A pszichológia biológiai alapjai I.

2017/2018. tanév, I.félév

PPKE BTK pszichológia BA
kurzuskód: BBNPS11000

oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus

ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
e-mail: attila.toth@ttk.elte.hu
telefon: (06-1) 372-2500 (ELTE központi telefonszám), 8377-es mellék
cím: ELTE TTK Lágymányosi Déli Tömb
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c.
Élettani és Neurobiológiai tanszék, 6/317a
 Tematika
1. előadás: Az emberi szervezet felépítése – anatómiai alapok,
sejt- és szövettan
2. előadás: Homeosztázis és szabályozás. Az anyag- és
energiaforgalom és a biológiai információ átadásának alapjai
3. előadás: Transzportfolyamatok és sejtek közötti kommunikáció
4. előadás: Elemi idegi működés, az idegrendszer alapszerveződése
5. előadás: A vázrendszer és az izomműködés alapjai, sima- és
szívizom felépítés és működés
6. előadás: A vér élettana és immunológiai alapok
7. előadás: A szív felépítése és működése
8. előadás: A keringés élettana
9. előadás: A kiválasztás élettana
10. előadás: A légzőrendszer élettana
11. előadás: A légzési gázok szállítása
12. előadás: A tápcsatorna élettana
Tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök:
http://physiology.elte.hu/oktatott_targyak.html
Vizsga: írásbeli, 5 különböző egységből áll (definíciók, igaz-hamis,
kakukktojás, rajz, esszék)
 Ajánlott irodalom
Donáth Tibor: Anatómia - Élettan; Medicina Kiadó, 2015
Stephen G. Waxman: Összehasonlító neuroanatómia, 24. kiadás; Medicina
Kiadó, 2015 (funkcionális és klinikai neuroanatómia; idegrendszer)
Ormai Sándor (szerk.): Élettan - kórélettan; Semmelweis Kiadó, 2004
Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók számára (5. kiadás, 2015)/Az
orvosi élettan tankönyve (7. kiadás, 2014); Medicina Kiadó (utóbbi részletes
és magas szintű – inkább haladóknak)
Gerard J. Tortora, Bryan H. Derrickson: Principles of Anatomy and
Physiology; 14th Edition; Wiley, 2014; ISBN 978-0-470-92918-6 E-book:
ISBN 978-1-1180-0627-6 (kiváló, érthető anatómiai és élettani áttekintés,
színvonalas ábraanyag; anatómiai atlasz, online tananyag)
Arthur C. Guyton, John E. Hall: Textbook of Medical Physiology; 13th
edition; Elsevier, 2015; ISBN-13: 978-1455770052 (elég részletes, de jól
követhető, jó ábraanyag)
Scott Brady (szerk.), George Siegel (szerk.), R. Wayne
Albers (szerk.), Donald Price (szerk.): Basic Neurochemistry, Eighth
Edition: Principles of Molecular, Cellular, and Medical Neurobiology, Elsevier,
2011 (sejtbiológiai ismeretekhez és az elemi idegi működések megértéséhez)
Mark Nielsen, Shawn D. Miller: Real Anatomy 2.0 Software DVD; Wiley,
2013; ISBN: 978-0-470-11483-4 (interaktív DVD a humán anatómia és a
szöveti felépítés bemutatására)
 A strukturális szerveződés szintjei I.
1. Kémiai szerveződés
• atomok (C, H, O, N, P, Ca, S, Fe, Cu)
• molekulák (szerves és szervetlen)
2. Sejtszintű szerveződés
 a szervezet legkisebb élő egységei
3. Szövetek
 azonos csíralemezből származó, (általában)
azonos szerkezetű és adott funkciójú
sejtek + sejtközötti állomány
 - hámszövet, kötő- és támasztószövet, szövetek
izomszövet, idegszövet
4. Szervek
 két v. többféle szövetből épülnek fel
 speciális funkció
szervek
 ált. jellegzetes alak
 A strukturális szerveződés szintjei II.
5. Szervrendszerek szervrendszer
 azonos
- élettani funkcióban részt vevő szervek
együttese
 típusok:
•kültakaró
• vázrendszer
• izomrendszer
• keringési rendszer
• nyirok- és immunrendszer
• légzőrendszer
• kiválasztó rendszer
• emésztőrendszer
• endokrin (hormonális) rendszer
• reproduktív rendszer
• idegrendszer
6. Az egyed szintje

az egyed
 Alapvető anatómiai kifejezések:
Irányok, pozíciók jelzése
laterális mediális poszterior
(oldalsó) (közép) (hátulsó) szuperior
proximális (felső)
anterior
(közeli) kraniális
(elülső)
(feji)

exterior
(külső)
dorzális
interior
(háti)
(belső)

ventrális
(hasi)
kaudális
(farki, hátsó)
disztális inferior
(távoli) (alsó)
Alapvető anatómiai kifejezések:
síkok és nézetek
nézet

transzverzális sík

frontális (koronális) sík

nézet
szagittális sík
mediánszagittális
ferde sík (középvonalon
paraszagittális keresztüli)
(középvonal
melletti)
nézet
Az emlős sejtek alapvető felépítése,
a sejtalkotók áttekintése

kék: sejtmag
piros: sejtváz és mikrotubulusok
 Az emlős sejtek alapvető működése
• kompartmentalizáció (tér- és időbeli elhatárolódás)
• sejtmembrán (plazmamembrán)
• citoplazma (citoszol és többféle sejtszervecske)
• sejtmag (kromoszómák/DNS)
• szabályozottság
• belső és külső szabályozó folyamatok
• anyag- és energiaforgalom a környezettel
• felépítő és lebontó folyamatok eltérő aránya
• Kommunikáció
• sejten belül (intracelluláris), sejtek között
(intercelluláris)
Az emlős sejtek alapvető felépítése
 Az emlős sejtek alapvető felépítése
 sejtmag (nukleusz)
 sejtmagvacska (nukleólusz): riboszómák
előállítása (rRNS, DNS és fehérje tartalom)
 kromoszóma: feltekeredett DNS és hiszton
hiszton
fehérjék fehérje
sejtmagvacska pórusok

DNS

sejtmaghártya

durva felszínű
endoplazmás retikulum (RER) kromoszóma
 Az emlős sejtek alapvető felépítése
Kromoszómák: embernél 23 pár (46 db)
22 pár testi kromoszóma,
1 pár ivari kromoszóma (X+ X v. Y)

Gén: olyan DNS (egyes vírusoknál RNS)

szakasz, amely egy polipeptid vagy
tRNS illetve rRNS előállításáért felelős

Átirás (transzkripció):
DNS → mRNS
a sejtmagban történik
mRNS kilép a citoplazmába Átforditás (transzláció):
transzkripciós faktorok szabályozzák, RNS → fehérje
hogy egy gén kifejeződik-e fehérjeszintézis: mRNS → aminosav
(génexpresszió) riboszómákban
 Az emlős sejtek alapvető felépítése
Retikulumok
’Fehérjegyár’: gyártósor (DER), összeszerelő szalag (SER),
csomagolóüzem (Golgi-apparátus)

Durva felszínű endoplazmás durva felszínű

retikulum (DER): endoplazmás
 alapvetően csöves szerkezetű retikulum (RER)
 membrán + riboszómák
 fehérjeláncok szintézise
(elsődleges szerkezet, mRNS és
tRNS alapján illetve segítségével)
 saját és kiürítendő láncok is
 a fehérjeláncok feltekeredése
itt kezdődik (diszulfid hidak
képzése)
sima felszínű
endoplazmás
retikulum (SER)
riboszómák
 Az emlős sejtek alapvető felépítése
Retikulumok
Sima felszínű endoplazmás retikulum (SER):
• a fehérjék magasabbrendű (2., 3. 4. rendű)
szerkezete itt alakul ki
• alegységek összeépítése
• más molekulák rácsatolása a fehérjékre
(lipoporoteidek, glikoproteidek)
• járulékos csoportok hozzácsatolása
• koenzimek ráépítése
• lipidek, foszfolipidek, szteroidok szintézise
• „detoxikáló” (módosítások a káros anyagon, amelyek elősegítik
az anyag kiürülését)
• vázizom, szívizom: kalcium raktár
(→szarkoplazmatikus reticulum)
 Golgi-apparátus
 inkább zsákszerű szerkezet (cisz-középső-
transz)
 glikoproteinek végső szerkezete itt alakul ki
 fehérjék válogatása és irányítása
rendeltetési helyükre
 hólyagocskák lefűződése (lizoszóma,
szekréciós vezikula)
 kiürülő anyagok szállítása a membránhoz
(ürítés folyamata→ exocitózis)
 saját anyagok szállítása a célszervecskéhez
 Az emlős sejtek alapvető felépítése
 sejtmembrán (plazmamembrán; ld. 3. előadás is)
 1972, Singer és Nicholson: folyékony mozaik membrán
 extra- és intracelluláris oldal; transzmembrán régió
 zsírok (lipid kettősréteg) + beágyazott fehérjék

extracelluláris
cukor oldallánc
(glikoprotein)

foszfolipidek:
poláros fej (hidrofil)

zsírsavláncok fehérjék
(hidrofób)
intracelluláris
poláros fej (hidrofil) koleszterin
 Az emlős sejtek alapvető felépítése
 citoszol (sejtplazma)
 75 - 90% víz + szerves anyagok (ld. anyagcsere)
 oldott anyagok (tápanyagok, anyagcseretermékek,
végtermékek) és raktározott tápanyagok (glikogén
szemcsék, lipid cseppek)
sejtszervecskék
• citoszkeleton (a sejtek vázrendszere)

köztes
(intermedier)
filamentumok
mikrofilamentumok
mikrotubulusok

(aktin/miozin)
(tubulin)
 Az emlős sejtek alapvető felépítése
 mitokondriumok
 bakteriális, endoszimbionta eredet (anaerob sejt+aerob baci)
 saját, kör alakú DNS (1 %-a a sejt DNS-ének)
 önálló osztódás
 saját fehérjeszintetizáló rendszer
 sajátos enzimrendszer
 energiatermelő folyamatok: ATP-szintézis (terminális oxidáció,
O2-igény)
 egyéb energiacsere folyamatok
 Az emlős sejtek alapvető felépítése
 sejtszervecskék (folyt.)
vezikulumok, vakuólumok:
hártyával elkerített zárt tér
tárolás, raktározás (glikogén
szemcsék, lipid cseppek) emésztő -
belső szállítás enzimek
ürítés az extracelluláris térbe
(exocitózis)
lebontás (pl. autofágia)

lizoszómák:
külön szintézis, bennük enzimek
savanyú pH a lebontási
folyamatokhoz
bekebelezett anyagok vagy
elhasznált sejtalkotók lebontása
Az alapvető szövettípusok áttekintése
 Szövetek: a hámszövet (epitélium)
- külső és belső felületeket határoló, szorosan illeszkedő
sejtek - speciális szerep a transzportfolyamatokban,
kiválasztásban és a szervezet védelmében
- mindhárom csíralemezből (ekto-, endo-, mezoderma)
származhatnak apikális
("külső") laterális (oldalsó)
- közvetlen érellátása nincs felszín felszín

- sejtalak:
hám-
alaphártya szövet
bazális ("alsó") felszín
laphám köbhám hengerhám
alap-
- sejtek elrendezése: hártya

kötő-
szövet
alaphártya
ideg ér
egyrétegű álrétegzett többrétegű
 Szövetek: a hámszövet (epitélium)
 fedőhám (védőhám)
- egy- vagy többrétegű, felszíneket vagy üregeket borít
elszarusodó laphám
- mechanikai védelem:
• elszarusodó / nem elszarusodó
mikrovillus
csillók

• csillók / mikrovillusok

 mirigyhám
- egysejtű vagy összetett mirigyek
- szekréció: váladéktermelés, ill. kiválasztás
- belső elválasztású (endokrin): szövetközti folyadékba ( szöveti
hormonok) / véráramba ürül ( hormonok)
külső elválasztású (exokrin): hámréteg felszínére ürül (pl.
verejték, nyál)
 Szövetek: a hámszövet (epitélium)
 felszívóhám
- ált. minden típusú hámszövet képes felszívásra
- speciális: vékonybélhám, emésztés

 pigmenthám
- pl. bőr vagy szem; festékanyagok

 érzékhám
érzéksejt
- érzékszervek: érzéksejtek és támasztósejtek
- speciális receptorok támasztósejt

- elsődleges érzéksejt (pl. szaglósejtek): az

ingerületet az érzéksejt nyúlványa (axon)
továbbítja
- másodlagos érzéksejt (pl. szőrsejtek): az
ingerületet az érzéksejthez kapcsolódó (ideg)sejt
nyúlványa továbbítja
 Szövetek: a kötő- és támasztószövet
- legnagyobb mennyiségű és változatosságú szövettípus,
jelentős sejtközötti állomány
- mezodermális (középső csíralemez) eredet
- sejtközötti állomány (ECM, extracelluláris mátrix):
• alapállomány + fehérjerostok
• ált. a kötőszöveti sejtek szekrétuma (főként a fibroblasztoké)
• különböző mechanikai sajátságok *: fehérvérsejtek

rácsrost
makrofág*
(falósejt)
fibroblaszt
kollagén rost
eozinofil
rugalmas granulocita*
(elasztikus)
rost hízósejt*
neutrofil
kapilláris
granulocita*
zsírsejt
plazmasejt*
alapállomány
 Szövetek: a kötő- és támasztószövet
 kötőszövet
- szövetek/szervek összekötése, térkitöltés, szervezet belső
közege
- ált. szervezet belsejében; dús érellátás (kivéve porc, ín)
- többféle sejttípus: fibroblasztok, makrofágok, limfociták,
plazmasejtek, hízósejtek
- rostok: 1) kollagén; 2) rugalmas (elasztin, fibrillin); 3) rácsrostok
(kollagénből)
- alapállomány: víz és szerves anyagok (szénhidrátok,
fehérjék)
- laza rostos kötőszövet: zsírszövet

• bőr, nyálkahártya
• zsírszövet (sárga, barna)
• retikuláris: vérképző-
és nyirokszervek
 Szövetek: a kötő- és támasztószövet
 kötőszövet
- tömött rostos kötőszövet:
- több, vastagabb, tömöttebb rostállomány, kevesebb sejt
- fontos mechanikai szerep
• elasztikus rostok: rugalmas
szerkezet, nyújtható

• inak: rendezett rostlefutás, sok

kollagén (fehér); izmok rögzítése a
csonthoz, alig nyújtható
- folyékony rostállomány: vér, nyirok
- védelem:
• mechanikai, kémiai ártalmak
• fertőzések
- víz (ld. ödéma), sók, zsír tárolása
 Szövetek: a kötő- és támasztószövet
 támasztószövet
- szilárd sejtközötti állomány
- porcszövet:
- gélszerű alapállomány (kondroitin-szulfát) + kollagén és
elasztikus rostok; érhálózat nincs
- mechanikailag ellenállóbb, némileg rugalmas
- porcsejtek (kondrociták): alapállomány üregeiben
• üveg v. hyalinporc: ízület, gége, légcső
- rugalmas, de törékeny

• kollagén rostos porc: porckorong

(gerincoszlop)
- merev és ellenálló
• rugalmas rostos porc: fülporc, orr
- alak biztosítása, rugalmas
 Szövetek: a kötő- és támasztószövet
 támasztószövet
- csontszövet:
- szilárd sejtközötti állomány: rostok + mészsó
- csontsejtek: oszteoblasztok (építő) és oszteoklasztok
(faló)
- sejtek vékony nyúlványokkal, csatornákon keresztül
érintkeznek
- nagy mechanikai szilárdság, minimális rugalmasság
 Szövetek: az izomszövet
- izomsejtek (miociták): ATP felhasználásával összehúzódásra
képesek
- kontraktilis elem: miofibrillumok (aktin és miozin
filamentumok; ld. később)
 simaizom
- orsó alakú, 15-500 mm (mikrométer, 10-6 m) hosszú sejtek
- egy, központi sejtmag; miofibrillumok lefutása nem
rendezett
- izomsejtek között kötőszövet, erek ebben futnak
- vegetatív (nem akaratlagos) szabályozás, lassú de
kitartó összehúzódás
- üreges szervek fala (erek,
légutak, gyomor, belek, húgyhólyag,
méh, stb.)
 Szövetek: az izomszövet
 harántcsíkolt izom
- vázizom:
- összeolvadó (szincíciális) sejtek: sok sejtmag, változó
hosszúság, 30-80 mm vastagság
- rendezett miofilamentumok
vázizom
- izomrost -> nyaláb -> izom vázizomrost
(vázizomsejt)
- kötőszövetes burok,
sejtmag
nyalábok között is haránt-
csíkolat
- akaratlagos szabályozás
- szívizom:
- elágazó, egyedi sejtek, rendezett miofilamentumok
- Eberth-féle vonalak: sejthatárok, funkcionális
egység (ld. később)
- akarattól független,
önálló működés +
vegetatív szabályozás
 Szövetek: az idegszövet
- központi és környéki idegrendszer

központi környéki (perifériás)

idegrendszer idegrendszer
agy agyidegek

gerincvelő gerincvelői idegek

dúcok (ganglionok)

bélidegrendszer
(vékonybél)

érző
receptorok
(bőr)
 Az idegszövet főbb anatómiai felosztása
 központi idegrendszer
- agy: ~1011 idegsejt és ~1013 gliasejt
gerincvelő: ~108 idegsejt és ~1010 gliasejt
- szürkeállomány (főleg idegsejtek sejttestje) és
fehérállomány (főleg idegsejtek nyúlványa - idegrostok)
 környéki (perifériás) idegrendszer
több száz/ezer
- 12 pár (jobb-bal) agyideg: I-XII. idegsejt nyúlványa
- 31 pár (jobb-bal) gerincvelői ideg (axon) + kötőszövet
+ asszociált erek
- dúcok (ganglionok)
• főleg idegsejtek sejttestje; idegekhez kapcsolódnak
- bélidegrendszer (autonóm idegrendszer; plexus)
• emésztőrendszert behálózó fonatos ideghálózat
- érző receptorok
 Szövetek: az idegszövet
- 2 fő sejttípus: idegsejtek (neuron) és gliasejtek
- igen nagyszámú sejt, bonyolult kapcsolatrendszer
 Szövetek: az idegszövet
 idegsejtek (részletesen ld. később)
 gliasejtek
• szürke- és fehérállományban is, nagy mennyiségben
• osztódásra képes sejtek (az idegsejtek már nem!)
- asztroglia sejt:
• az idegsejteknek támasztó és tápláló funkciót biztosít
• a vér - agy gát kialakításában részt vesz
- mikroglia sejt:
• fagocitózisra képes, elhalt sejtelemek eltávolítása
• gyulladási folyamatok, immunválasz
- oligodendroglia sejtek (környéki idegrendszerben Schwann és
szatellita sejtek):
• mielin (velős) hüvely kialakítása az idegsejtek axonjai körül
- ependima sejt:
• kamrák, gerincvelői csatorna üregét bélelik; csilló és
mikroboholy
• cerebrospinális folyadék (liquor) termelése
 Szövetek: az idegszövet
- legfőbb funkciók:
• érzékelés: külső és belső ingerek továbbítása a
központi idegrendszer felé agy- vagy gerincvelői
idegek segítségével
• észlelés és integráció: a beérkező érző információk
összegzése, értékelése, tudatosulása és tárolása
• motoros funkciók:
- az észlelt behatásoknak megfelelő válasz kiváltása a
végrehajtó szervek (izmok vagy mirigyek)
ingerlésén keresztül
- agy- és gerincvelői idegeken keresztül
- összehúzódás (izmok) vagy szekréció (mirigyek)
kiváltása