Veszteségek feldolgozása,

kríziskezelés
Módszertani segédlet

Készült „A jövőt gyermekeinkkel

építjük." – Komplex területi társadalmi aktivitás
program a versenyképes Békés megyéért!
című projekt keretében

TÁMOP-6.1.5-14-2015-0007

Európai Szociális
Alap

2015.
Tartalomjegyzék

A képzési anyag rövid tartalmi összefoglalója ..................................................................... 5 

A program tematikai egységei................................................................................................................................................................................ 5 
A képzési program célja ............................................................................................................................................................................................. 6 
A képzési program célcsoportja ........................................................................................................................................................................... 6 
A képzés során megszerezhető kompetenciák....................................................................................................................................... 6 
Az egyes foglalkozásokon javasolt módszerek és munkaformák ............................................................................................ 7 

A veszteség és a krízis fogalmai ..................................................................................................... 8 

Javasolt feldolgozási módszerek ..........................................................................................................................................................................8 
A változásokról ...................................................................................................................................................................................................................8 
Egy változás hozhat jót is az életünkbe? ...................................................................................................................................................... 9 
A változás és a veszteség ........................................................................................................................................................................................ 12 
A veszteségélmények ................................................................................................................................................................................................. 13 
A stressz ................................................................................................................................................................................................................................ 14 
A tartós stressz, ami a lelkünkön keresztül a testünket is beteggé teszi ........................................................................... 15 
Trauma .................................................................................................................................................................................................................................... 16 
Mi okozza a traumát? .................................................................................................................................................................................................. 16 
Alakítsuk veszteséggé a hiányt!.......................................................................................................................................................................... 16 
A veszteségek feldolgozása .................................................................................................................................................................................. 17 
A krízis ..................................................................................................................................................................................................................................... 18 
Mindenki másképp éli meg….................................................................................................................................................................................. 18 
Az érzelmi krízis ............................................................................................................................................................................................................... 18 
Krízishelyzetek.................................................................................................................................................................................................................. 19 

Krízisben ........................................................................................................................................................ 24 

Javasolt feldolgozási módszerek .......................................................................................................................................................................24 
A krízisállapot időtartama .......................................................................................................................................................................................24 
A krízis fajtái ...................................................................................................................................................................................................................... 25 
A krízis lezajlásának szakaszai ......................................................................................................................................................................... 26 
A stressz – mi történik testünkben, lelkünkben? (Selye J. nyomán) ......................................................................................28 
Mi jellemzi viselkedésünket, ha vészhelyzetbe kerülünk? ........................................................................................................... 29 
Érzelmi hullámvasút a krízis során .................................................................................................................................................................. 30 

Krízisállapotok, megküzdési stratégiák, a siker és a kudarc .................................. 34 

Javasolt feldolgozási módszerek .......................................................................................................................................................................34 
Krízisállapotra fogékony, veszélyeztetett személyek........................................................................................................................34 
Kik a legveszélyeztetettebbek? ..........................................................................................................................................................................34 
Nehéz helyzetből krízis ............................................................................................................................................................................................. 35 
A krízis felismerése miért nehéz feladat?................................................................................................................................................... 37 
Melyek az intő jelek? .................................................................................................................................................................................................. 37 
Amikor túl nehéz súly nyomja a vállunkat… .............................................................................................................................................. 37 
Hogyan hárítunk? ..........................................................................................................................................................................................................38 
A krízisek lehetséges kimenetelei................................................................................................................................................................... 39 
Sikeres megoldás ......................................................................................................................................................................................................... 39 
Félúton a siker felé....................................................................................................................................................................................................... 39 

1
 
 Ha nem találunk megoldást.................................................................................................................................................................................. 39 
Veszélyes megoldások ............................................................................................................................................................................................ 40 
A megküzdés (coping) ................................................................................................................................................................................................ 41 
Problémaközpontú – Érzelemközpontú megküzdés.......................................................................................................................... 41 
Érzelemközpontú megküzdés .............................................................................................................................................................................42 
A kétféle megküzdés ..................................................................................................................................................................................................43 
Milyen személyiségjegyek segítik a megküzdést? .............................................................................................................................43 

Szocializáció és megküzdés ........................................................................................................... 45 

Javasolt feldolgozási módszerek .......................................................................................................................................................................45 
Megküzdési stratégiák és szocializáció ......................................................................................................................................................45 
Sikerkeresés – kudarckerülés: a sikerorientált személyiség .......................................................................................................45 
Sikerorientált személy............................................................................................................................................................................................... 46 
Kudarckerülés: a kudarckerülő személyiség ............................................................................................................................................ 47 
Meghatározó gyermekkori hatások - a sorskönyv .............................................................................................................................. 47 
Miben is rejlik a Sorskönyv lényege? ............................................................................................................................................................. 47 
Hogyan befolyásolnak minket ezek a parancsok? ............................................................................................................................ 48 
Úgysem sikerül! .............................................................................................................................................................................................................. 48 
Légy tökéletes! ................................................................................................................................................................................................................ 49 
Küzdj! ...................................................................................................................................................................................................................................... 49 
Ellen sorskönyv................................................................................................................................................................................................................. 51 
Mit tehetünk? A sorskönyv változtatható?................................................................................................................................................. 51 
A három fajta sorskönyv: győztes, vesztes és nem győztes (Berne nyomán) ................................................................ 52 
A szocializációs folyamat ........................................................................................................................................................................................ 53 
Mit tegyünk gyermekeink sikeréért? – Szülői szerep és felelősség...................................................................................... 53 

A gyermek- és serdülőkor fejlődési krízisei ........................................................................ 56 

Javasolt feldolgozási módszerek ...................................................................................................................................................................... 56 
A fejlődés szépsége és nehézsége................................................................................................................................................................. 56 
A személyiség fejlődése.......................................................................................................................................................................................... 56 
A fejlődés szakaszai.................................................................................................................................................................................................... 57 
Fejlődési szakaszok ................................................................................................................................................................................................... 58 
Az érzelmi függetlenedés és leválás nehézségei ................................................................................................................................ 62 
Nemi identitás és szerepek nehézségei ..................................................................................................................................................... 63 
Pályaorientáció és a társadalmi szerep megtalálása ........................................................................................................................ 63 
Veszélyek............................................................................................................................................................................................................................ 64 
A korai zárás ..................................................................................................................................................................................................................... 64 
Késői nyitás ....................................................................................................................................................................................................................... 64 
Devianciák .......................................................................................................................................................................................................................... 65 

A felnőtt- és időskor feladatai, krízisei .................................................................................... 67 

Javasolt feldolgozási módszerek .......................................................................................................................................................................67 
A fiatal felnőttkor fejlődési krízisei (20-40 éves korig) – Intimitás az izolációval szemben .............................67 
Az izoláció .......................................................................................................................................................................................................................... 68 
A leválás és az önálló élet ...................................................................................................................................................................................... 68 
Ha nem sikerül a leválás.......................................................................................................................................................................................... 68 
A munka világába történő beilleszkedés ................................................................................................................................................... 69 
A párválasztás ................................................................................................................................................................................................................. 70 
A kitolódott családalapítás .................................................................................................................................................................................... 70 

2
 
 A szülői szerep krízisei ............................................................................................................................................................................................... 71 
A felnőttkor fejlődési krízise (40-60 éves korig) – Alkotóképesség vagy Stagnálás? ........................................... 71 
Az életközép krízis......................................................................................................................................................................................................... 71 
Az életközép krízis – Karrier.................................................................................................................................................................................. 72 
Az életközép krízis – Hormonális változások.......................................................................................................................................... 72 
Az életközép krízis – A párkapcsolatok változásai ............................................................................................................................. 72 
Az időskor fejlődési krízise (60 éves kortól) – Integritás a kétségbeeséssel szemben ...................................... 72 
A megbecsültség érzésének elvesztése...................................................................................................................................................... 73 
Veszteség az erő és egészség területén ..................................................................................................................................................... 74 
A társas kapcsolatok .................................................................................................................................................................................................. 74 

Krízisek a munka világában ............................................................................................................ 76 

Javasolt feldolgozási módszerek .......................................................................................................................................................................76 
A munka szerepe ...........................................................................................................................................................................................................76 
A munkanélkülivé válás krízise ..........................................................................................................................................................................76 
A tartós munkanélküliség ....................................................................................................................................................................................... 77 
Út a fejlődés felé .............................................................................................................................................................................................................78 
Az egzisztenciális krízis............................................................................................................................................................................................78 
Teljesítmény- és karrierkrízis ................................................................................................................................................................................79 
A munkahelyi stressz ................................................................................................................................................................................................ 80 
A munkahelyi stresszorok ....................................................................................................................................................................................... 81 
A munkaalkoholizmus, munkamánia ........................................................................................................................................................... 84 
Hogyan szabaduljon meg a munkamániától? ....................................................................................................................................... 84 

A válás ............................................................................................................................................................. 85 

Javasolt feldolgozási módszerek ...................................................................................................................................................................... 85 
A válási krízis ................................................................................................................................................................................................................... 85 
A válás leggyakoribb okai ...................................................................................................................................................................................... 85 
A családi struktúra megváltozása.................................................................................................................................................................... 86 
Munkanélküliség, egzisztenciális lecsúszás és párkapcsolat................................................................................................... 88 
Párkapcsolati nehézségek - a kommunikáció csodákat tesz! .................................................................................................. 88 
Ha házon belül nem találunk megoldást…................................................................................................................................................. 89 
Mi is a párterápia? ........................................................................................................................................................................................................ 90 
A fontolgatástól a döntésig................................................................................................................................................................................... 90 
Viselkedés a válás során .......................................................................................................................................................................................... 91 
Válságban a gyermek is! – Óvatosan a szavakkal és tettekkel! .............................................................................................. 92 
A gyermek krízise a válás során........................................................................................................................................................................ 93 
Gyermekként megélni a válást ........................................................................................................................................................................... 93 
A mediáció.......................................................................................................................................................................................................................... 94 

A depresszió................................................................................................................................................ 96 
Javasolt feldolgozási módszerek ...................................................................................................................................................................... 96 
Mit gondolunk a depresszióról? ........................................................................................................................................................................ 96 
A depresszió kialakulása ........................................................................................................................................................................................ 96 
Ki lesz depressziós? ................................................................................................................................................................................................... 96 
A szomorúság nem egyenlő a depresszióval! .........................................................................................................................................97 
A depresszió jelei .......................................................................................................................................................................................................... 98 
Életet ment a figyelem! ............................................................................................................................................................................................. 98 
A depresszió legsúlyosabb következménye ........................................................................................................................................... 99 

3
 
 Mit él át a depresszióval küzdő ember? ...................................................................................................................................................... 99 
Mit ne tegyünk? .............................................................................................................................................................................................................101 
Elfoglaltságok, amiről azt gondolnánk, hogy segítenek .................................................................................................................101 
Megismerés és türelem .......................................................................................................................................................................................... 102 
Törődjünk saját magunkkal is! ......................................................................................................................................................................... 102 
A remény............................................................................................................................................................................................................................ 105 

A súlyos betegség és a halál ........................................................................................................106 

Javasolt feldolgozási módszerek .................................................................................................................................................................... 106 
A súlyos betegség krízise és a halál ............................................................................................................................................................ 106 
A rosszindulatú betegség krízise ................................................................................................................................................................... 106 
Amikor a lélek betegíti meg a testet ............................................................................................................................................................ 107 
Szembesülés a krízissel ........................................................................................................................................................................................ 107 
A küzdelem ...................................................................................................................................................................................................................... 108 
A haldoklás ...................................................................................................................................................................................................................... 109 
Jellemző elterelő kommunikációs formák .................................................................................................................................................110 
Engedjük kimondani! .................................................................................................................................................................................................110 
A családtagok érzelmi nehézségei ................................................................................................................................................................... 111 
A váratlan halál ............................................................................................................................................................................................................... 112 
Hogyan segítsünk a gyászolónak?................................................................................................................................................................. 112 
Kérjünk segítséget! ...................................................................................................................................................................................................... 113 
Gyászolóként…................................................................................................................................................................................................................. 113 
Ha elakad a feldolgozás .......................................................................................................................................................................................... 114 

4
 
A képzési anyag rövid tartalmi összefoglalója

Csak egy dolog állandó: a változás – talán soha nem volt a mondás annyira igaz, mint napjainkban. Bármikor
bekövetkezhet életünkben veszteségélménnyel járó jelentős változás: ilyen lehet a munkahely megszű-
nése, egy válás vagy egy közeli hozzátartozó elvesztése. Az ehhez hasonló események alapvetően változ-
tatják meg az addig megszokott lelki stabilitást, életminőséget, társadalmi helyzetet, családi- és szociális
kapcsolatokat. Kevesek állnak készen az ilyen rendkívüli változásokra, amelyeket – éppen felkészületlen-
ségük miatt – végzetes tragédiaként, traumaként élnek meg. Ha ehhez társul egyéb átmeneti időszak (pl.
változó kor, életközépi válság), könnyen kialakulhat krízishelyzet, amely megfelelő mentális állapot és ha-
tékony problémamegoldás hiányában rendszerint negatív kimenetellel zárul. Ha a krízisállapot tartósan
fennáll, az elhúzódó nyomasztó hangulat, bizonytalanság, önazonosság-zavar és szorongás destruktív ma-
gatartásmintákhoz, súlyosabb esetben depresszió kialakulásához vezet – márpedig a depresszió elsődle-
ges rizikófaktora az öngyilkosságoknak.

Hazánkban a lelki egészségvédelem szintje nem túlságosan magas. Emellett jellemző az életvezetési vagy
lelki problémákkal küzdő emberekkel szemben egyfajta negatív (vagy tanácstalan) attitűd: azt gondoljuk,
ha valaki nem elég „erős”, az egyfajta jellemhiba; vagy, ha szeretnénk is segíteni (pl. egy gyászoló család-
tagnak), tanácstalanok vagyunk, hogyan tegyük.

A módszertani anyagra épülő foglalkozások révén a résztvevők a változás, a stressz, a krízis, a veszteségek
feldolgozása kapcsán szereznek ismereteket. Képessé válnak felismerni az olyan élethelyzeteket, amelyek
krízist okozhatnak életünkben bármely életszakaszban. Tudatosítják azokat az érzelmeket és sajátos vi-
selkedési reakciókat, amelyek egy-egy krízishelyzetben jellemzően jelentkeznek. Megismerkednek a kü-
lönböző megküzdési módokkal és a kríziskimenetel típusaival. A fejlődési szakaszok áttekintése segíti
mind múltbéli, mind jelenlegi életvezetési problémáik felismerését és a megfelelő proaktív hozzáállás ki-
alakítását. A foglalkozások során pozitív példákkal mutatjuk be, hogyan lehetséges eredményesen meg-
küzdeni a krízissel, miközben olyan védőfaktorokra hívjuk fel a figyelmet, amelyekre támaszkodva meg-
előzhető a depresszió kialakulása. A képzés elvégzésével árnyaltabb és egészségtudatosabb lesz a részt-
vevők gondolkodása és mentálhigiénés kultúrája, így környezetükben is támogatóként tudnak fellépni
szükség esetén.

A program tematikai egységei

1. A veszteség és a krízis fogalmai

2. Krízisben
3. Krízisállapotok, megoldások, megküzdési stratégiák. Siker és kudarc
4. Szocializáció és megküzdés
5. A gyermek- és serdülőkor: krízisek, válsághelyzetek

5
 
 6. A felnőtt- és időskor feladatai, krízisei
7. Krízisek a munkavilágában
8. A válás
9. A depresszió
10. A súlyos betegség krízise és a halál

A képzési program célja

A képzési program célja az általános mentálhigiénés kultúra fejlesztése. Felkészítés és tájékoztatás a kü-
lönböző (gazdasági, személyes) okokból bekövetkezhető változások, krízishelyzetek kezelése terén. A
résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el a krízisállapotról, a különböző krízistípusokról,
megküzdési módokról. Nagyobb eséllyel ismerik fel saját életükben a krízist kiváltó okokat, krízishelyzete-
ket, ezáltal kontroll alatt tudják tartani akár érzelmi, akár magatartási reakcióikat, és tudatosan képesek
lesznek végiggondolni megküzdési stratégiáikat. A depresszióra hajlamos személyek sajátos beállítódá-
sokkal rendelkeznek. A képzés során a hallgatók megismerik ezeket a speciális attitűdöket, és a megszer-
zett ismeretek eredményként fejlődik empátiájuk depresszióban szenvedő embertársaik iránt. Az ismere-
tek elsajátításával közvetlen környezetükben is képesek lesznek hatékony támogatást nyújtani a rászoru-
lóknak. A képzés során kiemelt figyelmet kap a kreatív kríziskimenetel lehetősége életből vett példák se-
gítségével.

A képzési program célcsoportja

A képzési program célcsoportja – nemre, korra, iskolai végzettségre való tekintet nélkül – a lakosság, mind-
azok, akik nyitottak új ismeretek befogadására, egészségtudatosságuk fejlesztésére, életminőségük javí-
tására, az önfejlesztésre-fejlődésre.

A képzés során megszerezhető kompetenciák

 A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a krízis és trauma fogalmát, és az azok által
okozott testi-lelki változásokat. Egészségtudatos szemlélete fejlődik. A lelki egyensúly értékét tu-
datosabban látja.
 A résztvevőnek a képzés elvégzését követően megismeri a krízis típusait és annak lezajlását.
 A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a krízis kialakulásának rizikófaktorait, a meg-
oldás és megküzdés lehetőségeit.

6
 
  A résztvevő a képzés elvégzésével megismeri a sikerorientált és kudarckerülő személyiségjegye-
ket. Rálátása lesz a szocializáció és a családi háttér hatásaira. Bepillantást nyer a sorskönyv téma-
körébe.
 A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri Ericson fejlődési modelljét, a gyermek- és a
serdülőkor kríziseit.
 A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a felnőtt- és időskor feladatait és kríziseit, az
intimitás fogalmát, a beilleszkedés lehetséges nehézségeit. Felismeri a tudatos életvezetés idős-
korra gyakorolt hatását és jelentőségét.
 Megismeri a munka világához és az egzisztenciához kapcsolódó krízishelyzeteket. Képessé válik
azok tudatosabb kezelésére és megoldására.
 A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a párkapcsolatokat veszélyeztető krízis hely-
zeteket. Ismereteket szerez a válással, mint súlyos krízissel, és annak gyermekekre gyakorolt ha-
tásaival kapcsolatosan.
 A résztvevő a képzés elvégzését követően megismerkedik a depresszió jeleivel. Felismeri annak
veszélyét, és a beavatkozás jelentőségét. Ismereteket szerez a megfelelő segítségnyújtásról.
 A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a súlyos betegségek okozta krízist. Tájéko-
zottabbá válik a betegekről való megfelelő gondoskodással kapcsolatban. Megismerkedik a gyász
okozta krízissel és a feldolgozást segítő lehetőségekkel.

Az egyes foglalkozásokon javasolt módszerek és munkaformák

 Konzultáció
 Prezentációval kísért megbeszélés
 Egyéni munkaforma, páros megbeszélés
 Egyéni munkaforma, nagycsoportos megbeszélés
 Páros munkaforma, nagycsoportos megbeszélés
 Kiscsoportos munkaforma, nagycsoportos megbeszélés
 Tréninggyakorlatok
 Egyéni fejlődési terv készítése
 Kisfilmek megtekintése és megbeszélése

7
 
1. FOGLALKOZÁS
A veszteség és a krízis fogalmai
A foglalkozáson megismerkedünk olyan alapfogalmakkal, mint a veszteség, krízis,
valamint a trauma. Foglalkozunk a krízis kialakulását előidéző helyzetetekkel, az azt
kísérő érzelmi állapottal, valamint annak lehetséges kimeneteleivel.
Javasolt feldolgozási módszerek
 Ráhangoló beszélgetés a képzés téma-
köreire, válaszok a felmerülő kérdésekre.
 Nagycsoportos konzultáció a változások
kapcsán. Hogyan legyünk nyitottak a po-
zitív irányú változásokra? Hogyan le-
gyünk rugalmasabbak? Hogyan küzd-
jünk meg a stresszel járó változásokkal?
 Prezentációval kísért előadás a stresszről.
 Kiscsoportos munkaformában a veszte-
ségek feldolgozásának témája. Megbe-
szélés nagycsoportban.
A változásokról
Mi is a változás? Jó-e vagy kellemetlen? Képe-
sek vagyunk-e könnyedén változtatni életünkön,
szokásainkon? Az élet egyes színterein, és a lel-
künkben, viselkedésünkben, gondolkodásmó-
dunkban történő állandó változások életünk ál-
landó és elkerülhetetlen jellemzője. Akkor is vál-
tozunk, csiszolódunk, amikor annak nem is va-
gyunk egészen tudatában. Testünk, lelkünk, ízlé-
sünk, teljes lényünk, személyiségünk változik –
még ha a legbelsőbb lényeg talán örök is. Válto-
zunk életkorunk előrehaladtával, szerepeink vál-
tozásával, a megismert emberek, elolvasott
könyvek hatására… A változás gyönyörködtet?
Csakugyan!
8
Ám fontos tudnunk azt is, hogy a gyökeresen meg-
változott életkörülmények mindig kihívást és meg-
terhelést jelentenek számunkra. Ahhoz, hogy
ezekre a kihívásokra megfelelő válaszokat tudjunk
adni, tudatosnak és felkészültnek kell lennünk. Fel
kell ismernünk, hogy bármennyire is erősek va-
gyunk lelkileg, vannak olyan élethelyzetek, nehéz
időszakok, amikor az alkalmazkodás rendkívüli
pszichés energiákat emészt föl. Igen, van olyan,
hogy a saját magunk vagy környezetünkben élők
számára egy adott helyzethez való alkalmazkodás
teher. Lelki teher, amely veszélyezteti az egészsé-
get, és amelynek cipeléséhez – majd idővel letéte-
léhez – segítségre van szükség. Mindehhez szük-
ségünk van ismeretekre, kellő érzékenységre, és
arra, hogy képesek legyünk megfelelően beazono-
sítani az adott helyzetet és felismerni súlyát. A kör-
nyezetünkben, életkörülményeinkben, és életmó-
dunkban bekövetkező változások új megoldási,
működési módokat követelnek meg tőlünk. Akkor
vagyunk sikeresek az életben, ha képesek va-
gyunk megrögzött szokásainkat, gondolkodási sé-
máinkat elengedni és változni, változtatni.
Ilyen, mindent felborító, az életkörülményekben
beállt változások lehetnek bárki életében: mun-
kahely megszűnése, munkahelyváltás, jövede-
lemcsökkenés, családi helyzet megváltozása; la-
káshelyzetben, lakóhelyen, egészségügyi hely-
zetben bekövetkezett változás. A változásokkal
szembeni ellenkezés természetes emberi válasz,
ám amikor bekövetkezik, az arra vonatkozó
megfelelő válaszkeresés és alkalmazkodás nem
kerülhető el.
CSOPORTFELADAT
Beszélgessünk az életünkben bekövetkezhető
lehetséges változásokról!
Milyen külső és belső változások voltak eddig
meghatározóak életünk során?
Milyen változást hozott magával az anya és
apa szerep életünkben?
Miért állunk ellent a változásoknak?
 Berögzült sémák
 Túl sok a bizonytalan összetevő az isme-
retlenben
 Zavarodottság, meglepettség
 Aggodalom az új szituációban
 Múltbeli rossz tapasztalatok
 Valós veszélyek
 Mások ellenállásának átvétele
 Több munka, feladat az új helyzetben
Ha a jövőbe vetett hit és a célok iránti motiváció
erősebb, mint a változással szembeni ellenállás,
akkor képes az egyén előrelépni a változás útján.
Amennyiben a bekövetkezett változást nem meg-
felelő módon kezeli az ember, akkor valószínűsít-
hető krízishelyzet kialakulása.
Egy változás hozhat jót is az életünkbe?
Amikor valami változás áll be az életünkbe, hajla-
mosak vagyunk mindjárt az feltételezni, hogy ez

9
 
már megint a sors ellenünk irányuló munkálko-
dása. Nehéz dolog ugyan, de érdemes megköze-
líteni az előttünk álló új helyzeteket egy másik lá-
tószögből, történetesen a pozitív irányból. Az élet
nem a történések állandósult folyamata, igenis el
kell tudnunk fogadni, hogy a változás is életünk
része. Kihozni a változásokból a legjobbat nem
kis feladat, de ha sikerül, valódi személyiségfejlő-
désen mehetünk keresztül.
PÉLDA
Vegyünk egy rossz párkapcsolatot. Együtt va-
gyunk valakivel, amit leginkább már csak a meg-
szokás miatt, semmi érzelem, nincs közös prog-
ram, inkább vagyunk albérlő társak, mintsem egy
pár. De nem könnyű változtatni, a kapcsolatot
megújítani – vagy véget vetni annak, ami kiszá-
mítható, és egyfajta biztonságot nyújt. Jönnek a
kérdések:
 Mi van, ha mással sem lesz jobb?
 Mi van, ha elhagyom és megbánom?
 Mi van, ha mindenkiben majd őt keresem?
10
Fordítsuk meg gondolatainkat!
 Mi van, ha javítható a kapcsolatunk, ha
máshogy szervezzük életünket?
 Adjunk egy esélyt annak, hogy egy mé-
lyebb érzelmi szintet élünk meg együtt –
keressünk fel egy párterápiás szakembert!
 Ha nagyon nem megy, ne erőltessük… Ta-
lán mással mindketten boldogabb lehet-
nénk.
 Mi van, ha elhagyom és rájövök, bár előbb
tettem volna?
 Mi van, ha találok egy olyan partnert, aki-
vel újra értelmet nyernek a mindennapok?
A változás tehát nem feltétlenül kell, hogy mindig
rosszat jelentsen. Nagyon sok múlik az ember
hozzáállásán, hogyan néz szembe az előtte álló
megpróbáltatásokkal. Meglátja-e az újban a lehe-
tőséget, vagy ragaszkodik a múltbéli megszokott
dolgaihoz. A nyitottabb emberek sokkal köny-
nyebben képesek kezelni az ilyen helyzeteket,
nem keserednek el, ha új feladatokat kapnak az
élettől és a saját kezükbe veszik az irányítást.
Persze senkinek sem könnyű a változtatás. Még Nem vagyunk jósok és nem látjuk egy fényes
akkor sem, ha tudjuk, hogy amiben éppen benne gömbben jövőnket. Nem tudhatjuk, hogy a válto-
vagyunk, az valójában nem jó nekünk. zás, ami az életünket folyamatosan kíséri, milyen

11
 
végkimenetelű lesz. De merni kell a változás gon-
dolatát magunkhoz engedni és más nézőpontból
tekinteni életünkre. Természetesen nem minden
helyzetben látja meg először az ember a pozitívu-
mokat, és nem is kell. Vannak helyzetek, amikor
meg kell élnünk a fájdalmasat, a rosszat. De töre-
kedni kell arra, hogy tanuljunk esetleges hibáink-
ból és kihozzuk új élethelyzeteinkből a maximu-
mot, amikor is elmondhatjuk, mindent megtet-
tünk, ami tőlünk telt.
A változás és a veszteség
Életünkben egyetlen biztos dolog van: a változás.
Semmi sem marad örökké ugyanúgy, ahogy két-
szer nem léphetünk ugyanabba a folyóba. Külö-
nösen igaz ez a mai világban, amikor az értékek,
12
a technológia, a munkaerőpiac és a családi szer-
kezet területén is egyaránt folyamatos és rekord-
sebességű a változás. Ennek ellenére úgy tűnik,
mintha a változásra nem lennénk kellően felké-
szülve. A változás, ha veszteséggel jár, feszültsé-
get okoz bennünk. Általában jelentős nehézséget
jelent az elengedés és az elfogadás. Pedig az élet
folyamatosan azt kéri tőlünk: tanuljunk meg elen-
gedni és tanuljunk meg befogadni. Például önálló
életet kezd a gyerekünk, megszakad egy sze-
relmi-baráti kapcsolatunk, belátjuk, hogy egy
adott kitűzött cél elérhetetlen; elveszítjük egy
szerettünket, megszűnik a munkahelyünk, vagy
éppen saját magunkban csalódunk. A vesztesé-
gek természetes érzelmi választ indítanak be: a
gyászreakciót. A gyászreakciót bármilyen veszte-
ség kiválthatja. Mindenféle veszteség fájdalma
egyfajta érzelmi hiányállapotból ered.
A veszteségélmények
Veszteségélményt él át a személy akkor, amikor
váratlanul olyan esemény történik, amelyet ő
veszteségnek érez és értékel. Ez egy szubjektív
élmény. Előfordulhat, hogy a megélt veszteség
más ember számára szinte semmit nem jelent, és
semmiségként értékeli azt. Ezekben a helyzetben
a kiváltott hatás a leglényegesebb, vagyis miként
éli meg azt az érintett.
A veszteség lehet konkrét tárgyvesztés – az em-
ber elveszít egy számára fontos, szeretett sze-
mélyt, kapcsolatot, lezárul életének egy addig
megszokott szakasza: elveszíti a munkáját, sze-
relmét, el kell költöznie, elköltözik a gyermeke –,
13
de lehet egy érzés is: csalódás, megaláztatás, el-
hagyatottság, vagy az addig élete értelmének te-
kintett célok elvesztése.
CSOPORTFELADAT
Kis csoportos beszélgetés a veszteségélményekről.
 A változás minden esetben vesztességgel
kell, hogy járjon?
 Tudna-e valaki egy saját példán keresztül
végigvezetni egy veszteségélményt? Ho-
gyan élte meg? Milyen reakciókat váltott ez
ki belőle? Másként csinálná-e, ha még egy-
szer ugyanabban a cipőben járna?
 Mit tehet az ember, akkor, ha nem tudja ezt
megfelelően kezelni? Lehet-e segítséget
kérni, vagy önmagunknak kell ezeket a
problémákat kezelnünk?
Abban az esetben, ha a személy nem képes a vál-
tozást és az azzal járó törést (traumát) megfelelő
módon kezelni, súlyos krízist élhet át.
Akkor, ha az ember – segítséggel, vagy önállóan
– túl tud lépni a helyzeten, ha felveszi az új élet-
helyzet ritmusát és megoldja a feladatait, szemé-
lyisége új elemekkel gazdagodik, probléma-meg-
oldó eszközei gyarapodnak.
A stressz
A stressz hétköznapi életünk része. Selye János
meghatározása szerint a stressz a szervezet vála-
sza bármilyen szokatlan, alkalmazkodást igénylő
új helyzetre. Amennyiben az új helyzetnek a ren-
14
dezése, megoldása meghaladja erőnket, képes-
ségeinket, a stressz hatás tartóssá válik, ami
megbetegedéshez vezethet. Megkülönböztetett
hasznos stresszt (eustressz) és káros stresszt
(distressz). A jótékony stressz pozitív energiával
tölt fel, ösztönöz a kihívások teljesítésére és a
cselekvéshez, alkotáshoz is szükséges kellő iz-
galmi állapotot is biztosítja.
A tartós distressz azonban elszívja energiáinkat,
csökkenti teljesítményünket, károsítja önbizal-
munkat és kapcsolatainkat. Hosszútávon nagy-
fokú kimerüléshez vezet, ami testi, lelki egészsé-
günket is veszélyezteti. Ugyanakkor a túl kevés
stressz, az ingerszegény miliő sem egészséges:
akinek a hétköznapjai unalmasak, egyhangúak,
hiányzik életéből a sokszínűség, a motiváció,
gyakran érezhet elégedetlenséget, ami zakla-
tottá, kiegyensúlyozatlanná teheti.
FONTOS TUDNI
Selye János magyar származású tudós stressz
elméletében megfogalmazta, hogy „a stressz
az élet sava-borsa”, az eredmények elérésé-
hez, a fejlődéshez mindig jól jön enyhe mér-
tékű stressz, kis izgalom. Kísérletei azonban
azt is bizonyították, hogy az állandósult
stresszhelyzet szervi elváltozásokat, betegsé-
get idézhet elő.
A tartós stressz, ami a lelkünkön
keresztül a testünket is beteggé teszi
Stresszhelyzetbe kerüléskor a kortizol nevű
szteroid hormon felelős a válaszreakcióért. A
15
kortizol termelésének a szabályozása a
hipotalamusz feladata. Folyamatosan jelen van
a szervezetünkben, de mennyisége változik
napszakoknak megfelelően. A legtöbb reggel, a
legkevesebb éjszaka választódik ki. A kortizolt
stressz hormonnak is nevezik, csakúgy, mint az
adrenalint és a noradrenalint. Ezek közös jellem-
zője, hogy riadóztatják a szervezetet harcra vagy
menekülésre, azaz segítenek bennünket a
stresszhelyzetek átvészelésében. A gond akkor
van, ha állandóan azt érezzük, „riadóztatva” va-
gyunk, ugyanis a szervezetben a stressz hormo-
nok a fertőzésekkel szembeni immunrendszert
alkotó fehérvérsejtek működését gátolják. Azaz
ha folyamatosan „stresszelünk”, nincs meg-
nyugvásunk, immunrendszerünk nem működik
elég jól, immunsejtjeink csökkennek, ami fogé-
konnyá tesz a különböző betegségek iránt. Egy-
szerűen szólva: aki sokat stresszel, nagyobb
eséllyel lesz beteg.
Mit tehetünk a stressz betegségek ellen?
 mozogjunk, sportoljunk rendszeresen
 figyeljünk az étkezésünkre, kerüljük a fél-
kész termékek fogyasztását, a sok sót,
cukrot, együnk zöldségeket, gyümölcsö-
ket.
 fogyasszunk gyógynövényből teákat, pl.
orbáncfű vagy macsakgyökér teát, ezek
jótékonyan hozzájárulnak az idegeink
működéséhez, gyenge nyugtatóhatással
bírnak.
 pihenjünk, tegyük kellemessé környeze-
tünket
TUDTA-E, HOGY…?
A sportolás kiváló stressz oldó módszer. A
mozgás nem csupán a testet erősíti, teszi
egészségessé, de a lelki egyensúlyt is segít
megőrizni. Bármely számunkra élvezetes moz-
gásforma természetes hangulatjavítóként
szolgálhat. Különösen jótékony, ha lehetősé-
günk van friss levegőn, napsütésben és kelle-
mes környezetben mozogni. Ha mindezt rend-
szeresen tesszük, olyan, mintha egyfajta test-
és lélekvédő „vitaminnal” gondoskodnánk
magunkról.
16
Trauma
Az intenzív és/vagy tartós kellemetlen, negatív
események pszichológiai hatását traumának ne-
vezzük. A trauma abban az esetben okozhat meg-
betegedést, ha az egyén tartós stresszt él át a ne-
héz esemény, valamint az érzelmi sokk hatására,
és képtelen feldolgozni azt.
Mi okozza a traumát?
Egyes elméletek szerint a traumát nem egy adott
esemény okozza, hanem egyfajta hiány meg-
élése és állapota. Ezért fontos, hogy a két fogal-
mat elkülönítsük egymástól.
Alakítsuk veszteséggé a hiányt!
A veszteség ugyanis konkrét eseményről, törté-
nésről szól, megfogalmazható. A hiány viszont
nehezen azonosítható. A hiányt át kell alakíta-
nunk ahhoz, hogy „megfogható legyen”, és ezál-
tal veszteséggé válhasson, így adva meg a kiindu-
lási pontot a feldolgozáshoz.
A veszteségek feldolgozása
A feldolgozatlan veszteségek rombolják életmi-
nőségünket, csorbítják önértékelésünket. Min-
den emberi veszteség feldolgozása – típusától
függetlenül – gyászmunkával jár.
A gyászmunka meghatározott szakaszokból áll:
Elutasítás, tagadás, “érzelmi lebénulás”: szembe-
sülés a veszteséggel – az egyén nem akarja el-
hinni, hogy megtörténhetett vele az adott ese-
mény. Ebben a szakaszban szinte semmilyen ér-
zelmi reakciót nem ad.
Ellenőrzés, összeszedettség: A szükséges ügyek
intézése. Elvonják a figyelmet a veszteségről, és
az így lassabb tempóban, a személy számára el-
viselhető módon tudatosul.
17
Nehéz időszak, felszakadó érzelmek, a tudatosu-
lás: a köztudatban ez a fázis jelenti a gyászt. Ha-
rag, bánat, dührohamok, kétségbeesés, bűntudat,
sírásrohamok kísérik. Idővel a gyötrelmes és
szinte kibírhatatlan hiányérzet lassan elmúlik.
Alkalmazkodás, szembenézés: ekkor már a vesz-
teséget átélt ember már kevésbé szomorú, újra
nyitottá válik a világra, a pozitív élményekre, és
képes új célokat kitűzni és megvalósítani.
KÖNYVAJÁNLÓ
Polcz Alaine indította útjára magyar hospice
mozgalmat, amely a haldoklók méltó elkíséré-
sét tűzi ki célul. A magyar írónő élete során szá-
mos borzalmat élt át, köztük a világháború em-
bert próbáló kegyetlenségeit. Pszichológiai
munkásságában személyes indíttatásként for-
dult a halál témája felé. Könyvei segítenek
megérteni és feldolgozni az elszenvedett vesz-
teségeket, a halált és a gyászt.
A krízis
Életünk során mindenki többször kerülhet olyan ne-
héz helyzetbe, amely megterheli érzelmileg és meg-
haladja alkalmazkodó képességét. Olyan helyzetek
ezek, amelyeket nem kerülhetünk el. A szakítást, a
válást, szerettünk elvesztését, váratlan megélhetési
válságot vagy ezek valamelyikét szinte mindenki át-
élte már vagy valószínűleg át fogja élni.
Még a boldog események – házasságkötés, gyer-
mekszületés – is előidézhetnek olyan érzelmeket,
amelyek nem kezelhetők az addig megszokott
módszerekkel, és ezért bizonytalanságot, félel-
met váltanak ki bennünk.
DEFINÍCIÓ
A krízis görög eredetű szó, döntést, fordulatot
jelent, ugyanakkor régi orvosi fogalom, jelen-
tése: válságot, kritikus időszakot jelent a beteg
állapotában. Ha szimbolikusan tekintjük, akkor
világossá válik, hogy olyan állapotról, időszak-
ról van szó, ami kockázatos, mert két kimenetel
is benne van a képzeletbeli pakliban. Eredmé-
nyezhet bukást, de fejlődést és előrelépést is.
18
Ezért óriási a jelentősége annak, ami krízishely-
zetben történik. Amennyiben új megoldási esz-
köztárral meg tudjuk oldani a krízishelyzetet,
úgy pozitív eredménnyel lezárhatjuk, és ebben
az esetben a krízis személyes fejlődésünket tá-
mogatta és megteremtette, annak lehetőségét,
hogy továbbléphessünk az életünkben.
Mindenki másképp éli meg…
Ugyanazokat az eseményeket és helyzeteket nem
egyformán éljük át: vannak, akik könnyedén meg-
oldják egy-egy változás kihívásait, és átlendülnek
egy-egy helyzeten, másokat intenzívebben érint, ve-
szélyhelyzetnek élik meg ugyanazt, és keresik az
optimális megoldást. Elsősorban nem a probléma
mértéke, összetettsége a döntő, hanem, az, hogy mi-
ként éli meg a kialakult krízist az érintett személy.
Az érzelmi krízis
Miről kell döntenünk krízishelyzetben? Arról, ho-
gyan folytatódjon az életünk a külső körülmény
megváltozása után, hiszen az addig megszokott
módon már nem lehet élni. Pl.: súlyos balesetet,
válást követően. Ilyenkor egy adott döntés azért
születik meg nehezen, mert az új életről még el-
képzelésünk, és talán nem is tudjuk kialakulni
mindaddig, ameddig a fizikai-lelki veszteségeket
nem dolgoztuk fel. Az érzelmi krízis olyan inten-
zív, fájdalmas állapot, amelyben, mintha egy inga-
tag mérlegen állnánk, megvan az esélye annak,
hogy a „jobb” vagy a „rosszabb” irányba billenjen
el a mérleg nyelve, vagyis a helyzetünk. Fontos
tudni, hogy nem minden nehéz vagy fájdalmas
esemény válik krízissé életünkben.
19
ÉRDEKESSÉG
A kríziselmélettel Lindemann (pszichiáter) az
1942-ben, a tragikus bostoni mulatótűz hatá-
sára kezdett foglalkozni. A tűzben mintegy öt-
százan veszítették életüket és kétszáz ember
sérült meg. A túlélőkkel és a halottak hozzátar-
tozóival foglalkozott Lindemann, és ott szer-
zett tapasztalatai alapján fogalmazta meg az
érzelmi krízis definícióját.
Krízishelyzetek
A krízist az életünkben bekövetkezett negatív és
pozitív események egyaránt kiválthatják.
Ahogy arról már szó volt, hogy például a válás, a
haláleset, az anyagi biztonság elvesztése negatív
eseményt jelent. Ugyanakkor drámai változást je-
lenthetnek, és akár krízishez is vezethetnek azok
a várt és örömteli események is, mint a házasság-
kötés vagy a gyermek születése is.
A fenti két helyzetben az a közös, hogy mindkettő
alkalmazkodást, új, ismeretlen utak „kitaposását”,
új problémamegoldó eszközök bevetését kívánj
meg tőlünk. Vagyis ahhoz, hogy megőrizzük vagy
visszanyerjük egyensúlyunkat, fejlődnünk kell, fel
kell nőnünk az előttünk álló feladathoz, kihíváshoz.
Optimális esetben a személyiség a krízishelyze-
tek által érettebbé válik, és sikerül túljutnia a krí-
zis időszakán. Mindezt úgy éri el, hogy egy olyan
optimális megoldási módot választ, amely ered-
ményre vezet.
20
A krízishelyzet azért veszélyes, mert zavart kelt és
az egyensúlyvesztésből eredően rombolhat,
pusztíthat. Ugyanakkor esélyt jelent a fejlődésre,
a továbblépésre.
DEFINÍCIÓ
A krízisállapot külső események hatására ki-
alakult, lélektanilag kritikus állapot, amely so-
rán az egyén kénytelen a fenyegető körülmé-
nyekkel szembenézni, azaz nem elkerülhető.
(Pető, 1999)
Caplan meghatározása szerint (Hajduska, 2012)
krízisállapot akkor jön létre, ha a személy:
1. Olyan – többnyire külső – körülmények-
kel találja váratlanul szembe magát,
amely addigi életét nagyban megváltoz-
tatja és veszélyezteti lelki harmóniáját.
 2. Az érzelmileg veszélyes helyzet és annak
„túlélése” kitölti minden pillanatát
3. Az érzelmileg fenyegető helyzeteket kép-
telen megoldani az addig tanult és alkal-
mazott problémamegoldó módszereivel –
a kialakult helyzetet súlyosbítja ilyenkor a
tehetetlenség érzése
4. ismeretlen helyzetben az addig működő,
egyéni problémamegoldó módszerek
nem mindig működnek – ez növeli a krí-
zisbe kerülés veszélyét, hiszen az egyén
nem tud mit kezdeni a helyzettel
1. Szubjektív veszélyhelyzet
A veszélyeztetettség ténye szubjektív termé-
szetű, kívülről nem ítélhető meg. Azt, hogy az
egyén számára mi jelenti az érzelmileg fenyegető
helyzetet, azt csak ő tudja és érzi. Egy másik em-
ber számára – az ő élethelyzetben az ő múltjával
és tapasztalataival – lehet, hogy nem jelent ve-
szélyt. Tehát a veszélyeztetettség kívülről nem
ítélhető meg.
Fontos, hogy soha ne értékeljük alul a másik em-
ber helyzetét, ne legyintsünk arra, pusztán azért,
mert azt gondoljuk, hogy a helyzete számunkra
nem jelente kihívást.
2. A helyzet túlélésére irányuló törekvés
A válságot átélő egyén gondolatait szinte kizáró-
lag a kialakult krízishelyzet és a megélt fájdalom
körül forognak. Ennek eredményeként nem tud
másra és saját magára összpontosítani, egyéb
megszokott tevékenységeire is jóval kevesebb fi-
gyelmet fordít, esetleg el is hanyagolja azokat.
Többnyire akkor is így van ez, ha a külvilág elől
mindezt igyekszik elrejteni.
21
FONTOS TUDNI – Tárcsázzunk, ha baj van!
A telefonos lelki segély szolgálatok azonnali
segítséget nyújtanak a krízishelyzetbe került
embereknek. Sokszor más az is túllendíthet az
első sokkon, ha valakinek beszélhetünk a min-
ket megrázó eseményről, érzéseinkről, ha va-
laki megértően, türelmesen, ítéletmentesen
meghallgat.
Forrás: http://www.sos505.hu/
3. Tehetetlenség érzése
A tehetetlenség érzése abból fakad, hogy az
egyén nem találja a kiutat ebből a számára ijesztő
és félelmetes helyzetből. Lehetséges azért, mert a
kialakult helyzet valóban megváltoztathatatlan,
visszafordíthatatlan. Például szeretett személy
halála, egy kapcsolat megszakadása. A tehetet-
lenség érzése származhat abból is, hogy a szoká-
sos megoldási módszerei jelenesetben csődöt
mondanak. Természetesen van megoldás –
amely lehet, hogy fájdalommal jár és időigényes
is –, de ezt az adott helyzetben az érintett nem ér-
zékeli, nem hiszi, és nem látja.
 
22
 
4. Szocializációs probléma megoldás érte, egyáltalán ebben a helyzetben elegek

A sajátos, ránk jellemző problémamegoldó esz-
közöket a családi szocializáció során tanuljuk
meg. Krízishelyzetben gyakran azért nem va-
gyunk képesek ezeket (jól) alkalmazni, mert a
gyötrő, aggasztó érzések szinte beborítanak és
minden erőnket felemésztik.
vagyunk-e mi, vagy kell a külső segítség?
3. Milyen helyzetek alakíthatnak ki ilyen krí-
zist? A tehetetlenség érzéséből hogyan le-
het felülemelkedni? Van-e, akinek sikerült
önmagától? Kiket ajánlanának segítségül?
4. Miért nem működhetnek ezekben a helyze-
tekben a tanult viselkedésminták?

CSOPORTFELADAT
Keressünk példákat krízis helyzetre a minden-
napi életből!
1. Ebben a bizonyos szituációban ki, hogyan
reagálna a helyzetre? Hogyan segítene
azoknak, akik drámaiabban fognák fel a
helyzet komolyságát, mint ÖN?
2. Milyen jelekből lehet észrevenni, ha az
egyénnél nagy lehet a baj? Mit tudunk tenni
ÉRDEKESSÉG
A kríziselméleten alapuló módszerek, terápiák
segítségével eredményesen támogatható
a lelki egészségvédelem, a mentálhigiéné.
A kríziselmélet (1964) Gerard Caplan nevéhez
kötődik, ő dolgozta ki a krízisintervenciót,
amelynek segítségével támaszt lehet nyújtani
válsághelyzetben.

Felhasznált irodalom
Bakó Tihamér (2003): A krízis kezdeti szakasza és a gyász. In: Kharón (7.évf.) 1-2. sz. pp. 123.
http://epa.oszk.hu/02000/02002/00017/pdf/2003-1-2_bako-krizis.pdf
Bakó Tihamér (2002): Verem mélyén. Bp., Psycho Art K.
Bede Nóra (2008): Traumaelméletek és a kollektív trauma elbeszélhetősége. Traumatikus történetek empirikus vizsgálata : érteke-
zés. PTE DT [online]
http://pszichologia.pte.hu/sites/pszichologia.pte.hu/files/files/files/dok/disszert/d-2008-bede_nora.pdf
Dávid Imre–Fülöp Márta–Pataky Nóra–Rudas János (2014): Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Bp. Magyar Tehetségsegítő
Szervezetek Szövetsége [online]http://tehetseg.hu/sites/default/files/konyvek/geniusz_34_net.pdf
Hajduska Marianna (2012) Krízislélektan. Bp., ELTE Eötvös Kiadó
Harvey, John H.- Miller, Eric D. (1999): A veszteségpszichológia felé. In: Kharon (3. évf.) 3. sz.
http://epa.oszk.hu/02000/02002/00007/pdf/1999-osz_john-vesztesegpszichologia.pdf Kast, Verena (1999): A gyász : egy lelki
folyamat stádiumai és esélyei. Bp., Park K.
Kékes Szabó Marietta (2011): Veszteségélményeink és a lelki egészségfejlesztés útjai. In: Kharón, (15. évf.) 2-3. sz. p. 63.
http://epa.oszk.hu/02000/02002/00040/pdf/2011-2-3_kekes-vesztesegelmenyeink.pdf Németh Katalin: Krízis-,
krízisintervenció-, krízismegelőzés. [online]
http://slideplayer.hu/slide/2233457/
Osváth Péter (2012): Az életciklus-krízisek jelentősége: pszichopatológia és öngyilkos magatartás. In: Neuropsychopharmacologia
Hungarica. (12. évf.) 4. sz. pp. 266-272.
http://epa.oszk.hu/02400/02454/00048/pdf/EPA02454_neurohun_2012_266-272.pdf
Pető Csilla (1999): A krízis pszichológiai vonatkozásai – krízisintervenció. In: Polgári Védelmi Szemle (4. évf.) 4. sz. pp. 16-18.
www.aldozatvedelem.hu/sites/.../krizis-krizisintervencio_peto_csilla.doc
Selye János (1976): Stressz distressz nélkül. Bp., Akad. K.
http://www.sos505.hu/

Ajánlott oldalak
A munkahelyi stresszről valamint a pszichoszoszociális kockázatok kezelésének lehetőségeiről
https://www.youtube.com/watch?v=6iOn1jb4R8c

23
 
2. FOGLALKOZÁS
Krízisben
A foglalkozás során megismerkedünk a krízis típusaival. Részletes foglalkozunk
annak lezajlásával és időtartamával. Feltárjuk az egyes szakaszok jellemzőit és
hatásait.
Javasolt feldolgozási módszerek
 Prezentációval kísért előadás a krízisek
típusairól, jellegzetességeiről.
 Egyéni munkaforma: színes újságképek-
ből egy olyan válsághelyzet képi megjele-
nítése, amelyet a résztvevő élete során si-
keresen megoldott. A feladat elvégzését
nagycsoportos megbeszélés követi.
 Kiscsoportos munkaforma: a krízis sza-
kaszainak feldolgozása, nagycsoportos
megbeszélése.
 Páros munkaforma: a gyászmunkára vo-
natkozó egyéni tapasztalatok megosz-
tása.
 Érzékenyítő beszélgetés: a krízisben lévő
emberek részére nyújtott segítségnyúj-
tásról.
 Kisfilmek megtekintése
24
A krízisállapot időtartama
A krízis időtartama egyénenként változó, mert a krí-
zisszakaszok pillanatok, órák, vagy napok alatt is
végbemehetnek, de általánosságban elmondható,
hogy érett személyiség esetében 6-8 hét alatt lezaj-
lanak a szakaszok. A krízis kezdeti fázisa, amikor
szembesülünk a váratlan eseménnyel, órákban
mérhető. Ezt követi a rettegés és az idegesség pe-
riódusa, ami általában pár nap alatt lezajlik. Amíg
alkalmazkodunk az új helyzethez, az néhány hétig
eltarthat, majd következik a megbillent egyensúly
visszaállása, ami néhány hónapot vesz igénybe.
Mindez változó, egyéni és helyzetfüggő. Lehetsé-
ges az is, hogy egy kezdeti periódusban megoldó-
dik a probléma, és helyreáll az egyensúly. Több té-
nyező is segítheti ezt a folyamatot: a személy lelki-
leg erős, edzett és jól tudja mozgósítani megküz-
dési repertoárját, erőfeszítései eredményként olyan
stratégiát talál, amellyel sikerül helyreállítani az
egyensúlyt. Külső segítséget is kérhet, illetve tá-
maszkodhat rájuk, valamint a véletlen is a segítsé-
gére siethet.
ÉRDEKESSÉG
A kríziselmélet és krízisintervenciós modell ki-
alakulásához egy történelmi esemény is hoz-
zájárult. A koreai, és a vietnami háborús vete-
ránok többsége a háborús élmények miatt
pszichés zavarokban szenvedett. Közülük so-
kan – az átélt borzalmak hatásai miatt – hosz-
szú időn keresztül küzdöttek a poszttraumás
stressz-szindrómával, a be-bevillanó borzal-
mas emlékképekkel. Sokan váltak drogfüg-
25
gővé, vagy alkoholistává. Gyógyításukra krí-
zisintervenciós terápiás csoportokat hoztak
létre
A krízis fajtái
Fejlődési (normatív) krízis
A normatív krízis természetes jelenség, és min-
den ember életéhez hozzátartozik. Az emberi
életút és személyiségfejlődés szakaszokból áll,
amely szakaszokat egy-egy átmeneti időszak köt
össze. Ezek, mintegy kapcsolódási pontokként
jelentik egy-egy időszak lezárását, és egyben va-
laminek a kezdetét is. A formálódás időszakai
ezek, amelyek megterhelőek, és – mint amikor va-
laki az enyhe tavaszi időben leveszi a téli meleg
pulóverét, de még bizonytalan, mit is vegyen fel
helyette – átmenetileg védtelenné teszik a sze-
mélyt. Ezek az időszakok belső és külső konflik-
tusokkal, bizonytalanságokkal és próbatételek-
kel járnak. Ilyen jól ismert fejlődési krízis a serdü-
lőkor.
Esetleges (akcidentális) krízis
Derült égből a villámcsapás! Előfordulhat olyan
hirtelen fellépő, az egyén számára veszélyt je-
lentő élethelyzet, amely egy előre nem látható, ki-
számíthatatlan esemény vált ki, mint egy beteg-
ség vagy baleset.
Időzített krízis
Kiszámítható életesemény változások, amelyek
nem váratlanok, ugyanakkor nagy változást, „fel-
fordulást” eredményeznek az addigi életben, és
ettől megterhelőek, még akkor is, ha pozitív élet-
események. Ezek a „jó, de nehéz” helyzetek. Ta-
nulmányok megkezdése, befejezése, házasság-
kötés, gyermek érkezése.
A krízismátrix – a „baj” nem jár egyedül
Előfordul, hogy a különböző krízisfajták vagy egy
krízis típuson belől több is egyszerre jelenik meg
az életünkben. Fejlődési krízis közben jelentkezik
egy esetleges krízis és/vagy időzített krízis. Egy
életközép válságban lévő egyént elhagy a házas-
társa, miközben megszűnik a munkahelye is. Fej-
lődési krízis + Esetleges krízis + Esetleges krízis.
Nagyon fontos, hogy megfelelő érzelmi-támo-
gató közegre találjon ilyenkor a krízisben lévő,
ahol meghallgatják, megértik, ahol ki tudja en-
gedni a nyomasztó érzelmeket (düh, fájdalom,
26
szomorúság), hogy ezek bénító hatásától leg-
alább meg tudjon szabadulni. Jó módszer lehet
erre a kibeszélés vagy a terápia, vagy a hipnózis.
Az ÉLETKÖZÉPI VÁLSÁG
A Midlife Crisis-t, mint jelenséget Jacques
Eliott határozta meg először 1965-ben. Ez az
életközépi krízis az érett felnőttek életének
válságos időszaka, leginkább a negyvenes
korosztályra jellemző. Ilyenkor a munkájában
kiteljesedett ember megreked és elfogy a lel-
kesedése, céltalanság érzése keríti hatalmába,
nem tudja, hogyan érdemes tovább folytatni.
A krízis lezajlásának szakaszai
Szembesülés a megtörtént eseménnyel.
Ez a „pillanat” sokkhatást jelent, ilyenkor a jel-
lemző reakció az esemény tagadása, elnyomása.
Időtartama órákban, de napokban is mérhető.
Megrettenés a helyzettől
Káoszt él meg az érintett, az érzelmek vegyesek,
általában a fájdalom, a szorongás, a düh a jellemző.
Próbálja megoldani a számára kellemetlen szituá-
ciót, de nem jár sikerrel, mert az eddigi élete során
alkalmazott megoldásai most nem működnek. Na-
pok, hetek telhetnek el ebben a periódusban.
Kiútkeresés
A „szabadulás” útjainak a feltérképezése, bejárása.
Ekkor már segítséget kér, vagy kipróbál új megoldási
eszközöket. Kicsit már higgadtabban képes áttekin-
teni a helyzetét és különböző terveket készít. Általá-
ban heteket is igénybevevő periódus.
 27
 
Döntés vagy döntések sorozata
Az alkalmazkodás időszaka, amelynek során az
átgondolt lehetőségek közül választ.
Az egyensúly helyreállása
Oldódnak a kínzó érzések és enyhül a stressz
szintje, az ember már képesnek érzi magát a ki-
egyensúlyozott életre, és arra, hogy építkezzen a
folyamat tapasztalataiból, fejlődjön az általa meg-
élt eseményekből. A sikeres megoldás járhat
szemléletváltozással, és általános jellemzője a
fejlődés, a megoldási eszköztár bővülése, a sze-
mélyiség erősödése.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
Milyen viselkedés jellemzi Önt vészhelyzet-
ben?
 Idézzen fel életéből legalább négyféle
stresszhelyzetet!
 Változott-e ezekhez való hozzáállása az
évek során?
 Hogyan viselkedik stresszhelyzetben?
 Milyen fizikai tüneteket észlel magán?
 Hogyan tud küzdeni ellenük?
A stressz – mi történik testünkben,
lelkünkben? (Selye J. nyomán)
A készenlét „Az ugrásra kész tigris”
Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szo-
rongunk, izgulunk: ez lehet egy vizsga, egy ver-
seny, egy előadás, interjú vagy akár egy izgalmas
randevú is. Ezek közül néhányat már biztosan
megtapasztalhattuk vagy észleltünk másokon.
Felgyorsul a szívverésünk, megemelkedik a vér-
nyomásunk, kapkodjuk a levegőt, remeghet ke-
zünk, lábunk, és kitágulnak a pupilláink. Ezek
28
vész- vagyis alarm reakciónak, azaz a szervezet a
veszély elhárítására készen áll. A test mellett a lé-
lek is reagál: a kiváltó eseményre összpontosul a
figyelem és az érzékelés, mint amikor minden
idegszálunkat bevetjük.
A küzdelem „A labirintusban futkosó kisegér”
A kísérletezés, a helyes út megtalálásának szaka-
sza. Ebben a szakaszban a gondolkodásnak van
tere: a megoldásokat az értelem keresi. Ha ered-
ményre vezető gondolattal, tettel sikerül megol-
danunk a helyzetet, akkor a feszültség lecsengé-
sével lassan visszaáll a rend, a béke és a harmó-
nia. Teljes joggal elkönyveljük a sikert, vállon ve-
regetjük, és kihúzzuk magunkat. Tegyük is meg!
Azonban, ha erőfeszítéseink sorra kudarcba ful-
ladnak, sokunk egyre inkább kezdi elveszteni ön-
magába vetett hitét és bizalmát. A sikertelenség
a feszültséget növeli, és ezáltal az összeszedett
cselekvés esélye csökken, megtörhetünk a re-
ménytelenség érzésének súlya alatt.
A kapkodás „A csapdába esett farkas”
Amennyiben az előző, értelem-vezérelt szakasz-
ban nem születik megnyugtató megoldás, a raci-
onális gondolkodás csődöt mond, és az érzelem

veszi át az irányítást. Kapkodás a szakasz jellem-
zője, hiszen az elemzőképesség és a kontroll he-
lyett az indulatok és az érzelmek vezérlik a sze-
mély tetteit. Gyakori, hogy nő az agresszivitás eb-
ben a periódusban. A krízis megoldására azonban
még itt is van esély: ha az egyén egy megnyugvá-
sos periódusban képes tisztán látni és reálisan át-
értékelni a történteket, vagy valamilyen nem várt,
kedvező körülmény is segítségére lehet.
Negyedik szakasz: az összeomlás „Parton hány-
kolódó bálna”
Ha az előző három fázisban nem sikerült eredmé-
nyesen megoldani a krízist, ebben a szakaszban
az személyiség kibillen az egyensúlyából, elve-
szíti alkalmazkodóképességét. Látásmódja, tu-
data beszűkül. Gondolatai kényszeresen ugyan-
29
azokat a köröket róják, nem képes helyzetét kí-
vülről látni. Tetteit pillanatnyi hangulatok határoz-
zák meg, érzelmi libikókán telnek napjai. Megje-
lenhetnek igen veszélyes és romboló magatartás-
minták is, az ember könnyen fordulhat önmaga
vagy mások ellen. Ilyenkor leginkább a külső tá-
mogatás segíthet, sokat jelent egy megértő barát,
a környezetváltozás, a mindennapokból való ki-
szakadás.
Mi jellemzi viselkedésünket, ha
vészhelyzetbe kerülünk?
A vészhelyzetek egyaránt érintik testünket, gon-
dolkodásunkat, érzelmeinket, viselkedésünket és
leggyakrabban mindezeket egyidejűleg. Ebből is
érzékelhető, hogy ez egy igen megterhelő folya-
mat, amely során hirtelen minden más lesz, meg-
változik bennünk. Semmi sem véletlen, a tét nagy,
hiszen éppen – szimbolikusan vagy valóságosan
– a „túlélésért” küzdünk, amely iszonyatosan
megterhelő. Egyszerre lehetünk emberfeletti tel-
jesítményre képesek, vagy összeroppanhatunk a
súly alatt.
Fizikai tünetek:
Remegés, verejtékezés, légszomj, falfehér vagy
épp lángvörös arc, ürítési ingerek, ólmos fáradt-
ság, tompultság.
Gondolkodás megváltozása:
Döntési nehézségek, figyelmetlenség, szétszórt-
ság, koordinálatlanság, emlékezet torzulás, ki-
esés, figyelemmegosztás hiánya
Érzelmek jellemzői:
Szinte minden, ami a negatív érzelmek körébe tar-
tozik. Harag, düh, elkeseredés, félelem, szoron-
gás, kiszolgáltatottság, mások vagy önmagunk
hibáztatása.
Viselkedés sajátosságai:
Dermedtség, tehetetlenség, kapkodás, cselekvési
kényszer, támadás, teljes passzivitás vagy hiper-
aktivitás, folyamatos kommunikáció vagy épp né-
maság.
30
Érzelmi hullámvasút a krízis során
A krízissel járó veszteségélményt a gyászmunka
követi, ami egy érzelmi hullámvasutat eredmé-
nyez. Ezek szakaszai egyfajta szabályrendszer
alapján követi egymást, és azonos sorrendben
történik. Mindez a feldolgozást segíti, annak érde-
kében történik. Előfordul az is, hogy miután túlju-
tunk valamelyiken, vagyis átlépünk egyik sza-
kaszból a másikra, később visszacsúszunk ez
előzőbe. Gondot az jelenthet, ha egy idő elteltével
sem látható egy haladási irány, hanem hosszú
megrekedés, stagnálás, beragadás tapasztalható.
Ez megnyilvánulhat a napi szokások, rutinok vagy
a gondolkodás rögzült rugalmatlanságában egy-
aránt. Ez egy figyelmeztető jelzés lehet arra vo-
natkozóan, hogy az érintett képtelen túllépni az
eseményeken. Nem tud megküzdeni az őt ért
veszteséggel, és segítségre van szüksége!
Tagadás
A személyiség ebben a fázisban még nem áll ké-
szen arra, hogy a nehéz helyzettel megbirkózzon,
ezért hárít, tagad, mintegy kizárja az életéből a
megrázó eseményt. „Ez nem történhetett meg, le-
hetetlen…”
Harag
Jellemző a harag, a felelősök keresése, akik miatt
a személy ebbe a helyzetbe került. Ilyenkor a leg-
inkább kiszámíthatatlan a viselkedés. A felelős
31
keresés irányulhat a külvilágra, de vonatkozhat az
érintett személyre is. Ha nagyon mély vagy hosz-
szasan elhúzódó ez az érzése, súlyos károsodás-
sal vagy cselekedettel is járhat. Hozzátartozók
esetében jellemző például az orvos hibáztatása,
esetleg a rokonok között a bűnbak-keresés. A ha-
rag hosszú évekig, évtizedekig elkísérheti a krí-
zisben lévő személyt, megkeserítve saját és má-
sok életét.
Alkudozás
Gondolati szinten „egyezkedés” a világgal, a kö-
rülményekkel, a másik emberrel (szakítás esetén),
hátha még visszaállítható a korábbi állapot. A
problémát az jelenti, hogy nem előre, hanem visz-
szafelé halad az érintett, és a probléma lehetsé-
ges megoldása helyett a letűnt, elveszett múltban
bóklászik, a múlton rágódik. A lehetetlent keresi
a lehetséges helyett.
Kilátástalanság
A megnevezés önmagáért beszél. A személy „rá-
jön” és elfogadja, hogy a történtek valósak, de
nem látja a kiutat, még a fény legkeskenyebb su-
garát sem, nemhogy az alagút végét. Úgy érez-
heti, hogy lehetetlen kikecmeregni a gödörből és
megtenni az első lépést. Márpedig a fölfelé ve-
zető út az egyetlen út. Az első, bátortalan, ki-
csiny, de megtett lépés. Ne feledjük, ebben az ál-
lapotban az érintett tényleg nem látja a külvilá-
got, csak a gödör alját, vakon tapogatózik. A ki-
mászáshoz segítségre, bíztatásra, megértésre
van szüksége! Senki sincs a másik bőrében. Ne
ítélkezzünk! Ne nézzük magas lóról, azt az em-
bert, aki a padlón vagy a gödör mélyén hever! Ha
segítünk, azt a legtisztább szándékkal és alázat-
tal tegyük, és véletlenül se forduljunk felé türel-
metlenül, lekezelően!
Beletörődés
A kivezető út első lépése, a pirkadat első fénye és
színe, a kivezető út egy fontos lépcsője. A beletö-
rődés mellett az elfogadás a kulcs. Az érzelmi ter-
hek mázsás súlyai könnyebbé, elviselhetőbbé
válnak.
Lelkesedés
A kifelé, a külvilág felé nyitás periódusa, az új, le-
hetséges utak kutatása, óvatos próbálgatása.
Újult erő, gondolkodás és cselekvés, a megoldás
érdekében tett összpontosítás jellemzi.
Visszarendeződés
Egyfajta új egyensúly kialakulása, amikor már
újra működőképes az élet. A megszerzett tapasz-
talatok beépülnek, rutinná válnak, és a megküz-
dés eredményeként fejlődik a személyiség is.

Felhasznált irodalom

Bakó Tihamér (2002): Verem mélyén. Bp., Psycho Art K.

Bolgár Judit, Szekeres György (2009): Katasztrófa és kríziskommunikáció lélektani alapjai. [online]. Bp., Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem.

http://www.vedelemigazgatas.hu/elemek/katasztrofa%20es%20krizis%20kommunikacio.pdf

Borgen, A., Amundson, N. (1992): A munkanélküliség dinamikája. In: Ritoókné Ádám Magda (szerk.): A tanácsadás pszichológiája.
Bp., Tankönyvkiadó

32
 
Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp. ELTE Eötvös K.

Kopp Mária – Prékopa András (2011): Ember-környezeti játékelméleti modell. In: Magyar Tudomány (172. évf.) 6. sz. pp. 665-677.

Kovács Petra (2013): A személyes időperspektívák elmélete és gyakorlata. In: Magyar Coachszemle, (2. évf.) 3. sz. pp. 8-13.

http://epa.oszk.hu/02300/02303/00006/pdf/EPA02303_MC_2013_3_08-13.pdf

Krízisek pszichológiája [online] http://www.doksi.hu/get.php?lid=17897

Németh Ferenc: Krízisintervenció. [online] http://solamennf.blogspot.hu/2012/02/krizisintervencio.html

Osváth Péter (2012): Az életciklus-krízisek jelentősége: pszichopatológia és öngyilkos magatartás. In: Neuropsychopharmacologia
Hungarica a Magyar Pszichofarmakológiai Egyesület lapja (12. évf.) 4. sz. 266-272. p.

http://epa.oszk.hu/02400/02454/00048/pdf/EPA02454_neurohun_2012_266-272.pdf

Pető Csilla (1999): A krízis pszichológiai vonatkozásai – krízisintervenció. In: Polgári Védelmi Szemle (4. évf.) 4. sz. pp. 16-18.

www.aldozatvedelem.hu/sites/.../krizis-krizisintervencio_peto_csilla.doc

Pető Csilla (1998): Metamorfózisok a személyiségfejlődés folyamatában – egy pszichológiai teszt alkalmazási lehetőségei a pedagó-
giai gyakorlatban. In: Új Pedagógiai Szemle. (48. évf.) 10. sz. pp. 46-58.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00020/1998-10-lk-Peto-Metamorfozisok.html

Preiszinger András (2014): Hogyan tekintünk az időre? Milyen az ön időperspektívája?

[online]http://www.upszi.hu/gazdasag/cikk/hogyan_tekintunk_az_idore_kerdoiv

Selye János (1976): Stressz distressz nélkül. Bp., Akad. K.

Túri Viktória (2009): A megküzdési stratégiák nemi különbségeinek vizsgálata [online]

http://www.repulestudomany.hu/folyoirat/2009_4/2009_4_Turi_Viktoria.html

Valló Ágnes: Coping : megküzdés a stresszel [online]http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Coping-Megkuzdes-stresz-

szel/p:63-73

Paul Watzlawick, John H. Weakland, Richard Fisch (1990): Változás. Bp., Gondolat

Ajánlott oldalak

Az emberi élet küzdelmeinek értékéről:

https://www.ted.com/talks/andrew_solomon_how_the_worst_moments_in_our_lives_make_us_who_we_are?language=hu

Mesehősök a mindennapokban – a mese olyan történet, amely azt sugallja, hogy az ember bármikor változtathat eddigi életén,
meghaladhatja korlátait, félelmeit, és bármikor több lehet annál, mint amit éppen megél. Kádár Annamária előadása:

http://www.tedxdanubia.com/tedx-videok/mesehosok-a-21-szazadban:-kadar-annamaria-at-tedxdanubia-2014

33
 
3. FOGLALKOZÁS
Krízisállapotok, megküzdési stratégiák,
a siker és a kudarc
A foglalkozás során megismerjük a krízis kialakulásának veszélyeit és jeleit. Foglal-
kozunk a kiút keresés és megoldás lehetőségeivel és útjaival is.
Javasolt feldolgozási módszerek
 Érzékenyítő beszélgetés a nehéz helyze-
tekről.
 Gondolatok megosztása a sikerről.
 Prezentációval kísért előadás a krízis ki-
alakulásáról.
 Kisfilm megtekintése az önismeret kap-
csán, majd megbeszélés.
 Kiscsoportos munkaforma: megküzdési
módok feldolgozása, prezentáció nagy-
csoport előtt.
 Ötletroham: Hogyan vegyük észre, ha egy
probléma elmélyül?
 Egyéni munkaforma: fejlődési szükségle-
tek a megküzdés területén, amelyet páros
megbeszélés követ.
Krízisállapotra fogékony, veszélyeztetett
személyek
Az erős, érett személyiség, a magas szintű ön-
becsülés segít bennünket a krízisek során, egy-
fajta „lökhárítóként” működik az egyén és a kül-
világ között, tompítva a kívülről jövő „ütközése-
ket”. Ugyanakkor egy kevésbé erős kiváltó inger
is provokálhat krízist, gyengébb énvédő mecha-
nizmussal, halmozott kudarcélményekkel, lelki,
34
testi, életvezetési, élethelyzeti problémák ese-
tén.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Van-e különbség az emberek lelki teher-
bíró képessége között?
 Mit gondol, mi befolyásolja ezt?
 Fejleszthető-e a lelkierő?
 Ön „rágódós”, önemésztő típus, vagy ké-
pes arra, hogy könnyen vegye a dolgokat?
 Egyéni érzékenység kérdése: múltbeli sé-
relmek, szülői minták.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
 Kicsit leegyszerűsítve mindazok, akik a
kialakult krízishelyzettől függetlenül más
problémával küzdenek.
 Érzékenyebbek az átlagnál.
 A múltjukat és esetleg a jelenüket is sok
teher nehezíti.
 Éppen egy másik krízist élnek át, vagy
egy korábbi nehézségre nem találtak
megfelelő megoldást.
 Súlyos testi, lelki vagy szociális problé-
mákkal küzdenek.
 Érzelmeiket, indulataikat nehezen keze-
lik, ezeken a területek kevéssé stabilak.
Nehéz helyzetből krízis erősebb, sikeresebb küzdő, a másik kevésbé. Sőt,
ugyanaz az ember sem egyformán erős életének
Ne feledjük, nem minden nehéz helyzet vált ki krí- különböző szakaszaiban és helyzeteiben. Mely
zist! Ahogy már szó volt arról, míg az egyik ember tényezők befolyásolják mindezt?

35
 
 Mikor lesz a nehéz helyzetből krízis? Befolyá-
soló tényezők:
 A kialakult helyzet súlya, terhének mértéke
 Az érintett személy problémamegoldó kész-
sége
 Az érintett személy aktuális fizikai, lelki
állapota és kapcsolatrendszere
36
 Az érintett személy korábbi tapasztalatai:
sikerei és kudarcai
 Vannak-e, vagy a közelmúltban voltak-e
krízis helyzetek az érintett életében.
 Személyiségének sajátosságai: érzelmi
intelligencia, érzékenység, érettség
A krízis felismerése miért nehéz feladat?
Igen fontos, hogy észrevegyük, magunkon és má-
sokon, ha baj van. A probléma észlelése, beazo-
nosítása, valamint súlyának megállapítása az
első lépés a szükséges tettek irányába. Ám ez ne-
héz feladat. Egyrészt, mert sokfélék vagyunk, és
ugyanazokban a helyzetekben is különbözőkép-
pen viselkedünk. Másrészt, mert sokan közülünk
kiválóan képesek leplezni állapotukat, legalábbis
rövidtávon. Helyzetünk, érzelmeink elfedése azért
is tetézheti nehézségeinket, mert az arra fordított
figyelmünk, erőfeszítésünk energiát von el, ami-
ben épp nem dúskálunk, és amely minden
„cseppjére” szükségünk lenne. Gyakran jellemző
az is, hogy a válságot megélve nincs megfelelő rá-
látásunk önmagunkra, érzéseinkre, gondolata-
inkra, viselkedésünkre, és észre sem vesszük
azokat a változásokat, amelyek helyzetünk sú-
lyosságát jelzik. Éppen ezért, mint oly sokszor az
életben, szükségünk van egymásra, egymás érzé-
keny figyelmére. Talán ismerősek ezek a monda-
tok: „Bárcsak ott lettem volna mellette!” „Bárcsak
észrevettem volna!”
Melyek az intő jelek?
Amikor megváltozik valami, amikor olyasmit
mond, tesz valaki, ami rá nem jellemző, különösen
akkor, ha ezek a változások több területet érinte-
nek és tartósak.
Például: hangulatingadozás, agresszió, gyámolta-
lanság, szomorúság, levertség, kedvtelenség,
visszaeső teljesítmény, beszűkült érdeklődés,
gondolkodás, apátia.
37
A sort hosszan lehetne folytatni, a legfontosabb a fi-
gyelem, a tapintatos közeledés, és a segítő jelenlét.
Sajnos sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogyha
valakinek a viselkedése számunkra nem tetsző, ítél-
kezünk felette, és anélkül, hogy ismernénk viselke-
dése okát, hátat fordítunk neki. Tesszük mindezt
szinte ösztönösen, mert egy krízist megélő ember
nem a legvidámabb, legfelemelőbb társaság.
Amikor túl nehéz súly nyomja a
vállunkat…
Előfordul, hogy nem érezzük magunkat képesnek
a kialakult helyzet megoldására, félünk szembe-
nézni azzal, megpróbálunk elbújni előle vagy elme-
nekülni, távol tartjuk magunkat. Gondolatainkat,
cselekedeteinket másra összpontosítjuk, mintegy
kilépünk a helyzetből. Teljesen természetes, hogy
mindenkinek – a krízist megélő embernek hatvá-
nyozottan – szüksége van pihenésre, kikapcsoló-
dásra, feltöltődésre, a terhek megosztására. Azon-
ban nem mindegy, hogy a megoldás felé vezető út-
keresés, és az attól való távolmaradás milyen ará-
nyú, illetve az sem, hogy saját szerepünket reálisan
értékeljük-e. Ha a helyzetből való kilépés szinte ki-
zárólagos, az olyan, mintha homokba dugnánk a
fejünket, vagyis hárítunk. Ezek a hárító mechaniz-
musok nem feltétlenül tudatosak, az érintett észre
sem veszi azokat.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Van-e a közeli ismeretségi körében, aki
nehéz élethelyzetben van?
 Milyen külső jeleket lát rajta, ami problé-
mára utal?
 Ki szokták-e kérni a segítségét?
 Hogy érzi, képes-e a bajban segítő lenni,
vagy inkább hárítja ezt a szerepet?
Hogyan hárítunk?
 Az események okát kizárólag kívül keres-
sük, kivetítjük.
 Hibáztatunk más embereket, helyzeteket.
Nem látjuk saját szerepünket, felelőssé-
günket. Átformáljuk a megtörtént esemé-
nyeket, úgy, hogy azokban saját szere-
pünk pozitívabb színezetet nyerjen.
38
 Nem tudjuk érzelmileg közel engedni ma-
gunkat az eseményekhez. Mindent gon-
dolati síkon közelítünk meg, logikus ma-
gyarázatokat keresünk.
 Elfojtjuk érzelmeinek, mert olyan fájóak
számunkra, hogy nem vagyunk képe-
sek azokat átélni. Gondolkodunk, cse-
lekszünk, de szinte érzések nélkül tesz-
szük ezt.
  Más, számunkra könnyebb helyzetekre
koncentrálunk. Lehet ez munka, sport
vagy hobbi, minden, ami leköt, vagy ami-
től sikert, örömöt remélünk.
 Bizonytalanná válunk saját értékítélete-
inkben, gondolatmenetünkben, és át-
vesszük mások szemléletét, véleményét.
A krízisek lehetséges kimenetelei
Ahogy arról már szó volt, a krízisek mindenkép-
pen változásokat hoznak, egy új helyzetet terem-
tenek. A bekövetkezett események megtörtén-
tek, tények, a saját történetünkbe íródtak, a köze-
lebbi vagy távolabbi múltunk részévé váltak. Nem
radírozhatjuk ki, és nem is színezhetjük vagy ír-
hatjuk át azokat.
Ugyanakkor az, hogy hogyan, milyen sikerrel old-
juk meg a kialakult helyzetet óriási hatással lesz
jövőnkre.
Sikeres megoldás
Fejlődik személyiségünk, gazdagodik probléma
megoldási eszköztárunk. Tapasztaltabbá, erő-
sebbekké válunk, példát szolgáltatunk magunk
számára, hogy van kiút, képesek vagyunk szinte
bármire, a leküzdhetetlennek tűnő is leküzdhető.
Tanulunk önmagunkról képességeinkről, felfe-
dezzük rejtett tartalékainkat. Beépítjük azokat a
tanulságokat, amelyek segítik jövőnket akár a
megküzdés, akár a megelőzés terén.
39
Félúton a siker felé
Nem sikerül minden szálat elvarrnunk, részmeg-
oldásokat találunk. Inkább tűzoltó jellegű, rövi-
debb távú megoldást találunk. Optimális megol-
dást ugyan nem sikerült találnunk, de továbblé-
pünk, képesek vagyunk továbblépni. Ha ezt
érezzük, fontos, hogy erőt gyűjtve másszunk to-
vább a képzeletbeli hegyen, nehogy ismét legu-
ruljunk róla.
Ha nem találunk megoldást
Nem sikerül sikereket elérnünk, továbblépnünk.
A krízis időszak ugyan elmúlik, de helyzetünk va-
lójában nem változik. Hasonlít ez az állapot a
szunnyadó vulkán mélyben fortyogó lávájához,
ami bármikor kitörhet. Ez a kitörés megjelenhet
úgy, hogy ismét fejünk felett tornyosul a prob-
léma, egy újabb válságos helyzet formájában, de
meg is betegíthet. Belső feszültségeink testi, lelki
tünetekhez és súlyos állapothoz vezethetnek.
Előfordulhat, hogy nem csak romlik állapotunk,
hanem megtörünk és összeroppanunk.
Kudarcunk rombolja önbecsülésünket, erőnkbe
vetett hitünket. Ebben az esetben kevesebb
építő tanulságot vonhatunk le. Bár igaz az is,
hogy soha nem késő újra nekimenni a „hegy-
nek”, még akkor is, ha az alaptáborból kell kez-
deni utunkat. Ezen az úton segíthet, ha szembe-
nézünk önmagunkkal, és megvizsgáljuk sikerte-
lenségünk okait. Fontos, hogy a megoldáskere-
sést ne adjuk fel!
Veszélyes megoldások
Válság, bizonytalanság, csalódottság, elveszett-
ség érzésének hatására, hamis kapaszkodót ke-
resve különböző szektákhoz és deviáns csopor-
tok befolyása alá kerülhetünk. Különösen a fiata-
lokat, a saját magukban, hitükben elbizonytala-
nodott, támasz nélkül maradt embereket veszé-
lyezteti ez.
40
ÉRDEKESSÉG
A krízis kettősségét tükrözi a krízis fogalmát
jelölő kínai írásjel is, amely két fogalomból áll:
„esély” és „veszély” – azaz lehetőség a szemé-
lyiség fejlődésére, de a személyiségfejlődés el-
akadásának a veszélye is fennáll nem megfe-
lelő megoldás esetén.
A megküzdés (coping)
A coping szó megküzdést jelent. Konfliktusok,
krízisek esetén megküzdési képességünkre van
szükségünk ahhoz, hogy megoldást, kiutat talál-
junk. Célunk, hogy megszabaduljunk a nyo-
masztó helyzettől, és visszanyerjük életünk
egyensúlyát, harmóniáját. Elsődlegesen felmér-
jük a helyzet súlyosságát, és összevetjük azt az-
zal, amit saját képességinkről, lehetőségeinkről
feltételezünk. Ez az értékelés lehet valós, de lehet
téves is, a választásunkat, döntésünket meghatá-
rozza. A megküzdési mechanizmusok, stratégiák
két jól elkülöníthető csoportba sorolhatóak. Ha
úgy érezzük, hogy képesek vagyunk a megol-
dásra, a probléma fókuszú megoldás mellett dön-
tünk. Ha nem, úgy az érzelmi terhek csökkenté-
sére helyezzük a hangsúlyt.
41
Problémaközpontú – Érzelemközpontú
megküzdés
Problémaközpontú megküzdés
Ebben az esetben a megoldandó feladatra kon-
centrálunk. A kiutat gondolkodással, tárgyalással,
cselekvéssel, vagyis tettekkel keressük. Mit te-
szünk? Átgondoljuk helyzetünket, terveket készí-
tünk, elemzünk, ötletelünk, tárgyalunk, konzultá-
lunk, számba vesszük erőforrásainkat, felkutat-
juk a lehetséges segítségeket.
Ez a fajta fókusz lehet kétirányú:
Kifelé irányuló
Koncentrálhatunk az adott helyzet megváltozta-
tására, arra, hogyan befolyásoljuk azt, tegyük ma-
gunk számára megfelelővé. Például: Elvesztett ál-
lásunk helyett hogyan találjunk újat. Álláshirdeté-
sek böngészése, fejvadászok felkeresése, érdek-
lődés ismeretségi körünkben.
Befelé irányuló
Törekedhetünk arra, hogy magunkon változtas-
sunk. Ebben az esetben számba vesszük azokat
a tulajdonságainkat, amelyek a kialakult helyze-
tet előidézhették, illetve megvizsgáljuk, miben
kellene fejlődnünk, változnunk, hogy hathatósan,
sikeresen cselekedjünk a megoldás érdekében.
Például: A sikeres álláskereséshez milyen isme-
reteket kell szereznünk, hogyan kell viselkedünk
állásinterjún vagy egy új munkakör betöltése ese-
tén.
HASZNOS TIPP – HASZNÁLJUK
ÖNISMERETÜNKET!
 Gondoljuk végig, mi jellemző ránk inkább!
 Hajlamosak vagyunk-e arra, hogy a felme-
rülő problémák esetén a külső körülménye-
ket tesszük felelőssé, vagy épp ennek ellen-
kezője, magunk hibáztatása, esetleg mar-
cangolása a szokásos reakciónk. Ha bi-
zonytalanok vagyunk, kérjük ki „bizalmasa-
ink” véleményét, kérdezzük meg őket, ho-
gyan látnak minket, hiszen több szem töb-
bet lát!
 A legfontosabb az egyensúly: megtalálni kí-
vül-belül azt, amire szükségünk van!
Általában az a leginkább hatékony, ha párhuza-
mosan járjuk be a két utat. Ugyan minden helyzet
más és más, de viszonylag ritka, hogy egy kiala-
kult helyzetet csak a külső körülmények vagy ki-
zárólag saját magunk idéztünk volna elő. Ha
mindkét területet alaposan és lehetőség szerint
tárgyilagosan megvizsgáljuk, jó esélyünk van
42
arra, hogy a kivezető utak helyes arányát is meg-
találjuk. Vagyis kellő figyelmet fordítsunk befelé
és kifelé is.
CSOPORTFELADAT
Tekintsük meg a követlÓKező kisfilmet és be-
szélgessünk el róla!
Film az önbecsülésről, önértékelésrő
https://www.youtube.com/watch?v=OFOuQs
OnD-k
Érzelemközpontú megküzdés
A krízis helyzetek érzelmi terheket is jelentenek.
Ezek enyhítésének vágya teljesen természetes
és szükséges is. Azokban a helyzetben azonban,
amikor nem látunk megoldást a kialakult hely-
zettel kapcsolatban az érzelmeink enyhítése lesz
a célunk. Olyan cselekedeteket részesítünk
előnybe, amelyek a fájó érzéseket csökkentik, vi-
gaszt vagy jó érzést kelthetnek. A veszélyt az je-
lenti, ha a lehetséges megoldáskeresést feladjuk,
illetve, ha az érzelmek enyhítésére valamilyen
egészségkárosító eszközt veszünk igénybe.
Ilyen eszközök lehetnek az alkohol, drog, de
egyes viselkedési függőségek is kialakulhatnak,
mint munka, játék, sport vagy a mértéktelen evés.
Az is előfordulhat, hogy olyan érzelmi terhet je-
lent a bekövetkezett helyzet, hogy elnyomjuk,
szinte meg sem történtnek érezzük. Aki ebbe a
helyzetbe kerül, lehet, hogy kerüli beszélgetések
során kerüli a témát vagy épp viccet csinál abból,
bagatellizája azt.
A kétféle megküzdés
Nem lehet kijelenteni, hogy a kríziskezelés ese-
tén, csak az egyik vagy csak a másik megoldási
út lenne a helyes. A legfontosabb, hogy rendel-
kezzünk mindkét stratégia alkalmazásának ké-
pességével, és működtessük azokat a helyzetnek
megfelelő mértékben.
Ismerjük fel azt is, hogy közösségben élve kérhe-
tünk és el is fogadhatunk segítséget másoktól. A
megoldáshoz vezető úton ezt a fajta támogatást
társas támasznak nevezik. Igénybe vehetjük cse-
lekedeteinkhez és érzelmeink feldolgozása érde-
kében is.
43
Milyen személyiségjegyek segítik
a megküzdést?
Bármilyen helyzetbe kerülünk, személyiségvoná-
sainak, aktuális állapotunk hatással lesz megküz-
désünk sikerére.
 Logikus gondolkozás, lényeglátás, ösz-
szefüggések értelmezése, folyamatok
felismerése, korábbi ismeretek, tapaszta-
latok használata.
 Pozitív szemlélet, derűlátás, eredmények
értékelése.
 Fegyelmezettség, kitartás, céltudatosság,
aktivitás.
 Mély önismeret, képességeink reális érté-
kelése, önbizalom, érzelem kontroll.
 Társas készségek, jó kommunikációs és
konfliktuskezelő képesség.
 GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK  Tud-e beszélni gondjairól, mások előtt
 A fentiek közül melyik megküzdési mód megnyílni nehéz helyzetekben?
jellemző Önre?

Felhasznált irodalom

http://users.atw.hu/humanmenedzser/4_felev/mentalhigiene/mental.pdf

https://prezi.com/gqmwgtvlm35w/eletkori-krizisek-elakadasok/

http://www.koppanyvolgyetudastar.hu/download.php?id=580

Birtalan Balázs: TA – tranzakcióanalízis [online]

http://www.birtalan.hu/balazs/terapia/ta.htm

Domschitz Mátyás: Tanulható – e a siker? [online]www.aquaria.hu/partner_files/File/Tanulhato.doc

Farkas Johanna (2014): Érzelmi intelligencia a gyakorlatban. In: Magyar Coachszemle, (3. évf.) 1. sz. pp. 8-13. pp. 24-30.
http://epa.oszk.hu/02300/02303/00010/pdf/EPA02303_mc_2014_1_24-30.pdf

Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp. ELTE Eötvös K.

Hamvai Csaba, Pikó Bettina (2008): Pozitív pszichológiai szempontok az iskola világában: a pozitív pedagógia kihívásai. Magyar
Pedagógia, ( 108. évf.) 1. szám pp. 71–92.

Kopp Mária, Prékopa András (2011): Emberi-környezeti játékelméleti modell. In: Magyar Tudomány, (172. évf.) 6. sz. pp. 665-677.

http://www.matud.iif.hu/2011/06/05.htm

Kurucz Attila (2014): Megteszem, megértem, becsomagolom: sikeres stratégiák receptje. In: Magyar Coachszemle, (3. évf.)
2. sz. pp. 8-13.

http://epa.oszk.hu/02300/02303/00011/pdf/EPA02303_mc_2014_2_07-12.pdf

N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak. Bp. Osiris K.

Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei. Bp. Trefort K.

Oláh Attila (2004): Megküzdés és pszichológiai immunitás. In: Boross Ottília, Pléh Csaba (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Bp.
Osiris K. [online]

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_pszichologiaba/ch07.html#id617180

Pető Csilla (1999): A krízis pszichológiai vonatkozásai – krízisintervenció. In: Polgári Védelmi Szemle (4. évf.) 4. sz. pp. 16-18.

www.aldozatvedelem.hu/sites/.../krizis-krizisintervencio_peto_csilla.doc

Pető Csilla (1998): Metamorfózisok a személyiségfejlődés folyamatában – egy pszichológiai teszt alkalmazási lehetőségei a pedagó-
giai gyakorlatban. In: Új Pedagógiai Szemle. (48. évf.) 10. sz. pp. 46-58.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00020/1998-10-lk-Peto-Metamorfozisok.html

Punyi Zoltán (2009): Személyes megküzdési stratégiák. [online]

http://www.veniens.hu/vallalatepito/2009/03/15/szemelyes-megkuzdesi-strategiak/ Sápiné Bényei Rita (2013): Új pedagógiai lehe-

tőség a tanítás kihívásaira. In: Zachár László, Szilágyi Vilmos, Koncz István (szerk.): Pszichológia és neveléstudományi szekció. Bp.
Proffesszorok az Európai Magyarországért Egyesület pp. 488-493.

http://www.peme.hu/userfiles/Pszichol%C3%B3gia%20%C3%A9s%20nevel%C3%A9studom%C3%A1nyi%20szekci%C3%B3.pdf

Szepesi Zsuzsa (2015): Kudarc vs. lehetőség. [online]

http://www.upszi.hu/coaching/cikk/kudarc_vs__lehetoseg

Tari Annamária (2010): Érzelmi inkontinencia avagy mit is kezdhetünk szorongató érzéseinkkel? [online] In: Mindennapi pszicholó-
gia. http://www.mipszi.hu/cikk/100621-erzelmi-inkontinencia

Valló Ágnes: Coping : megküzdés a stresszel [online] http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Coping-Megkuzdes-stresz-

szel/p:63-73

Zsolnai Anikó, Kasik László (2012): Megküzdési stratégiák 8, 10 és 12 éves tanulók körében. In: Iskolakultúra, (22. évf.) 4. sz. pp. 3-19.

44
 
4. FOGLALKOZÁS
Szocializáció és megküzdés
A foglalkozáson áttekintjük a szocializáció és a megküzdési készség összefüggé-
seit, valamint a sikerhez való eltérő viszonyulásokat. Bepillantunk a sorskönyv témá-
jába, és felfedjük annak életünkre gyakorolt hatásit.
Javasolt feldolgozási módszerek
 Érzékenyítő beszélgetés a megküzdésről.
 Kiscsoportos munkaforma a sikerorien-
tált és kudarckerülő személyiségről. Pre-
zentáció nagycsoportban.
 Prezentációval kísért előadás a sors-
könyvről, majd megbeszélés nagycso-
portban.
 Páros munkaforma: önreflexiók megfo-
galmazása a megküzdési képességekről.
Megküzdési stratégiák és szocializáció
A választott megküzdési módok mindig jellem-
zőek a személyiségre – a fenyegető helyzet sajá-
tosságai, az aktuális testi-lelki állapot, az önbiza-
lom, az előző stressz- és krízishelyzetek tanulsá-
gai mind befolyásolják, hogy melyik stratégiát vá-
lasztja az egyén. A konfliktus megoldási módo-
kat, a kontrollfunkciókat a szocializáció során sa-
játítjuk el, amelyben az otthonról hozott minta, a
szülői modell meghatározó. Összefüggés mutat-
ható ki a családi szocializációs hatások (légkör,
szülői nevelési célok, a nevelési stílus, a bánás-
mód, a szülői nevelői attitűdök), és az élet nehéz
helyzeteiben előnyben részesített megküzdési
módok között.
Mind a sikerorientált, mind a kudarckerülő szülők
mintát adnak gyermekeiknek. A sikerorientált
45
szülő motiváló, kihívást jelentő feladatokat ad
gyermekének, bíztatja, bátorítja őt. A kudarcke-
rülő szülő inkább óvja, félti a kudarcoktól, sikerte-
lenség esetén büntetést alkalmaz. Leginkább
„biztonsági” feladatokkal bízza meg gyermekét,
amelyek szinte kizárják a bukás lehetőségét.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Gyerekkori emlékek: amikor szülei nehéz
helyzetbe kerültek, milyen megküzdési
stratégiákat alkalmaztak?
 És mire ösztönözték Önt gyermekkorá-
ban?
 Kudarckerülő és sikerorientált magatar-
tás: mi jellemző Önre és gyermekeire?
Sikerkeresés – kudarckerülés: a
sikerorientált személyiség
A sikerkeresés és a kudarckerülés tartós és jel-
legzetes személyiségvonásunk, amelyek alapján
inkább sikerorientáltak vagy kudarckerülőek va-
gyunk. Ez a tulajdonságunk azt mutatja meg,
hogy mi a fontosabb számunkra, az hogy sikert
érjünk el, vagy, hogy elkerüljük a kudarcot. Tiszta
típus ezen a területen is ritkán létezik. Legtöb-
bünk a különböző helyzetekben különbözően re-
agál, a kérdés ezek aránya, vagyis, hogy inkább
melyik oldalra billen a mérleg nyelve.
Sikerorientált személy
A sikerorientált személy hisz a sikerében, képes
küzdeni érte, mondhatjuk, hogy éhes sikerre, fon-
tos számára, hogy megélje annak élményét és
örömét. Olyan kihívásokat választ, amelyek, ha
nem is könnyűek, de küzdelmek, erőfeszítések
árán teljesíthetőek. A túl könnyű feladatokban
nem leli örömét, hiszen azok megoldása nem hoz
számára elégedettséget. Jól felmérve képességeit
lehetetlen erőfeszítéseknek sem teszi ki magát,
46
mert valószínűsíti, hogy elmarad az általa várt
eredmény.
Ugyanakkor nem hagyja félbe, amit vállalt, nem
adja fel azt, mert erős a küzdőképessége, magá-
ban vetett hite is. Vállalja a felelősséget a kudar-
cokért, ahogy a sikereit is a maga számlájára írja.
Éppen ezért nem jellemző rá, hogy az eredményt,
legyen az pozitív vagy negatív, külső körülmé-
nyek, személyek számlájára írja.

Kudarckerülés: a kudarckerülő
személyiség
A kudarckerülő személy legfőbb mozgatója a ku-
darc elkerülése. Legtöbbször könnyen teljesít-
hető, rutin feladatokat választ, amelyek nem te-
szik ki túl nagy erőfeszítésnek, nem állítják meg-
terhelő kihívás elé. A kudarckerülők mottója az le-
hetne: Fő a biztonság. Érdekes viszont, hogy időn-
ként túl nagy kabátot választanak maguknak. A
kitűzött célról már az első percben látszik, hogy
lehetetlen teljesíteni. Hogy miért teszik? Ezek
olyan feladatok, amelyek sikeres megoldását
senki nem várja el „komolyan”, sem az érintett,
sem a környezete. Vagyis a kudarcra is lesz ment-
ség, magyarázat. Jellemző, hogy eredményeiket,
vagy azok elmaradását a kudarckerülők a körül-
ményekkel hozzák összefüggésbe, vagyis ke-
vésbé érzik kompetensnek magukat saját életük
alakulásában.
47
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 A csoporton belül alakítsunk két csopor-
tot: kik a sikerorientáltak és kik a kudarc-
kerülők?
 Mi alapján tudunk erről dönteni?
 Ahova tartozónak vélik magukat, azzal a
magatartásmóddal meg vannak-e elé-
gedve? Segíti-e az életüket, vagy inkább
hátráltatja?
 Változtatni lehet-e / kell-e a stratégián?
Meghatározó gyermekkori hatások -
a sorskönyv
Hogyan dőlhet el már sorsunk gyermekkorunk-
ban? Hogyan fogunk élni? Eric Berne, kanadai
pszichiáter sajátos módon tálalta a kérdést olva-
sói elé. A Sorskönyv című írásában különféle me-
sékhez köti az életutakat. Állítása szerint
gyermekkoruntól fogva öntudatlanul egy hős,
vagy álhős küldetését teljesítjük be. Ez a sorsunk
„öntudatlan forgatókönyve”, amely Berne szerinte
befolyásolja későbbi életünket.
Miben is rejlik a Sorskönyv lényege?
Kicsit összetettebb megfogalmazásban úgy véle-
kedik, hogy mindannyiunknak van egy úgyneve-
zett sorskönyve, egy láthatatlan életterve, amely
gyermekkorában, az őt ért szülői hatások írtak, ala-
kítottak. Ezeket szülői parancsoknak nevezzük, és
olyan tudattalanba beépült utasítások, amelyek
egy életen át befolyásolják, mozgatják az ember
döntéseit, tetteit. Befolyásolják választásaikat,
szociális életünket, attitűdjeinket, életkörülménye-
inket, és hatással van egészségünkre is.
Hogyan befolyásolnak minket ezek a
parancsok?
Azok a viselkedésünkre, személyünkre adott szü-
lői válaszok, utasítások, észrevételek, kritikák,
amelyeket sokszor hallottunk belénk égnek, akár
emlékszünk rájuk, akár nem. Ezek felnőttkorban
is irányító erővel rendelkeznek, és ugyan valószí-
nűleg fogalmunk sincs róla, de azoknak megfele-
lően fogunk cselekedni. Különösen igaz ez vész-
helyzetek és erős stressz hatás esetén. Ilyenkor
keresve a túlélés – legyen ez szimbolikus vagy va-
lóságos helyzet – eszközeit, visszanyúlunk gyer-
mekkorunkba.
48
A szülői parancsok köre igen széles. Itt elsősor-
ban a megküzdési készséggel, a sikert és kudar-
cot érintő parancsokkal foglalkozunk.
Úgysem sikerül!
Van, aki sokszor tapasztalat, hogy legyintettek
kezdeményezéseire, verbálisan vagy nem verbális
eszközökkel, de azt üzenték neki, hogy „úgysem
sikerül”. Ez az ember felnőtt korára nem valószínű,
hogy sikerorientálttá válik, könnyen előfordulhat,
hogy abban nem fog hinni, számára nem jelent el-
érhető értéket. Valószínű, hogy alapjáraton, a jól ki-
taposott utakon fog haladni.
Számára azok a helyzetek jelentenek majd szinte minimum nála a maximum lesz. Nehezen fog el-
leküzdhetetlen akadályokat, amikor mindent be lazulni, ritkán lesz elégedett, mert a tökéletesség
kell vetni, és hinni önmagában, erőfeszítései ered- legtöbbször csak hiú ábránd. Különösen akkor,
ményében. ha ezt minden életterületen elvárja.

Légy tökéletes! Küzdj!

Akitől gyermekkorában csak a hibátlan és maku- Ez a parancs első pillanatra pozitív üzenetnek tűn-
látlan teljesítést fogadták el, és dicséretet is csak het, de bizony megbillentheti az élet egyensúlyát.
akkor kapott, nehezen fogadja el önmagától vagy Nem enged helyet a lazaságnak, és azt sugallja,
környezetétől a legkisebb vélt vagy valós hibát. A hogy mindenki mindent elérhet, csak tennie kell

49
 
érte, de folyamatosan. Ugyan a küzdőkészség el-
engedhetetlenül fontos, és való igaz, hogy szorga-
lommal, kitartással hegyeket mozgathatunk meg,
de kérdés, vajon valóban minden hegyet meg kell-
e mozgatnunk? Biztos, hogy fontos-e az szá-
munkra? Egyáltalán a mi hegyünk-e valójában?
Aki ezt a sorskönyvet követi, minden helyzetet erő-
ből és egyedül akar megoldani. Kevéssé ismeri fel,
látja a sikerhez vezető egyéb utakat.
50
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Mi a véleményük ezekről az ún. szülői pa-
rancsokról?
 Milyen emlékeik vannak gyermekkoruk-
ból ezekkel kapcsolatban?
 Van-e, akinek a felnőttkori viselkedését is
meghatározzák még ezek az utasítások?
 Ki, melyiket tartja a legcélravezetőbbnek?
 Lehet-e átmenetet képezni közöttük, és
ha igen, úgy mi lehet a legoptimálisabb
stratégia?
Ellen sorskönyv
A szülői parancsok legfontosabb természete,
hogy meghatározóak, és mintegy automatizmus-
ként lépnek életbe, háttérbe szorítva a tudatossá-
got és a másféle, az adott helyzet megoldására ta-
lán alkalmasabb megoldási módokat. Azaz be-
szűkítik a kihívásokra adható válaszok tárházát.
Ugyanakkor létezik egy olyan forgatókönyv is,
ami mintegy dacol a sorskönyvvel, a kapott paran-
csokkal, és annak épp ellenkezőjére törekszik.
Ennek hatásossága éppúgy megkérdőjelezhető,
mint a szülői parancsok feltétlen követése. Az el-
lenreakció gyakran azt eredményezi, hogy a szü-
lői akarattal szembeforduló gyermek átesik a ló
túloldalára.
51
Csak azért sem úgy lesz, ahogy apám, anyám
megmondta! Ellenreakciók
 Az „úgysem sikerül” parancs ellenében a
gyerek makacs sikerhajhásszá válik, és
azért küzd, hogy „minden sikerüljön”, és
görcsösen bizonyítsa, hogy igenis: sikerül!
 A „légy sikeres” parancsot lerázva magá-
ról az ember nem érzi szükségesnek a si-
kert, előre feladja azt, motiválatlan.
 A „küzdj” parancs gazdája nem hajlandó
többet megmászni, nemhogy egy hegyet,
de még egy dombot sem.
Mit tehetünk? A sorskönyv
változtatható?
A sorskönyv befolyása elég félelmetesnek tűn-
het, már csak azért is, mert igazán nem is vagyunk
tisztában. Ugyanakkor célirányos munkával fel-
tárható annak pontos tartalma, és változtatha-
tunk rajta. Ehhez kitartó önismereti munkára és
esetleg szakember bevonására lehet szükség.
52
A három fajta sorskönyv: győztes,
vesztes és nem győztes (Berne nyomán)
A nyertes (a sikerkereső) mondata: meg tudom
csinálni!
A győztes szívesen, önmagától, külső nyomás
nélkül is kitűzi céljait. Nem ragaszkodik első öt-
letéhez, megoldási terveihez. Ha valami nem si-
kerül, nem adja fel, új utakat keres. Céljaiban örö-
mét leli.
A vesztes (a kudarckerülő) mondata: úgysem si-
kerül!
Nehezen éli és észleli a sikert, ritkán dolgozik al-
ternatívával. Egy utat lát. Csak a csúcson érzi ma-
gát sikeresnek. Az országos bajnokság nem teszi
elégedetté, csak az olimpiai arany. Így ritkán lesz
elégedett vagy boldog.
A nem nyertes, azaz a középutas mondata: de leg-
alább ezért hálás lehetek!
Középlángon ég, ha ég egyáltalán, legtöbbször in-
kább csak pislákol. Nincsenek nagyratörő tervek,
így kiugró sikerek, de kudarcok sem jellemzik. Ál-
talában egyensúlyban van, hiszen komfortzóná-
ját ritkán hagyja el. Az élet számára így kerek.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Mit gondolnak a „sors” elleni dacolásról?
 Tudnak-e példát mondani erre a saját éle-
tükből?
 Berne szerint háromféle sors létezik.
Mennyire tartják szélsőségesnek ezeket a
kategóriákat?
 Ön hova sorolná saját magát? Vagy léte-
zik egyéb forgatókönyv?
 Változhat-e az ember élete során? Pél-
dául, aki győztesként él, sosem lehet
vesztes?
A szocializációs folyamat
A szocializáció folyamata a születés pillanatában
megkezdődik. A csecsemő kezd bejárni egy igen
53
hosszú fejlődési utat, amelynek során először leg-
szűkebb családi környezetének, majd később
egyre tágabb környezetének – rokonság, szom-
szédság, óvoda, iskola, sportkör – tagjává válik. Az
önmagába és másokba vetett bizalma és együtt-
élési készsége, együttműködési hajlandósága
erősen függ a családban szerzett tapasztalataitól,
az őt körülvevő személyek törődő szeretetétől, és
azoktól a viselkedési mintáktól, amelyeket otthon,
elsősorban szüleitől tapasztal. A szülői szereteten
alapuló önmagában vetett hit és bizalom megha-
tározó lesz számára saját sikeres életének megte-
remtése során. Ugyanakkor magába szívja azokat
a mintákat, ahogy környezete viszonyul a konflik-
tushelyzetekhez, nehéz körülményekhez.
Mit tegyünk gyermekeink sikeréért? –
Szülői szerep és felelősség
A támogató háttér
A szülők szerepe megkérdőjelezhetetlen a gyer-
mek sikerhez és kudarchoz fűződő viszonyában.
Ahhoz, hogy a felcseperedő gyermek erőssé, el-
lenállóvá, küzdőképes felnőtté váljon, biztonság-
ban kell, érezze magát. Ezt a biztonságot a sze-
rető, támogató, gondoskodó légkör adja meg szá-
mára. A támogató környezetben felnövő gyerme-
kek képesek hinni önmagukban és környezetük-
ben. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű, színes
inger és kihívás érje őket ahhoz, hogy kipróbál-
hassák erejüket, próbára tegyék képességeiket.
Ha életük korai szakaszában megtapasztalják,
hogy érdemes kipróbálni magukat, és a próbák
során hibázhatnak is, később sem fognak félni a
kihívásoktól. A siker ízébe belekóstolva törekedni
fognak arra, hogy próbára tegyék képességeiket,
azaz vállalkozó szelleműek lesznek. Tudni fogják,
hogy az eredményhez vezető út rögös – ám ez
sem szegi kedvüket.
Ugyanakkor azok, akiket szüleik elzárnak a pró-
batételek elől, mert túlféltik őket, kevesebb rutin-
nal és önbizalommal kezdik meg felnőtt életüket.
Hasonlóképpen gyámoltalanná válnak azok, akik
nem tévedhettek, hibázhattak gyermekkorukban.
A hibák és kudarcok felnagyítása félénk, kudarc-
kerülő felnőtté nevel.
A szülői minta
Azok a megküzdési módok, amelyeket a szülők
közvetítenek felé, bevésődnek a gyerekekbe. Ha
otthon azt tapasztalják, hogy a felmerülő akadá-
lyok az élet természetes velejárói, amelyek leküz-
déséért tenni kell és lehet is, ők is cselekvő, sorsu-
kat kezükbe vevő, küzdőképes felnőttekké válnak.
54
Fontos, hogy lássák szüleik sikereit, és annak örö-
mét. Ezzel szemben, ha olyan családban nőnek fel,
ahol nincsenek időről-időre kitűzött, elérhető cé-
lok, valószínűleg ők sem válnak a siker érdekében
kezdeményező, útkereső emberekké. Nem kell a
szülőknek tökéletesnek lenniük ahhoz, hogy gyer-
mekük szemében inspiráló példaképpé váljanak.
Sőt: nem is lenne egészséges, hiszen nem volna
őszinte. Az is érték, ha szülőként megmutatjuk
gyengeségeinket, láttatjuk bukásainkat, és mind-
azt az erőfeszítést, amit a talpra állás és a siker ér-
dekében teszünk.
Megküzdési minták
Megküzdési repertoárunk egy életen át fejlődik,
színesedik. Alakítják azok a tapasztalatok és ta-
nulságok, amelyeket saját bőrünkön tapaszta-
lunk sikereink és kudarcaink megélésekor. „Saját
kárán tanul az ember.” – ennél nincs is igazabb.
Ám az bizonyos, hogy az elsődleges szülői min-
ták már gyermekkorban öntudatlanul belénk vé-
sődnek. Lehet, hogy követi ezeket a gyermek,
vagy felnőtt fejjel elutasítja, de mindenképpen ha-
tással lesznek életére. Ha az átvett minta pozitív,
és kora gyermekkortól megkezdődik a megküz-
dés próbálgatása, az lépéselőnyt jelent a gyerek
számára. Természetesen a változás és fejlődés
lehetősége adott felnőtt fejjel is, de nagyobb erő-
feszítést kíván.

Felhasznált irodalom

Berne, Eric: (1997): Sorskönyv. Bp. Háttér Kiadó

Buda Béla – Kopp Mária (szerk.)(2001): Magatartástudományok. Bp. Medicina K.

Carver, C. S. – Scheier M. F. (1998): Személyiségpszichológia. Bp. Osiris K.

Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp. ELTE Eötvös K.

Kopp Mária, Prékopa András (2011): Emberi-környezeti játékelméleti modell. In: Magyar Tudomány, (172. évf.) 6. sz. pp. 665-677.

http://www.matud.iif.hu/2011/06/05.htm N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak. Bp. Osiris K.

Osváth Péter (2012): Az életciklus-krízisek jelentősége: pszichopatológia és öngyilkos magatartás. In: Neuropsychopharmacologia
Hungarica a Magyar Pszichofarmakológiai Egyesület lapja, (14. évf.) 4. sz. pp. 266-
272.http://epa.oszk.hu/02400/02454/00048/pdf/EPA02454_neurohun_2012_266-272.pdf

Pető Csilla (1999): A krízis pszichológiai vonatkozásai – krízisintervenció. In: Polgári Védelmi Szemle (4. évf.) 4. sz. pp. 16-18.

http://www.aldozatvedelem.hu/sites/.../krizis-krizisintervencio_peto_csilla.doc

Pető Csilla (1998): Metamorfózisok a személyiségfejlődés folyamatában – egy pszichológiai teszt alkalmazási lehetőségei a pedagó-
giai gyakorlatban. In: Új Pedagógiai Szemle. (48. évf.) 10. sz. pp. 46-58.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00020/1998-10-lk-Peto-Metamorfozisok.html

Révész György (2007): Személyiség, társadalom, kultúra – a pszichoszociális fejlődés erikson-i koncepciója. In: Gyöngyösiné Kiss E.
– Oláh A. (szerk.): Vázlatok a személyiségről. A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében. Bp. Új Mandátum, pp. 224 -243.

http://devpsy.pte.hu/files/tiny_mce/Revesz_Erikson.pdf

Ajánlott irodalom és oldalak

Berne, Eric: (1997): Sorskönyv. Bp. Háttér Kiadó

Kisfilm: G.B. Shaw Pygmalion színpadi művéből készült, My Fair Lady c. filmből, melyben nyomon követhető a főszereplő Elisa fejlő-
dése: https://www.youtube.com/watch?v=DJy-85PS8UY

Kisfilm: az amerikai Kerri Strug 1996-os olimpiai drámája az akaraterő és a kitartás próbája, hogy a vágyott álom teljesüljön:
https://www.youtube.com/watch?v=bA7Jygexja0

55
 
5. FOGLALKOZÁS
A gyermek- és serdülőkor fejlődési krízisei
A foglalkozáson megismerkedünk a fejlődési krízis fogalmával. Részletesen átte-
kintjük a gyermek- és kamaszkor megoldandó feladatait, fejlődési szükségleteit és
azok későbbi életszakaszokra gyakorolt hatásait.
Javasolt feldolgozási módszerek
 Prezentációval kísért előadás: A fejlődési
krízis
 Beszélgetés a családról és fejődést támo-
gató szerepéről.
 Kiscsoportos munkaforma a fejlődési
szakaszok feldolgozása, melyet nagy-
csoportos prezentáció követ.
 Kisfilm megtekintése és megvitatása
A fejlődés szépsége és nehézsége
Minden fejlődési folyamatra jellemző a ciklikus-
ság. A fejlődés nem egy felfelé mutató kifeszített
zsinór mentén halad, hanem inkább egy szabály-
talan, cikk-cakk mintázat szerint képzelhető el.
Egy-egy új ismeret befogadása többnyire sikerte-
len kísérletekkel, megtorpanásokkal jár, majd a
gyakorlás hatására egyre több kedvező tapaszta-
lattal és sikerélménnyel. Minden esetben, amikor
új, számunkra addig ismeretlen kihívással né-
zünk farkasszemet, számítanunk kell arra, hogy
kudarcokkal is járó erőfeszítéseket kell tennünk
ahhoz, hogy a megfelelő tudás és gyakorlat birto-
kosaivá váljunk. Ugyanakkor a kitartóan végzett
munka elégedetté tesz, mihelyt megtapasztaljuk
első eredményeinket.
56
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Mivel jár az életben a fejlődés?
 Kinek milyen tapasztalata van arról, hogyan
sikerült életében valamit elérni?
 Milyen buktatói voltak és mennyit kell küz-
denie a sikerek eléréséhez?
 Egy-egy nehézség alkalmával mi segített
talpra állni?
A személyiség fejlődése
Az Ericson-féle fejlődési modell szerint az ember
személyiségének fejlődése nyolc egymásra épülő
szakaszból áll, amely egyben egy élethosszig
tartó tanulási folyamatot is jelent. Minden egyes
szakasznak meghatározott feladatai vannak,
amelyet teljesítenünk kell ahhoz, hogy felkészül-
ten léphessünk tovább a következőbe, így fejlő-
désünk tovább folytatódhasson, és életutunkat
sikeresen bejárhassuk.
Kicsit hasonlít ez a legkisebb királyfi próbatételei-
hez, amelyet a királylány kezének elnyerése érde-
kében vállalt. Ha visszagondolunk a mesebeli ki-
hívásokra, emlékezhetünk rá, hogy akkor lépdel-
hetett tovább, ha teljesítette egy-egy cseppet sem
könnyű feladatát. Utána következett egy viszony-
lag könnyed bandukolás mindaddig, ameddig a
következő próbatétel megállásra, és minden ere-
jének, ügyességének és okosságának ismételt
latba vételére nem kényszerítette. Akár lánynak, 5. Serdülőkor (12-20 év) Identitás vagy Sze-
akár fiúnak születtünk, ugyanilyen útnak induló repdiffúzió
hősök vagyunk életünk során mindannyian. Élet- 6. Fiatal felnőttkor (20-40 év) Intimitás vagy
utunkon nyolc alkalommal kell megállnunk, és bi- Izoláció
zonyítanunk ahhoz, hogy képesek legyünk betel- 7. Felnőttkor (40-60 év) Alkotóképesség
jesíteni sorsunkat. Ahogy már arról korábban is vagy Stagnálás
szó volt, ezek a csomópontok olyan mértékű kihí- 8. Időskor (60 évtől) Integritás vagy Kétség-
vásokkal járnak, hogy azokat fejlődési krízisként beesés
tartja számon a pszichológia tudománya. (Forrás: janus.ttk.pte.hu)

CSOPORTFELADAT
A fejlődés szakaszai
Az Ericson-féle fejlődési modell a fenti nyolc
lépcsőfokból áll. Magyarázzák, értelmezzék kö-
A táblázat látható fejlődési szakaszok mellett lát- zösen az ábrát! Keressenek példákat, hogy kor-
hatóak azok a célok, amelyeket el kell érni az osztályonként milyen céloknak kellene megva-
adott időszakban. Ugyanakkor az is feltüntetésre lósulniuk az adott időszakokban?
került, milyen következményekkel jár, ha az élet-
szakasz feladatának teljesítése valamilyen okból Fejlődésünk leglátványosabban gyermek- és ka-
sikertelen. maszkorunkban zajlik. Életünk első 20 évében –
amelyet családi környezetben töltünk – bejárunk
1. Csecsemőkor (0-1 év) Bizalom vagy Bizal- 5 fejlődési szakaszt. Mindezt végiggondolva
matlanság megkérdőjelezhetetlen a család szerepe az
2. Kisgyermekkor (2-3 év) Autonómia vagy egészséges felnőtté válásban, mint ahogyan ab-
Szégyen ban is, hogy valóban a maga fejlődésére fordítsa
3. Óvodáskor (3-5 év) Kezdeményezés vagy az egyes könnyebb és nehezebb időszakokat a
Bűntudat gyermek. Fontos tudnunk, hogy minden változás
4. Iskoláskor (6-11 év) Teljesítmény vagy Ki- megterhelő. Nehéz annak, aki átéli, és nehéz a
sebbrendűség környezetnek is. Sok megértést és türelmet kí-

57
 
ván. A tét nagy: egy emberpalántának kell maj-
dan erős és önálló felnőtté válnia. A megoldás:
tudatos és szeretetteljes támogatás ebben a tö-
rekvésében.
Fejlődési szakaszok
Bizalom a bizalmatlansággal szemben
(0-2 éves korig)
A bizalom megalapozása és kialakulása történik
az első években. A kisgyermek számára a világ
biztonságos hely. Kiemelkedő szerepet kap az
anya vagy az elsődleges gondozó. Egy újszülött,
egy csecsemő, és egy tipegő gyermek végtelenül
kiszolgáltatott környezetének, éppen ezért ki-
mondhatatlanul érzékeny és sérülékeny is. A sze-
rető gondoskodás, a vele töltött idő, a melegség
jelenti a biztonságot: nem vagyok egyedül, szá-
míthatok rád, itt vagy velem, ha szükségem van
valamire. Mindez megalapozza a világgal és ön-
magával való bizalmat, a későbbi bátor nyitást a
környezet felé. Ugyanakkor a mellőzöttség, elha-
nyagolás, szükségleteinek figyelmen kívül ha-
gyása, az elutasítás bizalmatlanná, félszeggé,
zárttá és magányossá teheti.
Autonómia a szégyennel szemben
(2-3 éves korig)
Az első elszakadás időszaka és az önállósodás
felé tett lépések. A kisgyermek kezd kiszakadni
abból a szimbiotikus kötelékből, amely édesanyjá-
hoz kötötte. Mozgásfejlődése is segíti eltávolodá-
sát és önálló felfedező útjait. Ráébred, hogy ő is
egy önálló lény, vagyis kialakul éntudata. Már be-
széddel is kifejezi szándékát, amely időnként igen
hangos és intenzív, és nem feltétlenül egyezik kör-
nyezete elvárásaival. Ugyanakkor önuralmat is ta-
58
nul, már képes szabályozni testi funkcióit, szoba-
tisztává válik. Edzi akaratát, amit gyakran dacos sí-
rással, hisztivel nyomatékosít. Embert próbáló idő-
szak környezete számára az úgynevezett dackor-
szak. Amolyan derült égből villámcsapás.
Az autonómia keresése természetes a személyi-
ségfejlődésben. Csak azt jelzi, hogy a gyerek he-
lyes irányban fejlődik, bontogatja akaratát, önál-
lósága szárnyait. A türelem és az elfogadás, a
gyengéd terelgetés, az egészséges határok kije-
lölése a járható út a szülő részéről. A gyerek nem
uralkodhat családja felett, nem válhat kis zsar-
nokká. Más oldalról azonban a konfliktusok ren-
dezése nem járhat megszégyenítő, büntető, a fel-
nőtt erőfölényére épülő neveléssel. Ha ez történik,
a gyerek nem találja meg az egyensúlyt az önér-
vényesítés és az alkalmazkodás között. A túlsá-
gosan szigorú, elnyomó szülői nevelés hatására
bizonytalanná, agresszívvé, erőszakossá, az
együttélés szabályait áthágóvá válhat.
Kezdeményezés a bűntudattal szemben
(3-5 éves korig)
Ez már óvodáskor időszaka: Önálló kezdeménye-
zések fémjelzik. A gyerek már tudja, hogy a játé-
koknak és az egyes tevékenységeknek célja van,
és meg tudja nevezni azokat. Fő tevékenysége a
játék, amelyet átsző erőteljes fantáziavilága. Tár-
sas kapcsolataiban is fejlődik, szívesen tölt időt
kortársaival, és ismeri a társas élet jó néhány sza-
bályát. Amennyiben viselkedésének formálásá-
ban a büntetés kap hangsúlyt, és netán ennek
egyik módja a szeretetmegvonás, erős bűntudat
alakul ki benne, és alábbhagy kezdeményezőké-
pessége, világ iránti nyitottsága és kíváncsisága.
Lehet, hogy agresszív késztetései felerősödnek,
és nyíltan támadóvá vagy manipulatívvá válik.
 

59
 
  

60
 
Teljesítőképesség a kisebbrendűséggel szemben
(5-11 éves korig)
Az iskolai élet megváltoztatja az addigi viszonyla-
gos szabad életet, amit egy szabályozottabb és
teljesítményeket elváró világ vált fel. A játék jóval
kisebb teret kap. A tanulás kerül a középpontba,
amely egyfajta munkát jelent a gyermek számára.
Mind az iskola, mind a családi környezet méri, ér-
tékeli és visszacsatolja a teljesítményt. Megindul
a verseny: a kortárscsoport is gyakran kegyetlen
őszinteséggel ad hangot véleményének. Ha a
gyermek gyakran kap elmarasztaló kritikát, önbi-
zalmát és az önmagába, képességeibe vetett hitét
veszítheti. Míg az egészségesen fejlődő gyermek
egyre több területen érzi magát „kompetensnek”,
addig az, akik kisebbrendűségi érzésekkel kény-
telenek küzdeni, elveszítik magabiztosságukat.
Identitás a szerepdiffúzióval szemben
(12-20 éves korig)
A kamaszkor a legtöbb változást hozó, legnehe-
zebb és legkritikusabb korszak mind a serdülő,
mind környezete számára. Egy hosszú időszak,
amit gyermekként kezd, a végén pedig felnőtt-
ként lép ki onnan. A helyzet súlyát és nehézségét
61
mutatja, hogy a serdülőnek egyszerre kell három
eltérő területen egy időben teljesítenie ahhoz,
hogy önálló, egészséges felnőtté váljon.
A kamaszkor megoldandó feladatai:
 Az érzelmi függetlenség, leválás
 Nemi identitás, és szerepek
 Pályaorientáció és társadalmi szerep
megtalálása
 A serdülőnek meg kell barátkoznia új, fo-
lyamatosan változó külsejével.
 Fokozatosan le kell válnia szüleiről érzel-
mileg, anyagilag, életvezetési szinten.
 Ki kell vívnia önállóságát, amire vágyik is,
meg nem is.
 Nőként vagy férfiként meg kell találnia
identitását.
 Tanulnia kell és pályát választani – ezzel
szakmai identitását építeni.
 Meg kell találnia helyét a társadalomban,
az egyes közösségekben.
…És mindezt a hormonális változások vihará-
ban…
Az érzelmi függetlenedés és leválás
nehézségei
A kamasz már önállóbb, mint a gyermek. Szabad
mozgástérrel és a szülő által nem kontrollált szabad-
idővel rendelkezik, melynek nagy részét természete-
62
sen saját kortársaival szeretné tölteni. A társak ér-
tékrendje meghatározó a számára, a társaságukban
töltött idő a legizgalmasabb. A serdülők gondolatai-
kat, érzéseiket, problémáikat leginkább a velük egy-
korú társakkal osztják meg: a bizalmas beszélgeté-
sek, közös álmodozások, tervezgetések, eszmefut-
tatások során erős kötődés alakul ki a serdülők kö-
zött. Nagyon sok életre szóló barátság kezdete is a
serdülőkorra tehető. Félszavakból is megértik egy-
mást, sokszor saját belső nyelvükön, szlengben be-
szélnek. Igen kritikusak a világgal és az előttük járó
generációkkal. Látják – vagy legalábbis látni vélik –,
ők mit fognak másként tenni.
A családot – ha nem kellően felkészült – hidegzu-
hanyként érik ezek a változások. A szülők gyakran
érzik elutasítottnak, lekezeltnek magukat, akiket
már nem szeret a gyermekük, akikkel szemben
„mindent” megenged magának, akikre nem hallgat,
és akinek leginkább csak a hátát látják. A szülők
erős kontrollvesztést is megélnek azáltal, hogy a
régi szabályokra gyakran fittyet hány gyermekük.
Ezek a változások a legtöbb esetben teljesen termé-
szetesek. A fiatal önállósodásának jelei. Szélsősé-
gektől eltekintve viselkedése normális, a maga útját
kereső, saját és környezete határait feszegető jelzé-
sek. A serdülő gyakran látszólagos magabiztossága
ellenére bizonytalan, mint bárki, aki új útra lép. Szeret
ő, és szeretetre vágyik, de nem tudja, hogyan fejezze
ki. Ahogy a kamasz új utakat keres, úgy a szülőknek
is új megközelítési utakat kell találniuk hozzá. A me-
rev szigor, a régi keretek szerinti élet nem működik,
vagy ha igen, több kárt tesz, mint hasznot, hiszen gá-
tolja a fejlődést, az önállósodást. A szülő, ha nem ké-
pes a gyereket elengedni, a gyermeki szerepbe ra-
gasztja, ami önállótlanságot okoz, vagy óriási ellenál-
lást, a kapcsolat megromlását idézi elő.
Nemi identitás és szerepek nehézségei
A kamaszkor a szexuális érdeklődés területén is
robbanásszerű változást hoz. A hormonális vál-
63
tozások hatásai a testen kívül és belül is meg-
mutatkoznak. Kialakul a szexualitás iránti érdek-
lődés és vágy is. Ugyanakkor a kamasznak a
párkapcsolat egyszerre vonzó, de kissé félelme-
tes is egyszerre. Nincs rutinja, bizonytalan ab-
ban, vajon „jó csaj”, „jó pasi”-e. Pedig az érték-
mérték, a siker fontos jelzője ez a kérdés. Nehe-
zíti helyzetét, hogy új külseje szokatlan számára.
A legkisebb „hiba” is felnagyítódik, óriás jelentő-
séget kap.
A család látja ezeket a változásokat, büszke is a
nagylányára, nagyfiára, de aggódik is érte. Érzé-
keli tipródását, útkeresését, szívesen hagyná sza-
badon, ám érthető módon félti a meggondolatlan
tettektől, a felelőtlen szexuális élet veszélyeitől. A
szülők maguk is bizonytalanok abban, mikor „jó”
elkezdeni az intim párkapcsolatot. Ebben a hely-
zetben a tapintatos és őszinte beszélgetés a leg-
fontosabb. A puszta tiltás és a büntetés kilátásba
helyezése nem ér célt. A kamasz meg fogja találni
a szexuális együttlét módját, de lehet, hogy dac-
ból, méltatlan körülmények között, és nem meg-
felelő biztonsággal. A kamaszkort megelőző
meghitt, életkornak megfelelő beszélgetések
megteremtik annak lehetőségét, hogy ebben a
korban mintegy partnerként támogassa a szülő a
testileg, lelkileg is egészséges és biztonságos
szexuális élet megéléséhez gyermekét.
Pályaorientáció és a társadalmi szerep
megtalálása
Az iskolai tanulmányok és teljesítmény kérdése
igen fontos ahhoz, hogy a korszak végére a ka-
masz képességeinek, érdeklődésének megfelelő
pályát találjon. Nincs könnyű helyzetben, mert
ugyan érdeklődése szerteágazó, értelmes és be-
fogadó, de az iskola nyújtotta – lássuk be, nem
mindig túl érdekfeszítő – oktatás, és a koncentrált
tanulás nem feltétlenül kötik le. A kitárulkozó vi-
lág, a társasági programok vonzóbbak. Éppen
ezért a serdülőknek gyakran visszaesik tanulmá-
nyi eredményük, ami – ha csak átmeneti – termé-
szetes életkori jelenség. A szülőknek túl sok esz-
közük nem marad, kikényszeríteni biztosan nem
tudják a jobb iskolai eredményeket. Legtöbbet
azzal teszik, ha a fiatal érdeklődését támogatják,
könyvekkel, szakkörökkel, programokkal, a lehe-
tőségek felkínálásával segítik. Ha a kamasz azt
érzi, hogy a szülő nyitott gondolataira, érdeklődé-
sére, azokra az ismeretekre, amelyeket az iskolá-
ban vagy azon kívül szerzett, valószínűleg büsz-
kén megosztja szüleivel is. Lehet, hogy bizonyta-
lan a pályaválasztás kérdésében, de nem szeren-
csés, ha a szülő saját vágyai alapján dönt helyette.
A legtöbbet azzal segít, ha biztosítja, hogy gyer-
meke minél több területen kipróbálhassa képes-
ségeit és minél jobban fejlődjön önismerete.
Veszélyek
A fentiek talán érzékeltetik ennek a korszaknak a
súlyát, és azt, hogy hányféle krízissel kell közö-
sen megküzdenie egyszerre a kamasznak és a
családjának. Ha ez sikertelen, a fejlődés elakad,
és súlyos következményekkel járhat. Az útkere-
sés sikerei, az elfogadó, törődő, ugyanakkor „el-
engedő” család illetve a megfelelő társas kapcso-
latok segítik a fejlődést, míg azok bármelyikének
hiánya megakaszthatja, és hosszú távú károkat
okozhat.
64
A korai zárás
A kamasz iskolai tanulmányait nem fejezi be, úgy
költözik el otthonról, hogy valójában lelkileg, fizi-
kailag, egzisztenciálisan felkészületlen az önálló
életvitelre. Serdülőként kezd felnőttként élni,
esetleg házasságot köt, gyermeket vállal. Mindezt
úgy teszi, hogy nem járja be a fejlődése szem-
pontjából igen fontos utat, nem szerez kellő ta-
pasztalatokat.
Késői nyitás
Előfordulhat a szülői házról való leválás megtor-
panása. A fiatal felnőtt nem kezd önálló életet,
nem válik öngondoskodóvá, majd önfenntartóvá.
Még húszas évei második felében is otthon él, él-
vezi a gyermeknek járó kiszolgálást. Nem kötele-
ződik el a munkavállalóként és párkapcsolati té-
ren sem. Gyakori, hogy újabb és újabb nappali ta-
nulmányokat folytat, miközben még mindig nincs
önálló keresete, szülei kenyerét eszi. Nincs pár-
kapcsolata, vagy ha van is, csak rövid, futó kalan-
dok, és az intimitás területén sem teljesek.
Devianciák
Függőségek kialakulása
A bizonytalanság, az önértékelési zavarok, a biz-
tos családi élet hiánya, a kortárscsoportba való
beilleszkedés nehézségei, a magányosság utat
jelenthet a szerek kipróbálása, eseti vagy rend-
szeres használata és a függőség felé is. A szer-
használat a dizájner drogok terjedésével ma a
könnyű, azonnali örömforrás lehetőségét kínálja.
A pszichoaktív szerek a problémák előli elbújást,
a feszültségek átmeneti oldását segítik és a bi-
zonytalan, sokszor önmagát sehová sem tarto-
zónak érző kamasz téves kapcsolódási lehető-
sége is egyben a kortársaihoz. A függőségek ki-
alakulása sajnos gyakran melegágya az érték-
rend eltorzulásának. A szerhasználat – nem min-
den esetben, de gyakran – annak is a jele, hogy
a serdülő nem képes megküzdeni az előtte álló
kihívásokkal, nem találja helyét, nem szereti ön-
magát.
65
Depresszió
A hangulatingadozás a kamaszkor velejárója. Az
útkeresés, a szárnypróbálgatás kudarcokkal és
konfliktusokkal jár. Saját külseje, teljesítménye
nem mindig tetsző, és olykor a serdülő mások ál-
tal való elfogadottsága sem olyan, amely számára
megfelelő lenne. Fontos felismerni és beavat-
kozni, ha állapota túlmutat a rosszkedven.
A depresszió tünetei:
Tartós levertség, érdektelenség, étvágy és test-
súlyváltozás, sírás, álmatlanság, a teljesítmény
súlyos és tartós visszaesése, a korábbi érdeklő-
dési kör megszűnése, társas kapcsolatoktól való
elzárkózás, nyugtalanság, félelmek, sötét gondo-
latok. Ha ezek a tünetek megjelennek, a szülőnek
feltétlenül szakember segítségét kell kérni! A ka-
masz számára ebben a helyzetben mindennél
fontosabb a megértés és a szerető, elfogadó kö-
zeg. Óriási kárt tehet, és végzetes következmé-
nyekkel járhat az, ha a saját fájdalmával kínlódó
kamasz magára marad, baját lekicsinylik, figyel-
men kívül hagyják, netán gúny tárgyává válik.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Melyek serdülőkorban a szülő-gyerek né-
zeteltérések leggyakoribb okai?
 Hogyan lehet ezekre felkészülni, egyálta-
lán lehet-e?
 Szüleik annak idején hogyan kezelték a
hasonló helyzeteket?
 Van-e olyan pont, amikor a szülőnek érde-
mes beleavatkozniuk a serdülő gyermek
életébe, vagy hagyni kell őt a saját hibái-
ból tanulni?
 Melyek a legnagyobb félelmeik serdülő
gyermekük jövője kapcsán?
 Hogyan tudnak segíteni, ha látják, hogy
valami aggasztja a kamasz gyereket?
 Mernek-e külső segítséget kérni? Kihez
fordulnának, ha tehetetlennek éreznék
magukat a problémával szemben?

Felhasznált irodalom

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/a_pszichoszocilis_fejldselmlet.html

Buda Béla – Kopp Mária (szerk.)(2001): Magatartástudományok. Bp. Medicina K.

Carver, C. S. – Scheier M. F. (1998): Személyiségpszichológia. Bp. Osiris K.

Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp. ELTE Eötvös K.

Kopp Mária, Prékopa András (2011): Emberi-környezeti játékelméleti modell. In: Magyar Tudomány, (172. évf.) 6. sz. pp. 665-677.

http://www.matud.iif.hu/2011/06/05.htm

N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak. Bp. Osiris K.

Osváth Péter (2012): Az életciklus-krízisek jelentősége: pszichopatológia és öngyilkos magatartás. In: Neuropsychopharmacologia
Hungarica a Magyar Pszichofarmakológiai Egyesület lapja, (14. évf.) 4. sz. pp. 266-
272.http://epa.oszk.hu/02400/02454/00048/pdf/EPA02454_neurohun_2012_266-272.pdf

Révész György (2007): Személyiség, társadalom, kultúra – a pszichoszociális fejlődés erikson-i koncepciója. In: Gyöngyösiné Kiss E.
– Oláh A. (szerk.): Vázlatok a személyiségről. A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében. Bp. Új Mandátum, pp. 224 -243.

http://devpsy.pte.hu/files/tiny_mce/Revesz_Erikson.pdf

Rudas János (2011): Javne örökösei. Bp. Oriold és Társai K.

Szelindi Zsuzsanna (2014): Napjainkban egyre gyakoribbá váló újabb veszélyforrás: a gyermekkori depresszió és öngyilkosság. In:
Műszaki Katonai Közlöny (24. évf.) 1. sz. http://hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-
nke.hu/veglegespdf2014_1sz/24%20szelindi.pdf Vaskovics László (2000): A posztadoleszcencia szociológia elmélete. In.: Szocioló-
giai Szemle 4. sz. p. 3-20.

Ajánlott oldalak

Mucsi Zoltán színész a kisebbrendűségi érzésről:https://www.youtube.com/watch?v=0dx7-nqGS48

http://www.nlcafe.hu/eletmod/20120808/modern-gyerekneveles/

Pubertáskor egy percben: https://www.youtube.com/watch?v=LwgHtUoWfgI

Vekerdy Tamás (2015): Kamaszkor körül. Bp., Holnap Kiadó

66
 
6. FOGLALKOZÁS

A felnőtt- és időskor feladatai, krízisei

A foglalkozás során megismerjük a felnőttkor szakaszait, feladatait, és azokat a
tényezőket, amelyek előmozdítják, illetve hátráltatják az önálló élet megkezdését.
Beszélgetünk a középkorúak életének kérdéseiről, majd a senior korról. Áttekintjük
azokat a körülményeket, amelyek a boldog és kiegyensúlyozott időskor megélé-
séhez szükségesek. Megismerkedünk ennek a korszaknak szépségeivel és ne-
hézségeivel.

Javasolt feldolgozási módszerek  Prezentációval kísért előadás az időskor

 Ifjúkori tapasztalatok és élmények meg-
osztása.
 Beszélgetés az önállóságról és az élet-
kezdés nehézségeiről.
 Prezentációval kísért előadás az intimi-
tásról.
 Páros munkaforma: az intimitással kap-
csolatos önreflexiók megosztása.
 Kiscsoportos munkaforma: az alkotás és
az új célok lehetőségei. Megbeszélés
nagycsoportban.
feladatairól.
 Önreflexiók megosztása: hová szeretnék
eljutni 60 éves koromra?
A fiatal felnőttkor fejlődési krízisei
(20-40 éves korig)
– Intimitás az izolációval szemben
Az intimitásról
Az intimitás megléte a bensőséges kapcsolatok
alapja. Vonatkozik a párkapcsolatokra, a gyer-
mek–szülő kapcsolatokra, a barátságokra és a
közösségi kapcsolatokra egyaránt. Az intimitás
alapja a nyitás és befogadás képessége, a biza-
lom, a kölcsönösség, az összetartozás megélése
és a gyengéd szereteté. A nyitottság bátorságot
és bizalmat jelent egyszerre. Aki megnyílik, ki-
szolgáltatottá válik, éppen ezért érettségre, önbi-
zalomra és emberismeretre van szükség hozzá.
Azt is tudnunk kell, ki előtt nyílhatunk meg, és ez
emberismeretet feltételez. A gyermek- és ka-
maszkorban megélt csalódások, az elhagyatott-
ság érzéséből eredő sebek megnehezítik az inti-
mitás kialakulását.

67
 
Aki ezzel a problémával küzd, vívódik. Vágyik a
közelségre, de nem érzi a határokat. Nem tudja,
kit, mikor és mennyire engedhet közel. Egyszer
túlságosan megnyílik, és abban a hitben létezik,
őt mindenki szereti és ő is mindenkit szeret. Ezek-
ben az időszakokban „mindenki a barátja”. Az-
után persze csalódik, és bebújik a csigaházába:
megközelíthetetlenné válik. Az eredmény
ugyanaz: a bizalmi kötődésre képtelen ember
nem éli meg a meleg, biztonságos kapcsolatok él-
ményét.
Az izoláció
A megfelelő nyitás és a bensőséges kapcsolatok
hiánya elszigetelődéshez vezet. A mélyen megélt
kapcsolatok hiánya szürkévé festi az életet. A ke-
vesebb kapcsolat hátráltatja és akár meg is aka-
dályozza a társadalmi beilleszkedést és érzelmi-
leg is bezártságot eredményez: kevés és nem kel-
lően mély kapcsolatot.
68
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Milyen napi problémákkal néz szembe
egy fiatal felnőtt a magánéletében?
 Jó-e, ha könnyen ismerkedik és köt szoros
kapcsolatokat, vagy nem árt, ha meggon-
dolja, mielőtt bárkit is a közelébe enged?
 Mi a véleménye arról, amikor a fiatalok túl
korán alakítanak ki párkapcsolatokat és
élnek elszigetelve fiatalságuk legszebb
éveiben?
 Van-e később ennek veszélye? Ha igen,
mi az?
A leválás és az önálló élet
A felnőtt élet alapfeltétele az önálló életvitel meg-
teremtése. A szüleiről leváló fiatal felnőttnek eh-
hez ki kell alakítania önálló értékrendjét, meg kell
tanulnia önállóan gondoskodni magáról, gazdál-
kodni jövedelmével. Teljes körű felelősséget kell
vállalnia döntéseiért, tetteiért. Célokat kell kitűz-
nie maga elé, amelyekért képesnek kell lennie tar-
tósan küzdeni, akár lemondások árán is. Vagyis
stabil fontossági sorrendet kell saját maga ré-
szére felállítani.
Ha nem sikerül a leválás
A sikertelen leválás több különböző szinten je-
lentkezhet. Lehet, hogy egy fiatal felnőtt egyes te-
rületeken sikeres, más életterületeken nem. Pél-
dául sikeres a szakmájában, öntudatosan építi
karrierjét, ám párkapcsolatai sorra kudarcot valla-
nak.
A munka világába történő beilleszkedés
A munkában való sikerhez a szakmai ismeretek
mellett fejlett társas készségek is kellenek. A fiatal
felnőttnek alkalmazkodnia kell, együtt kell működ-
nie különböző korosztályhoz tartozó, eltérő végzett-
séggel és pozícióban lévő munkatársakkal. A meg-
felelő kapcsolatok kialakításához fejlett kommuni-
kációs képességekkel kell rendelkeznie, és a kon-
69
fliktuskezelés terén is alkalmaznia kell az aktuálisan
szükséges módokat. El kell fogadnia, hogy a mun-
kában alulról kell kezdenie, és fejlődése érdekében
el kell tudnia fogadnia a kritikai észrevételeket is. Ta-
lán soha annyi szabállyal nem kellett korábban talál-
koznia, mint a munka világában. Rendszeresség,
pontosság, viszonylag kis szabadság, mások által
meghatározott időbeosztás – nehéz mindezeket
egy nemrég még „lázadó” fiatalnak elfogadnia.
A párválasztás
A sikeres párválasztás és az elköteleződés tanu-
lási folyamat eredménye. Ebben az esetben is
nagy hatást gyakorol a fiatalra a családi minta, és
a korábbi kapcsolatok sikere és kudarca. Ezen a
területen is meg kell érni, és kellő önismeretet
szerezni. Fontos a kudarctűrő képesség, a kudar-
cokból való tanulás. A visszatérő kudarcok és a
párkapcsolati sikertelenség oka lehet az alacsony
önértékelés, a hiányos önismeret, a kommuniká-
ciós és konfliktuskezelési problémák, kötődési
zavarok vagy a negatív családi modell.
A kitolódott családalapítás
A házasságkötés és a családalapítás napjaink-
ban egyre kitolódik, csökken a házasodási szán-
dék és kedv, a fiatal felnőttek nehezen hozzák
meg a döntést. Ennek oka lehet a bizalomvesztés
a házasság intézményével szemben, a családi ér-
tékek devalválódása, félelem a kötöttségektől, a
társadalom (média) által elvárt divatos trendek
követése, a vonzóan szabad „szingli” életmód. A
70
kor deklarált értékei az elismertség és az anyagi,
presztízsbeli előbbre jutás. A párválasztás is
gyakran divat-, karrier-, és keresetorientált. Ez az
értékrend nagyban csökkenti az alkalmazkodás,
a másokért való felelősségvállalás és a lemondás
készségeit, amelyek elengedhetetlenek lennének
a családi élet jó működtetéséhez.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Mit gondol a napjainkban divatos
„szingli” életmódról? Ismer-e szingliket?
Ők hogyan élik meg saját szingliségüket?
 Mit gondol, melyek ennek az életformá-
nak az előnyei és a hátrányai?
 Miért alakulhatott ki ez a szemléletváltás
a fiatalokban? Milyen okokat kell keres-
nünk, amelyek közelebb visznek bennün-
ket a válaszokhoz?
 Mi a véleménye a késői házasságkötésről
és családalapításról?
 Mennyire jellemző trend ez az Ön környe-
zetében, családjában?
 Mi javasolna gyermekeinek? Karrier vagy
család?
A szülői szerep krízisei

A megfelelő szülőszerep egyik legfontosabb

eleme a harmonikus párkapcsolat. Szerető, egy-
másnak és gyermekeiknek is biztonságot nyújtó
kapcsolat nélkül nehezen válik az ember jó szü-
lővé. A szülővé válást nehezíti, ha felkészületlenül
éri valamely vagy mindkét szülőt a gyermek érke-
zésének híre: azaz nem tervezték a babát. Ugyan-
így problémákat vetít elő, ha nincs megfelelő kö-
vetendő családi minta a fiatalok előtt.

Ha várták, ha nem, a megszülető gyermek érke-

zése új helyzetet teremt, amely próbára teszi az
újdonsült apát és anyát. A jól működő párkapcso-
latban is megterhelő, kihívást jelenő feladat a sze-
repek összeegyeztetése, a napi feladatok ellá-
tása, az addigi életforma feladása (pl. partik, bu-
lik), a gondolkodásmód átalakítása. A gyermek
születése jelenti egyrészről az egyéni szabadság
végét és egy sokkal alkalmazkodóbb, felelősség-
teljesebb, érzelmileg teljesebb, gazdagabb kor-
szak kezdetét.
tek, értékek, hagyományok, családi rítusok, élet-
szemlélet, felfogás átadása. Ha az ember nem éli
meg tudásának átadása és az alkotás élményét,
hiányt szenved, az élet értelmetlenségét élheti
meg. Keresi, de nem találja helyét a világban.
Az életközép krízis

A negyvenes-ötvenes éveiben az ember egyszerre

A felnőttkor fejlődési krízise
(40-60 éves korig)
– Alkotóképesség vagy Stagnálás?
Ennek az életkornak az elsődleges életfeladata az
alkotás, a munkában való kiteljesedés, legyen az
fizikai vagy szellemi munka, esetleg kreatív művé-
szeti tevékenység, vagy mások segítése magas
színvonalon. Az ember természetes belső vágya
valamit teremteni, valami maradandót hagyni
maga után. Az utódok felnevelése során is megva-
lósul a tudás átörökítése. Fontos kérdés ebben a
korban a gyermekeknek adott útravaló, az ismere-
hátra és előre is tekint. Értékeli életét. Számvetést
tart. Mit ért el? Mire képes még? Mi vár rá a jövő-
ben? Kissé zavarodott: felmerül benne, mennyi
mindent elhalasztott, elmulasztott, kihagyott ed-
digi élete során. Erre az időszakra a gyerekek már
nagyobbacskák, serdülnek, lassan felnőnek, így a
felnőttnek több a lehetősége az egyéni vágyaknak,
céloknak élni. Ugyanakkor megkérdőjeleződhet az
addigi életforma, a korábbi döntések is. Nem vélet-
lenül sok a válás ebben az időszakban. Ekkor még
lehet újrakezdeni – vélik sokan. Nehezíti ezt a kor-
szakot a kettős nyomás: a tinédzser gyermek kire-
pül a családi fészekből, az idősödő szülő gyengül,
segítségre, ápolásra szorul. Az átmeneti időszak

71
 
nehéz: ürességet, céltalanságot érezhet az életkö-
zépi válságot megélő személy. A szülők beteg-
sége, esetleges halála óhatatlanul magával hozza
a krízist.
Az életközép krízis – Karrier
Életünk közepén a munka területén is megjelen-
het egyfajta érdeklődésvesztés és elégedetlen-
ség. Sokakban felmerül egy-egy teljesen új terü-
let, szakma iránti érdeklődés, fellángol a betelje-
sületlen gyermekkori álmok megvalósítása iráni
vágy. Előfordul sikeres pályamódosítás, de nem
ritka a túlzott kockáztatás, a „minden felrúgása”,
így a társadalmi lecsúszás, család nélkül mara-
dás, anyagi csőd sem.
Az életközép krízis – Hormonális
változások
Mind a középkorú férfiaknál, mind a nőknél je-
lentkezik a nemi hormonok csökkenése. A nők-
nél ez a nőiesség megélésének csökkenéséhez,
önértékelési zavarokhoz vezet. A férfiak életére is
hatással van hormonháztartás életkori változása,
amely pszichés, mentális és fizikai tünetekkel
egyaránt együtt jár.
Az életközép krízis – A párkapcsolatok
változásai
A megváltozott életmód és lehetőségek egy-
szerre jelentenek kihívást és veszélyt. A közös cél
– a gyermeknevelés – megszűnése éppúgy szét-
választhatja a párokat, mint ahogy közelebb is
hozhatja őket egymáshoz. A gyerekek kirepülése
72
lehetőséget teremt arra, hogy a pár kettesben új,
közös élményeket szerezzen és önmagukra, il-
letve egymásra több figyelmet fordítson. Az élet-
közép időszaka mind egyéni, mind párkapcsolati
szinten mindenképpen megújulást kíván.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Miként tehetjük teljesebbé életünket
érett felnőtt korunkban?
 Milyen közösségek segíthetnek ben-
nünket céljaink megvalósításában és
további célok kitűzésében?
Az időskor fejlődési krízise
(60 éves kortól)
– Integritás a kétségbeeséssel szemben
A fejlődés végső állomása. Az élet visszatekintő
összegzése, a tanulságok levonása. Egyfajta
számadás a sikerekről, kudarcokról – a szép és
kevésbé szép tettekről és élményekről. Ha ezek
az élmények, események és tettek elégedettség-
gel töltik el a visszatekintőt, megéli az integritás
élményét, az idős ember értelmesnek, szépnek
látja életét. Ez az érzés egyfajta békét és nyugal-
mat kölcsönöz.
Ha a mérleg nyelve a „veszteségek” oldalára bil-
len, a meg nem élt és elszalasztott lehetőségek
nyomasztó érzést keltenek. Ezek az érzések a
kétségbeesésig juttathatják azt, aki átéli, hiszen a
régmúlt nem visszahozható és nem korrigálható.
A megbecsültség érzésének elvesztése
Az aktív munkaképes kor vége a nyugdíjas élet
kezdete jelentheti a kényelmes, a kedvtelések-
nek, családtagoknak szentelt életet, de jelenthet
73
értékvesztést is. Lecsökkenhet a társas élmények
száma, a jövedelem, a hasznosság és fontosság
érzése. A több szabadidő is lehet teher, fájóan
hosszú, kitöltetlen napok egymás után sorakozó
végtelenje. A megbecsültség érzésének hiányát
erősíti, hogy társadalmunk és kultúránk kevéssé
helyez hangsúlyt az idősebbek értékeinek elis-
merésére. Építő, pozitív szellemiségű, az egész-
ségtudatosságra, a kultúra, a természet értékeire
fókuszáló közösségek, klubok, körök, egyesüle-
tek adhatnak élményeket – sokszor életmentő el-
foglaltságot – az idősebbek számára.
Veszteség az erő és egészség területén
Az életkor előrehaladtával jellemzően csökken a fi-
zikai erőnlét és gyakran a szellemi teljesítőképes-
ség. Természetesen ez sincs feltétlenül így: kellő
odafigyeléssel, nyitottsággal az idős kor is lehetővé
teszi a testmozgást, a sportolást, jó kapcsolatokat
és a tanulást – sőt, a tudás átadását, a tanítást!
A társas kapcsolatok
A kor előrehaladtával mind a családi, mind a baráti
kapcsolatok köre szűkül. Sokan párkapcsolat nél-
kül, egyedül élnek. Nincs kiről gondoskodniuk,
nincs kivel megosztaniuk gondjaikat. Szorongató
érzés az is, hogy betegség esetén sincs mellettük
olyan társ, aki segítséget nyújtana szükség esetén.
74
Az aktív munkavállalás lezárását követően is lehe-
tőség van önkéntes munkára, valamint társaságot,
új élményeket és ismeretségeket nyújtó klubéletre.
GYAKORLATI TIPPEK
 Idős korban a simogatás és a beszélgetés
gyógyít! Segítsük a körülöttük élő időseket
néhány kedves szóval, egy-egy gyengéd
gesztussal, kis odafigyeléssel!
 Egy házi kedvenc örökbefogadása sok bol-
dog pillanatot okozhat, és újra van lehető-
ség gondoskodni valakiről.
 Időseknek is szólnak egészségmegőrző
programok, ők is felfedezhetnek új, szá-
mukra megfelelő mozgásformákat!
 A helyben működő nyugdíjas klubokhoz ér-
demes csatlakozni, segíti a társas élet iránti
igény felkeltését és még lehetőséget nyújt
baráti és párkapcsolatok kialakítására.
Felhasznált irodalom
Bagdy Emőke (2007): Családi életciklusok és fejlődési sajátosságok. In: A család: harcmező és békesziget. Bp. Saxum+Affarone Kft.
pp. 13-58.
Bukodi Erzsébet (2004): Ki, mikor, kivel (nem) házasodik? Párválasztás Magyarországon. Bp. Századvég, Andorka Rudolf Társada-
lomtudományi Társaság
Carver, C. S. – Scheier M. F. (1998): Személyiségpszichológia. Bp. Osiris K.
Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp. ELTE Eötvös K.
Kalo Jenő (2007): A háború. vagy a béke szigete. In: A család: harcmező és békesziget. Bp. Saxum+Affarone Kft. pp. 104-144.
N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak. Bp. Osiris K.
Osváth Péter (2012): Az életciklus-krízisek jelentősége: pszichopatológia és öngyilkos magatartás. In: Neuropsychopharmacologia
Hungarica a Magyar Pszichofarmakológiai Egyesület lapja, (14. évf.) 4. sz. pp. 266-272.
http://epa.oszk.hu/02400/02454/00048/pdf/EPA02454_neurohun_2012_266-272.pdf Kulcsár Zsuzsanna (2002):
Egészsgépszichológia. Bp. ELTE Eötvös K.
N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak. Bp. Osiris K.
Pető Csilla (1998): Metamorfózisok a személyiségfejlődés folyamatában – egy pszichológiai teszt alkalmazási lehetőségei a pedagó-
giai gyakorlatban. In: Új Pedagógiai Szemle. (48. évf.) 10. sz. pp. 46-58.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00020/1998-10-lk-Peto-Metamorfozisok.html
Révész György (2007): Személyiség, társadalom, kultúra – a pszichoszociális fejlődés erikson-i koncepciója. In: Gyöngyösiné Kiss E.
– Oláh A. (szerk.): Vázlatok a személyiségről. A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében.Bp. Új Mandátum, pp. 224 -243.
Szabó Gábor (2013): Az életesemények pszichoszociális összefüggései és a krónikus betegségekkel való kapcsolata. Bp. Semmel-
weis Egyetem Mentális Egészségtudomáynok Doktori Iskola [online]
https://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/192/szabogabor.t%C3%A9zis_magyar.pdf?sequence=5
Rudas János (2011): Javne örökösei. Bp. Oriold és Társai K.

Ajánlott oldalak
Tari Annamária: A párkapcsolat pusztulása:https://www.youtube.com/watch?v=kzyh75MPCyQ
Popper Péter: Mennyi ideig tart egy kapcsolat? https://www.youtube.com/watch?v=sNgurK9ekz8

75
 
7. FOGLALKOZÁS
Krízisek a munka világában
A foglalkozáson áttekintjük a munka életünkben betöltött szerepét. Foglalkozunk a
munka elvesztésének életünkre gyakorolt hatásaival. Áttekintjük az egzisztencia
kérdéskörét. Megismerjük a munka okozta stressz, valamint a munkaalkoholizmus
veszélyeit.
Javasolt feldolgozási módszerek
 Beszélgetés a munka szerepéről és jelen-
tőségéről
 Kiscsoportos munkaforma: a munkahely
elvesztését követő krízis veszélyeiről és
megoldásairól. Prezentáció nagycsoport-
ban.
 Beszélgetés az egzisztenciális krízisről és
az azt enyhítő lehetőségekről.
 Prezentációval kísért előadás a munkaal-
koholizmusról, személyes tapasztalatok
megosztása.
A munka szerepe
A munka igen sokféle szerepet tölt be életünk-
ben. Napunk legalább egyharmadát munkával
töltjük.
Megélhetésünk, életszínvonalunk záloga, lehető-
ségeink megteremtésének egyik fontos momen-
tuma. A munkából származó jövedelem önállósá-
got, az önfenntartás képességét teszi lehetővé.
Jövőképünk is sok tekintetben kapcsolódik a
munkához. Karrierünk szintje nagy hatással van
önértékelésünkre, és társadalomban elfoglalt he-
lyünkre. Társas kapcsolataink is gyakran munka-
76
helyi ismeretségeinkhez kötődnek. A legtöbb em-
ber számára az önmegvalósítás is valamely szak-
mához vagy kreatív munkához kapcsolódik.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Hogy érzik magukat a munkahelyeiken?
 Szoktak–e azon gondolkodni, hogy ha
újra kezdhetnék, mit tennének másképp a
pályaválasztással kapcsolatosan?
 Kihasználták-e az adottságaikat, megtet-
tek-e mindent fejlődésük érdekében?
 Fontosnak tartják-e a karriert?
 Mit gondolnak, mi az, amit meg szabad
tenni a szakmai előrelépésért, és mi az,
ami már káros?
A munkanélkülivé válás krízise
A munka elvesztése, a munkanélkülivé válás az
igen súlyos krízise egyike. Egyszerre változik meg
az érintett anyagi biztonsága, napi életritmusa,
önértékelése, és rövidebb távú terveinek egy ré-
szének is búcsút kell mondania. Ha már voltak
előjelei annak, hogy sor kerülhet az elbocsátá-
sára, egy ideje már biztosan szorongott attól a
gondolattól, ami végül valóságossá vált. Ha várat-
lanul éri, a dermedt értetlenség lesz úrrá azon, aki
megéli. Egyszeriben kiszámíthatatlanná válik a vi-
lág, ahol bármi megtörténhet.
A tartós munkanélküliség
Jó esetben a kezdeti sokkot a reményteli, lelkes
keresés váltja fel. Annak az érzése, hogy biztos ok-
kal történt, ami történt, és lehet, hogy ez a veszte-
ség valami újnak és jobbnak a kezdete. Azonban,
ha a munkakeresés nem jár sikerrel, az ember újra
egyre bizonytalanabb. Értéktelennek, haszontalan-
nak érzi magát, sóvárogva gondol vissza korábbi
életformájára, arra a közösségi hálóra, amit a mun-
kahely korábban nyújtott számára. A családban
betöltött szerepe is megváltozik azzal, hogy kere-
sőből eltartottá válik. Kiszolgáltatott lesz párjának.
Az anyagi és önértékelési problémák, a bizonyta-
lanság érzése tovább erősödik.
Ha a munkanélküliség hónapjaiból egy év vagy
annál több idő kerekedik, az ember fokozatosan
elveszti a sikerbe vetett hitét. Ez a hitehagyottság
viselkedésében is megjelenik: kívülről nézve
77
olyan, mintha szándékosan maga alatt vágná a
fát. Az álláskeresési kudarcok kedvét szegik, már
alig-alig keres, és ha be is hívják interjúra, ott sem
teljesít megfelelően. Már nem a régi önmaga.
Amennyiben a tartósan munkanélkülieknek egy
idő után mégiscsak sikerül ismét munkába áll-
niuk, nehezen veszik fel a ritmust, beilleszkedési,
alkalmazkodási zavarokkal küzdhetnek, aminek
a vége újabb munkanélküliség lehet.
A hosszantartó munkanélküliség súlyos életveze-
tési problémákat is okozhat. Sokan fel se kelnek
délig, majd csak tétlenül tengnek-lengnek, gyako-
riak a szorongások, és emiatt a függőségek is.
Az egyik leggyakoribb függőség, ami az otthon-
létből adódhat, a televízió és internet függőség.
Ilyenkor képes az ember már ébredése pillanatá-
tól bekapcsolni a készülékeket – akár az egyiket,
akár a másikat. Észre sem veszi, és egyik kedvenc
sorozatától a másikig vánszorog, vagy az internet
haszontalan böngészésével telik el a nap anélkül,
hogy valami hasznosat tett volna annak érdeké-
ben, hogy változtasson életén.
 GYAKORLATI TIPPEK – Hogyan használjuk ki
az időt, ha éppen nincs állásunk?
 Könnyítsük meg a családtagjaink helyzetét és
végezzük el az otthoni munkákat!
 Igyekezzük hasznosan eltölteni az időt otthon.
A már régóta halasztgatott házi vagy ház körüli
munkákat végezzük el!
 Böngésszünk álláshirdetéseket, készítsünk ön-
életrajzokat, amelyeket küldjünk el cégeknek,
vállalatoknak. Nem szégyen kérdezősködni is-
merősöktől sem. Minél többen tudják, hogy
munkát keresünk, annál nagyobb a lehetősége,
hogy valakinek eszébe jutunk, ha hall valamit.
 Tanuljunk idegen nyelveket, akár autodidakta
módon is!
 Mozogjunk rendszeresen, hiszen ha fel vannak
töltve az „energiakészleteink”, minden köny-
nyebben megy!
 Keressük a helyi kulturális lehetőségeket, ké-
pezzük magunkat, művelődjünk, olvassunk!
 Nézzünk utána, melyek a hiányszakmák a kör-
nyéken és vágjunk bele a tanulásba! Kérjük
meg a területen jártas ismerőseinket, barátain-
kat, hogy mutassanak néhány alapfogást és
tanuljunk, gyakoroljunk, használjuk ki az időt!
Út a fejlődés felé
A megoldást az is akadályozhatja, ha nem kellően
rugalmas a munkakereső, és csakolyan állás pá-
lyázik meg, ami korábbi karrierszintjével meg-
egyező. Holott már a munkába járás, a munkahelyi
közösség és a kereset – még ha szerényebb – is
segít visszanyerni a korábbi önértékelést és életrit-
must. Újból lehetőség nyílik tervezésre és jövőkép-
teremtésre. Mint minden krízis, a munka elvesz-
tése is lehetőség a fejlődésre. Abban az esetben,
ha az újbóli sikeres munkába állás az én-erő moz-
gósításával, a képességek kiaknázásával és szí-
vós kitartással történik, a személyiség erősödik.
Fontos az is, hogy a kialakult helyzet tapasztalatai
78
beépüljenek, és a munka elvesztéséhez kapcso-
lódó személyes felelősség kérdései is – ha voltak
ilyenek – felszínre kerüljenek.
Az egzisztenciális krízis
Az egzisztenciális krízis jelenkorunk egyik koc-
kázata. Nem csak a munkanélküliség, de beteg-
ség, váratlan baleset, fizetetlen hitelek, sikertelen
pénzügyi vállalkozások, függőség vagy válás is
előidézheti. Elfogadása és a helyzet megoldása
igen nagy erőfeszítést és önfegyelmet követel.
Nehezíti a helyzetet, hogy az anyagi csőd jelentős
energiákat felemésztő kudarcélmény. Le kell
mondani az addigi, természetes feltöltődést je-
lentő időtöltésekről, mint a hobbi, társasági ese-
ményekhez való csatlakozás, kulturális élmé-
nyek, esetleg nyaralás.
Sajnos az anyagi helyzet megváltozása az isme-
rősi, baráti kapcsolatok számát is megkurtítja,
ami a fájdalmas csalódások mértékét növeli. Le-
hetséges, hogy a korábbi lakókörnyezeten is vál-
toztatni kell, el kell költözni, ami szintén egy ala-
csonyabb életminőséget jelent.
Sajnos ezek a változások gyakran a viselkedés
változásához vezetnek. Könnyen kialakulhat
önvád, értéktelenség-érzés, öngyűlölet, a világ
iránt érzett harag. Az, aki elveszíti a biztos talajt,
az anyagi biztonságot, depresszióssá, szerfüg-
gővé válhat, ami a negatív spirált erősítve a prob-
lémák elmélyülését okozza. Sajnos ma a szemé-
lyes érték egyik meghatározója az anyagi hely-
zet, a vagyon, a megszerzett javak mennyisége
és minősége. Azok, akik értéket találnak az
anyagi világ csillogásán túl, és szerető családi
közegben élnek, nehéz helyzetekben is sokkal
inkább képesek örömöt és célt találni a szá-
mukra továbbra is fellehető lehetőségek köré-
ből.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Milyen problémák idézhetnek elő egzisz-
tenciális krízist?
 Ha bekövetkezik a krízis, mi okozza a leg-
nagyobb gondot?
 Hogy lehet kezelni az anyagi javak csök-
kenését?
 Hogyan lehet megelőzni az egzisztenciá-
lis krízist? Pénzügyi tudatosság, öngon-
doskodás, több lábon állás, kapcsolati
háló, felelős hitelfelvétel, takarékos gaz-
dálkodás.
TIPPEK
Ha egy családtagunk egzisztenciális krízist él
meg, ne sajnáljuk látványosan, mert önbecsülé-
sét ezzel rombolhatjuk.
Engedjük egy kicsit pihenni, hogy rendbe tudja
tenni a gondolatait és támogassuk új terveiben.
79
Teljesítmény- és karrierkrízis
Az időszakos teljesítményingadozás az élet ter-
mészetes dinamikájának velejárója. A tartósan
fennálló teljesítménykrízis és a munkával kap-
csolatos elégedetlenség azonban figyelmeztető
jel.
DEFINÍCIÓ
„Teljesítménykrízisnek nevezzük, ha a foglal-
kozási szerep megvalósítása tartósan nem éri
el a szerepküldők, illetve az egyén elvárásai-
nak színvonalát, belő vagy külső, nem köny-
nyen feloldható frusztrációt eredményezve.”
(Hajduska, 2012)
A teljesítménykrízis kiváltó oka számtalan terüle-
ten keresendő:
 Alacsony szintű szakmai ismeretek
 Kompetenciák hiánya
 Beilleszkedési zavarok
 Kommunikációs problémák
 Önismereti, önértékelési problémák
 Alacsony motiváltság
  Konfliktusok vezetőkkel, beosztottakkal,
munkatársakkal
 Előrelépés lehetőségének hiánya

A karrierkrízis megjelenési formái: tanulmányi-fel-

adatteljesítési kudarcok; elbocsátás; túlhajszolt-
ság, munkahelyi stressz; beilleszkedési zavar a
közösségbe; munkahelyi pszichoterror; a karrier
és a magánélet konfliktusa (szerepegyeztetési
gondok, érték- és normakonfliktusok, munkaalko-
holizmus, átmeneti/tartós inaktivitás); lefelé mo-
bilitás (élethelyzeti okok); kiégettség; kényszer-
vagy önkéntes nyugdíjaztatás (Hajduska, 2012)

A munkahelyi stressz

Természetes, hogy valamennyi munka stresszel

jár, azonban annak túlzott és tartós megléte súlyos
egészségkárosító, és betegségek okozójává, és a

80
 
munkából való kieséshez is vezethet. Mára a mun-
kahelyi stressz kezelésének jelentősége egyre
több munkáltató gondolkodásába, szemléletébe
és cselekvési tervébe beépült. Ugyanakkor szük-
ség van a munkavállalók ismereteire, tudatossá-
gára is a probléma megfelelő kezelése érdekében.
A munkahelyi stresszorok
 A feladatok értelmezésének nehézségei
 A teljesíthetetlen elvárások
 A túlzott terhelés
 Az egyenetlen terhelés
 A veszélyes vagy egészségtelen munka-
körülmények
81
 A munka értékelésének zavarai
 A nem megfelelő vezetés
 Az átláthatatlan szabályok
 A rendezetlen konfliktusok
A munkahelyi stressz kihat az egészségen túl a
magánéletre is. A tartós stressz fennállása magán-
életi krízishez is vezethet. Olyan mértékű feszültsé-
geket, fáradtságot, és az érdeklődéi kör beszűkülé-
sét okozhatja, ami felboríthatja a munka és magán-
élet egyensúlyát. Ha a munkavégzés során kelet-
kező stressz nem csökkenthető, a szabadidőben
kell annak lehetőségét megtalálni. Kiváló stressz
oldó a zene, a sport, a meditáció, a séta, a kirándu-
lás, az olvasás, a játék, és a feltöltődést biztosító
társas programok.
 
82
 
 GYAKORLATI TIPPEK Hogyan rekreálódjunk?
Ha otthon szeretnénk pihenni:
 Olvassunk el egy jó könyvet!
 Hallgassuk meg a kedvenc zenei albumun-
kat!
 Játsszunk a gyermekünkkel és közben
csak rá figyeljünk!
 Tanuljunk meg néhány lazító tornagyakor-
latot!
 Alkossunk, fessünk, rajzoljunk!
83
Ha kimozdulnánk:
 Sétáljunk egyet a természetben!
 Üljünk kerékpárra és tegyünk egy nagy kört!
 Menjünk el egy fürdőbe és kényeztessük
magunkat akár egy szaunával, akár egy
masszázzsal.
 Sportoljunk! Kocogjunk, ússzunk, evez-
zünk, amire csak késztetést érzünk és lehe-
tőségünk van!
A munkaalkoholizmus, munkamánia
A munkamánia, vagy munka-alkoholizmus
több mint életforma, a függőségek egyik for-
mája. A munka, mintegy drog jelenik meg az
életben. Beszűkült érdeklődést, a magánélet
háttérbeszorítását eredményezi. Magányhoz,
elszigetelődéshez, egysíkú élethez vezethet.
Érdekes megfigyelés, hogy miközben a mun-
kára fordított idő igen magas, a munkateljesít-
mény csökken. A kimerülés, a feltöltődés hiá-
nya a hibák számának növekedését, a minőség
romlását eredményezi.
Hogyan szabaduljon meg
a munkamániától?
 Ne akarjon mindent egyedül elvégezni!
 Gondolja át, miért nem bízik meg mások-
ban!
 Adjon át feladatokat másoknak is!
 Vajon mennyi időt és energiát vesz el ön-
maga és mások ellenőrzése? Ne legyen
szőrszálhasogató!
 Tartson munkaközi szünetet, amikor nyu-
godtan étkezik vagy beszélget!
 Hagyjon kellő időt képességeinek megfe-
lelően egy-egy feladat elvégzésére!
 Tanuljon meg nemet mondani!
 Merjen segítséget kérni és elfogadni
munkatársaitól!
 Kérjen visszajelzést környezetétől, és
gondolkozzon el a hallottakon!
 Maximalizálja munkaidejét, és azt fegyel-
mezetten tartsa be!
 Gondolkozzon el azon, mit jelent Önnek a
munka, és mit pótol!
 Frissítse fel elhanyagolt emberi kapcsola-
tait!
 Építsen be mindennapjaiba olyan progra-
mokat, amelyek feltöltik, kényeztetik!
 Ha egyedül nem ér el eredményt, kérje
szakember segítségét!

Felhasznált irodalom

Gombás Judit (2010): A gazdasági válság pszichológiai vonatkozásai. BGF Tudományos Évkönyv, a Magyar Tudomány Ünnepe [on-
line] http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2010_33.pdf

Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp. ELTE Eötvös K.

Kulcsár Zsuzsanna (2002): Egészsgépszichológia. Bp. ELTE Eötvös K.

Lubinszki Mária (2012): A kiégés komplex értelmezése és prevenciós lehetőségei a pedagóguspályán. In: Docēre et movēre – Bölcsé-
szet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. [on-
line]http://bolcsesz.uni-miskolc.hu/dok/jubileumikotet/25_lubinszki.pdf

Rudas János (2011): Javne örökösei. Bp. Oriold és Társai K.

Tandari-Kovács Marianna (2010): Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében. [online]. Bp., Semmelweis
Egyetem. http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/tandarikovacsmariann.d.pdf

Tari Annamária: Munkaalkoholizmus avagy nincs már életem. [online] http://www.tariannamaria.hu/cikkek/publikacio/17-

munka.html

http://fn.hir24.hu/itthon/2002/04/04/munkaalkoholistak_szenvedelybetegseg_mint_tobbi/

84
 
8. FOGLALKOZÁS
A válás
A foglalkozáson a házasságokkal és a válásról beszélünk. Foglalkozunk azzal, mi-
lyen veszélyek fenyegetik a tartós kapcsolatokat. Betekintünk a megoldások körébe.
Átgondoljuk, milyen hatással van a válás a gyermekre, és mit tehetünk annak érde-
kében, hogy minél kevésbé sérüljenek.
Javasolt feldolgozási módszerek
 Érzékenyítő beszélgetés a tartós kapcso-
latok értékeiről és nehézségeiről.
 Kiscsoportos munkaforma: a tartós kap-
csolatok fenntartásának lehetőségei,
megbeszélés nagycsoportban.
 Nagycsoportos beszélgetés a válást
megélő gyermeke helyzetéről
 Előadói prezentáció a mediációról, ame-
lyet nagycsoportos megbeszélés követ.
A válási krízis
A válás már a házasságok több mint felét érinti.
Egyre többen vannak azok, akik már nem is választ-
ják ezt az elköteleződési formát, hanem a „papírok
nélküli” együttélés mellett döntenek. Akár házas-
ság, akár élettársi kapcsolat ér véget, a szakítás, a
különválás mindenképpen veszteségélményt és
nagy terhet jelent annak, aki megéli. A véletlenszerű
krízisek legtöbbje a válásokhoz köthető.
A házasságban élők kapcsolata dinamikus és
változó. Változnak a benne élők, az életkörülmé-
nyek és a kapcsolatokra jellemző érzelmi kötődé-
sek. A házasság – mint, minden kapcsolat – egy
folyamatosan gondozásra, törődésre és tudatos
85
megújításra szoruló életforma. Sajnos annak sta-
bilitásához nem elég a kezdeti szerelem. Később
egyszerre kell fenntartani egy olyan tüzet, amely
izgalmat, melegséget és biztonságot is ad egy-
szerre. Nehéz feladat, amelyhez – nem véletlenül
mondják, – hogy két ember kell. A tartós kapcso-
latoknak léteznek fokozottan nehéz, olyan kriti-
kus időszakai, amelyeket valamilyen életkörül-
ményben tapasztalt változás idéz elő: Például:
gyermek születése, gyermekek kamaszkora, élet-
közép válság. Ezek a helyzetek újratervezést, új
struktúrák kialakítását és alkalmazkodást igé-
nyelnek. Ugyancsak megnehezítik az együtt élők
helyzetét a betegségek, munkanélküliség és az
egzisztenciális gondok.
A válás leggyakoribb okai
Ha a problémákat nem sikerül megoldani, a tartós
feszültség, az egymásra figyelés hiánya, a vesze-
kedés, a megoldatlan konfliktusok rést ütnek két
ember között, és olyan távolságot teremtenek,
amelyek megölik az intimitást, az egymáshoz
való egészséges kötődést.
A válás okaként a leggyakrabban említett in-
dok a figyelmesség és a szeretet hiánya, az al-
koholizmus, az anyagi gondok, a házastárs
 költekezési szokásai, a szexuális problémák
és a fizikai erőszak. (Földházi, 2011, idézi Uzoni,
Soósné Dr. Kiss, 2012.)
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Mit tehetek én a jó párkapcsolat érdeké-
ben?
 Mi az jó párkapcsolata alapja?
 Mit tehet meg érte egy férfi és mit egy nő?
 Mi hiányzik Ön szerint napjainkban a kap-
csolatokból?
 Mi lehet ennek az oka?
 Mire kell odafigyelni a közös életben?
 Mikor nincs lehetőség már megmenteni a
kapcsolatot?
 Válás után van még joga az embernek a
boldogságra?
86
A családi struktúra megváltozása
Ha áttekintjük a fent említett válási rizikófaktoro-
kat, azokat a házastársak személyisége és visel-
kedése okozza. Ugyanakkor a stabil, hasonló ér-
tékrend mentén élő, egymást tisztelő emberek
életében is nehézséget okoz, ha a megszokott
rend megváltozik. Radikális változást hoz egy
olyan örömteli esemény is, mint a közös gyermek
megszületése.
Az első gyermek érkezése felforgatja a napiren-
det, a házaspár addigi életét. Azt megelőzően ön-
magukra és egymásra figyeltetek, szabadidejük,
életritmusuk kettejük igényei mentén épült. A
gyermek születése átrendezi a viszonyokat, mert
egy szorongató kérdést is felvet: Vajon elég jó
szülő leszek-e? A törődés elsősorban e kicsire
irányul. Az anya kezdetben sem önmagára sem
párjára nem képes annyi időt fordítani, mint ko-
rábban, minden gondolatát, érzését és energiáját
leköti a kicsi. Az apa könnyen körön kívülinek
érezheti magát. Kevesebb jut neki mindenből.

Érdekes jelenség, amikor a gyermek születé-

sét követően kezdik egymást anyának és apá-
nak szólítani a párok. Ez önmagában nem fel-
tétlenül baj, de ha az addigi párkapcsolat, a
férfi-nő szerep tartósan csorbul, gondokhoz
vezethet.

Fontos, hogy a gyermekes családdá fejlődés ne
jelentse a szerepek beszűkülését, és még ha az
addigi hangsúlyok változtak is, párként is és egy-
más társaiként is éljenek. Mielőtt szemük fénye
állna akaratlanul is közéjük, fordítsanak egy-
másra időt és figyelmet! Legyenek olyan prog-
ramjaik, amelyek a múltat idézve kettejükről szól-
nak.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 A csecsemő megérkezésével milyen vál-
GYAKORLATI TIPPEK
 Teremtsünk egy kis időt, arra, hogy párunk-
kal is eltöltsünk néhány órát!
 Csináljunk közös programot otthon! Egy jó
filmnézés összebújva vagy egy közös va-
csora, mikor már a kicsi alszik, visszacsem-
pészheti az intimitást.
 Ha már picit nagyobb a gyerek, nyugodtan
bízzuk rá a nagyszülőkre, nem kell aggódni,
ők is neveltek gyermeket. Ilyenkor szóba jö-
het egy délutáni mozi, egy közös csavargás
a városban, vagy akár egy kellemes éttermi
vacsora is.

tozások következnek be a szülők életé-

ben?
 Kit visel meg leginkább ez az új helyzet?
 Mit jelent és meddig terjed a türelem egy-
más iránt?
 Mindenkinek alkalmazkodnia kell az új
élethez – mi történik, ha ez az apának nem
megy?
 Milyen veszélyei vannak, ha sokáig elha-
nyagoltnak érzik a férfiak magukat?
 Milyen tanácsokat tudnának adni a kezdő
szülőknek, hogy ne távolodjanak el egy-
mástól?
FONTOS
A nők ne hanyagolják el párjaikat, mert ebben
az időszakban is ugyanúgy szükségük van a
férfiaknak rájuk, még ha türelmet is tanúsíta-
nak! A dolog fordítva is igaz: a nők az anyaság-
gal nagyot változnak testileg-lelkileg – sok-
szorosan szükségük van párjuk bókjaira, ked-
vességére, támogatására!

87
 
Munkanélküliség, egzisztenciális
lecsúszás és párkapcsolat
A tartós, évtizedeken át tartó kapcsolatokban
számítani kell arra, hogy egyik vagy másik fél kar-
rierjében kedvezőtlen változás áll be, elveszíti
munkáját, vagy számára nem megfelelő munka-
kört kényszerül ellátni. A munka életünk egyik ki-
emelkedően fontos része, jelentős szerepet tölt
be önértékelésünkben, önmegvalósításunkban.
Kitölti napjaink legnagyobb részét, biztosítja tár-
sas kapcsolatainkat és természetesen megélhe-
tésünket.
Ha nincs munkánk, korábbi értékeink szinte elil-
lannak. Szakmai identitásunk sérül. Fölösleges-
nek, haszontalannak érezhetjük magunkat. Egy
párkapcsolat ugyan védőháló abból a szempont-
ból, hogy egymásra számíthatnak a párok, leg-
alább, ha szűkösebben is, de megélnek. Ugyan-
akkor, ha ez az állapot tartós, olyan feszültsége-
ket eredményezhet, ami megbillentheti az egyen-
súlyt. A munkáját vesztett társ hangulata megvál-
tozik, befelé fordulóvá válik, törődést igényelne,
míg a másik esetleg a korábbinál is többet dolgo-
zik, és neki is több törődésre, figyelemre volna
szüksége. Mindketten ugyanazt várják a másik-
tól, ugyanakkor mindketten kevéssé képesek rá.
88
Az esetleges tartalékok felélése, a korábbi élet-
színvonal csökkenése további feszültségekhez
vezethet.
Párkapcsolati nehézségek -
a kommunikáció csodákat tesz!
Napjaink nagy részét beszéddel, gondolatok, in-
formációk cseréjével töltjük. A párkapcsolatok
kezdetén mindent érdekes, minden új és fontos a
másikról. A beszélgetések az odafordulás, az ér-
deklődés, a szeretet és a megértés forrásai is. Az
intimitás elengedhetetlen része, maga az élő kap-
csolat. Hiába élünk együtt valakivel, ha nem be-
szélünk vele, nem mondhatjuk ki, hogy ismerjük.
Nem tudjuk, hogy ki is ma ő? A tartós kapcsola-
tok egyik rákfenéje a meghitt beszélgetések
megszűnése. Ugyan napi teendőket, tényeket,
tárgyszerű tudnivalókat megosztunk egymással
a működőképesség fenntartása érdekében, de
érzéseket, vágyakat – ami igazán belül van-, saj-
nos már kevésbé. Erre a helyzetre érzékletesen il-
lik az eltávolodás és elhidegülés kifejezés, hiszen
már valóban nem vagyunk közel egymáshoz,
nincs melegség a kapcsolatban. A gondolatok
megosztásának hiánya egyben a félreértések
melegágya is. Egyre több olyan terület van, ame-
lyet nem tudunk a másikról, csak feltételezünk,
vakon tapogatózunk. Nem tudjuk, mi áll viselke-
dése hátterében, ameddig meg nem kérdezzük…
Tegyük meg bátran, ameddig nem késő!
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Szoktak-e beszélgetni párjukkal meghit-
ten?
 Ha igen, miért tartják ezt fontosnak?
 Ha nem, miért nem?
 Mit gondolnak, a beszélgetések hosszútá-
von hogyan befolyásolják kapcsolatukat?
 Vitatkoznak, vagy inkább veszekednek,
ha nézeteltérésük van egymással?
 Fontosnak tartják-e az őszinteséget, vagy
egy kis titok belefér a házas évekbe?
89
Ha házon belül nem találunk
megoldást…
Előfordulhat, hogy egy kapcsolat teli van értékek-
kel, a pár tagjai mégsem találnak egymáshoz utat.
Ebben az esetben külső személy, megfelelő szak-
mai ismeretekkel rendelkező párterapeuta bevo-
nása megoldást jelenthet. Sokan ódzkodnak tőle,
mert szégyenként élik meg, ha önmaguk nem
boldogulnak, és nehéz helyzetként élik meg egy
idegen előtt kiteregetni életük legbensőbb lapjait.
Ugyanakkor érdemes mérlegre tenni, hogy talán
éppen a külső, elfogulatlan szemlélő vezethet
eredményre egy olyan helyzetben, amelyben más
nem segít. A tét igen nagy, ezért egy próbát min-
denképp megér. A terapeuta munkáját tapintattal
és elfogulatlanul végzi. Nem ítélkezik, a gátak és
korlátok megszüntetésére törekszik, új utakat, és
eszközöket mutat. Intim részleteket nem adhat
tovább, mert titoktartás kötelezi.
Ne feledjük, minden erőfeszítés, vagy a kapcsolat
újépítésére tett kísérlet csak akkor hozhat ered-
ményt, ha közös erőfeszítésre és kitartó munkára
épül. A munka fontos része az önmagunkkal való
bátor és őszinte szembenézés és a fejlődés iránti
elkötelezettség.
Mi is a párterápia?
A párterápia nem más, mint a pszichológia egyik
tanácsadásra épülő formája, ahol a szakember
segít feltárni a problémákat a két fél között. Ilyen-
kor mindkét fél egyszerre, egy időben van jelen és
egy vagy két pszichológus áll a rendelkezésükre.
Lényege, hogy a szakemberek nem ítélkeznek,
90
nem vonnak le következtetéseket, csak irányítják
a beszélgetést, amely során az akadályok feltárul-
nak. Az elérni kívánt célokat is a pár fogalmazza
meg, és ebben az irányban haladnak a beszélge-
tések.
(forrás: http://www.gazdageniko.hu/parterapia-
parkapcsolati-tanacsadas/)
A fontolgatástól a döntésig
Ugyan jellemző, hogy az eltávolodás egy hosz-
szabb folyamat során történik meg, mégsem gya-
kori, hogy a lezárást, a válást mindkét fél egy idő-
ben szeretné. Sok helyzet orvosolható lenne, ha a
gondok súlyosbodása, a helyzet elmérgesedése
előtt ébrednének rá a házastársak arra, hogy tu-
datosan közeledniük és újból építkezniük kel-
lene. Sajnos gyakori, hogy mire ráébredne vala-
melyikük, a másik már menni szeretne.
Ha bármelyik fél eltökélt, és ragaszkodik elhatá-
rozásához, megindul a válás folyamata, és a vá-
lási krízis. Lehet, hogy meglepő, de a kezdemé-
nyező fél is igen komoly traumát él át, hiszen az ő
életében is lezárul egy korszak, és még ha szép
reményekkel indul az új felé, rengeteg érzés ka-
varog benne: Képes leszek-e az új élet felépíté-
sére? Ezúttal fog-e sikerülni? Ugyanakkor gya-
kori a bűntudat és a bukás megélése is. Ezzel pár-
huzamosan az elhagyott fél kétségbeeséssel, ki-
látástalansággal, bizonytalansággal, önértékelé-
sének zuhanásával, haraggal és nem ritkán ön-
váddal is küzd.
Viselkedés a válás során
Ahogy valamennyi krízis megtépázza az abban
lévő embert, úgy a válás is erőteljes – viselkedési,
gondolkodási és érzelmi – változásokat hoz. Az
91
extra nehézség ebben a helyzetben, hogy mind-
két felet egyszerre érinti. Úgy kell „normális” kö-
zös döntéseket hozniuk, hogy nincsenek megfe-
lelő állapotban, érdekeik gyakran eltérőek, és lel-
kükben érzelmi viharok dúlnak. Márpedig ahhoz,
hogy életüket újra tudják építeni, egészségesen
tudják folytatni, kölcsönösen emberként kell vi-
selkedniük, különösen akkor, ha közös gyerme-
keik is vannak.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Mit gondolnak, lehet-e kulturáltan válni?
 Ha igen, mitől működik ez?
 Milyen magatartást kellene, hogy az em-
ber elvárjon saját magától és a másiktól?
 Mi történhet a gyerekkel, ha a szülők nem
megfelelően kezelik a válás körüli proce-
dúrákat?
 Mennyire tud az ember pártatlan maradni,
ha például a barátaik válnak el?
Válságban a gyermek is! – Óvatosan
a szavakkal és tettekkel!
A válás akkor is megviseli a gyermekeket, ha az
kulturáltan, az egymás iránti tisztelet megtartása
mellett zajlik. A legfontosabb, hogy a gyerekek
biztonságérzete ebben a kiélezett érzelmi hely-
zetben se sérüljön. Lelki nyugalmuk, mindennapi
helytállásuk a lehetőségekhez képest a normális
kerékvágásban maradjon.
Életüket ne nehezítse az, hogy szüleik megdöb-
bentő, félelmet keltő módon viselkednek. A gyer-
mek előtt egymást alázó szülők talán nem is gon-
dolnak arra, hogy a másik verbális megsemmisí-
tésével a gyermek megtépázott gyökereit pusztít-
ják tovább. Bármilyen nehéz is a sokszor kínlódó,
92
magányos válófélben lévő szülő számára, ne
gyermekét használja lelki támaszként! Keressen
felnőtt baráti vagy szakember által igénybe ve-
hető segítséget!
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
Mi a helyes viselkedés váláskor? Beszéljük át
csoportokban, mit gondolnak dr. Vekerdy Ta-
más pszichológus nézeteiről!
 Mikor mondjuk el a gyereknek, ha válásra
kerülne a sor? A pszichológus szerint mi-
nél előbb! Szükség van a nyílt kommuni-
kációra, hiszen a gyerek érzi, hogy baj van.
 Hogyan beszéljenek egymással a szülők
a gyerek előtt? A pszichológus szerint
nem szabad a gyerek előtt szidalmazni
 egymást, még akkor sem, ha az indulat-
kontroll a szülőknek nagyon nehezére
esik.
 Kinél legyen a gyerek? A pszichológus
szerint az a legideálisabb, ha nem a tör-
vény szabályozza a láthatóságot, hanem a
szülők között a gyermek viszonylag sza-
badon közlekedhet.
 Mi történik, ha egy új párkapcsolatba
csöppen bele a gyermek akár az anya,
akár az apa részéről? A pszichológus sze-
rint nem szabad az új társat rejtegetni so-
káig a gyermek elől. Az új partnereknek
nem kell törniük magukat, hogy minden-
áron elfogadtassák magukat a gyerekkel,
türelmesnek kell lenni.
Forrás: dr. Vekerdy Tamás cikke:
http://www.nlcafe.hu/eletmod/20110925/ha
_valnak_a_szulok/
A gyermek krízise a válás során
Gondoljunk arra is, hogy a gyermek is krízist él
meg, mely során érzékenyebb és törékenyebb,
mint máskor. Ha azt hallja, hogy „minden férfi
megbízhatatlan, önző” vagy, hogy „minden nő
pénzéhes, hazug és megbízhatatlan”, ezek a sú-
lyos ítéletek beleégnek szívébe és gondolataiba,
és a későbbi kötődési és intimitási képességeikre
súlyos, nem kívánt hatással lehetnek. Rettenetes
érzelmi satuba szorítja az a szülő a gyermekét, aki
megkísérli állásfoglalásra kényszeríteni. „Mondd
csak, milyen ember az apád/anyád! Ugye engem
szeretsz jobban? Ugye látod, mit tett velem!”
Ez olyan, mintha attól, akit elvileg imádunk, és
minden rossztól szeretnénk megóvni, azt kér-
nénk, nevezze meg, melyik lábát vágjuk le, de
93
azonnal! Csak úgy, a mi kedvünkért, hogy nekünk
könnyebb legyen. Lehet, hogy durvának tűnik a
példa, de a lelki sérülések tekintetében sajnos
nem az. Ha kicsi a gyerek, szenvedni fog. Esetleg
megtanulja a manipulációt, hogyan kell egyszerre
két helyen őszintétlenül megfelelni. Ha már na-
gyobb, fogja a sátorfáját, és faképnél hagyja a
családot, elmenekül és túl korán felnő.
Gyermekként megélni a válást
A gyermek ugyanolyan gyászfolyamatot él meg,
mint a felnőtt. Nehéz elfogadnia, hogy szülei
kapcsolata és az ő eddigi életének egy szakasza
lezárult. Haragudhat az egész világra és szüleire
is. Szomorúsága, bizonytalansága visszahúzó-
dóvá vagy agresszívvá teheti. Iskolai eredményei
visszaeshetnek. A gyerek sokszor küzd téves
bűntudattal: ő volt rossz, miatta váltak el szülei.
Ugyanakkor, ha az egymással csatározó szülők
ajándékokkal, engedményekkel magukhoz
akarják édesgetni gyermeküket, és ezzel lelkiis-
meret furdalásukat akarják enyhíteni, sokat árta-
nak neki.
A következetesség, a gyermek valós lelki és fizi-
kai szükségleteinek előtérbe helyezése és józan
megítélése, a szerető, együttműködő, a biztonsá-
got továbbra is garantáló szülői viselkedés teszi
lehetővé a gyerek felépülését és sérülései gyó-
gyulását.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Önök szerint hogyan élik meg a gyerekek
szüleik válását?
 Milyen lehetséges reakciói lehetnek?
 Mit lehet tenni. hogy megkönnyítsük a
helyzetüket?
  Mit tegyünk, ha szeretnénk minél gyor-
sabban, minél látványosabb eredményt
elérni?
 Mit ne tegyünk, amivel azt gondoljuk,
hogy rövidtávon segítünk és közben
hosszútávon csak ártunk a gyereknek?
(ajándékok, kényeztetés)
A mediáció
A mediáció konfliktuskezelési módszer, amely se-
gíti a mindkét fél számára leginkább megfelelő
megoldás kialakítását – az indulatok korbácsolása
nélkül, a probléma megoldására koncentrálva. A
mediátor az élet számtalan területén igénybe ve-
94
hető, ezek közé tartozik a család, a válás és a gyer-
mek elhelyezés is. Érdemes átgondolni, hogy ha
önerőből nem sikerül megállapodni, a lezáratlan vi-
ták, megoldatlan kérdések, az évekig elhúzódó pe-
rek sorozata milyen lelki és anyagi veszteségekkel
és károkkal jár, és ehelyett mennyivel olcsóbb egy
mediátort igénybe venni és mihamarabb békés
megegyezésre jutni.
A mediáció során a jövőre és az optimális meg-
oldás feltérképezésére kerül a hangsúly. A medi-
átor pártatlan, semleges, titoktartásra kötelezett
szakember. Nem mondja meg, mit kell tenni, ha-
nem támogatja a megoldáshoz vezető kommu-
nikációt és konfliktuskezelést. A mediációban
részt vevők saját akaratukból, minden kényszer
nélkül köthetnek megállapodást, míg egy per vé- Az alábbiakban Békés megyei elérhetőségeket
gén egy kívülálló hoz ítéletet, és teszi azt kötele- talál, illetve részletesebben informálódhat:
zővé. A mediáció elősegíti a problémamegoldó http://www.mediacio.hu/bekes.html
készség fejlődését is. http://mediator.lap.hu/

Felhasznált irodalom

Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp., ELTE Eötvös K.

Rudas János (2011): Javne örökösei. Bp. Oriold és Társai K.

Uzoni Bernadett, Soósné Kiss Zsuzsanna (2012): Válás gyermekkorban, ahogyan az elvált szülők gyermekei felnőttként látják. In:
Egészségfejlesztés, (53. évf.) 3. sz., pp. 10-18.

Ajánlott oldalak

http://www.mediacio.hu/bekes.html

http://mediator.lap.hu/

95
 
9. FOGLALKOZÁS
A depresszió
A mai foglalkozáson a depresszió kérdéskörét járjuk körbe. Megismerjük annak tü-
neteit, veszélyeit, következményeit és kezelésének lehetőségeit. Áttekintjük, mit te-
het az, aki depressziós családtaggal él, és hatékony segítséget kíván nyújtani szá-
mára.
Javasolt feldolgozási módszerek
 Prezentációval kísért előadás a depresz-
szióról.
 Érzékenyítő beszélgetés, reflexiók, önref-
lexiók megosztása a betegséggel kap-
csolatban.
 Kiscsoportos munkaforma: a levertség és
depresszió tüneteinek megbeszélése,
majd megosztása nagycsoportban.
 Beszélgetés a beavatkozás és a segítség-
nyújtás lehetőségeiről.
Mit gondolunk a depresszióról?
A depressziót és a lelki betegségeket általában
ma még elég sok félreértés, az ismeretek és a
pszichológiai műveltség hiányából eredő téves el-
képzelés és előítélet övezi. Mivel nincsenek fizi-
kai, látható tünetei, nincs rá „bizonyíték” (mint egy
laborlelet vagy egy röntgen), előfordul, hogy csak
legyintünk rá: „Ugyan, egy kis rosszkedv, „csak
egy kicsit depis vagy”. Sajnos az sem ritka, mint
más pszichiátriai betegek esetén, hogy a beteget
megbélyegzik, egyenesen bolondnak tartják. Más
esetekben elintézik azzal, hogy lusta, kényes-
kedő vagy éppen akaratgyenge ember.
96
A depresszió kialakulása
A depresszió kialakulásának okai ma még nem
teljesen feltártak. Hátterében állhatnak örökletes
és genetikai tényezők, amelyek, akárcsak más
betegségek esetén, nem jelentik a betegség meg-
jelenését, csak egyfajta nagyobb hajlamot vagy
esélyt. Előfordul, hogy a betegség szinte minden
előjel vagy azt kiváltó esemény nélkül is kialakul.
Ugyanakkor nagyon sok esetben a kiváltó ok va-
lamilyen súlyos életesemény, trauma, ami meg-
rázza, megtöri annak elszenvedőjét. Olyan jelen-
tős, akár kedvező változások is előidézhetik,
amelyek erős stresszel járnak, illetve egyes hor-
monális változások is előidézhetik, vagy a „sötét”
őszi, téli hónapok, a napfény hiánya.
Ki lesz depressziós?
A betegséget nem lehet előre megjósolni. Bárkit
elérhet, akár váratlanul, akár egy krízist követően.
A gyermekkori sérelmek, a fel nem dolgozott tra-
umák, a magány, a nem megfelelő társas kapcso-
latok, a hosszan fennálló stressz, az egymást kö-
vető, vagy párhuzamosan jelentkező, halmozódó
krízisek, az alacsony önértékelés, a szűkös prob-
lémamegoldó repertoár, az egyéni érzékenység
mind olyan tényezők, amelyek kiválthatják a be-
tegséget. Az egyéni eltérés rendkívül jelenős ezen
a területen. Vannak, akik a jég hátán is megélnek,
és a legmélyebb gödörből is képesek kimászni
néhány horzsolással. Vannak, akiket – kívülálló
szemmel – egy kisebb érzelmi vihar, egy „kis ösz-
szeveszés a barátokkal” is évekre a földhöz ver. A
legfontosabb azonban, hogy ne akarjuk eldön-
teni, megítélni, vajon „okkal” beteg-e valaki. A de-
pressziós beteg ugyanúgy nem választja magá-
nak állapotát, mint az, akinek gyomorfekélye lesz.
Fogadjuk el a betegség tényét, a diagnózis súlyá-
nak megállapítását bízzuk szakemberre!
A szomorúság nem egyenlő a
depresszióval!
Teljesen természetes, hogy a krízisek, a fájdal-
mas, megrázó események súlyos hatással van-
nak mindannyiunk hangulatára. Az negatív érzel-
mek, a viselkedésben és gondolkodásban jelent-
97
kező enyhébb, viszonylag rövid időtartamú válto-
zások a krízis természetes jelei, és törődést oda-
figyelést igényelnek a környezettől. A legsúlyo-
sabb krízis sem vált ki mindenkiből depressziót.
Lehet, hogy érintettként vagy hozzátartozóként
nehéz megkülönböztetni a szomorúság, a levert-
ség és kedvetlenség tüneteit a depressziótól.
DEFINÍCIÓ
Depresszió vagy szorongás?
„A depresszió a kedélybetegségek egyik for-
mája, amely állandó szomorúsággal, az érdek-
lődés csökkenésével, reményvesztettség ér-
zéssel jár együtt. Ezek a tünetek átmenetileg
mindannyiunknál előfordulnak, az állapot ak-
kor kóros és akkor tartható betegségnek, ha a
panaszok, ill. tünetek több mint 2 hétig tartó-
san fennállnak.” forrás:
http://orvosilexikon.hu
A depresszió jelei
A depressziót különbözőképpen élik meg a bete-
gek. Nem feltétlenül jelentkezik párhuzamosan
minden tünet, és azok sem egyforma súllyal.
Azonban feltétlenül szakember segítségére van
szükség, amennyiben a tünetek közül több egy-
szerre legalább két héten keresztül fennáll!
1. a nap legnagyobb részében rossz, levert
hangulat
2. az érdeklődés és az öröm csökkenése
3. az étvágy változása, súlycsökkenés vagy
súlynövekedés
4. belgyógyászati kivizsgálás során nem
objektivizálható fájdalom
5. alvászavar, álmatlanság vagy fokozott al-
vásigény
6. nyugtalanság, agitáltság vagy gátoltság
érzése a mindennapi tevékenységekben
7. állandó fáradtság, pesszimizmus, re-
ménytelenség érzés
8. értéktelenség érzése, súlyos bűntudat,
nem igazolható önvád
9. csökkent gondolkodási képesség, össz-
pontosítási és döntési képtelenség
10. gyakori sírás és elérzékenyülés
98
11. fokozott érzékenység, kisebbrendűségi
komplexus
12. szexuális zavarok, a szexuális érdeklődés
csökkenése
13. a társadalmi kapcsolatoktól történő visz-
szahúzódás
14. szenvedélybetegség: alkoholizmus vagy
kábítószer-függőség
15. tartós munkaképtelenség
16. idős korban a betegség gyakran feledé-
kenység, zavartság formájában jelentke-
zik
17. fokozott érdeklődés a halál illetve a hal-
doklás iránt
18. öngyilkosság, ilyen tartalmú gondolatok,
illetve öngyilkossági kísérlet
forrás: http://orvosilexikon.hu
Életet ment a figyelem!
A segítség és a beavatkozás a depressziós bete-
gek esetében feltétlenül szükséges. Sokaknak
nincs megfelelő betegségtudata, ezáltal nem érzik
állapotuk súlyát. Lehet, hogy valóban nem ismerik
fel, hogy betegek. Jellemzően ilyen mondatokkal
hárítanak: „Csak fáradt vagyok.” „Nincs nekem
semmi bajom.” „Kinek lenne jókedve a helyem-
ben?” „Persze, hogy nincs kedvem semmihez, ne-
ked lenne?” „Nincs nagy baj, csak sírós vagyok és
nem eszem annyit, mint máskor.” „Ha békén hagy-
nátok, sokkal jobban lennék!” „Jól esik egyedül
lennem.” „Más sem alszik mindig jól.”
Nagyon nehéz annak segíteni, aki nem tart rá
igényt vagy elutasító. A legtöbb élethelyzetben
alapvető, hogy az érintett is akarja a változást.
Azonban a depresszió azokhoz a kivételekhez tar-
tozik, amikor a beteg nem lát tisztán és reálisan, és
helyzetét egy kívülálló jobban meg tudja ítélni. Ha
nem tudjuk, hogyan érjük el, hogy szakemberhez
forduljon, kérjünk háziorvosunktól, pszichológus-
tól vagy pszichiátertől tanácsot! A legfontosabb,
hogy ne maradjon magára a beteg.
A depresszió legsúlyosabb
következménye
A depresszió legsúlyosabb következménye az ön-
gyilkosság. Magyarország a világ 5. helyén áll az
öngyilkosságok előfordulása rangsorában. A de-
presszió és az öngyilkosság összefüggése tagad-
hatatlan. Akinek a környezetében már történt ilyen
megdöbbentő és megrázó eset, az átélte az értet-
lenséget, a megdöbbenést és a tehetetlen kétség-
beesést. Sokan elgondolkoznak ilyenkor, vajon
észrevehették volna-e időben az intő jeleket.
Vannak olyan esetek, amikor egy traumatikus
esemény hatására órák leforgása alatt eljut az
érintett a súlyos krízist követő teljes összeomlá-
sig. Ha ebben a helyzetben egyedül van, sajnos
99
nem sokat lehet érte tenni. Ugyanakkor jellem-
zően a depresszió súlyosbodása hosszabb idő
alatt lezajló folyamat, amelynek során többször is
küld a külvilág felé kétségbeesett jelzéseket az
érintett. Ezek a jelzések lehetnek metakommuni-
katívak, mint a görnyedt testtartás, a leszegett fej,
a sokatmondó, csillogás nélküli szem. Ugyanígy
észlelhetőek a depresszió jelei a beszédből is: a
lelassult, vontatott mondatok, a tompa hangszín,
és az olyan kijelentések, mint az „élet semmit
sem ér”, a világ maga a pokol”, „legjobb lenne
örökre elaludni” sokat sejtetnek a másik ember
lelkiállapotából. Ezek a jelzések soha nem vélet-
lenek. Lehet, hogy „csak” segélykiáltások, de az
is, hogy a 24. óra vészjelei.
Mit él át a depresszióval küzdő ember?
Ugyan ránézésre nem biztos, hogy első pillanat-
ban látszana egy depresszióban szenvedőn
bármi is. Lehet, hogy képes „tartani magát”, de
tudnunk kell, hogy szervi betegségek híján is erős
fájdalmat és kínokat él át. Egy a sok közül a fojto-
gató reménytelenség érzése, amivel szemben te-
hetetlen. A depressziós mintha egy szűk, sötét és
hideg alagútba szorulna, ahonnan mozdulni sem
képes. Úgy érzi, nincs hatással semmire, képtelen
mozdulni, tenni magáért, és kizárt, hogy ennél
még valaha is lehet jobb a helyzete. Képzeljük el,
hogy ezt csak álmodtuk. Felébredünk, és dermed-
tek vagyunk, mert nyomaszt, amit megéltünk. Fel-
ocsúdva hálásak vagyunk a sorsnak, hogy csak
egy rossz álom volt, és vége. A súlyos depressziót
átélt ember azonban nem ébred fel magától, neki
segíteni kell!
 
100
 
Mit ne tegyünk?
Ne próbáljuk neki megmondani, mit kellene
éreznie! Ne osztogassunk kéretlen tanácsokat,
ne utasítgassuk! Súlyos tévedés azt gondolni,
hogy pusztán arra van szüksége, hogy valaki jól
megmondja neki, szedje már végre össze magát!
Megtenné, ha tudná. Ha még a környezete is
folyton csak azzal szembesíti, mit kellene tennie,
az irreális elvárások csak tetézik a bajt. A beteg
még inkább értéktelennek érezheti magát az, aki
nem tud eleget tenni környezete elvárásainak,
bűntudata alakulhat ki tehetetlensége miatt. Úgy
érezheti, senki nem érti meg. Csak kolonc mások
nyakán.
Ne hasonlítgassuk a beteget Pistához, Katához
vagy jómagunkhoz, akinek ez vagy az használt!
Ettől csak még elveszettebbnek és szerencsétle-
nebbnek érezheti magát!
101
Elfoglaltságok, amiről azt gondolnánk,
hogy segítenek
Nagyon fontos a szomorúság, rossz hangulat elvá-
lasztása a depressziótól. Azért is van erre szükség,
mert az előbbiek esetében vannak olyan, kifejezet-
ten hatásos programok, elfoglaltságok, amelyek se-
gítik a stressz oldását, a lelki egyensúly helyreállítá-
sát, míg mindezek nem bizonyulnak megfelelően
hatásosnak, a kialakult betegség esetén.
Ha „csak” a derű visszanyeréséről és a hangulat
javulásáról, stressz oldásról van szó, segíthetnek
a relaxációs technikák, a jóga, az endorfint ter-
melő sport tevékenységek, a jó levegőn, napfény-
ben töltött idő, a környezetváltozás, a kreatív te-
vékenységek, a társasági programok és gyógyfü-
vek, gyógyteák is. Ugyanakkor ne csodálkozzunk,
ha ezeket elutasítja, vagy, ha unszolásra meg is
teszi, nem élvezi az, aki beteg. Tartsuk tiszteletbe
szándékát, fogadjuk el passzivitását!
Megismerés és türelem
Nagyon fontos, hogy aki depressziós családtag-
gal él, konzultáljon orvosával ahhoz, hogy jobban
megértse a folyamatokat, és a várható változáso-
kat. Hiba lenne azt gondolni, hogy a gyógyszeres
kezelés vagy a pszichoterápia azonnal hat. Egyik
sem hasonlítható egy fájdalomcsillapítóhoz vagy
egy antibiotikumhoz. Gyakran hetekre vagy annál
is hosszabb időre van szükség az első reménysu-
gár megjelenéséig.
Törődjünk saját magunkkal is!
Aki depressziós emberrel él együtt, nagyon súlyos
terhet cipel. A róla való gondoskodás ugyanolyan
megterhelő és felelősségteljes feladat, mint az,
amikor valaki krónikus, szervi megbetegedésben
102
szenvedőt ápol. Rendkívüli energiákat von el akkor
is, ha a szeretet türelmet, megértést és kitartást
nyújt. Ha a beteg állapota nem javul, ugyanúgy
érezheti tehetetlennek magát a családtag is. Alap-
talanul érezhet lelkiismeret furdalást, és téves bűn-
tudatot is, ha erőfeszítései nem járnak sikerrel. Sú-
lyosbítja a helyzetet az is, hogy ahogy a jókedv, úgy
sajnos a rosszkedv is ragadós. Annak, aki beteg
családtaggal él együtt kevés alkalma van arra,
hogy házon belül feltöltődjön.
Jellemző, hogy az elköteleződés és kötelességtu-
dat miatt a hozzátartozó sajnálja a magára fordí-
tott időt, és érdemtelen luxusnak tekinti azt. Ez té-
vedés! Ahhoz, hogy ápolóból ne váljon ápolttá, el-
engedhetetlen a kikapcsolódás. Bármilyen súlyos
is az otthoni helyzet, és akármilyen mélyen együtt
is érez a hozzátartozó a beteggel, attól ő még
érezheti jól magát, nevethet, hódolhat hobbijának,
találkozhat emberekkel. Az életigenlés, az örö-
mök megélése nem jelenti a másik cserbenha-
gyását. Ha a segítő személynek sikerül feltöltőd-
nie és kiegyensúlyozottnak maradnia, az a beteg
hangulatát is kedvezően befolyásolja. A kimerült-
ség okozta pattanásig feszült légkör biztosan
nem segít.
A DEPRESSZIÓRÓL TÉNYSZERŰEN
Az alábbi statisztikai adatok a betegség súlyát
és széleskörű elterjedését mutatják be:
 A felnőtt lakosság közel 20 százaléka éle-
tében legalább egy súlyos depresszión át-
esik.
 A depressziós betegek jelentős hányada
(fele, kétharmada) nem fordul orvoshoz
vagy pszichológushoz panaszaival, mivel
a betegek (és a hozzátartozók) nem is
103
gondolják, hogy gyógyítható állapotról il-
letve betegségről van szó.
 A depresszió legnagyobb veszélye az ön-
gyilkosság, de nagyon gyakori a másodla-
gos alkoholizmus, illetve drogfüggőség, a
tartós munkaképtelenség (betegállo-
mány), rokkantnyugdíjazás illetve a mun-
kahely elvesztése.
 A súlyos, kezeletlen depressziósok kb.
hatoda öngyilkosságban hal meg, és a be-
fejezett öngyilkosságok 60-65 százalé-
kát major depresszió alatt követik el.
 Ugyanakkor klinikai vizsgálatok igazol-
ják, hogy a sikeresen kezelt és hosszútá-
von rendszeresen gondozott depressziós
betegek öngyilkossági rizikója rendkívül
nagymértékben csökken.
 Magyarországon évente 25.000 öngyil-
kossági kísérlet van.
 
104
 
  Magyarországon naponta átlagosan he-
ten követnek el öngyilkosságot.
 Tízből nyolc öngyilkosságot elkövető em-
ber előzetesen beszél a szándékáról.
 Világviszonylatban jelenleg ötödikek va-
gyunk az öngyilkosságok gyakoriságá-
ban, mindössze négy szovjet utódállam:
Litvánia, Fehéroroszország, Oroszország
és Kazahsztán áll előttünk.
http://stressz.blog.hu/2014/08/13/depresszi
o_ongyilkossag_tenyek
Felhasznált irodalom
Szádóczky Erika (1994): Krónikus depresszió. In: Arató Mihály (szerk.): Depresszió. Bp. Cserépfalvi K. pp. 64-80.
Valejjo-Nágera, J. (1997): Szemtől-szemben a depresszióval. Bp. Háttér K.
http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/depresszio/49
http://stressz.blog.hu/2014/08/13/depresszio_ongyilkossag_tenyek
105
A remény
A riasztó statisztikák mögött észre kell venni a le-
hetőségeket és a kivezető utat is! Láthatjuk, hogy
az öngyilkosságok hátterében igen jelentős mér-
tékben a depresszió áll. Ugyanakkor az is kitűnik,
hogy a kezelt betegek esetében kevéssé való-
színű, hogy erre az igen súlyos, önpusztító útra
lépnének a betegek.
A depresszió kezelhető és gyógyítható betegség.
A megfelelő ismeretek, az önmagunkra és az egy-
másra való figyelés, a terápiás lehetőségekbe ve-
tett bizalom együttesen lehetőséget teremtenek
arra, hogyha egy nehéz úton is, de a beteg és csa-
ládja eljusson a kiegyensúlyozott, teljes értékű
élet lehetőségéhez.
10. FOGLALKOZÁS

A súlyos betegség és a halál

A foglalkozáson beszélünk az élet talán legnehezebb kérdéseiről: a súlyos betegsé-
gekről és a halálról. Foglalkozunk azokkal az érzésekkel és gondolatokkal, amelye-
ket a betegek és családtagok élnek át. Arra törekszünk, hogy több ismerettel néz-
zünk szembe ezekkel a helyzetekkel, és találjunk saját számunkra megfelelő feldol-
gozási lehetőségeket.

Javasolt feldolgozási módszerek megváltoztatja lelkivilágunkat, életszemléletün-

 Érzékenyítő beszélgetés, tapasztalatok
megosztása szertett a személyek beteg-
ségéről.
 Páros megbeszélés: gondolatok megosz-
tása arról, hogyan törődjünk beteg szeret-
teinkkel. Megbeszélés nagycsoportban.
 Nagycsoportos megbeszélés az emberi
méltóságról és a halálhoz fűződő érzé-
sekről.
 Kiscsoportos munkaforma: hogyan nyújt-
sunk segítséget a gyászoló részére? Gon-
dolatok megosztása nagycsoportban.
 Prezentációval kísért előadás a gyászcso-
portokról, amelyet nagycsoportos meg-
beszélés követ.
 Kisfilmek megtekintése
A súlyos betegség krízise és a halál
A jóléti társadalom félelmetes krízise a súlyos be-
tegség: mindenkit egyformán érinthet, nemtől,
kortól és társadalmi státusztól függetlenül. Egy
veszélyes, bizonytalan kimenetelű, az életkörül-
ményt befolyásoló betegség sokkoló élmény,
ket. Elveszítjük a testi sérthetetlenségbe, egész-
ségbe vetett bizalmunkat és addigi szociális sze-
repkörünk is gyökeresen megváltozik: a beteg
szerepkörébe kényszerülünk. A beteg ember ki-
szolgáltatott az orvosoknak, a környezetének, a
fájdalomnak, saját testének. Halálfélelemmel, bi-
zonytalanság-érzéssel, kiszolgáltatottsággal,
szorongással és szégyennel társul a betegszerep.
A fiatalság és a szépség, az egészség, a produk-
tivitás értékrendjének korában a beteg ember ér-
téke lecsökken a munkaerőpiacon, és gyakran a
családban is. Ezért titkolják és szégyellik is sokan
betegségüket.
A rosszindulatú betegség krízise
A legintenzívebb, és talán legsokkolóbb krízist a
rosszindulatú daganatos betegségek jelentik. A
diagnózis közlését gyakran műtétek követik, ami
egy-egy szerv elvesztésével, vagyis megcsonkí-
tással járhat. A beavatkozás elvesz, kivesz vala-
mit, ami addig a személyhez tartozó szó szerint
szerves része volt. Ennek az állapotnak a keze-
lése igen nagy erőfeszítést kíván a betegtől. Jelen-
tős szerepet játszik benne az érintett személyi-

106
 
sége, kora, megküzdési eszköztára, gyógyulás-
ban vetett hitük és környezetük is. A betegség té-
nyének elfogadása függ attól, a módtól, ahogyan
a tudomására jut, és attól is, hogy a sokkot köve-
tően van-e mellette támogató, megértő közeg.
A betegséggel szemben folytatott harc sikerét ne-
hezíti a hárítás, amikor az érintett nem vesz tudo-
mást a problémáról, elutasítja azt, mintha mi sem
történt volna. Ugyanakkor van, akinek gondolatai,
tettei beszűkülnek és csak betegségére irányul-
nak, feladva, elutasítva minden más elfoglaltsá-
got, ami addigi élete részét képezte.
Amikor a lélek betegíti meg a testet
A pszichoszomatikus szemlélet szerint a betegsé-
geket előidézhetik mentális vagy érzelmi terhek,
feldolgozatlan traumák is. A folyamatos stressz, a
107
megoldatlan konfliktus- és krízishelyzetek gyen-
gítik a szervezet ellenálló képességét, felborítják
egyensúlyát. Éppen ezért a gyógyulás érdekében
szükség van a pszichés folyamatokkal való foglal-
kozásra, a test mellett a lélek gyógyítására is. Hi-
szen, ha a betegség pszichés eredetű, a test gyó-
gyulása sem mehet végbe attól függetlenül. Kísér-
letek is igazolják, hogy a „komplex” kezelést kapó
betegek gyógyulási aránya jóval nagyobb.
Szembesülés a krízissel
A betegség ugyanúgy veszteségélményt jelent,
mint az élet más területén jelentkező súlyos hely-
zetek, krízisek. A betegséggel szembesülő embe-
rek hasonlóan szakaszokon mennek keresztül.
Megélik a sokkot, a tagadást, a haragot, agresz-
sziót, alkudozást, elkeseredést és depressziót,
majd eljutnak a beletörődésig és az elfogadásig.
A beteg viselkedése megváltozik. Környezete
családja tőle szokatlan, addig ismeretlen reakció-
kat tapasztalhat. Lehet, hogy az érintett minden-
kitől elfordul, vagy indulatos, türelmetlen, esetleg
agresszív lesz. Van, aki betegségét tagadja: úgy
tesz, mintha mi sem történt volna, és lehetetlen
vállalkozásokba fog bele: irreális célokat tűz ki, és
akár képes ezeket meg is valósítani. Talán mi is
hallottunk olyan – példaértékű – gyógyíthatatlan
rákbetegekről, akik lefutják a maratont, messze
felülmúlva egészséges kortársaikat akaraterőben
és kitartásban.
Mind az elzárkózás, mind a különleges, emberfe-
letti kihívások keresése megdöbbentheti a csalá-
dot. Az elzárkózást a család személyes támadás-
ként, a szeretet megszűnéseként értelmezheti,
csalódást érezhet, hogy a beteg nem igényli, nem
fogadja el a törődést. Azonban fontos tudni, hogy
a krízist megélő ember súlyos belső harcot folytat,
aminek hatása a megváltozott viselkedés, és ez
108
nem környezetének szól, hanem elsősorban saját
magának.
A küzdelem
A betegnek szüksége van az elfogadó, támogató
környezetre ahhoz, hogy sikeresen mozgósítsa
energiáit és túljusson a krízis bénító állapotán,
visszanyerje realitás érzékét, belső egyensúlyát,
és felvegye a harcot betegségével. Mint minden
tartósan fennálló kritikus helyzetben, betegség
esetén is el kell fogadni, hogy lesznek jobb idő-
szakok és visszaesések. Rengeteg múlik a beteg
erőfeszítésein, hozzáállásán, de egyedül túljutni
egy súlyos betegségen lehetetlen. A szerető kö-
zeg erőt és motivációt ad, és elviselhetőbbé teszi
az elviselhetetlent.
A súlyos állapotban lévő emberek még akkor is
magányt és egyfajta kirekesztettséget élnek meg,
ha szeretettel veszik körül őket. A fájdalom, a két- segít. A segítségnyújtás mellett fontos, hogy nem
ségbeesés nem osztható meg. A család együttér- szabad a beteget gyerekként kezelni, szüksége
zése igen fontos, de a sajnálkozás, kesergés nem van arra, hogy a lehetőségekhez képest felnőtt-
nek és önállónak érezze magát.

A haldoklás

Számtalan kultúrában a halál az élet természetes

és elfogadott része. A nyugati civilizáció azonban
nehezen fogadja el a halál tényét, a téma gyakran
tabu. A nyugati embert jellemzően nem tanítják
meg gyermekkorában a halállal való bölcs szem-
benézésre és elfogadásra. A haldoklással nem tu-
dunk mit kezdeni. A halálról való őszinte beszél-
getés mind a távozni készülőnek, mind környeze-
tének nehéz, sokak számára szinte lehetetlen fel-
adat – holott nagyon-nagyon fontos lenne.

109
 
Jellemző elterelő kommunikációs formák
A beteg nem akarja „terhelni” környezetét, ezért
titkolja állapotának súlyosságát, vagy nem osztja
meg másokkal valódi félelmeit, gondolatait. Eset-
leg irreális terveket sző, és erről beszél is környe-
zetének. A család ilyenkor egyetértően, bíztatóan
bólogat. Lehetséges, hogy a beteg már valójában
nem hisz felépülésében, de mivel nem ismeri
pontosan állapotát, kilátásait, ezért nagyratörő
terveinek elmesélésekor figyeli környezete reak-
ciót, és azokból kíván titkosnak vélt információk-
hoz jutni.
Engedjük kimondani!
A beteg metakommunikációjával is üzen. Lehet,
hogy szavakkal nem tudja kifejezni érzéseit, gon-
110
dolatait, de arckifejezése, gesztusai sokatmon-
dóak. A környezet számára fájóak azok a monda-
tok, amikor a beteg közli, tisztában van azzal,
hogy élete már nem tart sokáig, mégis meg kell
hallgatnunk, meg kell értenünk. Vegyük ezeket a
pillanatokat komolyan, és fogadjuk el, hogy ő va-
lóban érzi, tudja ezt. Ne bagatellizáljuk el a hely-
zetet, mert eltávolítjuk magunktól! Ne mondjuk,
hogy „ugyan, ne beszélj már ilyen butaságokat!”
„Nem fogsz Te meghalni!”. Hagyjuk, hogy kife-
jezze, elmondja, amit gondol. Kérdezzük meg, mit
érez, de leginkább csak hagyjuk beszélni. Ne
akarjuk jobban tudni nála azt, mit ő érez! Ne akar-
juk megmondani, mire kellene gondolnia! Még ha
a legjobb szándék vezérel is bennünket, azt érez-
heti, nem vesszük komolyan és elbagatellizáljuk
gondjait, azaz valójában érdektelenek vagyunk
vele szemben. Lehetséges, hogy olyan kérdések-
ről is beszélni szeretne, amelyekről korábban
nem. Esetleg megosztaná élete titkait, mielőtt tá-
vozik. Esetleg bocsánatot szeretne kérni valakitől,
aki ellen valamikor vétett. Az is előfordulhat, hogy
még egyszer beszélne egy olyan személlyel, aki-
vel megszakadt a kapcsolata. Hagyjuk, hogy el-
mondja, amire szüksége van ahhoz, hogy a lehető
legtöbb terhet letegye!
A családtagok érzelmi nehézségei
A krízis szakaszainak megélése a hozzátartozó-
kat is érintik. Nehéz helyzet, mert miközben segí-
teni szeretnének, támaszt nyújtani szerettük ré-
szére, ők maguk is vigaszra, segítségre szorulnak.
Az ő életük is átrendeződik, megváltozik. Valószí-
nűleg eddigi életvitelüket sem tudják ugyanúgy
folytatni, mert idejük egy részét a beteg látogatá-
sára, ellátására, ügyei intézésére, esetleg teljes
körű ápolására kell fordítaniuk. Gyakran abban
sem biztosak, hogy mindent jól tesznek-e, való-
ban megadják-e mindazt, amire a betegnek szük-
sége van. A szeretett személy elvesztésének gon-
dolata beindít egyfajta előrehozott gyászmunkát,
gyászfolyamatot, amely szintén megterhelő.
A családtagok ugyanazokon az érzelmi szaka-
szokon (tagadás, hárítás, agresszió, depresszió,
alkudozás, elfogadás) mennek keresztül, mint a
beteg, de nem feltétlenül vele összhangban. A be-
111
tegség elején a kétségek arról szólnak, hogy ne-
kik lesz-e elég kitartásuk és erejük segíteni a be-
tegnek, hogyan tudnának jól segíteni? Fizikai és
mentális kifáradás egyaránt utoléri a családtago-
kat, a lelki kimerültség legjellemzőbben a hosszú
haláltusa alatt lép fel. Ehhez a lelki kifáradáshoz
kapcsolódva jelenik meg az előrehozott (antici-
pált) gyász, amely a hagyományos gyászfolya-
mathoz hasonló.
Az otthoni ápolás, a megszokott környezet embe-
ribbé teszi a haldokló életének utolsó szakaszát,
és meghitté a búcsú perceit. Ugyanakkor nehéz,
gyakran éjjel-nappali szolgálatot kíván meg a
hozzátartozóktól és nagyfokú testi-lelki kifára-
dással jár.
Ne cipelje egyedül a terheket! A Hospice házak
A gyógyíthatatlan betegek megfelelő ellátását
végzik a hospice házak. Céljuk a gondosko-
dás, az emberi méltóság megőrzése, és a távo-
zásban való segítségnyújtás.
Az alábbi oldalakon országos és Bekés megyei
elérhetőségeket is talál.
http://www.vital.hu/hospice
A hospice házakról és a házi beteggondozás
lehetőségeiről tudhat meg többet az oldalon:
193.225.50.35/dokumentum/hospice.pdf
A váratlan halál
Míg a hosszabb folyamat végén bekövetkező ha-
lál lehetőséget nyújt a felkészülésre, a búcsúra, a
hirtelen bekövetkezett esemény óriási sokkot je-
lent. Az itt maradóban rengeteg érzés gondolat
kavarog. Hogy történhetett? Mi lett volna, ha más-
képp cselekszik? Mi mindent nem tett meg, ami-
vel esetleg megakadályozhatta volna az esemény
bekövetkeztét? Lehet, hogy lezáratlan viták és
konfliktusok idején következik be a másik ember
halála, és ez bűntudatot okoz, tovább nehezítve a
feldolgozás folyamatát.
Hogyan segítsünk a gyászolónak?
Talán a legnagyobb krízis helyzet és veszteség-
élmény egy szeretett személy elvesztése. Ré-
gebben teljesen természetes volt, hogy a közös-
ségek támaszt nyújtottak a gyászoló részére.
Mellette volta, gondoskodtak róla, ellátták, vele
együtt sírtak, osztozni próbáltak fájdalmában.
112
Mára ezek a szokások erősen visszaszorultak,
főleg városi környezetben. Különösen nehéz
helyzetben van az a gyászoló, akit nem vesz kö-
rül támogató kapcsolati háló. A magány, a ma-
gára hagyatottság a kétségbeeséssel és a fájda-
lommal együtt gyilkos érzés. Aki megéli, el sem
tudja képzelni, hogy valaha is enyhüljön és újra
kisüssön a nap.
A legfontosabb, hogy ne hagyjunk magára senkit
ebben a mély krízisben. Hagyjuk, hogy úgy gyá-
szoljon, ahogyan szeretne, fogadjuk el érzéseit,
szükségleteit és akaratát – de legyünk a közelé-
ben. A tapintatos figyelem és az együttlét segít a
legtöbbet. A legjobb szándékú családtagok is el-
követik azt a hibát, hogy közhelyekkel és taná-
csokkal próbálják enyhíteni a fájdalmat: „tudom,
mit érzel”, „majd elmúlik”, „szedd össze magad”,
„jó ember volt”. Ne feledjük: nem tudjuk, mit érez
a másik, mint ahogy azt sem, mikor enyhül a fáj-
dalma, mikor lesz képes a megszokott kerékvá-
gásban élni életét! Könnyítsünk helyzetén elvárá-
sok nélküli szeretettel!
Kérjünk segítséget!
Gyakori az is, hogy a gyászoló nem mer, vagy nem
akar segítséget kérni. Nem akarja terhelni környe-
zetét. Úgy érzi, az a „dolga”, hogy egyedül küzdjön
meg a rázuhanó terhekkel. Esetleg úgy tesz, mintha
jól lenne. Higgyük el, a legtöbb esetben szívesen se-
gít a környezet, csak éppen bizonytalan: nem tudja,
mit kellene tennie, mivel tesz jót, és mivel árt.
GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK
 Hallottak-e már gyászfeldolgozó csopor-
tokról?
 Ha igen, működik-e ilyen a közvetlen kör-
nyezetükben?
 Mit gondolnak, kinek érdemes jelentkezni
a csoportba?
113
 Miben tud egy ilyen csoport segíteni –
amiben a családtagok és barátok nem?
 Önök szerint hogyan zajlik egy ilyen fog-
lalkozás?
 Mit érhetnek el a terapeuták?
Gyászolóként…
Fejezzük ki szükségleteinket! Mondjuk ki, mi
esne jól! Akár egy beszélgetés, akár egy közös
séta vagy közös temető látogatás. Igényeinket
nem feltétlenül képes kitalálni elbizonytalano-
dott, e téren talán szemérmes vagy tapasztalatlan
környezetünk. Emeljük fel mi a telefont! Nem kell
szégyenlősnek lennünk akkor sem, ha valamihez
nincs kedvünk. Udvariasan visszautasíthatjuk a
számunkra nem megfelelő programot, ha inkább
egyedül szeretnénk lenni.
Ha elakad a feldolgozás
A legerősebb embert is padlóra küldheti a gyász.
Lehet, hogy szerető környezet veszi körül, még-
sem enyhülnek fájdalmai. Lelki harmóniájának
helyreállásának, az elfogadásnak nyoma sincs.
Egymást kergetik a fejében a nyomasztó, önpusz-
tító gondolatok. A gyászoló úgy érzi, semmi
kedve tovább élni, legszívesebben a másik után
halna…
Sokan azt gondolják, a gyengeség jele, ha külső
segítséget kérnek, pedig éppen ellenkezőleg! Fel-
114
mérve és tisztán látva helyzetüket, korlátaikat, fe-
lelősségteljes döntést hoznak, ha szakember se-
gítségét kérik! Igen nagy segítséget jelenthet az
is, ha valaki csatlakozik egy gyászcsoporthoz,
ahol hasonló helyzetben lévő emberek veszik kö-
rül megértésükkel és szeretetükkel. Ahogy az
együtt töltött idő alatt sokat kap a csoport tagjai-
tól, úgy idővel lehetősége lesz arra, hogy ő nyújt-
son vigaszt, támaszt másoknak. Ez a lehetőség is
segíti a felépülést, és hozzájárulhat az élet értel-
mének ismételt megtalálásához is.
Az alábbi oldalakon Békés megyei gyászfel-
dolgozó csoportokról olvashat:
ww.bekescsaba.lutheran.hu/gyászfeldolgozó-
csoport-indult-orosházán-ihász-beatrix
http://bekesdulakor.hu/tag/gyaszcsoport/
Felhasznált irodalom

Bede Nóra (2008): Traumaelméletek és a kollektív trauma elbeszélhetősége. Traumatikus történetek empirikus vizsgálata: érteke-
zés. PTE DT [online]

http://pszichologia.pte.hu/sites/pszichologia.pte.hu/files/files/files/dok/disszert/d-2008-bede_nora.pdf

Földy Ferenc (2013): Az elmúlás és a gyász pszichológiája, In: Ősi gyökér: magyar kulturális szemle, (41. évf.) 1-2. sz. pp. 74-76.

Hajduska Marianna (2012): Krízislélektan. Bp., ELTE Eötvös K.

Kulcsár Zsuzsanna (2002): Egészségpszichológia.Bp. ELTE Eötvös K.

Lisznyai Sándor (1997): A depresszió megjelenése az interperszonális kommunikációban. ELTE BTK szakdolgozat. [online] In:
http://drlisznyai.hu/publikaciok/dep1.htm

Rihmer Zoltán (2013): Az érzelmi élet zavarai: affektív betegségek. Bp. Semmelweis Egyetem. [online]
semmelweis.hu/pszichiatria/files/2013/02/Az-érzelmi-élet.ppt

Riskó Ágnes (1999): Bevezetés az onkopszichológiába: A test, a lélek és a daganat. Bp. Animula

http://mek.niif.hu/02000/02011/02011.htm#9

Rudas János (2011): Javne örökösei. Bp. Oriold és Társai K.

Simkó Csaba (2004): Súlyos beteg a családban. In: Kharón: Thanatológiai Szemle. (8. évf.) 4. sz. [on-
line]http://epa.oszk.hu/02000/02002/00022/pdf/2004-4_simko-sulyos.pdf [2015.05.21.]

Szádóczky Erika (1994): Krónikus depresszió. In: Arató Mihály (szerk.): Depresszió. Bp. Cserépfalvi K. pp. 64-80.

Valejjo-Nágera, J. (1997): Szemtől-szemben a depresszióval. Bp. Háttér K.

Ajánlott oldalak

A gyász feldolgozása: https://www.youtube.com/watch?v=yEaUnuYQ8zM

Gyászfeldolgozás: https://www.youtube.com/watch?v=Coq2ER3keLI

http://bekesdulakor.hu/tag/gyaszcsoport/

ww.bekescsaba.lutheran.hu/gyászfeldolgozó-csoport-indult-orosházán-ihász-beatrix

115
 
 TÁMOP-6.1.5-14-2015-0007

A térség tudásbázisát javító módszertani előkészítő feladatok

és elektronikus elterjesztésük

Megrendelő: Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért

Közhasznú Alapítvány

Készítette: Humanitas Socialis Kft.