tD

Volume LVII
,Í
'--T\1"---
^a ",la

il
CONTENTS

,a
K c i H E G Y lM
, tuÁly |934_2001 .....................l

E6HEoYI' MlHÁL]- RineszÉxl' |sTVÁN:Cuintssed bustsanrl ttn unusuttl'|.etnttIe

Jigure otr tlte Vininaciuntlurge brcrtl.e
s ot'Goruliaturs111...........................................9
Ktss, GÁnot: opett questktttsregurtlitryÍlrc.cottlenporaryrestrikesof
S t .S t e l l l t u t to, 'bso l ' s. ' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .|.í.r. .
SzgvÁN, Attll,q: The interrelatiottshipsbelween the tninittgand llte coittag4e
of tlte
Z r í n y i , f a n i l'y. ',',.,....'.'.26
period.'.'
ZovBoRt, Lnlos.,Forged snutllcoittso|'ÍlteconvenÍional ......'.35
MIxó, ENonn: Variatitns itt Ílteentergettcyttltes o.fthe War of Indepetttlence
'.'...........39
Bpnre, ANonÁs..Collecting,Notebuttds...... '...........'.........43
PnoHÁsz-rn,LÁszló: Kttno KIebelsbergittHuttgttriatt
ntetlaIart ...'..,.''.,',.............,......4.7
G' HÉrrr'vonn _ KoHEcvr, tr'rrrrnlv.'| of the Es|rlnian
Crtlss tl.'|'tli'stinction
P r o T e r r uM u r i u r t u . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .I. . . 5

I \{\
'
,\/ ,r/
\. -"'"

t.r
:

2001t2
 Kíhegyi Mih ly 1934-200I
l,VIl. cívItlIyirrlr

'l'A
t{'r'A
l.o M

K t . l t t t l r ;M
y t| l | Á | , Y| 9 3 4 _ 2 ( n l
|K l'll.Yl MIllÁt7] Rrilnsztlxt ls.lvÁn: P ncéklsmellképekésa jellegzetestól
elI rtín ulttk lIl. (}ortlianusvitttinaciuminagybron1ain ........'.'.''.'...'9
Ktss GÁtt<x: NvÍltkérdésekSz,en|
Istvtittobulusának korabeli utőnvereteikr)r l........'..|6
Sz-tluÁNAt-t.tt,n:
A Zrínyi-csult|td
btiny szat nak ésérmészetének
sszefiiggései...........26
Ztlvtl<llttLnlos: //alltiskrntvencis apr pénzek,,.'.
Mtr(l Enopn.' V ltoz,atoka slabadsrigharcpapír-sziikségpénzeinél
Bpn.rnANnnÁs..Bankjegycsomagolő.szalagokgy(Íjtése
.......
PnoHÁszxn LÁ'sz'tí: Klebelsberg Kuno brázokisa a maqyar éremmiívészetben.....'.''..47
G. HÉnrvenn -|roHecvr tutrHÁr-vl
Az észtPro Terra Mariana érdemkereszt l
,,.....'........5
rssN0r33-8005
Fe|elós szerkesztó: Sorís Ferenc
A szerkesztóbizottság tagit: |róhegyi tvtit'ály,|So s Ferenc, Vida István
Kiadjaa MAGYAR ÉnrvrcyŰnŐr BcypsÜlerp
A szerkesztóség
címe:1368Budapest'
Pf. 186.
Felelós kiadÓ: Nagy J zsef fótitkár
Késziilt a non|4t K$t. nyomdájában.
Felelós vezetó: Nagy LászlÓ
Telefon/fax: 4l 8_{062. rádiÓtelefon: 06 30 944-9332
.............'.......|
,'Az idó nagy gyÓgyítÓ. Ezt így tudja minden pa.
rasztember szerte a Bácskában.'' - írta Kóhegyi
Mihály egy l994-ben kelt levelébenegy kciz<isis.
meróstink elhunytakor.Magunk - Kóhegyi Mihály
oly hirtelen ésváratlan halá|a utrín_ csak bízni tu-
dunk ebben és hinni évezredek b<ilcsességében,
..'.......35
amelyet ez a rtjvid mondat foglal magában. t934.
........39 március l l-én szi.iletett az észak.bácskai
.............
'.....43 Katymáron. A k<izépiskolátBaján' a III. Béla Girn-
niáziumbanvégezte,az elsó kétévetaz államosítá-
sok elótt mégciszterci taniírokirrínyításávd.Érett-
ségi után az E<itvcisLőriínd Tudományegyetem
B |csészettudományiKarának régészszakos hall-
gat ja volt. Magyar Nemzeti Mrízeumi egyéves
gyakornoki idejének letÖltéseutrínévfolyamáből
egyedtilikéntvisszatértsztilóftj|djére'BajríravrílIal-
ván a ,,falusi''életminden nehézségét, ésa Ti.in Ist-
ván Mrizeum régészeként látott munkához. |986.
tÓl |996-ban bek vetkezettnyugdíjbavonulásáig e mrízeumigazgatőja is volt egyben.
Fó tudományos teriilete, a régészetmellett ki-kirándult a tudomiínyegyébtertileteireis.
Fom4sk zlŐ publikáciÓi jelentek meg az irodalomt<irténet, nyelvészet,néprajz,
helyt<irténet'
de az agrár- ésorvost rténettémak<iréból is. Mestere LászlÓ Gyula írtarÓ|a: - Az a fajta te-
hetség'melyet joggal illetnek ,,polihisztor'' díszír6jel'zóvel - Maga így fogalmazott:',A nyílt
eszú,érdeklódó falusi gyerek egyszerúenegyre messzebb akart látni' Persze idóktizben níjtit-
tem: az é|etnákényszerítbenniinket a szorosabb szakosodrísra.Szenvedek ettól a felismenés.
tól' de aligha tehetekmást a jtivóben.'' Régészetitevékenységének csricspontjáta világ eddi-
gi legnagyobb szarmata temetójénekkiásása jelentette,kiizel kétévtizedesfolyamatos mun-
kával, gyermekkori játszÓhelyeinek színterén, Madarason' Kiil ntis jelentóségemégennek a
feltárásnak' hogy mint maga mondla ,,az egyszeríiembereknek'az istenadtanépnek''a teme-
tójéttÁÍtafe|' egy egészfalu egykori életeelevenedhetettmeg e nagyszabástimunka által.
Numizmatikai munkrísságrínak kezdete is a madarasi temetó ásatásához k tódik. Az ott
elókerti|t rÓmai ffnzek keltettékfel érdeklódéséte tudományteriilet iránt" mely megfogalma-
zása szerint ,'koránsem tincélríjáték' mindig a magyar va1y az egyetemesttirténelmetszo|-
gálja, annak kicsiny aranyágacskája.''A Magyar Numizmatikai Társulatnak t97| őta volt tag-
ja. |985+Ől viílasztmiínyitag, majd l988-tÓl alelnijk volt. l989-tól vett részta Numizmatikai
 Kőhe gyiMihdly 1934-2001
LVII' évlil|yant

TARTALOM

K T H B o y tM t H Á l y | 9 3 4 - 2 0 0 l ...'........'.........l
',Az idó nagy gyÓgyítő. Ezt így tudja minden pa-
lKÓHEc'I MIHÁLY ] RTNnszÉxtIsrvÁN: Ptincélos mellképekésa jellegzetestóI
rasztember szerte a Bácskában.'' - írta Kóhegyi
eltérónóalak III' cordianus viminaciumi nagybronzain .........'....'.'....9 Mihály egy l994-ben kelt levelébenegy k<iz s is-
KIss GÁnon: Nyílt kérdések
szent lstván obulusdnakkorabeli utánvereteikijrijl.....'.....|6 merós nk elhunytakor.Magunk - Kóhegyi Mihály
SzrltÁN ArrIln: A Zrínyi-csal d b ny szat nak ésérmészetének
sszefiiggései...........26 oly hirtelen ésváratlan halá|a utrín- csak bízni tu.
dunk ebben és hinni évezredek btilcsességében,
ZoNasonILnlos,. Hamis konvenciős aprőpénzek..... ......'....35
amelyet ez a rtjvid mondat foglal magában. 1934.
MtrT ENonB.. Változatok a szabadságharc papír-szÍikségpénzeinél ........39 március ll-én sziiletett az észak.bácskai
Brnre ANonÁs..Bankjegycsomagolő.szalagokgyííjtése
....... .............'.....43 Katymáron. A k zépiskolátBaján' a lII. Béla Gim-
niáziumbanvéEezte,az elsó kétévetaz ál|amosítá.
PnouÁszra LÁszuT: Klebelsberg Kuno dbnizoltisa a mtgyar éremmíívészetben.,.,....,..47
sok elótt mégciszterci tanárok irányításával'Érett.
G. HÉruvgne -|R6ilitvr tutrH'ir-v]
Az észtPro Terra Mariana érdemkereszt
...'........'..'5
| ségi utrín az E.itvÖs LÓránd Tirdományegyetem
BÖlcsészettudományiKarának régészszakos ha|l.
gatÓja volt. Magyar Nemzeti M zeumi egyéves
gyakornoki idejének letijltése után évfolyamábol
egyedtilikéntvisszatértsziilóftlldjére'Bajára vál|al.
ván a ,,falusi''é|etminden nehézségét, ésa Ttin Ist-
ván M zeum régészeként látott munkához. |986-
től l996-banbekiivetkezett nyugdíjba vonu|ásáige m zeumigazgatőjais volt egyben.
Fó tudományosteriilete,a régészet mellettki-kirándu|ta tudományegyébteriileteireis.
Fornásk zló publikáciÓi jelentek meg az irodalomt<irténe| helyt<irténet,
nyelvészet,néprajz,
ISSN 0133-8005 de az agár. ésorvostÖrténet témakrébólis. MestereLrísz|ÓGyula írtarÓla: - Az a fajta te-
hetség' melyetjoggalilletnek''polihisztor''díszítójelzóve|.- Maga ígyfogalmazotl'u{ nyflt
Felelós szerkesztó:SorísFerenc eszú'érdeklödófalusi gyerekegyszerúen egyremesszebbakartlátni. PerszeidÓt zbenrájtir
A szerkesztóbizottságtagiai: |Kóhegyi Miháb',|SorísFerenc, Vida István tem:az életrákényszerít benntinket a szorosabbszakosodrísra. Szenvedekettól a felismerés-
tŐl' de alighatehetekmásta j vóben.''Régészeti tevékenységének csricspondát a világ eddi-
Kiadja a MAGYAR ÉnpvoyŰrrŐr BcyBsÜI-BrB gi legnagyobbsza natatemetójének kiásásajelentette,ktizelkétévtizedes folyamatosmun-
A szerkesztóség címe:1368Budapest'Pf. 186. káva|,gyermekkorijátszÓhe|yeinekszínterén, Madarason.Kiiltin s jelentóségemégenneka
Felelós kiadő: Nagy Jőzsef fótitkrír feltárásnak'hogy mint magamondta,,azegyszerúembereknek'az istenadtanépnek''a teme-
t tójéttártafel' egy egészfalu egykoriéletee|evenedhetett meg e nagyszabásrí munkaá|tal.
: Készti|Í.a nod74t K{t. nyomdájában. Numizmatikaimunkásságának kezdeteis a madarasitemetóásatásáhozk<itödik.Az ott
Felelós vezetó: Nagy Lászlő elókeri'iltrőmai pénzekkeltettékfel érdeklódéséte tudománytertilet iránt, mely megfogalma-
Teleforr,/fax:418_0062. rádiőtelefon: 06 30 944-9332 ziísaszerint,'konínsemtincéltl játék'mindiga magyarvagyaz egyetemes t rténelmet szol-
gálja,annakkicsinyaranyágacskája.'' A MagyarNumizmatikaiTársulatnakl97l Óta volt tag-
ja. 1985+Ő| választmrínyi
tag'majdl988-től aleln k volt. l989-tól vettrészta Numizmatikai
Ktiz|tiny szerkesztóbizottsági munkájában. l988-ban ítélteoda neki a Magyar Numizmatikai NUMIzuATIKAI hírek a VasrímapiÚjság- BAKos Miklős: Rcimische Miinzfunde in
Tlársulatkcizgyíílése munkássága elismeréseképpen a legmagasabbnumizmatikai kit ntetést, ban l 85Gl 858. = ÉL,|997.43.p, Z7_28. Esztergom (Gran/Ungarn) im 18.
a Réthy LríszlÓ jutalomérnret.,,Nincs két sszetartozőbbkaraja a tudomány sokszor keserú, NUMIzuATIKAI hírek a Vasámapi Ujság- Jahrhundert.= Schweizer Mtinzb|átter'45.
de mindig sovránykenyerének,mint a gyíÍjtés ésa szakszeríífeldolgozás. Elbicegnek ugyan ban(1859).= Ét',t997.46.p, 22-24, 1995. 179-180. p. 52-&. - rec. = Az
egymás nélktil' de jámi csak egytitt tudnak.'' Hívó hitte|hitt elÓbbi sokszor idézettgondolatá- NUMIzuATIKAI híreka VasrímapiUjság- ,Frem,,53.1991. l. p.43.
ban. Ebben a szellemben |ett l976-ban a Magyar ÉremgyríjtókEgyesiilete Íaga.Az Egyesii- ban(1860). =ÉL,1999,56.p, |9-21. BIRONE SEY KAIAIiN- MEDGYES MAE-
let Az Érem c. fo|yÓiratának szerkesztóbizottsági munkáit pedig |983-tÓ1 vállalta magára. NUMIzuATIKAI híreka VasrámapiUjság- dolna - TORBÁGYI Melinda: Dér
Munkásságának elismerésekéntl989-ben a SzéchenyiFerenc jutaloméremII. fokozatával' ban(186l).=ÉL,2OO1.66. p. l8-20. spátr mische Miinzschatzfund von
ORD medMening.Festskrifttil JorgenSteen Tokorcs. Budapest, 1998. 65 p., 6 t. - rec.
majd |998-ban az elsó fokozattal ttintettékki. A Magyar ÉremgyújtókEgyesÍ.i|etének l998-
Jensenl. november1998.Szerk.:Jens = Az Erem, 55. 1999. 2. p. 51. ; NK,
től tiszte|etbelitagia vo|t.
Christian Moesgaard,Preben Nilsen. 98-99. 1999-2000. p. 136.
Maga rejtózkcidó életetélt' de szríkebbéstágabb kcimyezete sziímríramindig nyitott és
[Taastrup],1998.l4l p., ill. - rec.= NK, BLfICHER, Kevin: Roman'Greek provincial coins:
készségesvolt. szeretetteljesegyéniségét mindenki tisztelte,néhakegyetlennek tíínó,szÓki. An introduction to the imperials'.
98-99. 1999-2000.o. 134-l 35.
mondÓ ószinteségepedig iránytríkéntszolgált a gondok súííjében eligazodni prÓbálÓk számá- RITOTK Zsigmond:A -ugy* őkortudo- London, 1988. 138 p., ill. * rec. = Acta
ra. Valamennyien, akik kollegái, tanítványai,vagy ahogy ó szokta mondani ,pajtásai'' lehet- mrínybibliogrrífiája
l 95l-l 975.Budapest, Archaeologica, 45. 1993. p. 361.
- -
tiink' hálás szívvel emlékeztinkrá, errrlékét
megórizzi.ik.Csak a testement el, sze||emek<iztit- 1986.971p. - rec.= Acta Archaeologica, EISENLOHR, H. PINSKER, B. SCHU-
ti.inkmarad... 45. 1993.p.350. BERT. H.: Kehrseiten: Politische
STUDII si Cercetaride Numismatica.Vol. Ereignisse im Spiegel r<imischerMiinzen.
BaloghnéÁbrányi Hedvig Wiesbaden,1991. 160 p., 16 t. - rec.= Az
10. (1993).Bucuresti,1996.221p., szri-
E r e m ,5 1 . 1 9 9 5 . 1 . p . 2 2 .
veg k zti táblrík. - rec. = NK' 96-97.
Dle FUNDMUNZEN der r<imischen Zeit in
1997-98.p. 186.
K6he gyi Mihőly numizmatikaitdrgy Ungam. Band 2. (Komitat Gyór-Moson.
Sopron).Die Mtinzsammlung der Erzabtei
munkáinakbiblio7ráfiőja 1993_200] *
Társszerzóvel
- PAJOR Enikó: Az Éremtani des Benediktinerordens. Zusammen-
Lapok l-50. gestelltvon MiklÓs Bakos und Vera Lányi.
számánakreoertÓriumatartalmiismerteté-
Budapest,1993.429 p., 13 t. - rec. = NK,
sekkel l990-l998. = ÉL, 1998.51-52.
96-97. r99't-98.p. 188-189.
62+60p. JONES, John Melville: A dictionary of
r.ÁlmrÁNos MtÍvEK. fra Universitetets
Myn&abinett, 5.).- rec.= - PAJOR Enikó: A SzekszárdiWosinsky
Ancient Greek coins. London, 1986.248
BIBLIoGRÁFIÁK NK.98-99.1999-2000. o. 138-139. Mőr (Béri Balogh Ádám) MrízeumÉv- p., 5 t., ill. - rec. = Acta Archaeologica,
HÁGEN Jőzsef- neYvnn János- sÜLE k<inyvének repertÓriuma|970-1998.= 4 5 . 1 9 9 3 p. . 3 6 1 .
/. Medunarodni Numizmaticki Kongres u Tamás:Pécs-Baranya numizmatikaibibli Wosinsky MÓr Mrizeum Évk<inyve, 20. KARWIESE' Stefan: Die Miinzprágung von
Hrvatskoj - Ist InternationalNumismatic _
9aáftája.Pécs'1994.l50 p' rec.= Az 1998.p. 369436. Ephesos. Wien-K<iln-Weimar, 1995. 20-l
Congress in Croatia. Opatija, 1996. 116p., Erem, 53. 1997.l. p. 2. ; NK, 921-95. p., 8 t.- rec.= NK, 98-99. 1999-2000.p.
ill. - rec. = NK, 9G97. 1997-98. p. 1995-96.p. 144. 135.
r 87-t88. HAIA9I Mrizeum. Emlékkcinyva Thorma II. ANTIK pÉt.IzronrÉNBr MAKKAY János: Decebál kincsei. = Széza-
AJÁNIAS, In: lrányfalusi Károly: Bács- JiínosM zeum l25. évfordulőjríra. Kis- dok,.129.1995.5. p.967-1032. - rec. =
Kiskun megyenumizmatikaibibliográfiá- kunhalas,1999.502 p., ill. - rec. = Az ALRAM' Michael: Die Mtinzprágungdes Az Erem,55. 1999.2. p.33.
ja. Budapest,1999.p.5. Erem. Megielenésaz 58. 2N2. 1. szárn- Kaisers Maximinus I. Thrax. (2351238) MARTINI, Rodolfo: Monetazione bronzea
FAZEKAS Gábor: NumizmatikaiszÓfejtó, ban. Wien,1989.103p.,35 t. (MonetaImperii romana tardo-repubblicana. l. Milano,
avagy (majdném) minden,ami a numiz- KÖszÖIrTJÜK az Ötéves ÉremtaniLapokat. Romani,27.)-rec. = Acta Archaeologica, 1988.146 p., 18 t. - rec. = AzÉrem,49'
matikával Összeftigg(lexikon szinten). = AzÉrem,53'|99.1 . I. p. |-2. 45.1993.p.366-367. 1993..1. p.25.
Budapest,1998.213 p., ill. - rec. = Az The EremtaniLapok is five yearsold ARSLAN, Ermanno:Monetazioneaureaet MOLNAR JÓzsef: A császiírkori PannÓnia
Erem,55.1999.l. p.36. NUMISMATICKY Sbomil<.18. 1989.Prahq argenteadei Brettii.Milano, 1989.173p., kizigazgatÁsi kérdései'gazdasága éspen-
GULLBEKK, Svein H.: Norsk numismatisk |989'2|6 p., |2 t. - rec.= Az Érem,50. 22 t., 1ll. (Glaux, 4.) - rec. = Acta zei. Gyór' |998.74 p. - rec. = Az Erem,
bibliografi.
Oslo,1998.328p. @rblikasjoner 1994.1.p. 6. Archaeologica, 45. 1993.p. 361. 56.2000.1. p. 17.
 PtsTOLESCU, Carmen Maria: Monedele 2000.p. 129-135., i11. KOVÁCS Lász|(ltJjra a nagyharsiínyi kincs. p ÉtlzrÖnrÉtvBTl adatokKecskemétvfuos
romane republicanedin colectia ing. Der Miinzfund von Bonyhád ról ésa LanceaRegis kÓriratridenr{nől.= kor zvényeibenI. Ferenc pénzkibocsátá.
ConstantinOrghidan.Bucuresti,1995. - nTNaszÉrr Istvrín:Pácélos mellképek p.
Szízadoh|29.1995.5. 1075-1l04' - rec. sának negyedikés t 'dik periődusráhozI,
173p.,30 t. - rec.= NK, 9G97. t997-98. = AzÉrem,54. (18I 3-l 818). Finanzhistorische Angaben
és a jellegzetestól eltéró nóalak III. 1998.2.p.32'
p. 189. - aus den Rundschreiben der StadtKecske-
Gordianus viminaciumi nagybronzain. = LEÁNYEALUSI Károly NAGY Ádám:
PROKISCH, Bernhard: Die rrimischen métin der viertenund flinftenPeriodeder
Az Érem, 57. 2Oo|' 2. p. 9. Magyarország fém- és papírpénzei GeldemissionFranz' I. (1813-1818)'=
Mtinzen des Obercisteneichischen Cuirassed busts and an unusual female fig-
1926-1998.Budapest,1999.311p., ill.- NK, 92-93. 1993-94.p. 75-81.
landesmuseumsin Linz. (Generalsamm- ure on the Viminacium large bronzes of
tec.=AzÉrem,55' 1999.1.p.6. P ÉNZ|ÖRTÉN ETI adatokKecskemétvráros
lung).Wien, 1998.215p., 15t.-rec. = Az
E r e m , 5 72.0 0 1 . 2 . p . 1 5 .
Gordianus III LEÁNYFALUSI Károly - NAGY Ádám: k r zvényeibenI. Ferenc pénzkibocsáttí-
. szABó Géza: Késó rÓmai pénzek
ROMISCHE Inschriften. Herausg. von Magyarországfém-éspapírpénzei. A fo- sának tt'dik periÓdusához I.
archaeometallurgiaivizsgiílata.= NK, 98- rint pénzrendszer |992_|996.2. szímí (1819-1821).Finanzhistorische Angaben
konhard Schumacher.Stuttgart,1988. 99. 1999-2W0. p. 51-72.
330p.-rec. =AzÉrem,50. 1994.2.p.38. pőtlás.Kecskemét, |996.59 p.,ill' - rec'= aus den Rundschreibender StadtKecske-
Archeometallurgical investigation of late mét in der ftinften Periode der
SCHMIDT-DICK, Franziska: Die NK,96-97. 1997-98.p. 196.
FundmiinzenderrtimischenZeit in Oster- .
Roman bronze coins
LEÁNYEALUSI Kríroly - NAGY Ádám: GeldemissionFranz I. (1819-1821).=
vÖRÖS Gabriella: A madarasi temetó rÓ- |995_96,p.49á4'
reich.Abteilung 2az 58.20oz' |, számban. Pénzek l848_49-ben.Budapest, 2000. p NK, 94-95.
SYLLOGE NummorumGraecorumHunga-
mai pénzei. Die rtimischen MÍinzen des
- = L ÉuzrÖnrÉr'tunl adatokKecskemétviíros
159p.,ill. rec. Az Erem, 51.}OOL
Friedhofs in Madaras. In: A numizmatika k<ir<izvényeiben II. (I.) Ferencpénzkibo-
ry. Vol. l. Hispania-Sicilia.Part l. p.52. periÓdusához
ésa tiírstudományokII. Szerk': Krankovics csátásiának hatodik
Hispania.Apulia'Ed. Torbágyi Melinda. A MAGYAR forint éskrajcrárviszonyaLŐ. (1824-1826). Geldgeschichtliche
Ilona.Debrecen,1996.p. 183-199.
Milano, 1992.128p., 47 t. - rec. = Acta csén 1549-l551-ben.= Az Erem' 55. Angabenin den Rundschreibender Stadt
Archaeologica,48. 1996. p. 352. ; Az 1999.1.p. 12-13. Kecskemétzur sechsten Periode der
Erem,50. 1994.2.p. 7. ; NK, 94-95.1995- Geldemissionen unter Franz II (I)
96.p. 142. III.MAGYAR pÉNzronrÉNnr The relation of Hungarian forint and
kreutzerat [.ócsein 1549-155l 1824-1826.= NK, 9G97. 1997-98.p.
SYLLOGE NummorumGraecorumHunga- 53-.61.
Az AKCSE ésa forintértékviszonya Jászbe- NUMIzuATICKY zaujimavépozniárnkyv
ry. Vol. 1. Hispania-Sicilia.Part 2. pÉuzrÖnrÉt,ETl adatok I. (II.) Ferenc
Calabria.Bruttium. Ed. MelindaTorbágyi. rénybenl550-ben.= Az Érem.Megiele- spomienkach bratislavského obcana
hatodikéshetedikpe.
Milano, 1992.134 p., 51 t. - rec.= Az nésaz 58.2002'1.sziímban. KázméraSandhaasaz rokov |84,I_|8.|1. pénzkibocsátásának
riődusához ( 1 8 2 8 -8l 3l ) .
E r e m , 5 21. 9 9 6 . 2 . p . 3 4 . BLAZoVICH Lász]ló_ GÉCz| Lajos: A = Numizmatika,1996.14.p. 25-28.
Telegdiek pere1568-1572. GeldgeschichtlicheAngaben zur sechsten
SYLLOGE Nummorum GraecorumHunga- Szeged,1995. NUMIZMATIKAI adatokÁuranyi KornélI. der
und siebenten Perioden
ry. Vol. 2. Dacia-MoesiaSuperior.Ed. 283p.-rec. =Az Érem, 55' |998.2.p. 40. világháborusnaplÓiban.= ÉL.zooo.0o. Geldemissionen unter Franz I (ID
MiklÓs Bakos.Milano,1994.|35 p.,5l t. BoToS Jrínos: A PestiMagyar Kereskedel- p. 9-10. 1828-1831. = NK,98-99. 1999-2000. p.
- rec.= Az Erem,55. 1999.2.p. 10.; NK, mi Bankt rténete. Budapest, 1991.150p', NIIMIZMATIKAl adatok egy pozsonyi 97-100.
94-95.1995-96.142o. ill. - rec.= Az Erem,54. 1998.1.p. 36. polgrírtinéletrajzában (| 847-1 871). REF)RMK)RI adata porosztallérésa fran-
Úl.l&a adatoka rőmai pénzforgalom éske- BUZA János:,,Ungerlein1678''.A magyaÍ Numismatische Angaben in der cia frankátszámításál.ől. = ÉL,1999.54.p.
reskedelemLugio-Szegedk zcitti szaka- dénárkitiltásaNtimbergpénzforgalmáből. Biographie eines PressburgerBiirgers. 23-24.
sziíhoz.In: EmlékkÖnyv BírÓ-SeyKatalin - Századok,|22. 1988.4. p. 664413, - Magyarország
Numismaticreferencesin thebiographyof SALIZER Emó: A tdrténelmi
ésGedaiIstván65. sztiletésnapjiíra. Buda- rec.=AzÉrem,50. 1994.l. p. 18. és teriileténfellelt 156 Arpád.házi érem-
a citizenof Pozsony.In: A numizmatika
pest,1999.p. 191-207., i . FELDTANZER, Oskar:JosephII. und die kincslelet Összefiiggó áttekintése. Buda-
a társtudomiínyok II. Debrecen'1996.p.
VISMARA, Novella: Monetazionearcaica Donauschwábische Ansiedlung.Linz an pest, 1996.88 p. - rec. = NK, 9G97.
delle Lycia I-II. Milano, 1989. 2 db. der Donau,é.n,502p. - rec. = Az Érem, 109-115.; [Teljeskozlés]:|. tész,= Az 1997-98.p. 19r-r92.
Érem,55. 1999.2.p.35-48.;II.rész. =
155+360 p.,28 r.,ill. (Glaux,2-3.)- rec.= 50.1994.1.p.32. SooS Ferenc:A magyarfémpénzek feliratai
Acta Archaeolo gica,45.1993.p. 361. KAROLYI Sándor ríiabb levele a réz uo.,56.2000.1.p. 3447 . éscímeroi.Budapest,1998'297 p.' ill. -
monétríről (t708).= Az Érem, 57.20ol. 1. PARIAMENTI vita a 10 és20 koronásokfel- tec.= AzÉrem,54.1998.l. p. 14'
Társszerzóvel p, l4-16. = AzÉrem,sO.1994.2. p. 14_16. SoóS Ferenc: Magyarország kincstartÓi
iratráről.
- FARKAS EdiÍ A bonyhádiéremlelet. A A newletterof Sríndor Krírolvion thecoo- Parliamentarydebateon the legendof the 1340-1540. Budapest,1999.95p., ill. =
Wosinsky Mőr Mrizeum Évkcinyve22. permoneta(1708) 10and20 crowns Az Érem, 56.2000.1.p' 7.
 STUMPF, Gerd - CONDREANU WIN- v. KÜLFoLDI PÉNZTÖRTÉNET KovÁszNAI ViktÓria, L.: Fejezeteka ma- Társszerzóvel
DAUER, Silvia - WANDERWITZ, gyar éremmúvészet t rténetéból.Buda- - uÉp.tVera,G.: Az észtPro TerraMariana
Heinrich: Der Goldschatz von CHRISTMAN. Thomas:Das BemÍihenvon pest,1999.168p., ill. - rec.= Az Érem, Érdemkereszt. = Az Érem.57' 2CÍJ|.z.
Neupfarrplatz.Ein spátmittelalterlicher Kaiser und Reich um die 56.2000.2.p.22. Cross of distinction of the Estonian Pro
Mtinzfund in Regensburg. Regensburg, Vereinheitlichungdes MÍinzwesens.Ber- PERKO-GREIFFENBUHL, Walter: Me- TerraMariana
1997.56 p., iU. - rec. = Az Erem, 56. lin, 1988. |94 p. - rec. = Az Érem'50. daillen,Plaketten,Abzeichenund Marken - NAGY Ádám: Kittintetójelvényalapítása
2000.L p.33-34. 1994.r. p. 14. derStadtBadenbei Wien 1714-1995.Wi- Szegeden1969-ben. Stiftungeiner
Í7APOLYAI János és I. Ferdinánd SPRENGER, Bernd: en, 1995.212 p., ill. - rec. = NK, 9G97. Auszeichnungsmedaille in Szeged1969.=
Das Geld der
denárainak,gyakorisága a tápei leletalap. 1997-98.p. 198. NK, 94-9s.1995-96.p. 91-96.
ján. = Az Erem,52.1996.l. p. l-8. [Té- Deutschen.Geldgeschichte Deutschlands
von den Anfángen zur Gegenwart. szol-I-Áfl{ Gycirgy:A Magyar Éremgyííj-
vesenszerzókéntKenyeresDénesszerepel tók Egyestiletének érmei3' 1989-1998.
Padeborn,199l. - rec' = Az Érem,5l.
a kiadványban] Budapest 1998. 92 p., ill. - rer. = Az D(.BÁRcÁIi zsEToNoK
Tbe frequency of the denars of János 1995.2.p.48.
Erem,55. 1999.2. p. 49-50.
Szapolyai and FerdinandI. on the basisof TÖRVÉWJAVASI.,{TLiszt Ferenc- emlék- GoNDolAToK a Magyar robotbárcrík...
theTápéfind = Az Érem,52' |996'2. p. olvasásak<izben. = Az Erem,55. 1998.2.
éremverésérŐl.
I.JRBAN Aladár: Kossuth Lajos kiadatlan vI. PAPÍRPÉNZ p.4448.
3t-32.
snztigyminiszteri ésországosbiztosi ira- The bill to strike the commemorativecoin Thoughtswhile readingthebook Magyar
tai = Századok'l18. 1984.p. l00G-l0l6. Az 50oforintosbankÓbevonásal8l2-ben.=
- rec.= Az Érem,54,1998.|. p.42. Az Érem,49. 1993.1.p, 22-25. of FerencLiszt robotbárcák. ..
vÁ'nTpÉuznÁNÍ l938-ban.= A' Érem, The withdrawal of the 500 Gulden ban- ZOMBORI Lajos:Magyarrobotbárcák, ura-
50. 1994.t. p. 1G-14. knotein l8l2 Társszerzóvel dalmi penzek és gazdasági napszámok.
Shortageof smallchangein 1938
- GoszToNYl JÓzsef: Telcs Rle Yízvái Budapest,1996.182p., ill. - rec. = NK,
AFEHÉRHÁTÚ pénzgrinyossz vegúfeltil-
Mariskaemlékérme. = Az Érem,56.2000. 96-91. 199'7-98. p. 196.
nyomrísrínak terveSzegeden(l9|9). = Az
Társszerz6ve| 2.p.24.
Erem,53. 1997.2. p. 14-16.
- SZEMÁN Attila: Svaiczer Gábor alsÓ.ma- The Vízvári Mariska medal madeby Ede
Plan to overprintthe ,,Whiteback'ban-
gyarországifókamaragrÓfmint gyújtŐ.= Telcs x. HAMISÍTÁS
knoteswith sarcasticaltext in Szeged - GoszToNYI Jőzsef: Telcs Ede zenei ér-
SoproniSzemle,54.2000.p. 167-11 5. KoHoLT vagy valÓs illegrílispénzfeltilbé-
meiésplaketdei.= AzÉrem,57.200l. l. GÁSPÁR Ferenc- SARUSI KISS MiklÓs:
|yegzés Szegeden l919 jriniusában. p. 3l-34., ill. Teleki Pál kiczjegyzóiletétbehelyezenírá.
Ehrliche oder wirkliche Geldi.iberstem- = Századok'l33.
Iv. ERDÉLY The musical medals and plaquesof Ede sai a frankhamisításrÓl.
pelungim MonatJuni l9l9 in Szeged.In: 1999.p. 727-:7&.- rec. = Az Érem,56'
Telcs
Numizmatika és Társtudományok III. - NAGY Ádám: Az l883.asszegedikirríly- 2000.l. p.2r.,23.
HUszÁR Lajos: Az erdélyi fejedelemség
Nyíregyhíza' 1999.p. 3||-32|. látogatás emlékérmei.Medaillen zum
snzverése.Budapest 1995.23| p.' ill. - A PAPIRPENZ atánya az osztrák-Magyar
rq,.=Az Erem,52.1996.2.p.13. k niglichen Besuch in Szeged 1883. =
HUszÁR l.,ajos- PAPFerenc-WINKLER Bank forgalmaalapján l890.ben. = Az NK,9G97. 1997-98.p. l0l-110.,ill. xI. l[t]MIzMATIKUsoK cyŰrrŐn
Judir Erdélyiéremmúvesség a l6-18. sá- E r e m , 5 11. 9 9 5l.. p . 9 - l l . SZERVEZETEK
zadban.Bucuresti,1996.220p.,ill. -rec. The proportionofbanknotes in the circu-
= NK 96-97. 1997-98.p. 194. lation of the Austro-HunsarianBank in vm.RENDJELEKÉs FÁRI Irén:ReiznerJános 1847-1904.Sze-
KRANKOVICS llona: Déri numizmatikai 1890 rrrÜNrprÉsnx ged,1999.180p.,ill. (ASomogyiK nyv-
gyújtemény. Erdé|y.Debrecen,|995, 22 tár kiadványai,37.)- rec.= Az Erem,56.
p.,ill. - rec.p Az Erem,54. 1998.l. p. 26, LAKATOS Sarolta:Rendjelek éskittinteté- 2000.2.p. 18.
VELTER' Ána-Maria: Katalog der vII. ÉRENtrvlÚvÉsznr sek a JÓsa András M zeumban.Kállay FETIICH Nándor:ostromnaplÓ.1945.ja-
Miinzausgaben des FiirstentumsSieben- KristÓf rendjel- és kitÍintetésadománya. nuár 16- februrár19.Sajtőalá rendezteés
bÍirgen.Der Sammlung ,Jng. Constantin CSÚCS Ferenc szobriíszmíÍvész.Sculptor |994.95p.' ill. (A JősaAnd-
Nyíregyhríza' jegyzetekkeleuátta Bándy Gáborné.Bu-
Orghidan".Bucuresti,1994.83 p.,22 t. - Ferenc Csrics. Budapest, 1995.48 p., ill. - rás MrizeumKiadványai'39.)- rec.= NK' dapest,2000.184p. - rec.= Az Erem,57.
rec.= NK, 94-95.1995-96.p.147 rec. = NK, 96-97. 1997-98. p. 197 96-97. 1997-98. p. 196-197. 2 0 0 1 1. .p . 2 3 .
szABT Lajos, H.: A Magyar Éremgyújtók Társszerzóvel
Egyestileteemlékk<inyve. 1969-1999.Bu- - BALoGHNÉ ÁnnÁNvt Hedvig: Réthy
Páncélosmellképek ésa jellegzetestóleltéró
dapest,1999.4l0 p.,ill. - rec.= Az Érem, Lászl6 levelei Hampel Jőzsefhez. = NK,
56.2000.2.p.36. 94-95. 1995-96.p. 97-105.
nóalak III. GordianusviminaciuminaTybronzain
LEÁNIYFALUSI rarotv - NAGY Áaam:a Lász|ő Réthy's Briefe zu seinem
szervezett éremgyilitésKecskeméten Direktore,Jtí.zsef
EGYI MIHÁL IsrvÁu
RTNeszÉru
Hampel
1966_199|.Kecskemét, 199l' 35 p.' ill' - - BALOGHNE ABRANYI Hedvig: Réthy
rec.= Az Erem,50. 1994.2. p. 18. LríszlÓleveleiThallÓczy Lajoshoz.= NK,
96-9'1.1997-98. p. 149-158. A Gomy & Mosch giesseni éremkereske. Tapasztatataink, ismereteinkésa felmertilt
Briefe von LászlÓ Réthy zu Lajos dés 2000' oktőberi rírverési katalőgusának igényekalapjrín a császríreddigismert,,piín-
ThallÓczy. 56l. tételszámaalatt III. Gordianus tÓmege- célos-btisztÖs'' pénzeit az alábbiakszerintkci-
sen megtalálhatÓ nagybronzainál ritkábban zriljtik.
elófordulÓ, páncélos mellképpel ábrázolt |. Elólap:IMPCAES M ANT
pénzekertilt kalapács alá. Leírása a gytíjtók GORDIAI\WSAVG
k rében_ nem indokolatlanul - igen ve- Pikkelypríncélos mellkép,babérkoszonis
gyes fogadtatr4sralelt észavart kelten. Az ér- fó jobbra,a páncélonbalről jobbra lépó
Riividítések Victoria"jobb kezébenkoszoníttart
me pontatlan (figyelmetlen?) megha rozása
is bizonyítja,hogy a kutatásokeredményeiról H tlapP : MSC-OLVIM
Ét Éremtani Lapok Nóalak (Moesia?)chitonbanbal feléfor.
NK NumizmatikaiKcizkiny szÓlő k zlemények, nagyobb gyújtemények
leírásai nem jutrrak el minden esetben az dulvaáll, hajaa fejek réfonva,amelynek
rec. recenzá|ta= ismertette végea váll felélÓg; kezeitbalrÓljobb felé
éremkereskedókhÖz, illetve a gyújtók széles
uíborához. Ezek kijvetkezményekéntalakult
lépóbika ésa jobbről bal felélépóorosz.
* Kóhegyi Mihály munkásságiíről65. sztiletésnapja lán ft'l tt tartja.
alkatmáből l993-as zárőéwelPajor ki az a bizonytalanság' mely a gffitóket az
Szelvényben: AN .I.I.I.
Enikó ijsszeáJlításában
teljesbibliográfiajelentmeg Kecskeméten 1994-ben'Ígymagunk ikonogrrífiai talrílgatrísokhozve7stte. Ez egy.
Irodalom:Pick 79 Abweichung15;Gohl I.
Kóhegyi Mihálynak ebben a k tetbennem szerepló, il]'' azóta megjelentpublikáciÓit résztelŐremutatÓ, amennyiben nagyfoki ér-
gyújttttikegybe.Tanulmányaitésk<inyvismertetéseit deklódésról ad sziímot, másrészt azonban a
[3]42;BoriÓ-Bre koviÓ Í4]2|4:Bakos [5]
egységes
szerkezetben adjukk zre, 184.185:Matin 1.24.1
mivel recenziői cinmagukbantanulmány-éssok esetbenfonásértékúek. pusztrínikonográfiai vizsgálődások alapján
AE l. T mege:19,96g.
t rténó meghatározrás helytelen utakra terel- *29,5 mm (t, őbra)
Átméróje
osszeállította:BaloghnéÁbrányi Hedvig heti a kutatás menetét.
Magríngyújtemény' Bp.
Tudatában vagyrrnk annak' hogy az ebben
a tárgyban megjelent katalÓgusok igen k lt.
ségesekéskis példányszr{muknálfogva szin-
te elérhetetlenek'Így például Martin Ferenc
[l] ilyen tárgy katalÓgusa is csak szúkk r-
ben áll rendelkezésre'
Pick [2] Óta megszokott,hogy mind a hivatá-
kutatÓk a hátlapi típusoknak
sos' mind az aÍlmrtóÍ
l. bra
szentelneknagyobbfrgyelmet,mígaz elólapi áb.
rázo|ásokmeghatr{rozásánál néminagyvonal ság' Feltétleniilfigyelmet érdemela császár port.
nem egy esetben- fóleg nagy ttimegbenelófor. réja.A vimináciumi verde termékeinek tcibb-
dulÓ, jÓrésztkopon, konodá|Ódottdaraboknríl- ségénaz arcmás a koponyaszerkezet néhény
fi gyelhetókmeg.
tényeketnélkiil<izóelképze|ések
ismertjellegzetességét ttikr zi vissza; mere- Martin 1.24.3
[7] 16010). Téves kcivetkeztetéstnem szeret- AE 1.T<imege: 16,80g.
dekeníveló homlok, hosszriorr, valamint az AE 1.Trimege:18,15g.
nénk levonni, azonban rigy véljtik' hogy en- Itmelíije= 30 mm (6. dbra)
elóreugrő felsóajak. fl;ásd: Gordianusmell- Afrnéróje= 29 mm (3. ábra) Bp.
néIaz érettlképnél vésn ki hibáről van sző' Magángyújtemény'
szobra,Louvre). A Victoriával díszítettpán- MagángyÍíjtemény' Bp. PIVS FEL
hasonlő verótó-variáciÓval t bb orozat nem 7, EtőIap: IMP GoRDIAws
célostípusnála kamaszfiri elmerengó,kissé 4. EIóIap:IMPCAES M ANT
készÍilt. AVG
eszményített képmrása a je||emzó'Természe- GORDIANVS AVG Pikkelypríncélosmellkép,babérkoszonís
5'EI.óIap: IMPCAES M ANT
tesena verótótól fÍiggóenmégazonosvésntik Pikkelypríncélosmellképjobbra,babérko. GORDIANVS AVG fó jobbra
esetében is megfigyelhetókkisebbeltérések. szonísfó (a Victoria ábtazo|ása balolda.
Pikkelypáncélos mellkép Victoria nélkiil' H tlap:PMSC-OLVIM
2. ElÓ1ap:IN|PCAES M ANT lon lemaradt,ajobboldali részenrigy tíínik babérkoszonis fó jobbra Mint elsónél
GORDIAI\N/S AVG utÓlagos kísérletttirténta bevésésre,ami Hátlap: PM s c-ol-vIM Szelvényben:ANIII
Mint elsónél. kevéssikeneljrírt) Mint elsónél Irodalom:Bakos 194;Kos-Semrov836
H tlnp:PMSC-OLVIM H tlap:PMSCO-LVIM g.
Szelvényben: ANIII AE 1.T mege:20,22
Mint elsónél. Mint elsónél. hodalom: ktiztiletlen. Átrneroje= 30 mm (7. ábra)
SzelvénybenANIII hodalom:k zÖletlen. AE 1. Ttimege:16,34g. Ltsz.: Io3l|872
MNM Éremtrír.
hodalom:Marnn1.24.2 TÖmege:16'50g. Át'nero;e = 29 mm (5, bra)
AE l. T<imege:.14,04 g. Atrnéróje= 30'5 mm (4. bra) Magríngyííjtemény'Bp.
Atméróje= 29 mm (2. ábra) Magángy jtemény,Bp.
Magrángyííjtemény'Bp.

4. bra
2. bra
Ennél a kibocsátrísnríla vésnrik e|tértaz e|G
3. Elólap: IMP CAES M ANT zó veretek császárportréjátől. A képmrís a
GORDIAI.{VS AVc fent kriz lt érménegy olyan fiatalembert áb-
Mint elsónél. rázol, akit az uralkodrís ésa birodalomért ér-
Hátlap: PMsco-LvIM zett felelósség idó elótt felnótte ér|e|t.Az
Mint elsónéL éremképjobboldali rcszéné|igen jÓl megfi-
Szelvényben:ANIII gyelhetó a hátravetett paludamenfum. Ez a
kodalom: Kos-Semrovgl a69; sematikus, de mégis kiemelt ábnízolrísa t b-
bi práncélosmellképnél csak semmitrnondÓ,
karéjszerúen vésett csíknak túnik. Ilyen
hangs lyozott - a páncélos metlképekenjÓl
megfigyelhetó - háton viselt paludamenfu-
mot csakjőval késóbb, Aurelianus, Tacitus és
Florianus p&wénnén talrílhafunk. Medalio-
non viszont esetenként elófordul' (P1.
Gordianus Pius egyik medalionjiín is' Fiorelli
7. bra
Az arc megmintánásaa4. sorsziímnálleíttak-
5. ábra
hoz hasonlÓ, lágyabb tőnusokkal ' s ez az aÍc-
Ennél a típusniáljellemzó, hogy a vésn k
képjellemzó a viminaciumi negyedik évben
az arcvonások élességét visszafogva mintáu-
késztilt példrínyokra is. Ne tévesszen meg
ta meg a csiászárt.
senkit a piíncélt lecsatolÓ heveder hiánya'
6.ElőIap: IMPCAES M ANT
ugyanis a harmadik századtő| t bb alkalom-
GORDIAI.N/S AVG
mal sodrony ésaprÓpikkelyes práncélingetvi-
Mint <ittidiknél
seltek a rőmai katonák , így itt a császiírt va-
H tlap: PM S CO-LVIM
lÓszínííleg ilyen páncélin gben ábráaoltÁk.
Mint elsónél.
Szelvényben: ANIII Korabeli centurio és signifer ábriázoláson
kodalom: kiiz letlen. gyakmn láttato ez a viselet. (Lásd: Marcus
Aurelius diadaloszlopát) NyilvrínvalÓan nem
traberárÓl van tehát szÓ. mint azt Martin
|.34.t téte|énéIhatározottan állította.
8.Elő1ap: IMP GORDIAI.WS PIVS FEL
AVG
Pikkelypríncélos mellkép, babérkoszonis
fójobbra.
Hátlap:Pls,4s C-oLVIM

10 11
 ffi
Mint elsónél.
Szelvényben:AnIII
Irodalom:Kos-Semrov536,609,6lO
AE l. Trimege:16,99
g.
Atmérójex 29 mm (8. bra)
Magángyújtemény,Bp.
ll. bra
9. bra 10. bra Nem mehetiinkel szÓ nélktilaz elólapi áb-
|0. ElóIap: IMPGoRDlANvs PIVS 12. Elólap: IMP CAES M ANT melletsem.Martin idegenarcrífér|r-
rrázolrís
FELAVG GORDIAI\WS A nekjellemzia csiísziírifót, amint,,terhesnek''
Mint nyolcadiknál. Mint tizenegyediknél az allegorikusnóalakot,ésez sajnosígyé|a
Hátlap:PM s co-LvIM Hdtlap: PM S CO-LVIM k ztudatbanis. Bríre képegybevetése az el&
Mint elsŐnél Mint tizenegyediknél zó pénzeY'rÉ| tárgyaltakkalnem tínik lehet-
8. bra S z e l v é n y b e n : AI INI I Szelvényben: AN'I. ségesnek, az a meglátásunk'hogy a császár
Bár ritkábban élethíí portréis elófordul, a Irodalom:Kos-Semrov850 Irodalom: Pick 7l Abweichung 15; Borié- sajátságosfiziognőmiaijegyei énékelhetó-
császiírtlegt bb esetbenidegenarccal,kora- AE 1 (Nincsfotőnk) Bre5koviÓ 2; Kos-Semrov l l ek. ValőszínŰIeg egy,a realisztikusarcmás-
vénmodorbanábr6ao|tík.Ennéla kibocsá- Eddigi megfigyeléseink ktil<inféle
elŐlapiáb- AE l. (Nincs fotőnk) oktÓl eltéró'hivatalosanelvrírtudvari kép-
rázolásoka vonatkoztak.Biírértelemszerúen Az allegorikus alaknak a termékenységisten- mást láthatunk.Ennek a viminaciumi ffnz-
tiísnií]
a mellképetigen keskenyremintázták,
ezeknéla pénzeknél sem elhanyagolhatÓaz nójévé,illetve ríldottállapotban lévó császrír- nekez ajellegzetesarcábriízolásameglehetó-
a kétpikkelyes tagotdíszeshevederrellecsa-
elŐlapi császárképmás,a k<ivetkezókbena nóvét rténóminósítésekitaláciÓ. Avésn<ika sen egybeesika nuárfent említettGordianus
tolva ábrázolták.Érdekesmődon Martin Fe-
hátlaponábrázolt,a tipikustől eltérónóalak. nóalakot életszerÍÍenmintázta meg' Ezze| medalion(I2, bra) portréjával'amely _
renc ezt a kétségkívtilpríncélosábrázolástis rÓl esik szÓ.
E hátlapi alkotástilletóen meg- kapcsolatban foglakoznunk kell a nói ábrá- bár az6hríu;o|ásmúvészibb _ nagyhasonlG
trabeának vélte, holott a Kecskés gyújte- jegyzsndí,
hogy Martin Ferenc [8] pick 70. zoliís viseletével.A chiton fcildig éró vagy ságot mutataz említettpénzze|.Ehhez kap-
ményben|évó,jő fenntartásrí példányta sorszám nagybronzával
kapcsolatos elméle- tetszólegesen hosszabb, fóleg a giirtig hatás csolÓdÓan idézzijkLaura Breglia [10] kiválÓ
helyszínen tanulmiányozhatta.(Lásd: 1.27.I) tétBakos MiklÓs
[9] egyértelmííen tisztáata, alatt állÓ tert.iletekenviselt ruházat, melyet a múvészetttirténésznek a medalionrÓl k z<ilt
[A trabeak ztudottana clamysraeÍnlékezte- ezérta verettelcsak érintólegesenfoglalko.
tó (t bbnyireGeniusésJupiterviselete)de- zunk. Figyelmtinket rÓmai nók is kedveltek és hordtak. Az alak gondolatair,'A'vonalaktompítottabbak' a ki-
magáraa jelenségre, a magasságát meghaladÓ hossztiságti chitont, i|I(nn,ez az u-
réksz<ig alakrikeskenytoga'] választottaknemességéhez
kérdéses nŐa|akairányítjuk. Mielótt a lehet- - oly mértékben'hogy a |ábat eltakarja _
9. Elólap: IMP GORDIANVS PIVS FEL ségesokokatvizsgrílnánk,nézziikmeg pén- con is kifejezódik.''Viminaciumiviszonylat-
a feljebb emelték, wel rtigzítették,majd a fe- ban.az ottanielvárásokhozmértenezt az a|-
AVG zeket,il|etvehátlapifelirat-változataikat.
Mint hetediknél lesleget visszarendezték,s az egy t'bl.'t (si. kotrástmi is gondos,értékes munkánaktart-
11,El,ölap:IMP cAEs M ANT
H tlap:PMSC-OLVIM nus) alkotott.Bóségénél fogva a ruha <ivalat-
GOR.DIANVS A
Mint elsónél ti részeráncokban hullott a|á, a nó alakjához
A császár príncélban paludamenfummal,
Szelvényben:ANIIII igazodva' A tárgyalt pénzen|év6ábrázo|ísra
babérkoszorus fó jobbra _ hasonlÓsága folytán _ nagyszerúpelda a
Irodalom:Bakos 223; BorioeBreikovia H tlap:PMSC-OLVIM
343; Kos-Semrov836, 854, 855: Martin Louvre.ban lévŐ Antonia szobor, vagy a Fi.
A nóalak chitonbanbal feléfordulva' test-
1.34.1 renzébentalálhatÓ RTmai nó c. márviínyszo.
stílyátjobb lábára helyezve,jobb csípójét
AE l. Trim{ge:19,40g. kidiillesztveá||;kezéta legiÓkatjelképezó bor (11. bra). A kopott peldányokon lévó
AtÍnéróje = 3l mm (9,dbra) állatok feletttartja nóábrrízolrís valÓban megtévesztó, a viíran-
Magángyííjtemény, Bp. Szelvényben: AN.I. dÓs anya képzetétkelti. Összességébenazon.
kodalom:Kos-Semrov3,I 3 ban ezeknél az érméknélegyszerúen anÓl
AE l. T mege:17,88g. van szÓ, hogy a vésn<ik múvészibbábrázolást
Atrnérójex 29 mm (10. bra) készített,igényesebb munkát végzott. 12. bra

12 13
juk. Végezettillesz<igezhetjiik,hogy ez a so. ben nagy valÓszínííséggelríllíthatő' hogy a Zusammenfassung
rozat_ ktil<inb<izósége ellenére- a Pick Pick 70-hez besorolt nagybronzot is az is- Die Autoren ordneten die Grossbronzen von Gordian III. Viminacium auf welchen der Kaiser
71-nélleírt kibocsátások kcizétartozik. Egy. mertetettoénzek vésntjkekészítette. am Brusbild in Panzer abgebildet ist. - Die realistische Darstellung der Frauengestaltenauf
der Prágungserie des ersten Jatnes weichen vom gewohnter Typ ab' die Autoren versuchen
sachmássigeBegrundung zu finden.
Jegyzetek
[1] Martin Ferenc: Colonial Prágungen aus Moesia Superior und Dacia' Budapest, 1992.
Summary
(Lásd Martin). 2.l' 3|, 33, 34, 36' old. 1. tábla
Authors categorised the armoured busts on the Viminacium large bronzes of Gordianus III.
[2] Pick, Berendt: Die antiken Miinzen Nordgriechenlands.Band I. Dacien und Moesien. Ber- Furthermore, they try to give an interpretation to the formation of the comparatively real
lin' l898. (Lásd Pick) 3| , 32, 34. o\d' female figure issued in the first year series.
[3] Gohl odcin: Daciai ésmoesiai pénzek.NK, 5. 1906. (Lásd Gohl I.) 77. old.
[4] BoriS-Bre koviÓ, Bojana: Coins of Viminacium in the Collection of SvetoziírSt. Dusanic. Kiinyvísmertetés
Belgrad' 1976' (Lásd Bori6-Bre5kovié).36,44' 49. old. IV, xVuL, XXVII. tábla
[5] Bakos Miklős: Sylloge Nummorum Graecorum Hungary. Budapest Magyar Nemzeti Mri. Bernhard Prokisch: Die Rtimischen Miinzen des Oberiisterreichischen
zeum Vol. II. Dacia - Moesia Superior. Milano, 1994' (Lásd Bakos) Landesmuseums in Linz (Genera|sammlung). Wien |998.2l7 o|d. 15 tríbla

[6] Kos, Peter - Semrov, Andrej: Sylloge Nummorum Graecorum Slovenia. Ljubtjana H.Cohenalapvetó éssokéltizedig szeltéhn használtkatalÓgusa még a mriltszÍaadkónptÁján je|ent
meg.AzÓtaa m zeu.
Narodni Muzej. Vol. III. Moesia Superior Collection Kecskés.Part l . Viminacium /nos l - mokban mérlretetleniil
felszaprodott aromaiéremanyag ésezel lényegében vált.A nemzetk
áttekinthetetlenné zi iiszefogást
2381/ Milano, |996. ILásd Kos-Semrov/ I, XXIV XXVII, XXXI, XxxII, )(LII' XLIil. igénylő tudományos feldolgozás nemvalÓsíthatÓ megegységes leíroszempontok Eztmindenki
nélkiil. blána,decsakaz1950-
tÁbla esévekben kezdte ktirvonalami rendszeÉt Robert G bl aNZhasábjain, l970.ben $ig az0sztník Tudományos Akadémiának
[7] Fiorelli, Giuseppe: catalogo del Museo Nazionale di Napoli. Medagliere - Monete aztazelóterjesztést hogyazonzágvalamennyi
tette, k zgyújteményének anyagáthiliinsoroatban dolgozaík fel.Miutrínabé.
romane. Vol. I-il. Napoli, 1870-7I ' /Elólap: IMP GORDIANVS PIvs FELX AVG Príncé- csiegyetem numizmatikai tanszékének is vezetójevolt,tanítványaibol kineveltegygárdát, amelyagerincét képzte afeldolgo
z{snak (Franziska Dick,Barbara Czurda' Wolfgang Roswitha
Saivert, Denk,Michael Almm). Az akadémia felkaroltaGtiblel.
los mellkép, babérkoszorrisfó jobbra. Hátlap: TR-AIECTVS AVG Bal feléhaladÓ hajőn
képzelését ésaz anyagi alapt is megteremtette a TNRBfihesaurus Nummorum Romanorum etByzantinorum) sorozatnak,
hat fó evezós ésnégy katona hadijeleket tartanak, a hajÓ alan - a szelvényben - delfrnek./
amelynek immiír a t0.k tetéttaÍtjuk keziirrkben.
ElsÓ1ént azosztÍrík koto$orok (Gtittweig,Klo$emeuburg, Kremsmtinster, St.
[8] Martin Ferenc: Egy tévesenbesorolt vimináciumi kolonirílispénz.Az Érem,43. 1987'2. a hallgatÓk'
akik
PaulimLawanttal, Wilhering, Zwettl) tároltaanyagot dolgoztiík felG bl feltigyelete
alandiplomamunkaként
l-3. oldal
azÓtaazosztrák Ókorinumizmatika derékhadát képezik. Igyekeztek aleírásokataSNG(Sylloge Nurnmonrm Graecorum) rend.
[9] Bakos Miklős: HozzászőIás Martin Ferenc ,Egy tévesenbesorolt vimináciumi koloniális kőteteinem mereven alkalmazon sémákat hasmálnak, ha.
szeÉhez idomítani, de nem vették átazt szolgaimdon, s6ta TNRB
pénz''címíícikkéhez. AzÉrem,46. |99O.l. 8-9. oldal rajtaafeldolgozandÓ anyag Kvárralmainak megfelelóen'
nemmindig finomítottak
[l0] Breglia, Laura: L'Arte romana nelle monete dell'eta imperiale. Milano, 1968. 186. oldal Ezrjnal alinzimrizeum tÖrzsanyagáttették ktizzé.
A kÖtetlrezazazőtaelhunyt R.G blírtigenriividelőszÓt. Sokkal lényegesebb
számunka a feldolgozÓ által sszefoglaltgyüjtemén1'trténet, amelyból megtudjuk' hogy1833őtagyíjtiku antikanyagot,
Irod.alom amely . lényegében aMagyar Nemzeti Mrizeurnhoz hasonlÓan . saámos magángfiteménnyel ésadonnnyalgyarapodott. A szo
Wecxen JTzsnn - Honv,,iru BelÁzs: RÓmai régiségek. Budapest é.n. kásostÖrtenet, amelyet legfeljebbazszínez, hogyatrírsulatitagdíjat régipnzel islehetett teljesíteni.
JÁMson Gytncy - KEMENEs II-rÍs:RÓmai régiségek. Budapest 1932. Azegyes ffiteményórÖk dic$retes szorgalommal vezenék alelt.írktinyveket,
sótegyes darabok k zléséreisvállalkoztak.A má.
Pecz Vrl,ros (szrm.): Tkori Lexikon I-II. k tet. Budapest 1904. sodikvilágháboni idejénugyan hil nb á helyekre k lt ztettékamrizeum anyagát,deazvégl ismegmamdt ésvisszakerlilt
ere.
Grnra JTZSEF.:ArÓmaiak tdrténete.Budapest 1899. detihelyére. A gyíjteményjelenlegi gondozőjának szorgalmát, hozaíértésétdicsériazelóttiinkfekvómunka.
A III.fejezetben pntosésaprÓlékos kapunk
eligazítrást akatalÓgus használatárÓl. azFMRD(DieFundmtinzen
A katalrígus der
WBssrER, GneHav: The Roman imperial army. London 1969.
r mischen hit in Deutschland) rendszeÉt kiiveti,
kimondottan azé( bogy ezzelaz sszehasonlítástmegktinnyítse.Sajnos alin.
Clveno, M, RpHnno: lrs costumes des peuples anciens.Paris 1887.
zi somzat valamennyi darabja lelÓlrely Az egyébkéntjÓ
nélki'ili. minóség ábrákkal kisséfukaron bántakésakiválaszÉs szem-
FhLKE, JAcoB VoN: Helleas und Rom. Stuttsart é.n.
pntjaisemmindig világosak.Az 5l 57darabot tartalmazÓkatalÓgusbÓl aligogyt'tde jelenikmegképn.Nyilvánazoszttákok
ff nzeszsákja semkimeíthetetlen.
Htiltis kcjszÖnetiinkPandur Ildikonak az olasz irodalom fordít s ért.
Köhegi Miluóly
FotÓ: Nagy Zolt n

I4 15

I,{yíltkérdések
SzentIstván obulusdnakkora-
beli utdnveretei kririil
Ktss GÁson
Szent István (997-l038) obulusának korabeli
u ínveretei a gyújtói gyakorlatban nemigen
fordulnak eló. A nagy gyííjtemények példá-
nyai észak-eurÓpaileletekból kertiltek eló' il-
|etve tisztiízatlaneredetííek.Az itt ktizlésre
kertilŐ vizsgálati eredményekkétségessé te-
szik' hogy minden esetbenhelytrí|lÓ-ea ma-
gyar numizmatika álláspontja a nevezett
utánzatok eredetétésforgalmát illetóen. Két,
az utiínveretekktirébeutalt érme vizsgálata
szemlélteti,hogy milyen mélyre nyrilnak a
magyal pénzveréskezdeteivel kapcsolatos
bizonytalanságok.
Mely vereteketsoroljuk I. Istvrínobulusá-
nak (CNH I. l' Huszír l.) utrínvereteikcizé?
Huszrír katalőgusában az 5. sz. alatt eztist-
pénz-utánveretcímszÓniíl a kcivetkezó ma-
gyaráaatál|'.'Á t kéletlentechnika ésa zava-
ros kcirirat árulja el az utánveretet.'' Gedai
sokkal szigonibb ésA magyar pénzverés kez.
dete címíikicnyvében gy fogalmaz, hogy''A
magyar utiínveretekfelismeréseméga kciny-
nyebb feladatok ktizé tartozik, Ennek oka'
hogy a magyar király kibocsátásai, az erede-
ti magyar pénz felirata és ábrája mindenkor
tiszta' világos, soha sincs sem betÍíkihagyás,
R gt n itt hadd jegyezzem
sem betÍíttibblet.''
meg' hogy az ily mÓdon meghrizottválasztÓ.
vonal inkább eszmei igényt,mintsem a gya.
korlatban hpználhatÓ tmutatást jelent,
amelynek segítségévelaz eredeti darabokat
meg lehet Kilcinbciztetni a kíséróveretektől.
A gyújtói gyakorlatbÓl szrímosolyan CNH I.
l. variiínsismert, amelynek legendájabetííhi-
iányosvagy betút bbletes.Ismerek olyan da-
t6
l
helyes besoroláshoz azonban csak a verés-
technika, az érmeképés a felirat, mint egy-
ség'valamint a reguliírisveretektól valő elté.
résekértelemszeríí elemzésesegíthethozzá.
Vegytik szemtigyre az elsóként bemuta-
tásra kertiló utiínveretet!
A szokatlan mÓdon hullámos, peremktjzel-
ben t<ibbhelyen gyengénkivert érmeátméró. 3. tíbra
je 18 mm, s lya pedig 0,77 g. Anyaga szem-
mel láthatőan jÓ eztist. Az érmeképmindkét hetó ellaposodásamiatt nem láthatő.
oldalon azonos: k zépennagy, egyenlószáru Az R-nek az eredetidarabokon megfigyel-
kereszt egy-egy ékkel a kereszt sarkaiban,a hetó jellegzetes szerkesztésea vizsgált vere-
szélénkét kir k<izijttkc'riratta|.Az sszbe. ten sajnos nem ellenórizhetó' mert az érintett
nyomás kimondottan kedvezó: A gyringyk - helyen a verésannyira gyenge, hogy a vona-
L bra 2. tibra
rcik és a vonalkÖrik a megfeleló legendával laknak rnégcsak nyomai sem fedezhetók fel'
rabot is' amelyen egy előlapi k<imegyedsz - vannak piírosítva(elólap-hátlap), az ékek a A kcizponti kereszt meghosszabbítottszrírai-
vege a hátlap megfeleló helyénjelenik meg. kereszt sarkaibanvalőban ékekésnem voná. nak bektjtésea k riratba teljesenmegfelel az
Az emberi munka mindig magában rejti a té. sok vagy egyéb alakzatok' és még csak az eredeti érmékenláthatő koriratszerkesztés.
vesztéslehetóségét. egyes betííkmegformálása sem mutat - leg- nek, a legenda térbeosztásapédigátlagon fe-
A bemutatandÓ,feltételezésszerinti után- alábbis az elólapon - kÍ.iln<isebbfeltíínósé- liilien egyenletes. Az elólap alapjrínaz ap-
veretek vizsgálata soriín kép. és kciriratele- get. lrgfeljebb a betÍíketalkotő vonalak dur- rőbb eltérésekellenéresem lehetne nyomős
meket hasonlítoktjssze az eredeti típuson,a vábbak, szélesebbek és laposabbak' nem érvvelindokolni azt, hogy az érmeutiínveret
CNH I. l.en szereplókkel (1. bra). A CNH olyarr keskeny ésélesgerincÍíek,mint az ere- (3. ábra).
I' l. hátlapi legendájának írásmÓdja erósen deti veretek legttibbjén' Az egyes betÍík Az érmehátlapjrírÓlalkotottbenyomás ha-
eltér attÓl, amit az elólapon használt betÍík azonban éppen gy' mint a CNH I. l-en pon. sonlÓ, mint az e|6|apérő|. A kétvonalkcir k<i-
megformálása alapjrínelvrírnránk.Mivel az coltak. zéhe|yezett hátoldali korirat az, ami fejtt'rést
utánveretek leírása ezekre az eltérésekeis Az elólap legendája kétgy ngyk r k z tt okoz. A sz<ivegkezdókis kereszttól jobbra'
részletesenkitér,a 2' brán bemutatom egy helyezkedik el és hibátlan: STEPHANVS amelyeta szokásos mődon a kcizpontikereszt
néhányévtizedde|késóbbvert dénrír A' And- REX +. A szővégeken hiányző egy-egy pont szovegmezóbe ny lÓ meghosszabbításának
rás (1047-|060) cNH I. 11./ hátlapját is' ésa kétfordítvarajzolt S bet igazoltan kirá- kis vízszintesvonalkával t rténóáth zásával
amelyen a ktjrirat miír,,helyesen''szerepel. helyén
lyi vereteken is elófordul. A P betŰ ftiggóle- illítottak eló, a kcirirat elsó betííjének
Az eredeti érmékelólapján éshátlapjránsze- ges szára ugyan nem szakad meg a betíííves S betú láthatő cgy hossz ra nyrijtott, lapos
replŐ szcivegekírásmÓdjának sszehasonlítá- vonalrínakkétvégek<iz<itt, mint csaknem va- hiáromsz<igre fektetve| Az érme képe, szer-
sa, az elÉrésekelemzéseésa lehetségesma- lamennyi eredeti darabon (lásd l. ábra), de kesztéseésaz e|6|aplegendája alapján eddig
gyarázatok megkereséseazonban nem tiírgya ismertink olyan CNH I. l-et is, amelyen ez a királyi veretnek tÍínŐdarab az általánosan ér-
ennek a cikknek. P hasonlÓ rajzolat . Ugy tíínik'hogy az A be. vényestilŐfelfogás szeint ezzel egy csapásra
A bevezetó sorok ugyan nem adnak olyan tútegyszerúenvízszintes fedó vonás nélkÍil utiínveretté válik. Vagy mégsem?
elóírásokata kezi.inkbe,amelyek segítségével poncoltiík.Ez a betííkialakításábanlényeges A k<ivetkezó betíí,amely a ktizponti ke-
az utiánvereteket az eredetiérméktólegyértel- eltéréstjelentene, mert valamennyi ismert reszt jobbo|dali vízszintes meghosszabbított
mííen meg tudnánk ki'il<inb ztetni, az azon- eredeti érménaz ezen a helyen á|I A-tvíz- épiilt,szinténjÓl láthatő: egy T. Nem
szrírríra
ban nyilvánvalÓ' hogy a ,,szabványJegendá. szintes tetóvonallal ábrrázoltrík'Az eltérés ktivetel ktil n sebb fantáziát, hogy a ktime-
től''' a STEPHANVS REX / REGIA cIvI- azonbankérdéses. lrhet, hogy a hirínyoltvo- gyed szcivegétvisszafelé,jobbrÓl balra olvas-
TAs -től valő mindennemÍí gyan s' A
eltérés nás csupán a veretnek a képenis jől érzékel- va a TVS (=TAS) szÓtaghoz jussunk. (Az A
T7

betÍíta szabviíny.kriratbanis _ lásd l. ábra _
csÚcsára állított hríromszcig helyettesíti a
civiTAS szőban.) Ez pedig mrírmegfelel az
elvrírásoknak,ha a hátoldalon retrográd le.
gendrítfeltételezÍink.Visszafelé haladő k r-
irattal gyakran találkozunk az elismerten ere-
deti vereteken is; a két utolsÓ betúegymás
fcilé helyezése azonban egyediilállő lenne.
Még egy érdekességet felfedezhettinkebben
a ktimegyedben:egy kis x.et a szclvegvégén.
(Ez a nehezen magyará;'hatőjel Szent Istviín
valamennyi obulusrínmegtalálhatÓ.) Az ap-
rőcska betíítugyanrigy állítottríkeló, mint az
eredeti veretek legttibbjén:az S felsó ívének
egyenesen meghosszabbítottvonalát áthriz-
va, (Az l. ábrán ez az x viszonylag nagy és
az S betÍító|elktil nítve ábrazo|ták'.)
Ha a teljes kciriratotjobbrÓl balra olvassuk'
az elsó két térnegyedbena kcivetkezó betÍí-
sort viszonylag ktinnyen ki lehet olvasni:
GESASIP. A G betúa CNH I. l. hátlapjárÓl
ismert formában láthatő. Két elembÓ1áll: egy
fuggőleges egyenesból, ame|ynek kb. egy-
harmadát balra a vízszintesig megt rték és
egy kis jobbra nyílt félkc'rbÓ1'arne|ye víz-
szintes végét leli ktjrÍil.(futkábbak azok a
darabok,amelyeken - mint a2" ítbrán_ az e|-
sókéntemlítettele|naz l -es szárnjegyhezha-
sonlít,vagy amelyeken - mint az 1. ábrán _
az l-es ferde zász|őja a fiiggÓ1egeshezjőval
annak cs csa alatt csatlakozik.) Az A egysze-
rÍí'hríromegyenes vonásből áll: a terpesztett
szíraibÓl és az azokat kb. félmagasságban
Összek tŐ vízszintesegyenesból. A betÍíta|a-
posan megvizsgálva kitíínik,hogy a bal szá-
rának felsó végétegynegyedik, rcividke vo.
nal megt ri. Lehet, hogy ez a kis vonás a víz-
szintes fedóvq|alat helyettesíti,amely az ere.
deti kciriratok elsó A betÍíjén minden esetben
megtaltílhatő.
A G-t ésaz elsó S betííthelyesen rajzoltrák;
az E, a második S és a P betÍíttik<irkép.Az
A-t a feje tetejéreállítottrík(talrín,hogy a su.
l8
l
gárirránybanrágulÓ térbenjobban illeszked-
jen)' a P+ pedig a k<izponti kereszt lefelé
meghosszabbítottszríráből és egy k<irívbÓ1
ál|ítotuíkeló. A leírtbetÍíkuuínegyenlósziíru
keresztetlátunk, majd egy kis, a sz<ivegmezó
magasságiínakcsuprínfeléig nyrílÓ, nehezerr
éftelmezhetó,leginkább a,,szabviíny''-ktjr-
iratbanszerepló C-re hasonlítÓalakzat k<jvet.
kezik. Az ez után kivehetó elsó betÍíig,a mrír
leírtT-ig' a verésnagyon gyenge, az érmete-
Itileteszinte teljesen sima. A szabad térele-
gendó lenne egy betííre'A kis C ésa kereszt
bal sziíraf l<ittelmosődott vonalnyomok lát.
hatÓk. A teljes visszafeléírtlegenda a k<ivet-
kezó sz<iveget mutatja:GESASIP+...TAS.
Annak a 73 leírásnakés60 képnekaz ala-
pos átnézése - amelyeket Gedai a miár em.
lítettmíívébenSzent Istviínpénzeinekután-
vereteiról ktiz<il- meglepó fejleménytho-
zott. Ak z tt a 7l utiínveretkoz tt, amelyet
a kÖnyv a CNH I. l -gyel hoz kapcsolatba,az
esetenkéntnehezen felismerbetó fényképek
és a kdriratok nyomdatechnikai kozlésének
pontatlanságaiellenéretalá|tam <itolyan ér-
mét,amelyek legendájanagyfokri hasonlősá-
got mutatotta vizsgált darabéval.Azt a dara-
bot' amelyik a kciriratának leirása alapján a
legnagyobb fokri egyezéstmutatta uz énér-
mémmel (Utánveretek 44. sz,, Stockholrn,
Kungl Myntkabinettet),képhíjánugyan nem
tudramellenórizni, de hiírmatsikertilt megte-
kintenem a Magyar Nemzeti Mrizeum Érem-
tárában (tJtánveretek 13, 16' és 2l. sz.) és
egy példányről (Utrínveretek4l. sz', Stock-
holm, Kungl Myntkabinettet) pedig a fény.
képolyan jő' hogy minden kétséget kizrírÓan
megríllapíthattam:a Gedai által kijz<'lt tjt ér-
ménésaz éndarabomon is a mértéktartÓel.
viírások és a mindenkori felismerhetóség
szabta határokon beltil helyes elólapi
STEPHANVS REX kcirirat mellett a hátla-
pon betíírÓ1-betÍíre egyezóen ugyanaz a le-
genda szerepel' mégpediglegalább t kiil n-
bozó v er 6t6-v á|tozatban!
sikeriilt a hátlap
Az tit tij veret segítségével
k<iriratát egyértelmííen r gzíteni a
GESASIP+ETAS alakban. Feltúnó, hogy a
minden érménjobbről balra haladÓ hátlapi
legendát hiíromesetbenugyancsak rerográd
elólapi ktirirattal pr{rosítottrík.
Elismerten ki-
rályi magyar veretkéntkezelt érméncsak egy
esetben találkozunk jobbrÓl balra írt
STEPHANVS REX - legendával (CNH I.
4.).Ezen a darabon azonban a másik oldalon
is ugyanezt a kÖriratot olvashatjuk' ott miír
azonban balrÓl jobbra' a,"helyes'' irrínyban.
Anélktil' hogy a lalált GESASIP+ETAS
betúsort megkísérelnémérte|mezni,két iz.
galmas kérdésis felmertil:
l. Beszélhettink-eI. István obulusának
utínzatáről?
2. Idegen utánveretnek kell-e tekinteniink
a darabot?
A viílasztaz elsó kérdésrehadd vezessem
be két jabb kérdéssel:Elképzelhetó-e'hogy
a másolÓ egy érmeegyik oldalát sziímosve-
rótó-változaton hibátlanul átvegye, a mási-
kon pedig durva hibákat kcivessenel' ill. egy
légból kapott szÓveget ismételgessen?Nem
sokkal meggyóz6bb-e az a magyarázaÍ,
amely szerint a veróttjvek készítójea másik
oldalon is gondosan és pontosan dolgozott'
csak éppen a hátlapon más legendát akart
megjeleníteni?olyan értelembenvett utián.
zatrÓl, amely a másolandÓ darab lehetóleg
pontos visszaadására t<jrekszik,nem beszél-
hettink. A vizsgált érme hátoldalán nállő
k.irirat áll' amely csak szerkesztésében ésaz
egyes betÍÍkmegformálásában mulat rokon-
ságot a CNH I. l. hátlapi legendájával.
Azokataz érveket'amelyek egy olyan ide-
gen utánveret mellett vagy ellen szÓlnak,
ame|y az elólap ktiriratát csupián ''rnrírkajel.
zésként''veszi át, de a hátoldalt mr{r nríllőan
alakítja'gondosan mérlegelnikell. E mel|ett
a feltevésmellett elsósorban az ismert lelóhe-
lyíídarabok észak-eurőpai szfumazása sző|; a
magukon az érmékentalrílhatÓjellegzetessé-
gek inkább a másik irányba mutatnak.
A verŐtÓvek készítójevalőszínííleg jobbről
ba|ra írt.Aligha képzelhetó el, hogy egy k r-
irat írásjelektorlt1dásávalkezdódjtin' mint ez
a vizsgrilt érmehátlapjrínbalrÓI jobbra hala-
dÓ szÖvegeseténlenne. Ha csak a verótó ké-
szítójénekírásértelmezésében egy hossz ra
nyríjtotthiíromszog n fekvó S betÍínem je-
lent sem torlÓdást, sem valami szokatlant.
Ezt a lehetóségetsem szabad teljesenkiziími,
hiszen a bemutatottpeldrínyoneléglett volna
a hely arra, hogy egy feltil zrírtV betútésegy
S.et a vésn<ik egymás mcllé be|yezzene|.Az
írástehátjobbrÓl balra halad és/vagyínásjele-
ket helyez helyhiríny kényszerenélktil egy-
más f lé. A l l. sz. elejénÉszak-Eurőpában
elsósorban németésangol érméket másoltak.
Megfigyelhetók ezek a jelenségekmás észa.
ki veret vagy más Észak.EurÓpában késztilt
korabeli kíséró veret ktirirauában is? Feltil
zrírtV betÍíkés szővegzár(s (vagy indítő?) kis
x.ek aligba fordulnak elŐ <inállőészakivere-
ten. Választ ezekfe a kérdésekrecsak alapos
kutatÓmunka eredményekéntvfuhatunk.
Annak a kérdésnekaz eld ntésére,hogy
idegen utánveretról kell-e beszélntinkvagy
Szent István obulusrínakrij típusávalállunk-e
szembe' d ntójelentóségíílenne, ha siker l-
ne kimutatni magyar leletból is a leírtérmetí-
pust. AMagyar Nenrzeti M zeum gyíÍjtemé-
nyében lévó darabok eredetétma miír nem
lehet leletek mélységéig visszavezetni.Az én
darabom eredete is bizonytalan; éremkeres.
kedótÓ,l sziírmazik.
Ha a darab magyar leletbÓ1 t rténó kimu-
tatásanem is sikerÍ'ilne,az mégnem jelenthe-
ti az idegen eredet bizonyítását.I. Istviínma
cNH I. o-kéntjegyzett' LANCEA TEGIS /
REGIA CIVITAS k<iriratridénarjátis hosszrí
ideig csak ktilf<ildról'Danneberg l706/a-ként
ismerttik. A kizrírőlag ',exportra'', vagy a tá-
volsási kereskedelem sziímiírakészítettér-
I9
 mék ma sem ismeretlenek.KtilÖnÖsenakkor
kell veltik sziímolni,ha belf ldi forgalmuka
a belgazdaság fejlettségébóladÓdőan nincs
igény.
A második érme futÓ ránézésrekevésbé
tíÍnikizgalmasnak, hiszen még csak Szent
Istviín nevével sem taliílkozunk rajta' De a
látszat csal: a veret fantasztikusnaktrínó sei-
tésekread uímpontot.
A szemlátomástjő eztistból vert daIab hul-
Iámos' átméróje l7,rnm, srilya pedig 0,67 g.
Az érmeképa jellemzó egyenlósziíru kciz.
ponti keresztetmutatjaegy-egy ékkel a négy
sarkában. Annak ellenére'hogy a k<irirataz
érme mindkét olda|rín gyakorlatilag meg-
egyezik, a szokásos mődon - aszovegmezít
hatr{rolő kc'rclk kialakítrísával- megktilÖn.
b ztettékaz elólapot ésa hátlapot. A legenda
az elólapon kétgy ngykcir k z tt, a hát|apon
pedig kétvonalk<irkcizcitthalad.
A kcizponti kereszt két szomszédosszárát
mindkétoldalon meghosszabbítottáka kt-ilsó
peremk<irig.Ha a darabotrigy fordítjuk,hogy
az egyik meghosszabbításfelfelé, a másik
pedig balra mutasson,akkor a felfeléirányu-
lÓ meghosszabbítríst a sztivegmezó kcizepén
htizott kis vízszintesselkeresztté,a baloldalit
pedig a csricsára helyezett' mindkét végén
derékszcigbenmegt rt egyenessel T betíívé
formáltrík.A ktizponti kereszt kciriratbatcirté-
nó bekcitése azonos mÓdon t<irtént,mint
szent Istviín obulusainak esetébenilásd l.
ábra).Az egyes betííkáltalánosságbanhason-
lÓ benyomást keltenek, mint a miír megvizs.
giílt darabon. Poncolással késziiltek ésktil<j-
n sen a hátoldalon durva' kissészélesresike-
riilt vonalakből ál|nak(4. bra).
Vegytik szemiigyre a két oldal k riratait,
az egyes betííkét
ésazok elemeit! Rcigtcinfel-
tÍÍnik'hogy az elólapon és a hátlapon egy-
aránt néhányaprÓbb eltéréstóleltekintve az I.
IstviínobulusiínakhátlapjrárÓ|ismert legenda
- REGIA CIVITAS - szerepel. Az elólapon
20
4. tibra
fent, a kis kereszttól jobbra, az elsó helyen
egy T betííá||, Ezt k<lvetiegy E majd egy
hossz ra ny jtott, de a szokásos elemekból
állÓ (lásd az e|ózö érmehátlapi legendájrínak
leírását)G jtin. Az ez utiínktivetkezí I még
jÓl láthatő, de a mcig tte iillő, részbenelmo-
sÓdott írásjel miír nehezen értelmezhetó.
Legiobban egy A-bÓl ésE-ból sszeiíllítottli.
gat riírahasonlít'Az elsó kétktimegyed vé-
géreérvekísérelhedtikmeg a betÍísor kiolva-
sását! Egy nagy biztonsággal helyes olvasási
lehetóségszerint TEcIA.t kapunk. Az elsó T
ellentmond az elvétÍ. REGIA-nak. VizsgáIjuk
meg mégegyszer alaposanezt a betút!
Az a|akzat szerencsérerészleteibenis jÓl
kivehetó: ugyancsak furcsa T betíítlátunk. A
ftiggóleges egyenes csticsiíra illesztett víz-
szlntes vonás deréksz gben lefeléttirt végea
jobb oldalrn nem egyenes, hanem egy kis
félk<ir. A reguláris érmékenezen a helyen ál-
lÓ R betÍísajátos felépítést mutat. Hrírom,
egymástÓl hatiírozottanelkÍ'ilciniilóelemból
áll: egy csticsával felfelébillentett horogbÓl,
amelynek he|yzete egy négyzeÍ" fe|s6, víz-
szintes oldaláéhoz és a bal felsó sarkábő| a
jobb alsÓba taftő át|őjáéhozhasonlÓ,egy fer-
de egyenesből, amelynek iránya az át\őéésa
fÍ'iggÓ1eges kclzéesik' ésegy kis balra nyitott
félk rbi1 (lásd 1. ábra). Ha az egyes elemek
irányrínak és helyzetének megválasztiísára
nagyobb szabadságotengedtink - ennek jo-
gosultságátlátszik alátámasztania cNH I. l.
előlapján láthat R ('.. Rex, lásd l. ábra) épí
tóe|emeinek erósen eltéró elrendezése- ak-
kor az ezen az érménláthatő k l<in s T betíí
is <isszeállíthatÓaz adott elemekból. A horog Az elólapon lent, a k zponti kereszt meg.
hosszabbításábanenyhénelórehajlÓ vonal ta-
deréksz ggévált (mint a... Rex-ben)' a ferde
|á|hatő, Az ezen a helyen hiányzÓ C betíí
vonal fiiggólegessé,a kis félkcirpedig nem
balről, hanemjobbről nyitott. A hivatalos ki- nagy íve csak sejthetó, az ezt mege|6zó na-
gyon gyengénkivert tertileten.Az a kérdés,
ráyi vereteken szerepló elsó R betííminden
eleme megtalálhatő ezen a darabon is! A hogy ak vetkezíje|egy r vid, vékony,ftig-
REGIA formában tÖrténóolvasás tehát itt is góleges vonás, amely az azt k vetŐ hiírom-
lehetséges. sztig csricsát keresztezi, az ezen a helyen el-
várt I betútjelenti-e, vagy a háromsztightiz
Vessi.inkegy pillantrísta k rirat elsó felére
a hátlapon is! Az elsó T betíínnem fedezhe- tartozik-e, aligha mertil fel. Az a termetes,
hosszríésszélesfiiggóleges' amely a három-
t6 fe| az R fentebb leírt elemei. Nagy' lapos,
sz g uuíná1l - itt is I betííreszámítrrnk- egé-
hasára fektetett E betÍÍtlátunk. A t bbi betÍí
szen biztosan nem ugyan:u a jel mint a há-
megformálása és olvashatÓsága egyértelmrí:
romsztig cslicsiínáthaladő vonás.
EGIA. Az A betÍínmegtalálhatő a vízszintes
A háromszÖgcsricsátkeresztezó kis vonal-
tetóvonal is, amely az eredeÍivereteken az
kán kívi'il még egy kiilonlegességetmutat:
ezen a helyen állÓ A-n mindig megvan, brír
alapvonalának kcizepéból kis ti'iske mutat a
ezt a megiíllapítástmegnehezítia veret gyen- háromsztig belseje felé (Ól láthatő a 4. áb.
EeséEeaz érintetthelyen. rut).Ez a kis ttiske olyan részlet amely a hi-
Folytassuk a legenda elemzésétezen az o|- vat,alosveretek egy részénszinténfellelhetó
dalon! A ktizépsó kereszt ftiggóleges szára (lásd 1' ábra). Minden további kommentár
alatt nagy, láthatÓan tcibb darabből sszetett,
nélkiilhadd utaljak ana' hogy ezt a bonyolul-
a ktjriratbanolvasvajobbra nyitott k rívetta.tan megszerkesztettalakzatot (áthtizott cstÍ-
lálunk. Ez egyedÍ'il'vagy a rá kcivetkezó ftig-
csrÍ hríromszcigegyik oldalán belseje felé
gőleges vonallal egytitt is olvashatő C betíí-
mutatő ttiskével)a CNH I. l. hátlapi k<irira-
ként. (Az erós, széles, I-ként is felfoghatő tának értelmezéséró| késztiltk z|eményében
(Kukai: Szent István ezi'istpénze1?
fiiggóleges a 4. ábrán alig láthatő.) A k vet. Az Erem
kezó írásjel egy megk zelítÓ1egegyenló ol- |991l|) a szerzó a magyar rovásírásjeleiból
dalri hiíromsz<ig.Ez után T betííhz ériink, késztiltIigatríraként ismerteti.
amelynek gerincéta kcizponti kereszt balol. A miír említett eróteljes I utiín k<ivetkezik
dali meghosszabbítottsziíra alkotja. Ezutiín a kozponti keresztre épiiló l majd a kcirirat
isméthiíromsz<ig egy háromsztiggel és egy fordítottrajzolaní
ktivetkezik' majd az utolső
betúhtiz,egy fordítvarajzolt S-hez ériink.A S-sel zrírul.A legenda végén,az érmepere-
legendát az éÍmepereménekk<izelébenkis ménitt is megjelenik a kis x. Ha a hiíromszo.
andráskereszt(x) zá4a. geket az eddigiekhez hasonlÓan V-nek illetve
A k<lriratmásodik felébÓ1- ha a megk ze. A-nak olvassuk, az utolsÓ kételólapi kome-
gyedben a kcivetkezó szoveg ál1:CVITAS.
1ít6|egvízszintes alapvonalon álIő hríromszti-
Milyen eredménnyeljrírta k<irirate|emzé-
geket V.nek ésA-nak olvassuk hasonlÓképp
se? E|ósz<iris megállapíthatő,hogy a vcret
a CNH I' l. hivatalos olvasási mÓdjtíhoz - mindkétoldalán azonos legendát' mégpedig
csupiína két I hiányzik az elvá]Ítsz<ivegből: a CNH I. 1-ról ismert REGIA cIvITAs -t
C(I)vTAs. De a kevésbéfeltúnókis x a szti- kívríntrík megjeleníteni.Az elŐlapkéntjel lt
veg végénmegvan! oldal sz vege részletesebbés gondosabbki-
2l
 vitelezésŰ. A k<ivetkezó kérdésekmeriilnek
fel:
l. lrhet.e véletlena mindkétoldalon azo-
nos ktirirat?
2. I. Istvrínobulusának idegen utánzatával
állunk.e szemben?
3. Mi lehet az oka annak, hogy az uralko-
dő neve nem jelenik meg a vereten?
Az elsó kérdésreaz egyértelmúviálasz:
nem. A verót6 készítíjea gy ngy- ésvonal.
ktir<ik segítségévelmegki.iltinbozteti az e|ó-
és hátlapot. Tarthatatlan iíllítás lenne azt
mondani, hogy tévedésból alkalmazuík az
elólapon is a jellegzetes szerkesztésimoddal
késztilt (a ktizponti kereszt bekcitésea kcir-
iratba),de részletesebben ésgondosabbanki-
vitelezett hátlapi legendát. A legenda szándé-
kosan azonos mindkétoldalon.
Még ha nem is teljes utiínzattal áIlunk
szemben, a darab mégmindig lehetne olyan
idegen kíséró veret, amelynek csuprín az
egyik oldalát mrísoltrík, a másikat pedig tinríl-
lÓan alakították. Ez esetben nehezen lenne
magyarázhatő, hogy miért kerÍilt a szabadon
választott elólapra a hátlap részletesebbmeg-
ismétlése.lrmondott volna egy idegen, aki
egy ktizismert érme felhasználásával akarta
saját penzének elfogadhatÓságát n velni, a
STEPHAI.IVS REX sz<ivegról? De magyar
királyi pénzveró mégkevésbémellózhette az
uralkodÓ nevét!Bizonyos részletek(ttiske a
hiíromsztigben,kis x a legenda végén)arra
engednek k vetkeztetni,hogy a verótó pon-
colőja tudta,hogy mit ír.A hátoldali ismétlés
sonín egyszerúsítettk<iriratis inkább az ide-
gen veret feltételezése ellen, mit sem mellet-
te szől. A logikrínak ésa kciÉpkori írásrend-
nek teljesen melfelel, hogy egy ismétlésben
r<ividítéseketés egyszerÍísítéseket
alkalmaz-
zanak. Fel kell tenn{ink a kérdést:ki alkal.
mazhatta Magyarországon pénzénekmind-
kétoldalán a REGIA CIVITAS feliratot?
22
A válasz kézenfekvó.Csak olyan személy
lehetett,al,tazelílap STEPHAM/S REX le-
gendáját nem akarta pénzénmeg|eleníteni'
Az érmétugyan verhették Magyarországon,
de nem Szent István fennhatÓságalatt,illetve
az 6 pénzverdéjében. A vallási és politikai
zavargások a magyar államiság konszolidá-
ciÓjának idószakában bóségesenkínálhattak
erre lehetóséget.Ha ezt a sejtéstkomolyan
mérlegelnénk, rijabb kérdéselótt áltunk: mi-
értszerepelezen apénzen- amely a kirríly-
tÓl valÓ fiiggetlenségetdemonstrálja- még
mindig utalás az uralkodÓra? (Aftnzveríhaz
helyéreutalÓ királyi viírosjelentésselértel-
mezztik a REGIA cIvITAs legendát') Nem
jelent ez a darab jabb kérdójeleta CNH I. l.
rendkívtilsajátosanírthátlapi ktiriratának hi-
vatalos értelmezését illetóen? Ebben az cisz.
szeftiggésben j fénybenjelenik meg az a
kérdésis, hogy a CNH I. 4. hátoldalrín,egy
királyi veretkéntkezelt obuluson. miértismé-
telték meg a STEPHANVS
REX.et a
REGIA CIvnAs helyett. Nem tekinthetó-e
ez akét érmetípus
kétegymással szembená|-
lÓ tríborveretének?
A bemutatottvereten végrehajtottvizsgá.
lat eredményeitovább fokozzák a ma utiín-
veretkéntkezelt érmékkciriili bizonytalansá-
got. A darabrÓl ugyan nem sikeriilt egyértel-
mÍíenbebizonyítani,hogy Magyarországon
készii|tobulus, de láthatővá vált, hogy meny-
nyire kétségbe vonhatő idegensége.Ebben az
esetbenis dcintó jelentóségrílenne, ha sike-
rtilne kimutatni az érmetípustmagyar le|et.
b6|. Az ismert és átvizs1áh. irodalom nem
sziímolbe hasonlő darabrÓl; a bemutatottér-
méreegy réginagy gyrijteménymaradviínya-
iban bukkantam.
Kiegészítés
A cikkemben kcirvonalazottlehetóségekhor-
derejearra késztetett,hogy mégegyszer pon-
tosan átvizsgáljam a Magyar Nemzeti M ze-
um Éremtrárábanlévó valamennyi I. Istvrín
obulusának utánveretekéntórz<itt darabot.
Az eredménnyel - két további érmével_
rigy gondolom, hogy feltétlentilmeg kell is-
mertetnem az érdeklr6d6olvasÓt. A veretek
kétségkíviila cikkben ismertetett típusok k -
rébetartoznak, jÓllehet az eltérésektÓbbe-ke-
vésbészembecitlók. A kiil nbségekre rcivi-
den rá kívánok mutatni anélktil' hogy meg-
prőbálnék messzemenó talrílgauásokbabo-
csátkozni.
Az elsó veret (lelt. sz. R II. 10.)a 3. ábrán
bemutatottérmetípussaláll szoros kapcsolat-
ban. Az anyaga jÓ eztistnek látszik, a s lya
0,16 g, átméróje18 mm. A mindkétoldalán
retrográd kcirirat k<ivetkezíképp olvashatÓ:
STEHANV PEX+ / REGIAC (vagy P)
+ET?S+.
Az e|6|ap k riratíből hirínyzik ugyan két
betÍí(a harmadik komegyedben egy R a má-
sodikban pedig egy S)' az A kicsi és ferde,
részbenaz azt megelr6z6szélesH+Ól eltakar-
va ésaz R k rívétalátiímasztÓ ferde vonásrÓl
is megfeledkeziek, mégsembeszélnékértel-
metlen' zavaros szÖvegról. Valahogy így
nézhetettvolna ki a STEPHANVSREX kÓr-
irat abban az idószakban' amikor a sz veg-
szerkesztésrevonatkoző elóírásokat(v.<i.Va-
dász Gycirgy: Éremkép-szerkesztés pénzve-
réstinkkezdetén,Az Erem 191812,3-9.)még
nem fogalmaztiákmeg, ill. azokat még nem
(Szent Istviínobulus-
sikerÍ'iltérvényesíteni...
verésénekilyen periÓdusa azonban a magyar
numizmatika idevágő dogmája szerint nem
volt.)
A hátlapon olyan k rfuatot olvashatunk,
amely kapcsolatot mutat a GESASIP+ETAS
legendával. Az eltérésekattől a sz vegtól,
amellyel legalább tit verótGváltozaton talál-
koztam, a negyedik és a harmadik ktjme-
gyedben mutatkoznak. A retrográd betíísorG
helYett R-rel kezdódik: a ktlrív nem derék-
sz ghtiz, hanem egy l-est formálő alakzat.
hoz kapcsolÓdik (az R k rívéttiímasztÓ ferde
vonal itt is hiányzik)' A harmadik ktjme-
gyedben taláhatÓ jellegzetes SAS betúcso-
portot egész más benyomiíst keltó ínísjelek
váltják fel. Ha nehezen is, de egy kb. tízsze-
res nagyítiísbanmégis egyértelmúensikeriilt
a GIA betúketazonosítani.A második ésaz
elsó ktimegyed nagyfokri egyezése_ kivált.
képpaz egyébkéntteljesen szokatlan + ésE
a másodikban - nem lehet véletlen!A kÓrirat
végén'az elsó k rnegyedet zrírÓ S nem hosz*
szrira ny jtott, lapos hiíromszcign fekszik'
mint a cikkben bemutatott darabon, hanem
egyenes ríllásban zár1a a szőveget. A három-
sz g itt, mint egyébkénta GESASIP+ETAS
legendrínak legalább háÍom további verót&
vá|tozatÍnis, rigy nézki mint egy fekvó, for-
dított4.es számjegy'
A második érme(lelt. sz' 39||96"I-|56)ha-
sonlÓ benyomást kelt, mint a 4. ábrán bemu-
tatott veret' Enyhén hullámos darabot látunk,
amelynek érmeképethatározott' eróteljes vo.
nalakkal alakítottrákki. A k<irirattérbeosztása
V'tvál'ő: az írásmezöt a betúk egyenletesen és
harmonikusan foglalják el.
Az elólap kcirirata - amennyiben a helyi
veretgyengeségekellenéreolvashatÓ - nem
mutat említésreérdemeseltérést a cNH I. l.
szokásos k<iriratrátÓl:STEPHANVS PEX+.
Mind<isszeaz a kis félkijr szokatlan,amely a
szÓvegzárő X csaknem vízszintes keresztvo-
nását g rbebottáváltoztatja.Ésaz, hogy az R
a pocakját trímasztÓkis ferde vonás nélktil je-
lenik meg, talrínszinte szÓra sem érdemes.
A veret izgalmas oldala a hátlap. Ennek
verŐtÖve megegyezik a 4' ábrán bemutatott
érmehátlapi verótc'vével!(A látszÓlagos ap-
rő ktilÖnbségek,mint pl. a harmadik ktirne-
gyed keresztsarkában láthatő ékalakjának el.
térése, vagy kis titésnyomok,vagy az elólapi
érmeképátnyomÓdásrának k vetkezményei.)
Mivel a kiverésgyengeségea kétérménmás
23
 és mrísrészletetérint,a k<iriratteljes egészé-
ny éb6l.szárrnazik. Az egyttázi érmegyíÍjte.
ben kiolvashatő: TEGIACIVTAs+.
Glttete-
lezve, hogy a szcivegbenszerepló kérhiírom-
ményeketnemigen gyarapítottiík kiitfÖldi ;á. Kiinyvismertetés
sár]ásokkal,inkább csak a ktirnyékleleteibÓ]
szcigetelószcir V- majd A-ként- mint a CNH
egészítették ki anyagukat.Zirc Veszprémkci- Pienadz papierowy na ziemiach polskich,/Paper Money in Po|and. kiadő: Grazyna
I. l-en - értelmezziik.)
ze|ébenfekszik, aho| Szent tstvánnat g9z. Kasprzycka-Rosikon, Warszawa, 1996, Rosikon. 208 p.
A kétveret idÓ.benisonendjétnagy bizton-
sággal meg lehet álapítani, ^39/Í-967-|56. szeptemberébena Koppríny-félelázadással
bl$'"l"!.9arab kellett megktizdeni. A mrÍltbanttlbb numiz- A lengyel bankjegy t rténeteelválaszthatatlana lengyel banktigy tÖrténetétól - hirdeti a
hátlapjiína vona|ak |apo-
sabbak, simábbak - tehát a verótó flíradta.bb. matikus is hangot adott azon nézetének. mi- kétnyelvíí(lengyel ésangol) kiadvány hátoldala' de a k<inyvetolvasviínhozzátehetjtik:az
ciregebb- mint a 4. ábran látharÓ érmén. szerint a magyar obulusveréskezdetei miír rijkori lengyel tÖrténelemmel.Nemzeti bank létesítésének gondolata Lengyelországban a
Az
elólappa| tdrténó sszehasonlításis' amelven Géza korában keresendó. (Az István nevét XVIII. század második felébenvetód<ittfel - ahogy az elsó bankjegyek is a XVIII. század
a vona|ak élesek és részletekben gazdagok, viseló kÓrirat nem egyértelmíibizonyítékaz végénjelentek meg -, de az oná||ő lengyel jegybank csak 1828.ban valÓsult meg. Az elsó
azt mutatja,hogy a hátlap Verót ve korábban érmékhelyes hozzrírendelésére, bankjegyeket l 830.ban hozták forgalomba.A kcitetaz alábbi bontásbantárgyalja a lengyel
hiszéna ke-
késztilt, mint az e|ólapé. A 4. ábrán ezzel resztségbenGéza is az István nevet kapta.) papírpénztÓrténetét: a kezdetek; a VarsÓi Hercegség-pénztrírjegyek; a lengyel királyság
szemben nem állapíthatő meg kÍ.il<inbség bankjegyei; papírpénzekazosztriíkésa porosz fennhatőságtertiletein;a XIX. sziázadsziik-
az lz apátságérmegyÍíjteményével kapcsolatos
ségpénzei; papírpénzek az elsó világháboníidején;a második k ztársaság 19l8-l939;
eló- és a hátlap verótcivénékehaszn7lÓ- feljegyzések,az érme|elóhelyének,ill' gyúj-
d,ottsága.kcizcitt.Ezazt je|enti,hogy egy ko- teménybekertilésénekpontos adatai bankjegyek a második világháboni ésa megszállás idején;bankjegyek a kciztársaságésa
a,-állá- népk ztrírsaságide1én|9M-|989; a harmadik kciztársaságbankjegyei.
rábbi' a hátlapi ktirirattal megegyezó iicive- mosítássorán megsemmisiiltek.
get eltávolítottakaz elÓ1aprőlésizt egy Akibocsátásokrajetl'emzó, hogy a torténelemviharaiban azország illetve a kibocsátő ha.
kifo. A kiegészítésben bemutatottmindkét da.
gástalan STEPHANVS REX |egendával tÓság tertileteváltoző volt. Az elsó lengyel papírpénzkibocsátási jogot 1794-ben az á||arn-
he- rab alátámaszda azt a fe|tevést,hogy a ma jegyek igazgatÓsága kapta' Ezek iírfolyamaegyen|ó volt a fémpénzekével, éselfogadásuk
lyettesítették.Megtdrténhetettez a ma1yaÍ Szent István obulusaiként
sziímon tartott és ktitelezó volt. Az l807-ben megalakulÓ VarsÓi Nagyhercegségpénztrírjegyeket bocsátott
fennhatÓságrÍtertileteken Kvtil? Ene a vá.íász cNH I. l.
sziímmal katalogizált érméknek ki, talereket'amelyek a po|itikai eseményekmiatt |815-l6-ban megszíÍntekfizetóeszkoz-
csak tagadő lehet. vo|tak elófutrírai.Írás-ésnyelvt nénészeink
Erdekes éside kívánkozik - biírnem bizo- stirgós kéntmííkcldni.Feltilbélyegzéstikmegtcirtént, de beváltiísukmiírnem, így nemzeti emlékek.
feladata lenne, hogy e|végezzéka ké váltak. Ajegybank 1828-as megalakulásáig vízjeles,elósz r kétoldalaspapírpénzek'
nyítő erejíi_ az érmeeredeténekismertetése.
nyílt kérdésektisztazásához sztikséges kuta- pénztárjegyekkertiltek forgalomba.
A darab a Zirci Apátság egykori gyÍíjtemé-
tőmunkát. Az | 830-as felkelésidejénkibocsátottjegyeket elégették' csak néhánydarab maradt fenn
mementÓként.1870-ben bezétrték a varsÓi verdét,a lengyel jegybanktÓl megvonták a jegy-
Irodalom kibocsátási jogot, Aszázad végét6| az orosz rubel lett a kiziirőlagos fizetóeszk<iz'Sokat el.
RÉrHyLÁszr-T: Corpus Nummorum Hungariae rírulaz elsó világháboni pénzeir6|az ostbank ftir Handel und Gewerbe Darlehnskasseru-
I. Bu<lapestl898. belre szőlÓ kibocsátása. i9t6-ban a Lengyel Állami Hitelbank penzkibocsátásijoggalj<itt
HuszÁn Lelos: Mtinzkara|og Ungam. É"E"p""
r'a1*r' en t979.
Geoet IsrvÁrv: Amagyar p{nzu.ies rc'a"te]er."a?-l"i |étre.Az elsó világháboru utiína kis címletekhiánya miatt kibocsátott sztikségpénz kibo.
KiadÓ, Budapest 1986' csátők sziímaelértea l 5 000-t. A nagyfokri infláciő leziírásaként a papírpénzeket kibocsá-
Zusammenfassunp tÓ trngyel Áilami Hitelbank befejezte míík désétés a Lengyel Bank vette át szerepét
Der Aufsalz stelii zwei, heute-zu den Beischlágen l924-ben. Ez egy ttal valutareformotis jelentett,a lengyel mrírkáta zloty váltotta fel. Az
des.obols von Stephandem Heiligen
gerechnetenPrágungen vor und schlieBt aprőpenzhiányt papfpénzek darabolásával és aprÓ címletíípenzjegyek (de nem bankje-
il;;x;;iy'e der lrgenden' ááÁ.ái.- n,'"inung
der Numismati[ u6er Entste^h;'.;;J gyek) kibocsátrísávalhidaltríkát. A második világháboru éveibena lengyel bankjegyek
Ü;l.i#.fd; einige Typen der .,"u,í'o"i,
kaumzutrefftn"t.-". oi..,"áa.."
Nachprágungen
a.írLu"il";; ?..
zeitgenóssischen
emigráciÓban' ktilfold n késztiltek,amelynek z métmegsemmisítették l95l -ben.
Beischláge gerechneten Prágulgen kÖ*t...;';iner.grundlegenden a., Két magyar vonatkozás is felfedezhetó a XX. száaadilengyel bankjegygyártást rténetben:
VorstellungenÍiberdie Anftng; de; ilfi ;;il íitirizgescrrichte Wandlung der
ftihren. Ryszard Kleczewski az l930-as 5 z|otys bankjegyénekréz|emezeBudapestenkészi.ilt,mi-
vel e bonyolult technikának akkor nem voltak Lengyelországban szakértói.Az 1948.jtili.
Summary : us l -jérekeltezett 20 zlotys bankjegyeknyomtatásátBudapestenkezdtékel ésVarsÓban fe-
The paper discussestwo coins which are regarded jeztékbe,a |0 zlotys elsó sorozatátis Budapestennyomtiák.
Stephan'sobols.In analvsingthe legenasau,ff;Jt;;' to be contemporaryrestrikesof St.
concemingthe birthand cirórlation tr*.. 't,it"'iouy thatthe p..."nt iá," oi.knowIedge A gazdagon illusztrá|t' szépkivitelÍík tetetválogatott irodalomjegyzékzárja'
no,
dateelaborationof thesecoinstakento"t b;;;;;;;'"'y,in.io""ta be őonsidereJfinal. nn up-to-
ly changeour conceptionregardingth. *'k" ;i ,tJi", ilái frnau."n,ur- Garami Erika
iií'"".;*ancoln nlsbry.

24
25
A Zrtnyi-csaldd b nyászatánakésérmészetének
ÓsszeÍuqgései
SzprraÁNArrIle
A Zrtnyi-fé|e pénzverésról t bb cikk is
megjelentAz Éremben[1], s ezekben nem
egy kérdéstalapvetóen tisztálztak már a hi-
vatkozott szerz6k. Részemról nem is kívá.
nok részletesen a Zrínyiek denár- és
garasverésévelfoglalkozni, hanem a család
bányászkodásával és a nálunk eddig nem
tárgyalt n. tallérverésével, illetve a két té-
ma kapcsolődási pontjaival.
A család nemesércbányászatamár régen
Iétezett. I. Mátyás király (1458-1490)
1463. március 3-án keltezett oklevelében
engedélyezte grÓf Zrínyi Péternek
(1435-1493), hogy birtokain aranyat, eziis-
t t, rezet és egyéb érceket bányászhasson
[2]' Nyilvánvalő' hogy ebben az esetben
nem pusztán igényadományrÓl volt szÓ, hi.
szen Gvozdansko k<imyékénvalÓban léte-
zett ércelófordulás' s bizonyára miír ebben
az idóben is volt brínyászkodás' Csak ké-
sóbbi lehet ennél a pénzverésiengedélyiik.
Bár az eredeti oklevelet nem ismerjtik' az
l521-ból és l526.bÓl ismert
deniírokléteegyértelmúen ar.
uRíNYl,
ra utal, hogy ilyen engedély
- amelyetnyilván II. Lajos
magyar király (1516-1524)
adott ki _ |étezett.E korai
denrírokverdejegyekis pajzs-
ban kétsassziírny,azaz aZrt-
nyiek címere.!A k vetkezó
darabok az 1527-esgarasok,
amelyekenmár semmiféleki-
rály jelzésenem láthatÓ.Eze.
ket bizony ZrínyiIIJ.MiklÓs a
26
saját képévelés a saját nevébenbocsátotta
ki. Az jabb pénzverésiidószak csak 1530-
tÓl kezdódik. III. MiklÓs grÓf Bécs l529-es
ostroma idejéntan sítottvitéz magatartásá-
értI. FerdinándtÓl még 1529. november 18-
án kelt oklevélben engedélyt kapott arra,
hogy a horvátországi bányái termékeinek
jobb és k nnyebb értékesítése érdekében
Gvozdanskon pénzverdétállítson fel és ott
magyar deniárokatveressen. Még verómes-
tenól is gondoskodott Ferdinánd: Sebastian
Riedert rendelte Zrtnyihez, aki - habár bé-
csi pénzverómestervolt - éppenNagyvá-
radon dolgozott 1529-ben.Az 1530-1531-
ben Gvozdanskon vert denárok verdejegye
N-S, azaz Nicolaus Seryn volt. 1532-t6l
azonban III. Miklős már bérbeadtaverdéjét
két lajbachi polgárnak, Leonhard
Gruebemek és Marx Stettnernek. Ennek
megfelelóen az l533-as deniíronmár L. G,
vagyis Leonhard Grueber verdejegye látha.
tÓ.
a]
l. dbra
A veretek meghatiírozásá.
ban és besoro|ásában lénye-
dn.ZIilN!ZRli)\)a..1
ges szerepe van a rajtuk látha-
tő címereknek, ezért kicsit
részletesebbenkell foglalkoz-
nom veliik. A Zrínyi-címer
kiil nb<izó változatokban is-
mert, s így a Siebmacher k te.
tek is ktiltjnbcizÓ,képp adják
meg a sisakdíszt és a sasszár-
nyak színét.Csergheó arany
sasszárnyakat és a sisakdísz- 2, tíbra
ben jobbra fordult kiterjesztett
szrírny ncivekvó arany sast,
illetve griffet kÖzol (1/a. bra) [3], míg a késóbbiekben azután gyakran elmaradtak.
Boinióió fekete sasszárnyakat és a sisak. Zrínyi I52I-ból és l526-bÓl ismert, II.
díszbenjobbra fordult kiterjesztett sziírny Lajos nevére vert denárjainak elólapján a
nÖvekvó arany siírkányt ismertet (2/a. b- Jagellők szívpajzsával ellátott magyar kirá-
ra) |4). Bizonyára mindkét szerzó pontos, lyi címert találjuk' és aZrínyi címer, a két
de ktil<inb<izófonások alapjrín dolgozott. kiterjesztett sasszárnnyal csak a hátlapon,
Az ósi címerek ktiztil a korábbi adatokra tá- Szííz Mríria lábainál levó kis pajzsban lát-
maszkodő a BoiniÖió-féle lehet. A kéthasí- hatÓ. Minthogy egyéb verdejegytik nincs,
tott pajzsot bemutatÓ címerváltozat ( I/b. és ez a kis pajzs a verdejegy szerepétttilti be.
2/b. bra) csak a csáktornyai birtok meg- A Ferdinánd nevérevert denárok elŐlap1án
szerzésekor,l554-ben adományozta I. Fer. az általában használt Habsburg királyi cí
dinánd. A címerbóvítéstadományozÓ okle- mert és a szokványos királyi k riratot lát-
vélben szerepel' hogy a kiegészító címer- hatjuk. K<iziiltik az l53G-1532-ben vert
elem, a hasítottpajzs baloldalán láthatő tor- N-S' Ns' NS. (Nicolai Seryn) verdejelú
nyos várfal, az ekkorra kihalt csáktornyai deniírokat,és az 1531_l532-ból valÓ kis
Ernuszt (másképpenHampo) család címere pajzsban Zrínyi-címeres darabokat maga
volt [5]. Mindazonáltal két-
ségtelen, hogy az Ernuszt-
címer csupán k zvetító lehe-
tett, s a csáktomyai Ernuszt-
család eredetileg tkp. Csríktor-
nya város címerétvette át. A
tornyos vrírfal ugyanis tipikus
városi címerkép, s megegye-
zik Csáktornya, azaz az jbir-
tok címerével[6]. Ktiziiltik is-
mét a Boiniöié-fé|e az erede-
tibb, a torony két oldalán hat-
ágri csillagokkal. A csillagok 3. bra
z7
 Zrínyi verette. Az L-G verdejegyú |á|unk(kat'2. sz' 5. bra)'ElthezkapcsolÓ.
denárokatazonbanl533-banmár Leonhard dik logikai éshera|dikai alapon az érmek
Grueber bocsátottaki, akinek Zrínyi a bá. egyik változatánakelólapjánlevó sisakdísz,
nyákat ésa verdétis átengedte,pontosab- sisakkaléssisaktakarÓkka|(kat.I. sz.,6/a'
ban szÓlva bérbeadta' A bérlót azonban a bra). A két utÓbbi előlap címerelemeit
királyi hivatalis beiktatta,azaznemcsupán egymásrahelyezve egy komplett,klasszi.
Zrtnyin keresztiil kapcsolÓdott a tiirvényes kus arrínyricímertkapunk (7. bra). A si-
pénzveréshez. Ezek a darabok tehát már sakdíszjobbra fordult sárkány, saírnyak-
nem szorosanvett Zrínyi.denárok,noha a kal' n<ivekvóhelyzetben.Ez a Siebmacher
Zrínyibirtokon levó Gvozdansko verdehe- idézetthorvát k teténekmegfeleló sisak.
lyen vertékóket. dísz,a sisak azonbannyílt,rin. pántsisak,
A denárokpiciny címerecskéi mellettta- azaz nem felel meg az ósi címer zárt, n.
lálkozhatunk az érmékena Zínyiek teljes csórsisakjának.Az ábrízo|ásonszínjel lést
címerévelis, mégpedigaz 1527.es<int<ittsemmilyenformábannem találunk,ígytel-
garasok és szélesgarasok hát|apján,Ez a jesen tudománytalannak tartom azok nek a szerszám-megformálásais sokkal Ideiglenes,egyszeri
alkalomszerú címerbó-
BoinióiÖ-féleósi címer_ szépenkidolgo- egyeztetését valamelyik címerváltozatszí- gondosabbés valÓsághúbb.A bányászék vítésnek
tekinthetjtiktehát.
zott formáj _ megielenítése (j/b. dbra) neivel [9]. A sasszárnyaka megszokottki- vasa is egyenes'Az ék vasánakkÖzepe,a Megielenésea Ztínyiek egykor gvoz-
Í7.j' terjesztettríllapotbanszerepelnek mindkét kalapács vasának pedig a ktizepe ésa két danskoieziistbányászatával
fiigg tissie, és
Más címerttalálunk a ,'tallérok''elólap- változaton,a bányász-szimbÓlumokazon. Íitófeltilete
a korabelikovácstechnikameg- j6|pé|dázza, hogy a komoly bevételtjelen-
ján. Négyeltpajzson az 6si Zí;nyi címera ban jelentósenHilcinb znek egymástÓl.A oldásainak megfelelóen kiszélesedó,sót tó nemesércbányászat, ésvele a bánvász-
keresztezettkalapács-ékbányász-szimbÓ- koronás pajzsban lev6 bányászékés kala- szinténa valÓságnak megfelelŐena kala. szimbÓlum nem számítottszégyenleniva.
lummalbóviilt. A csiicsk s talpripajzs l. és pácsa2' és3. mezŐbenegyformahelyzetŰ' pács nyele vastagabb'mint az éké. IÓnak mégegy fónemesi család számára
4. mezejében kétsasszámy,a2' és3.mezó- az ék fejejobboldalt' a kalapácsébaloldalt A kiil nb zó vá|tozat elólapokhoz hát- sery. A horvátorsági bányászat a 7-tínyi
ben keresztezettbányászékéskalapács.A láthatő.Az ékvasa kisséhajlott,a kalapá. lapul ugyanaza Dávid királyos oldal(6/b, családkezébenvolt. A 16.és|7. századbán
címerpajzsfelsö szélén az egyik változaton csé egyenesés egyenletesvastagság' A dbra) tartozik, vagyis ennek a legkorábbi Gvozdanskoszékhetlyelarany-,eziist. és
nyitott leveles koronát láthatunk (knt. 3' korona nélkiili pajzsban ábtázo|t jelvény elólappal kell egyidósneklenni. EbbŐl kÖ- Ólombányászat, Szomoboron téz-'
4, sz,,4, dbra) Í8l,azaz a heraldikaiszabá- helyzetektil nb<izó:a 2, mezíbenaz ék fe- vetkezik,hogy az elólapok kciziil azok ké- Beslináconvasbányászat,t bb más helyen
lyok szerint erre miíregyidejrilegsisakdíszt jejobboldalt,a kalapácsé baloldalt,míga 3. sziilhettek elósz r, amelyeken a hátlaphoz pedig aranymosás folyt, és híres voli a
helyezni nem lehet. A másik változaton mezóben az ék feje baloldalt, a kalapácsé hasonlőan a fordított N betÍíkettaláljuk 1adoboji kénkóbányászat.A vasbányák,
azonbancsak geometrikus-leveles dísztta. jobboldaltfigyelhetómeg'Ez utÓbbi érem. (kat.3, 4, sz.). A pajzs ftil<jttindás díszít- kénbányáks Írzaranymosás nem jtlhetea
ménytmutatÓ (kat.2. sz',5, bra) ésa si. számításbaa bányász.szimbÓlumotilletó-
sakdísztábtázo|ő(kat.I, sz.,6/a'dbrd ér- en, hiszen az eredetilegis vasbányászattal
mek szinténÖsszetartoznak. foglalkozÓ bányavárosok címereibenis
K riratukbana
választÓelem egyaránt aprÓ kis ktir kból csak a l8. századtÓ|keriiltbe a keresztezett
áll' míga másik kétváltozatonezt a funk- bányászék éskalapács. A korábbi idószak-
ban a túzifogőéskovácskalapácsvolt a fó
ciÓt a szokásospontok ttiltik be. Az is kii-
jellemzóje abányászatezenágának
ztis ezeken a darabokon,hogy az N betÍík tlO]. A
vasércetéskéntsokáig nem volt érdemes
helyes irányban helyezkednekel. A sisak-
mélyszintibányákbantermelni'A kereszte-
díszeselólap sisakdíszepedig pontosanil-
zett bányászékbóléskalapácsb l állő' jel.
lik a másik érempajzsára'Minthogy az ósi
kép viszont egyértelmüena mélyszinti
Zrínyi-címenelés bányász-szimbÓIummal bányászkodásban
használt szerszámokbÓl
négyeltpajzs csakis az l533-as vereteken áll ésezen
5. bra keresztiil csak a nemesércbánvá-
t{Ínikfel, alighanemcsakis itt használtiík. szatjelképének tekintették.
28
29
 A Zrínyi-érmeketktil<inb zóképp sorolta
be az eddigi szakirodalom. Ma általában
denárokrÓl, garasokrÓl és tallérokrÓl be.
szélnek. A veretek jellegéból' mármint
hogy az elólapon maga Zríny,l szerepel,
őhatatlanul felmeriilt a hamis pénzverésle-
hetóségeis. Ez azonban rigy vélem távol áll
a valÓságtÓl. A Zrínyi-érmek besorolása
nem lehet egységes. A denárok valÓban
forgalmi pénzek,melyeket királyi engedély
alapján vertek Zrínyi bányáinak eziistjéból'
Más lapra tartozik azonban a ,,garasok'' és
..tallérok''kibocsátása. Weszerle már erede-
tileg is az emlékérmekhezosztotta be eze-
ket a darabokat I l 1]. HuszrírLajos szerint a
Gvozdanskoban kis mennyiségben késziilt
garasok éstallérok a pénzforgalombannem
játszottak szerepet, inkább emlékéremjel-
leget árulnak el |,12|, Helyzettik a
II.Ulászlő.féleguldinerekhezis hasonlítha.
tÓ. Ezek pénz voltát sem fogadja el a nu.
mizmatikai kutatás, elsósorban s lyuk mi.
att' mely szinte annyi, ahiíny darabot isme.
rí'inkbelóli.ik. Ez természetesenegy rendes
forgalmi pénz esetébenelképzelhetetlen
[13]. A Zrínyi-talléroksrilyadataibanmin.
denesetre ugyancsak komoly eltérésekta-
pasztalhatÓk. A Magyar Nemzeti Mrizeum
Éremtiírában3 példány találhatő 23,87 gr,
39,85 gr, 21 ,54 gr s llyal !41. Megfonto-
|and6 az is, hogy ezek a veretek meglehetŐ-
sen ritkák, s Magyar Nemzeti M zeum
gyíÍjteményegazdagnak nevezhetó. A tal-
lért,mint pénztípust,a 15. széaadelsó felé.
ben Ausztriában már rendszeresen verték,
mintegy 28 gr sril|yal. Magyarországon
azonban csak az l552-l553-as évektóI
kezdték kiboc[átani, az ausztriaihoz hason-
lő srillyal tl5]. A fenti mért adatok srílykti-
l<inb<izeteipénz esetében természetesen
megengedhetetlentil nagyok lettek volna.
Az eziistból késziilt' de inkább éremjellegíí
30
tartalékokatsejtettek, s ezzel természetesen
a bánya r hatalmát is hangs |yozták. Az át-
mérójiikben a csak ktilftild n vert tallérok-
hoz hasonlő magyar veretííérmék1533-
ban bizonyiíra nagyon ki.iltinlegesekvoltak.
Mrírpedig a kÍilcinlegességma is figyelem.
felkeltó hatásti. Ilyenképpentehát aZinyi-
érmek nem is számítottak forgalmi pénz.
nek, vagyis a felségiogotsem sértették. Ér-
demes itt emlékezni aÍTaa tényre is' hogy
|533-ban a ténylegesenpénzneknevezhetó
denárokat miír nem Zrínyi, hanen Grueber
bocsátottaki, saját verdejegyével!Érthetó
tehát, hogy Rieder - aki, mint kamarai
pénzveró, bizonyára nem vert hamis pénze-
ket _ maga véstea veróttjveket. Ktjrvona- 8. bra
lazott céljainak megfelelóen Zrínyi a tal|é- kezdi használni a csáktornyai birtok meg-
rokon is saját címerénekrészeit,tígy mint szeruése,1554 után. A rendelkezésemreál-
címerpajzsát, vagy sisakdíszétalkalmazta' lő képennem látszik elégjÓl' sót rigy tíínik
Sót saját bányászatának hangs lyozására a vereten is homályosan jelenik meg a si-
még a kÖzismeÍÍ" bányísz-szimbőlumot is sakdísz.Ezzel egyiitt ajobboldali ferde vo-
7. bra
joggal vette be címerébe,hiszen ó maga is nal csak egy láb vonala |ehet,így Í.eltételez.
bányászati tevékenységetfolytatott. A bí. hetó, hogy a sisakdíszbennem sárkány, ha.
veretek koziil a garasok, melyek elólapján
nyarir címerének'mint a pénz kibocsátőjá- nem griff láthatő. Ez a variáciő is ismert a
Zrínyi arcképe láthatÓ, az em|ékérmekhez
nak e|ólapon tÖrténóelhelyezésenem pá. Zrínyi-címerekból. A sárkány sisakdíszben
állnak ktizel. A ,,tallérok'' melyeken a bá-
ratlan, tobb bányapénzen is elófordul. Igy mindenesetre 1ábategyetlen címervariáciÓ-
nyász-szimbÓlum is megjelenik, a német
példáulaz idóben nem is t l távoli l548-as ban senr találunk. Ez a tallrércsakis Zrínyi
Ausbeute.érmek fogalmríhoz ktizelítenek.
szomolnoki bányapénzeken a ThurzÓk cí- IV. Miklős, a szigetvári hós verete lehet. Az
Ennek jelképe volt a bányász-szimbőlum,
mere szerepel [6]. ó pénzverésiengedélyérólnem tudunk, de
ami egyértelmíÍenazt jelenti' hogy Zrínyi Ismeriink egy ,,talléc' méretííérmeteló-
eztistbányáirrak mÍÍkcidtetésérőlbiztos ada-
III. Mik|Ós eztistbányáinak ércéb6l'késztilt lapján a késóbbi, és ná|unk ismertebb hasí-
taink vannak. Mivel magyarázhatÓ,hogy a
eztistérmekról van szÓ. Márpedig az tott pajzsos Zriny.címerre| is (8. bra). bányász-szimbÓlurnos bóvítés he|yét az
Ausbeute-érmek legfóbb ismertetójegye' Ktirirata: DOMINVS ADIVTOR ET PRO- Ernuszt.családcímerefoglalja el? Bizonyá-
hogy megielcilik, mely bányák ércébó| TECTOR MEVS [17]' hátlapja ugyanaz a ra nagy szerepe volt ebben a kor nemesi
származí nemesfémből verték ki óket. Va- Dávid királyos hátlap amit az elózíkben|e- felfogásában mindennél t bbet éró birtok
lÓszínú, hogy az ilyen jellegÍí veretekhez írtunk. A címert kis hibával vésték'mert elsóbbségének.Még lényegesebb |ehet
még engedé|ysem volt sztikséges' hiszen beliil négyeltpajzsban az 1. és3. mezóben azonban, hogy - még IV. Mikl s életében
ezek nem voltak pénzek! Ellenben a bánya a kétsasszárny' a2. mezíben torony, kétol- - 1560-bana torcikokterjeszkedése k vet-
tulajdonosa gazdagságának szimbőlumai, dalán csillag (?) a4.mezíben várfal. Mind- keztébenelvesztek a bányák.
hirdetói, mai fogalommal élve reklámozÓi amelletta2, és4. mezó csak egyiittesenér- Ér1hetetlena nagyvonalriság, amellyel a
voltak. A saját eztistbányáből származÓ telmezhetó (l/b, 2/b bra). Ezt a címervál- magyar numizmatika a zÍínyi-féleverdehe-
fémból vert érmékugyanis nagy gazdasági tozatot csak IV. Miklős' a szigetvári hós lyet nem Gvozdanskonak, hanem
31
Kostainicának nevezi. Csiky Emil egyene. k zelsége miatt - akárcsak Selmecbiínya 368' 9o1 eztist,23,87 g, MNM ltsz.:R. II. 7071. eztist,39,85 g. Unger E: Magyar Érem.
sen azt írja: Kostainica, ma Gvozdansko esetében- az érc illetve nemesfémszállír hatiírozÓVegyes Autonőm ésSztikségpénzek Budapest 1961.7 1. sz. Rengjeo l 961. IV. 65
[18]. Ez mrír csak azért is furcsa, mert mányok nagy veszélybenvoltak. Selmecen 3. E: Vonalk r, gytingykcir,korirat: QUID ' QUID 'AGAS ' PRVDECTER ' AGAS ' ET '
Kostainica ma is létezik,Gvozdansko vára ktilcin fegyveres kiil nítményállt készen- RESPICE .FIÖEM. Ismétgy<ingykor,beltil a2. sz. címerpa1zsa, de a pajzs kétfelsó sarka
pedig miír évszázadok őta csak rom. Nos ez létben'hogy az eztist KcirmÖcbányiíraszál- nem hajlik le mélyen,hanem egyszerÍí s a pajzs felsó szélénhiíromle.
volutiíbanvégzí.d,ik,
a két telepiilés mintegy 40 km távolságra lítását biztosítsa. Pedig ott jobban biztosí- veles nyílt korona a díszítmény helyett. Csak Rengjeotől ismerem, a MNM gyííjteményé-
helyezkedik el egymástől, s míg tott teriileten t rténta szá|lítás. Aligha volt ból hirínyzik.(4. bra). H: mint l. sz. Rengieo 196l. IV.63.
Kosztainica az Una folyő partán találhatÓ, tanácsos tehát az ércet vagy nemesfémeta 4' Mint 3. sz., de a pajzs megformálása durvább, a sassziírnyakszélesebbekésdrisabbak.Csak
addig Gvozdansko a Zirovec patak partján, tcir<ikhatárral párhuzamosan, rendszeresen Rengjeotől ismerem, a MNM gyííjteményébÓ1 hirányzik.Rengjeo 196l. IV. 64
amely patak egyébkéntazUnába tjmlik. A szállítgatni' Rengjeo hangsrilyozza, hogy 5. E: Vonalktir, k<irira|DoMINVS ADIVTOR ET PRoTEcToR MEvs vonalkor, belÍ'ilné-
kétségeketaz okozza, hogy a Johann gyelt pajzsban az l. és3. mezóben a kétsasszrírny,a2. mezíben torony' kétoldalríncsillag
Gvozdansko Zrínyi-birtok volt, míg
Newald által használt korabeli forrásokban (?) a 4. mezíben viírfal.A sisakdíszbelÓg a k<iriratba.Csak Rengieotől ismerem' a MNM
Kostainica csak 1533 után kertilt aZrínyi-
a ,,Giessdenitzka'' (Kosztainica) és gyÍíjteményéból hirínyzik.(8. bra). H: mint 1. sz' Reng|eo l957.
család birtokába. Zrínyi aligha verette bir-
,,Gnassdannzkho" (Gvozdansko) nevek tokán kívtil saját pénzeit.Ezért tarda va|Ó-
váltakozva szerepelnek. Newald a rendel- Jegyzetek
színÍíbbnek,hogy Gvozdansko várában
kezésére á||ő lehetóségek k ziil a volt a verde. A k<irtilményektchát egyértel- [l]NagyLórántZnnyiIII.Mik]Óspénzverése'AzÉremL983/||3_17.old,TemesviíriJenó:
Kosztainica ,,Kostainica an der Una" mel- Melyik Zrínyi Mik-lős kapott uralkodői kegyként pénzverésijogot? Áz Erem |983/|
nrÍíenGvozdansko mellett szÓlnak' és az
|ettvoksolt [19].Vizsgáljuk meg azonbana l3-17. old.
nyilvánvalő, hogy a verdehely neve helye-
t<irténelmikclrtilményeket.A tcir<iktámadá- sen Gvozdansko. [2] Rengieo, Ivan: Kovnica Nikole III. Zrinskog u Gvozdanskom L old. Numizmaticke Vjesti
sok miatt csak jől védhetóhely j hetettszá- 8 ( 1 9 6 1 )1 - 1 9 .o l d .
l560-ban a t r k k megrohanták és el-
mításba,ezen kívánalomnak pedig mindkét foglalták Gvozdansko várát, s vele egytitt a [3] Johann Siebmacher's grossesund allgemeines Wappenbuch.G' von Csergheci,Géza:Der
vár megfelelt.Az ezt.istbányákGvozdansko Adel von Ungarn samt den Nebenlándem der St. Stephanskone. Niirnberg l893. 503. t.
verde is elveszett. Természetesena vár tar-
birtokaihoz tartoztak' ésmodern bányásza- tozékai' azaz bányák is t<ir<ikfennhatÓság [4] Johann Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch.Boiniéié'Stefan: Ade| von
Kroatia.Ntimberg 1899.Zrinski 153.t.
ti kutatások bizonysága szerint topográfiai- alá kertiltek, ami egyet jelentett felhagyá-
lag is e vár mellett helyezkedtekel. A t rok l5l,,Quarc illis duabusalis aquilinisnigrisquas.umatua avitaet patema,expansaset in se
sukkal.
inviccm versas,continebant,insignia quoque praefati Gaspari Emusth ... superaddimus...
Katalőgus murum scilicet propugnaculi ex lapidibus quadratis..." I. Ferdinan 1554. april. 15.
l. E: Vonalkrir,gy ngykUr,korirat:oNICOLAI o D o G. COMITIS.ZRYNEN B o i n i é i éi .'m . 2 1 1 .o l d .
(ftil<ittero-
viditésjel). E (forditott,fijlotte vonalka) C " 15 - 33 A; ismétgyringykc'r,belt.il aZrínyi- [6] srt'hl, Hugo Gerard: St?idte-Wappenvon tsterreich-Ungarn. Wien l904. 89. old.' TÓth
címer sisakdíszekoronás príntsisakkal,sisaktakarőval.A srírkányfeje éssziímyai kittirem. Á'pád. e t.i.ténelmiMagyarország viírosainakésk<izségeinek címerespecsétgyííjternénye
lenek a gy<ingykorb6|(6/a. ábra). az országos K<izségiT<irzsk nyvbizottság hatiírozataialapján (1898-l9l3). Kozponti
H: Gy<ingyktir,vona|ktir' az éremfelsó részénk<irirat:.: DAVID : .- : . REX : . sáras, hár- StatisztikaiHivatal, Budapestl999. 18. old. és9l. old. kép.
mas levélke,beltil szónyeggel letakartk<inyoklófolott Dávid király hárfas félalakja,a szó- [7] A fényképegy vastagveretíí nt tt garas hátlapját mutatja,MNM. Ezt ésa tobbi fényké-
nyeg kétvégénS - R (SebastianRieder). Alatta felirat 5 sorban:<itpont It. TE DoMItE pet, valamint a srilyadatokatTÓth Csabának ktjsz<inom.
szaras,hármas levélke/ száras hál.maslevélke. SPERAVI .totl .CotFVtDAR száras, [8] Rajzaimon (4' 7' 8-as képek)csak a címerekrekoncentráltam'
hármaslevélke/' IN ETERÖVM / . PS 1| : (6/b.dáral, MNM ltsz. 148/911;ezí'st,2l,54 [9] A Zrínyi-címernagyon sok színváltozatbanismert. A már hivatkozott Siebmacher.k tetek
g Weszerle XXXVII' t. 2. sz. Unger E: Magyar ÉremhatározÓVegyes AutonÓm ésSzÍik- ktiltjnbtizó változatai mellett továbbiak is léteznek (Brajkovie' Vlasta: Wappen.
ségpénzek. Budapest1961.A70'A71. sz' Rengjeo1961. Iy'62. Wappenbrief- und Genealogiensammlung. Katalog der Wappen-, Wappenbrief- und
2. E: Gytingykőr, kcirirat:QUID " QUIT " AGAS " PRVDENTER " AGAS . ET. RESPICE Genealogiensarnmlung.Hrvatski Povijesni Muzej, Zagreb 1995.) Minthogy azonbut az
" FINE (f l<itter vidítésjel);ismétgycingyktir'beltil reneszánszcsticsk<istalprípajzsban né. érmekenszínjel<ilésnek nyoma sincs, semmi értelmetalálgauísokbabocsátkoznunk.A ke-
gyelt címer: l-2. mezóben kétsassziímy@Zrtnyiekósi címere),3-4. mezóben kereszte- resztezettbányászék-kalapács címerkiegészítés egyik munkában sem szerepel.
zett kalapács-ék(brínyász.szimbÓlum).A pajzs kétoldalső karéjábana kettébontott évsziím: [10] Szemrín Attila: A kohászjelvény kialakulása és fejlódése. BKL Kohászat Iz9 (|996)
15 l 33. A pajzs fcilott geometrikus-indásdíszítmény (5. bra). H: mint l. sz' MNM ltsz.: 335-340. old.

32 33
[11] Weszerle JÓzsef: Hátrahagyott érmészetitíblái Budapest 19l l. Tallér:G. XxxVII. t. 2.
Garas:G. XXXVII. t.6.
Hami,,skonvenciős aprőpénzek
[12| Huszir Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei |526_1657. Budapest 1975. 68. old.
Zounonr Lnros
[l3] Gedai Istviín:A magyar ktizépkorpénzverése 65. old' In: Krizleményeka magyaronzá-
gi ásvrányinyersanyagok t rténetébólI.4946. Miskolc 1982.
[14] 368. 901; R. II. 7O'71;l4Bl911ltsz. alattidarabok.
[15] Huszár Lajos: A magyar pénzverés tcirténete
a 16. és|.7.színadban69. old. In: Kljzlemé-
nyek a magyarországi ásvrínyinyersanyagokttjrténetéből I' Miskolc |982.76--78. o|d,
Az elrn lt évekbent<ibbszr k zoltem hamis
[16] Szemán Attila: Legkorábbi magyarországi bányapénzeink. Numizmatiktli K zl ny
XCVIII-XCIX (l 999-2000) 89-96. old. konvenciős hríszkrajciárosokat,majd leg-
utÓbb tíz. éshLiszkrajcárosokate lap hasábja.
[17]Ez a k rirat a szélesgarasokrÓl ismelt.
in' amelyeketaz osztrák_Magyar Monarchia
I l 8] Csíky Emil: A magyar pénzekverdehelyei tcirténelmÍinkben. Szeged 1987. l7. old.
és Csehország tertileténmÍík rló verdékben
[19] Newald, Johann: Das osteneichische M ntwesenunter:Ferdinand. Wien 1883. 40. old.
késztilténnékől <intési vagy verésieljárással
másoltak.|gy p|,Az Érem2a0|lt. számában
hiíromdarab hamis konvenciős l0 krajcríros
Zusammenfassung és kilenc hamis 20 kraiciíros adatait tettem
Der Autor befasst sich mit dcr Besctu'eibzngdes Bergbauesund der Miinzkunde der Familie k zzé.Mint ismeretes a Monar.chiakonven-
Zrínyi undschildert die Zusammenháge ciÓját.lozmás eurőpai uralkodők is csatlakoz-
íak' így pl. Bajorország ésBayreuth. Azel -
Sununary írásokat elfogadva és a formai kcivetelrné-
nyeknek eleget téveezeknek a csatlakoző ál-
Auttror discusses the nrining and coinage of the Zrínyi family and their interrelationships.
lamoknak az érmei nagyon hasonlítottak a
Monarchia konvenciÓs érméihez.Hogy ki.
nek volt mégis kifizetódó a bajor vagy a
bayreuthi darabok hamisítása? * fogas kér-
dés. Azt azonban harrgsrÍlyoznikell' hogy
mind a Monarchiabeli 10 krajcárosok, rnind
pedig a konvenciÓhoz csatlakoző ftiggetle-
nek érméirendkíviil ritkák, hiszen ezek a:ze|.
m lt mintegy negyedszázados gffitéseim
féltett darabjai. A két darab l0-esen és a
nyolc darab 2O-ason kíviil ebben a cikkben
egy rézb6Ikészi.ilthatkrajciírostis bemuta.
tok. Az eddigi gyakorlatnak megfelelóen az
egyes csoportokon beliil az érméketidórend-
ben sorolom fel.
Hatkrajcáros
Bécs(B)
- ElőIap: K . K' OESTERREICHISCHE
SCHEIDEMÜNZE.
_ Hátlap: 6 / KREUZER l 1849 l A
J+
KiválÓ rninóségíí,ntcitthaÍnisítvány.Mind-
tjssze itt-ott láthatÓ a beník mlpának elvéko-
nyodása, életlensége. A munka annyira gon-
dos' hogy a nagyobb cisszeftiggófel{ileteken
vésésinyomok láthatÓk' amelyek nyilvár az
ijntésbÓ1származő rírulkodÓ jeleket igyekez-
tek elttintetni' ugyanez a munka a hátlapon
mégnyilvrínvalÓbb' ahol mégfinom reszeló-
nyomok is táthatők.Egyébkénta ziártabb,ne-
hezenhozzáférhetóhelyeken az aprÓ, cintés-
b6I származí buborékszeríí anyaghiány,
vagy éppenapro szemcsékformájában fellé-
pó anyag feld sulás jől láthatő. Az érmepe-
reme sima. Atméróje 19'2 mm' színea kopott
Íelszínekenokkersiírga,a rnélyebbenfekvó
részekenolajbama. Anyaga cinkkel tvozott
réz.Stilya l'70 gramm.
Tízkrajcáros
K nncicbánya (B)
- ElŐlap: ... IMPERATOR ' _
FBRANCISCVS.L:D.G
-Hátlap:HVN. BoH. GALREX. A.
A: - LOWI : ET INFR . D: 1815
Nagyon gyenge példány,bár az sszbenyo-
más az érmér6lviszonylag egységesképet
mutat. Úgy tíínik,hogy minden beríÍa helyén
van, holott pl. az elólapon lévó olajág levelei
érintika betííktalpát. A betííkmetszésepon-
tatlan' így pl. a Franciscus R betííjeinkább
tÍínikB.nek' A k zpontozás szabálytalan.Az
egészdarabmindkétfelszíneegyenletesensi-
mára kopott, azonban a k rvonalak még ki-
vehetók. Ez a tény hosszri forgalomra utal.
Az elólap alsÓ felét rézrozsda csrifítja, ami
35
nagy mennyiségíiréz je|en|étére
uta|. Perem- - Hátlap: HVN . BoH ' cH . REX . A Bécs(A) ak. A ktizponti képek<isszeolvadtak, a részle-
dísze nincs. Színe piszkosfehér, csengése . A -DE. LO. SL. W]RC. 1809 - Elólap: FRANCISCVS I . D. G . - tek egyríltalrínnem láthatőak' A peremdísz,
alapján az anyaga rossz minóségííezÍ.ist.
Át- Az érmétkéthelyen durvrínátlyukasztottiík: AVST. IMPERATOR. amely a pereÍnremeróleges vonalkríkbőláll'
méróje25 mm, srilya 2'80 gramm. II. Ferenc fejénélésnyakrínrál'ezértnem le. - Hátlap: HvN . BoH . LOMB ' ET csak itt.ott tíínikeló, mert nagyobb részt<isz-
het megállapítani a verde helyét. A betÍík VEN .- GAL. LOD . IL. REX . A. A. szeolvadtak.Színe sztirkésfekete,anyaga őn,
HÚszkrajcárosok egyenetlenek,az egymás k<iztitávolság vál- t829. átméróje26'5 mm' s lya 4'99 granrm.
Hall (F) tozik' a nagy A betííkhelyett kcivetkezetesen Mind képileg' mind tipográÍiailagszabályos
- E l ó l a p : . . .A N c . I I . D ' G . R . I . s . fordított V+ véstek.A perem szegélydísze példány'Így nagyon valőszínÍí,hogy az ere-
A.-GERM.HV.BO.REX. egyenletes és a hivataloséval megegyezó. deti verótó felhasználásával sokszorosított ***
_ Hátlap: ARCH . AvsT. D . BVRG . Színe eztistfehér,a lekopott részekenokker- darab. Vagyis feltételezem,hogy birodalmi-
-LOTH.M.D.HET.1803.x sárga' A darab ezÍistdztjtt sátrguéz, áÍméÍóie lag vert réz hriszkrajcárosről van szÓ, amely Bajor
KiválÓ példány' szinte t kéletesenazonos a 28,3 mm, srilya 6,10 gramm. tényt bb' korábban mrírktjztjlt vert rézérme -Előlap:D. G. MAX.N s.U.B. &
hivatalos kibocsátásri érmével'Véleményem esetébenis fennáll. Erósen megkopott pél- P.-S.D.C.P.R.S.K.r.A.&E.
szerint eredeti verótóvel késztiltdarab. Fol. Bécs(A) dány' így sokiíig lehetettforgalomban' A pe- LL.
tokban megkopott.Az eziist galviínréteg alatt -Elólap: ERNCIscVs I. D G -
remdísznem látszik. Színefoltos bamássárga - Hátlap: IN DEo - coNsILIUM .
jől lászik az aranysiírgaszín' Peremdíszetel- VST: IMPFRTOR
- Hátlap:HVN : BoH . CL: REX . A: és srírga.Anyaga sá,lgaftz, átméróje 28'3 1776.
jesen szabályos. Színe eztistfehér,ill. élénk
mm, s lya 5,05 gramm. ViszonylagjÓl olvashatő nt tt pé|dány'sok
aranysiírga, anyaga siírgaréz' átméÍóje 28 A : - . L O W L : F T . I N :F R D : l 8 1 l .
Durviín elkészített.vert darab' A betúk in- aprÓ girrcr cskével.A sima feltileteken itt.ott
mm, s lya4,41 gramm. K<lrm<icbánya (B) vésónyomok fedezhetók fel, amelyekkel az
kább csak jelzésszerííek, nagyon kezdetlege-
sek, pl. Ferenc elsó betííjeE-re sikeredett, - Elólap: FRANcISCvs I . D . G' - <intésbólszármaző durva részeketigyekeztek
Kiirm cbánya (B) elttintetni'Az előlapon, az <it dik betÍíutríni
vagy az AVST nagy S betííjealső ívénekkét AVST. IMPERATOR .
-Elólap: FRANC. II. D. G. R. I. s .
farka van, továbbá az MPERAToR P betúje - Hát|ap: HVN . Bo ' LOMB . ET nagybetííN-nek t nik, amely egyben <isszeis
A.-GERM.HVBO...E... zász|őszerííenbet<imódcitt,a kcivetkezó E he- VEN .- GAL. LOD . IL. REX . A. A. olvad a k vetkez6, ta|éno betíível,ez utőbbi
- Hátlap: ARCH AU sT . D . BVRC - lyett F van, az sszes nagy A fordítottnagy V 1830. pedig <isszefolyta perem menti fogazott min-
LOTHMDHET.l803.x betÍÍkéntjelenik meg, hogy csak néhánydur- Életlen <intvényaprő felszíni lyukakkal. A tával. A felirat elsó felénekutolső betííje'a P
Viszonylag jől sikerÍ'ilthamisítvány,a betíík va hibát említsek.Egy gyors pillantás is elég betííkkis zárt részeibetomódtek, pI. az etóla- felsó részeszélesen<jsszeolvadta szegéllyel.
azonban egyenetlenek,hibásak pl. a BVRG ahhoz, hogy a hamisítástényétazonna|felis-
pon a P va1y az R esetében.A hátlapi koz- De ilyen a felirat másik felébenlévó A és&
rcividítésG betÍíjehelyett C láthatÓ. A betÍÍk merjÍik.A peremdíszhirínyzik.A patina szí- ponti kép e8yetlen sziluetté olvadt cissze' jel is' Ahátlapon hasonlÓ vésónyomokfedez.
kcizti távolságok helyenként pontatlanok' ne szÍ.irkésbama'anyaga vcir<isréz,átméróje
részletekcsak a kép szélein, gy-ahogy lát. hetók fel. A fogazott perem menti dísz ezen
olyannyira, hogy zavarőak, ÍneÍtaz tisszetar- 28,2 mm, s lya 5,15 gramm.
hatők. Az rjntésbőleredóen a peremdísztel- az oldalon jobban láthatÓ. A szegélydíszhi-
Íoző részekszétesnek,pl. GER M' vagy az jesen Összemosődotqde azonosnak tíínikaz ányzik, viszont nagyon jÓl láthatő a reszeló
Bécs(A)
Av sT' amelyek természetesenegybeíran. _
Elólap: FRANCISCVS . I . D .... - eredeti kibocsátiís mintázatával. Színe siír. nyoma, hogy az ntésdurvaságaitelttintesse.
dők. A képi ábrrízolásokeléggész gletesek,
AVST. IMPERATOR. gásbama, anyaga srárgaréz,átméróje 2.I mm, Színe bama, anyaga bronz, átméÍóje25,2
kevésaz egyenletesenívelthatrírvonal,pl' II. - Hátlap:
HVN . BoH . LOMB . ET s lya 5,52 gramm. mm, s ly 3,43 gramm.
Ferenc homloka és oniínak nyeregvonala V E N . - . . . L . L O . . . E R E X . A . A .
egyetlen egyenes vonallá olvadt cissze. Pe. l8l9 . Gyulafehérvrár(E) Bajor
remdísz nem láthatÓ. Színe csokoládébarna. Gyenge minóségíí, ntijtt peldríny,ennek el- _ Elólap: FRANCIscVs I . D. G . _Elólap: cAR. THEOD . D. G. C . P.
anyaga v r srqz' átméÍóje28'7 mm' srilya lenéresokáig lehetettforgalomban, mert na-
AVST. MPERATOR . R.-VED. SE. I. A. EL. DI. C. M.
5,47 gramm. gyon kopott. A betÍíkegyenetlenek'Minden - Hátlap: HvN. BoH . LOMB . ET - Hátlap:... AIR ... N . - ...AVARIAE
valÓszín ség szerint eredeti példányről ké. t1
VEN. * G AL. LOD IL. REX. A. A.
Verdehely ? sztilt formábÓ| tjnthették. A peremdíszhiríny-
zik. Színeokkersárga,anyagasárguéz, átrné- 1 9 3 5. Meglehetósen durván kivitelezett, ont tt
- Előlap: vsT. IMPERTOR ' -
róje 28 mm' s lya 5'52 granrm. Rendkíviil durva Önt tt darab' A bettík sok h szkajcríros hamisítvány'Míg az elólapon
FRNCISCVS. D. G.
helytitt bet módtek, csak nehezenolvashatÓ- viszonylag jÓl felismerhetók a betíík,a hátlap

36 3t
bal oldalán szinteolvashatatlana PATRoNA Bayreuth
felirat' sót a Sz z Mária ésa gyermekfelen - Elólap: FRID ... HRIST - BoRVs ...
Vőltozatok a Szabadsdgharcpapír-szíikségpénzeinél
sekély mélyedésekvannak, nyilvánvalÓ, SIL
MtrT ENonB
hogy az elkészített tintóformábarraz anya1 - Hátlap:..Bx .'. EI .'. - E ... E
hirínyosanoszlottel. Azévszámmásodik fe- MARK 1765a szelvényben BAYREUTH
le olvashatatlan. mivel azonbanCarl Theodor I . . .
|777 és1799kiiz<itturalkodott,a legvalőszí- Rendkíviil kopott' ntiitt 20.krajcáros' Az
núbbévszrím l79l. A kiemelkedórészeksi- elólapont bb helyenis a sz vegÉszbet<imó-
mrírakoptak' így a darabhosszabbideig le- dritt,az arcképszintefelismerhetetlen. A hát- A numizmatika egyik szép,érdekes ,! 'ő
hetettforgalomban.Szegélydísze: ferde re- lap bal felsó részén
az anyagfoltszerúen
szét- és viíltozatos ága apapírpénz gyíij- :'
cékbólállÓ sor, ami azonbanhelyenkéntbe. folyt, felismerhetetlenné tévea bettiket.Pe.
t mÓ1l tt. Színepalasztirke,az erósenkopott, remdíszenincs. Anyaga sárgaréz'színesár. a papírsztikégpénzteriilete,ami ab- l
t bbnyire kiemelkedó részeksrírgásbarnrák.gásbarn4 átméróje28'6 mm' s lya 5'90 ből adődik, hogy ezekethe|yileg,kis
I
nyomdíkban ésgyorsankellettel- l $ , i. ^
Anyagacink ésÍézowÖzet, Átmeroiez9 mm, gramm.
készíteni.
Ígyfordulhatott "*n ,*''.*?iÍf-?*
eló' hogy ; 8 . }lljillilll*il^*:
sílya5'75 gramm. :.T;q ..,;
nemvolt mindigkelló idó az e|]en- -'."í .Ít,n.ÍÍ'l1'."-dl'.tl'*'ff
6rzésre, a hibrík kijavítrísríra.Ez rtcgrarrío1it
f;ft *s:,dnrrmrur||.
Et;,rt.l .u6tri.or lö.. d1|a4
megmutatkozik
*.-fi,,rdfL^-i}
ad helyesírási-
hÁ|r,á.ífá.i és
Á. [H
.}P =j;';.jl
T,usammenfassung sz veghibríkban,valaminta díszítés" .ry
,

iq.i,ao+.ffif "W;
^gÚ , ,, Ó 'íli .

;*ffiT:TÍiil;fi#:H'':il
I
Der Autor pubtizierthier einige falschenKonventions-Kreuzeraus der Z'eit denÖsterreich-
UngarischenMonarchie:I St 6 Kreuzer,2 St l0 Kreuzer,und 8 St 20 Kreuzer.Zwei gegoBe-
,".' ' ,4." ]...
nen Stiicke von denenwurdenin Bavaria und in'Bayreuthgefertigt. ez a je|Iemz6.E kiil<intxizóségek "
]. bra
egy-két átalam észlelt érdekességét
Summary
szeretnémmegosztanigyííjtót]ársai;mal. I l*""
Author discussesone6, two l0 and ten20 keutzer forgedpiecesof themonetaryconvention feliiletesen ellenórz tt munkára
period of the Austro-HungarianMonarchy. Two of the coins were cast in Bavaria and A cikkben Ambrus Bé|a:iapy,arorsuip pa- | Gyors és a
Bayreuth,respectively. pírszt)l<ségpénzei rcí+-igc..inr.a- | :3. " :::9 .l:,TY ,Y,":::*!, (Ambrus
1723-től
ját vettemalapul ése munkírahivatkozom. t06) pemanyjobb oldali ésfelsó keretdíszíté-
I
I sénekváltozata(l, bra) 85x67mm.
A l0 krajcrírosből elófordul sziímozatlan
és aláíratlrrn példány is (2, ábra) 85x61
Ílm.
$g6fyiÍos1po uii urilvitnya
Az 5 krajcríros(Ambrus 105)keretdíszí-
liz pengókrajgq[q$ t6 változataitnemsorolomitt fel, mertez
Kiegészítés
|. A r{Er| pcnrldr l(kul í|tor|t|tll bon|tjglcl|ol
egy ktiltin kis tanulmánylehetne.
bl'toirrhsl. . sd'i Íu8, 3t),ib fi*!....|EGl .r
Az Érem2}0lt|. számábanmegielentÁ ,,Hazáért.kitiintetójelvénycímÍÍ írásomataz &lrl .líog.dl.t!Ú.
Rimaszombat
alábbiakkal egészítem ki.
Az Ambrus 262-essorsziárnalattszerep-
Idézeta honvédelmiminiszter2000.j nius }Z'határozatábÓl:,,...Lerőva megkésett Et.Íb.n |Ütmr(l t5.$ l&|o.
t'olt{rn6td ló 1 pengó krajcríros'valamintaz Amb-
tiszteletiinke1kiemelkedó helytállása ésbátor magatartásaelismeréséiil
néhaiKele. ffi.E

_ halálának 50. évfordulÓjaalkal. rus 263-asszám alatti3 krajcárossorszá-

men Krizosztbm volt pannonhalmifóapát részére
mozÁsáraszolgrílÓ teriilet vonalkáziísa
mábÓl, posztumusz- a HezÁÉRr ntiintetó jelvénytadományozom.Tetteitemléke.
téglalapalakri. Az Ambrus 2&, 265,
zetiinkbenmegórizztik.''
266. sorszrímokalatt szerepló 3' 6 és10
Molruir tőz'sef krajcrírosutalviínyokonez a vona|azás

38 39
 s
romboid alak . l krajcáros esetében
Ambrus nem ismerlet rornboid alakri
megoldást.GyÍíjteményemben van egy |loasnyóbáoya váms pÓnztÍtiutalfs ya
1 krajcáros utalvány, amelynek a sor' ,
hat, ptxgíl |ira.iczárra
-
szám beírásáta szolgálő teriiletének --'.li$ '*

vonalkiízásaszinténromboid alak (3. l JEQÍBX.:

t., a. nroxi p{wt*r lila&lr {lltdil*l m{gynt lltnL
ábra) 7 5x44 mm. Ezze| a Íomboidala. JegX(klfl llxto$i(ls{ML, *
2'' ll&ml$i| i| o 'vrirosi fietís:lg íl|el rfÍyittttí.h.^
k sorszámozás-tertiIettel e|6á1|ított 3.' vi'Í'eY&ltÁsill{el( hst{ri{dí' a v{ros- óild hr
t{Íd'ta'ik Ít.&1 nÍíet" }í''|lidtn|dll'| $u{mi!Yí 8
utalványok teljes sort alkotnak, míg a nep e|&tt b.Y{lludi'\ LÍl{nbea rvdnylclelek'
nrirn'Ó lW &l '**
téglalap alakriak k<iztil eddig csak két- t6bi,n

féleérték(l és3 krajcráros)tsmeretes'

3. bra
b&w8ffi
Rozsnyrí
Az Ambrus-féIekatalÓgusban abánya-
viírospénztiíriutalványainak (1949. jn- 6. ábra
nius 6.) jobb- ésba|oldali keretdíszíté- egy pcnsíi|irnjtz{irra
se egyforma. A gyííjtótrársakttgyelmé- -t;;.!:)..-

be ajánlom, hogy létezikolyan sorozat
is, amelyen ajobb ésbalolda|i keretdí
szítéseltéró (4' ábra) 84x60 mm. A 3
ésa 10 krajcárosutalványona ''.. ' be-
Vá|tandők..... szÓ után pontosvesszó
helyett csak vesszó szerepel (5. ábra)
84x60 mm.
A 6. ábrtin (83x60 mm) |áthatő6 kraj-
ciírosonlátszik, hogy tbrgalombanvolt,
de sem aláírás,sem sorszárnnincs rajta,ezen
|loy.snlÓbín}'ovír'os
liz pengii
' *{.*i
I JÍ6YEX:
l . ' Á v j r o " i P é i l ' ( . i Í . i I . . I | ' r i | | . r J q l r n im r g 1 e r l l a n k
Jc6;cLLcl biY!.,*itlaindr.
2', lla|nidit i' o rirosi hal.-,.Ir dltal f.íJrittrtÚ.l,'
s.' l'íx*r*vdltrigotseh
t{ro'lntik rne.g' minek lÓetdí
n{! &let. }evrillrnrtrl|i,kílÓmIen drrdny{clrae}''
B*rl*l.Étgr :nl.r tcri"'
Í J!'QYl{:
l', Á !Áro$i pdnzt}r riIlrl, d}lorlllnrirns5ytr Brr;h
j.S]ekl.l birt6ritta{nilk.*
2 ' ' | | r ' r r l . i t í ' i .r t . i r l - i I l ' r t ' i . l l 4 í | t . l | Í | . n i\( l r ' i n c | .
$ , . \ i r s e a r i l t . i s u L n a L t r a t i r ; r t r j r , n v Ú r r i s r i t r ' . || r r -
td|o,!iliI neg, nrinll [í''.rtd|4l{it l s' ''i!\'n s
ilap sl{{d }rr l(eil{dli; Liilinr}on drrdnytrlcnrk, llozsrlyti r.liro* pérrztáriutrrIrárrya
Xur )'i' li$ Jrlvr til&!
íőJe r.r r ő Irriszpcrrgó krajczárra
t '-t.--,i. i -.! ---. -.t, t t t r ' . t l ra. v r i r r t s á l t a l { c I i c s é r t i . k r i s f o -
lI;v rdi . 1i rlit' 1
r rl zr z zc cl lLtiizztÍoossi ti ti ai al i|li k. .
JfeI/ }lolr'ltydtt ísd9
4. tíbra
kíviil a ',Msszaváltásuknak...'' szciveg he-
*::ffii$r{8.l8S
lyeÍt,,Yízszaváltásuknak'..'' hibás sző sze-
repel ésaz |. pontban,,...váro-
7. bra
si ...'' szőnál az ábetíir6|htány-
zik az ékezet.Ugyanez a hiba
pilrrr{ilti ulah'rínyit elófordul mégaz |, 3' 10 krajcá-
lil:ajuárra ros utalványokon is, így ez a sor
'} is teljes.
A 20 krajcáros eltéréseval'őszí-
* nííleg csak a nyomtatás során
l|$l ridc"itr' s Y ros {ltÜl l}s- keletkezett sériilésbÓ,ladÓdhat, cgypergoforintra,
tcldti'l $'tle}it!r 8
mivel a keretdíszbena 20-as ér- ílÍ'{,.1#
.,. J'.Jff
l"l".jj:t '.Í;lí1o"'"..
tékjelzésalatt ésa keret jobb o1- i"íi iaái nw"g,i^ ,|,g|!l"hzo. .,
íúbirÓ ,.j
dali alső vízszintesrészéna krir-
ívek nem metszik egymást, csak
cisszeérnekí7.ábra) 7ox40 mm.
Említéstérdeme|mégaz l pen-
8. tibra

40 4l
 B ankj egy CSoma8 olÓ -szala 8 ok gy ííjtése
BBnre ANpnÁs

Egy megvásárolt papírpénzgyÍíjtemény ré- a nyomtatáshozhaszná|t festéknek a színe

szeként |946-bő| származó bankjegycso- általában címletenként ki'il<inb zik' leg-
magolÓ-szalag kertilt hozzám, ami felkel- t<ibbsztiraz adott címletíípapírpénz színére
tette érdeklódésemet.Tapasztalt gyújtóktól emlékeztet.A szalagokon gyakran szerepel
érdeklódve megtudtam, hogy ennek a teri.i- a ,,Beolvasta:'' és az ,,Ellenórizte:'' felirat,
letnek nincs irodalma, komoly gyíijtóróI az,,Átvételkor megszámolandő!'' figyel.
sem tudott senki. Ekkor kezdtem el foglal- meztetí sz veg, valamint a szalagot készí-
kozni a csomagolÓszalagokkal és néhány tó nyomda impresszuma és a nyomdai ter.
hőnap alatt sikertilt t<ibb,mint kétezerkÍi- méket azonosítő szám. A szalagon eseten-
l nb zó magyar és ktilfi'ldi szalagot cissze. kéntmás informáciÓ' pl. az adott bank egy
gó forintos utalvány (Anrbrus 277), ane|y- nem isrneretes lyukasztatlan' tehát vissza
gyííjtenem.A gyújtéssorán kÍil nbcizó ban- fiőkjának vagy székhelyéneka neve (leg-
nek sz<ivegében az ,,.'. értékíí nem viíltottpéldány.''A Dunántrílon_ valÓ-
. . .'. szÓ két-
kok és a Pénzjegynyomda vezetŐivel, mu. tcibbsz<iregy viírosnév),pénzszállítÓ cégek
szer fordul e|ó (8. dbra') 80x52 mrn. színíílega mrilt évben- egy ládában' tcibbfé-
zeolőgusokkal és sok érdekesemberrel ke- szalagjai esetén annak a banknak a neve
Kiegészítésként megemlítem,hogy Az Éreln le Kossuth relikviával egyiitt ttibb, sértetlerr,
riiltem kapcsolatba' egy szép gyújtemény (nyomtatott, pecsételt vagy kézzel írt for.
2oo0l2. számában megjelent Magyar I.: lyukasztatlan5 guldenes keriilt elíí(Ambrus
kialakítása nrellett sok hasznos informáciő- mában) is szerepelhet, amelyból (vagy
Rozsnyői sz kségpénz v ltozalolcc" kÖzlemé- 309). Ebból 3 db (No. 2376' ?377, 2378) a
hoz is jutottam. E folyamat során szerzett amelybe) a pénzszá||ítást rténik. Minden-
nyébenk zolt eltérés (szriveghiány)nemcsak birtokomban van (9' ábra) l30x85 mm. Tu.
tapasztalataimat szeretnéma gyÍíjtótrírsak- napi használatban elterjedt a bankjegyk<ite-
az Ambrus 2.l9. sorszám alatt szerepló 5 domásom szerint ezek k ztil további 8 db há-
kal megosztani, ésfelhívni a figyelmet erre geló-szalag elnevezés, ami azért nem he-
krajci{roson,hanem az Ambrus 278. sorszáln ronr gyííjtótárshozkeriiit. A rráiam levó sor-
.1456. az j, nagyon érdekesés változatos gyííjté- lyes, mert a bankok (MNB, kereskedelmi
alatti 5 krajcríroson is elófordul' sziímokon kívtil a No. 7454' 7455'
si teriiletre. bankok) és a Magyar Posta gyakorlatában
sziimriak isnrertek elóttem, amelyek Kovács
Bankjegy- (papírpénz) csomagolÓ-sza- k tegnek a százas bankjegycsomagokbÓl
Temesvár J. gyííjt társ tulajdonában vannak. Eszerirrt
lag alatt olyan papírgyürÍít(gyúrííformában készített,átl^átszőfőliába csomagolt (koráb.
Ambrus Béla a ternesviíri5 és 10 gulderrról tehát kimondhatjuk' hogy rnost miír lyukasz.
sszeragasztottpapírszalagot)érttink,ame- ban zsineggel ktjrbek<itve r gzített), na.
azt írja,hogy: ,,... Mivel nem értékte|enedett tatlanpéldányokis ismereteseka temesvári 5
lyet bankok, pénzintézetek,pénzszállítő cé- gyobb egységeketnevezik, amelyeket un.
el, sót feliánal viíltotuík vissza, értlretó,hogy guldenesból.
gek, vagy más, nagy pénzforgalmatbonyo. fedólappal látnak el. A fedőIapok a szala.
lítő cégekpapírpénzcsomagolásrára(általá- goknál nagyobb méretŰ, félkemény-vagy
banszáz azonos címletúpapírpénz sszefo- keménypapírbÓl késztilt lapok, amelyeken
Zusammenfassung gására) használnak. A csomagolőszalagon a szalagokhoz hasonlÓ mÓdon nyomtatva
Der Autor informien tiber Abweichungen bei den Notpapiergeld des ungarischen nyomtatott formában szerepel a bank, pénz- szerepel a k tegben levó csomagokban el.
Freiheitskampfell 848-49. intézetvagy cégneve (gyakran a logőja is)' helyezett bankjegyek címlete sziímmal és
a csomagban szerepló papírpénzcímlete betíível(szintén színkÓdolt formában). Az
Sumrnary számmal ésbetúvel,valamint a csomagban egyes bankok, pénzintézetekés pénzszállí-
The variationsin thepaperemergency
moneyof theWarof Independence
of lB48-49 aredis- levó bankjegyek száma (p1.''l00 darab'') és tő cégeka csomagolÓszalagokhoz hasonlő-
cussed. Összértékeis (p1. 100 db 200 Ft-os esetén an neviikkel és logÓjukkal ellátott nyomta-
''20 000 Forint''). A szalag papírjának vagy tott fedólapokat használnak, amelyeken

42 43

-l

db r 0 0
,n.iIÍ.|$Q
/ r'..- .:.:1.'1
i. ..";.. 'j
''
\?s.
esetenkéntszinténszerepelnek a ,,Készítet- saját céljairaszintén,nevévelellátott, cso-
te'', ,,Ellenórizte'', vagy a ',dátum'', ,,a|áírá. magolÓszalagokat készíttet. Egy bank,
sok'',',bélyegzó'' feliratok, az,,Átvételkor pénzintézetv agy cég áItalában hat kíilcjnb -
megszámolandÓ!'' figyelmezte.
tés, a,'Bankjegykoteg-fedólap'' ..]_-
megnevezés,valamint a nyom-
dai impresszumésnyomdai azo-
nosítőszám is' Mind a csomago-
lőszalagokon, mind a fedólapo.
kon nyomtatott, szaggatottvona-
lak is elófordulnak. további kéz- l - - - - - - - . - - |
zel írott vagy pecsételtinformá.
ciők (dátum' aláírás, pecsét, a
szalagon szereplótól eltéró cím-
Iet vagy bankjegy darabszám)
számára (l. bra).
A Bank és Tózsde Almanach
tanrisága szerint Magyarorszá-
gon a Nemzeti Bank mellett 29
kereskedelmi bank és 25 egyéb
pénzintézet mííkcidik. Ezek
ttibbsége saját' bankjegycsoma-
golő-szalagsorozattal rendelke-
zik. Rajtuk kíviil számos pénz.
En llÜ8|gl
szállítÓ és nagyobb pénzforgal-
mat bonyolítÓ céglétezik, amely
44
zó, forgalomban levó bankjegycímlet (200 kel és a valutás szalagokkal egytitt valÓjá-
Ft, 500 Ft, 1000 Ft' 2000 Ft' 5000 Ft' és 10 ban 12-18 kiilonbcizó szalagotlehet besze.
000 F0 csomagolására szolgálő szalagot rezni. A beszerzésmÓdja a kérés,amelyet
eso.fl.í használ (2. ábra). 200l. február l-tóI ezek az ember gyÍÍjtószenvedélyre'kiállításra'
]*r",$
"llagyar
a 20 000 Ft.os bankjegy számára rendsze- cikkírásra, tudományos feldolgozásra stb'
l)ostt resítetthetedik szalaggal egésziilnek ki. A hivatkozva pénztárosoknakvagy bankigaz-
legt<ibbbanknak a valutiák csomagolására gatőknak, fiőkvezetóknek adhat eló, a
rintos bankjegy általábanjel<iletlen(a Volksbank eSetén je. ',megkornyékezettek''nem kis csodálkozá-
10 ltilt), kÍil<inbzó szélességíí (az Erste Bank sára. Tapasztalatomszerint azi|yen kérésa
eseténl-tól 8-ig terjedó számozással ellá- kezdeti csodálkozás után kétfélevégletes
tott) bankjegycsomagolÓ-szalagiaiis van- reakciőt váltki, az egyik a teljes elutasítás
nak (3. dbra). A bankok nagy részébenmég (ez a ritkább)' a másik a lelkes egytittérzés
és segíteni akarás. Velem elófordult' hogy
.\ l'.\lill N!,trrtn0/(il1
fellelhetók a forgalombÓl nemrég kivont
kék 500 Fros, zold l000 Ft-os' barna 5000 egy-egy bankfiÓkből hetekkel késóbb is
FÍ"-os(4. ábra), valamint a korábban hasz. felhívtak, hogy ,,Találtak egy régi szalagot!
1. bra nált piros papír 100 Ft-os csomagolására Van.e már ilyen?''. Egy magas rang bank-
használt,a jelenleginélszélesebbcsomago- vezetó pedig ktjlfdldi tjairÓl hazatérve
lőszalagok is. A színkődolás már ezeknéla gyakran megcirvendeztetvalamely egzoti-
szalagoknál is hasznáIatbanvolt. A 100 fo. kus országből származÓ bankjegycsomago-
rintosok csomagolőszalagiai szinte minden lÓ-szalag sorozattal.A beszerzésfolyama-
banknál piros vagy rőzsaszínííek(hrirom ki- tát nagyban elósegítheti, ha a lelkes gyííjtó
I EL!"ENO|IIZ]E: .
BEOLVASIA vétel van: a CIB Bank l00 Ft-os szalagja nem ismeretlentil,hanem egy ismerós ré-
- - : T A B N ' A M BBoa n k fehér,a Daewoo Banké drapp színíí,a Kon- vénfordul az adott bankfiÓkhoz.
I
! ----------,1,ooo
Az eddigiekbena használatlan(a bélyeg-
ooo zum Banknak pedig rőzsaszín és fehér pa-
pírra nyomtatott l00 Ft.os csomagolÓsza- gyííjtésból vett analőgia alapján ,,postatisz.
-----*----í
F O F I I NT ta'') bankjegycsomagolő-szalagokről volt
1 0 0d a r a b lagiai is ismertek), az 500 Ft-os szalagok
l sző. A használt szalagok variáciÓi a szala-
1 0 . 0 0 0Í o r i n t o s kék vagy sztirke, az 1000 Ft-os szalagok
I ' BANKJEGY gokra kertiló bélyegzók' aláírások és dátu-
zo|d, az 5000 Ft-os szalagok barna színííek.
I
l(! 6q:C.Si.8 j r**Ü, qrrrmd mok révénvégtelen számríak lehetnek. Ha
Nehezebb, de nem lehetet|ena forgalomből
ehhez a ktiltjnbrizó országok megszámlál-
korábbankivont 10 Ft-os' 20 Ft-os és50 Ft- hatatlan bankjainak érdekesebbnélérdeke-
2. bra os csomagolőszalagok osszeszedése'Az sebb szalagjait is hozzá vesszi'ik,akkor a
MNB ésa Kereskedelmi ésHitelbank selejt gyíÍjtés valőban végnélkiil folytathatő. Kti-
ésforgalomből kivont bankjegyek számára lcin tertiletet jelenthetnek az tgazán régi
Postabank és TakarákpénztárRt. kiil<in csomagolőszalag-sorozatokat hasz- (pengós és koronás idószakből származő)
E||Ün&i:t.i a nál, amelyek színe a forgalomban levó csomagolőszalagok,amelyeket nekem ha-
o
cl bankjegyek szalagiaival azonos, eltéró gyatékokbÓl, tobbnyire százas bankjegy-
ill funkciÓjukat pedig nyomtatott, kereszt ala- csomagokkal egytitt sikertilt beszereznem.
1'
kri áthrízásvagy nyomtatott,,Kiselejtezett'' Ezt az ílj gyÍíjtési szívesenaján.
terÍ.iletet
3
100db lom fiatal gyríjtótársaknak és mindazoknak,
lp felirat (MNB), esetleg,,Forgalomképtelen''
Át .l.IkrÍ 'n.!olvr.IndÓ!
j (5. akik nem tudnak, vagy nem akarnak gyÍíj-
felirat (KHB) elzi bra). Az egyes ban-
teményiikfejlesztésérenagyobb pénzcissze-
koktÓl, pénzintézetektól és cégektól leg-
get szánni, de mégis szeretnék gyÍíjtemé.
3. ábra alább hat (2001. február 1-tól hét)'a régiek- nyiiket folyamatosan gyarapítani.
Á<
r

Klebelsber7 Kuno ábrdzolősa a ma7yar érem-

CredilLyonnals
Bank
míívészetben
EIlonőtiztc
Magyarországi
Rt.
50 000 PnoHÁszxaLÁsztó
FORINT
1 0 0d b
500íorintos
b a n k i e Oy
A t v é t eI k or GrÓf KlebelsbergKuno (1875-1932)t bb
m éo s z á m o Ia n d Ó l
mintkilencévenát, |922és1931k<iz<itt volt
Magyarországvallás- ésk zoktatrásiigyimi.
nisztere.Múk déseimpoziínseredményeket
4. dbra
hozott.ÖtezervidékinépiskolaéstanítÓila-
kás létesítése, a pozsonyi ErzsébetTudo-
mányegyetemletelepítése Pécsett, otthonte-
ForgaIomképteIen remtésa kolozsvári Ferenc Jőzsef Tudo-
tLLtNÖRETE ffi**rArU,i a c{fa&,a*Wa mányegyetemszámáraSzegeden,a budapes-
ti TestnevelésiFóiskola' a margitszigeti
2CI0000 Nemzeti Sportuszoda,a tihanyi BiolÓgiai
FORINT Kutatő Intézetmegteremtése' a kiilf ldi
100 darab Collegium HungaricumokhálÓzatrínaks az
2000 forintos ehhezkapcsolÓdő sztÓndíjrendszer kiépíté-
BANKJEGY se fúzódik a nevéhez.K zismertvolt míívé-
8m. tí/2000'B ÁtvTttIkor m.93zámo|.ndÓ! szetpártolásárÓl,megsokszoroztaa tudomá- l. ábra
nyos kutatÓi állások számát'fudatosanésha.
GRÓF KLEBELSBERG KUNONAK A
5. dbra tékonyan ámogattaa sportot.Mindezekis-
MIMSZTERIUM TISZTVISELII. 1914-
mertében igaznaktúnika korabelimegállapí-
1924'Mgr' b. lenÍ KS' Egyoldalas,cint tt
tás' hogy ,,a legnagyobbálmri magyarkul-
Zusammenfassung bronz,O 103mm.H-P4913.(1. bra)
tuszminiszter'' volt' Klebelsbergról t<ibb
Der verfasser legt den Begriff von Banderolen von Banknoten dar, welche von ver- éremkészÍilt, melyek alkotői k<iztilt bben a
schiedenen Bankháusern, Geldinstituten und grossen Geldverkehr abwickelnden Firmen 3. Berán Lajos' 1931
hazai éremmúvészet kiemelkedó egyénisé-
zum Verpacken von Banknoten vemendet werden, ausserdem schildert er die verschiede- E: Klebelsbergbaba nézó profilja. K rirat:
gei.
nen Sorten von Banderolen und die auf diesen befindlichen Angaben. Er empielt das GRóF . KLEBELSBERG . KUNÓ . A .
Sammeln von solchen Banderolen von Banknoten als eines neues und abwechslungsre- NEMZETI . SPORTUSZODA. MEGTE.
1. Kisfaludi Strobl Zsigmond,l9?A . . . j' k zépen:
iches Betátigungsfeld. E: Klebelsbergjobbra nézóprofilja. K<irirat: REMTŐJE 1930 )ff 7. Mj.
GRTF KLEBELSBERG KUNO M. KIR. BERÁN / LAJos. H: a Nemzeti sportuszo-
Summary VALLÁS És rÖzorrnrÁsÜcyI ut- da épÍiletének
fó- és oldalhomlokzata.Fél-
k rbenfent:MAGYAR.ÚszÓ .SZÖVET.
The author givetrthe definition of notebands,paperbandsused by banks and banking insti- NISZTER. Mgr. b. Ient:KS. Egyoldalas, n-
tutions, and firms with large money circulation for packing banknotes, as well as different t tt bronz,a 12o mm.Sárkrány213' SÉG . 1907. Perembevésve:LUDVIG E.
forms of notebands and various data to be found on these bands. He recommends the col- BUDAPEST. Vert bronz, O 60 mm. H-P
lection of notebands for other collectors as a new and very variegated field. 2. KisfaludÍStrob| Zsigmond,|9A 1442.(1. bra)
E: Klebelsberg jobbra nézó profilja. (Nem
pontosanazonosÍLz1. sz. alattival.)Ktirirat:

46 47
 z. bra
4. Berán Lajos, 1931 7. CsrícsFereng 1940 l0. Pándi Kiss János' 1942 lendtiletes/ fej|ódésolyan / sugiírme|y a /
Mindkétolda|amegegyezika 3. sz. alatti E: Klebelsbergbalranézóprofilja.K<iriratA E:K|ebe|sberg A
ba|ranézóprolilja.KÖrirat: mriltbőlj n ésbehato|/ a jcivÓ,be''.Mgr' b'
éremmel, csak kisebbméretÍí.
BevésésaH COLLEGIVM HVNGARICVM SZOVET. COLLEGIUM HUNGARICL]}4 SZOVET. fent:FM I 1996.Yertezist.A60 mm.
alső szélén:
LUDVIG E BPEST. Vertbronz. sÉc cnTr.KLEBELsBERG KvNó EM. SÉG GRóF KLEBELSBERG KUNo
O 50 mm. H-P 1443. lÉrÉnve. Mj. j.lenr cs /40. EMLÉKÉRME. Egyo|dalas, nt tt bronz, l3.Kereszthury Gábor' 1999
H: férfiaktjobbjábanktinywel,mellettenói 497 mm.Szigeti13.o. E: Klebe|sbergba|ranézóprofilja' Ktirirat:
akt' jobbjában friklyával, baljában lanttal. PESTHIDEGKÚT ALAPITVÁNY / GRóF
5. Berán Lajos' 1933
Ktirirar PRO ' MERITES . ARTES KLEBELSBERG KUNo-DIJ.H: A HAZÁT
E: azonosa 4. sz. alattiéremelÓ1apjáva|.
H: SCIE.NTI-AE . A perembenbeÍ.itcltt 11.FeketeTamás' 1995
sor. E: Klebelsbergszembenézó,szem veges' / A KLILIÚRA i TEHETI / NAGGYÁ. on-
képi ábrázolás nélktil,csak kcirirat:MA- szám.
GYAR UsZó sZoVETsÉG . 1933.K zé. ontcittbronz,o 98 mm. KrÓmer 35.o. csokomyakkendósportreja.Mj. j. lent: FT tÖttbronz. l 9.7mm.
pen lent, az évszátnalatÍ LUDVIG. Vert (3.ábra) 95. H: K zépen:GRóF / KLEBELSBERG
KUNo / KULIUSZMINISZTER / ALAPÍ-
bronz,O 50 mm.
Tó. Bevésvefrilotte:1920/ BÉCSI/ MA-
8. MadarassyWalter,1940
GYAR ToRTÉNETI / INTÉZET.Bevésés
6. Reménl JőzseÍ,l937 E: K|ebelsbergba|ranéz6profilja. Ktjrirat:
alatta:COLLECIUM / HUNGAzuCLM /
E: Klebelsbergba|ranéz6,szemtiveges port- GRóF KLEBELSBERG KvNó. Mi. ktizé-
VINDOBONENSE l 1924. ovális, tjnt tt
réja.KciriraÍ IN MEMORIAM COMITIS pen lent:MW. H: Áaam es Éuuu tuáá, fáiu bronz,5l x 70 mm.
cuNoNrs DE KLEBELSBERG 1937.Mj. mellett.ontcjttbronz,a 80 mm. Soős-M.
j. kiizépen:REMÉNYI. H: fáklyát ésteker- l 78. t2.Fntz Mihály' 1996
cset tartÓ tőgrásférfi. K<iriral FACULIAS E. KlebelsbergbaLranézóprofilja,j. lentát-
9. Madarassy Walter, l94l
MEDICA UNTVERSNATIS SZEGEDIEN- |ősul: Klebelsberga|áírás,b. lent |875 i
E: Klebelsbergbaka néz6profilja.Kcirirat: 1932'K<irirat:FEJÉRMEGYEI PEDAGó-
SIs FRANC|sco JOSEFINAE. Önt<itt GRÓF KLEBELSBERG
KVNÓ 1875. GIAI SZoLGÁLTATó INTÉZET.H: iskolai
bronz,@ 93 mm. Milránő 188,Katona293. 1.932,Mj. ktizepenlent:MW. H:
Ádám és tanteremaz |920-asévekból.A nyitottab-
Soős-R. 80. o., Communicationes77. o.. Eva a tudás fája mellett.ontcitt bronz,
lakbÓ|a székesfehérvríri
cisztercitatemplom
Kovásznai489. a84mm.SoÓs-M.186. kéttornya|áthatő.
Az iskolatáblánfe|irat:..A 4. bra

48 49
14. Fritz Mihá|y _ FÍíz Vemnika' 2 )0
15' Jecza Péter' 20 )
E: Klebelsberg ba|ra nézó profilja. Mgr. j.
,,|:.' Pro Terra Mariana érdemkereszt
t;'sz,t
E: Klebe|sberg baJra néz6 profilja. Kririrat: nyak miig tt: JP. Ontcittbronz,A 100 rnm.
| |t tlt Vt'nn - IKőHEcJGYI
M-IHÁwt
RÓLA A KÖvEK MESÉLNEK. GR.
KLEBELSBERG KUNO. b. lenr 187-5 / Rijvidítések
t932. Mgr.j. lenl FM. (4. bra) H: lskolai E: elólap
tábla, rajta sztiveg: ,,Emelni kell / a magyar / H: hátlap
t megek / miíveltségi/ szintjét,,Kiirirat j.: Mj: meste{egy
szEGED 2000. Kis k rben b. kozépen: m / Mgr: monogram |)r (i(irrcz Arpírd, a Magyar K ztársaság Mariana érdemrend. Észtország t rténete'
ée.Mgr. b. lent: FV. (Az elólapot Fritz Mi- Ínm: milliméter l ()'X)-l[-|l n)cgválasztott eln<ikerigy hauíro- mint majdnem minden kis országé,hasonla-
/l)tl. lx)gy a hivatali ideje alatt kapott ajándé- tos a mi tijrténelmtinkh<iz.Az észÍeké is egy
hály' a hátlapot FíízVeronika készítette.) vert b: balra
jobbra tr r|lrt,kittintctéscket- amelyeketegy percig saját nállÓságért, fennmaradásértfolyton
eztist ésbronz, a 42'5 mm J.
sz: sziím rcrrr slrjlidírnak,hanem az orságénak tartott ktizdó nép t rténete.Kr. u. az I. évezredben
a: átméró ki izgyíÍjtcményekben helyezi el. alakult ki az észtetnikum éshamarosane|ter-
jedt a ftildmúvelésésiíllattenyésztés. A 9-t 2.
A tÍrgyakjel|egénekmegfelelóen részesi.ilt
.rz lrjiilr<lékokbÓla Magyar Nemzeti Galéria' századbal fontos szerepet játszottak a
Irodalom .rz lpanrrÍívészeti M zeum, a Hopp Ferenc Novgorod ésa Nyugat koz<ittikereskedelem.
Communicationes: Communicationes ex llibliotheca Historiae Medicae Hungarica. Bp., Kclr.:t-Áz-siaiM zeum és a Magyar Nemzeti ben. A ttibb, laza sz<ivetségben állő tarto-
1966. lr|rlzcum.Az elncik kÍvánságaaz volt, hogy a mányt kétfelŐl trímadtríkszomszédai.Egy ré-
MilánÓ: La mostra della medagiia dclla modema Ungherese e delle incisione di Budapest. tlirgyak egy részekeriilj n árverésre,a befolyt szét a Német l,ovagrend, a másikat pedig a
KatalÓgus. Milano' 1940. ()\slcgct pedig a ,,Kézenfogva Alapítvány'' drínok foglalt.ík el. A kereszténységetdrín
H-P: Lajos Husziír - Béla v. Procopius: Medaillen. und Plakettenkunstin Ungarn. Bp., 1932. s,,lirnlájiírauta|ják át' arne|yaz értelmilegfo. k zvetítésselvettékfel 1207_|208 k riil. Ri.
Kovísznai: L. Kovásznai VrktÓria: Reményi Jőzsef éremmíívészete. |'eír katalőgus 1903- 1lyirtékos gyerekek trímogatására j tt létre. ga érseke Adalbert - Mária kegyelmébe
--
1977.Bp., 1980. Az ajríndékbaadott tr{rgyak t bbségéta ajánlottaEsztországot, hasonlÓan a mi Szent
Krőmer: Csrics Ferenc. Katal,5gus.(Szerk. Krőmer Ágnes.) Bp., 1995. Magyar Nemzeti Mrizeum kapta. Az elncik István kirrályunkhoz, aki sántén a Madonna
Katona: Reményi Jőzsef szobrászmíívész KatalÓgus. (Szerk' Katorra
gyrijteményeskiá|lítrísa. rigy hatrírozott,hogy kitiintetéseit(46 tétel)Ie- segítségét kérteorságunk számá,ra.
Lászl.ő.) Bp.' l960. rctbchelyezi a MNM Éremtrán{ban azzal a ki- Az észtektovábbi t rténetea megmaradá-
SoÓs-M.: Soős Gyula: Madarassy Walter éremmúvészete. Numizmatikai Ktizltiny, k(itéssel,hogy ha protokolliírisk telezettség sukértvívott harcok sorozata volt. A svédek,
1963-t9U. rncgkívi.ínja egy adott kittintetésviselését, azt a lengyelek,az oroszok meg-meg julÓ hodítő
SoÓs.R.: SoÓs Gyula: ReményiJőzsef éremmúvészete. Numizmatikai Ktizltiny' l962. rrzéremtrír ideiglenesenkiadja részére. A tdbb tijrekvéseitkellett visszavemitik vagy elvisel-
Sárkány: Kisfaludi strobl Zsigmond' Katalőgus. (Szerk. Sárkány J zsef.) 7'a|aegerszeg,é.n. száz emlékéremésemlékt'nz felett - kivé- ni k, s ktjzben megtartarrinyelvtiket, kult rá-
Szigeti: Szigeti István: Pándi Kiss Jiínos szobrászm vész érmei és plakettjei. Az Érem' vc az iárverésreszárrt darabokat _ szabad jukat. A 20. sziízadugyancsak megpnÓbáltatá-
t96vt-t. rcndelkezéstadott az éremuímak. soktől volt terhes.Az ország |920-banvissza-
Ktisztinjtik Eln k Úr! nyerte iiná|lÓságát, ame|y l939.ig tarton
Fotő: BarkaGábor A kiti.intetésekk ztil t<irténelmilegésritka- (Molotov-Ribbentroppaktum).A V nis Had-
ságával kiemelkedik az angol Baath Rend és sereg l940.ben megszállt4 fiiggetlenségét
Zusammenfassung a francia Becstilerend. G ncz Árp ád e|6ttezt l99l-ben nyerte vissza ismét. A Pro Tena
Abbildung des{KultusministersKuno von Klebelsberg(1875-1932)in der ungarischen a nagy mrilni angol kittintetéstegyetlen ma- Mariana érdemrendet1995-ben alapítottaa
Medaillenkunst. gyar személy kapta meg: Eszterbázy Pál An- k ztiársaság elncike azon ktilfÖldi állampol-
tal herceg, aki az osztrrík Császárság angliai grírokszrímríra,akik valamilyen jelentós szol-
Summary nagykÖvetevolt l837-ben. giálatottenek az észtnep javára. Ezt a kitiinte-
The portrayalof count Kuno von Klebelsberg(18'15-1932)minister of educationin A kittintetések kÓzőtt az egyik legérdeke- tést 1997-ben kapta meg G ncz Árpiád ma-
Hungarianmedalartis shown. sebb és legkevésbéismert az észt Pro Terra gyar állarnfó.

50 5t

I.rírása:négyágti'kék-feketesávosfebértal-
paskereszthez fenn karilcínaz észtcírrcr(há.
rombalrafutÓ oroszlán)kapcsolodik.Aszárak
k z tt gÓtikus M-berúk.A keresztháto|dalán,
a vízszintesszáronPRo TERRÁIvI\RIANA
sz veghe|yezkedikel. A csil|agnyolcágrÍ, kii.
zÉpn a keresztszárai k zijtt M-betúkkel.A
keresztk zeffn az észtcímerlátbat6.A |árrca
círnerpajzs, az M-betúésa keresztkicsinyíten
Folrí:Dabasi András
g
Zusanunenfassung
BeschreibungdesestischenVerdienstkreuzes
ho TerraMariana.
Swnmary
The EstonianPro TerraMariana.a crossof distinctionis discussedbv theauthors.
52
I ' l , r r , , rlr. rV1l il
r.'il,\l,l'
} ' l ' | (| ,| \ t .M t t t Á t .1y9 3 4 _ 2 0 0 l ........l
} . . , , . , . . r ' r , M r r r , r t , y | - R Ó n n s zIÉ
s rxvtÁ, N :B r u s t b i l d e r m i t P a n z e r u n d v o m T y p
r tlnvrit'huuleI"ruueng,estaltauf den Vminacium Grossbronzenvon Gordianus III.. 9
X l\\, (;^lroR: Offene Frage iiber die zeitgen ssischen Nachpriigungen der Twei
()luilrtrnsunktstefan ......... 16
\/r \t,\N,Art tt.ir:Die Zusammenhtingedes Bergbaues und der M nzkunde
t n t l a rl : a m i l i e Z r í n ,y i ..........26
L,Ncts:Falsche Konventionskleinmnzen
./r)\ur()r{f, .....35
\tlx( ), l',Nr)Rr:Varianten des Notpapiergeldes in dem Freiheitskampf 1848-49. . . . . . 39
l | t H t , rA, N t x Á s :S a m m l u n g d e r B a n d e r o l e n v o n B a n k n o t e n . . . . .,.......43
'|{{
| )||^SZKA'LÁszt-T: Portrait-Abbildungen iiber Kuno Klebelsberg in der
r t n u t r i s c h eMne d a i l l e n k u n s t . . . . . . .......47
( ; lIli,R|,Vene - EőHEcYI' MIHÁLY] Das estische VerdienstkreuzPro Terra Mariana , 51
másánakváltakozásíbÓláll. K zépena címer-
pajzsrÓlkeresztfiigg.
A 20. száaad tdmeges adomrínyoaísríra
szánt kitiintetéseinekalkalmazkodni kell a
gyorséso|csÓe|ÓáJlításfeltétele
lhez.Ez az észt
rendjelazonbanmégmagánviseli azt a t rek-
vést'hogy az érdemeket szcrzetttudÓst mú.
vésztvagy politikustegy hagyományosfelfo-
gásbankéviilt szépkitÍintetésse|
jutalmazzák.