10.

Az antik kultúra és tudomány (görög-római hitvilág, kulturális emlékek, görög filozófia)

Görög istenvilág kialakulása:

-Khaosz (káosz, zűrzavar), Erosz (szerelem), Gaia (a Földanya) és Tartarosz (a Föld legmélyebb belseje).
-Gaia önmagából hívta létre Uránosz (égbolt), Pontoszt (vizek) és a hegyeket.
-Uránosz és Gaia gyermekei voltak a küklopszok (félszemű óriások) és a titánok (Kronosz-idő) és titaniszok
(Rhea)
-Kronosz és Rhea gyermekei: Zeusz (főisten, a villámok és égbolt ura), Hesztia (családi tűzhely istennője),
Pozseidón (tengerek istene), Démétér (termékenység, földművelés istennője), Hádész (alvilág istene) és Héra
(házasság istennője)

Görög hitvilág jellemzői:

- az antik kultúra meglehetősen gazdag volt, ezért van, hogy a reneszánsz korában ehhez az időszakhoz
nyúltak vissza a művészek
- Hitvilágukra a többistenhit (politeizmus) volt jellemző
-Antropomorf (emberi alakú) istenek
-funkcióistenek: mindegyik istennek volt „szakterülete” (lásd: táblázat)
-Az ókori Hellászban a poliszokat a közös nyelven kívül a vallás tartotta össze
-Homérosz szerint az istenek nemcsak külsőleg hasonlítanak, hanem tulajdonságaikban és egymás közötti
kapcsolataikban is hasonlítottak az emberekre, annyi különbséggel, hogy hatalmasabbak és halhatatlanok
voltak
-Hésziodosz szerint az istenek már cselszövők, gyilkosok és korántsem olyan idilli az életük
-Az isteneket ember alakúnak képzelték, és viselkedésükben, vágyaikban is az emberekre hasonlítottak
-a görögök templomok építésével, ünnepekkel és áldozatok bemutatásával mutattak tiszteletet isteneik felé
-a legnagyobb ünnep Athénban a Panathénia volt
-nagy szerepük volt a jósdáknak is, amelyek állandó papi testülettel rendelkeztek
-a leghíresebb ilyen jósdák: Delphoi (Apollón szentély), Dódóna (Zeusz szentély)
-gyógyító szentély: Epidaurosz (Apollón fiának, Aklépiosznak volt a szentélye)
-misztériumok: Eleusziszban (Déméter-minisztérium)

Olimpia:
-a görögök az isteneik iránti hódolatot sportversenyekkel is kívánták kifejezni
-ezeknek a rendezvényeknek a poliszok összetartásának erősítése is fontos feladata volt
-versenyszámok: futás, ötpróba, ökölvívás, pankráció, fegyveres futás, kocsiverseny, lóverseny.
-Az első Olimpiát először Kr.e. 776-ban rendeztek meg Olümpiában

Római hitvilág:
-ősi hitvilága- totemizmus (farkas jelkép)
-legfontosabb totemállatuk: farkas (A legenda szerint a városalapító Romuluszt és Rémuszt egy farkas
szoptatta)
-latin istenek: Janus (kezdet és vég), Mars (védelem)
-etruszk korban:
-megjelentek az ember alakú (antropomorf) isteneket
-istenvilág élére a Jupiter-Junó-Minerva istenhármasság került
-megjelent Vénusz (szerelem)
-a jóslás nagy szerephez jutott (bélből, májból, madarak röptéből stb.)
-a görögökkel való szoros kapcsolat hatására indult meg a római vallás hellenizálódása:
-kialakultak a görög isteneknek megfelelő istenségek
-átvettek isteneket (pl.: Apolló)
-az isteneknek termény vagy állatáldozatokat mutattak be a szertartásaikon
-szertartások helye a göröghöz hasonló templom volt
- építészetben, szobrászatban, és a későbbiek folyamán az irodalomban is a görögöktől merítettek (görögök
utánzása, másolása - hellenizálódás)
-az állam és a vallás összekapcsolódott:
-nem alakult ki az államtól elkülönülő egyház
-papi testületek (pl.: Vesta szüzek- szent tüzet őrizték, pontifexek- hivatalos állami ünnepeket felügyelték)
-a rómaiak a vallást úgy élték meg, mint a mindenhol és mindenkor jelen levő istenekkel való közösséget,
amely állandó kapcsolattartást igényelt (tettel, imával, áldozatok bemutatásával)

GÖRÖG-RÓMAI ISTENEK
Görög név Római név Funkció, szerepkör Jelkép
Zeusz Jupiter Főisten Villám, sas, bika
Héra Juno Zeusz felesége, a házi Páva
tűzhely őrzője
Poszeidón Neptunus Tenger istene 3 ágú szigony
Déméter Ceres Termékenység istennője Gabonakalász
Hesztia Vesta Családi és állami béke Tűz, láng
őrzője
Hádész Pluto Alvilág istene Cerberos, háromfejű
kutya
Aphrodité Venus Szerelem istennője Kagyló, gyöngy, galamb
Árész Mars hadisten Lándzsa, kard, sisak
Héphaisztosz Vulcanus Kovácsolás istene Kalapács, fogó
Artemisz Diana Erdők és vadállatok szűz Szarvas, íj, nyíl
úrnője
Apollón Apollo Jóshelyek és művészetek Lant, babér
őrzője
Hermész Mercurius Kereskedők, vándorok, Szárnyas saru és kalap,
tolvajok istene hírnökbot
Pallasz Athéne Minerva Bölcsesség és tudomány Sisak, páncél, bagoly
istennője
Dionüszosz Bacchus Bor és mámor istene Szőlőlevelekből koszorú
Héraklész Hercules Hérosz, emberfölötti -
tulajdonságokkal és
erővel rendelkező ember
aki végül istenné vált
Prométheusz - A lázadást, -
elégedetlenséget
megtestesítő isten
 AZ ÓKORI VILÁG 7 CSODÁJA
Kheopsz piramis Szemiramisz Zeusz szobor Artemisz Mauszólosz Rhodoszi Pharoszi
(Egyiptom) függőkertje (Olümpia) templom síremléke kolosszus világítótorony
(Babilon) (Epheszosz) (Halikarnasszosz) (Rhodosz) (Alexandria)
-Kheopsz (Kr.e. -Babilonnak 3 -Kr.e. 457-ben -Kis- -Kária uralkodója, -Kr.e. 305-ben -Kr.e
XXVI.sz.) fáraó nagyszerű épült fel Ázsiában Mauszólosz (Kr.e. Rodoszt III.században
piramisa a építménye volt: a -Pheidiász építették az IV.század) kezdte városát phrüg Phárosz
legrégebbi város falai, a készített bele ion hódítók építtetni görög seregek szigetén
„csoda” Bábel-torony és szobrot -Artemisz mesterek ostromolták építették fel a
(napjainkban is a függőkert -Elefánt- holdistennő- vezetésével a saját (sikertelenül) hajók
még megmaradt) -II.Nabu- csontokból nek szentelték és felesége sírját -a város navigálására
-kb. 100 ezer kudurri-uszur készült és (12 a templomot -Méretei: megmenekü- Alexandria
munkás dolgozott (Kr.e. VI.sz.) méter magas) -Méretei: 49 méter magas lésének az körüli zátonyos
az építésén építette -Pheidiász egy 51 m széles, volt emlékére partszakaszon
-közel 2 millió feleségének öregedő, 105 m -Kr.u.12 században építteték a -Méretei:
kőtömbből épült -Öntözött jóságos hosszúságú egy földrengés Héliosz 30x30 méter
-Mai mérete: teraszrendszer, istenfigurát -a templom rombolta le istenséget oldal-
137,2 m magas amelyen fák, alkotott belsejében formáló hosszúságú, 71
bokrok,virágok állt Artemisz kolosszust méter magas
és istennő 2 (Kr.e.302-ben) volt
kúszónövények méteres -vasból és -tetején Zeusz
voltak szobra bronzból szobra állt
készült -Kr.u 796-ban,
-Kr.e.224-ben majd később
egy földrengés földrengések
ledöntötte pusztították el

Az ókori világ további nevezetességei:

-A Nagy Fal és agyaghadsereg (Kína):
Kr.e. III. században kezdte el építtetni Csin Si Huang-ti császár. A nomádok támadásaitól védte Kínát. Ma
látható szakaszai már téglából épültek a XIV. században. A Csin Si császár sírját kb. 8000 agyagkatona, 150
lovas és 130 harci szekér „őrizte” (agyaghadsereg).

-Akropolisz (Athén):
A perzsák legyőzése után, Periklész korában (Kr.e V. század), Pheidiász művészeti vezetésével kezdődött
meg az Akropolisz építése. Központi épülete Pallasz Athéné temploma, a Parthenón, amely márványból, dór
stílusban épült.

-Muszeion (Alexandria): A Muszeion („múzsák csarnoka”) egy komplex tudományos intézmény volt, ahol
tudósok dolgoztak. Itt volt az ókor egyik legnagyobb és legjelentősebb könyvtára.

-Pergamoni oltár (Pergamon): Hegyes terepen, teraszokra épült, 9-10 méter magas védőfalakkal körülvett
város leghíresebb emléke az oltár, rajta 130 m hosszú dombormű, amely az istenek és gigászok harcát
mutatja be (ma Berlinben található).

-Colosseum (Róma): A Fórum Romanum délkeleti végében épült fel Vespasianus és Titus császárok, azaz a
Flaviusok idején az Amphiteatrum Flavium, más néven Colosseum. Az építmény egy elliptikus alaprajzú
aréna, amelyet több emelet magas nézőtér vesz körül. Állatviadalokra és gladiátorjátékokra tervezték és
használták.
Görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész):
Szofisták:
-magukat bölcselkedőnek nevezték
-első hivatásos értelmiségi réteg Athénban
-fizetség ellenében tanították az athéni polgárokat (szónoklásra,érvelésre, vitatkozásra)
-kétségbe vonták a világ megismerhetőségét

Szókratész:
-életéről tanítványai, Platón és Xenophón írtak
-szerinte vannak örök érvényű értékek (igazság,szeretet) , az ember feladata ezeknek a megismerése
-módszere: „bábáskodás” -magát tudatlannak tettette, és kérdésekkel vezette rá partnerét a fogalmak
megismerésére, problémáik megoldására

Cinikusok:
-Szókratész követői voltak
-gondolkodásukban az autarkia, a megelégedés játszotta a fő szerepet
-legjelesebb képviselőjük Diogenész volt

Platón:
-Szókratész tanítványa volt
-Megalapította az Akadémiát:
-ez volt az első iskola, ahova beiratkozhattak a hallgatók és tandíjat fizettek
-900 évig állt fenn
-Ideatan - a világ két részből áll:
-a tapasztalati világ változó, csak a fogalmak (szép,jó) állandóak – ezek a fogalmak az ideák világában
léteznek
-idea: igazi, de nem érzékelhető valóság, az ideák világát kell a tudománynak vizsgálnia
-ennek a szellemi világnak az árnyképe tökéletlen, de érzékelhető
-Államtan:
-az állam célja a jó megvalósítása
-az ideális állam 3 rétegre tagolódik:
-bölcsek (filozófus királyok): erényük a belátás, filozófiára oktatják őket
-harcosok: erényük a bátorság, zenére és tornára tanítják őket
-dolgozók: erénye a mértékletesség és semmire sem oktatják őket

Arisztotelész:
-Platón tanítványa volt, később Nagy Sándor nevelője
-megalapította saját iskoláját: Lükeion (innen ered a líceum=középfokú iskola szó)
-Államtana: (politika című könyvében vizsgálta a kor görög alkotmányait)
-rossz:türannisz, szélsőséges demokrácia
-jó:középrétegek uralmára épülő királyság
-Etika: (ethosz=szokás, modor, illem) az erkölcsös nevelésről, cselekvésről szóló tanításában a szélsőségeket
kerülő módszert javasolta („arany középút”)
-Logika: ok-okozati összefüggések feltárása - tudományos gondolkodás alapjainak megteremtése
-Tudományok rendszerezése: elméleti (matematika), gyakorlati (politika), és létrehozó (művészetek)
tudományokat különböztetett meg
 Görög és római kulturális emlékek:

Archaikus kor (Kr.e. 8-6. század):

-Homérosz (Kr.e. 8.sz.) - „Íliász”, „Odüsszeia” Görög és római költő,
-Hésziodosz - „Istenek születése”, „Munkák és napok” drámaíró, történetíró,
-Szapphó - töredékek szónok

-Püthagorasz – matematikus (őselv a szám)

-Thalész – filozófus (őselv a víz) Tudósok
-Hérakleitosz – filozófus (dialektika) orvosok,művészek

Klasszikus kor (Kr.e. 5-4. század):

-Aiszkhülosz - „Leláncolt Prométheusz”
-Szophoklész - „Oidipusz”, „Antigoné” Drámaírók,
-Euripidész - „Elektra” történetírók
-Arisztophanész - „Nőuralom”

-Pheidiász – Athéne-,Zeusz-szobor
-Mürón – Diszkoszvető
-Hippokratész – az orvostudomány „atyja”
-Démokritosz – atomelmélet Tudósok, orvosok,
művészek, filozófusok
-Szókratész - „bábáskodás” módszere
-Platón – ideatan
-Arisztotelész – logika, államtan, etika

Hellenisztikus és római kor (Kr.e. 4.század – Kr.u. 2. század):

-Iszokratész – szónok
-Démoszthenész – szónok (Philippika: támadó hangvételű politikai beszéd) Görög drámaírók,
történetírók
-Plutarkhosz - „Párhuzamos életrajzok”

-Cicero – szónok
Római drámaírók,
-Tacitus – történetíró (pl.: „Germanica”, „Historiae”)
történetírók

-Arkhimédész – hidrosztatikai tétel, fogaskerék, csiga, emelő

-Ptolemaiosz – geocentrikus (Földközpontú) világkép Tudósok, orvosok,
-Epikurosz – epikureizmus művészek, filozófusok
-Seneca - sztoicizmus