You are on page 1of 3

MÓRICZ ZSIGMOND: ROKONOK

(Rokonok című regényemben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember,
a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen
rátámaszkodik. S azt is, hogy az erős semmit sem produkálhat, mert a hírnév körülveszi, s
lehúzza a mélybe.")

1. Műfaja
- kontemporális: egyidejű mű, a jelenidejűség arra vonatkozik, hogy a befogadó és az
alkotó ugyanannak a valóságnak a részesei
- dzsentri téma: 1867 után birtokukat vesztett, gyakran hivatali, értelmiségi pályát
választó nemesek
- karrier regény: a realista regény egyik fő típusa. Az elért karrier következtében a hős
személyisége torzul, feladja erkölcsi elveit
2. Helyszín és korszak
- Zsarátnok városa (beszédes név: a zsarátnok a leégett tűz utáni parazsat jelenti)
- tipikus magyarországi kisváros
- fiktív helyszín
- gazdasági, politikai és szociális állapota az egész országra jellemző volt
3. Alapszituáció
- Zsarátnok városa választásra készül, és meglepetésre a két esélyes jelölt helyett egy
harmadik (Kopjáss Isvtán) nyeri a választást, így a főügyészi állást
- ezelőtt Kopjáss kultúrtanácsnok volt, semmi nem figyelt rá, nagyon kevés pénzt
adtak a kultúra fejlesztésére
- maga sem készült arra, hogy megnyeri a választást, neve csak azért került fel a
választási papírra, hogy legyen 3. jelölt
- Kopjáss és a családja szűkösen élnek, két fia van és egy felesége (Szentkálnay Lina)
- jószívű, jóindulatú ember
4. A választás hatása
- az eddigi szűkölködést szinte azonnal felváltja a költekezés Kopjássnál,
komolytalan dolgokra szórja el a pénzt
- emberi kapcsolatai is megváltoznak: hirtelen mindenkinek feltűnik, előre köszönnek
neki, a tehetős emberek is érdeklődnek iránta
- elkezd érdekkapcsolatokat kiépíteni
- rég nem látott rokonai is érdeklődni kezdenek újra utána
- Móricz tulajdonképpen embertípust választott a főszereplőjének
- a felesége folyamatosan emlékezteti arra, milyen volt ezelőtt az életük
5. Kopjáss ellehetetlenítése
- miután kinevezik, belelát olyan ügyekbe, amelyekbe eddig nem: a felette állók
próbálják behálózni, de nem sikerül nekik, mert Kopjáss hamar átlátja a dolgokat
(persze nem mindent)
- a sertéstenyésztő ügye: a város egy nagy sertéstenyésztő beruházáson dolgozik,
amelynek a részleteibe beavatják Kopjásst is
- kiderül, hogy a pénzt tisztázatlanul kezelik, és igazából a Boroknay-villa építésére
megy el a felvett pénz (Boroknay: tipikus dzsentri figura)
- végül úgy kerül kétes ügyekbe, hogy nem is tett semmit
6. Kopjáss jelleme
- Móricz hőseire jellemző, hogy túl nagy vágyaik vannak, túl sokat akarnak, de nem
tudják beteljesíteni
- Kopjássnak kezdetektől van hiba a jellemében, ám ez sosem derült eddig ki, mert
nem került olyan helyzetbe, ahol előjött volna
- ha nincs kísértés, nem kihívás tisztességesnek maradni
- nem elég gerinces, tisztességes ahhoz, hogy tiszta maradjon a regény végéig
7. A regény nőalakjai
- két nőalak: Lina és Magdaléna (unokatestvérek)
- Lina gondos családanya, a földön jár, józanul gondolkodik
- már-már kicsinyes, túlzottan spórol
- harmóniát teremt a családban
- kapcsolatuk se veled se nélküled kapcsolat
- valószínűleg Jankáról mintázta őt Móricz
- Magdaléna hideg, távolságtartó, de szép és nőies; öntudatos és magabiztos
- férje Boroknay Ferenc
- nincs semmilyen elfoglaltsága, nem lehet gyermeke, ezért öntelt
8. A regény befejezése
- Kopjássnak van egy-két bátortalan kísérlete, hogy megpróbáljon a régi elvei szerint
élni, de nem sikerül
- Móricz igazából egyetlen pozitív szereplőt sem vonultat fel, ez jellemzi számára a
magyar viszonylatokat
- nincs tehetség, nem odavaló emberek kerülnek hatalomra, amely örök körforgás
- Kopjáss nem át más megoldást, minthogy öngyilkos legyen, ez is az ő
akaratgyengeségét jellemzi: ahelyett, hogy megoldaná a problémákat, elemenekül
előlük
9. Móricz és Mikszáth dzsentri alakjai
- Mikszáth a dzsentriket egy nemtörődöm, lusta embertípusnak ábrázolja
- Móricz dzsentrijei megtalálják a kiskapukat, ügyeskednek, és ebből pénzt szereznek
- Mikszáth stílusa kedélyes, humoros, Móriczé viszont komor és emiatt sokkal
valóságosabbnak hat
- Mikszáth kedélyesen anekdotázó, Móricz inkább szűkszavú és naturalisztikus, nála
a párbeszéd az egyik fő szervező elem

You might also like