegyeinek homokköve az ősföldre települt
is bányásznak.
A kontinens nyugati oldalán a Paci­fi­kus- ősidei földkéreg +
­hegységrendszer gyűrt vonulatai maga­ ős- és előidei hegységek
sod­­
nak: Észak- és Közép-Amerikában a
Kor­dillerák, Dél-Amerikában az Andok.
Az óceáni és a kontinentális kőzetleme- mai ősföldek
zek határán több millió éve zajló hegység­-
képződési folyamat még nem ért véget.
Ezt jelzik a gyakori, sokszor pusztító erejű kiemelkedtek lesüllyedtek
földrengések és vulkánkitörések. A vul­
ka­nizmushoz színes- és nemesfémércek tenger öntötte
képződése kapcsolódott. a külső erők trópusi területeken el a területet
Amerika belső részein hatalmas kiterje­ lepusztították a meleg és a ned-
és elszállították vesség hatására a
désű alföldeket találunk, pl. a Mississippi-­ a hegyek anyagát kőzetek mállottak az elhalt plankton
alföld, a Parti-síkság, az Orinoco-me­ a tengerfenékre süllyedt,
den­ce, az Amazonas-medence és a Para­- betemetődött
a mélységi mag- a tengeri üledékkel
ná-alföld. Talán nem is gondolnád, hogy
más fémércek
területükön egykor tengeröblök voltak. a felszín közelébe bauxit
képződött szénhidrogének
Ezek az évmilliók során feltöltődtek a kerültek keletkeztek
hegy­ségek törmelékével és a folyók által
szállított hordalékkal. külszíni érc- külszíni bauxit- mélyszinti kőolaj-
bányászat (vas-, bányászat és földgázbányászat
nikkel-, króm-,
platina-, ólom-,
ón-, uránérc)

1.5. Az ősföldek területének ásványkincsei 4.  Hogyan kép-

Magyarázd meg az ábra segítségével, hogy az ződnek a szénfélék?
ősföldek területe miért oly gazdag ásványkin-
csekben! 5.  a) Nevezd meg
Észak- és Dél-Amerika
1.3. A Paraná-alföldet feltöltő Paraná folyó A Pacifikus-hegységrendszer kialakulása során nagy alföldjeit!
torkolata jött létre az a közép-amerikai földhíd, amely b) Következtess arra,
a) Melyik világváros közelében éri el a tengert? összekapcsolja Észak- és Dél-Amerikát. hogy hogyan kelet-
b) Honnan származik az alföldet feltöltő hor­ keztek!
dalék?

127
 Amerika földrajza
A Préri különös értékét a vastag
lösztakarója adja, azon ugyanis jó Me
minőségű talaj képződött.
Hogyan változik a Préri tengerszínt
feletti magassága nyugatról kelet
felé haladva? s
B ng-szoro eri Észak-Amerika legősibb területe

B
ea
u a Kanadai-ősföld. Felszínét a jégkori
Br
fo
rt
oo jég pusztította. Jégvájta mélyedéseit
n

te
s- - Tajum
g
k
he 4
gy er
ség tavak ezrei töltik ki vízzel.
Al

t- Y u kon Ban
szig ks-
eu

a s z k a
sz
ige et
tek
A l kai- Vic
s z M 619 h tor
ia-
Alas la t. M 4 sz B a f f
eg

zkai-félsziget A cK i n
inl N -
ysé g

ig
ey Meagy-

et
dv
Mack
M tó e-

s
K

z
r- Olvasd le a domborzati
ac

Mt

ig
.L do
en
ke n

605 ogan n ra
t i térképről az Appalache-
zie

e t
La nger
0
w a
a
zie -hg.

K e e te és a Sziklás-hegység
P a r

Hudson
n -s z
o ros néhány csúcsának
Nagy-R magasságát!
z

abszolga Ga
t i - h e g y

tó - -
Hudson Magasságuk szerint
a

or-
rad
i

milyen hegységek?
Lab get
d

öböl zi
f é ls
k

nd

ill
lson Ch u r ch dla
a

Ne n
i - Fu
l

Új
r

k
Frase
s é

Hogy keletkezett a képen látható - t d é

ó v i
á

Mt. St. Helens vulkán?

P
g

Winnipeg-
tó
s

Mt. S
Colum g.

t.Hele bia
ns 25
h

g.
49
-

yó
-

Missou
e

fol
ri
d

h
c-
lső-tó

l
a

rin

öbö
Fe
h
C a h g.

Yel l ows ton e

sc

Lő

-
dy-
t.
Hu

Sz
-

Fun
-tó
Michigan-tó
Parti

ron
e

ario
Ontiagara-

h
é

-tó

Nag N esés
víz
Sierra N

sóstóy- Miss -tó

c Az A
ie
g

Nag Er
ou

l a
mede y- Hasonlítsd össze
ri

nce érce
y

az Appalache- és
evad

Mt. 4399
r

4418Whitney
Par

Mt. Elbert
a Sziklás-hegység
ld

-8 Ark a ns .
szk
a

D 6 as
s
ti-h

da-
p
fö

ea Grand
Vall th Canyo Colorad Ohio mu
Ber
formakincsét!
al

ey
g.

n o -
p

fenns
do

i-

itchell
é

ík
A M20t.37M Indokold a közöttük
pp
or a

T e nn e s s e
á

lévő hasonlóságokat
Col

si

s
s i ssippi
g

er
is

k és különbségeket!
ng
ss
Ka

í te
A Sziklás-hegység jóval ma-
Ka

Mi

s o-
M is

-
lif

t i ss
lif

r a
gasabb, mint az Appalache. P a
Fl

g
S a r
or

or
Ny
or

id

Ba
Ennek az az oka, hogy a Pa-
nia

ug
ni

Rio

ha
K e leti-S

ai

m
ai

ati

-fs

a-
Gr

cifikus-hegységrendszer kiala-
i-f

sz
-ö

z.
an
-Si

Mexikói- de
bö

l
sz

kulásakor újraemelkedett. Így Mexikói-öbö

er

k.
ier
l
.

ra

magashegységi jég csipkézte

ra
M

Ma
ad

r e fennsík
a csúcsait.
dr

Az Appalache, az óidőben gyűrő-

e

z.
-f s

Popocatépetl dött hegység, mára erősen felda-

tá n

Citlaltépetl
ca

Dél
i-Sie
5452 5700
rabolódott és lealacsonyodott.
Yu

rra Madre

Fo
fö
•
Mérd meg a térképen, hogy mekkora távolsá- Flo
A Csendes- és az Atlanti-óceánt got kellett megtenniük a hajósoknak a csa-
összekötő 77 km hossszú Pana- •
torna megnyitása (1914) előtt ahhoz, hogy
ma-csatorna. m
128 átjussanak a földhíd szemközti oldalára!
 Az egykori tengerekben elhalt és beteme-
tődött planktonból világviszonylatban is
jelentős mennyiségű szénhidrogén képző-
böl dött különösen a Mexikói-öbölben, az Ori-
Mexikói-ö
S a r g a s és
noco-medencében -tenger
s o Észak-Amerikában
K u
b
a a Préri-fennsíkon.
Hispaniola
N a
g y Mely országok
3175 Duarte gazdagok
Pico Puerto Ricokőolajban?
z.
-f s

-
tá n

Jamaica A

A n tillák
Guadeloupe
ca

n
t i l l á k
Yu

1397 Mont Pelée

Martinique
)-tenger
Karib (Antilla
Tajumulco
4220 -
is K
k
o lf ö ld
d o-a
Chirripó n oc
n
a - c s.

o
3819 Orinoc
A

i
Or
i-
m

na
zati Pa
Ruiz 5400 G u y avízesés 2772
Angel-
Roraima Az Amazonas és mellékfolyói
k

Tolima 5215 nai töltötték fel az Amazonas-me-

he- -h
a

egy
vid dencét.
z

Neblina ék
s

3139
É

Gal
ápag
os-szk.
Cotopaxi
A m Rio N
eg azonas
Chimborazo 5897 ro
6310 Sangay a z Am
o n
5230 a s - m e d e n c e Dél-Amerika legidősebb ré-
d szei a Guyanai-hegyvidék és
K

n
dla
Fu
n a Brazil-felföld, ősföldek.
ö

o Fran
Sã ci sc
z

a-

o
t in
Machu ík

fe n an
é

Picchu
z i l -

ns
m
p Ma
r a

Dia
to
s Titicaca- Ancohuma G B
tó 6550
ő
ro

l d
l f ö
sso

f e
-

o
A

Paraguay

Pico
Ataca

Az Andok színes- és nemesfém- da Bandeira

C h a c

2890
e
n

ércekben gazdag. ná
ma-sivatag

ra
s
Pa
d

Iguaçu-
g
ld

vízesés
a n

lfö
o

Ojos del Salado

ttük
G r

6880 Ur Összefoglaló kérdések, feladatok

uguay
-a

okat
k

ná

r
et! 1. A következő szövegben kilenc téves infor-
P aParaná
D

ra

Aconcagua k máció van. Találd meg és javítsd ki a hibákat!

6959
á

Amerikát nyugatról az Atlanti-, keletről pedig

é

Tupungato
p

6800
a Csendes-óceán határolja. A két víztömeget
La
P a m
l

Pla

Közép-Amerika földhídján keresztül a Szuezi-

ta
i

Mutasd be az óceáni és a kontinentális csatorna kapcsolja össze. A kontinens északi és

kőzetlemezek közeledése során leját- déli partvonala tagolatlan: öblök, félszigetek,
-

szódó folyamatot és annak következmé- szigetek szakítják meg azt. Észak- és Dél-Amerika
i a
A

űrő- nyeit!
Chiloé-sz.
sok hasonlóságot mutat. Keleti peremükön
elda-
P a t a g ó n

Mely kőzetlemezek találkoznak Észak- a Pacifikus-hegységrendszer tagjai magasodnak.

n

. illetve Dél-Amerika nyugati partjainál? San

Valentín
4058
A két kontinentális kőzetlemez közeledése során
Keresd meg ezeket a térképen!
d

az óidő harmadidőszakában kiemelkedő hegy-

ségek színes- és nemesfémércekben gazdagok.
o

Falkland
Murallón (Malvin)-szk.
3600 Az északi kontinensrész megfiatalodott óidei
k

szoros hegysége az Appalache. A kontinens síkvidékei

űz
egykori tengeröblök feltöltődésével alakultak ki.
T

Fogalmak llá
n-
fö
ld Déli-Geo
Ásványkincsük, a feketekőszén rgia
az elhalt és bete-
e

földhíd • Kanadai-ősföld • Sziklás-hegység

Mag

- átj
ár ó metődött planktonból keletkezett.
• Préri • Mississippi-alföld • Appalache • D r ake
Floridai-félsziget • Kaliforniai-félsziget 2. Utazz végig Sképzeletben D
and éli-
w
Dél-Amerikán
szk. ich-
d-sz
k. a Baktérítő mentén! Mely tájakon haladsz keresz-
• Mexikói-fennsík • Andok • Amazonas- het
lan
li-S tül? Mely
Déli-Ork
ney-szföldtörténeti időben keletkeztek? Milyen
medence • Brazil-felföld • Paraná-alföld Dé k.
ásványkincseket bányásznak a területükön? 129
 2.
Amerika földrajza
Tornádók és hurrikánok földjén – Ter-
mé­szetföldrajzi övezetesség Amerikában
Az Ananász expressznek elnevezett hatalmas vihar felhőszakadásokkal és szélviharokkal söpört végig 2014 de-
cemberében Kalifornián. Los Angelesben egy kisebb tornádó tetőket tépett le. Camarillóban 13 házat rongált
meg kőomlás, ezek közül tíz lakhatatlanná vált. Nyolc embert kellett kimenteni az autójukból földcsuszamlás
miatt, egyikük kórházi ápolásra szorult…

1.  Nézd meg
a tankönyv 2. feje-
zetének térképén,
hogy mely földrajzi
övezetek húzódnak
Amerika területén!
Melyik övezetnek
a legnagyobb a kiter-
jedése?
°C
Nyitott kapuk északról és
délről
Észak- és Dél-Amerika természeti adottsá-
gai nagyon különbözőek, a déli hideg öve-
zet kivételével minden földrajzi öv megta-
lálható a területükön.
Amerika éghajlatát nemcsak a földrajzi
szélesség és a tengerszint feletti magasság
alakítja, hanem több más tényező is fontos
szerepet játszik.
Észak-Amerikában nem akadályozzák
hegyvonulatok északról a hideg és délről
mm
a meleg légtömegek betörését. Amikor ta-
lálkoznak, a levegő hevesen feláramlik és
pusztító erejű forgószél, tornádó keletke-
zik. Bár az átmérője csupán pár száz méter,
hatalmas pusztításra képes. A tölcsér alakú
légörvény porszívóként szippantja fel az
útjába kerülő tárgyakat vagy embereket.
Akár autókat vagy épületeket is a magasba
emelhet.
Egyre gyakrabban látogatják a partvidé-
ket a hurrikánok. A pusztító légörvények
a trópusi meleg vizű tengerek fölött kép-
ződnek, és onnan vándorolnak a száraz-

r
Winnipeg

kö
k
2,1 °C 140 ar
519 mm 120 kis
a
30 100 Ész
20 80 La
S

10 60 b rad
or
z

0 40 -á
–10 20 ra
i k

m
–20 0 lá
J F M Á M J J A Sz O N D

s
l á

°C mm
Kansas City
12,9 °C 140 ramlás
120 Kuro-shio-á
s -

963 mm
30 100
80 Kaliforniai-áramlás
h e

20 Winnipeg
10 60
.

hideg tengeráramlás
hg

0 40
g y

e-

–10 20 meleg tengeráramlás

ch

–20 0 Kansas City

la

J F M Á M J J A Sz O N D
s é g

hideg légtömegek
pa

lá s

°C mm
Ap

New Orleans meleg légtömegek a

20,3 °C 140 ár
f-

1546 mm 120
Gol

tornádó
30 100
20 80 hurrikán
New Orleans rítő
10 60 Rákté
0 40 Évi csapadékmennyiség (mm)
–10 20
–20 0
J F M Á M J J A Sz O N D 2000 1000 500 250 100

2.1. Az Észak-Amerika éghajlatát befolyásoló tényezők és az időjárás különlegességei

a) Miért szegények csapadékban a belső területek?
b) Miért alakulnak ki a kontinens belsejében pusztító forgószelek?
c) Miért nem fagy be az Alaszkai-öböl?
d) Miért sütkéreznek fókák a mediterrán Kalifornia partjainál?

130
föld felé (2.4.). Az erőteljesen felmelegedő, tengerparttal párhuza- észak-déli nyitottság tenger-
nagyon alacsony légnyomású területek min- mosan futó hegyláncok áramlások
(kelet-nyugati
den irányból magukhoz szippantják a kör- zártság) a hideg sarki levegő
nyékbeli légtömegeket. Hatalmas pusz­tí­- és a meleg légtömegek a hideg és a meleg
tást okozó viharzóna alakul ki, ami özön- akadály nélküli áramlások hűtő
az óceán mérséklő áramlása és fűtő hatása
vízszerű esőzéseket okoz. hatásának csökkentése a partközeli
területeken
pusztító forgószél
belső területek (tornádó)
szárazsága keletkezése

2.3. Az Észak-Amerika éghajlatát befolyásoló tényezők következményei

2.2. Észak-Amerika belső területeinek jellegze-

tes forgószele a tornádó
Melyik mesében kap föl a forgószél egy kislányt
és a kutyáját?

Az Amerikai Egyesült Államokban évente több

mint ezer tornádót észlelnek. Magyarországon 2.4. Hurrikán Közép-Amerikában
is előfordult már több alkalommal. Hogyan mozog a levegő a hurrikánban?
Nézz utána a világhálón, hogy az utóbbi tíz
szélerősség
2.  a) Kik a viharva-
évben mikor és hol figyeltek meg tornádót (km/h) dászok?
hazánkban! 210 b) Nézz utána a világ-
180
hálón, hogyan zaj­la-
150
nak a hétköznapjaik!
120
A hurrikánok felváltva női illetve férfi kereszt- 60
nevet kapnak. Hat évre készítik el előre a „lis-
tát”, amelyen 21–21 név szerepel.
3.  a) Nézz utána
a http://www.nhc.
A zöld pokolból a sark- noaa.gov webolda-
lon, hogy az elmúlt tíz
vidékekig
évben mely hurriká-
Közép- és Dél-Amerika területének leg- nok söpörtek végig
nagyobb része a forró övezetbe tartozik. a térségen!
Uralkodó szele az ÉK-i, illetve a DK-i pas�- 2.5. A Sandy hurrikán útvonala b) Hogyan készítik
szát. A középhőmérséklet (a magashegysé- a) Kísérd végig a hatalmas légörvény útvonalát! fel, és hogyan infor­
gek kivételével) mindenütt 20 oC felett van. Mely területeket, nagyvárosokat veszélyeztette? málják a trópusi vihar
A kontinens déli, elkeskenyedő része már b) Számítsd ki a hurrikán haladási sebességét! közeledtéről az em-
a mérsékelt övezetben fekszik. A távolságot a térképen mérd meg! bereket?

131
Amerika földrajza
Ráktérítő 1. Mutasd be az éghajlat ismeretében és biológiai tanulmányaid alap-
ján Dél-Amerika természetes növényzetét és talajviszonyait!
Melyek az egyes övek, területek legfontosabb felszínformáló erői?
éghajlatok Milyen a folyók vízjárása? Feljegyzéseidet foglald táblázatba!
egyenlítői Egyenlítő
szavanna
2. Magyar diákok egy-egy évre az amerikai kontinens különböző
forró övezeti
sivatagi részeire utaztak ösztöndíjasként, ahonnan képeslapokat írtak
forró övezeti családjuknak, barátaiknak. Keresd meg az atlaszodban a képesla-
monszun
pokon megemlített tájakat!
mérsékelt
övezeti Baktérítő • Állapítsd meg Amerika éghajlati térképe segítségével, hogy melyik
monszun
területen milyen éghajlat uralkodik! Hol alakult ki még hasonló
mediterrán
éghajlat a földrészen?
száraz
kontinentális • Milyen különbségeket figyelhetsz meg Észak- és Dél-Amerika ha-
óceáni sonló földrajzi öveinek és területeinek évi hőmérséklet- és csapa-
a magassággal dékeloszlása között?
változó
2.6. Dél-Amerika éghajlati térképe • Keresd meg a földrajzi övezetességről szóló témánál az egyes ég-
a) Hasonlítsd össze atlaszod térképlapjai és hajlatok diagramjait, majd felhasználásukkal jellemezd az övek
a földrajzi övezetességről tanultak alapján és területek természetföldrajzi adottságait!
Dél-Amerika és Afrika bolygónkon elfoglalt hely- • Mutasd be, hogy az egyes övek, területek milyen életfeltételeket kínálnak!
zetét és a forró övezet egyes öveinek kiterjedését!
b) Melyik földrész melegebb, illetve melyik csapa- Kedves Szüleim!

dékosabb? Mivel magyaráznád? Szeretettel gondolok rátok Alaszkából.

A hideg övezet tundraterületein fellépő me-
tán-felszabadulásról
Az Alaszkában készült műholdfelvételen sok ki-
sebb tómedence látható. Valószínűnek tartják,
hogy keletkezésük a klímaváltozással hoz­ható
összefüggésbe. A sarkkörökön túli terü­ letek
legjelentősebb részét állandóan fagyott talaj
(ún. permafroszt) borítja. Az elmúlt évtizedek
melegebb nyarainak következtében az örökké
fagyott felszín olvadásnak indult. A talajban
lévő szerves anyagok bomlása következtében
metán keletkezett. Egy idő eltelte után a fella-
zult talaj nem tudott ellenállni a gázok nyomá-
sának. Ilyen úton keletkezhettek Alaszka krá-
terszerű tavai. Minél több metán szabadul fel,
annál inkább erősödik a globális felmelegedés,
ami újabb olvadást és újabb üvegházgázok fel-
törését jelentheti.
Egy hatalmas fenyőerdőben lakom egy
helyi családnál, akik prémes állatok
tenyésztésével foglalkoznak. Már nagyon
várom a telet, amikor hóba öltözik fél
évre a táj. Ugyanakkor egy kicsit tartok
is tőle, mert nagyon hideg lesz, és akár
több méteres hó is hullhat. Sok puszit
küldök!  Béla fiatok
Szia Merci!
A „régi szép időkben” e tájon hatalmas
bölénycsordák legeltek, s azokat az indi-
ánok vadászták. Most már csak hatal-
mas füves puszták és végeláthatatlan,
humuszban gazdag szántóföldek terpesz-
kednek itt. Igen, ez a Préri! Lehetséges,
hogy amikor beköszönt a tél, ellátogatok
dél-amerikai „párjára”, a Pampák te-
rületére is. Ott akkor egy kicsit kelleme-
sebb az időjárás.  Üdv! Péter

Kedves Andris!

Üdvözletem küldöm Kaliforniából. Nyáron

nagy volt a forróság és a szárazság, így
gyakran vetettük bele magunkat a Csen-
des-óceán habjaiba. Az enyhe téli időjá-
Tómedencék rást sokkal könnyebben el tudjuk viselni.
Ősztől esők is áztatják néha a kiszáradt
vidéket. Ez biztosan használni fog a jövő
évi narancs-, citrom- és szőlőtermésnek.
Üdvözöl Tomi

132
 Kedves Bálint!
Ha az állandó nyár hazájába
Brazil kutatók szerint másfél évtizeden belül
akarsz ellátogatni, gyere Brazíliá-
elpusztul az Amazonas menti esőerdők 20
ba, az Amazonas­-medencébe! De
figyelmeztetlek, a páratartalom százaléka. 2030-ig összesen hét magyarország-
olyan magas, hogy egyfolytában nyi terület tűnik el a Föld tüdejének tartott ren-
csavarhatod a vizet a pólódból. getegből. A pusztulást elsősorban az illegális
Viszont ha itt leszel, meglátogat- fakitermelés, illetve az állattenyésztés és a me-
hatunk egy indián törzset, akik zőgazdaság földigénye okozza. Az esőerdő te-
az esőerdő famatuzsálemei között rületveszteségén kívül a csapadékmennyiség
élnek. Nagyon vendégszeretők, a vörös színű talajból kiásott édes- és az élővilág változatossága is csökken, az ir-
burgonyával is megkínálnak majd. Várlak! tás során pedig hatalmas mennyiségben kerül
Mira a légkörbe az üvegházhatást keltő szén-dioxid.
Bolygónk még mindig legnagyobb esőerdeje
a földkerekség leggazdagabb élővilágának ad
Kedves Réka! otthont, de már csak alig hatmillió négyzetki-
Itt, a Brazil-felföldön mindössze lométerre terjed ki.
két évszak, a száraz és a csapa-
dékos váltogatja egymást. Azt is Nyissatok vitát az Amazonas-medence
mondják, hogy ez a „nyári esők
trópusi esőerdeiben történő fakitermelésről!
öve”. Ligetszerű facsoportok, ha-
talmas cserjés és füves területek Alakítsatok négy csoportot: a fakitermelő-
borítják a felszínt. Egy másik két, a kereskedőkét, az őslakosságét és a
utam alkalmával Afrikában,
természetvédőkét! Mindegyik csoport a saját
Szudán területén láttam hason-
lót. Talán a vízesések a legcsodá- álláspontját képviselje!
latosabbak…
Üdvözöl Feri

Szia Flóra!
Forró szeretettel üdvözöllek
bolygónk egyik legszárazabb és
legsivárabb tájáról, az Atacamá-
ból. Terepjáróinkkal a kiszáradt
folyómedrekben szlalomozunk,
s csak elvétve találkozunk a nö- Fogalmak
vényvilág képviselőivel. Egy falu-
ban a helyiek azt mondták, hogy tornádó • hurrikán • vízszintes és függőleges
tíz éve egy csepp eső sem esett. földrajzi övezetesség • Észak-Amerika • Dél-
Nem tudom, mikor tisztálkod- Amerika • Közép-Amerika
hattak szegények utoljára…
Üdvözöl Bence

Összefoglaló kérdések, feladatok

3. Láthattad, hogy nem mindegyik övhöz vagy területhez tartozott
képeslap. A hiányzókhoz írj te egy-egy hasonló stílusú üdvözlőlapot!
4. Az Amazonas-medencét átszelő út (az ún. Transzamazóniai út)
óriási energiák befektetésével épült meg. Válaszolj a kérdésekre is-
mereteid és a földrajzi atlasz alapján! Milyen céllal építhették az
autóutat? Milyen akadályokkal kellett megküzdeniük? Milyen kö-
vetkezményekkel járt a terület művelésbe vonása? Milyen globális
következményei lehetnek az itteni gazdasági tevékenységnek?
Amerika nyugati felén (a Kordillerák mentén, különösképpen az
Andok vonulataiban) sok helyen a magassággal változik az éghaj-
lat. A magasság növekedésével csökken a hőmérséklet, s ennek
megfelelően a növényzet is változik.
1.  Melyek a vízszintes és a függőleges földraj-
zi övezetesség kialakulásának okai és következ-
ményei Amerikában?
2.  Milyen különlegességek vannak a konti-
nens éghajlatában?
3.  Hogyan határozzák meg az ember meg-
telepedését és életmódját a természetföldrajzi
adottságok?
4.  Vitassátok meg, hogy kedvezőek-e a termé-
szeti adottságok Dél-Amerikában a mezőgazdasági
termeléshez! Érveiteket gyűjtsétek össze aszerint,
hogy azok jó feltételek vagy akadályozók!
133
 3.
Amerika földrajza
A Mennydörgő és a látható Egyenlítő
Amerika vízrajza (gyakorlati óra)
Miért „féloldalas” Amerika vízhálózata? Melyek a legnagyobb folyói? Hová torkollanak azok? Hogyan hasznosít-
ják a vízfolyásokat? Valóban nagyok a Nagy-tavak? Számtalan kérdés, amelyek megválaszolásában az alábbi
feladatok segítenek.

Alakítsatok csoportokat! Az atlasz és isme- Tele energiával – A nyugati

reteitek alapján válaszoljatok a kérdésekre!
Jegyezzétek le a válaszokat a füzetedben!
A kontinens féloldalas
vízhálózata
1. Mely hegységek a fő vízválasztók Észak-
Amerikában és Dél-Amerikában? Melyik
két nagy vízgyűjtő területet választják el egy­
mástól? Melyik vízgyűjtő terület a nagyobb?
2. A kontinens melyik „oldalán” futnak
a nagy folyók? Miért nevezik Amerika víz-
hálózatát „féloldalasnak”? Mely földrajzi
szé­lesség mentén a legszembeötlőbb ez?
J e g e
s -
óc
e
á
oldal rövid, gyorsfutású folyói
1. Hol erednek a Csendes-óceánba igyekvő
folyók? Milyen hosszúak ezek? Milyen az
esésük? Következtessetek a válaszok alap-
ján e folyók vízhozamára! Hogyan érdemes
hasznosítani e folyókat?
2. Mely híres természeti képződmény köszön­-
hető a Colorado folyó munkájának?
3. Mi lehet az oka annak, hogy a Colorado
vize nem mindig éri el a Kaliforniai-öblöt?
A válaszadásban segít, ha megnézitek, milyen
éghajlatú területen folyik keresztül a folyó.
Beszédes „legek”
• „Mennydörgő víz” (Niagara-vízesés)
• „Nagy víz” (Iguazu-vízesés)
• „Nagy folyó” (Mississippi, Rio Grande)

• „Fekete folyó” (Rio Negro)

C

• „Mint a tenger” (Paraná)

s

• „Szürke puma” (Tititaca-tó)

• A világ legszélesebb folyótorkolata (220 km −
e

La Plata)
A
n

• A Föld leghosszabb, legnagyobb vízgyűj-

t

tő területű és legbővizűbb folyója (6992 km,

d

7 180 000 km2, 184 000 m3/s − Amazonas)

e

• Földünk legnagyobb területű édesvizű tava

(82 103 km2 − Felső-tó)
s

• A legmagasabban fekvő hajózható tó (3812 m

-

− Tititaca-tó)
ó

• A legmagasabb vízesés (979 m − Angel)

c

• A legrövidebb folyó (61 m − Roe River)

-
e

ó
á

A Jeges-óceánt tápláló folyók

n

e
á

A vízgyűjtők lefolyási iránya 1. Olvassátok le a térképről, hogy melyik

Jeges-óceán a leghosszabb amerikai folyó, amely a Je-
n

Atlanti-óceán ges-óceánba ömlik!

Csendes-óceán 2. Miért változik mocsárvidékké nyáron az
3.1. Amerika vízgyűjtő területei észak felé siető folyók alsó szakasza?

134
3. Miért nem tudják e bővizű, gyors folyású
folyókat energiatermelésre használni?
4. Miért a folyókon úsztatva juttatják el
a tajgán kivágott fákat a feldolgozóüze-
mekbe (3.2.)?

Észak-Amerika fő folyója
1. Észak-Amerika leghosszabb és legna-
gyobb vízhozamú folyója a Mississippi. Mi-
lyen irányba folyik? Milyen típusú torkolata
van? Következtessetek: növeli vagy csökkenti
a torkolatánál a szárazföld területét a Missi­- 3.2. Az északi területek természetes szállítási útvonalai a folyók
ssippi? Mely városnál ömlik a Mexikói-
öbölbe?
2. Következtessetek a torkolat földrajzi hely-
zetéből és a folyó futásirányából arra, mi-
lyen gazdasági szerepe van a Mississippinek!
3. Olvassátok le a térképről a Mississippi
je­lentősebb jobb illetve bal oldali mellékfo-
lyóit! Melyik oldal vízfolyásai a hosszabbak?
Mivel magyarázható, hogy a Mississippi
mellékfolyóin több vízerőművet is építettek?
4. A Mississippit számtalan morotvató (a he-
lyiek úgy nevezik: oxbow lake, azaz ökör-
szarv tó) kíséri. Mire következtettek ebből?
5. A Mississippi közepes vízhozama a torko-
latnál 17 545 m3/s, míg a Dunáé 6 430 m3/s.
Értelmezzétek az adatokat!

Földünk folyamóriása
1. Figyeljétek meg az Amazonas földrajzi
helyzetét: miért szokták a folyót „a látható
Egyenlítőnek” nevezni?
2. Az Amazonas 1500 mellékfolyójának több-
sége az átmeneti övben ered, mégis egyenle-
tes a vízjárásuk. Magyarázzátok meg!
3. Az Amazonas vízgyűjtő területe:
7 180 000 km2, vízhozama a torkolatnál:
184 000 m3/s, hosszúsága: 6992 km, széles-
sége: 5-100 km. Értelmezzétek az adatokat!
Melyik kontinens területével vethető össze
az Amazonas vízgyűjtője?
4. Egy versenyuszoda medencéje 50 m hos�-
szú, 2,5 m mély és 20 m széles. Hány me-
dencét tudna megtölteni az Amazonas med-
rének keresztmetszetén 1 másodperc alatt 3.3. A Mississippi és torkolata műholdfelvételen és fotón
átfolyó víz? Keresd meg a folyó torkolatát az atlaszban és a Google Föld programban is!

135
Amerika földrajza
5. Keressetek a Google Föld alkalmazás vo-
nalzófunkciója segítségével az iskolátoktól
6992 km-re fekvő települést!
6. Képzeljétek el, hogy a településetek az
Amazonas torkolatának egyik oldalán fek-
szik! Melyik város lenne a szemben lévő ol-
dalon? Mekkora távolságban van?
7. Melyik városnál torkollik a Rio Negro
(Fekete-folyó) az Amazonasba? Mi lehet
a két folyó színe közötti eltérés oka?
8. Találjátok ki, hogyan lehetne modellezés-
sel igazolni a színeltérést magyarázó elkép-
zeléseteket!
Északra és délre
1. Melyik nagytájon ered az Orinoco illetve
a Paraná? Mely nagytájakat töltötték fel
hor­dalékukkal e folyók?
2. Miért zuhatagosak a mellékfolyóik? Ke-
ressetek példát zuhatagokra!
3. Milyen típusú a folyók torkolata? Hogyan
nevezik a Paraná torkolatát? Mely főváro-
sok fekszenek a torkolat mentén?
3.4. A Rio Negro és az Amazonas találkozása
Azonosítsd a folyókat! Miért különböző a színük?
136
4. A magas fekvésű tájakról érkező zuhata-
gos, és a síkvidéken végighömpölygő folyók
mindegyikén vannak vízerőművek. Milyen
adottságokat használnak fel a hegyvidéken
épített völgyzárógátaknál és a síkvidéki duz-
zasztógátaknál?
3.5. Vízerőmű síkvidéken
A több ezer tó világa
1. Mely külső erő alakította ki a Kanadai-tó-
vidék több ezer vízzel kitöltött mélyedését?
2. Olvassátok le a térképről, hogy melyek a
tóvidék legnagyobb területű tavai! Keressé-
tek meg az interneten, hogy mekkora a terü-
letük! Mihez tudnátok viszonyítani azokat?
„Kérdezz-felelek” a Nagy-tavakról
Valóban nagyok a Nagy-tavak? – Igen.
A Nagy-tavaknak összesen 244 106 km2-es víz-
felületük van. Hogyan lehet elképzelni e hatal-
masnak tűnő területet? – Az öt tó akkora, mint
Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia
területe együttvéve. Nyisd ki az atlaszodat, és
képzeld el, hogy a felsorolt országok helyén
egy hatalmas kékkel színezett terület lenne…
De az is segíthet, ha kiszámolod, hogy hány-
szor „férne el” az 598 km2-es Balaton (amely
Közép-Európa legnagyobb állóvize) a Nagy-ta-
vak területén!
Lépcső előtt tavak
1. A Kanadai-ősföldet délről öt nagy tó ha-
tárolja. Olvassátok le a nevüket a térképről!
2. Melyik e tavak közül a legnagyobb területű,
illetve a legmélyebb?
3. Melyik két tó között alakult ki a Niagara-
vízesés (3.6.)? A vízesés mely része épül fel
a keményebb kőzetből ? Miért gondoljátok?
4. Melyik folyó vezeti le az Atlanti-óceán felé
a Nagy-tavak vizét? Milyen típusú a folyó
torkolata? Hogyan lehet hasznosítani az
ilyen típusú torkolatot?
5. Magyarázzátok meg az alábbi kijelentést:
a Nagy-tavakat Amerika beltengereként is
értelmezhetjük. Hasonlítsátok Magyaror-
szág, esetleg a Balaton területéhez!
6. A Nagy-tavak vízfelülete öszesen 244 106
km2. Értelmezzétek ezt az értéket!
7. Ha a felületes szemlélő összehasonlítja
az atlasz Magyarország és Észak-Amerika
domborzata térképeken a Balaton és az öt
nagy tó területét, alig lát közöttük különbsé-
get. Mivel magyarázható ez? 3.6. A Niagara-vízesés Földünk egyik leglátványosabb vízesése

a kontinens nyugati oldalán É–D irányban húzódó hegyvonulatok

aszimmetrikus vízgyűjtő területek

a Csendes-óceán amerikai vízgyűjtője kis területű az Atlanti-óceán amerikai vízgyűjtője nagy területű

magas területekről érkező, hosszú, bővizű folyók

rövid, bővizű folyók zuhatagos mellékfolyók (folyamóriások)

nagy esés, gyors folyás nagy esés, gyors folyás

energiabőség

völgyzáró gátak duzzasztógátak

nagyesésű vízerőművek kisesésű vízerőművek

a nagymennyiségű víz ter-

a völgyzárógát mögött felduzzasztott víz alacsonyabban fekvő területre mészetes folyását használ-
történő esésekor keletkező energiát használják fel ják fel

• a visszaduzzasztott víz termőföldeket, lakóterületeket áraszthat el

• szabályozza a folyók vízjárását
• elősegítheti a folyók hajózhatóságát
• öntözési lehetőséget biztosít
• turisztikai látványosság
• vízi sportok helyszíne
• a vízerőmű megváltoztathatja a vízjárást
• a vízmélység változása az élőhelyekre, és így időlegesen a táplálékláncra
is hatással van
• korlátozza a víziállatok vándorlását
• a gát mögött halmozódó hordalékot kotorni kell

Összefoglaló kérdések, feladatok

Fogalmak 1.  Készíts egyszerű vázlatrajzot Amerika vizeiről (Columbia, Colorado,

vízválasztó • vízgyűjtő terület • vízhozam
• tölcsértorkolat • deltatorkolat • vízesés
• morotvató • tóvidék • Columbia • Colorado
• Mississippi • Nagy-tavak • Panama-csatorna
• Orinoco • Amazonas • Paraná • La Plata
Mississippi, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Orinoco, Amazonas, Paraná,
La Plata, Titicaca)!
2.  Foglald össze a gondolattérkép alapján Amerika vízrajzának legfőbb
jellemzőit!
3.  Érveljetek a vízerőművek építése mellett és ellen a gondolattérkép
segítségével!

137
 4.
Amerika földrajza
Az ezerarcú Amerika
Amerika társadalomföldrajza
A Kolombusz által 1492-ben felfedezett Újvilág valójában csak nekünk, európaiaknak számított újnak.
A földrészen már jóval az európaiak megjelenése előtt fejlett indián kultúrák léteztek. A felfedezések és a gyar-
matosítás szinte teljesen átformálta a kontinens arculatát népek és kultúrák kavalkádját hozva létre. A felfe­
dezők nyomán tegyünk mi is egy nagy utazást Amerikában!

1.  Emlékezz vissza, Amerika sokszínű népessége

hogy kik az inuitok!
Hogyan élnek?? Amerika őslakói az indiánok és az inui­tok.
Az utolsó jégkorszak legvégén, sőt egészen
8000 évvel ezelőttig keltek át őseik a Be-
2.  a) Mit tudsz az ring-szoros helyén húzódó földhídon Ázsi-
indiánokról? ából Amerikába. Fokozatosan terjeszked-
b) Milyen volt a hagyo- tek dél felé, több ezer év alatt benépesítették
mányos életmódjuk? az egész kontinenst. A Közép- és Dél-Ameri­
c) Sorolj fel indián ká­ban létrejött indián kultúrák magas szin­-
törzseket! ­tű tudományos, műszaki ismereteikre tá-
maszkodva jól szervezett városállamokat Gyarmatok (1750 körül)
hoztak létre. spanyol terület
3.  A Bering-szorost A 16. században kibontakozó nagy föld­ spanyol igény
ma tenger borítja. rajzi felfedezések során megindult Ame­- portugál terület
13-18 000 évvel ez- rika gyarmatosítása és az európaiak be- brit terület
előtt mégis itt keltek vándorlása (4.1.). A gyarmatosítás követ­ brit igény
át Ázsiából száraz láb- kezménye, hogy Amerika nyelvileg és kul­- francia terület
bal Amerika őslakói, turálisan két részre osztható. A Mexikó orosz terület
a ké­sőbbi indiánok. északi határát képező Rio Grande folyótól 4.1. Gyarmatok Amerikában a 18. század
Hogyan lehetséges ez? északra elterülő Angol-Amerikán két ál- közepén
lam, az Amerikai Egyesült Államok (USA)
és Kanada osztozik. A Közép- és Dél-Ame-
rika jelentős részét meghódító spanyolok
és portugálok újlatin nyelvcsaládba tartozó
nyelvüket is magukkal hozták. Innen ered
a terület országainak összefoglaló elneve-
zése: Latin-Amerika.

Az aranyra, kincsre éhes európai gyarmatosí-

tók kegyetlen harcok során elpusztították az
indián kultúrákat. Az embertelen bánásmód,
a behurcolt betegségek és járványok követ-
keztében az őslakosok száma egy évszázad
alatt tizedére csökkent. Munkaerejük pótlá-
sára Afrikából tömegesen hurcoltak be fekete
bőrű rabszolgákat az ültetvények megműve- 4.2. A híres inka város, a hegytetőre épített
lésére.
Machu Picchu romjai
Nézz utána, hogy miért hagyták el lakói? Mikor
fedezték fel az európaiak?

138
 Latin-Amerikában különösen jellemző
volt a különböző emberfajták keveredése
(4.3.). A spanyol és portugál gyarmatosí-
tók leszármazottai, a kreolok mellett ezek a
kevert népek alkotják ma a lakosság jelen-
tős részét. A népességszám növekedésének
üteme Latin-Amerikában jóval nagyobb,
mint Angol-Amerikában, ezért nagyon
fiatal a társadalom, magas a 15 éven aluli
korosztály aránya a népességen belül.

4.4. Gyerekek egy amerikai iskolában

europid Előnyök Hátrányok

kultúrák ötvöződése, kölcsönös pozitív kultúrák összemosódása,
mulatt mesztic hatások hagyományok eltűnése
beolvadás a többségi népcso-
a népesség genetikai felfrissülése
portba
negrid zambo mongolid
(itt indián) egymás elfogadása, tolerancia gyökértelenség
különböző kultúrák közötti közvetítés,
társadalmi feszültségek tompítása

4.3. Az emberfajták keveredése Latin-Amerikában 4.5. Az emberfajták keveredésének előnyei és hátrányai

Véleményed szerint az adott társadalom számára inkább előny vagy hátrány
Az óriásvárosok és a magá- a különböző emberfajták keveredése? Indokold a válaszodat!
nyos települések kontinense
Az amerikai népesség több mint három-
negyed része városlakó. A városfejlődés
(közismert nevén: urbanizáció) nagyon
gyors a kontinensen. Egyrészt azt jelenti,
hogy a vidéki településeken terjed a városi
életmód, fejlődik a lakosságot kiszolgáló
infrastruktúra, szélesednek a szolgáltatási
intézmények, ez a városiasodás folyamata.
Másrészt együtt jár a városok területének
terjeszkedésével, a falusi lakosság váro-
sokba költözésével, ezáltal a városlakók
számának gyarapodásával, azaz a városo-
dással.
A városfejlődés jellege nagyon külön-
böző a kontinens két részén. Latin-Ame-
rikában a szegényebb vidéki területekről
óriási tömegek áramlanak a több milliós
óriásvárosokba, amelyek körül gyakran
hatalmas nyomornegyedek alakulnak ki
(4.6.). Az itt élő emberek a nagyváros von-
zásában, hatalmas szegénységben és rossz 4.6. Egy nyomornegyed (favela) Rio de Janeiro külvárosában
életkörülmények között élnek. Jellemezd a nyomornegyedet a kép alapján!

139
Amerika földrajza
a növekvő nagy-
városba beolvadt
elővárosok kisebb városok

rossz állapotú
lakások, gyárak

főútvonalak
kertes családi házak
központi üzleti negyed

4.7. Tipikus előváros az USA-ban

Szerinted miért ilyen az elővárosok szerkezete és külleme?

4.  a) Mutasd be Sok helyen a nagyváros és elővárosainak

összefüggő településegyüttese, az ún. agg­ Észak-Amerikában a több milliós óriásvárosok
a 4.7. ábra alapján,
magjának túlnépesedése, zsúfoltsága követ-
hogyan terjeszkednek lomeráció alakult ki. Az USA-ban az óri- keztében megindult a lakosság kitelepülése
az agglomerációk! ásvárosok és a körülöttük kialakult agg­ a környező, élhetőbb településekre (4.7.).
b) Mi lehet az agglo­me­- lomerációk összeolvadásából hatalmas
rációk bővülésének kiterjedésű összefüggő városövezetek jöt-
a következménye tek létre az atlanti partvidék északi részén, Farmtípusok
a nagyvárosokban a Nagy-tavak vidékén. A farmok nemcsak települések, hanem gazda-
ságok is. Jellemző tevékenységeik különböző-
és a környező települé- Az észak-amerikai kontinensrész település-
ek:
seken? hálózatának jellegzetes elemei a magányos • növénytermesztés (kukorica, szója, szálasta-
c) Csoportosítsd települések, a farmok. Központjukban a la- karmányok, burgonya, cukorrépa)
a következményeket kóházak és a hozzá tartozó gazdasági épü- • istállózó állattartás (szarvasmarha, sertés)
aszerint, hogy előnyö- letek általában egy-egy család tulajdonában • vegyes gazdálkodás (növénytermesztés és
istállózó állattartás)
sek vagy hátrányosak! vannak. Saját ellátásukon túl eladásra ter- • legeltető állattartás
melnek.

4.8. Jellegzetes amerikai farm az USA Wisconsin államában és egy farm konyhája (kis kép)
Mire szolgálnak a képen látható farm egyes épületei?

140
A farmok, ültetvények, nagy-
birtokok kontinense
Amerika mezőgazdasága a kontinens ter­
mészeti és társadalmi sokszínűségé­hez iga-
zodva rendkívül változatos. Észak-Ame-
rikában a nagy területű, általában csa-
ládi tulajdonban lévő, szinte teljesen gépe-
sített, árutermelő mezőgazdasági nagy-
üzemek, a farmgazdaságok a meghatáro-
zóak.
Az Észak-Amerika déli területein meg­-
jelenő ültetvényes gazdálkodás a forró
övezetben általánossá válik. Ezeken a nagy
kiterjedésű ültetvényeken bérmunkások
dolgoznak. Az ültetvényekre a monokul-
túra jellemző, ami azt jelenti, hogy hatal-
mas területeken csak egy-két növényfélét
termesztenek. Előnye, hogy a termelés
könnyebben gépesíthető, és a munkafolya-
matok hatékonyabban szervezhetők.
Latin-Amerikában a nagybirtokokon
gazdálkodnak. A birtokokat gyakran kis
par­cellákra darabolva adják bérbe. A bérlő
többnyire a termés bizonyos részével fizeti
meg a bérleti díjat.
Az esőerdők belsejében a világtól el-
zártan élő, egyre kisebb lélekszámú indi-
án törzsek a természeti adottságokhoz jól
alkalmazkodó égető-talajváltó gazdálko-
dást folytatnak. A törzsi vagy a faluközös-
ségek ezeken az erdőirtványokon elsősor-
ban önellátásra főként maniókát, babot,
kukoricát, tököt, burgonyát termesztenek.
Fogalmak
emberfajta • indián • rabszolga • városfejlő-
dés • városodás • városiasodás • óriásváros •
agglomeráció • városövezet • farmgazdaság •
ültetvény • monokultúra • bérmunka • nagy-
birtok • talajváltó gazdálkodás • Angol-Ame­
rika • Latin-Amerika
Farmgazdaság
gazdasági épületek, munkagépek,
alapanyagok: növényvédő szerek, műtrágyák
gépek,
üzemanyag,
műtrágya,
növényvédő
szerek,
tenyészállatok
termékek: gabona, cukorrépa,
növénytermesztésre
szolgáló földek
burgonya, szója, takarmány-
növények, tenyészállatok
szerves trágya takarmány
állattenyésztésre
termékek: tej, tejtermékek,
hús, húskészítmények,
szolgáló földek
gyapjú, vágóállatok
4.9. A vegyes gazdálkodású farmokon a termelés részfolyamatai szorosan
egymásra épülnek
a) Mutasd be, hogyan épülnek egymásra a gazdálkodás egyes fázisai!
b) Miért jelent biztonságot a farmer számára a vegyes gazdálkodás?
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Hasonlítsd össze Észak- és Dél-Amerika népességének összetételét!
Milyen hasonlóságok és különbségek jellemzik ezeket?
Milyen történelmi okokra vezethető vissza mindez?
2.  Mutasd be egy észak-amerikai jómódú és egy dél-amerikai nagyváros
szegénynegyedében élő kortársad egy napját!
Milyen hasonlóság, illetve különbség jellemzi „észak” és „dél” mezőgazdaságát?
3.  Tegyünk képzeletbeli utazást az amerikai kontinens országain keresz-
tül! Az országok nevét nem áruljuk el, csupán legfontosabb jellemzőiket,
jelenségeiket említjük. Feladatod, hogy kitaláld, mely államokról van szó.
Repülőgépre szállunk a „juharlevél országában”, majd néhány órás út meg-
tétele után a szivarok szigetén landolunk. Innen áthajózunk a reggae szi-
getére, ahonnan Bob Marley és sok kiváló rövidtávfutó is származik. Itt sem
maradhatunk azonban sokáig, mert vár ránk a kaktuszok és a tequila földje.
Innen autóval haladunk tovább a „Szent Megváltó” országába, hogy onnan
„gazdag parton” keresztül megérkezzünk a „csatorna országába”. A kávé
és kábítószer hazája következik, majd „Kis Velencében” találjuk magunkat.
Onnan az „Egyenlítőbe”, majd az inkák földjére látogatunk. A világ legma-
gasabban fekvő fővárosának országa után a szamba és a futball hazája
lesz következő állomásunk, hogy végül megérkezzünk abba az országba,
aminek „jó szelű” fővárosában végre megpihenhetünk…
141
 5.
Amerika földrajza
A „korlátlan lehetőségek hazája”?
Az Amerikai Egyesült Államok
Amerika az elmúlt évszázadokban emberek millióit vonzotta ellenállhatatlanul. A hatalmas szabad föld-
területek, az arany, a gyors meggazdagodás reménye, az „amerikai álom” sokakat vett rá, hogy életüket kockáz-
tatva átszeljék az óceánt, és az Újvilágban keressenek új hazát maguknak. Látogassunk el mi is a „korlátlan
lehetőségek hazájába”!

1.  Nézz utána, mit Az Egyesült Államok születése

jelképeznek az Ameri-
kai Egyesült Államok Az Amerikai Egyesült Államok (angolul
zászlajában a sávok United States of America, rövidítve USA)
és a csillagok? a 16–18. század folyamán az atlanti part-
vidéken létrejött 13 angol gyarmat függet-
lenedésével jött létre. Az amerikai Füg-
getlenségi Nyilatkozat kiadásának napja
(1776. július 4.) azóta is a legjelentősebb
nemzeti ünnep az államban.
2.  a) Mutasd be A szövetségre lépő alapító államok
Terület: 9,8 millió km2
az atlasz térképeinek fokozatosan terjeszkedtek nyugat felé a Lakosság: 324 millió fő (2016)
segítségével és az földrészen. Vásárlással, háborúkkal, az in­- Főváros: Washington
Amerikáról tanultak diánok földjeinek elvételével gyarapodott Államforma: szövetségi köztársaság
alapján az ország ter- az ország területe. A vadnyugat meghó­
mészeti adottságait! dításában fontos szerepet játszott a gyor­-
b) Melyek segítették a san kiépülő vasúthálózat. Az utolsóként Az Amerikai Egyesült Államok területe egysze-
gazdaság fejlődését? megszerzett terület, a Csendes-óceán déli rűen megrajzolható, leginkább egy téglalapra
részén elterülő Hawaii-sziget 1898-ban lett vagy egy fejre állított trapézra hasonlít. Rajzold
az USA 50. tagállama. meg a füzetedbe ennek megfelelően az USA
Az Amerikai Egyesült Államok terüle­ vázlatos határait! Töltsd meg a vázlatot tarta-
lommal: írd be az államok határait, rajzold be
tét és népességének számát tekintve is a a domborzatot meghatározó hegységek vonu-
Föld harmadik legnagyobb állama. A vi­- latait, tavakat, folyókat!
lággazdaság egyik vezető szereplőjeként Miért volt viszonylag könnyű dolgod? Milyen
az amerikai gazdaság adja a világtermelés hatással van a domborzat az ország éghajla-
tára?
közel egyötöd részét.

Sokszínű népesség a lehető-

3.  Az amerikaiak ségek hazájában
történelmükben
legendás szerepet Az USA fejlődésének egyik motorja a be-
tulajdonítanak a May- vándorlás volt a 19-20. század folyamán.
flower nevű hajónak. 1800 körül még csupán alig 4 millióan él-
a) Nézz utána, miért! tek a terjeszkedő állam területén. 200 évvel
b) Hogyan kötődik később a lakosok száma már 250 millióra
a hajó utasaihoz az nőtt. Mi vonzotta az embereket a lehető-
amerikaiak egyik ségek országába? A nyugati országrész-
hagyománya, a Hála- ben lévő hatalmas szabad földterületek,
adás napja? a munkalehetőségek, amelyeket a fejlő- 5.1. Ilyen volt a Mayflower

142
 millió fő Bevándorlók száma
dő ipar kínált, a magas munkabérek és az 4.  Magyarázd el,
9
aranyérctől remélt gazdagság („aranyláz” hogy mely folyamatok
8
Kaliforniában, Alaszkában). 9 miatt gazdagok az ál-
7
Az európai hódítók fokozatosan egyre 8 lamok aranyércben?
6
nyugatabbra szorították az őslakos indiá- 7
5
nokat. Elvették földjeiket, és a 19. század 6
4
5.  Az Amerikai
második felében rezervátumokba kény- 5
3
Egyesült Államokat
szerítették őket. 4
2
gyakran nevezik
Az afroamerikaiak fokozatosan har- 3
1
a „népek olvasztóté-
colták ki az egyenjogúságukat. A déli álla- 2
0
gelyének” is. Mit jelent
mokban és az északi nagyvárosokban ma is 1 1841
- 1881- 1901
1850 1890 1910
- 1911
- 1921
- 1931
- 1951
- 1981
- 2001
-
1920 1930 1940 1960 1990 2010
ez a kifejezés? Miért
a lakosság jelentős hányadát adják. Alacso- 0
Európa Kanada Latin-Amerika Ázsia használják az USA-ra?
1841
- 1881- 1901- 1911
- 1921- 1931 1951 - és
- 1981
- Afrika 2001
-
Ausztrália
1850 1890 1910 1920 1930 1940 1960 1990 2010
nyabb képzettségük, ezért szegénységük 2020 2050
EurópaBevándorlók
Kanada Latin-Amerika Afrika Ázsia és
összetétele (előrejelzés)
fo­kozza az elkülönülésüket. Ausztrália 6.  a) Hogyan vál-
2020 2050
Az elmúlt évtizedekben – elsősorban tozott a bevándorlók
a bevándorlásnak köszönhetően – dina- száma az elmúlt több
mikusan nőtt a spanyol ajkúak aránya. mint másfél évszá-
A szintén bevándorolt ázsiai népesség zadban?
többsége a nyugati államokban él, a keleti b) Hogyan változik
nagyvárosokban pedig külön negyedek- a bevándorlók össze-
ben (pl. kínai negyed) telepedtek le. európai latin-amerikai afroamerikai
tétele?
Az Amerikai Egyesült Államok lakossá- ázsiai és polinéz indián és inuit c) Fogalmazd meg
gának több mint háromnegyed része vá- európai latin-amerikai afroamerikai a kördiagramok alap-
ázsiai és polinéz indián és inuit
rosokban él. A több milliós óriásvárosok ján a jövőbeli változás
és a környezetükben kialakuló agglomerá- 5.2. A bevándorlók száma és összetétele az lényegét!
ciók országában járunk. Az USA település- USA-ban
hálózatának másik jellegzetességei a magá­- 7.  a) Melyek a vá­
nyos települések, a farmok. rosfejlődés jellemzői
az USA-ban?
b) Hogyan alakulnak
Gyakran mondják, hogy az amerikaiak rend- ki a több milliós agg-
kívül mozgékonyak. Ez azt jelenti, hogy több- lomerációk?
ször is költöznek életükben (családostól is), ha c) Az USA mely terüle­-
életkörülményeik vagy munkájuk úgy kívánja. tein alakultak ki a leg-
A történelem során alapvetően három irány-
nagyobb összefüggő
ban vándoroltak:
• keletről nyugatra: az országba érkező tele- városövezetek?
pesek a keleti partvidékről költöztek az ország
belső területeire; 8.  Szerinted
• délről északra: később a déli államokból fő- miért épülnek a vá­ro­s-
leg afroamerikaiak vándoroltak északra mun-
kahelyet keresni; központokban eget
• északról délre: nem túlságosan régi jelen- ostromló irodaházak,
ség, hogy az emberek az éghajlat, a modern üzleti központok?
iparágak vonzereje vagy éppen nyugdíjas éveik
nyugodt eltöltése miatt az úgynevezett „nap­
fényövezetbe” költöznek.
Ezeken túl szinte minden vándorlási irány jel-
lemző, bár inkább kisebb távolságokra, főleg
vidékről a városokba, illetve a városokból az
agglomerációkba.
5.3. New York városközpontjának felhőkarcolói

143
Amerika földrajza
9.  a) Keress az hatalmas szabad földterületek A lehetőségek országából
USA domborzati tér-
a világ vezető nagyhatalma
képén olyan tájakat, természeti erőforrások gazdagsága
ahol az ásványkincsek (termőföld, erdők, ásványkincsek) A 18. század végén létrejött fiatal Amerikai
alapozták meg a gaz- Egyesült Államok alig száz év alatt a világ-
daság fejlődését! bevándorlók gazdaság vezető hatalmává vált. A kibon-
b) Melyek ezek az (szakképzett munkaerő, növekvő belső piac) takozó ipari forradalom szédítő tempója az
ásványkincsek? amerikai gazdaságot (Angliát megelőzve)
c) Mely iparágak nagyfokú gépesítés a 19. század végére a világ élére repítette.
épültek ezekre az (nagyobb üzemméret, olcsóbb termelés) De minek köszönhető ez az elképesztő fej-
ásványkincsekre? lődés (5.4.)?
hazai gazdaságot támogató A gyorsan fejlődő amerikai gazdaság-
kereskedelempolitika (védővámok) nak egyre több nyersanyagra volt szüksé-
ge, hogy kielégíthesse az egyre jelentősebb
ipar növekvő igényeit. A folyamatosan bő­­-
dinamikus gazdasági fejlődés vülő termelés miatt új külső piacokat kel-
lett találniuk, ahol eladhatták az előállí-
tott termékeiket. A  vállalatok kezdetben
az USA a világgazdaság
Latin-Amerika bányakincseit igyekeztek
vezető hatalma
megszerezni, illetve ezekben az orszá-
gokban adták el a termékeiket. Így a kö-
5.4. Az Egyesült Államok fejlődését meghatá- zép- és dél-amerikai országokban az USA
rozó főbb tényezők a 19-20. században befolyása egyre erőteljesebbé vált nemcsak
Olvasd le az ábráról, hogy mely tényezőknek gazdasági, de politikai téren is.
köszönhető az USA dinamikus gazdasági fejlő- A megerősödő amerikai cégek a 19. szá-
dése az elmúlt két évszázadban! zad második felében tovább terjeszked-
tek, egyre több vállalatot alapítottak Kana-
dában és Nyugat-Európában is. Az így ki-
alakuló óriásvállalatok (monopóliumok)
fokozatosan uralmuk alá vonták az egyes
iparágakat, felosztották a világpiacot, meg-
határozták a nyersanyagok és a termékek
árát. Fokozatosan létrejöttek a több orszá-
gon átnyúló világcégek.
Az USA gazdasági és politikai vezető
szerepe a világban a 20. század második fe-
lében teljesedett ki igazán. Mivel a két vi-
lágháború nem érintette a területét, nem
szenvedett anyagi károkat a hadiszállítá-
sokból és a nyugat-európai újjáépítésből
jelentős haszonra tett szert, vezető szere-
pe megszilárdult. A világgazdaság megha-
tározó pénzneme az amerikai dollár (USD)
lett, a New York-i Értéktőzsde pedig a vi-
5.5. A New York-i Értéktőzsde, a világgazdaság pénzügyi központja lág legjelentősebb pénzügyi központjává
Nézz utána, hogy mi történik a tőzsdén! vált (5.5.).

144
 Napjainkban a világgazdaság jelentősen változik. Az Európai 2014 Vállalat neve
Unió, Délkelet-Ázsia és Kína megerősödésével egy többközpon-
tú gazdasági rendszer alakult ki. Emiatt az amerikai gazdaság 1. Apple
szerepe mérséklődik. Részesedése a világtermelésből folyamato-
san csökken, 2014 végére pedig Kína gazdasági teljesítménye már 2. Samsung Group
megelőzte az Egyesült Államokét.
3. Google

4. Microsoft

5. Verzion

6. GE

7. Amazon.com

8. AT&T4

9. Walmart

10. IBM

5.7. A világ legértékesebb márkái

(a Brand Finance Global szerint)
Nézz utána, hogy mely országokban vannak
a felsorolt vállalatok központjai!

Vállalat neve Ország Gazdasági ág

1 Walmart USA kereskedelem
2 Royal Dutch Hollandia kőolaj kiter­
Shell Egyesült melés és fel­-
Királyság dolgozás
3 Sinopac Kína kőolaj kiter­
melés és fel­-
dolgozás
4 China Natio- Kína kőolaj kiter­
nal Petroleum melés és fel­-
Corporation dolgozás
5.6. New York központi üzleti negyede, Manhattan éjszakai fényei 5 ExxonMobil USA kőolaj kiter­
A város mely jellegzetességeit ismered fel a képen? melés és fel­-
dolgozás
5.8. Az öt legnagyobb cég a világban (2014)

Fogalmak Összefoglaló kérdések, feladatok

rezervátum • afroamerikai • óriásvállalat • vi­
lágcég • világgazdasági nagyhatalom • több­
központú gazdasági rendszer • Washing­ton
• New York
1.  Gyűjtsd össze, mely tényezőknek köszönhető az USA dinamikus
gazdasági fejlődése az elmúlt két évszázadban!
2.  Igazold az 5.7. és 5.8. táblázatok adataival az USA meghatározó
szerepét a világban!

145
 6.
Amerika földrajza
A világgazdaság óriása
Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága
Coca-Cola, Pepsi, McDonald’s, Ford, Apple, IBM, Nike, Google, Facebook, HP, Microsoft… Hosszasan sorolhat-
nánk azokat a világmárkákat, amelyekkel nap mint nap találkozunk az utcán, az interneten, a reklámokban
vagy a háztartásban, s talán eszünkbe sem jut, hogy egy közös mindenképpen van bennük: amerikaiak.

1.  Miért fejlődött A világgazdaság vezető Ma már a korszerű ipar kevésbé kötődik
rendkívül gyorsan
hatalma az ásványkincs-lelőhelyekhez, egyre füg­
az USA gazdasága getlenebbé válik a természeti adottságok-
a 19–20. században? A mindenki által ismert amerikai cégek és tól. A fejlődés ma már elsősorban azokhoz
Készíts listát az márkák jelképezik legkézzelfoghatóbban az a (gyakran rangos egyetemekhez köthető)
okairól! Amerikai Egyesült Államok gazdasági ere- ku­tatóközpontokhoz kötődik, ahol a tudó-
jét és a világgazdaságban elfoglalt helyét. sok, mérnökök folyamatosan modernebb,
A gazdaság vezető ágává a szolgáltatások jobb termékek és szolgáltatások fejleszté-
váltak: a nemzeti össztermék háromnegyed sén dolgoznak. A hagyományos iparágak
2.  A gazdaság része abból származik, és a munkaerő több mellett az új csúcstechnológiát alkalma-
mely ágazatait sorol- mint 80%-a abban is dolgozik. Világszerte zó iparágak váltak meghatározóvá, mint
nád a szolgáltatások- különösen felértékelődő pénzügyi folya- az elektronikai és a számítástechnikai ipar,
hoz? matok és szolgáltatások terén az Egyesült a telekommunikációs iparágak (pl. televí-
Államok szintén nagyhatalom. zió, távközlési műholdak, mobiltelefonok,
Az ipar fejlődésében évszázadokon át internettechnológia), az atomipar (pl. atom-
meghatározó szerepet játszó tényezők erőművek berendezéseinek gyártása, atom-
(természeti erőforrások és a bevándorlás) erőművek üzemeltetése) vagy az űrkutatás.
3.  Mely tényezők szintén átértékelődnek. Napjaink gazdasá- A kialakuló kutatóbázisok, technológiai
határozzák meg gában legfontosabb szempont a termelé- övezetek egyik tipikus példája a Szilícium-
a termelékenységet? kenység növelése (6.1.). völgy (6.2.). Innen indult világhódító útjá-
ra többek között a mikroprocesszor (chip)
korszerű technológia hatékony
vagy a személyi számítógép. Az itt műkö-
munkaszervezés, dő cégek a legjobb tudósokat, mérnököket,
információáramlás gazdasági szakembereket alkalmazzák. Ma
már az USA-ban több mint 100 hasonló
kutatás és fejlesztés technológiai övezet létesült, amelyek hoz-
zájárulhattak a tudásalapú társadalom
megvalósulásához.
nagy termelékenység

A Szilícium-völgy történe-
tével szorosan összekap-
csolódik a képen látható
szállítási költségek személy, akinek valame-
szakképzett
csökkentése lyik találmányát biztosan
munkaerő
használtad már, vagy ép-
pen ott lapul a zsebedben.
6.1. A termelékenység növelését elősegítő
Ki ő?
tényezők
Hogyan segíthetik elő ezek a tényezők az ipar Készítsd el a füzetedben a Facebook profilját!
termelékenységének növelését? Keress példákat!

146
 Az amerikai gazdaság a világtermelés­
nek közel 20%-át adja. Működéséhez ha-
talmas mennyiségű energiára és ásványkin-
csekre van szükség. A világon kitermelt
ásványi nyersanyagok és energiahordozók
közel egynegyed részét az USA fogyasztja
el. A jelentős hazai készletek mellett éppen
ezért fontos a behozatal. Az ércek zöme La-
tin-Amerikából és Kanadából származik.
Kőolajat főként Mexikóból, Venezuelából
és a Közel-Keletről hoznak be.
Az USA energiagazdasága évtizedek
óta a szénhidrogénekre épül: a világon
a legtöbb földgázt és kőolajat kitermelő
or­szágok között van. Az elektromos áram
termelését elsősorban atomerőművek épí-
tésével fokozzák. Az USA a világ egyik leg-
nagyobb uránérctermelője. A hőerőmű-
vekben elégetett feketekőszén jórészt az 6.2. A Szilícium-völgyben működő világcégek
Appalache nyugati oldalán található bá- a) Nézz utána, miért kapta ezt a nevet a terület!
nyákból származik. A nagy esésű folyókra b) A szolgáltatás és az ipar mely ágaiban tevékenykednek e cégek?
(Tennessee, Columbia, Colorado) épülő c) A mindennapi élet mely területein találkozhatunk e a cégek termékeivel,
vízerőművek olcsó energiával látják el a illetve szolgáltatásaival?
gazdaságot (kohászat) és a lakosságot.
Seattle
Átalakuló gazdasági körzetek
Nyugati Boston
A 20. század közepére az Amerikai Egye-
körzet
sült Államokban kialakult gazdasági kör- Északi
Chicago New York
San Francisco
zetek elsősorban az ásványi nyersanyagok körzet
közelében szerveződtek. Az új, modern
ipar­ágak megjelenésével az ipari termelés Los Angeles
területei átrendeződtek (6.3.).
A Nagy-tavak menti iparvidéken a ko- Déli körzet
Atlanta
hászat és a nehézipar szerepének csökke-
nésével új csúcstechnológiai ágazatok Houston
(pl. elektronikai ipar) is megtelepedtek.
Miami
Az or­szág harmadik legnépesebb nagyvá-
rosa, Chicago az ország egyik legforgal- számítógépgyártás űrkutatás pénzügyi
szolgáltatások
masabb vasúti és légi csomópontja. biológiai kutatások,
biotechnológia telekommunikáció,
Az észak-atlanti partvidéken az óriás- távközlés
filmgyártás turizmus
városok a hardver- és szoftvergyártás, a
telekommunikáció és a biotechnológia 6.3. Az Amerikai Egyesült Államok hagyományos gazdasági körzetei
központjai. A kutatásoknak a világhírű és a fejlődésüket segítő tényezők
egyetemek (pl. Harvard, Yale, Columbia) a) Állapítsd meg az atlasz segítségével, hogy mely ásványkincsek segítették
biztosítják a megfelelő tudományos bázist. az egyes gazdasági körzetek fejlődését?
A déli körzet hatalmas kőolaj- és föld- b) Mely iparágak települtek ezekre az ásványkincsekre?
gázlelőhelyei a modern vegyipar alapját c) A Nagy-tavak vidékét gyakran nevezik „rozsdaövezetnek” is. Mi indokolja
teremtették meg. Ennek köszönhetően vált az elnevezést?

147
Amerika földrajza
sokoldalú nagyvárossá Dallas. A bővizű
folyókra épült vízerőművek a nagy energi-
aigényű alumíniumkohászat és atomipar
fejlődését tették lehetővé. A Latin-Ameri-
kából behozott kőolaj, ércek és mezőgaz-
dasági termékek a nagy kikötőváros, New
Orleans és környékének iparát éltetik. At-
lanta a térség pénzügyi központja és a Co-
ca-Cola székhelye.
Az ország harmadik nagy ipari területe
a Csendes-óceán partvidékén található.
A térség alumínium- és színesfémkohásza-
ta a Sziklás-hegység érceit és a hatalmas ví-
zerőművek olcsó villamos energiáját hasz­-
nosítja. Alaszka és Kalifornia kőolajára je-
6.4. A déli „napfényövezet” központja, Miami szállodái és csodálatos lentős vegyipar települt. Miután az ország
tengerpartja turisták tízezreit vonzza Floridába erdőállományának jó része itt található,
Amerikaiak tömegei költöztek az elmúlt évtizedekben az északi államok- a körzet a fa- és papíripar fontos területe.
ból délre. A kellemes éghajlaton túl milyen okokkal magyarázod ezt a fajta A körzet a hadiipari beruházásoknak fő
országon belüli vándorlást? szín­tere, aminek következtében a rakéta-
és a repülőgépgyártás, valamint az atom­
ipar talált itt otthonra.

Modern, árutermelő
mezőgazdaság
A mezőgazdaság az amerikai munkaválla-
lóknak 2%-át foglalkoztatja, az Egyesült
Államok a világ legnagyobb élelmiszer-
és takarmányexportőre. Ennek ellenére
a mezőgazdaság a legmodernebb techno-
lógia se­gítségével magas terméshozamokat
tud elérni. A nagy területű farmokon folyó
erősen szakosodott mezőgazdasági terme-
erdőgazdálkodás gabonatermesztés rizstermesztés lés övekbe rendeződött.
(búza, kukorica)
rét- és legelőgazdálkodás gyümölcs, zöldség
tavaszi búza termesztés
tej- és kertgazdálkodás, déligyümölcs,
takarmánytermesztés őszi búza termesztés zöldségtermesztés
városellátó gazdálkodás vegyes gazdálkodás terméketlen terület

6.5. A mezőgazdasági termelés övei az USA-ban

a) Hogyan alkalmazkodott az egyes mezőgazdasági övek termelése az
éghajlati adottságokhoz és a fogyasztópiac sajátos igényeihez?
c) Az ország északi területein miért tavaszi és nem őszi búzát termeszte-
nek a szántókon?
c) Hogyan kapcsolódik egymáshoz a növénytermesztés és az állatte-
nyésztés a Mississippi-alföld északi és középső részén?
d) Az élelmiszeripar mely ágai épülnek a Mississippi-alföldön a növényter-
mesztésre és az állattenyésztésre? 6.6. Művelés alá vont területek a levegőből
Miért kör alakúak a megművelt területek?

148
6.7. Az amerikai kultúra hatása
a) Mit, milyen szokást jelképeznek a képek?
b) Bővítsd a sort! Gyűjts további olyan amerikai jel-
legzetességeket, amelyek egyre terjednek Európában!

Fogalmak
technológiai övezet • tudásalapú társada-
lom • ipari körzet • Szilícium-völgy • déli terü-
Összefoglaló kérdések, feladatok
letek • Nagy-tavak • Észak-atlanti partvidék •
csendes-óceán-partvidéki gazdasági körzet • 1.  Hogyan és miért alakultak át az utóbbi évtizedekben az egykori
Chicago • Dallas • Houston • New Orleans • gazdasági körzetek?
Alaszka • Kalifornia • San Francisco • Los An- 2.  Hasonlítsd össze a gazdasági körzetek gazdasági életét táblázatban!
geles • Atlanta 3.  Miért alakultak ki mezőgazdasági övek?

149
 7.
Amerika földrajza
Az indián kultúrák földjén
Latin-Amerika gazdasága
Amerika első felfedezőit a 16-17. században kalandorok sokasága követte. Céljuk a mesés gazdagságáról híres
Eldorádó felkutatása, kincseinek megszerzése volt. Az európaiak a legendás várost soha nem találták meg,
mégis arannyal, ezüsttel és drágakövekkel roskadásig megrakott hajókkal tértek haza. Megmaradt-e a térség
gazdagsága napjainkra?

1.  a) Hol húzódik A múlt öröksége Több olyan írással is találkozhatunk,

Észak- és Latin-Ame­ amely Latin-Amerikát a fiatalok konti-
rika határa? Latin-Amerika államai a 19. század első nenseként mutatja be. Helyes-e ez a jelző?
b) Mely részekre oszt- felében jöttek létre. A spanyol vagy portu- Ha­sonlítsd össze a térség népességére vo-
juk Latin-Amerikát? gál gyarmati sorból felszabadulva azon- natkozó1950-es, illetve 2015-ös adatokat
c) Foglald össze ban hamarosan a gazdaságilag egyre erő- Afrikáéval! (A táblázatban az első adat
röviden Latin-Ameri- sebbé váló Amerikai Egyesült Államok 1950-re, a második 2015-re vonatkozik.)
ka természetföldrajzi befolyása alá kerültek. A közös történel-
adottságait! Használd mi és gazdasági múlt, a hasonló természeti Latin-
Afrika
az atlaszt! adottságok miatt országai között több ha- Amerika
sonló vonás van. Népesség- 68 millió fő/ 229 millió fő/
szám 630 millió fő 1 166 millió fő

A) Kiszolgáltatottan – a piacra 14 év alatti

2.  a) Mire utal gyermekek 72%/40% 75%/ 73%
termelő ültetvények aránya
a „Latin-Amerika”
elnevezés? A forró övezetben és a meleg mérsékelt Átlagéletkor
19,9 év/ 19,2 év/
b) Mely nyelvcsalád- övben az egykori gyarmatosítók hatal- 29,0 év 19,6 év
ba tartoznak a latin- mas ültetvényeket alakítottak ki, amelyek Egy anya 5-6/2-3 gyer- 6-7/4-5 gyer-
ame­rikai országok napjainkig fennmaradtak. Az ültetvények „átlagosan” meket szül meket szül
hivatalos nyelvei? terményeit (pl. kávé, cukornád, szója, na- A népesség-
26 év alatt/ 34 év alatt/
c) Mely népek lakják rancs, banán, dohány, kakaó, kaucsuk, szám meg-
60 év alatt 28 év alatt
duplázódik
napjainkban Latin- gyapot) a világpiacon értékesítik. Azonban
Amerikát? a bevétel nagymértékben függ a világpiaci
áraktól.

3.  a) Hogyan Fogalmazz meg minél több olyan kérdést,

nevezzük a nagy terü- amely segíti az adatok összehasonlítását!
leten egyféle növényt Ne csak egy konkrét adatra kérdezz rá, azt
ter­mesz­tő gazdálko- ugyanis önmagában nehéz értelmezni!
A kérdésekkel a folyamatokra, összefüggé-
dási formát?
sekre próbálj meg rámutatni! Például ha
b) Milyen előnyei és
azt kérdezed, hogy mekkora volt a gyerme-
hátrányai vannak? kek aránya 1950-ben Latin-Amerikában,
csupán egy adatot (72%) kapsz válaszul.
Ha azonban azt kérdezed, hogy hogyan
változott a gyermekek aránya 1950 és 2015
között a két területen, már igen érdekes
7.1. A cukornádvágás egy ültetvényen. összefüggésekre, folyamatokra mu-
tathatsz rá.
A növényt bioüzemanyagként is felhasználják

150
 A közép-amerikai földhídon hatalmas
területeken termesztenek banánt. Hos�-
szú időn keresztül szinte kizárólag ennek
kiviteléből volt bevétele az országoknak.
Napjainkban a kávé, a cukornád és a kakaó
termesztésével, a turizmus fejlesztésével
megszűnt ez az egyoldalúság, de a banán
szerepe továbbra is meghatározó (7.2.).
Erre utal az is, hogy ezeket az országokat
banánköztársaságoknak nevezik.

B) Múlt a jelenben – bérbe

adott parcellák 7.2. A banán csomagolása
Nézz utána, hogy miért zölden szedik le a banánt!
A világon Latin-Amerikában a legnagyobb
a földkoncentráció. Ez azt jelenti, hogy 4.  Milyen hatással
hatalmas kiterjedésű földbirtokok vannak A banánköztársaság kifejezést is használják van a bevételre, ha
egy-egy vállalat tulajdonában, amelye- napjainkban azokra az egyoldalú gazdaságú, egy évben rossz vagy
ket kisebb parcellákra osztanak, és bérbe torzult társadalmú országokra, amelyek gaz- nagyon jó a termés
dasága vagy politikája kiszolgálja valamely
adnak. Sok esetben a munkaruhát és az nagyhatalmat. a banánköztársa­
eszközöket is a tulajdonos bocsátja a mun- ságokban?
kások rendelkezésére. A bérlők ezekért
nemcsak pénzzel, hanem munkával vagy 5.  Melyek Latin-
a termés egy részével fizetnek. Amerika világviszony-
latban is jelentős
C) Kincsek a Föld mélyén – ásványkincsei?
Mely területeken
nyersanyagok kivitelre
bányásszák ezeket?
Az egykori gyarmatosítók, majd az Ame-
rikai Egyesült Államok is egyfajta nyers- 6.  Melyik latin-
anyagtermelőként tekintett a térségre: amerikai országot
nem­csak arany- és ezüsttárgyakat, de az nevezhetjük „ezüstor-
ipa­ruk alapanyagául szolgáló egyéb fém­ér­- 7.3. Harc a mindennapi falatokért: kézzel fejtik szágnak”, „rézország-
ceket (pl. vas-, réz- és ónérc, bauxit) is ha- a rézércet a bányában nak”? Nézz utána!
talmas mennyiségben termelték ki és szál­
lították el Latin-Amerikából.
A nyersanyagok kitermelése és kivitele
napjainkban is jellemző. A fémércek mel-
lett a 20-21. század legfontosabb energia-
hordozóját, a kőolajat is külföldre szállít-
ják (7.4.). A legnagyobb exportőr Mexikó
és Venezuela. Fontos lenne gazdaságuk
fejlődése szempontjából, hogy az országok
ne a kitermelt, hanem a feldolgozott nyers-
anyagot értékesítsék a világpiacon, hiszen 7.4. Kőolajkutak Venezuela tengerpartján. Venezuelának van Földünkön
a feldolgozott termékek sokkal maga- az egyik legnagyobb ismert kőolajkészlete
sabb áron adhatók el. Következtess az ország földrajzi elhelyezkedéséből: melyik „energiaéhes”
országba szállítják a legtöbb kőolajat?
Miért gazdag kőolajban Venezuela és Mexikó?

151
Amerika földrajza
D) Irány a város! – társadalmi
különbségek
Latin-Amerikában a legnagyobb a Föl-
dön a városi lakosság aránya. Ráadásul
a népesség többsége csupán néhány nagy-
városban összpontosul. E városok elegáns
központjait nyomornegyedek veszik körül.
A latin-amerikai országokban rendkí­vül
nagy a különbség a jómódúak és a szegé-
nyek jövedelme és életformája között.
7.  Olvasd le a tér­- A feltörekvő gazdasági hata-
képről Brazília földraj-
lom: Brazília
zi fekvését, természe-
tes határait!
Bizonyítsd, hogy
Brazília Dél-Amerika
óriása! (Dél-Amerika
területe 24 millió km2,
Brazíliáé 8,5 millió km2.
A kontinensrésznek
500 millió lakosa volt
2014-ben.)
8.  Brazília lakossá- Terület: 8,5 millió km2
ga 206 millió fő. Ebből Lakosság: 206 millió fő (2016)
Főváros: Brazíliaváros
171 millióan éltek a
Államforma: szövetségi köztársaság
városokban. Számítsd
ki, mekkora a városi Brazília napjaink egyik leggyorsabban fej-
lakosság aránya! lődő (ún. feltörekvő) nagygazdasága.
Vizsgáljuk meg, hogy mely tényezőknek
köszönheti a sikerét!
A) A világ egyre növekvő nyers­-
anyag- és alapanyagigénye
Brazília mezőgazdasági termelése sokáig
9.  Mely tájakon fo- igen egyoldalú volt. A gyarmati múlt örök-
lyik az egyes ásvány- ségeként csupán néhány termékét (a ká-
kincsek kitermelése? vét, a cukornádat és a kaucsukot) ismerte
a világ. A termékskála ma már ennél jóval
szélesebb. Mivel a világ élelmiszerigénye
folyamatosan nő, terményei iránt nagy
a kereslet.
Brazília számos ásványkincs kitermelé-
sében a világ legjelentősebb országai közé
152
tartozik. Legfőbb vásárlója a gyors ütem-
ben iparosodó, ezért sok nyersanyagot
(különösen vasércet) igénylő Kína. A fém­
ércek mellett jelentős az ország kőolajkivi-
tele is.
B) Izmosodó feldolgozóipar
Brazíliára ma már nem csak mint egy ha-
talmas „bányavidékre” kell tekintenünk,
napjainkban már jelentős az ország feldol-
gozóipara is. A Brazil-felföldön kitermelt
fémérceket a bányák közelében dolgoz-
zák fel. A legfőbb kohászati központ Belo
Horizontéban van. A többi iparág a Rio
de Janeiro és São Paulo közötti sávban
összpontosul. São Paulo Latin-Amerika
legfőbb ipari, kereskedelmi, pénzügyi köz-
pontja. A városban több mint harmincezer
ipari üzem működik. Közöttük találjuk
szinte valamennyi fontosabb autómárka
gyárát. Az autógyártás mellett kiemelke-
dik a mobiltelefonok és a kisrepülőgépek
gyártása. São Paulo kikötővárosa, Santos
„Brazília kapuja”. Kikötőjében cserél gaz-
dát a brazil áruk csaknem fele. A mezőgaz-
dasági terményeket a termőkörzetekben
kiépült élelmiszer-, textil- és cipőipar
dolgozza fel.
C) Nemzetközi kapcsolatok
Brazília szerteágazó gazdasági kapcsola­tok­-
kal rendelkezik a világban. Ezért (a többi la-
tin-amerikai országgal ellentétben) gazda-
sági teljesítménye kevésbé függ az Egyesült
Államoktól.
D) Növekvő belső fogyasztás
A gazdasági fejlődés hatására újabb és
újabb munkahelyek jönnek létre. Így az
emberek többsége dolgozik, fizetést kap.
Pénzüket a helyi üzletekben költik el, ez-
zel is növelik a keresletet a brazil termékek
iránt. Úgy mondjuk, hogy a belső fogyasz-
tás növekedése is hozzájárul a gazdaság
erősödéséhez.
Brazília nevének hallatán sokaknak jut
eszébe a szambaiskolák híres, milliókat
vonzó felvonulása, a riói karnevál. A lük-
tető tánc, az önfeledten ünneplő emberek
képe ugyanúgy elválaszthatatlan Brazíliá-
tól, mint a világszerte csodált brazil futbal-
listák. Sok-sok mosoly, lendületes fiatalság:
ez Brazília. A csillogás mellett azonban
szembesülhetünk a hétköznapok kemény
küzdelmével is.

A szambaiskolák híres, milliókat vonzó felvonulása, a riói karnevál

A kapuéra (capoeira) brazil harcművészeti tánc

kávé szójabab

cukornád

banán

Rio de Janeiro a Cukorsüveg-heggyel és a Megváltó Krisztus szoborral

Jellegzetes brazil mezőgazdasági termékek Összefoglaló kérdések, feladatok

7.5. Brazília néhány jellegzetessége
Bővítsd a sort! Gyűjts további jellegzetességeket
Brazíliából!
Fogalmak
monokultúra • ültetvény • földkoncentráció
• kitermelőipar • világpiaci áringadozás •
feltörekvő nagygazdaság • városi lakosság •
társadalmi különbségek • belső fogyasztás •
banánköztársaság • Brazília • Mexikó • Vene­
zuela • Brazíliaváros • Rio de Janeiro • São
Paulo
1.  Keress összefüggést a fogalompárok fogalmai, jelenségei között!
– Latin-Amerika – spanyol, portugál, francia;
– monokultúra – világpiaci áringadozás;
– szegénység – földkoncentráció;
– kitermelőipar – feldolgozóipar;
– vidék – város
2.  Gondold át, hogyan zajlana egy napod Brazíliában, ha…
– egy nagyváros jómódú, illetve egy szegénynegyedében élnél!
– egy kis faluban élnél!
– az esőerdőben egy indián törzs tagjaként élnél!
3.  Válassz ki a padtársaddal egy latin-amerikai országot! Készítsetek a kö­-
vetkező órára egy névjegykártyát erről az országról! Használjátok a mun­ka
során az internetet is!

153
 8.
Amerika földrajza
A megismert „új kontinens”
Összefoglalás
Alig telt el néhány évtized azt követően, hogy Kolombusz Kristóf egy ismeretlen földre lépett, s hogy Wald-
seemüller bizonytalan vonalakkal feltüntette térképén az Amerikának keresztelt új kontinenst, újabb és újabb
rajzolatok készültek a „nagy vízen” túli földrészről. Az előző leckékben a felfedezőket követve te is megis-
merkedhettél a nyugati félgömb kontinensével. Ismételd át, hogy mit tudtál meg róla!

Atlanta: kereskedelmi-pénzügyi központ, a belföldi légiközlekedés elosztóvárosa, repülőgép-gyártás,

textilipar, Coca-Cola, CNN
Chicago: közlekedési csomópont, mezőgazdasági gépgyártás, árutőzsde, húsfeldolgozás
Houston: űrkutatás, rakétagyártás
Los Angeles: filmgyártás
New Orleans: a Latin-Amerikából behozott áru feldolgozása és továbbítása az ország belseje felé
New York: a világ legjelentősebb pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központja, a legfontosabb
globális város
San Francisco – Szilícium-völgy: kutatóközpont, elektronika
Washington: főváros

154
1. Az olimpiák nyomában
Az amerikai kontinensen több nyári és téli olimpiát is rendeztek.
Brazíliaváros: „új” főváros a belső területek
fejlesztése érdekében
a) Olvasd le az atlasz térképről, hogy… Rio de Janeiro: egykori főváros
• mely amerikai országok nyerték már el a téli vagy a nyári São Paulo: gazdasági-kereskedelmi-pénzügyi
olimpia rendezési jogát! központ, járműipar
• mely rendező ország területe terjed ki az északi és a déli fél-
gömbre egyaránt?
• mely „olimpiai” városok fekszenek síkvidéken illetve rög-
hegység lábánál!
• melyik, közülük a főváros!
• mely házigazdák fekszenek a forró övezetben!
• melyik város fekszik a legközelebb az Egyenlítőhöz!
• mely városok lakosságának az anyanyelve a spanyol, a portu-
gál, az angol, illetve a francia!
• mely városok lakosságszáma haladja meg a 10 millió főt!
• mely városban kell tartani nagy erejű földrengéstől!

b) Minden olimpiának megvan a hivatalos jelképe. Melyik jelképe A nyári olimpiák helyszínei: St. Louis (1904),
lehetett volna… Los Angeles (1932, 1984), Me­xikóváros (1968),
Montreal (1976), Atlanta (1996), Rio de Janeiro
• egy azték épület! (2016)
• valamilyen sóval kapcsolatos szimbólum! A téli olimpiák városai: Lake Placid (1932,
• a Cukorsüveg-hegy! 1980), Squaw Valley (Carson City környékén)
• egy filmfelvevő gép! (1960), Calgary (1988), Salt Lake City (2002),
• egy ismert üdítőital piros-fehér színű doboza! Vancouver (2010)
• két nagy folyó találkozását szimbolizáló kép!

155
Amerika földrajza
A Venezuela 2. Párosító
Keresd a felsorolt észak- és közép-amerikai tájak, folyók, városok
dél-amerikai párját a képek közül! Indokold is a választásodat!
(Egy esetben nem találsz párt. Melyik az?)

• Kordillerák
• Mississippi
• Mexikói-fennsík
Bolíviai-fennsík
B • Kanadai-ősföld
• Appalache
• Detroit
• Mexikó
• Mt. McKinley

3. Hajózd körbe képzeletben Amerikát!

C Vezess hajónaplót az út során! Jegyezd fel benne, hogy…

• hogyan változott a hőmérséklet az út során!

• hogyan változott a tengervíz hőmérséklete!
• milyen tájak mellett haladtál el!
Amazonas
• milyen volt a tájak természetes növénytakarója!
D • mennyire volt tagolt a partvidék!
• mely nagyobb kikötővárosban tudtál kikötni!
• milyen élelmet (zöldséget, gyümölcsöt, húsfélét) tudtál besze-
rezni a helyi piacokon!

Aconcagua 4. Tedd helyre!

A következő mondatok mindegyike a földrajzi ismeretek hiányá-
ról árulkodik. Magyarázd meg a beszélőnek, hogy miért!
E
a) Ecuadorban élő barátom felújítja a házát. Drukkolok neki, hogy
a tetőt még novemberben ki tudja cserélni, mert így már a tél be-
állta előtt fedél lenne a feje felett.

Andok
b) A St. Louis-ban élő ismerőseim igazán szerencsésnek mondhat-
ják magukat. Ugyanis ahol laknak, már több pusztító erejű hurri-
F kán is végigsöpört, nekik azonban a hajuk szála sem görbült.
Belo Horizonte

c) A Floridai-félszigeten tett kirándulásunk igazolta a várakozá-

sunkat: a kellemes mediterrán éghajlaton igazán ki tudtuk pihenni
magunkat.
G
d) A karib-tengeri hajóutunk egyik legnagyszerűbb élménye az
volt, amikor megpillantottuk Havannát.

e) Az utóbbi időben több újságcikk is foglalkozott az esőerdők fe-

lelőtlen pusztításával. A magam módján én is megpróbálok tenni
ez ellen valamit: az osztálytársaimmal összefogva „örökbe fogad-
Brazil-felföld
tunk” 1 hektárnyi esőerdőt Brazíliaváros közelében.

156
f) Los Angelesben járva nem felejtettük el felkeresni a közeli Szilí- 1.
cium-völgyet sem.

g) Tegnap több Amerikából származó gyümölcsöt is vettem az üz-

letben. Legjobban a chilei szőlő, a dominikai banán és a kaliforniai
narancs ízlett. A testvérem viszont az Atacama-sivatag oázisaiban
termesztett datolyát kedvelte meg.

h) Azt terveztem, hogy jövőre Rio de Janeiróba utazom. A tér- 2.

képet tanulmányozva azonban elbizonytalanodtam, mert a város
a Baktérítő közelében fekszik. Földrajzból pedig úgy tanultam,
hogy a térítők környékén alakultak ki Földünk legnagyobb siva-
tagjai. A száraz forróságot viszont nem nagyon szeretem.

5. Honnan jöttek?
Egy nagyszabású amerikai diákcsereprogram szervezői azt kérték
a jelentkezőktől, hogy küldjenek be a központba egy-egy olyan
képet, amely bemutatja, hogy milyen tájon laknak, honnan érkez- 3.
nek. Melyik (számokkal jelölt) képet küldték az egyes tanulók?

• A Préri nyugati részén gazdálkodó farmer gyermeke

• A Kaliforniai-völgyben élő diák
• A kanadai tundráról érkező tanuló
• A Közép-Amerikából érkező kisdiák
• A Floridában élő tanuló
• A Mexikói-öböl partján élő fiú 4.

6. Hasonlítsd össze!

A következő feladatot páros- vagy csoportmunkában végezzétek

el! Hasonlítsátok össze az amerikai kontinens két meghatározó
gazdaságának, az Amerikai Egyesült Államoknak és Brazíliának a
természeti és társadalmi adottságait és a gazdasági ágazatok (mező-
gazdaság, ipar, szolgáltatások, tudásipar) legfőbb jellemzőit! 5.

A feladat megoldása során nem szükséges minden részletre kitér-

netek. Elég ha a legfőbb jellegzetességeket, a hasonlóságokat, illet-
ve különbségeket emelitek ki.

6.

Terület: 9,8 millió km2 Terület: 8,5 millió km2

Lakosság: 324 millió fő (2016) Lakosság: 206 millió fő (2016)
Főváros: Washington Főváros: Brazíliaváros
Államforma: szövetségi köztársaság Államforma: szövetségi köztársaság

157
VI. Ázsia földrajza
 1.
Ázsia földrajza
A „legek” kontinense
Ázsia fekvése és tájai
Ázsia Földünk legnagyobb területű (44,4 millió km2) kontinense. E földrész büszkélkedhet bolygónk legmaga-
sabban (Csomolungma, 8850 m) és legalacsonyabban (Holt-tenger árka – 430 m) fekvő szárazföldi pontjával,
legmélyebb tavával (Bajkál-tó –1642 m) és mélytengeri árkával (Mariana-árok – 10 994 m). Tartogat-e további
különlegességeket ez a kontinens? Járjunk utána!

1.  a) Olvasd le Ázsiát három világtáj felől tengerek hatá­

J e g e s - ó ce á n
az atlasz térképéről rolják. Nyugati „végei” azonban csak meg­

ndes-óce á n
Ázsia határait! állapodás alapján húzhatók meg. Európá-
b) Mi választja el val ugyanis földtanilag, földrajzilag is szer­ i a
a szomszéd kontinen- ves egységet alkot. A két földrészt együt­ z s
Á
sektől? tesen Eurázsiának nevezzük. Szétválasz­

Cse
tásuk társadalmi-politikai alapon történik. Ind ítő
c) Mely óceánok, ten- iai- enl
E gy
gerek, öblök mossák ó ceá
n
a partjait?
d) Melyek a nagyobb
Ázsia neve az asszír „aszu” szóból származik.
szigetei, félszigetei? Napkeltét jelent, azaz arra a területre utal, 1.1. Ázsia helyzete a Földön
amelynek irányából a „névadók” tapasztalata a) Jellemezd Ázsia földrajzi helyzetét!
alapján fel szokott kelni a Nap. b) Mely nevezetes szélességi körök haladnak át
a földrészen?

Szétszórt, lekopott
és megújult rögök
Ázsia legősibb kéregdarabjai szétszórva
helyezkednek el. Észak-Ázsia „magja” az
Angara-ősföld, Kelet-Ázsiáé pedig a Kí-
2.  Melyik kőzetle- nai-ősföld (1.2.). Dél-Ázsia legidősebb
mezen fekszik Ázsia? darabjai az Arab- és az Indiai-ősföld. Mai
Melyik földrésszel felszínük igen változatos.
osztozik? Az üledékes kőzetekkel fedett ősföldek
területe helyenként feldarabolódott és ki­
emelkedett (1.2.). Az ősi kéregdarabokon
és közöttük a földtörténet során többször 1.2. Dél-kínai-hegyvidék (Kínai-ősföld) kiemelt
tengerek vize hullámzott. Medencéikben és legömbölyített rögei
az évmilliók során hatalmas mennyiségű
Földünk legmélyebb pontja a Challenger Deep
üle­dék halmozódott fel. Az óidei kőzetle­ (Kihívó mélység). „Névadója” a svájci Jacques
mez-mozgások hatására az ősföldek pe­ Piccard, aki elsőként jutott le (1960-ban) a Ma-
http://www.deepsea- reméhez üledéktömegek gyűrődtek „ös�­ riana-árok mélyére. Őt James Cameron film­
rendező „követte” 2012-ben.
challenge.com szekapcsolva” azokat. Így ke­letkezett Ázsia
nyugati határán az Urál, illetve Közép- Miért mászták meg sokkal többen sikeresen
Ázsiá­ban az Altaj és a Tien-san hegyvo­ Földünk legmagasabb hegycsúcsát, mint
nulata. ahányan a bolygónk legmélyebb pontjára
eljutottak?

160
 Gyűrt hegyláncok fala
Az újidő harmadidőszakában gyűrődtek
fel a kontinens keleti peremén magasodó
észak-déli, illetve a kontinens „derekán”
végighúzódó nyugat-keleti irányú hegy­
vonulatok. A több millió éve tartó hegy­
ségképződési folyamatok még nem értek
véget. Ezt bizonyítja, hogy a hegységek tér­
ségében gyakoriak a földrengések, és hogy
a Csendes-óceán peremén napjainkban is
vannak aktív tűzhányók.
A kontinens keleti oldalán a Pacifi-
kus-hegységrendszer tagjai magasodnak.
A nyugatról keletre végigfutó gyűrt­
hegységek az Eurázsiai-hegységrendszer
tagjai. Az egymással párhuzamosan futó 1.4. A Fuji. A japánok szent hegye a Pacifikus-hegységrendszer része,
hegyláncok hatalmas területű fennsíkokat a szigetíveken lejátszódó vulkanizmus látványos példája
fognak közre. Földünk legnagyobb kiterje­ Keress más működő vulkánokat Ázsia keleti partjai mentén!
désű fennsíkja Tibet, amit a Himalája és
a Kunlun ölel körül. A hegyláncok helyen­
ként összefutnak, pl. a Pamírban. 3.  Olvasd le
A Himalája elnevezés a szanszkrit „a hó ott-
a térképről, hogy
hona” szóösszetételből származik. E hegység-
Feltöltött alföldek ben emelkedik Földünk legmagasabb csúcsa, mely folyók töltötték
a Csomolungma. Nevének jelentése: a „Föld fel a nagy alföldeket!
istenasszonya”, vagy másként a „világ anyja”.
A kontinens hatalmas alföldjeit, a Nyugat-
szibériai-alföldet, a Kínai-alföldet, a Hin­-
dusztáni-alföldet és Mezopotámiát (1.3.)
a hegységekből a tengerek felé siető folyók
töltötték fel hordalékukkal.

1.3. Mezopotámia végeláthatatlan alföldje; a kis képen az Eufrátesz völgye látható

Mely külső erők alakítják Mezopotámia felszínét?

161
 Ázsia földrajza
Berin
g-sz
oro
s B
e
t r
g. e i
s -h n n
g

kc
g
e

Csu

-hg.

-
r
gység

rják
- szk.
Az Altaj, Tien-san és Kunlun ér az óidő-
iai

S zeve r n a ki-
ib

Ko

ja
a d
ben gyűrődött, de Laza Eurázsiai-hegység-

sz

l
Kolima-alfö

475 opka vszka

( És

a -h e
Új-

m
pty

za
rendszer képződése során
ev-te
újra
n g e r meg-

Koli
Z

ja f

Ka

Sz jucse
ö l em

l im
d ) lj a
emelkedett.

mc
Kl

0
Az Urál erősen lekopott, rögösödött,

Ko

sa
Milyen formák jellemzik?
közepes magasságú hegység.

tk
I I
I

a-
I I

sz
I

L éna
I

f
Ja m a l - f s z .
.
I I

I
I
I

i-
I
I

-
I

J
iai
I I

k
I I I

ér
I

er
z
-szib

eny
I

s
Közép
I I

g
l

t
Nar o

iszej

n
odn h

Kuril-szigetek
te
a
189 ja sík O
fenn
I

in
5
Ob
I

Nyuga

al
t-

ah
S a

Sz
á

z r i
I

i b é
I

Hasonlítsd össze az azonos korú Urál

I

g.
-h

Bur e j a - h g .
s z i oj
és a közép-ázsiai Tien-san magasságát! ov

te-Alin
b é r i a i S zta
n
-

na
Mire következtetsz az adatokból?

Lé
ar a .
r

Ang hg
Ob

o
id
g.
ál-
a l ál-

ka
f ö l d B jk
a

iho
ij-h
B ajk
K

ok
tó is

H
Fek
I
-H
U in g

Sz
ov
et
I

I I I I I
an
I

I I
K u me

e-
u

Boszpor
1620
ka p

on
n a
j á úri
us y
Ázsia keleti partvidékén sgyakoriak
zn

z de eck
dz
Urál
te

bl
aj-

Po n c i-
nt Elb i - mé a an
ng

szp sú
e

Ja
rg

56 rusz
K
a földrengések.
Je

us To

g e ) -
i 42 a z y i s z ej on
Irt

n
er

T s - K
n

M
ly

K
S H

r
is

n eti
or Á a er
zi

Mi okozza itt a földrengéseket?

p á
f ö ld

K a z A
-h

os z g. -28 Ara Turá a h - 4506

eng

- hs i a si
u

tó l- ni- h á t s l dz
k

l
g.

a
á g Fu 76
t
áz

t Ke
Fö alfö 37

J
ld Sz
l a
aszpi-t

te dkö
us

Ko

e
5
Ara165 Balkas- j

(
ng zi Ki re
ir-

z a
er - rát tó Dzsu b
da

E ngária
u
il-

rja

ok

i-f
Am
Tigris

Turfáni-
ufr

S
ó Sik
kum

cszuez

sz.
Mezo

u-d

mélyedés
át e
I

at i - Kar Győzelem-csúcs ó

.
I I

a n G

Tajhang-hg
. - - sz a-k
a-
K

E
r ga-foly
arja

7439 s -154 ú
jús
i 43
ína um - rg

Kína
lb
K

ng-h o )
Zag

0
Sá
I

T e n
S z. K
I
op

ámáni-csú i
pot

fs urz et r
I

ge
II
Iszmáil Sz Ta k la - M a k á n
I

I
-d I
ag n

I
te

N
I I I

ag y-cs

I
I I
cs
I I

-tag
74
I I
ám

I
Sá

P a 95
I
a
I
N
ro

I I

-
ua

tin
I I

i-
si e f ú

e i) - s z k .
nai
I I

m ír Godwin
Al (H

t.
ia

va fö

al
d kus

I
Austen
V ö r ö s - t e n g e r

sz

ta - Irá u

I
n d Kar (K2 ld

I
)
I I

t e et-kí
ni Hi

er
g
ak 8611 K u n l u
-h

I
fel

an sz
I
föl o ru n

ng
g.

d m
T
Pe r

Ja ngce

dé k

el

ú (N
H

M ngc
A

i Ja

K
b
zs a

i e t
ek
on
e
r

úk
vi
(A

Szalven

Rj
mT r a n s z h i m a l á j a
a

gy
ra

án
d

ros
-ö
-
b)

zt
öl

a
b

he
bö
a

-szo
f l sis s i-
e lu d z l á j
lf
Asz

é na
B u

Tajvani
d
l s in í
a

I Csomolungma
H

l-k
n

s-

d u (Mt. Everest) 8850

ír-hg.

z i sz a Dé van
u

tá n utr Taj
g
d

e t In i-alfö
ld hm
ap
Gangesz Bra
Vö n
rös o
Luz
ger
S z al v e n

- fol
Bengáli-alföld yó
A r H i n du s z tá n i -
F ü

an
a b Hajn
Irra
Nyugat

-
en

Á de n i - ö b ö l t e k
wad

n g félsziget
l

to i-
e r á Indokína
-t

ö
dy

ao
Me

Dekkán- h n
félsziget nda
p

B e n g á l i - Mi o
kon
-G

ai

Az Arab-ősföld nagy részét a középi-

i-G

wan s
-

fennsík Ap
g

Pala Mt. 4
Ma

ti

z
ö b ö l
ín

k 295
n u-

dei tengerek üledékéből képződött

er
há

Kele
la b

.
te ul
g
to

kőzetek fedik. A táblás vidék hatal-

-k
ár-

k.

Andamán- balu
ge

A Kínai-ősföld az évmilliók u-
sz

Kina
k

l te
pa

é Su
l

mas kőolajkincset rejt. 4101

ge u -

tenger z-
es
alatt rögökre darabolódott,
rt

D b
n luk

e le
r

C
Ceylon majd egyenetlenül
Nikobár-s zk.
kiemelkedett a
M te
sz
a Dél-kínai-hegyvidékben. ebe )
Maldív-sz
k. e ó C e llawesi
r n ) (Su
B o imantan
l
(Ka 5
345

Kerinci
3805
es
Flor
or
u J á v a Tim
k

Krakata ba
Sum
bo

erapi Ba Lo m
li

M
Mely kőzetlemezeknek volt szerepe
Ázsia kialakulásában?
Milyen típusú kőzetlemezek találkoz-
162 nak e területeken?
 g
Észak-Ázsia
-

Belső-Ázsia
Kelet-
Délnyugat- Ázsia
Ázsia Délkelet-
Ázsia
Kuril-szigetek

o
id
ka
ok
H

1.5. Az ázsiai tájak jellemzőinek rövid összefoglalása

s ú
g et i ) -

on
H
r

si
dz
Fu 76
Összefoglaló kérdések, feladatok
n

37

ok
u Fogalmak
Sik 1.  Elevenítsd fel, hogyan érdemes megtanulni a leckében bemutatott
ú Arab-félsziget • Indokínai-félsziget • Dek-
K jús tájakat!
kán-fennsík • Közép-szibériai-fennsík •
2.  Utazz végig képzeletben Ázsián! Mely tájakon haladsz keresztül? Mely
Dél-kínai-hegyvidék • Himalája • Pamír • földtörténeti időben keletkeztek ezek?
Csomolungma • Fuji • Hindusztáni-, Kínai- és 3.  Hasonlítsd össze Ázsia gyűrthegységeit keletkezésük és fő felépítő
Nyugat-szibériai-alföld • Mezopotámia • Ti- kőzeteik szerint!
bet • Tien-san • Urál • Pacifikus-hegységrend- 4.  Rendszerezd a tájakat az összefoglaló ábra (1.5.) segítségével!
szer • Eurázsiai-hegységrendszer 5.  Mutasd be az ábrák alapján, hogy milyen folyamatok révén alakultak
ki a Pacifikus-hegységrendszer kelet-ázsiai hegyvonulatai, szigetívei!
A Pacifikus-hegységrendszer mely tagjait ismerted meg Amerikában? Ázsia
zon belső vagy külső vonulataihoz hasonlít a keletkezésük?
6.  Olvasd le az atlasz domborzati térképéről, hogy mely ázsiai óidei
hegységben bányásznak sok ásványkincset! Figyeld meg, hogy milyen
ao
ezeknek a hegységeknek a futásiránya!
n
nda
Ap
Mi o 7.  Ázsia keleti szegélyén, a kőzetlemezek határán igen gyakoriak
z Mt. 4
k 295 a földrengések. Többségük nem okoz komolyabb károkat. Vannak azonban
.
sajnálatos kivételek. 2011. március 11-én hatalmas erejű (9-es erősségű)
k.

r
ge

-
sz

e
n

-t földrengés pattant ki a Csendes-óceáni-kőzetlemez területén, a japán

ge u -

sz
be
n luk
r

a partoktól mintegy 130 km-re. A víz alatti rengés szökőárat (japán nevén
M te
bes
z
si)
cunamit) idézett elő. A 10 méter magasra emelkedő roppant víztömeg
aw e
a szárazföldet elérve hatalmas pusztítást végzett (1.6.).
5
1.6. A belső erők 2011 márciusában Fukushima a) Magyarázd el a folyamatot!
környékén okoztak pusztítást b) Hogyan védekeznek Japánban a földrengések pusztító hatása ellen?
es
Flor
or
ba
Tim
Sum

163
 2.
Ázsia földrajza
A monszun és a szárazság földjén
Ázsia övezetessége
Végeláthatatlan füves puszták, hegyvonulatok által körülölelt száraz medencék, az év nagy részén jégbefagyott,
a rövid nyár során pedig mocsárvidékké változó hatalmas térségek, özönvízszerű esőzések által elárasztott rizs-
földek, megvadult folyók… Valamennyi pillanatfelvétel a monszun és a szárazság földjéről, Ázsiából való.

1.  Mely tényezők Az óceántól távolodva Mindentől elzárva

határozzák meg egy
terület éghajlatát? Ázsia legnagyobb része a mérsékelt öve- Közép (Belső)-Ázsia medencéit magas
zetben fekszik. Északi területei azonban hegyvonulatok ölelik körbe. A hegységek
2.  a) Hogyan válto­- már a hideg, déli félszigetei és szigetei pe­ felemelkedésre kényszerítik a világtenger
zik az évi csapadék­ dig a forró övezetbe tartoznak. felől érkező levegőt. Abból a vízgőz kicsa­
mennyiség a konti­ Ázsiában hatalmas területek fekszenek pódik, így a hegységek óceán felőli oldalán
nens belseje felé! nagy távolságra a világtengertől. Az óce- csapadék hullik. A hegységek túloldalá­
b) Miként befolyásolja ánok mérséklő hatása a kontinens bel­ ra, a zárt medencékbe viszont már csak a
az éghajlatot az óce- seje felé haladva folyamatosan gyengül. vízgőztartalmát elvesztett száraz levegő
ántól való távolság? A nyár egyre melegebb, a tél egyre hidegebb érkezik. Ezért csapadékra ott csak elvétve
Használd az atlaszt! a csapadék mennyisége csökken, eloszlása számíthatunk. E szélsőségesen szárazföl-
pedig szélsőségessé válik. Röviden: a kon- di területen alakultak ki a mérsékelt öve-
3.  Állapítsd meg tinens belseje felé nő a kontinentalitás. zeti sivatagok (például a Góbi).
atlaszod éghajlati
térképei segítségével
Ázsia legcsapadéko-
sabb, legszárazabb,
legmelegebb és leghi-
degebb területeit!

4.  Magyarázd meg,

hogy miért alakultak
ki sivatagok Közép
(Belső)-Ázsiában!
Használd a 40. olda-
lon lévő 3.11. ábrát!

5.  Hasonlítsd
össze a forró övezeti
és a mérsékelt övezeti 2.1. Sivatagi táj Belső-Ázsiában 2.2. Ázsia szívében, Dzsungáriában van a Föld
sivatagok jellemzőit! a) Mely tájakon alakultak ki Ázsia legszárazabb óceánoktól legtávolabbi pontja (2500 km-re!)
Melyek a hasonló, il- térségei? Keresd meg atlaszodban! Mely ország területén
letve eltérő vonásaik? b) Figyeld meg azok fekvését! Mi a közös bennük? fekszik?

164
A nyári özönvizek földjén 6.  a) Jellemezd
a forró övezeti mon-
Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsiában az év so­ Delhi szun éghajlatot
rán kétszer jelentősen megváltozik az ural- 23,5° Kolkata Hongkong a diagram alapján!
kodó szél iránya (2.4.). Ez az évszakosan Mumbai b) Próbáld elkülöníte-
irányt váltó szél a monszun. A nyári mon- ni, majd jellemezni
szun vízpárával telt „tengeri” légtömege­ a három évszakot!
ket szállít a szárazföldre és ott csapadékos Szingapúr
Egyenlítő Cherapunji (India)
időjárást okoz. A szárazföld belsejéből in­ évi középhőmérséklet:
17,4 °C
duló téli monszun viszont szárazabb leve- évi csapadékmennyiség:
11437 mm mm
gőt szállít. Ezért télen csak kevés csapa- január 2600
2500
dék hullik. 2400
A forró övezeti nyári monszunt a tenger 2300
2200
felől fújó passzátszél okozza. A mérsé- Delhi 2100
Kolkata 2000
kelt övezeti nyári monszun kialakulása 23,5° Hongkong 1900
a tenger és a szomszédos szárazföld kü- Mumbai
1800
1700
lönböző mértékű és évszakonként válta- 1600
1500
kozó mértékű felmelegedésével magya­ 1400
rázható (2.3.). Szingapúr
1300
1200
A forró övezeti monszunéghajlat (2.4.) Egyenlítő 1100
1000
legjellegzetesebben Dél-Ázsiában és az 900
Indokínai-félszigeten működik. Három július
800
700
évszak váltakozik egymással. A folyók 600
csapadék- °C 500
vízjárása erőteljesen ingadozó. A hatal- mennyiség 40 400
(mm) 400 300 200 100 50 25
mas esőzések komoly árvizekhez, földcsu­ 30
20
300
200
szamlásokhoz, jelentős talajpusztuláshoz 2.4. A monszun kialakulása a forró övezetben 10 100
0 0
vezethetnek. Dél-Ázsiában J F M Á M J J A SzO N D

a) Hasonlítsd össze a téli és a nyári uralkodó 2.5. A Himalája

szél irányát! előterében található
b) Melyik évszak csapadékos? Miért? Cherapunjiban
nyáron a csapadék évi men�-
nyisége megközelíti
a 12 000 mm-t
nyári monszun

Kínai-alföld Sárga-tenger Nyáron a szárazföld/a tenger kevésbé me- 7.  a) Figyeld meg
Ny K legszik fel, mint a szárazföld/a tenger. Ezért
a szárazföld/a tenger fölött magas, a száraz-
a 2.3. ábrát, majd
télen olvasd végig a szö­ve­-
föld/tenger fölött pedig alacsony lesz a lég-
nyomás. Mivel a levegő a magasabb/az ala- get úgy, hogy a dőlt-
téli monszun csonyabb nyomású hely felől a magasabb/
betűs sza­vak közül
az alacsonyabb nyomású hely felé áramlik,
Kínai-alföld Sárga-tenger nyáron a szél a tenger felől/a szárazföld felől csak a megfelelőt
Ny K a tenger felé fúj. A szél ezért ebben az évszak- használod!
ban párás/száraz levegőt szállít, a nyár így csa-
2.3. A mérsékelt övezeti monszun kialakulása b) Készíts ugyanilyen
padékos/száraz.
Magyarázd el, hogy miért csapadékos a nyár, logikai láncot a téli
illetve száraz a tél! évszakra is!

165
Ázsia földrajza
9.  a) Milyen
a monszun területen
a folyók vízjárása?
b) Melyek a legfőbb
felszínformáló erők?

2.7. A sok csapadék miatt nagy árvizek alakul-

nak ki
8.  Állapítsd meg 2.5. „Közlekedj okosan!” a monszun időszakában
a tankönyv 50–51. Milyen következményekkel járhat, ha kimarad
oldali földrajzi vagy késik a monszun?
Az összehasonlítást és a tanulást segíti, ha
övezetességi térképe egy egyszerű táblázatot készítesz. Az első
segítségével, hogy A mérsékelt övezeti monszunéghajlatot oszlopba a vizsgált jellemzőt (pl. az évsza­
Ázsián kívül mely hűvös, száraz tél és csapadékos, forró nyár kok számát írd) a második és harmadik osz­-
térségekben alakult jellemezi. lopba pedig a forró övezeti, illetve a mérsé-
ki forró övezeti vagy kelt övezeti sivatag erre vonatkozó jellemző-
mérsékelt övezeti Ázsia területének jelentős részén magas­ jét! Érdemes a hasonlóságokat és az eltérő
monszun éghajlat! hegységek húzódnak. Ezekben az éghaj­- jellegzetességeket más-más színnel kiemel-
lat a tengerszint feletti magassággal válto- ni. Javasolt összehasonlítási szempontok:
évszakok száma és azok jellemzői; napi hő-
zik. A kelet-ázsiai-szigetvilág és partvidék
ingadozás; évi közepes hőingadozás; felszíni
gyakori látogatói a már Amerikánál meg­ vízfolyások; felszínformáló erők; természe-
ismert trópusi légörvények. Itt tájfunnak tes növényzet; gazdálkodási formák, term-
nevezik. esztett növények, tenyésztett állatok.

2.6. Ritkítják a rizspalántákat a rizsföldön

Nézz utána, hogy milyen súlyos környezeti problémákat vet fel a rizster­
mesztés!

Tegyük fel, hogy annyira megkedvelted Ázsia hegyvidékeit tanulmá­-

nyaid és a róluk szóló természetfilmek megtekintése során, hogy elha-
tároztad magadban, hogy megmászod bolygónk legmagasabb csúcsát,
a 8850 m magas Csomolungmát.
2.8. Erdőirtás Thaiföldön
Az év mely időszakai lennének alkalmasak az expedícióra, illetve a csúcs­-
Mi az erdőirtás oka és melyek a következményei?
támadásra? Miért?

166
 Élet Szibériában

Az északi félgömb úgynevezett hidegpólusa, bolygónk leghidegebb la-

kott települése a szibériai Ojmjakon. A félezer főt számláló településen
nem ritka, hogy a hőmérő hetekig −50 °C alatti hőmérsékletet mutat.
Hogyan tudják ezt túlélni az emberek és az állatok? Mi történik a házak-
kal és a gépekkel? Az 1920-as évekig csak rénszarvastenyésztők éltek
itt, de ők is csupán a rövid nyári időszakban húzódtak a területre. Sem-
mi sem terem itt meg, így az emberek főként szarvas- és lóhúst fogyasz-
tanak. A helyiek igencsak hozzáedződtek a szélsőséges időjárási viszo-
nyokhoz. Amikor elfogy a hőerőmű szene, fával fűtenek. Ha ezt nem
tennék, néhány óra alatt befagynának, eltörnének a csövek, a vezeté-
kek. Gyakori eset, hogy a tinta belefagy a tollba, a szemüveg odafagy
az ember orrára, vagy éppen az elemek pillanatok alatt lemerülnek.
A környékbeliek szinte soha nem állítják le a járműveiket, ugyanis at-
tól félnek, hogy többé nem indulnának el. A számunkra nélkülözhetetlenné vált mobiltelefonok a nagy hidegben nem működ-
nek. Nagy problémákat okoz az elhunytak temetése is. Hatalmas máglyák gyújtásával próbálják felolvasztani a legfelső talaj-
réteget, hogy több hetes munkával kiássák a sírhelyet. Gyakran előfordult az is, hogy az állandó fagyban „mélyhűtve tárolták”
a becsomagolt holttesteket, amelyeket fákra húztak fel a nyári olvadásig. A hőmérséklet szélsőségesen ingadozik, akár a 80 °C-ot
is meghaladhatja egy éven belül. Nyáron már 30 °C-ot is mértek.

Szempontok Monszunvidék Közös jellemzők Monszunterület

Elhelyez- kontinensek keleti meleg mérsékelt
forró övezet
kedése fele öv
a tenger és
Kialakulá- a szárazföld
sának fő oka eltérő mértékű Fogalmak
felmelegedése kontinentalitás • szélsőségesen szárazföldi
forró övezeti mérsékelt övezeti terület • monszunvidék • monszunterület •
Uralkodó nyári és téli
monszun monszun szélrend- mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat • forró
szélrendszer monszun
szélrendszer szer
övezeti monszunéghajlat • mérsékelt övezeti
forró övezeti monszunéghajlat • tájfun
mérsékelt övezeti
Éghajlat monszun
monszunéghajlat
neve éghajlat
(4 évszak)
(3 évszak)
Vízjárás ingadozó vízjárás
Összefoglaló kérdések, feladatok
vörös és sárga
Talaj
talajok 1.  Hogyan határozzák meg az éghajlati
nyáron: csapadék, tényezők az Ázsiában élő emberek életmódját?
Fő felszín-
folyók, mállás Milyen szélsőségekkel kell megküzdeniük az
formáló
télen: aprózódás, egyes övekben, területeken, vidékeken az ott
erők
szél
élőknek?
Természetes monszunerdő 2.  Az atlasz éghajlati térképe alapján ké­szíts
babérlombú erdő
növényzet (dzsungel)
táblázatot a füzetedben, amely az éghajlati övek
árasztásos és területek (vidék) változását mutatja be észak-
rizstermesztés, ról délre, illetve keletről nyugati irányban halad-
Gazdálkodás
ültetvényes
va! Írd be az egyes éghajlatok főbb jellemzőit,
gazdálkodás
és sorold fel azokat a nagytájakat, területeket,
2.9. A monszunterület és a monszunvidék összehasonlítása amelyeken jellemzőek!

167
 3.
Ázsia földrajza
Folyamóriások és vergődő tavak
Ázsia vízrajza
A sekély vizű Csontváz-tó a Himalájában fekszik. Általában jég borítja, környékét pedig hó fedi, ami csak a nyáron
olvad el. Ilyenkor a tó körül emberi csontvázak bukkannak elő. A kutatók szerint az emberek valószínűleg egy
pusztító jégesőben halhattak meg. A nyílt terepen nem volt hová menekülni előle. A későbbi földcsuszamlások
következtében a csontvázak egy része a tóba került.

1.  Ismételd át, Vízbőség és vízszegénység mennyi vízfolyása közül (áradáskor eléri
hogy mit tanultál a a 100 kg/m3-t is!).
folyók vízjárásáról, Ázsia leghosszabb és legbővebb vizű folyói Mindkét folyó vízjárása rendkívül in­
vízhozamáról! Közép-Ázsia hegyvidéki területein ered­ gadozó. A Csendes-óceán vízgyűjtőjének
nek. Az Arab-félsziget sivatagjaiban (a Sza­ jelentős vízfolyása az orosz−kínai határon
harához hasonlóan) időszakos vízfolyá- kanyargó Amur és a Dél-kínai-tengerbe
2.  a) Mit jelent az, sok száraz medreit fedezhetjük fel (3.1.). torkolló Mekong.
ha egy terület belső A Jeges-óceánba Szibéria nagy folyamai, Az Indiai-óceánba torkolló folyók víz­
lefolyású? az Ob (az Irtissel), a Jenyiszej és a Léna járása szintén erősen ingadozó (a monszun
b) Mely kontinense- torkollnak. A folyamokra nagy teljesít­ miatt nyáron bővizűek, télen majdnem ki­
ken találkoztál kiter- ményű vízerőműveket építettek. száradnak). A Hindusztáni-félsziget leg­
jedt belső lefolyású A Csendes-óceán vízgyűjtőjének fo­ jelentősebb folyói az Indus és a Gangesz.
területekkel? lyói általában sok hordalékot szállítanak. Utóbbi termékeny talajú feltöltött alföldje
c) Indokold meg az A Jangce (3.3.) Ázsia leghosszabb folyója (a Hindusztáni-alföld) India legsűrűbben
atlasz alapján, hogy (6300 km). lakott területe. Dél-Ázsia jelentős folyója a
miért sok Ázsiában A hatalmas kanyarulatokat leíró Sárga-­ Brahmaputra. Az ókori mezopotámiai kul­
a belső lefolyású folyó (Huang-ho) a legnagyobb mennyi­ túra éltető vízfolyásai, a Tigris és az Eufrá-
terület! ségű hordalékot szállítja bolygónk vala­ tesz közös torkolattal érik el a Perzsa-öblöt.

Jeges-óceán

des-óceán
Csen

a lefolyás
iránya Indiai-
belső lefolyású óceán
terület

3.1. Időszakos vízfolyás medre az Arab-félszigeten 3.2. Ázsia vízrajzi térképe

Esetenként hirtelen lezúduló záporok áztatják a tájat, akár komoly árvi- Állapítsd meg az atlasz és az ábra segítségével,
zeket is okoznak. Indokold, hogy miért olyan gyorsak ezek az árvizek! mely óceánokba, tengerekbe torkollanak Ázsia
legnagyobb folyói!

168
 3.  a) Csoportosítsd torkolatuk szerint Ázsia folyóit
atlaszod térképe és a világháló segítségével!
b) Mely nagyvárosok települtek a vízfolyások partjára?
Hogyan tudják hasznosítani az ott lakók a folyók vizét?
4.  A Sárga-folyó óriási mennyiségű hordalékot szállít. Va-
jon miért változtatta meg oly sokszor a medrét, folyásirányát?
5.  Mikor áradnak Dél- és Délkelet-Ázsia folyói? Miért?
6.  Az ókori Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz
jelentős szerepet játszott a fejlett kultúrák (sumer, akkád,
babilónia) kialakulásában és virágzásában. Tanulmányozd
a történelmi atlasz ókorra vonatkozó térképeit, majd
hasonlítsd össze a földrajzi atlasz mai helyzetet ábrázoló
térképlapjaival! Milyen megdöbbentő különbséget tudsz
felfedezni? Mivel magyarázod a jelenséget?
7.  Miért mocsarasak a Szibéria nagy folyamai mentén
fekvő területek? Magyarázatodhoz használd a domborzati
és az éghajlati térképet!
8.  Keresd meg az atlaszban a Jenyiszej és a Bajkál-tóból
eredő Angara folyó legjelentősebb vízerőműveit!
Miért Szibéria déli részén építették ezeket?

3.3. A Jangce szurdokvölgye

169
Ázsia földrajza
Tengermaradványok és árkos A szemelvény elolvasása után foglald ös�­
tavak sze, hogy mi történt az Aral-tóval és ma­
gyarázd meg a probléma okát is!
9.  Miért nem Belső-Ázsia belső lefolyású területein
tekinthető „igazi” sós tavak alakultak ki. Ázsia (és egyben
tengernek Földünk bolygónk) legnagyobb tava a Kaszpi-ten-
legnagyobb, illetve ger (371 000 km2), ami csupán kiterjedése Az Aral-tó valaha a világ negyedik legnagyobb
harmadik legmélyebb miatt érdemelte ki a „tenger” elnevezést, tava volt. A vízfelszín drámai csökkenése el-
tava, a Kaszpi-tenger? hiszen nem áll kapcsolatban a világtenger­ sősorban azzal magyarázható, hogy a tavat
rel. Fő táplálója a Volga, amely hatalmas tápláló két fő folyó, a Pamír hegységben ere-
dő Szir-darja és Amu-darja mentén az 1950-es
deltával éri el az állóvizet. A Kaszpi-ten­ években gyapotültetvényeket telepítettek.
ger és a kiszáradás határán lévő, szintén A gyapot nagyon vízigényes növény. A be­avat­-
10.  Hajóra szállsz sós vizű Aral-tó (3.6., 3.7.) régi tengerek kozásnak köszönhetően mára a folyók ere-
a Bajkál-tónál, s célba maradványai. Utóbbiba a Szir-darja és az deti vízmennyiségének csak a töredéke jut
a tóba. Ezért az állóvíz zsu­gorodni kezdett, és
veszed a Déli-óceánt. Amu-darja torkollik, amelyek vizét mára
növényvédő szerekkel szennyezett sós pusz-
a) Mely vízi úton jut- szinte teljesen elöntözték. taságot hagyott maga után. Az Aral-tó esete
hatsz el célodhoz? Szintén Ázsia ad otthont Földünk leg­ klasszikus példája az emberi beavatkozás
b) Mely jellegzetes tá- mélyebb tavának, a Bajkál-tónak (−1620 miatt bekövetkezett ökoló­giai és humán ka-
jakat, földrajzi öveket m). Mélysége és hosszanti formája egy­ tasztrófának.
Az egykor tópartra épített halászfalvak több tu-
keresztezel utazásod aránt arról tanúskodik, hogy vetődéses cat kilométerre kerültek a nyílt víztől. A szintén
során? árokban gyűjtötte össze a vizét. a tópartra épült Mujnakban üzemelt valaha a
c) Az év mely hónap- Ázsia tavaihoz soroljuk a kontinens Szovjetunió legnagyobb halfeldolgozó üzeme.
jaira terveznéd az nyugati peremén fekvő Holt-tengert, ami Ma már a településről csak félnapos utazással
érhető el a tó. A kiszáradt állóvíz maga után
izgalmas kirándulást? bolygónk egyik legsósabb állóvize (3.4.).
hagyott sós pusztaságának mérgező anyagait
a szél mindenfelé viszi, bekerül az ott élők
légzőszervébe, és beépül az élelemláncba.
A térség lakóinak egészségi állapota lesújtó:
a világon itt a legmagasabb a nyelőcsőrákos
megbetegedések aránya. A megbetegedések
legfőbb oka a gyapotföldeken használt nö-
vényvédőszerek és gyomirtók intenzív hasz-
nálata, amelyek belekerültek az egykori tó
vizébe. A volt szovjet tagállamok közül itt a leg-
nagyobb a gyermekhalandóság. A gyapotter-
meléssel azonban nem hagytak fel, ez ugyanis
a térség legfontosabb exportcikke.
(Forrás: www.geographic.hu)

3.4. A Holt-tenger
Miért tud a fürdőző a vízen fekve kényelmesen újságot olvasni?
A Holt-tenger (valójában tó!) partvidéke Földünk legmélyebb süllye­dék­te­
rülete. Jelenleg kb. 430 m-rel fekszik a tenger szintje alatt. Ez az adat a 20.
század utolsó évtizedeiben még −390 m körül volt.
a) Nézz utána, mi lehet a fő oka annak, hogy a tó partja mélyebbre
„süllyedt”!
b) Esetleg nem is a partvidék süllyedéséről van szó?
Fogalmak
óceáni vízgyűjtő terület • Ob • Jenyiszej •
Léna • Jangce • Sárga-folyó • Urál-folyó •
Amur • Mekong • Indus • Gangesz • Brahma-
putra • Tigris • Eufrátesz • Kaszpi-tenger •
Aral-tó • Bajkál-tó • Holt-tenger

170

3.5. Gyapotföld és a gyapot virága. Gyapotból készül a pamut,
ami a farmerod alapanyaga.
3.6. Az Aral-tó kiszáradt medrében rekedt hajóroncsok. A tó egykori medrének nagy része. ma már kietlen sivatag. Gyakran
használják e területre az Aralkum elnevezést ugyanis a kum szó homokot jelent.
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  E feladatban Ázsia vízfolyásai és állóvizei „mutatkoznak
be” lényeges és érdekes oldalaikat kiemelve. Melyek ezek?
(Ha nem vagy biztos a válaszodban, segíthet a világháló.)
a) Izrael és Jordánia határán fekszem. A Jordán táplál, bár egyre
kevesebb „éltető” vizet kapok tőle, mert elöntözik. Partomon
található bolygónk legmélyebben fekvő szárazföldi pontja.
b) Nevem jelentése „hóbucka”. Az Altájban eredek. Oroszország
leghosszabb folyója vagyok. Hatalmas tölcsértorkolattal érem
el a Kara-tengert.
c) Egy gleccserből eredek. A hinduk szentként tisztelnek.
d) Bolygónk egyik leghosszabb folyója vagyok. Rajtam építették
meg a legnagyobb gátrendszert, a „Három Szurdokot”. Kék-fo-
lyónak is neveznek.
e) Tibetben keresd az eredetemet. Pakisztán fő vízellátója va-
gyok. Hatalmas deltatorkolattal érem el az Arab-tengert. Da-
gály esetén néha megfordul a folyásirányom a torlóár miatt.
1989 2014
3.7. Az Aral-tó zsugorodása
Mely afrikai tónál láttál hasonló folyamatot?
f) Bal partomon síkvidékek és ártéri erdők, rétek, jobb parto-
mon hegyes, sziklás vidék található. Az év jelentős részében
jég borít. Oroszország legbővebb vizű folyama vagyok.
g) Nevem jelentése „gazdag tó”, de az oroszok „tengerként” is
emlegetnek. Medremben hordozom bolygónk édesvízkészle-
tének egyötödét.
h) Egyik kiszáradt öblömben, a Kara-Bogazban sok sót
bányásznak. Fő táplálóm az oroszok számára az „anyácska”.
„Maradvány” vagyok, s víztükröm a tenger szintje alatt fekszik.
i) Árvizeimnek emberek milliói esnek áldozatául. Rengeteg
hordalékot szállítok. Rendkívül szeszélyes vagyok, csak kis ha-
jókkal tudnak rajtam közlekedni. Nevemet az általam szállított
világos színű anyagról kaptam.
2.  Készíts „bemutatkozást” a fogalmak között szereplő
többi folyóról, tóról!
171
 4.
Ázsia földrajza
Embermilliárdok és kultúrák sokszínűsége
Ázsia népessége és települései
Ázsiában sokféle kultúra létezik, időnként hatottak egymásra, de önállóságukat évezredeken át megőrizték.
Ázsia valójában nem az egység, hanem a sokszínűség szinonimája. A sokféleség egyensúlyának megjelenítése
a képen látható mandala, amely szinte az összes távol-keleti kultúrában megtalálható.

1.  Ázsiának sok Duzzadó népesség

találmányt köszönhet Küzdelem a kevesebb gyerekért
az emberiség. Mondj Ázsia 4,4 milliárd fős (2016) lakosságával Az indiai kormány az elmúlt évtizedekben
a szü­letésszabályozási módszerek terjeszté­
néhányat a régmúlt- a legnépesebb kontinens. Lakóinak száma sé­vel, felvilágosítással és az oktatás fejleszté­
ból és napjainkból! az elmúlt fél évszázadban közel kétszeresé­ sével igyekszik csökkenteni a születéseket.
re duzzadt. A népességszám növekedése, A vallási, kulturális hagyományok és elsősor-
ban a nők alacsony iskolázottsága miatt azon-
2.  Ázsiából sokféle vagyis a természetes szaporodás (az él­ ban csak lassan sikerült eredményeket elérni.
szabadtéri, társas veszületések és halálozások számának kü­ Bár a természetes szaporodás csökkent, az
és mobilapplikációs lönbsége) a 20. században hihetetlen mé­ ország lélekszáma az elmúlt másfél évtizedben
több mint 200 millióval nőtt. 2030-ra India le-
játék terjedt el a vi­ reteket öltött. A század második felében az het a Föld legnépesebb állama.
lág­ban. Gyűjts össze ázsiai országok gazdasági fejlődése nyomán Kínában az 1980-as évektől léptettek életbe
néhányat! javult az élelmezés és az egészségügyi ellá­ több olyan intézkedést, amely az egygyerme-
kes családokat támogatta. Csak ők kaphattak
tás. Egyre hosszabb életkort éltek meg az családi pótlékot. Ha még egy gyerek született,
3.  a) Mely ázsiai emberek, ugyanakkor továbbra is nagyon megvonták az anyagi támogatást és még bünte-
országok népessége sokan születtek. A folyamatot joggal illet­ tést is kellett fizetniük. Felemelték a házasság-
gyarapodik a leggyor- ték a népességrobbanás kifejezéssel. Az új kötés korhatárát és széles körben terjesztették
a különböző születésszabályozási módszereket.
sabban? évezred elejére ugyan csökkent a születé­ Így sikerült a születések számát erőteljesen
b) Gazdasági fejlett- sek száma, de a számítások szerint így is leszorítani. Az egygyermek politika azonban sú-
ség szempontjából 2050-re Ázsia népességszáma megközelít­ lyos társadalmi problémákhoz vezetett, ezért e
szabályozást 2015-ben megszüntették.
mely országcsoportba heti az 5,5 milliárd főt.
tartoznak ezek?

4.  Milyen gazda-

sági és társadalmi
problémákat okoz
a népességszám
gyors növekedése?

5.  a) Az atlasz 1930

népsűrűségi térképe
és alapján állapítsd 1900
meg, hogy Ázsiának
melyek a legsűrűbben
lakott területei!
b) Hasonlítsd össze a
népsűrűségi térképet
a 4.2. ábrával! 4.1. A népesség számának változása

172
Zsúfoltság vagy néptelenség?
Ázsia a legsűrűbben lakott földrész, átla­
gos népsűrűsége hasonló Magyarországé­
hoz. Azoban nagyon egyenlőtlenül oszlik
el a népesség.
Kelet-Ázsiában vannak olyan népes-
ségtömörülések, ahol 1000 főnél is többen
élnek km2-enként (pl. A Hindusztáni- és
a Kínai-alföldön, Jáva szigetén). Az ókor­
ban öntözéses mezőgazdasági kultúrák vi-
­rágoztak ezeken a tájakon. A hatalmas em­
bertömeg ellátása érdekében itt ma is min­
den talpalatnyi földet megművelnek, éven­
te kétszer-háromszor vetnek és aratnak.
A 20. század második felében a fejlett ke­
let-ázsiai országokban (Dél-Korea, Japán)
a gyors ipari fejlődés újabb sűrűn lakott 4.2. Eurázsia éjszakai fényei (fénytérkép)
térségek kialakulását okozta. a) Számítsd ki Ázsia átlagos népsűrűségét!
b) Hol áll a földrészek ranglistáján?
Emberfajták és nyelvek kaval- c) Vesd össze az adatot a fénytérképen látottakkal! Milyen ellentmondást
fedezel fel? Mivel magyaráznád?
kádja
Ázsia népessége a legtarkább a világban. 1 2 3
A sokféle nép ezernél is több nyelvet be­
szél. A számtalan nyelv rokonságuk alapján
több nyelvcsaládba (pl. indoeurópai, altaji,
kínai-tibeti) tartozik. Elszigetelt fej­lő­dé­sük
miatt a japán és koreai nyelveket gyakran
sorolják a rokontalan nyelvek közé.
Az emberiség kultúrájának bölcsőit az
ázsiai nagy folyamok völgyében kell ke­
resni. Mezopotámiában a Tigris és az
Eufrátesz völgyében, az Indus, a Gangesz, 4 5 6
a Jangce és a Sárga-folyó által feltöltött ter­
mékeny síkságokon indult meg először az
élelemtermelés, az öntözéses gazdálkodás,
itt alakultak ki az első városok és az embe­
riség történetének első szervezett államai.
Később innen terjedtek el a gazdálko­
dási és kulturális ismeretek a szélrózsa
minden irányába. Ázsia nagyvárosainak
többsége ma is a termékeny folyamvöl- 4.3. Ázsiai emberek
gyekben (Delhi, Vuhan, Bagdad) és a ten­- a) Az egyes emberfajták mely jellegzetes külső jegyei figyelhetők meg
gerpartokon (Tokió, Kolkata, Mumbai, a képeken?
Sanghaj, Kanton, Szingapúr) fekszik. Ázsia b) Az atlasz térképe alapján sorold fel, mely népcsoportok lakják Ázsiát!
változatos természeti viszonyai, sokszínű Hogyan helyezkednek el az egyes emberfajták a kontinensen?
népessége és a gazdasági fejlettség területi c) Járjatok utána a képeken látható népek szokásainak! Válasszatok ki
különbségei a településhálózat kialakulá­ közülük egyet, és a „bőrébe bújva” mutatkozzatok be egymásnak!
sára is nagy hatással voltak.
173
Ázsia földrajza
(%) Belső-Ázsiában az állandó települések A városfejlődés nagyon eltérő a kontinens
100 mellett a vándorló nomád népek jurtái is a különböző kultúrájú területein. A délnyu­
90
80
táj megszokott képéhez tartoznak csakúgy, gat-ázsiai ókori hagyományokkal rendelke­
70 mint az Arab-félsziget csillogó nagyvárosai ző milliós arab nagyvárosok (Damaszkusz,
60 közelében a nomád beduinok sátrai (4.5.). Bagdad, Teherán) jórészt megőrizték hagyo­-
50 48%
40 Csakhogy Ázsiát a világ sokkal inkább mányos arculatukat, de köréjük mo­dern
30 a sűrűn lakott területeiről ismeri, azokról városnegyedek épültek. A kőolajban gaz­
20 a városokról, ahol napjainkban erőteljes dag arab országok modern, csillogó nagyvá­
10
0 városfejlődés zajlik. Jelenleg a kontinens rosai a külföldi turistákat is ámulatba ejtik.
la­kóinak csak közel fele él városokban, de Dél-Ázsia óriásvárosaiba a túlnépese­
1950
1960
1970
1980
1990
2000
2010
2020
2030
2040
2050

rohamosan növekszik a számuk. 2014-ben dett mezőgazdasági területekről nincs­te­

4.4. A városi népesség a világon 28 óriásváros (és agglomeráció­ lenek százezrei özönlenek munkát és jobb
arányának változása ja) népessége haladta meg a 10 millió főt, megélhetést remélve. A városok azonban
Ázsiában amelyből 15 ázsiai (4.6.). nincsenek felkészülve a bevándorlók

4.5. A mongol jurták és a beduinok sátrai egyaránt a nomád életmódhoz kötődnek

a) Milyen állatokat tartanak a nomádok? b) Hogyan alkalmazkodnak a képen látható hajlékok az éghajlathoz?
c) Miben különböznek a képeken látható építmények?

Moszkva
London
Párizs Peking Tokió
Los Angeles New York Isztambul Csungking Osaka
Delhi Sanghaj
Kairó Kanton
Karacsi Dakka
Mexikóváros Mumbai Kolkata Manila

Lagos
Kinshasa
A városi népesség Jakarta
aránya (%) - 2014
80 felett Rio de Janeiro
60-80 São Paulo
40-60
Buenos A városi agglomerációk népessége (fő) - 2014
20-40 Aires 10 millió felett (megapolisz) 1-5 millió (közepes város)
20 alatt 5-10 millió (nagyváros) 500 ezer - 1 millió (város)
4.6. A városi lakosság aránya és a milliós nagyvárosok a Földön
Melyik ázsiai országban van a legtöbb 10 milliónál népesebb város?

174
tömegeinek fogadására. A több milliós
nagyvárosok lakosságának jelentős része a Walled City egy elképesztő népsűrűségű nyomornegyed volt Hongkong
peremterületek félelmetes nyomornegye- Kowloon városrészében. Akkora területen, mint a budapesti Kossuth tér
deiben alkalmi munkából tengeti az éle­ a Parlamenttel, annyi ember élt mint Szekszárd vonzásában. Az engedély
és tervek nélkül létesült épületegyüttesben az 1980-as években több mint
tét. Kína gyorsan növekvő városai hasonló 50 000 ember élt. A 10-15 emeletes toronyházak közötti egy-másfél méter
problémákkal küzdenek, mint a dél-ázsiai szűk utcák fölött labirintusszerű folyosókat építettek, amelyeket jórészt
óriásvárosok. A városokra zúduló népes­ szeméttel töltöttek meg. A napfény nem érte el az alsó szinteket, a higiéniai
viszonyok borzalmasak voltak. A negyedet az alvilág uralta, a bűnözés el-
ség számára óriási problémát okoz a meg­ képesztő méreteket öltött. Végül a hong­kongi városvezetés 1993-1994-ben
felelő közműellátás, lakás, egészségügyi felszámolta a negyedet. Helyén ma egy zöld park áll.
ellátás, a gyerekek számára az oktatás fel­
tételeinek biztosítása.
A belváros üzleti negyedei nyugati min­
tára alakulnak át, a felhőkarcolók gomba
módra szaporodnak Sanghajban, Peking­
ben vagy Kantonban.
A fejlett országokban (Japán, Dél-Korea,
Tajvan) az ipar és a szolgáltatások munka­
helyei vonzzák az embereket a városokba,
amelyek a fejlett nyugati városokhoz ha­
sonlóan fejlődnek. Japán déli részén Tokió-
Nagoya-Osaka-Kobe-Kitakyushu agglo­me­­-
rációk összenövésével az USA-hoz hasonló
összefüggő városövezet alakult ki.

Fogalmak
természetes szaporodás • népességrobba-
nás • népességtömörülés • emberfajták •
városfejlődés • nyomornegyed • városövezet

4.7. Az egykori Walled City lakásai

Összefoglaló kérdések, feladatok

1.  Egyik barátod apukája egy tengerjáró kereskedelmi hajón szolgál. A legutóbbi ázsiai útjára őt is magával vitte. Hazatérve
beszámolt az élményeiről. Leírása alapján atlaszod segítségével azonosítsd be a kikötőket!
Hajónk a két kontinenst elválasztó szoros kikötőjéből indult, ahol bőrárukkal rakták meg a hajót. A kihajózás után hamar egy
újabb tengerszoroson haladtunk át. Pár napos tengeri út után a csatornadíjat megfizetve gyorsan átkeltünk a Szuezi-csator-
nán. A Vörös-tenger csendes vizén értük el Ádent, ahol a hajónk üzemanyagot vett fel. Azután már az Arab-tenger várt ránk.
A hasonló nevű félszigetet körbehajózva a Hormuzi-szoroson át futottunk be a Perzsa-öbölbe. Elsőként Katar legnagyobb
kőolajkikötőjében vetettünk horgonyt, ahol a kirakodás után festékkonténerekkel telt meg a hajó gyomra.
Azután a nyílt tengeren a vihar kissé megviselte a gyomrunkat. Örültünk, amikor kikötöttünk Indiában. A hajó raktere gyapot-
bálákkal telt meg. Hosszú napokig hajóztunk az Indiai-óceán csodálatosan kék vizén. Alig vártam, hogy hajónk befusson
a Malaka-szorosba, a világ egyik legforgalmasabb kikötőjében rakodtuk ki az árut. Különböző elektronikai cikkek gyártásához
szükséges alkatrészeket rakodtunk be, aztán északnak vettük az irányt.
2600 km-es hajóút után érkeztünk meg a Gyöngy-folyó torkolatában fekvő kikötővárosba, amely hosszú brit fennhatóság után
csak 1997-óta tartozik újra Kínához. A következő napokban hajónk számos szigetcsoport között haladt északkelet felé. Az utunk
végcélját jelentő főváros felett egy csodálatos hósipkával fedett szinte tökéletes vulkáni kúp emelkedett a horizont fölé.

175
 5.
Ázsia földrajza
A világvallások bölcsője
Ázsia kultúrái és vallásai
A vallás hatással van az emberi közösségekre, az életmódra, a táplálkozásra,az öltözködésre. Kihat a házaso­
dási, a családalapítási szokásokra. A vallás sok helyen meghatározza, hogy ki milyen munkát végez, milyen
a nemek és a korok szerinti munkamegosztás. Jelentős hatása van a különböző népek egymás közötti viszo­-
nyára. Különösen igaz ez Ázsia ősi kultúráira.

1.  Mely vallások- A Föld népességének több mint 80%-a Egyetlen istenben hisznek
kal találkoztál már a tartozik valamilyen vallási közösséghez.
környezetedben? Nagyon sokféle vallás létezik a világon, A világvallások közül a kereszténység, a
Sorolj fel vallási szo- amelyek mind másképp fogalmazzák meg zsidó és az iszlám egyistenhívő vallások,
kásokat, ünnepeket, a világhoz való viszonyukat, más válaszo­ amelyek közös gyökerekkel rendelkeznek.
amelyek meghatároz- kat adnak az élettel és a halállal kapcsola­ Fejlődésük során nagy hatással voltak egy­
zák a mindennapja- tos kérdésekre. Az embereknek, minden másra. Mindhárom a Közel-Keleten jelent
inkat! Ismered-e ezek népnek és minden kornak megvan a maga meg, és innen indult világhódító útjára.
eredetét? vallása. A legnagyobb lélekszámú és a vi­
lág társadalmi-kulturális fejlődése szem­ A legnagyobb világvallás, a kereszténység
pontjából jelentős vallások a világvallások a Kr. sz. 1. században jött létre. A keresz­
(5.1.). Közös jellemzőjük, hogy Ázsiában tények hite szerint Jézus Krisztus Isten fia,
van a bölcsőjük. aki kereszthalálával megváltotta az embe­
ri­séget a bűntől. A vallás szent könyve a
2.  Olvasd le az Biblia, ami többek között tartalmazza a leg­-
atlasz világvallásokat főbb parancsolatokat, amelyek szerint a ke-
ábrázoló térképéről, 16,4% resztény embernek élnie kell. A történe­
hogy Ázsia mely terü- 31,4% lem folyamán a keresztény vallás több ágra
letein meghatározóak 6,7% szakadt, és a különböző irányzatai szerte
az egyes világvallá- 0,2% a világon elterjedtek.
sok! 7,1% A kereszténység elterjedése Ázsiában
elsősorban az európai hódítóknak, gyar­
matosítóknak köszönhető. A Szibériát bir­
15% 23,2% tokba vevő, főleg orosz telepesek magukkal
3.  Isten, Allah, hozták keleti (ortodox) keresztény hitüket.
Jahve. Honnan A Fülöp-szigeteken a gyarmatosító spa­
ismerősek ezek az nyolok terjesztették el a katolicizmust, lét­
elnevezések? rehozva ezzel egy majd 100 milliós keresz­
keresztény muszlim hindu buddhista tény közösséget Kelet-Ázsiában. Mindezek
mellett Európa és Ázsia határán, Örmény­
4.  A kereszténység zsidó egyéb nem vallásos országban található a világ egyik legősibb
mely ágait tudod 5.1. A világ népességének vallási, felekezeti keresztény közössége is.
felsorolni? megoszlása (2010)

176
A Föld népességének közel egynegyed ré­
sze a legfiatalabb világvallás, az iszlám
vallás híve, ők a muszlimok. A vallás elő­
írá­sai a muszlimok mindennapi életét alap­­-
vetően meghatározzák (5.2.–5.4.).
Az iszlám kultúrák egy részében a nők
nem egyenrangúak a férfiakkal, korlátozot­
tan vállalhatnak munkát és vehetnek részt 5.  Keress példákat
a közéletben. vallási konfliktusokra!
Az ázsiai iszlám országok rendkívül sok­-
színűek, rendkívül sokféle vallási irányza­
tot, népet, kultúrát foglalnak magukba. Ez
gyakran szül konfliktusokat az egyes or­
szágok között, vagy akár azokon belül is.

Az iszlám vallás híveinek öt fő kötelességük van, amit a Hit öt oszlopának is neveznek:

• elfogadni és hirdetni, hogy Allah az egyetlen isten és Mohamed az ő prófétája;
• naponta ötször kell imádkozni az előírások szigorú betartásával, Mekka felé fordulva;
• a Ramadán-havi böjt hónapjában napkeltétől napnyugtáig nem vehetnek magukhoz ételt;
• jótékonykodás a szegények javára;
• életükben legalább egyszer el kell zarándokolniuk Mekkába.

Számos étkezési előírást is be kell tartaniuk: tilos a sertéshús, a vér, valamint a szeszes italok fogyasz-
tása. Egyes irányvonalainál tilos a szent helyeken az emberábrázolás, ezért az iszlám építészet első-
sorban növényi mintákat és a Koránból vett idézeteket használ díszítőelemként.

A vallási és a világi hatalom az iszlámban nem különül el élesen. Az iszlám törvények rendkívül szigo-
rúak, előfordul az elítélt személyek nyilvános megkorbácsolása, csonkítása, lefejezése is.

5.3. Az iszlám szent könyve a Korán, amely

számos országban ma is a törvényhozás és a
bíráskodás alapja

5.2. Az iszlám első számú szent helye a Kába-szentély Mekkában

a) Milyen szent tárgy található a kocka alakú építmény belsejében? Nézz
utána, honnan ered ez a titokzatos tárgy!
b) Mekkát évente több millió muszlim zarándok keresi fel. Milyen hatással
lehet mindez a gazdaságra?
c) Melyek a legjelentősebb muszlim államok? Olvasd le az atlasz térképéről! 5.4. Szaúd-arábiai nők hagyományos viseletben
d) Mi az iszlám jellegzetes színe, amely szinte minden muszlim állam Hogyan függ össze a képen látható nők öltözete
lobogójában megtalálható? Segít az internet! a vallási törvényükkel?

177
Ázsia földrajza
Jeruzsálemnek (5.5.) a három egyistenhitű
világvallás közös szent városának különleges
jelentősége van. A zsidók által a Kr. e. 10. szá-
zadban felépített Salamon-templom vallásuk
legfőbb központja volt. A megsemmisült Szen-
tély egyetlen megmaradt fala, a Siratófal ma
a judaizmus legszentebb helye.
A keresztények számára Jeruzsálem Jézus
halálának és mennybemenetelének helyszíne-
ként az egyik legfontosabb zarándokhely.
A muszlimok azon a helyen építették fel a cso­-
dás Sziklamecsetet, ahol hitük szerint Moha-
med halála után a mennybe ment. A közös
szent helyek akár össze is köthetnék a külön-
böző vallású embereket.
5.5. A jeruzsálemi Templom-hegy az egymásra épült kultúrák különleges helye
6.  A zsidók A három egyistenhívő vallás közül a zsidó
étkezési szokásaival vallás (judaizmus) alakult ki a legrégeb­
kapcsolatban gyakran ben. A több mint 3000 éve létező vallás
hangzik el a „kóser” és nép története szorosan összefonódott.
kifejezés. Nézz utána, A judaizmus vallási törvényei szintén erő­
mit jelent a fogalom! sen szabályozzák a zsidók mindennapi
életét. Az étkezési szokások, a szombati
munkavégzés tilalma, az ünnepek rendjé­
nek szigorú megtartása, az öltözködésre és
a társas érintkezésre vonatkozó vallási elő­
írások napjainkban is erősen élnek a társa­
dalomban.
5.6. A szent folyó, a Gangesz partján fekvő Váránaszi egyike a hinduiz-
mus hét szent városának
Milyen szerepet tölt be a Gangesz a hívők életében?
178
A zsidóság első egységes államát a Földközi-
tenger és a Jordán folyó közötti területen már a
Kr. e. 10. században létrehozta. Később, a szét-
szóródott zsidóság megőrizte vallását mint ös�-
szetartozásuk legfontosabb zálogát. Egykori ál­-
la­muk területére, Palesztinába fokozatosan arab
népcsoportok települtek be. A modern zsidó
állam 1948-ban jött létre Izrael néven. A zsi-
dók tömeges bevándorlása Palesztina területé-
re súlyos ellentétet okozott köztük és az itt élő
arabok között, amely a 20. század második fe-
lében több háborúhoz is vezetett. A zsidó−arab
ellentét napjainkban is súlyos problémát jelent
a térségben.
Az „örök” vallás
A hinduizmusnak – az előző vallásokkal
ellentétben – nincs létrehozója, hosszú fo­
lyamat során alakult ki. A hinduk szerint
a világot a mindent átfogó egyetemes világ­
törvény irányítja. Alapvető tanításai közé
tartozik a lélekvándorlás tana, amely köz­
vetve a belenyugvásra, a fennálló társadalmi
rend elfogadására nevel. A vallás hatására
jött létre a kasztrendszer Indiában. A zárt
társadalmi csoportokra, kasztokra tagolódó
merev társadalmi szerkezet a mai napig fel­
lelhető vidéken. A nagyvárosokban a gyors
gazdasági átalakulás, az oktatási rendszer
fejlődése fokozatosan lebontja a kasztrend­
szer által állított társadalmi korlátokat.
A cél a megvilágosodás 5.7. A buddhizmus egyik legis­
mertebb vallási vezetője.
A buddhizmus a Kr. e. 6. században ala­ A tibeti Lhasza városában van
kult ki Indiában Buddha (a „megvilágo- a székhelye, de a képen látható
sodott”) tanításai alapján. Az új vallás el­ palotája évtizedek óta üresen áll.
veti a kasztrendszert, de elfogad egyfajta Ki ő? Nézz utána, miért kellett
világtörvényt. A hit szerint az ember a vá­ elhagynia tibeti otthonát!
gyakról való lemondással, a lélekvándor­
lásból kiszakadva jut el a teljes megnyug­
vás, a nir­vána állapotába. A buddhisták
jellemzője a szeretet, az önzetlenség min­
den élő iránt.

Fogalmak
világvallások • kereszténység • iszlám •
zarándokhely • zsidó vallás • hinduizmus •
kasztrendszer • buddhizmus • Mekka • Jeru-
zsálem

Összefoglaló kérdések, feladatok

1.  Mely világvallások szentélyeit ismered fel a képeken?

A B C

D E

2.  Egy vallásának megfelelő ünnepnapon valószínűleg melyik szentélybe mennek el az alábbi emberek?
• egy mumbai gyári munkás • egy bangkoki kereskedő • egy damaszkuszi pék
• egy tel-avivi üzletember • egy manilai orvos • egy jakartai halász
3.  Milyen előnyei és hátrányai vannak a népesség vallási sokszínűségnek? Vitassátok meg!

179
 6.
Ázsia földrajza
Csúcstechnológia a hagyományok
országában – Japán
Egy ősi japán legenda szerint a négy főszigetből és közel 4000 szigetből álló ország területe az istenek drága-
kövekkel díszített lándzsájáról lehulló vízcseppekből keletkezett. A japánok szülőföldjüket az óceánból regge-
lente felemelkedő Nap látványa miatt a napistennő országának, Nipponnak, vagyis a „felkelő Nap országának”
is nevezik.

1.  Mi jut eszedbe Tűzben edzett szigetek

Japán nevét hallva?
Írd le a szavakat, majd A Japán-szigetek területének csaknem há­
rendezd logikai sorba romnegyed része vulkanikus hegyvidék,
azokat! amely a Pacifikus-hegységrendszerhez tar­
tozik. A kőzetlemezek ütközése miatt na-
gyon aktív terület, kb. 200 vulkánjából
2.  a) Határozd több mint félszáz ma is működik.
meg Japán földrajzi
Terület: 378 000 km2
fekvését az atlasz Út az elzárkózástól Lakosság: 127 millió fő (2016)
segítségével!
a világgazdaság csúcsára Főváros: Tokió
b) Nevezd meg észak- Államforma: alkotmányos monarchia
ról dél felé haladva A „felkelő Nap országa” évszázadokig tu­
Japán négy nagy datosan elzárkózott a külvilágtól. Idegen A szigetország nyugati mintára, de a ha-
szigetét! nem léphetett a földjére, és a japánok sem gyományokat őrizve alakította ki állam­
hagyhatták el az országot. A szigetország- szervezetét, oktatási rendszerét és hadsere­
nak így nem kellett osztoznia Ázsia sok gét. A 19. század végén már saját maga kez­
3.  Járj utána, hogy országának sorsában, nem vált valamely dett hódításokba, hogy modern iparának
mely japán cégek európai ország gyarmatává. nyersanyagszükségleteit biz­tosítsa. A II. vi-
hoztak létre nagyobb A 19. század közepén amerikai hadiha­ lágháború után a romokban heverő ország
üzemeket Magyaror- jók kényszerítették kikötői megnyitására. gazdaságát szinte a semmiből kellett felépí­
szágon! Ezután sorozatos reformokkal felszámolta teni.
a feudális maradványokat, a modernizáció Az 1950-es évektől példátlanul látvá­
útjára lépett. nyos gazdasági felemelkedést ért el, amit
„japán csodaként” szoktak emlegetni
(6.1.). A dinamikus fejlődést az ameri­
1950-es évek
kai tőke beáramlásának és a fegyelmezett,
energiaigényes alapanyaggyártás
szakképzett munkaerőnek köszönheti.
stabil energiagazdaság
(vas-, acélkohászat, kőolajfeldo- A fejlődést a legmodernebb technikák al­
kialakítása
gozás) kalmazása, a kutatásba és fejlesztésbe be­
fektetett jelentős hazai tőke is segítette.
A gyors fejlődés az országot rövidesen a
1980-as évek tér­ség vezető hatalmává emelte.
a legfejlettebb technológia alkal- Az 1990-es években a japán gazdaság
olcsó fogyasztási cikkek mazásával minőségi termékek növekedése lelassult, de nem ingatta meg
termelése és exportja előállítása (pl. járműgyártás, világgazdasági helyzetét. A szigetország ma
elektronikai ipar)
is a világ vezető gazdasági hatalmai közé
6.1. A „japán csoda” folyamata tartozik. A cégóriásai termékeikkel áraszt­
Figyeld meg, hogyan épült egymásra az egyes gazdasági ágak fejlesztése! ják el a világpiacot, leányvállalataikkal

180
a világ minden részén termelnek. Japán A déli országrészben évente akár két­ 4.  Keress Japán-
a minőség, a megbízhatóság és a csúcstech­ szer-háromszor is aratnak. Ennek ellenére mezőgazdasági ter-
nológia megfelelője lett. a sűrűn lakott szigetország élelmiszerből melési adatokat! Mely
így is behozatalra szorul. élelmiszer-alapanya-
Kevés termőföld, fejlett gok termelésében áll
a világranglista élén?
mezőgazdaság hideg tengeráramlás
rizs s
meleg tengeráramlás

lá
Az ország kétharmada erdővel borított 5.  Sorolj fel japán

ra m
téli monszun
hegyvidék, amely alkalmatlan földműve­

-á
o ételeket! Járj utána,
nyári monszun s hi
lésre. Az ország területének csak kb. 15%-a a-
Oy hogy miből készültek!
dohány
vonható művelés alá (6.2.). A termőföldek é.sz. 45°
főleg a keskeny tengerparti síkságokon hú­
zódnak. A néhány hektáros kisparaszti őszi búza
gazdaságok sok műtrágya, növényvédő­ citrusfélék
szerek és kisgépek használatával magas Tokió erdő
termésátlagokat érnek el. Japán legfőbb rizsföld
banán
terménye a rizs, melynek betakarítása után io-ár
amlá
s
halászat
a déli országrészben szója, zöldségfélék o-sh a termesztés
r
északi határa
Ku

vagy búza kerül a földbe másodvetésként.

A megművelt területeken sokfelé találko­
zunk teaültetvényekkel (6.3.).
Japán halászflottája a világ élvonalába
tartozik. A lakosság szívesen fogyasztja
a tengeri halakat és a tenger egyéb „gyü­
mölcseit”.
6.2. A mezőgazdasági termelés és az éghajlat
összefüggése a Japán-szigeteken
Milyen hatással vannak a szigetek éghajlatára
az ábrán látható tengeráramlások?

6.3. Teaszüret Japánban

181
Ázsia földrajza
Magas színvonalú ipar, Japán gazdasági tengelye a Honshu szi­
ásványkincsek nélkül get délkeleti partján húzódik. A Tokio-­
Kawasaki-Yokohama városegyütte­se az
6.  Mondj példát A szigetország ásványkincsekben roppant ipari termelés egyharmad részét adja. Na­
a világ más részéről szegény, így válhatott a világ egyik legna­ goya az autógyártás fellegvára. Az Osaka­
hasonló összefüggő gyobb energiahordozó- és nyersanyag-vá­ Kyoto-Kobe háromszögben van a máso­
városövezetekre! sárlójává (6.4.). A szállításokat hatalmas dik legnagyobb ipari tömörülés.
tengeri kereskedelmi flotta végzi. A kül­ A Tokiói Értéktőzsde az ázsiai térség
kereskedelem az ország számára ezért is pénzügyi központja. A Tokiótól Osakán
létfontosságú. Kikötői hatalmas forgalmat át Kitakyushuig húzódó óriásvárosok agg­
bonyolítanak le. lomerációi ma már összefüggő városöve-
zetet alkotnak.
Oroszország Az 1980-as évek elején indult a techno-
Kanada polisz-program, aminek keretében a szi­
getek fejlődésből kimaradt középső és nyu­
Japán USA gati térségeiben külön városokat építettek
Közel-
Kelet
India a tudományos kutatások, a csúcstechno-
lógiai iparágak fejlesztésére. Kezdetben a
Indonézia Brazília kevésbé fejlett országrészek gazdasági éle­
tének fellendítése volt a cél. Napjainkban
Ausztrália
ezek a városok a technológiai fejlesztések
központjai. Az egyetemek és kutatóköz­
vasérc kőolaj kőszén fa gyapot élelmiszer
pontok mellé korszerű és kellemes lakóte­
6.4. A japán gazdaság számára nélkülözhetetlen nyersanyagok forrása rületeket építettek.
Honnan szerzi be a szigetország a főbb ásványkincseket, nyersanyagokat?

6.5. Tokió látképe, a kis képen belvárosának egyik városrésze látható

182

A Shinkansen egy nagy sebességű vasúthá-
lózat Japánban, amelyen a szuperexpresszek
több mint 300 km/h sebességgel is szágulda-
nak. Az első vonalat 1964-ben nyitották meg
Tokió és Osaka között. A Shinkansenek kényel-
mesek, tágasak, ám egy kicsit drágák. Kyushu
sziget déli csücskétől a fősziget, Honshu északi
csücskéig 10 óra 18 perc alatt érnek a vonatok.
Ennyi idő alatt Japánban 2200 km-t tehetünk
meg pontosan a menetrendnek megfelelően.
A Shinkansenek ugyanis évente összesen átla-
gosan 30 másodpercet késnek.
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Foglald össze Japán gazdasági fejlődésének okait!
2.  Jellemezd a szigetország mezőgazdaságát!
3.  Mindannyian tudunk egy kicsit japánul. Találd ki a meghatározás
alapján a japán kifejezést!
• A papírhajtogatás művészete
• Erjesztett rizsből készült italspecialitás
• A virágok művészi elrendezése
• A harcművészet egyik ága, melyet Jigoro Kano alapított
• Miniatürizált élő fás szárú növény
• Algalevélbe göngyölt rizses ételkülönlegesség
• A szigetország ősi viselete
• Tradicionális japán sportág, nagy termetű emberek küzdelme
Ha megvannak a japán kifejezések, keresd meg a hozzájuk tartozó képet!

A E

6.6. A Shinkansen

B F
Japán hangulat
Japánban a cseresznyevirágzás jelenti a tavasz
érkezését. A japánok ilyenkor nagy csoportok-
ban vonulnak „virágnézésre”, tavaszi kirándu-
lásra. A nyárelő a monszun ideje. Júniusban a
sűrű, nehéz felhőkből megered az eső. A levegő
fülledt és meleg, még éjszaka is. A forró nyárhoz
a forró, keserű, zöld tea, a forró fürdő és a legye-
ző is hozzátartozik. Legyezővel kínálják a ven-
déget, legyezőt adnak ajándékba a boltosok
is. Az ősz a legszebb évszak Japánban. Verőfé- C G
nyesek a napok, és aranyosan színesek a fák.
Ilyenkor rendezik a krizantém-kiállítást, ahol
a leghíresebb kertészek mutatják be nemesítő
munkájuk eredményét, és a virágkötő lányok
virágelrendezési művészetüket, az ikebanát.

D H

Fogalmak
szigetország • kisparaszti gazdaság • ha-
lászflotta • kereskedelmi flotta • elzárkózás
• „japán csoda” • összefüggő városövezet •
technopolisz-program • Japán-szigetek • Fuji
• Tokió • Osaka

183
 7.
Ázsia földrajza
A Boszporuszon túl
A világgazdaság ázsiai szereplői
Egész évben nyitva tartó fedett sípálya a kőolajat rejtő sivatag közepén; a világot táblagépekkel, mobiltelefo-
nokkal, televíziókkal és autókkal ellátó üzemek; hihetetlen sebességgel suhanó mágnesvonatok; olcsó cipőt és
ruhát készítő munkások; a rizsföldeken szorgosan dolgozó emberek stb. E pillanatfelvételek a Boszporuszon túl
készültek. Keressük fel közösen e helyszíneket!
A világgazdaság átrendeződő
pólusa
A 20. század végén három nagy gazdasági
központot, ún. centrumot különbözte­
tünk meg a világon: az észak-amerikait,
az Európai Uniót és a kelet-délkelet-ázsia­
it. Napjainkban a legújabb gazdasági pó-
lus kialakulása zajlik, amelyet több, eltérő
jellegű, gazdaságú ország alkot.
1960
2015
7.1. A világ országainak gazdasági teljesítményét bemutató térkép
a) Melyik három országban volt a legerősebb a gazdaság 1960-ban
(a leginkább felnagyított területtel ábrázolták)?
b) Mely ázsiai országok gazdasági teljesítménye változott a legnagyobb
mértékben? Milyen hatással volt ez a világ többi térségére?
184
Amint az előző leckében láttad, Japán a
II. világháború után néhány évtized alatt
vált a világ egyik legjelentősebb gazdaságá­
vá. A csúcstechnológiát képviselő termékei
meghódították az egész világot.
Új jelentkezők:
a „kis tigrisek”
Japán bevált receptjét követve rendkívül
gyorsan emelkedett Földünk legfejlettebb
gazdaságai közé Dél-Korea, Hongkong,
Tajvan és Szingapúr. Gyors fejlődésük
és a viszonylag kis területük miatt kapták
(főként a sajtóban) a „kistigrisek” elneve­
zést (7.2.). A földrajzban újonnan iparo-
sodott országoknak nevezzük ezeket, mi­
vel előretörésük a nagymérvű iparfejlesztés
eredménye. Nincsenek nagy, művelhető
földterületeik és számottevő ásványkin­
cseik sem. Mégis a legjelentősebb gazda­
ságok közé kerültek. Gyűjtsük össze, hogy
mely tényezők tették lehetővé a kistigrisek
felemelkedését!
A. 
Nagyszámú, olcsó és szorgalmas
mun­kaerő: kezdetben a sok és olcsó
munkaerőre épülő termékekkel (pl.
tex­tíliákkal, egyszerű iparcikkekkel, já­
tékokkal) jelentek meg a világpiacon.
Az oktatás fejlesztésének köszönhetően
azonban néhány évtized múltán ezeket
a szakképzettséget igénylő áruk (pl. sze­
mélygépkocsik) váltották fel.
B. A japán tőke és technológia: a gyor­
san fejlődő Japán üzemek létesítésével
és a modern technológia áttelepítésé-
vel járult hozzá a „kistigrisek” gazdasági
 fejlődéséhez. Ezáltal olyan gyárak épül­ 1.  Miért alacso-
hettek, amelyek kialakítására nem lett nyabb az ára a nagy
volna lehetősége ezeknek az országok­ tömegben előállított
nak. A technológia-átvitel (azaz egy termékeknek, mint
fej­lett or­szág technológiájának átvétele, a kevesebb példány-
alkalmazása) a világpiacon keresett ter­ ban gyártottaknak?
mékek előállítását tette lehetővé. Egy idő
után pedig már nem a Japántól kapott,
hanem a hazai szakemberek által tovább­
fejlesztett eljárásokat alkalmazták.

C. Exportot ösztönző gazdaságpolitika: 2.  Milyen kapcso-

kizárólag olyan iparágakat fejlesztettek,
amelyek termékeire a világpiacon nagy
a kereslet. Az áruikat így biztosan ér­
tékesíthették. Ehhez hozzájárult az is,
hogy a termékeket nagy mennyiség-
ben állították elő, ezért alacsony volt az
áruk. Amikor pedig csökkenést érzékel­
tek a keresletben, váltottak, és más ter­
mékeket kezdtek el gyártani.
D. Kedvező földrajzi fekvés: a „kistigrisek”
igen forgalmas kereskedelmi útvonalak
mentén fekszenek, így adott volt számuk­
ra az intenzív kereskedelem lehetősége.
Ezt bizonyítja Szingapúr, itt van Földünk
legnagyobb áruforgalmú kikötője.
3. lépcsőfok: nagy szakképzettséget igénylő áruk
(pl. számítógép, elektronika,
személygépkocsi, gyógyszer) gyártása
2. lépcsőfok: beruházás- és nyersanyagigényes
termékek (pl. hajók, híradástechnikai termékek,
televíziók) gyártása
1. lépcsőfok: nagyszámú olcsó munkaerőt igénylő
textíliák, egyszerű iparcikkek (pl. zsebszámológép,
kvarcóra), játékok gyártása
7.2. A „kistigrisek” fejlődésének lépcsőfokai
lat van a munkaerő
és az általa előállított
termék ára között?
7.3. A tanulást segítő robot
3.  Hogyan segí-
A tanulást segítő robot beolvassa a szöveget,
majd eltárolja. Amikor szükség lesz az informá­ tette a munkaerő
cióra, vagy elmondja vagy kivetíti. Természete- képzettsége a „kistig-
sen segít a digitális tankönyvek használatában is. risek” fejlődését
Erre pedig nagy szükség van, hiszen Dél-Koreá­
ban 2015-től csak ilyenből tanulnak a gyerekek.
a különböző fejlődési
szakaszokban?
Mi a véleményed erről? Támaszd alá érvekkel
a meglátásodat!
Az összeszerelő üzemekhez egyre kiterjedtebb
hazai beszállítóhálózat tartozik. Ez azt jelenti, 4.  Gyűjts japán
hogy pl. egy autó kisebb alkatrészeit (az ablak- logókat, amelyek
törlő lapátot, az üléshuzatot a visszapillantó világgazdasági
tükröt stb.) nem a gyárban, hanem egy közeli jelentőségű cégeket
kis üzemben állítják elő, majd beszállítják azt
jelképeznek!
egy összeszerelő-üzembe. Ez azért fontos, mert
így nemcsak egy nagy üzem, hanem hozzá kap-
csolódva sok kisebb is munkát tud biztosítani
az emberek számára.

Hongkong a világ egyik legfontosabb

pénzügyi-kereskedelmi központja.
1997-ig Nagy-Britannia gyarmata volt.
Ma a Kínai Népköztársaság különleges
igazgatású része. Gyakorlatilag önálló „éle­
tet” él (csupán a honvédelmi és a külügyi
kérdésekben függ Kínától).

185
Ázsia földrajza
A kis tigrisek nyomában
A 20. század végén újabb ázsiai országok
eredtek Japán (és a „kis tigrisek”) nyomá­
ba: Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek és
Malajzia. Az újonnan iparosodott orszá-
gok „második hullámát” alkotják. Fejlő­
désük valamelyest eltér a „kis tigrisekétől”.
Mindegyikük rendelkezik ugyanis néhány,
világviszonylatban is jelentős mezőgaz­
dasági termékkel, illetve ásványkinccsel.
Ezek értékesítése mellett elsősorban össze-
szerelő-beszállító munkát végeznek.
Az országokban jelentős az idegenfor-
galom szerepe is.
egyre több embernek van munkája és így
fize­tése. Ezáltal egyre többen tudnak olyan
termékeket is megvásárolni, amelyekről
korábban álmodni sem mertek.
A fekete arany vidékén
A Perzsa-öböl mentén fekvő országok
tudhatják magukénak a világ ismert kő-
olajkészletének kétharmad részét (7.5.).
A „fekete arany” kitermelése itt a legol­
csóbb a világon. Mivel a kőolaj napjaink
legfontosabb energiahordozója, az öböl
menti országok a világgazdaság meghatá­
rozó szereplői.

A „második hullám” országainak legfontosabb Kaszpi-

tenger
7.4. Kuala Lumpur kiviteli cikkei:
(Malajzia) • Thaiföld: rizs, kaucsuk, elektronikai cikkek Irán
Irak
(irodagép légkondicionáló be­ren­dezés), sze- 175 168
mélygépkocsi 4 3,9
• Indonézia: pálmaolaj, kaucsuk, kőszén, szén- 160
Kuvait 3,7
hidrogének, Pe
• Fülöp-szigetek: banán, kókuszolaj, elekt­ ro­ rz
Bahrein sa-
öböl
nikai termékek (integrált áramkörök, adat- 3
V ö

Katar 160
rögzítők, diódák, optikai kábelek), szövetek, 82 Arab 3,7
Szaúd-Arábia 1,9
r ö

ruhanemű 572 Emírségek 51

• Malajzia: pálmaolaj, szénhidrogének, ónérc, 13,2 1,2
s -

Omán
rézérc, alumínium, elektronikai termékek
t e

(integrált áramkörök, adat­rög­zítők, irodagé- r

e
n

pek, mobiltelefonok). f g
5.  Számítsd ki! n
g

e
e

-t
r

Ha Kínában és Indiá­ a b
Ar
ban évente 1%-kal Kína és India nagy területű, nagy népes­
bővül a fogyasztás, ségszámú ország, hatalmas lehetőségeket kőolajmező
akkor hány új vásárló tartogató fogyasztópiaccal. Az előrejel­ 82 éves kitermelés
(millió tonna)
jelenik meg a piacon? zések szerint az évszázad közepére Föl- részesedés a Világtermelés (2015):
1,9 világtermelésből 4331 millió tonna
dünk vezető gazdaságává válik. A rend­ (%)
kívül gyors ütemben fejlődő „óriásokban” 7.5. Kőolajkitermelés a Perzsa-öböl menti
2,7 milliárd ember él. A fejlődés révén országokban

6.  a) Hogyan Kőolajban gazdag, kis népességszámú országok • a kőolajból származó bevételekből korszerű
keletkezik a kőolaj? • pl. Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Egyesült Arab mezőgazdaság és ipar kiépítése
Milyen kőzetekben Emirátusok
halmozódik fel? • fényűző luxus, magas életszínvonal Számottevő kőolajkészlettel nem rendelkező
• az iparban jobbára külföldről érkező vendég- országok
b) Miért mondhatjuk munkások dolgoznak • pl. Omán, Jemen, Libanon, Jordánia
azt, hogy napjaink • a helyiek a közigazgatásban és az üzleti élet- • a területükön áthaladó kőolajvezetékekért

legfontosabb energia- ben dolgoznak szál­-lítási díjat (ún. tranzitdíjat) szednek
• a népesség egy része vendégmunkásként a kő-
hordozója a kőolaj? Kőolajban gazdag, nagy népességszámú or- olaj-kitermelő országokban dolgozik
c) Miért gazdagok szágok • mezőgazdasági terményekkel látják el a kő-
a Perzsa-öböl menti • pl. Irak, Irán olajkitermelésre épülő gazdaságokat
országok kőolajban?

186
Feltörekvő gazdaság Európa Akik lemaradtak 7.  Miért külön-
leges Törökország
és Ázsia határán
A hatalmas kiterjedésű kontinensen ter­ fekvése?
Földünk egyik leggyorsabban növekvő mészetesen vannak olyan országok is, ame­
gazdasága Törökországé. Az Európa és lyek világgazdaságban betöltött szerepe 8.  Vajon mi hát-
Ázsia határán fekvő országban a hagyomá­ elhanyagolható (pl. Afganisztán, Nepál és ráltatja Afganisztán
nyos textilipari és kézműves termékek Kambodzsa). Ezek Földünk legszegényebb gazdasági fejlődését?
mellett a jármű- és az elektronikai cikkek országai közé tartoznak. Emellett van né­
gyártása számottevő. Az országban össze­ hány ország, amely a rendkívül olcsó, és
szerelő üzemet működtet a Renault, a Fiat, nagyszámú munkaerőre alapozva textíli­
a Hyundai, a Toyota, a Honda, az Opel, a ával, ruházati termékekkel látja el szinte az 9.  Hasonlítsd
Mercedes-Benz és a MAN is. Hozzájuk ki­ egész világot (pl. Banglades és Pakisztán). össze Dél-Korea terü-
terjedt beszállítóhálózat tartozik. Nemzet­ Utóbbinak fontos kiviteli cikke még a rizs letét és népességszá-
közi viszonylatban is jelentős a török épí­ és az olajos magvak is. mát hazánkéval!
tőipar. A Boszporusz rendkívül forgalmas
hajózási útvonalát Törökország felügyeli.
Dél-Korea
Törökország Terület: 99 720 km2
Terület: 780 580 km2 Lakosság: 51 millió fő (2016)
Lakosság: 80,2 millió fő (2016) Főváros: Szöul
Főváros: Ankara Államforma: (elnöki) köztársaság
Államforma: köztársaság Legfontosabb exportcikkek: elektronikai cik-
kek (számítógép, nyomtató, laptop, táblagép,
mobiltelefon, televízió) személygépkocsi, hajó
A két kontinens határán fekvő Törökország folyamatosan Legfontosabb kereskedelmi partnerek: Kína,
keresi a helyét Ázsia és Európa között. Történelmi múlt­ USA, Japán, Szingapúr, Hongkong
ja, gazdasági kapcsolatai révén elkülönül ázsiai szom­
szédjaitól, vallása, kultúrája okán azonban Európától is.
O r o s z o r s z á g Hongkong
Terület: 1 104 km2
Lakosság: 7,17 millió fő (2016)
Kazahsztán Mongólia
Üzbeg is Észak-
Grúzia z Kirgizisztán Korea
Türkmen tán
Törökország
Örm.
Azerb. isztá Tadzsikisztán
n Dél-
Japán
Lib. Szíria nis
ztán n K í n a Korea
Izr. I ra k I r á n ga tá
Af Thaiföld
sz

Jordánia Kuvait Nepál Bhután

ki

Terület: 513 120 km2

Pa

Brn. K.
Banglades
S z a ú d - A.E.
Ará b i a Omán India Mianmar Tajvan
Lakosság: 68,2 millió fő (2016)
Vi

Laosz
et

Fülöp- Főváros: Bangkok

na

Thaiföld szk.
Jemen
m

Rövidítések:
Kambodzsa Államforma: alkotmányos monarchia
A.E. Arab Emírségek
Brunei
Azerb. Azerbajdzsán Sri Lanka
Brn. Bahrein
Maldív-szk. Malajzia
Izr. Izrael Szingapúr
K. Katar
Lib. Libanon
I n d o n é z i a
Kelet-
Örm. Örményország Timor

Fogalmak
centrum • új gazdasági pólus • újonnan ipa-
Összefoglaló kérdések, feladatok
rosodott országok • technológia-átvitel •
beszállító-hálózat • exportösztönző gazda-
1.  Készíts logikai láncokat az újonnan iparosodott országok felemel­
ságpolitika • összeszerelő-beszállító munka •
kedésének bemutatására!
Japán • Dél-Korea • Szöul • Hongkong • Szin-
2.  Hasonlítsd össze az újonnan iparosodott országok két csoportját
az országok területe, földrajzi helyzete, természeti adottságai alapján! gapúr • Thaiföld • Perzsa-öböl • Szaúd-Arábia
3.  Mutasd be egy-egy példán keresztül a technológia-átvitel, illetve • Kuvait • Törökország • Boszporusz • Fülöp-
az összeszerelő-beszállító fogalmakat! szigetek • Malajzia

187
 8.
Ázsia földrajza
Az alvó Sárkány ébredése
Kína
Képzelj el egy csaknem európányi országot! A területén a történelem folyamán kialakult kultúra a ma élő emberi­
ség csaknem egyötödének kultúrája. A világ egyik legősibb civilizációja, amely korunkban is igen nagy szerepet
játszik, mégis kevéssé ismerjük. A kínai szokások annyira távoliak a mi világunktól, mint maga az ország. Próbál-
juk megismerni és megérteni ezt a különös, távoli világot!

1.  Sorolj fel talál- Ahol a múlt átlép a jelenbe

mányokat, amelyeket
az emberiség a kínai Az emberiség történetének legkorábbi fejlett
kultúrának köszön- civilizációi a kínai nagy folyamok (Sárga-fo­
het! lyó, Jangce) termékeny völgyében alakultak
ki. Az öntözéses gazdálkodás megkövetelte
a jól szervezett társadalmak, államok létre­
jöttét. Kína hosszú ideig elszigetelt volt a
2.  Nézz utána, mit világtól. Kína a 19. század második felétől
jelképez a sárkány már nem tudott ellenállni az európai (főleg
a kínai hagyomány- brit) gyarmatosító törekvéseknek.
rendszerben! Az 1949-ben újra függetlenné vált Kína Terület: 9,6 millió km2
Lakosság: 1,37 milliárd fő (2016)
Földünk egyik legelmaradottabb mezőgaz­ Főváros: Peking
dasági országa volt. A megszülető Kínai Államforma: népköztársaság
Népköztársaság szocialista ország lett.
3.  a) Vizsgáld meg A gazdaság állami irányítás alá került.
az atlasz népsűrűségi Az erőltetett iparosítás súlyos áldozato- Az ázsiai birodalmat sokáig csak a Selyemút kö-
térképén, hogy me- kat követelt, amelyet elsősorban a lakosság tötte össze a világ nyugati felével. A karavánu-
takon Európába eljutó különlegességek (por-
lyek Kína legsűrűb- fizetett meg. celán, selyem) csak még titokzatosabbá tették
ben, illetve legritkáb- Az 1970-es évektől megkezdődő moder­ a távoli világot kontinensünk lakói számára.
ban lakott tájai! nizáció és nyitás engedte a magánvállal- Az elszigeteltség évszázadai alatt azonban
megrekedt a „mennyei birodalom” fejlődése.
b) Milyen természeti kozásokat és a külföldi tőke beáramlását.
és gazdasági ténye- Mindezek eredményeként Kína az elmúlt
zőkkel magyarázod a évtizedekben soha nem látott fejlődésnek
népesség eloszlását? indult, és a gazdasági teljesítménye a világ­-
elsők közé emelte.
A Föld jelenleg legnépesebb állama úgy
tűnik, megbirkózik a népességrobbanás
prob­lémájával is. Napjainkra sikerült mér-
­sé­kelni a népességszám növekedésének
ütemét (8.1.).
A népesség területi eloszlása hatalmas
egyenlőtlenségeket mutat. Kelet-Kína terü-
letén él az ország lakosságának közel 90%-a.
Napjainkban intenzív vándorlás zajlik az
országon belül nyugatról kelet felé. Ezzel
egyidőben kínaiak tízezrei hagyják el az 8.1. Mindenkinek szeme fénye
or­szágot évente, hogy a világ különböző Milyen intézkedésekkel sikerült Kínában lassítani
pontjain megtelepedve munkát és megél­ a népességszám növekedését?
hetést találjanak.
188
Az emberiség egyötödének Kína népességének több mint kilenctized ré­-
4.  Hazánkban is
élelemforrása szét a han kínaiak adják, a kisebbségek – ame- kedveltek a kínai éte-
lyek száma egy majd 1,4 milliárdos ország ese- lek. Milyen alapanya-
Kína lakosságának többsége a mezőgaz- tében így is jelentős – főleg Nyugat- és Észak- gokból készülnek?
Kína tartományaiban élnek nagyobb számban.
daságban dolgozik. Az ország területének A kínaiak hozzávetőleg nyolc nyelvjárást be-
mindössze 10%-át művelik. A mezőgaz- szélnek, de a több ezer kínai írásjel nem egy-
da­ság fejlődésének egyetlen útja a termés­- séges.
át­lagok növelése. Az elmúlt évtizedek lát-
vá­nyos fejlődése következtében Kína élel­
me­zési gondjai megoldódtak, sőt napja­
ink­ban mezőgazdasági termékeket is ex-
portál.
Nyugat-Kínában a mezőgazdaság veze­
tő ága a nomád állattenyésztés. A havasi
legelőkön főleg juhot és jakot, a medencék
szárazságtól gyötört területein kecskét, ju­-
hot és tevét tartanak. Kelet-Kína sűrűn la­
kott, termékeny síkvidékein (Kínai-alföld,
Mandzsu-medence) és a Sárga-folyót kísé­
rő löszvidéken minden talpalatnyi földet
megművelnek. A gondosan művelt tera-
szok a meredek dombhátakra is felkapasz­
kodnak (8.2.). 8.2. Teraszos földművelés
Kína a Föld legnagyobb gabonaterme-
lői (búza, rizs, árpa, kukorica) közé tarto­
zik, de szója- és repcetermesztésben is el­­- Harbin
sők között van a világon. Az ország sertés-
és baromfiállománya a legnagyobb a vi-
Peking
lágon. Az állatokat főleg háztartási és me­
zőgazdasági hulladékkal etetik. A tengeri l yó

és a folyami halászat is fontos szerepet tölt a-

fo
S á rg
be a népesség élelmezésében. Hszian

Lhásza Sanghaj
Szédítő tempóban növekvő Jan
gce
Vuhan

kínai gazdaság
Az ország gazdasági teljesítménye és kivi­
tele az elmúlt két évtizedben döbbenetes
Hongkong
ütemben növekedett. A textilipari termé-
kek, az elektronikai cikkek (szórakoztató­
elektronika, háztartási gépek) tetemes ré­ kukorica, köles, őszi búza, köles, rizs, kukorica,
szója, cukorrépa, kukorica, szója, zöldségek, gyapot,
sze már jó egy évtizede Kínából kerül a tavaszi búza édesburgonya, gyapot cukorrépa, repce, tea
rizs, cukorrépa, őszi búza külterjes
világpiacra. édesburgonya állattenyésztés
A gazdasági siker a feldolgozóipar vi­
ha­ros fejlődésének köszönhető. Alapja ere­- 8.3. Kína mezőgazdasági termékei
detileg a rendkívül olcsó, képzett mun­ka­ a) Hasonlítsd össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdaságát!
erő volt (8.5.). Az 1980-es évektől a legna­ b) Hogyan befolyásolja az éghajlat a mezőgazdaságot?
gyobb világcégek sorra hozták létre vál­ c) Mely tájakon termesztik a gabonaféléket?
lalataikat a keleti partvidék városaiban. d) Miért van teraszokra szükség?

189
Ázsia földrajza
5.  a) Keress hasz­
nálati tárgyakat
Kína fejlődését látványos tudományos ered-
a környezetedben, ményei is jelzik. Napjainkban hatalmas össze-
melyeknek geket fordítanak kutatás-fejlesztésekre, ame-
a címkéjén a „Made lyeknek gyümölcse nem marad el: az ország
bekapcsolódott az űrkutatásba, űrprogramja
in China” felirat van! keretében saját erőből a világon harmadik
b) Melyik iparág gyár- országként embert juttatott a világűrbe, és
totta ezeket jelenleg saját Hold- és Mars-programon dolgo-
zik. Több tucat kínai műhold kering bolygónk
a termékeket? körül.
8.4. Napjainkban nagyon aktuális ez a karikatúra
Beszéljétek meg a jelentését!

6.  Sorold fel A külföldi tőkével együtt modern techno­
Kína legjelentősebb lógia is érkezett az országba. E cégek vál­
ásványkincseit és tak a kínai export motorjává. Kezdetben
azok lelőhelyeit az Kínában csak részegységek előállítása és
atlasz segítségével! alkatrészek összeszerelése történt.
Napjainkra azonban a hazai vállalkozá­
sok a modern technológiákat megismerve
7.  a) Sorolj fel saját fejlesztésekbe kezdtek, megvásárolva
kínai autómárkákat! vagy egyszerűen „megszerezve” a nagy vi­
b) Mely városokban lágcégek modern termékeit, technológiáit.
készülhetnek? Járj Így emelkedett fel a kínai elektronikai-,
utána! számítástechnikai ipar és a járműgyártás
is, amelyek a textilipar mellett a gazdaság
húzóágaivá váltak.
A világpiacon megjelentek a kínai világ­-
cégek. A kínai gazdaság fejlődése azonban
megtorpanhat az egyre jobban érződő ás­
ványi nyersanyag- és energiahiány miatt.
Kína ugyan Földünk ásványkincsekben
egyik leggazdagabb országa, készletei még­-
sem képesek kielégíteni a gazdaság növek­
vő igényeit. Napjainkra az ércek, az ener-
giahordozók, az ásványi nyersanyagok
egyik legnagyobb vásárlójává vált a világ­
piacon.
Kína energiagazdasága háromnegyed
részben széntüzelésű hőerőművekre és
atom­ erőművekre épül. Az energiaéhség
enyhítése érdekében a közelmúltban az
or­szág a vízenergia-készleteit szeretné job­
ban felhasználni.

8.6. A tudósok szerint hamarosan robbanhat

a kínai környezeti bomba
a) Mi lehet a városi füstköd oka Pekingben?
b) Készíts folyamatábrát Kína gazdaságának
8.5. Egy kínai textilüzem fejlődése, és a kialakuló környezeti problémák
Mi Kína legnagyobb előnye ebben az iparágban? közötti kapcsolatról!

190
Egy ország – két világ
Kínában a gyors gazdasági növekedés csak
tovább fokozta a már korábban is meglévő
területi különbségeket. Mandzsúriában
és a Jangce völgyében (Vuhan) a helyi ás­
ványkincsekre vaskohászat, acélgyártás és
gépipar települt. 8.7. Gyorsan fejlődik a vasúti közlekedés
A tengerparti nagy kikötővárosok,
Sang­­haj, Kanton és a főváros, Peking a leg­
modernebb iparágak sokoldalú központ­-
jai. A több milliós nagyvárosok és agglo­
merációik fejlődésében komoly szerepet
játszik a vasúti és közúti hálózat dinami­
kus fejlesztése (8.7.).
Hongkong kikötővárosának különle­
ges a helyzete Kínán belül. Közel száz évig
a britek bérelték, de Kínához való vis�­
szacsatolása (1997) után is viszonylagos
önállóságot élvez (8.8.). Textilipara, elekt­
ronikai és számítástechnikai termékeket
gyártó vállalatai jórészt exportra termel­
nek. A Föld egyik legforgalmasabb kikö-
tője egyben Ázsia egyik fontos pénzügyi
központja is.
Ezzel szemben Nyugat-Kína nagy része
mintha a középkorban rekedt volna. Külö­
nösen igaz ez a nagyobb városoktól távo­
li, nehezen megközelíthető területekre és
a távoli Tibetre.

8.8. A zsúfolt Hongkong

Számold ki, hogy mekkora Hongkong népsűrűsége!

Összefoglaló kérdések, feladatok

Fogalmak
öntözéses gazdálkodás • elszigeteltség • gyar-
matosítás • szocialista ország • nyitás poli-
tikája • modernizáció • népességrobbanás •
termésátlag • teraszos művelés • nyersanyag-
és energiahiány • környezetszennyezés •
Peking • Vuhan • Kanton • Sanghaj • Nyu-
gat-Kína • Kelet-Kína
1.  Készíts táblázatot a füzetedbe, amelyben összehasonlítod Nyugat-
és Kelet-Kína természeti adottságait, társadalmi-gazdasági fejlődésének
jellemzőit!
Az összehasonlításkor a következő szempontokat használd: domborzat,
éghajlati viszonyok, népsűrűség, mezőgazdasági termelés, településhálózat,
gazdasági fejlettség!
Ezután írj be néhány fogalmat, kifejezést a táblázat rovataiba, amely az
adott szempontból leginkább jellemzi azt az országrészt!
2.  Mi lehet az országon belüli népességmozgások legfőbb kiváltó oka?
3.  Jelentős kínai kisebbség él a világ számos országában. Nézz utána,
mely világvárosok híresek a „kínai negyedükről”!

191
 9.
Ázsia földrajza
Ezerarcú ország a Himalája lábánál
India
„…Ma India négyszázmillió önálló férfi és nő, s minden ember más, mint a többi, mind a gondolatok és érzések
egyedi univerzumában él… Valami mégis összekötötte, s ma is összeköti őket. India földrajzi és gazdasági
egység, bár változatos, de egységes kultúrájú ország. Ellentmondások halmaza...” (részlet Dzsaváharlál Nehru:
India fölfedezése című 1940 körül írt művéből)

Ősi kultúra – fiatal ország

1.  a) India területe Az ősi indiai kultúrák a nagy folyamok
egyszerűen megraj- (Indus, Gangesz) völgyében jöttek létre.
zolható, leginkább Ezen a területen már évezredekkel ezelőtt
egy kissé elnyújtott, fejlett öntözéses gazdálkodás folyt, virág­
csúcsára állított zó városok jöttek létre. A kulturális és
háromszögre hasonlít. vallási sokszínűség mindig meghatározó
Rajzold a füzetedbe volt. A 16. századtól a britek fokozatosan
az ország vázlatos gyarmatosították a kontinensnyi országot. Terület: 3,3 millió km2
határait! Évszázadokon át a brit gyarmatbiroda­ Lakosság: 1,3 milliárd fő (2016)
b) Írd be az állam lom legértékesebb tagja, „a korona ék­ Főváros: Újdelhi
Államforma: szövetségi köztársaság
határait, rajzold be a köve” volt. Jórészt az indiai gyapot táplálta
hegységek vonulatait, Anglia textiliparát, az olcsó angol iparcik-
a tájakat, a folyókat! keknek pedig nagy felvevőpiaca volt. a fele városlakó. Napjainkban több mint
c) Rajzold be a vázlat- A gyarmati múlt örökségeivel ma is lép- ötven, legalább egymillió lakossaú városa
ba pirossal a nyári és ten-nyomon találkozhatunk az országban. van Indiának. Közülük a legnagyobbakban
kékkel a téli monszun- India végül 1947-ben nyerte el a függet­ (Mumbai, Delhi, Kolkata) 15-18 millióan
szél irányát! lenségét. Az egykori „brit India” területét élnek. A városközpontok körül kialakult
azonban a hajdani gyarmatosítók vallási nyomornegyedek sajnos megszokott ré-
alapon felosztották a hinduk és a musz­ szei az indiai városoknak.
2.  a) Mik az indiai limok között.
kasztrendszer legfon- Ma India 1,3 milliárd fős lakosságával
tosabb jellemzői? Földünk második legnépesebb állama.
b) Miért gátolja a Nyelvi és vallási összetétele igen tarka. Az indai társadalom zárt csoportokra, kasz-
fejlődést ez a fajta A hivatalos nyelve a hindi, de ezen kívül tokra tagolódik, amelyekből több ezer létezik.
társadalmi berendez- még kb. másfél ezer nyelvet beszélnek az Mindenkinek abban a kasztban kell leélnie az
életét, amelybe született, tehát nincs esélye,
kedés? országban. Általános az angol nyelv hasz- hogy munkája, vagyona révén egy magasabb
nálata is. Az ország fejlődését gátló vallá- kasztba lépjen. Minden hindu csak a saját
3.  a) Az általános si kötöttségek és a szigorú kasztrendszer kasztján belül házasodhat. A legsanyarúbb sor-
zsúfoltságon kívül mi- napjainkban fokozatosan lazulnak és meg- suk a kasztokon kívülieknek, az úgynevezett
érinthetetleneknek van. Nekik kell végezniük
lyen problémákat je- szűnnek. a legnehezebb, legalantasabb munkákat, nem
lent az ország számára India lakossága napjainkban is évente léphetnek be hindu üzletekbe, nem étkezhet-
a népesség számának 14-15 millió fővel gyarapszik. Ugyan dina- nek hindukkal. Ugyan a kasztrendszert India
növekedése? mikusan fejlődik az ország, a gazdaság nö- függetlenné válása után hivatalosan eltöröl-
b) Milyen eszközökkel vekedése csak nehezen tud lépést tartani ték, de a hagyományok, főleg az ország távoli
vidékein, még hosszú évtizedekig megmarad-
próbálják lassítani a a népességrobbanás ütemével. hatnak.
népességszám növe- Bár a városfejlődés mára már Indiát is
kedését Indiában? elérte, a lakosságnak még kevesebb, mint

192
 A lakosság kb. egynegyed része anal-
fabéta, különösen a nők között magas
az arányuk. Az írástudatlanság vissza­
szorítása érdekében egyre nagyobb ös�­
szegeket fordítanak az alapfokú iskoláz­
tatás fejlesztésére. Az oktatás ezáltal
egyre nagyobb tömegek számára válik
elérhetővé, és a színvonala is emelkedik.
Az indiai felsőoktatás ma már világszerte évi csapadékmennyiség népsűrűség - 2011
elismert. A kreatív, szakképzett munkaerő (mm) (fő/km2)
egyre inkább India védjegyévé válik. 1500 1000 500 250 500 200 100 50

1,3 milliárd ember eledele 9.1. India népsűrűsége és csapadékmennyisége

a) Mely természeti és gazdasági okokkal magya-
India lakosságának nagyobbik fele a me- rázod a népesség nagy területi egyenlőtlenségét?
zőgazdaságban dolgozik. A gyorsan nö­ b) Hogyan határozza meg a trópusi monszun ég-
vekedő lakosság élelemmel való ellátása hajlat a mezőgazdasági termelést? Elevenítsd fel!
sokszor gondot jelent. A mezőgazdasági
termelés alapjában a trópusi monszunég-
hajlat ciklusaihoz igazodik. Az éghajlatnak
köszönhető, hogy egész évben lehetséges
a földművelés, a csapadék egyenlőtlen idő­
beli és térbeli eloszlása miatt azonban na­
gyon fontos a csapadékvíz tárolása, amivel
nagy területeket kell öntözni. Az öntözéses
földművelés lehetővé teszi, hogy kétszer,
egyes területeken háromszor is arassanak
egy esztendőben.
Indiában egyszerre van jelen a hagyomá­
nyos és a modern mezőgazdaság. Az élel­
miszertermelés általában apró parcellákon
folyik. Ezeken hihetetlenül elmaradott esz­-
közöket alkalmaznak (9.2.). Szerves trá­ 9.2. Földet művelő gyermek
gyát nem használnak, azt kiszárítva eltüze­ a) Miért jellemző Indiában a gyermekmunka?
lik. Műtrágyára, nemesített vetőmagokra, b) Érvelj a gyermekmunka mellett és ellen!
növényvédő szerekre nincs pénzük. A ter­
més éppen csak az önellátásra elegendő.
Az exportra termelő nagybirtokokon, ül-
tetvényeken ugyanakkor a legkorszerűbb
gépekkel és módon termelnek.
A legfontosabb élelmiszernövény a rizs.
A síkságok és a hegyoldalak rizsföldjeiről
takarítják be a világtermelés egyötöd ré­
szét. A csapadékosabb tájakon rizst, teát,
cukornádat és jutát termesztenek. A juta
rostjaiból zsákot szőnek és kötelet készíte­
nek. A szárazabb vidékek fő terményei a
búza, a köles, a gyapot, a dohány és a föl-
dimogyoró. 9.3. Korszerű öntözőrendszer Indiában

193
Ázsia földrajza
4.  Melyek a zöld
forradalom előnyös és
hátrányos következ-
ményei?
5.  a) Mely hazai
ásványkincsek tették
lehetővé a nehézipar
millió tonna
nagyarányú fejlesz-
tését?
b) Hol bányásszák
ezeket a nyersanyago-
kat? Segít az atlaszod.
6.  Melyek az indi-
ai gazdaság kedvező
és kedvezőtlen ter-
mészeti adottságai?
Készíts listát!
194
Az ország déli részén és a környező szi­
geteken fűszernövényeket (bors, szegfű­
szeg, szerecsendió stb.) termesztenek.
Az állattenyésztés kisebb szerepet ját-
szik a mezőgazdaságban annak ellenére,
hogy az ország szarvasmarha-állománya
a világon a legnagyobb. Az indiai púpos
marhát, a zebut a hinduk szent állatként
tisztelik. A lakosság nagy része nem fo­
gyasztja a húsát, sokáig csak igavonásra
használták. Az utóbbi időben azonban
a tej lett India egyik legértékesebb élelme­
zési terméke.
220
200
180
160
140
120
100
80
60
40
20
0 tőke beáramlása, egyre több óriásvállalat
1950
rizs
1960 1970 1980
búza
1990
köles
kukorica összes gabonaféle
9.4. A zöld forradalom eredményei Indiában
Az 1970-es években az ENSZ által is támoga-
tott úgynevezett zöld forradalom Indiában
is lényeges változást hozott a mezőgazdasági
termelésben (9.4.). Jobb termőképességű ve-
tőmagok és fejlettebb művelési módok ter-
jedtek el. Nőtt az öntözött területek nagysága,
emelkedtek a termésátlagok, csillapodtak az
élelmiszer-ellátási zavarok.
9.5. A hinduk szent állata a tehén, aminek meg-
ölése az egyik legfőbb bűnnek számít
A múlt öröksége és a jövő
gazdasága
India életében mély nyomokat hagyott
az angol gyarmati uralom. Az angolok
a hagyományos kézműipart tönkretették,
a textilipar kivételével az ipart alig fejlesz­
tették. Az ipari növények (gyapot) és élve­
zeti cikkek (tea, fűszerek, dohány) terme­
lése jórészt az angol igényeket szolgálta.
Emiatt a gabonafélék termesztése vissza­
szorult, ami gyakori éhínséget idézett elő.
A függetlenség kivívása után az ország
bőséges nyersanyag-lelőhelyeire építve a
ne­hézipar fejlesztése vált elsődlegessé.
Nagy állami beruházások keretében hívták
életre a vaskohászatot és az acélgyártást,
illetve az alumíniumkohászatot, a vegy-
ipart és az építőanyag-ipart.
Az 1990-es években indított reformok
nagymértékben átformálták India gazda­
ságát és társadalmát. Megindult a külföldi
2000
telepedett meg az országban. A hatalmas
piac és az olcsó, de jól képzett, kreatív
munkaerő vonzotta a tőkét Indiába.
India két legnagyobb agglomerációja
Mumbai és Kolkata körül jött létre. Mind­
kettő fontos kikötő, pénzügyi és kereske­
delmi, valamint sokoldalú ipari központ.
A főváros, Újdelhi hagyományos textil- és
élelmiszeripara mára modern ágazatokkal
egészült ki.
Napjainkban a pénzügyi és üzleti szol-
gáltatások adják India nemzeti jövedel­
mének a felét. A gazdaság húzóágazatává
a sokoldalú, modern gépipar (járműgyár­
tás és összeszerelés, textilipari gépek gyár­
tása) és elektronikai ipar (mobiltelefonok,
távközlési műholdak gyártása) vált. A ki­
vitel majd háromnegyedét már a gépipa-
ri és elektronikai termékek adják. India
nagy lépéseket tett a nukleáris kutatások
és a szoftverfejlesztés területén. Ma már
a világ vezető szoftvergyártói között tart­
ják számon. India napjainkra a világgazda­
ság meghatározó szereplőjévé vált.
 Bangalore – az „indiai Szilícium-völgy”
India negyedik legnagyobb városa és környéke
napjainkban az amerikai Szilícium-völgyben
tapasztalthoz hasonló fejlődést él át. A leg-
nagyobb csúcstechnológiai cégek (IBM, Mic-
rosoft, Oracle) programozók tízezreit képzik
ki és állítják munkába. Folyamatosan figyelik
India csúcsegyetemeit, a végzősöknek autót,
jobb életkörülményeket kínálnak, így próbál-
va megnyerni őket a cégüknek. India előnye
a roppant nagy mennyiségű, magasan képzett
munkaerő és az internet nagyarányú fejlődé-
se, amelyek lehetővé tették a munkafolyama- 9.6. Tudásközpont Bangalore-ban 9.9. Utazás egy elővá-
tok hatékony szervezését, mint pl. a „Kövesd rosi indiai vonaton
a Napot!” típusú modellek esetében. Amikor
a Nap lenyugszik Kaliforniában, akkor van reg-
gel Indiában. Amikor a fejlesztő szakemberek
ott befejezik a munkát, az elkészített anyagot 7.  A nevéhez az
elektronikus levélben Indiába továbbítják. Míg indiaiak a „nagy lélek”
amerikai kollégáik alszanak, ők elvégzik a kö- jelzőt társítják. Nézz
vetkező munkafázist, este pedig visszaküldik
az anyagot. Így feleannyi idő alatt elvégezhető
utána, ki volt ő, és
a munka. milyen különleges
módon sikerült térdre
9.7. A papírpénzen látható férfi a független India kényszerítenie a brit
megteremtésében óriási szerepet játszott gyarmatosítókat!
A szédítő fejlődés árnyoldalai azonban
talán sehol a világon nem jelentkeznek
annyira élesen, mint Indiában. Miközben
egyre újabb technológiai központok jön­
nek létre, a lakosság döntő többsége elkép­
zelhetetlen szegénységben él. A lakosság
közel kétharmada napi 2 dollárnál keve­
sebből él. Az öt év alatti gyermekek majd
fele alultáplált. A lakosság közel fele nem
jut elektromos áramhoz. Ugyanakkor egy 9.8. Egy brit örökség: India nemzeti sportja, a krikett
szűk réteg elképzelhetetlen vagyonokat
halmozott fel. Összefoglaló kérdések, feladatok

1.  Jellemezd néhány mondatban a gyorsan fejlődő India társadalmának

Fogalmak
kasztrendszer • népességrobbanás • hagyo-
mányos mezőgazdaság • zöld forradalom •
csúcstechnológia • technológiai központ •
szoftverfejlesztés • Dekkán-fennsík • Hindusz-
táni-félsziget • Mumbai (Bombay) • Kolkata
(Kalkutta) • Újdelhi
sajátos vonásait!
2.  A következő szövegben hat téves információ rejtőzik. Feladatod, hogy
a hibákat megtaláld és kijavítsd.
A francia gyarmati múlt megszűnése óta India sokat változott. A többségi
társadalmat alkotó hindik a hindu nyelv mellett az angolt is széles körben
használják. Az indiaiak megteremtették a hazai filmipar fellegvárát,
Bollywoodot, melynek filmjei a nemzetközi mozikban is nagy sikert arat-
nak. Az indiai nők hagyományos viselete a kimonó, melyet a homlokukra
festett piros pöttyel (indiai nyelven bindivel) egészítenek ki. Az indiai konyha
jellemző alapanyagát a különböző marhahúsból készült ételek adják, ame-
lyeket csípős és édes fűszerekkel ízesítenek.

195
10.
Ázsia földrajza
Amerről felkel a Nap
Összefoglalás
Ázsia a legnagyobb területű kontinens. Az eső- és monszunerdők, a végeláthatatlan fenyvesek és sivatagok,
a tengerszint alatt elterülő tájak és rendkívüli magasságokba törő hegycsúcsok földrésze. A csúcstechnológiával
dolgozó üzemek és a kezdetleges eszközökkel a mindennapi falatért küzdő milliók kontinense, a világvallások
gyűjtőhelye.

Foglaljuk össze, hogy mit tudtál meg a misztikus, sokszínű Ázsiáról!

1. Ázsia országcsoportjai vázlatosan

újonnan iparosodott országok 1. hulláma

kis termőterületű, ásványkincsekben szegény országok

nagy számú, exportösztönző

japán kedvező földrajzi
olcsó, szakképzett gazdaságpolitika,
technológiaátvitel fekvés
munkaerő iparosodás

gyors gazdasági fejlődés

Dél-Korea Hongkong Szingapúr Tajvan

elektronikai termékek, pénzügyi-, legnagyobb

személygépkocsi kereskedelmi központ áruforgalmú kikötő

újonnan iparosodott országok 2. hulláma

nagy termőterület, néhány ásványkincsben illetve mezőgazdasági terményben gazdag ország

ezek exportja

összeszerelő-, beszállítóüzemek

Thaiföld Malajzia Indonézia Fülöp-szigetek

rizs, kaucsuk, pálmaolaj, ónérc, pálmaolaj,

banán, kókuszolaj,
elektronikai cikkek, szénhidrogének, kaucsuk, kőszén,
elektronikai termékek,
gépkocsik rézérc, alumínium, szénhidrogén
textíliák
+ idegenforgalom elektronikai termékek + idegenforgalom

196
 Japán

szűkös termőföld szigetország Földünk egyik legjelentősebb gazdasága

kis területű, modern kisparaszti hatalmas tengeri flotta ásványkincsben szegény

gazdaságok magas termésátlaggal

halászat kereskedelem
energiahordozó- és nyersanyagexport
rizs, tea

kevés nyersanyagot, de nagy szaktudást

igénylő termékek gyártása

miniatürizálás, csúcstechnológia

„olajországok”

Perzsa-öböl térsége

kőolajban gazdag, kőolajban gazdag, számottevő kőolajkészlettel

kis népességszámú országok nagy népességszámú országok nem rendelkező országok

luxus, a bevételekből korszerű ipar, tranzitdíj, vendégmunkásokat bocsát

vendégmunkások mezőgazdaság ki, mezőgazdasági termékek

Szaud-Arábia, Kuvait Irak, Irán Jordánia, Libanon

Feltörekvő nagygazdaságok

nagy terület, nagy népességszám, hatalmas fogyasztópiac

India Kína

népesedési problémák

kettősség
duális jellegű gazdaság, Nyugat- és Kelet-Kína
(az elavult, régi és a modern, eltérő gazdasági adottságia
új együttes jelenléte)
a hagyományos, zárt és
modern, nyitott (informatikai) a tengerparti és a belső területek
társadalom ellentmondásai fejlettségbeli különbsége

197
Ázsia földrajza
2. Ázsiai gazdaság
Milyen mezőgazdasági termelési módokat ismertél meg Ázsiában? Rendezd ezeket sorrendbe fejlettségük szerint!
Nevezd meg azokat a tényezőket, amelyek az egyes módok elterjedését befolyásolják!

3. Mely környezeti problémákra utalnak az alábbi képek?

A B C

4. Üdvözlet Ázsiából
„Üdvözlet Ázsiából” címmel nyílt meg egy érdekes kiállítás. A fotók jellegzetes pillanatokat örökítenek meg.
Hol készülhettek a képek? Indokold is a válaszodat!

1 2 3 4

Szorgos kezek A város peremén „Házikedvencek” A szent folyó partján

5 6 7

A „fekete arany” hazája A végtelen sztyeppén Csak esik és esik

198
6. Ázsia – a világvallások bölcsője
A legnagyobb és legnépesebb kontinenst vallási sokszínűség jellemzi. Felsoroltunk néhány földrajzi helyet, fogal­
mat, amely e vallásokhoz tartoznak.
Készítsd halmazábrát ezek felhasználásával! Figyelj arra, hogy van olyan hely, fogalom, amit több vallás mellé is
be tudsz sorolni!
egyistenhit, többistenhit, Jeruzsálem, Mekka, Fülöp-szigetek, Izrael, Tibet, Örményország, Gangesz, Isten, Jahve, Al-
lah, Buddha, Mohamed, Jézus, Korán, Biblia, megváltás, lélekvándorlás, a hit öt oszlopa, kasztrendszer, napi ötszöri
ima, szombat, vasárnap, böjt, teljes megnyugvás (nirvana)

7. Ázsia két arca

Az összefoglalás során áttekinthetted, hogy mi jellemzi az egyes országokat, országcsoportokat. Kiderült, hogy
szinte nincs olyan pontja Ázsiának, ahol ne figyelhetnénk meg valamilyen kettősséget. Gyűjts össze minél több
ilyet a padtársaddal! A megoldásban segítenek az alábbi képek. Az ellentétek (az ellentétes képek) keresése a ti
feladatotok. Egy-egy képet több képpel is össze lehet kapcsolni.
Mely országokhoz, térségekhez tudnád társítani az egyes képeket?

A B C

E F

G H
I

A fotós, aki a képeket készítette, meg is szólította az ott lakókat. Egyetlen – egyszerűnek tűnő – kérdést tett fel
mindenkinek: miért szeret itt élni? Vajon mit feleltek neki? Képzeld magad a válaszadók helyébe! Te melyik
helyet választanád? Indokold is meg a döntésedet!

199
 Együtt könnyebb
Együttműködés az országok között
Tapasztalatból tudjuk, hogy amikor meg kell oldanunk egy feladatot, sokkal gyorsabban és könnyebben vég-
zünk vele, ha közösen, társakkal együtt tesszük, mintha csak magunkra lennénk utalva. Így van ez más szinten
is, pl. az államok közötti kapcsolatokban is.

1.  Gyűjts olyan Miért törekszenek együttmű- nagyhatalommá válhatnak. Általában az is

szólásokat, közmon-
ködésre az országok? törvényszerű, hogy ha valamiből csak ke-
dásokat, amelyek veset állítunk elő, az sokba kerül. A gyár-
az együttműködésről Az egyes országok számára több okból táshoz szükséges szerszámokat, gépeket,
szólnak! Beszéld meg is kedvező lehet a másokkal való együtt- a nyersanyagot ugyanis mindenképpen a
osztálytársaiddal, működés. Például az egyik ország gazdag helyszínre kell szállítani.
hogy mit jelentenek kőszénben, de nincs vasérce, a szomszé- Ha az országok együttműködnek, és
ezek a mondások! dos államban pedig pont fordított a hely- mindegyik más-más árut állít elő nagyobb
zet. Ha a két ország együttműködik, akkor sorozatban, akkor olcsóbban tudnak ter-
egymás adottságait felhasználva vasgyártó melni, és a termékeiknek lesz piaca.

Egyesült Nemzetek Szervezete

(ENSZ)
Megalakulásának éve: 1945
Székhelye: New York (USA)
Tevékenysége: A 193 országot tömörítő szervezet mű-
ködésének célja az államok közötti együttműködés
elősegítése a gazdasági, az emberi jogi és szociális É S Z A K-
problémák megoldásában. Tevékenyen fellép a vilá- AMERIKA
gon a béke megőrzése érdekében.
EURÓPA

AFRIK
DÉL-
AMERI K A

A N
200
 Névjegyek
Egy újságcikkben olvastuk: „Magyarország szá- 2.  Beszéljétek
Ismerkedjünk meg néhány nemzetközi mára földrajzi fekvése miatt különösen fontos meg, vajon mit
a környező országokkal való együttműködés.”
szervezettel, amelyek az élet különböző te­ jelentenek a szerve­
rületein működnek és tevékenykednek! Értelmezd a kijelentést! ze­tek logói! Miért
Közös bennük, hogy felhasználják az azo­kat választották
országok közötti együttműködésben rejlő jelképként?
erőt és előnyöket. Ezekről a szervezetekről
az elkövetkező években még sok érdekes
dolgot tanulsz.

Európai Unió (EU) Egészségügyi Világszervezet

Megalakulásának éve: 1957 (hat ország alapította (angol nevéből: WHO)
Európai Gazdasági Közösség néven), 1993 (Európai Megalakulásának éve: 1948
Unió néven újjáalakul) Székhelye: Genf (Svájc)
Székhelye: Brüsszel (Belgium) Tevékenysége: Az ENSZ egyik
Jellemzője, tevékenysége: 28 tagországot tömörítő gazdasági-po- szervezeteként irányítja és ösz­-
litikai együttműködés. A tagországok között nagyon széleskörű szehangolja a világon a közegészségügyi feladatok
­
együttműködés alakult ki, amely a gazdasági élet minden területén megoldását, pl. a járványok megfékezését. A szegény
kívül kiterjed a munka világára, a kultúrára, az oktatásra, a közös ku- országokban segíti az orvosi ellátás kiépítését. Támo-
tatásokra és fejlesztésekre is. gatja az egészségügyi kutatásokat. Segítséget nyújt
a katasztrófákban bajba jutott országoknak.

Egyesült Nemzetek Nevelésügyi,

Tu­do­­mányos és Kulturális Szervezete
(angol nevéből: UNESCO)
ÁZSIA Megalakulásának éve: 1945
Székhelye: Párizs (Franciaország)
Tevékenysége: Fő feladata az emberiség által létreho-
EURÓPA zott kulturális értékek megőrzése, a Világörökség Prog-
ram irányítása. Támogatja a fenntarthatóság megvaló-
sulását segítő törekvéseket. Szerepet vállal az emberi
jogok érvényesítésében és a szegénység leküzdésében.

Természetvédelmi Világalap
(angol nevéből: WWF)
Megalakulásának éve: 1961
Székhelye: Gland (Svájc)
AFRIKA Tevékenysége: A világ legnagyobb civil természet-
védelmi szervezete, 96 országban van jelen. Célja a
természetes életközösségek védelme. Fellép az éghaj-
latváltozás mérséklése érdekében. Részt vállal a fajok
kipusztulása elleni küzdelemben.

AU SZ TR ÁL IA ÉS
ÓC EÁ NI A

A N T A R K T I S Z 1. A legjelentősebb világszervezetek

201
Ázsia földrajza
3.  Gyűjts példát Az együttműködés azonban nemcsak a
a WHO aktuális tevé- gazdasági életben fontos, hanem az élet
kenységeire! számos más területén is. Kiemelten fontos
a környezetvédelem terén. Az országok
4.  a) Nézz utána! együtt, összefogva hatékonyabban léphet­
Az UNESCO minek a nek fel pl. a levegő vagy a víz szennyezése
rövidítése? ellen, és csökkenthetik a károsodás kö­
b) Elevenítsd fel, hogy vetkezményeit. A természeti katasztrófák
mely hazai értékek pl. árvizek ellen is hatásosabb a közös, ös�­
szerepelnek az szehangolt fellépés. 3. Humanitárius segítségnyújtás a bajban
UNESCO Világörökség lévőknek
Jegyzé­kében!

http://whc.unesco.
org/en/list

5.  Melyik szervezet

munkájáról készült
az 1. fotó?

6.  a) Hogyan
vesznek részt a béke
fenntartásában a kék­
sisakosok?
b) Nevezd meg azokat 1. Az Európai Parlamentben
az országokat, ahol Miről tárgyalhatnak az uniós képviselők?
fontos a jelenlétük! Állítsátok össze az elképzelt napirendet!

Az ENSZ kéksisakosok állomáshelyei (2015) 4. A béke fenntartásában szerepet vállaló

2. Hol dolgoznak most a kéksisakosok? ENSZ-katonák

202
Együttműködni
a lakóhelyeden is lehet!
Együttműködés nem csak világméretben,
sok országra kiterjedően valósulhat meg.
Erre példa a Visegrádi Együttműködés.
A hasonló történelmi múlttal és gazda­
sági vonásokkal rendelkező négy ország:
Csehország, Lengyelország, Magyarország
és Szlovákia Közép-Európa egy kisebb
térségre kiterjedő, úgynevezett regionális
együttműködése. A közösség célja a közös
érdekek sikeres képviselete.
Az adottságok, az együttes fellépésben
rejlő erő felhasználása azonban még ennél
kisebb közösségek, szerveződések számára
is előnyös. Bizonyára találkoztál már te is
olyan szórólapokkal, amelyek közös vi­
rágültetésre, parktakarításra, vagy éppen
szemétgyűjtésre hívtak. Főleg karácsony
közeledtével kérik, hogy játék- ruha- vagy
tartósélelmiszer-adományokkal segítsünk
a rászorulóknak. Ezeket a programokat,
felhívásokat általában helyi közösségek,
civil szervezetek teszik közzé. A civil szer­
vezetek valamilyen, sok ember, egy tágabb
közösség számára fontos feladat megol-
dására jöttek létre. Sok közülük a szabad­
idő hasznos eltöltésére, kulturális progra­
mok szervezésére, sportolásra, a környezet
védelmére és szépítésére szerveződött.
Tudósítás
Alkossatok öt csoportot! Minden csoport vá-
lasszon egyet a megismert szervezetek közül!
Keressétek fel az adott szervezet hivatalos
honlapját! Tanulmányozzátok a honlapot, és
válasszatok ki öt olyan aktuális hírt, amely jel-
lemző a szervezet tevékenységére! Válasszátok
ki, hogy ki lesz közületek a tudósító! Az ő fel­
adata lesz, hogy ismertesse ezeket a híreket
az osztályban!
Fogalmak
együttműködés • regionális együttműködés •
civil szervezet • EU • ENSZ • WHO • UNESCO •
WWF
A 7.  Készítsetek
kis­okost!
a) Gyűjtsétek össze
osztálytársaiddal
közösen a lakóhelye-
teken működő civil
szervezeteket!
b) Derítsétek ki, hogy
mivel foglalkoznak
ezek a közösségek!
B 8.  Mely területen
nyújtanak segítséget
azok a segélyszer-
vezetek, amelyek
munkájáról az 5. ábra
képei készültek?
C
5. Milyen segélyszervezetek képtárából kerül-
hettek elő e felvételek?
Összefoglaló kérdések, feladatok
1.  Hegyország és Medenceország két szomszédos állam. Nevük utal
legfontosabb földrajzi adottságukra is. Hogyan és mely területeken hasz-
nálhatnák fel az együttműködésben rejlő lehetőségeket?
2.  Melyik nemzetközi szervezet tevékenységére ismersz a tudósítás
alapján? Miből következtettél erre?
„A szervezet felhívására 30 országból jelentkeztek önkéntesek, egészség-
ügyi dolgozók, hogy segítsenek a katasztrófa következményeinek elhárí-
tásában. Több ország ajánlott fel pénzügyi támogatást is. Az árvíz sújtotta
térségbe már megérkeztek az első segélyszállítmányok is. A szervezet
képviselői felügyelik a gyógyszer- és élelmiszercsomagok gyors szétosztá-
sát a bajbajutottak között.”
3.  Ha lehetőséged lenne, te milyen civil szervezetet hoznál létre?
Indokold meg, miért ez lenne a célja! Tervezd meg a szervezet logóját is!
4.  Keresd meg az atlaszban a nemzetközi szervezetek központjait!
203
Név- és tárgymutató

Afrikai-árokrendszer 88, árutermelő gazdálkodás/ bevándorló 110, 121, Egészségügyi Világszer­

89, 90, 120 gazdaság 100, 102, 144, 174 vezet (WHO) 201, 202
afroamerikai 143 141, 148 bevétel 25 égető-talajváltó gazdál­-
agglomeráció 140, 143, ásvány 64–66 biotechnológia 147 kodás 101, 102, 141
174, 194 ásványkincs 62, 110, 117, bomlás 71, 132 éghajlati diagram 20, 31
Alacsony-Afrika 88 120, 127, 129, 144, Boszporusz 184, 187 éghajlatválasztó hegység
Alaszka 132, 143, 148 146, 182, 190 bővizű folyó 33, 48, 46, 49
Alexandria 14, 107 átalakult kőzetek 64, 66 50–51 137 egyenletes vízjárás 33, 35,
állandó nappal/éjszaka átlagéletkor 98, 121 Brahmaputra 168 41, 50–51
42, 45 Atlanta 147, 154 Brazil-felföld 126, 152 egyenlítői éghajlat 33,
állandóan fagyos éghaj­ Atlanti-óceán 116, 134, Brazília 152–153 34, 50–51
lat 45, 51 136 Brazíliaváros 152, 155, egyenlítői öv 32, 33, 35,
Almásy László 91 Atlasz, Atlasz hegység 156, 157 50–51, 101, 102, 121
Alpok 46, 48, 49, 60 88, 89, 120 bruttó hazai termék 104 "Egyesült Nemzetek
Amazonas 134, 135, 136 átmeneti öv 32, 34, 35, buddhizmus 179 Nevelésügyi, Tudomá­
Amazonas-medence 50–51, 101, 102, 121 busman 96, 101 nyos és Kulturá-
127, 129, 135 atoll 119 Canberra 108, 110 lis Szer­vezete (UNES­
Amundsen, Roald 115 atomerőmű 147, 190 centrum 184, 187 CO)" 201, 202
Amur 168 atomipar 146, 148 Chicago 147, 154 Egyesült Nemzetek Szer­
analfabéta, írástudatlan Ausztrália 108–111 Colorado 49, 134, 147 vezete (ENSz) 194, 200
98, 193 Ausztráliai-alföld 108, Columbia 147 Egyiptom 95, 105, 106
Andok 56, 76, 127, 129, 120 Cook, James 108 egyistenhívő 176, 178
133 ausztralid 110 Csád-tó 89, 94 éhínség 99, 103, 104
Angara-ősföld 160 Bajkál-tó 169, 170 Csendes-óceán 59, 76, éhségöv 103
Angol-Amerika 138 banánköztársaság 151 118, 126, 136, 148, 168 elcsúszás (lemezmozgás)
Antarktika 113 bankkártya 24 Csomolungma 9, 161, 56, 58
Antarktisz (Déli-sarkvi­ barna erdőtalaj 41, 50, 162, 166 élelmezési válság 103
dék) 112, 114 70 csúcstechnológia 146, eljegesedés 76
Antillák 126 beduinsátor 174 147, 180, 184, 195, előidő 72, 73, 77, 88, 90
Appalache 127, 128, 129, belföldi jégtakaró 61, 63, 196, 197 elsivatagosodás 35, 92,
147 77, 112, 115 cunami 119, 163 95, 98, 98, 103
aprózódás 45, 50–51, 60, belső erők 59, 60, 62, Dallas 148 elszigeteltség 188
63, 68, 167 78–79, 163 Dekkán-fennsík 195 elzárkózás 180
arab 96 belső fogyasztás 152 Dél-afrikai Köztársaság emberfajták 139, 173
Arab-félsziget 34, 160, belső lefolyású terület 105, 107 energiahordozó 65, 110,
162, 163, 168, 174 93, 109, 168, 170 Dél-kínai-hegyvidék 162, 186, 197
Aral-tó 14, 162, 170, 171 beltenger 116 160, 162 érc 65, 66, 105, 110, 127,
árfolyam 25 berber 96 Dél-Korea 173, 175, 184, 129, 143, 147, 148,
Arktisz (Északi-sarkvi­ Bering-szoros 136, 138 185, 187, 196 161, 182, 186, 196
dék) 112 bérmunkás 141 Déli-óceán 88, 108, 112, erdőgazdálkodás 38, 51,
árnyék 29 beszállítóhálózat 185, 113 148
árokrendszer 88, 89, 90, 187 Déli-sarkvidék (Antark­ erdőhatár 46, 49
94, 120 bevándorlás 126, 143, tisz) 112, 114 erdőirtás 33, 35, 37, 70
artézi kút 109 146, 178 deltatorkolat 95, 137, erdős puszta 41
171

204
esőerdő 33, 35, 50–51,
96, 98, 103, 118, 133,
141, 156
Észak-atlanti partvidék
140, 147
Északi-sarkvidék
(Arktisz) 112
Eufrátesz 161, 169, 173
Eurázsia 39, 40, 160
Eurázsiai-hegységrend­
szer 76, 161
Európai Unió 25, 145,
184, 201, 202
europid 96, 139
exportösztönző gazda­
ságpolitika 187, 196
fagyott altalaj 45, 50–51
fahatár 46, 49
farm 110, 140, 141, 143,
148
farmgazdaság 141
felhalmozás 62, 63
felmelegedés 28, 32, 48,
165, 167
félsivatag 35, 109
feltörekvő (nagy)gazda­
ság 152, 187, 197
fennsík 88, 120, 128, 161
fiatal népesség 98
Floridai-félsziget 156
foglalkoztatási szerkezet
104
forró övezet 32–35,
50–51, 118, 121, 131,
141, 165
forró övezeti monszun­-
éghajlat 51, 165, 166
forró övezeti sivatagi
éghajlat 35, 50–51,
132, 164
földhíd 127, 128, 138,
151
földkoncentráció 151,
153
földrajzi koordináta 14
földrengés 56, 59, 78,
127, 161, 162, 163
földtörténet, földtörté­
neti 72, 73, 74, 77, 81,
160
Fuji 161, 183
függőleges földrajzi öve­
ze­tesség 46–49, 133
Fülöp-szigetek 176, 186,
187, 196, 199
füves puszta 40, 41, 51,
132, 164
Gangesz 168, 173, 178,
192, 199
gazdasági ágazat 104
gazdasági körzet 147–149
gazdasági szektor 104
gazdasági szerkezet 104
gleccser 61, 63, 77, 171
Góbi 164
Gondvana 75
Grönland 126
Guyanai-hegyvidék 126,
128, 129
gyarmatosítás, gyarma­
tosító 96, 138, 150, 151,
176, 188, 192
gyermekhalandóság 99,
170
gyűrhegység 56, 57, 58,
120, 163
gyűrődés 58, 59, 78
hajlásszög 28, 29
halászat 44, 51, 114, 117,
181, 189, 197
halászflotta 183
hardver- és szoftvergyár­
tás 147
harmadidőszak 72–77,
88, 129, 181
hasadékvölgy 57, 59, 78
haszon 24
Hawaii-szigetek 9, 119,
142
Heyerdahl, Thor 118
hideg mérsékelt öv 36, 38,
41, 50–51
hideg övezet 36, 42–45,
50–51
Himalája 57, 161, 165,
192
hinduizmus 178
Hindusztáni-alföld 168,
173
Hindusztáni-félsziget 168
hitel 25 Kairó 105, 106
hóhatár 46, 47, 49 Kalifornia 143, 148
Holt-tenger 66, 170 kamat 25
homokdűne 61, 63 Kanadai-ősföld 128
Hongkong 175, 184, 185, Kanton 173, 174, 175, 191
187, 189, 191, 196 kapás földművelés 99
Houston 147, 154 Kaszpi-tenger 170
hőerőmű 65, 147, 167, kasztrendszer 178, 179,
190 192, 199
hőingás 20 Kelet-Kína 188, 189, 191,
hőtérkép 21 197
humusz 68, 69, 71 keménylombú erdő 37,
humuszképződés 68 41, 50
hurrikán 130, 131 keménység 66
időjárás-előrejelzés 22 kereskedelem 24
időszakos vízfolyás 34, kereskedelmi flotta 183
35, 40, 50–51, 93, 95, kereslet 24
168 keresőhálózat 12, 13
időszakos vízfolyás (fo­ kereszténység, keresz­
lyó) 13, 35, 40, 50–51, tény 176, 178, 179
93, 95, 168 kiadás 25
Indiai-óceán 168, 175 Kilimandzsáró 47, 89,
indián 126, 138, 139, 143 120
Indokínai-félsziget 162, Kínai-alföld 161, 162,
165 173, 189
Indus 168, 192 Kínai-ősföld 160, 162
ingadozó vízjárás 35, 40, kínálat 24
41, 50–51, 121, 165, kisparaszti gazdaság 181,
167, 168 183, 197
inuit (eszkimó) 44, 138, kitermelőipar 153
143 Kolkata (Kalkutta) 173,
iszlám 176, 177 174, 192, 194
Jangce 168, 169, 173, Kongó 94, 121
188, 189, 191 Kongó-medence 88, 89,
Japán 173, 175, 180–183 120
japán csoda 180 kontinentális kőzetlemez
Japán-szigetek 180–183, 56, 57, 58, 59, 129
186, 187, 196 kontinentalitás 164
járványok 98, 138, 201 korallzátony 108, 109, 118
Jeges-óceán 112, 134, korfa 23
168 kölcsön 25
jéghegy 115 környezetszennyezés 191
jégkorszak 76, 77, 138 kőszén 65, 74, 76, 110,
jégtakaró 45, 50–51, 61, 127, 129, 147
63, 70, 77, 113, 115 közeledő lemezek/
jelmagyarázat 12, 13, 14 lemezmozgás 58
Jenyiszej 168, 169 Közép (Belső)-Ázsia
Jeruzsálem 178, 199 164, 168
jövevényfolyó 94, 121 Közép-szibériai-fennsík
jurta 174 163
205
középhőmérséklet 20 mélytengeri árok 56, 57, negrid 96, 139 Orinoco 136
középidő 72–77, 88, 90 58, 59, 119 negyedidőszak 72, 76–77 Orinoco-medence 127
kőzet 64–66 mérsékelt övezet 36-45 népességrobbanás 98, Osaka 174, 175, 182, 183
Kunlun 161, 162 mérsékelt övezeti mon­ 172, 188, 192 ózonréteg 114
kutatóállomás 51, 113, szunéghajlat 51, 165, népességtömörülés 175 ózonritkulás 114
114 166, 167 népsűrűség 97, 105, 106, önellátó gazdálkodás 100
kutatóközpont 146, 154 mérsékelt övezeti siva­ 110, 173, 175, 193 öntözéses gazdálkodás
Kuvait 186, 197 tagi éghajlat 39, 40, névmutató 12, 13 173, 188, 191, 192
külső erők 60–63, 78, 80, 50–51 New Orleans 148, 154 ősföld 73, 88, 90, 108,
89, 127 mérsékelten szárazföl­di New York 143, 144, 147, 109, 111, 120, 126,
kvarc 64 terület 40, 41, 50–51 154, 174, 200 127, 129, 160, 162
La Plata 134, 137 mesterséges kőzet 66 Niger 94, 121 ősidő 72, 77
Latin-Amerika 138–141 mesztic 139 Nigéria 23, 105, 107 őskontinens 74, 75
Laurázsia 75 Mexikó 128, 151 Nílus (Kék-, Fehér-Nílus) őslakos 108, 111, 121,
láva 59, 119 Mexikói-fennsík 128 34, 94, 121 138, 143
lavina 48, 49 Mexikói-öböl 129 nomád pásztorkodás őslégkör 73
legelőváltó gazdálkodás Mezopotámia 161, 168, 50–51, 101 őslénytan 77
34 169, 173 nyersanyag- és energia- ősmaradvány 72, 82
lemezmozgás, kőzetle­ mezőgazdasági termelési hiány 190 ősóceán 73, 74
mezmozgás 58, 78 övek 148 nyitás politikája 188 összefüggő városöve­zet
Léna 168 mezőség tialaj 40, 41, nyomornegyed 98, 139, 143, 175, 182, 183
lépcsős vidék 88 50–51, 70 152, 192 összeszerelő-beszállító
leszálló légáramlás 35 Mikronézia 119 Nyugat-ausztráliai-ős­ munka 187, 196
lombhullató erdő 39, 40, Mississippi 134, 135, 148 föld 108, 109, 120 Pacifikus-hegységrend­
50–51 Mississippi-alföld 127 Nyugat-Kína 189, 191, 197 szer 76, 127, 129, 161,
Los Angeles 147, 154, modernizáció 180 Nyugat-szibériai-alföld 163
155, 157, 174 mongolid 139 161 Pamír 161, 170
lösz 64, 67, 77, 128, 189 monokultúra 141, 153 nyugatias szélrendszer, Panama-csatorna 126
Magas-Afrika 88 monszunterület 51, 121 szelek 36, 39, 41 Pangea 74, 75
magasföld 88 monszunvidék 51, 167 oázis 34, 35, 50–51 Panthalassza 74, 75
magma 56, 57 morotvató 135 oázisgazdálkodás 102, Paraná 134, 136
magmás kőzetek 64–66 mulatt 139 122 Paraná-alföld 127
Malajzia 186, 196 Mumbai (Bombay) 52, Ob 168 parasztgazdaság 100
mállás 50–51, 60, 62, 63, 165, 173, 174, 192, 194 óceán 116 Parti-síkság 127
71, 167 munkanélküliség 99 óceáni éghajlat 39, 40, passzát szélrendszer 32,
mállás 50–51, 60, 62, 63, Murray 109, 121 41, 50 35, 121
68, 167 muszlim 176, 177, 178 óceáni kőzetlemez 56, passzátszél 32, 165, 206
Mariana-árok 59, 118, 119 Nagy-Artézi-medence 57, 58, 59, 119, 129 Peking 175, 188, 189,
mediterrán éghajlat 36, 109, 111, 120 óceáni terület 39, 40, 190, 191
37, 50–51, 109, 156 Nagy-korallzátony 108, 42, 50 pénz 24
mediterrán terület 36, 109, 120 óceáni vízgyűjtőterület peremtenger 116
37, 50–51, 121 Nagy-tavak 136, 137, 170 Perth 110
megosztottság 96 140, 147 Óceánia 118 Perzsa-öböl 175, 186,
megtakarítás 25 Nagy-Vízválasztó- óceánközépi hátság 57, 197
Mekka 177, 179 hegység 108, 109 58, 59 piac 24
Mekong 168 nagybirtok 141 óidő 72–75, 88, 90, polgárháború 96, 97
Melanézia 118 napenergia 34 127–129, 162 Polinézia 118, 119
Melbourne 110 napsugárzás 22, 60, 63 óriásvállalat 144, 194 Préri 128
meleg mérsékelt öv 36, nedves kontinentális óriásváros 139, 140, 143, rabszolgakereskedők 96
50–51, 121, 150 éghajlat 39, 40, 50 174, 175, 182 ráfordítás 24

206
rezervátum 143
Rio de Janeiro 152, 153,
155
San Francisco 52, 79,
147, 149, 154
Sanghaj 173, 174, 175,
189, 191
São Paulo 152, 155, 174
Sárga-folyó 168, 169,
173, 189
sarki szelek 42, 45
sarkköri öv 42, 43, 45,
50–51
sarkvidék 112–115
sarkvidéki öv 42, 45,
50–51
sasbérc 88
savas eső 38, 74
Scott, F. Robert 115
sivatag 35, 40, 89, 93, 94,
109, 121
Sydney 110
Szahara 88, 89, 92, 100,
102, 121
Száhel-öv 92, 93, 102,
103
szállítás 62, 63
száraz kontinentális ég­
haj­­lat 39, 40, 50–51,
132
szárazföldi terület 40, 41,
50–51
szárazművelés 37
Szaúd-Arábia 177, 186,
197
szavanna 34, 35, 50, 88,
92
szavannaéghajlat 34, 35,
50–51
szélsőségesen szárazföldi
terület 40, 41, 50–51,
167
szénhidrogén 65, 127,
147, 186, 196
szerkezeti mozgás 58
szigetív 56, 59, 119
szigetország 180–183,
197
Sziklás-hegység 127,
128, 148
Szilícium-völgy 146–147,
154, 195
Szingapúr 173, 184, 185,
187, 196
szocialista ország 188
Szöul 197
Szudán 88
születésszabályozás 172
táblás vidék 88, 89, 109,
120, 162
tagolatlan part 88, 89,
116, 120
tájfun 166
tajga 38, 41, 51, 135
tajgaéghajlat 38, 41, 51
talaj 33, 34, 50–51, 68–71,
101
talajerózió 33, 35, 37
talajlakó élőlények 68, 69,
71
talajlevegő 68, 71
talajnedvesség 68, 71
talajpusztulás 37, 71, 165
talajszelvény 69
talajszemcsék 68, 71
talajszintek 68, 71
talajtípus 70
talajváltó-ugaroló gaz­
dálkodás 102
Tanganyika-tó 89, 94
társadalmi különbségek
152
Tasmánia 120
távolodó lemezek/
lemezmozgás 56, 58
technológiai központ 195
technológiai övezet 146
technopolisz-program
182
Teleki Sámuel 90
telekommunikáció 146,
147
tenger 116
tengeráramlás 116, 130,
131
teraszos művelés 189
térítői öv 32, 50–51, 102,
121
termésátlag 181, 194, 197
természetes szaporodás
172
természeti erőforrás 48 vándorló (nomád) ál­lat­­
Természetvédelmi Világ­ tenyésztés 40, 50–51,
alap (WWF) 201 189
Thaiföld 166, 186, 187, városfejlődés/urbanizá­
196 ció 139, 174, 192
Tibet 161, 171, 179, 199 városi lakosság 152, 174
Tien-san 160, 162 városiasodás 139
Tigris 168, 169, 173 városodás 139
Tokió 173, 174, 195, 181, városövezet 140, 143,
182, 183 175, 182
tornádó 130, 131 vegyes gazdálkodás 140,
torzított térkép 23 148
tóvidék 136 Venezuela 147, 151, 156
többközpontú gazdasági vetődés 58, 59, 78, 88,
rendszer 145 90, 170
tölcsértorkolat 94, 171 Viktória-tó 89
tömegturizmus 49, 118 világcég 144, 147, 189
törésvonal 56, 58, 59, 89 világgazdasági nagyha­­-
Törökország 187 talom 145
tuareg 100 világpiaci áringadozás
tudás alapú társadalom 153
146 világtenger 116–119
túlhalászás 117 világvallás 176, 177, 179,
túllegeltetés 34, 98, 103 196, 199
tundra 43, 50–51 Visegrádi Együttműkö­
tundraéghajlat 43, 45, 51 dés 203
tundratalaj 45, 50–51, 70 vízerőmű 48, 49, 93, 94,
új gazdasági pólus 184, 95, 136, 137, 147, 148,
187 168
Új-Guinea 118 vízesés 93, 94, 128, 129,
Új-Zéland 108, 114, 118 134, 136, 137
Újdelhi 192, 194 vízgyűjtő terület 134,
újidő 72, 73, 76–77, 88, 135, 137, 168, 170
90, 161 vízhozam 35, 94, 134,
újonnan iparosodott 135, 168
országok 186, 196 vízválasztó 46, 137
Urál 160, 162 vízszintes és függőleges
Urál-folyó 170 földrajzi övezetesség
üledékes kőzetek 64–66 46, 95, 133
ültetvény 50–51, 100, Vuhan 173, 189, 191
118, 141, 150, 153, vulkán 56, 57, 64, 74, 89,
170, 181 90, 91, 120, 180
ültetvényes gazdálkodás vulkanikus hegység 58,
102, 141, 167 180
valódi mérsékelt öv 36, Washington 142, 154
39, 41, 50–51 Zambézi 94
valuta 25 zambó 139
vám 24 zarándokhely 178
vándorlás 96, 100, 138, zöld forradalom 194
142, 188 zsidó vallás 176, 178
207