Az intelligencia egy általános
7
mentális képesség, amely magába
foglalja a következtetést, a
tervezést, a problémamegoldást,
absztrakt gondolkodást, komplex
gondolatok megértését, a gyors
tanulást és a tapasztalatokból
tanulás képességét.” (Schalock és
mtsai, 2006)
Egy olyan emlékezeti rendszer,
amely az egyén saját életének
eseményeinek felidézésében segít
(általános emlékek és szenzoros-
perceptuális elemek). Jellemzője
még, hogy erősen hívóinger-
érzékeny. hozzá járul ahhoz,
hogy a gyerek tartós énképet
formáljon magáról.
A kortárs csoport egyik
formája. Egyik fajtája a
korábban létező kilkkekből és
baráti csopotokból alakulki; a
másik fajtájával, amelyet
hírnév alapú közösségnek is
hívnak, a középiskolában
találkozunk, és tagjai nem
feltétlenül barátok
Átvett identitásmintákat
használnak, kipróbálnak
különböző identitásokat
anélkül, hogy képesek
lennének elköteleződni
valamelyik mellett.
Amikor a gyerekek ezt az
emlékezeti statégiát
alkalmazzák, felismerik
vagy kiépítik a két-három
megjegyezendő elem
között a kapcsolatot.
Az a szám határozza meg, a
mennyit a véletlenszerűen
bemutatott információ
elemekből a bemutatást
követően azonnal fel tud
idézni. (9-10 év: hat elem
és felnőtteknél 7±2 )
A proszociális viselkedés
előremozdításának egyik
módszere: a felnőttek úgy
viselkednek, amilyen
viselkedés követését a
gyerekektől elvárnak.
Robert Siegler fejlődési
modellje: A modell érvényes
minden olyan területre (a
kognitív szférán túl az affektív
és pszichomotoros szférára is),
ahol a megszokott értelemben
stratégiák azonosíthatók.
Erkölcsi gondolkodás, amely
annak megértésére alapozódik,
hogy a szabályok önkényes
egységek, amelyek
megváltoztathatók, ha ha az
általuk igazgatott emberek abban
megegyeznek. A szabálykövetés a
belső meggyőződésből
következik.
Mások téri, illetve
személyes helyzetébe való
belehelyezkedés
képessége.
Az agy elektromos
tevékenységeinek
szinkronizációja az agy
külömböző területein.
Ezt a viselkedést nevezik
erőszaknak. Mások
közvetlen bántalmazására
irányuló cselekedet –
bosszúból vagy dominancia
kinyilvánítása végett.
Az emlékezés egyik
stratégiája, amelyben a
megjegyezendő anagot
szorossan összekapcsolódó,
jelentést hordozó
tömbökbe csoportosítjuk.
Az Erikson-féle fejlődési
krízis egy kihívás, amelynek
a személy meg kell, hogy
feleljen. Az egészséges
fejlődés ennek a krízisnek a
sikeres megoldása.
Folyamata:
-A gondolkodás fejlődése során újabb és újabb
stratégiák jelennek meg.
-Egy újabb stratégia "életútja" három szakaszból
áll: először alárendelt szerepet játszik, vagyis
háttérbe szorul a korábban leginkább használt
stratégiával szemben, majd főszerephez jut, végül
átadja helyét egy újabb stratégiának.
-Egy stratégia azután is elérhető marad, miután
már nem azt alkalmazzuk leggyakrabban.
Az életkor előrehaladtávala gyerekek egyszerre
több stratégiát is tud alkalmazni.
A bevett normák és a
tekintélyek elleni lázadás.
Az általános premisszától az
egyedi megjelenésig
következtetési forma, amelyet
konklúzió követ. Ha a premisszák
igazak, akkor belőlük logikusan
következik a konklúzió.
(Premissza olyan állítás vagy
elképzelés, amelyet igaznak
fogadunk el, és gondolkodási
alapként használjuk más
elképzelések kialakításához.)
Része Kohlberg erkölcsi ejlődés
elméletének: Posztkonvencionális
szint 2. szakasza az Egyetemes
etikai elvek iránti orientáció.
(Saját választású etikai elvek, mint
pl. igazságosság, méltóság,
egyenlőség alapján vezérelt
cselekvés. Az önbecsülés az
önítélettől függ.)
Az identitás formálódásának
utolsó fázisa, amelynek során
az egyének elkötelezik
magukat azok mellett az
értékek, célok, vélekedések és
későbbi foglalatosságok
mellett, amelyeket maguknak
kiválasztottak.
Az, ahogy az egyén saját
magát másokhoz való
kapcsolatában értelmezi.
Egy alkalmazkodási készség
mi szerint: a
tekintélyszemély által
kijelölt feladat előrevalóbb
mindennél. az
iskolaérettség egyik
kritériuma.
(Mérei): a társas érdeklődés kb.
éves kortól áttevődik a
felnőttekről a kortársakra =
kapcsolati hőfokok megváltozik,
szerepek stabilizálódása, változás
az erkölcsi ítéletekben,
szolidaritás és rivalizálás. (A teljes
átpártolás kb. 13-15 éves korra
következik be.)
A kortárs csoport egyik
formája. Egyik fajtája a
korábban létező kilkkekből és
baráti csopotokból alakulki; a
másik fajtájával, amelyet
hírnév alapú közösségnek is
hívnak, a középiskolában
találkozunk, és tagjai nem
feltétlenül barátok.
Az a folyamat olvasáskor,
amely által az elolvasott
betűköz a beszélt nyelv
megfelelő fonémája
rendelődik.
Felelősségmegosztás a szülő
és gyermek között a
viselkedéssel kapcsolatban
azért, hogy a gyerek számára
világossá váljék, mi jó és mi
rossz, mi biztonságos, mi nem,
akkkor is, amikor nins szülői
felügyelet alatt.
5,5 - 7 éves kor : Megváltozik a fej, a törzs és a
végtagok egymáshoz viszonyított aránya. A
testalkat harmonikussá válik, a törzs és a lábak a
fejhez viszonyítva nagyobbak lesznek . Megváltozik
az arc-koponya aránya, az arc középső és alsó
része intenzívebben fejlődik, mint a homlok.
Változik az egyenes henger alakú törzs, a vállak
szélesebbek lesznek. A gerincoszlopnál kialakulnak
az élettani görbületek. Visszafejlődik a
kisgyermekkori pocak, a kiemelkedő has, eltűnnek
a zsírpárnák. Folytatódik a vázrendszer
csontosodása, ezen belül a kéztő és az ujjperceké
is, mely az írás elsajátítása szempontjából
különösen fontos .
A látható vagy belső (nem-látható)
jegyek meghatározott összességét,
amilyenek a (I) kulturális jegyek, (II)
nyelvi jegyek, (III) vallási értékek, (IV)
a hagyomány értékei és (V) az adott
etnikai csoporthoz való tartozás erős
tudatossága. Mindezek a jegyek a
társadalmi csoport sajátos jegyeinek
kiválasztási folyamatában kapnak
meghatározást, illetve ennek során
aktiválódnak.
Annak a tudása, hogy egy
bizonyos
problémamegoldási eljárást
mikor kell alkalmazni.

A fonémák kihallásának
képessége. nehézség
azoknál a nyelveknél, ahol
nincs egy az egyben
megfelelés a betűk és a
hangok között: tea/both
Énkép, mely azt a törekvést
takarja, hogy valaki
„sajátos”, egyedi, igyekszik
individuális törekvéseit
megvalósítani, saját
véleményét, gondolatait
kifejezni.
Az alkalmazkodási
készségek során a
megkívánt alkalmazkodási
készségek azon formája,
hogy az iskolával
kapcsolatos tudás, a
folyamatosság anticipációja
(megelőlegezője).
Erik Erikson szerint a
serdülők fő krízise. A biztos
identitás kialakításához a
serdülők saját magukban és
a társas szférában is meg
kell oldják az identitás
krízist.
Egy cél érdekében
végrehajtott agesszió.
Az a folyamat, amelynek révén
agyerekek magukévá teszik a
normákat annyira, hogy nem
kell nyíltan utasítani őket, és
nincs szükség a tekyitélyt
képiselő felnőtt reagálására
ahhoz, hogy helyesen
viselkedjenek.
Az agresszió azon formája,
amelyben egy gyermek
barátait bántalmazza, illete
amikor egy gyereket
kiközösítenek egy
csoportból.
Cole fogalma. Az első aktust
megelőző különálló lépések
jellegzetes mintázata. Akkor is
lehetővé teszi a részvételt, amikor
az egyén még nem érti, hogy
milyen viselkedést várnak el tőle.
Olyan szexuális aktus
megjelenése, ami
forgatókönyvszerűen jelenik
meg.
Freud elméletében az érett
szexualitás serdüléssel
kezdődő szakasza,
amaelyben a szexuális
késztetések már nem a
szülők, hanem az ellenkező
neműek felé irányulnak.
Az erkölcsi gondolkodás egyik
formája, amely a külső
korlátokon alapszik. A
szabálykövetés a külső
büntetés, illetve jutalom
függvénye, a szabályok
kívülről meghatározottak. 10-
11 éves korig ez jellemzi a
gyermekek gondolkodását.
A gyermekek rajzainak azon
jellemzője, miszerint nem
magát a tárgyat rajzolják,
hanem amit a tárgyról
tudnak. Ez a presematikus
szakasz jellemzője.
Kholberg elméletében az
erkölcsi gondolkodás egyik
formája, amelynek a
gyermek tökéletesen
elfogadhatónak tartja, hogy
másokat „használjon” saját
érdekében.
Emlékezeti stratégia: a
mejegyezendő anyag
sokszoros hangos vagy
mentáli elismétlése.
A felnőtt kor küszöbén az
önálló élet kialakításának
halogatása, anyagi
függésből, kényelemből
vagy az elköteleződésre
való képtelenségből fakad.
Más néven gyakorló játék,
Az a képesség, hogy egy
melynek célja az érzékszervek és
probléma összes logikai
a mozgás összerendezésének
viszonylatait módszeresen vegyük
segítsége. Alapja az érés
figyelembe. Következés képpen
feszültségével járó szervi
minden részlet az egészhez
változások cselekvésre
viszonyítva kerül csoportosításra;
ösztönöznek. Egy fajta
más szóval a gondolkodás
explorációs játék, mert a gyerek
folyamatossan változik a
egyre bővülő készségeit, funkcióit
szerkezeti egység függvényében.
próbálgatja.
Kohlberg egyik története, amit az
Olyan motivációs minta, erkölcsi gondolkodás mérésére
amelyre jellemző, hogy használt. A történetben Heinz
felesége súlyos beteg lesz és létezik rá
kudarc esetén is optimista egy gyógyszer, ami segíteni tudna
marad a gyermek. Ennek a rajta, ám nagyon drága és nincs elég
pénzük rá. A patikus sem hajlandó
gondolkodásmódnak rajtuk segíteni, azért Heinz betör a
köszönhetően kitartóbbak gyógyszertárba és ellopja a
és keresik a kihívásokat. gyógyszert. A dilemma, hogy jogos
volt-e Heinz viselkedése?)
Kisiskolás korban kialakuló
Kenneth és Yetta Goodman elképzelés :Az az énrész, amely
azt tartalmazza, hogy milyenek
fogalma. Az olvasást nem
szeretnénk lenni, milyen
különálló órák keretében
tulajdonságokat szeretnénk
tanítják, hanem az olvasás elérni. Ha az ideális és aktuális
és írás az osztálytermi szerf túl távol áll egymástól, az
intellektuális élet szerves szorongást okozhat, míg ha túl
közel állnak egymáshoz az a
részét képezi.
motiváció csökkenését okozhatja.
A proszociális viselkedés
előremozdításának egyik
Identitás, negáció, reciprok
módszere, amelyben olyan
és kollektív műveletek,
magyarázatokat alkalmaznak,
melyeket a matematikában
amelyek a gyerek
és az informatikában büszekeségére, felnőtté válni
használunk. vágyására és másokkal való
törődésére apellálnak.
Az intelligenciateszt eredménye.
A gyerek mentális korát (MK),
vagyis az átlagos életkort, amikor
a gyerekek teljesítik a teszt A manipulációs megoldás
elemeit, elosztják tényleges
életkorával (EK) és megszorozzák
belsővé válása, a konkrét
100-zal (IQ=MK/EK x 100). A műveleteket jellemzi.
definíciónak megfelelően az IQ
átlagosan 100-as értéket
szolgáltat.
Olyan spontán
Kohlberg elmélete szerint
tevékenység, melynek nincs
ez a serdülők erkölcsi
célja, nincs közvetlen
fejlődésének 3. szakasza,
haszna, magáért a
amikor fontos nekik, hogy
cselekvés öröméért folyik.
megfeleljenek a fontos
Az ember egész életét végig
személyek elvárásainak.
kíséri.
Piaget elmélete szerint, a 4-5
éves gyerekek a szabályokat a
saját képükre formálják, Az okatatási célú párbeszéd
másokra más szabályokat
jellemző mintázata, amikor
alkalmaznak mint magukra,
a tanár kezdeményez, a
hogy nekik jó legyen. Tudják a
szabályokat, fel tudják őket diák válaszol, majd a tanár
sorolni, de adott helyzetben a értékeli a diák válaszát.
saját elképzeléseiknek
megfelelően variálják azokat.
 Mentális művelet, amely
lehetővé teszi, hogy a gyerek
összehasonlítsa, hogyan
viszonyúl a probléma egyik
vonatkozásának a
megváltozása a másikéhoz,
illetve hogy iegyenlíti-e az
egyik a másikat.
Magasabb pszichikus
funkciókat feltételez, ahol
céltudatos tevékenység a
játék alapja (pl: építés,
rajzolás, gyurmázás,
barkácsolás). Fontos az
alkotás öröme.
Énkép, amely a csoportba
illeszkedést szolgálja,
alkalmazkodik mások (azaz
a csoport) céljaihoz, és
segít kialakítani a más
elmék „olvasásának”
képességét
A személyiség egyik oldala,
amely akkor bontakozik ki,
amikor a gyermek
általánosíthat, belsővé tett
normákkal rendelkezik
arról, hogyan kell
viselkedni.
Az első menstruációs
periódus.
Saját emlékezeti
folyamataink ismerete.
Néháyn fiatalból álló
Belsővé vált mentális
csoport, amely elég kicsi
cselekvések, amelyek
ahhoz, hogy tagjai A problémák hátterében
beleillenek egy logikai
rendszeres kapcsolatot meghúzódó elvek
rendszerbe, s így lehetővé
tartsanak egymással, és így megértésének képessége.
teszik az egységesebb
elsődleges kortárs
gondolkodást.
csoportként szolgáljon.
Kohlberg erkölcsi fejlődés elméletének
része: A gyerek azért alkalmazkodik, mivel
saját magát a társadalom részének tekinti. Piaget által használt
Legfontosabb törekvése, hogy megfeleljen
a család, a felnőttek igényeinek. A kifejezés arra, amikor a
A foglalkozás választásának
cselekedeteket már más emberek gyerek megérti, hogy a
véleményének tükrében értékeli. Ez a konfliktusa nélküli
szakasz jellemző általában a formális tárgyak és az anyagok
gondolkodás kialakulásáig. Két szakasza van: pályaválasztás, ami nem
ugyanazok mardank, még
1.szakasz: Jógyerek-orientáció felel meg az egyén valódi
(alkalmazkodás mások helytelenítésének ha külső megjelenésük meg
elkerülése érdekében) 2.szakasz: személyiségének.
Tekintélyorientáció (a törvények és a társas
is változik valmilyen felszíni
szabályok betartását a tekintélyeknek és az tekintetben.
elvárásaiknak való megfelelés, a
kötelességteljesítés irányítja).
Az identitásformálás
Olyan erkölcsöt vizsgáló folyamatának egyik szakasza,
teszt, amelyben a amelynek során a serdülő
megvizsgálja, milyen
dilemmákra való A jó következménnyel járó
lehetőségek állnak előtte az
válaszadást készen kapott tett a helyes, függetlenül a
életben, újra értelmezi a szülei
válaszok segítik. cselekedet szándékától. által hozott döntéseket, és
Alátámasztja a Kohlbergi olyan megoldások keresésébe
szakaszok sorrendjét. fog, amelyeket személyesen
kielégítőnek talál.
A konzerváció kialakulásának
köszönhetően, a gyerekek Azok az anatómiai és Mentális művelet,
megértik, hogy bizonyos élettani jelek, amelyek amelynek az a lényege,
tulajdonságok megőrződése külsőleg megkülönböztetik hogy a gyermek felfogja,
logikailag szükségszerű a a férfiakat a nőktől. Ezek a hogy egy művelet
látszat megváltozása ellenére jelek akkor alakulnak ki, visszafordítható vagy
is. (Fajtáji: változatlanul amikor az elsődleges nemi tagadható egy másik
hagyás, kiegyenlítés, szervek érni kezdenek. művelet eredményeképp.
megfordíthatóság)
Piaget elméletében az
információkat logikai úton
Az életkorra alapozó
összekapcsoló, elválasztó
skálákban (pl. Binet és Az a képesség, hogy saját
és átalakító mentális
Simon által kidolgozott mentális műveleteinkről
„cselekvések”. A gyerekek
intelligenciatesztben) az gondolkodni tudjunk.
mentális műveletek
intelligencia alapmutatója
végzésére 7-8 éves
korukban válnak képessé.
Fordulópont az én és az önállóság
fejlődésében. Korábban elfojtott,
feledésbe merült indulatok, érzelmek
bukkanhatnak fel a tudattalanból, Marcia elméletében az
amik feszültséget keltenek identitásképzés feladatával
érthetetlenségüknél fogva, ezért Peck és Havighurst szerint
tárgyat keresnek maguknak. Ily való megküzdés négy
az ego és a szuperego
módon hozzákapcsolódhatnak típusának egyike, az ebbe a
dolgokhoz, amelyek amúgy is erősségének függvényében
csoportba tartozó serdülők
titokzatosak, érthetetlenek a gyermek létező erkölcsi én.
számára (pl. halál; mi van a halál éppen átélik az
után?; végtelen; tényleg a szüleim identitásválságot.
gyermeke vagyok-e?). A gyakori
töprengéssel, fantáziálással le tudják
vezetni a keletkezett feszültségeket.
 A szocializáció sajátos
formája, amelyben a
A két nem elkülönülése. A nyelv sajátosan
Logikai művelet, melynek felnőttek tervszerűen
Kisiskolás korra jellemző, osztálytermi használata,
eredménye akkor és csak tanítják a fiatalokat, hogy
hogy a fiúk és a lányok nem amellyel egyébként máshol
akkor igaz, ha az eredeti ezzel biztosítsák a
játszanak együtt, hacsak a hétköznapokban ritkán
állítás hamis. felnőttéletben megkövetelt
nem muszáj. lehet találkozni.
ismeretek és készségek
elsajátítását.
Kohlberg erkölcsi Napjainkban gyakori
fejlődéselméletének utolsó Kohlberg erkölcsi fejlődés
jelenség, a gyermek és
szintje, amely a társadalmi elméletének első szintje,
szerződés és az egyetemes etikai felnőttkor közötti határok Damon kifejezése azzal
amely a jutalmazás és
elvek szakaszára oszlik. Ezen a elmosódása; a korai kapcsolatos döntések
büntetés szakaszaira oszlik.
szinten az ember belső éréssel, önbeavatással, a folyamatára, hogy miképp
motivációja miatt akar helyesen Ezen a szinten az ember
védett gyerekkor kell igazságosan elosztani a
cselekedni, az elvei miatt csupán a külső ösztönzés
megszűnésével, valamint az javakat és a jutalmakat.
lehetségesnek tartja a szabályok miatt akar helyesen
megváltoztatását, ha az jó célt önállóság kitolásával,
cselekedni.
szolgál. halogatásával jár együtt.
4-6 éves korban a Az egyén szervezetében
rajzfejlődés egyik szakasza. lejátszódó forradalmi A gyermek műveit, rajzait
Egy cselekvéssor
Ekkor próbálja ki az erejét biológiai fejlődés, amely a javítgatja, radírozza,
kivitelezésének képessége
és tapasztalja meg testileg éretlen egyént alakítja, addig, amíg
valamely probléma
képességeit. Fantáziabőség, biológiailag éretté és megfelelően pontosnak
megoldása érdekében.
kreativitás, tudattalan, szaporodásra képessé nem találja.
mágikus gondolkodás formálja.
Olyan motivációs minta,
A matematika Az olvasás tanításának
amelyre jellemző, hogy
fogalomrendszerének olyan módja, amelyik Az az elképzelés, hogy a
kudarc esetén a gyermek
elsajátítása a mindennapi lehetővé teszi a dekódolási gyerekek tömör formában
feladja és a hasonló
tapasztalatokra épülő készségek és az megismétlik saját korábbi
feladatokat elkerüli. Ez a
problémák megoldása olvasásmegértés fejlődésük egyes fázisait.
minta rontja a gyerekek
közben. integrációját.
iskolai sikerességét.
A gyermek emberalakokat, tárgyakat és
környezetet
ábrázoló sémákat dolgoz ki. Az ábrázolás
szakasza. A firka már teljesen eltűnik, és helyét a
kezdetleges ábrázolás veszi át. Ezekből a rajzokból A gyerek normális
már leolvashatók a gyermek személyiségjegyei, Az első magömlés, amely Egy bizonyos cél elérése
temperamentuma, hangulata. Az egyik intelligenciája ellenére
legfontosabb fejlemény ebben a szakaszban az gyakran éjszaka, alvás érdekében végrehajtott,
emberalak megjelenése. A fej-láb emberkéket jelentkező nehézségek az
ebihal emberkéknek is szokás nevezni. Ezek az közben, spontánul történik. előre kitervelt cselekedet.
emberrajzok 4 és 7 éves kor között bármikor iskolai előmenetelben.
megjelenhetnek, jellegzetességük, hogy néhány
gyermeknél visszaesés figyelhető meg
megjelenésük előtt. Azaz újra firkál, mielőtt elkezd
emberalakokat rajzolni.
Az óvodáskori játékok között a A 6. életév második felében Azon képesség, melynek
szabályjáték fontos helyet foglal
el. Ebbe a típusba azok a játékok alakul ki, lényege, hogy révén felismerjük az egy az
A viszonyok olyan
tartoznak, amelyeket a szabály és minden szám egy invariáns egyben való megfeleltetést
rendszere, amelyik
annak betartása motivál, vagyis a mennyiséget fejez ki, tárgyak két sora között,
logikailag leírható és gyermek számára ez jelenti magát ezáltal a számok stabil eltérő méretük vagy eltérő
végiggondolható a játék örömét. Lehet mozgásos
(pl. bújócska) vagy szellemi (pl.
viszonyítási rendszerré térbeli elhelyezkedésük
memóriajáték) tudnak válni. ellenére is.
Faji vagy etnikai kisebbség
által képviselt identitás,
A bűnösség mértéke nem amelyet az uralkodó fehér A serdülő megpróbál
A gyerekek most már azt
csak a cselekedettől, de a amerikai társadalommal egyszerre több, egymásnak
akarja lerajzolni, amit lát, s
mögötte rejlő szándéktól is asszociált magatartásformák, ellentmondó identitást
modor, beszédmód, úgy, ahogyan látja.
függ. működtetni.
öltözködés mintáinak
tagadására formálnak.

Arra a nemre utal, mely
iránt valaki erotikus
vonzalmat érez.
Kohlberg erkölcsi fejlődés
elméletének 5. szakasza, a
posztkonvencionális szinthez
tartozik. Ezen a szinten az egyén a
konvenciókon túli szempontokat
is figyelembe veszi. Elfogadja a
létező társadalmi rendszert, de
nyitott a demokratikus eszközök
segítségével történő változásokra.
(Felnőtt kor elején jelenik meg, ha
megjelenik.)
Az a képesség, hogy el
tudjuk képzelni, miként
észlelik mások
cselekedeteinket és
elképzeléseinket.
A serdülőkori önjellemzés
sajátossága, a serdülők az
önjellemzésüket speciális
helyzetekhez szabják,
különböző helyzetekben
más és más személyként
írják le magukat, ez az
„igazi én" keresésének
velejárója.
A gyerekek képesek lesznek
a valósághoz igazodni (pl.
nem érinti annyira mélyen
a gyerekeket, hogy egy
jutalomra várakozni kell
vagy a büntetés).
Olyan játék, amelyben egy
tárgy egy másikat
helyettesít, reprezentál
(mintha-játék)
Azok a stratégiák, amelyek
lehetővé teszik, hogy a
barátok akkor is barátok
maradjanak, ha komoly
nézeteltérések időlegesen
eltávolítják őket egymástól.
Az a folyamat, amelyben a
gyerekek magukat
kortársaikhoz hasonlítva
határozzák meg. A társas
összehasonlítás az
iskoláskorban válik
fontossá.
Ha A>B és B>C, akkor
logikai szükségszerűség,
hogy A nagyobb legyen C-
nél.
A gyermek mintául veszi a
korai családi mintákat, a
társas kapcsolatokat és
aszerint választ magának
társat, barátot iskolás
korban, aki hasonló
családból érkezett.
Egy közösségen belül a
csoporttagok relatív
viszonyát vizsgálja jelöléses,
vagy rangsorolásos
módszerrel. Ennek
eredménye a szociogram.
Azon készségek összessége,
amelyek lehetővé teszik a
kortársakkal való sikeres
együttműködést.
Annak a megértésének a
képessége, hogy ha A
halmaz tartalmazza B
halmazt, ami tartalmazza C
halmazt, akkor A halmaz is
tartalmazza C halmazt.
A tárolt információtömeg,
amelyre a gyerek új
helyzetekben alapozhat.
A gyerekek egymás közötti
vonzalmát ábrázoló
grafikon.
Az a képesség, hogy
megfelelően viselkedünk
erős érzelmeket kiváltó
helyzetekben.
Egy készség elsajátítására
irányuló feszültség. Az új
dolgok megtanulása pozitív
feszültségként jelenik meg
a gyerekben, ami arra
hajtja, hogy valóban jól
teljesítsen.
Piaget kifejezése a
gyerekeknek arra a
képességére, hogy
felismerjék, a tárgyak és a
mennyiségek változatlanok
maradnak akkor is, amikor
felszíni jegyeik módosulnak.