Kiszállítás, árutovábbítás

18. Tétel

A mellékelt példa alapján ismertesse a DRP (elosztási erőforrás tervezés) elkészítéséhez

szükséges információkat, a tervezés menetét és a DRP kapcsolódását az MRP-hez.
(anyagszükséglet tervezés)

Információs tartalom:
 A push (nyomásos) és pull (szívásos) gyártási és disztribúciós rendszerek jellemzői.
 A DRP végrehajtásához szükséges információk.
 A tervezés menete.
 A DRP , a gyártási vezérprogram és az MRP kapcsolata.

Általában az anyagáramlást megelőzi, kíséri vagy követi az inf. áramlás. Hogy melyik
dominál, arra különböző koncepciókat, folyamatokat alakíthatunk ki. Általában a két folyamat
párhuzamosan megy időben, de ettől eltérő folyamatok is zajlanak.

PUSH-rendszer: abban az esetben beszélünk róla, amikor az anyagáramlás iránya az

elsődleges és úgymond az eladó megkeresi a termékek fogyasztóit. ( termék van -fogyasztó
nincs pl: házaló ügynökök)

PULL-rendszer: ezzel ellentétes, mert a fogyasztói igények, piackutatás stb. során jutnak el
olyan inf.-hoz, melyeket visszafele juttatunk a log. Folyamatba és erre indul be a log. rendszer
elemeinek reakciója. ( Az értékesítési szokások ez alapján alakultak ki.)

A termékek esetén a teljes fizikai eljuttatás a fogyasztóig, integrált folyamatot jelent.

3 típusát különböztetjük meg:

1. Közvetett vagy lépcsős rendszer:

Azért hívjuk így, mert ebben az esetben az elosztás során legalább 1 készletezési pont
juttatódik be.

Az így kialakított rendszer előnye, hogy a tranzakciók száma csökkenthető és a regionális

raktár beiktatásával a termelőktől összegyűjthető a késztermék.
(különféle termékek: vegyi áru, csoki, édesség)

Logisztikai létesítmények lehetnek:

- elosztó létesítmény: pl: élelmiszer ker. vállalatok elosztó központjai, nagykereskedők
raktárai
Sok forrásból (sok termelő terméke) gyűjtjük össze a készleteket és itt szortírozzák szét a
vevői igényeknek megfelelően.
- konszolidációs raktár: különböző földrajzi helyen elhelyezkedő termelő vállalatok a
késztermékeiket 1 kp-i raktárban= konszolidációs raktárban gyűjtik össze és itt
alakítják ki a vevői igényeknek megfelelően a választékot.
- vegyes (kombinált) raktár: vagy az üzem nem igényel speciális raktár létesítését vagy
nem áll rendelkezésre elegendő tároló hely, ezért sokszor készletezési pontként
bérraktározásra van szükség. ( Kiszállítási raktár vagy regionális raktárra van
szükség.)
2. Közvetlen rendszer: (direkt módon, azaz készletezés nélkül valósul meg az áru eljutása a
termelő és a felhasználó között.) pl: fagyi, kenyér

Kereskedelmi rendszerbe általában rövid szállítási távolságok és/vagy nagy szállítandó

mennyiség esetén találkozunk.
A rendszer nagy előnye, hogy a késedelmes szállítások csökkenthetőek, készletezés költségei
csökkenthetőek, anyagmozgatási idő irányított.
A rendszer hátránya, hogy magasak a szállítási költségek.

3. Rugalmas rendszer: a közvetlen és közvetett rendszer előnyeit egyesíti.

Két típusát különböztetjük meg:

a; szükséghelyzeti vagy sürgősségi rendszer:
ebben az esetben valamilyen okból kifolyólag a közvetett raktárból nem lehet kielégíteni a
vevői igényt, hanem azt a termelőtől közvetlenül száll. ki a vevőnek (ált. nagy vevőkről van
szó vagy kulcsfontosságú termékekről)

4. Rutin rendszer: ebben a rendszerben meghatározott elvek alapján közvetett +közvetlen is

megvalósul.
( X mennyiség rendelése felett közvetlen az elosztás, gyorsan forgó termékek esetén
közvetett, lassan forgó termékek esetén közvetlen.)

A DRP végrehajtásához szükséges információk:

Vevői igények alapján termelési vezérprogramban meghatározzuk az optimális termelési
darabszámot. A vállalat stratégiájától függ, hogy készletre termelünk e, vagy csak annyit,
amennyire igény van.
Készlet: előfordul, hogy a huzamosabb ideig tartó készletezés a vállalatnál tőkelekötést
eredményez. A helyesen meghatározott vezérprogram jól kalkulálható készletezési költséget
eredményez.

A DRP eljárás az MRP alapján működik, amelynek indulópontja a termelési vezérprogram.