MITOLOGIA Mi a mitosz? ,Iskolai” értelemben féleg klasszikus bko- ri, bibliai meg més régi .mese” a vilig és az ember teremtésérdl, Osi, elsésorban gordg és romai istenck és hdsok tetteirdl sz19 KoltGi, nav és gyakran furcsa trté- rnctek Ssszessége. A mitoszoknak ez a koznapi, hellyel- kozzel miig €l6 felfogisa bizonyos mértékig abbél fa- Kad, hogy éppen a klasszikus dkori mitoszok piltek be legel6sz6r a2 europai ember tudatiba (maga a mitosz 25 gordg eredetti ~ mithosz -, & hagyominyt, mondit jelent); hogy éppen az antik mitoszokrél maradtak fenn ‘magas miivészi szinvonali irodalmi alkotasok, amelyek a legszélesebb olvasdkézénséghez is eljutortak & min ddenki szdmara ismertekké valtak. Val6 igaz, hogy egé- sven a 19, sz.-ig Europaban esak az antik mitoszok terjedtek el, tehat a g6rdg-romai elbeszélések istenekrél, héskrdl és fantasctikus lényekrél. Kiilbndsen a rene- szinsz kor (15-16. sz.) tette ismertté az antikistenck és hésdk nevét s a réluk szl6 torténeteket, amikor szerte Europaban felébredt az érdeklddés az antik vilig irént. Kérillbell ugyanebben az idben jutnak el Eur6paba az elsé hirek az arabok és az amerikai indidnok mitoszai- 61, A mtivelt térsasigban felkapotta vilt az antik iste- nck és hésék nevének allegorikus hasznalata: ha Marsot emiitették, a héborira gondoltak, ha Venust, a szer Jemre, ha Minervat,a bilesességre, a mizsikon a miv sveteket és tudominyokat értették, Ez a szdhasznalat fennmaradt napjainkig, egyebek k620tt a kOlt6i nyelv- hasznilatban, amely telis-tele van mitoldgiai képekkel. A.19. sz els6 felében rudomsnyosan elemzik az indoeu- r6pai népek mitoszait (az 6 iréni, germin, szliv mitoszokat). Amikor azutin kés6bb a tudésok megis- merkedtek Amerika, Afrika, Oceénia, Ausztrlia népei- nck mitoszaival, bebizonyosodott, hogy a tSrténclmi fejlédés meghatirozort szakaszin gyakorlatilag a vilég minden népe kialakitotta a mage mitologidjét. A »vilég- vallisok” (kereszténység, iim, buddhizmus) tudomé- anyos kutatisa pedig arra deritett fEnyt, hogy ezeket is ‘meg atszvik a mitoszok. Az irodalom sorra dolgozta fel a kulnbs2s korok é népek mitoszait, kényvedrayi mitologiai szakirodalom sailletett egyes népek, eaves viligrészek mitol6gisjarél s a mitoszok ésszehasonlit6- ‘Grténeti kutatisérol; ekézben nemesak az epikus emlé- Kkeket adtik ki, amelyek viszonylag kései feil6dés ered: ményei, mint amilyen az 6girdg Iidse, az indiai Rémd- jana, a'karél-finn Kalevala (ezek késSbbiek, mint az cxedeti mitol6gia), hanem kiadtak néprajzi és nyelvésze- 1H szbvegeket is Amitoszok széles kori Ssszehasonlité-trténeti kuta- tsa sordn meg lehetettdllapitani, hogy a vilég népeinek mitoszaiban - minden valtozatosséguk cllenére ~ szép szimmal vannak visszatéré alaptémik és motivumok. A legisibb és legkezdetlegesebb mitoszok kézé tartoz~ nak valdsziniileg az dllaumitoszok. Koziwik a legegy- szeriibbek naiv magyarizatot adnak az dllatok egyes tulajdonségaira, ismertetijegyeire. Igen archaikusak azok a mitoszok, amelyek szerint a7 dllatok emberekt6l szirmaznak (nagy szimban vannak ilyen mitosz0k, els6- sorban az 2uszi ‘epeknél), vagy amelyek szerint az emberek egykor dllatok voltak. Az dllat alaki (zoomor! Gsbkre vonatkoz) képzetek ugyancsak az ausarl bennszildtrek kdrében vannak elterjedve, s toremisz kkus képzeteket tikréznek. A féldnek szinte minden né pe ismer olyan mitoszokat, amelyekben az emberek dlla- tokké é novényekké viltoznak. Széleskériien ismertek a jacintrdl, nirciscr6l, ciprustdl, babérfirél (Daphné nimfa), Arakhné pokrol 2616 antik gordg mitoszok. ‘Usyancsak az dsi rétegbe tartoznak a Nap, a Hold, a csillagok eredetér elbeszél6 mitoszok (> SZOLARIS MITO- SZOK, ~+ HOLDMETOSZOK, -» ASZTRALIS MiT0SZOR). A mi- toszok egyik csoportjiban gyakran embereknek rajzol- jidk ezeket, akik egykor a foldon éltek s valamilyen okb61 az ége szilltak, a misik csoportban valamilyen termé- szetfelettilény teremt a (meg nem személyesitett) Napot A mitoszok f6 csoporsjit, legalbbis a fejlet mitol6gigja népeknél, a vilég, a vilagmindenség Keletkezését (> KOZMOGONIKUS MITOSZOK) és az emberek teremtését (> ANTROPOGONIKUS MfTosz0K) elbeszé15 mitoszok alkot~ jak. A kulturétisan elmaradottabb népeknek kevés te- remtésmitoszuk van. Igy pl. az ausztraliai bennsziilét- teknél alig fordul eld az felfogas, hogy a féld felszine valamikor masmilyen volt, azt a kérdést pedig, hogyan alakult ki az ég és a féld, fl sem vetik. Az ember eredetével sok ausztriliai mitosz foglalkozik. A terem- tés, az alkotés motivuma azonban nem fordul cl6: vagy az allatok valtoznak emberekké, vagy addig félkész.em- bereket kell ,.készre csinilni”. A kulturalisan elérehala- dottabb népeknél kialakulnak a vilag és az ember terem- tésér elbeszélé fejlett mitoszok. Igen jellegzetes terem- tésmitoszok alakultak ki a polinéziaiaknal, az észak- amerikai indiénokndl, az Okori Kelet és a FOldk6zi- tenger partvidékének népeinél. IKét gondolat vonul vé- gig ezeken a mitoszokon: a teremtés és a fejlddés gondo- lata. Az egyik micolégiai felfogis szerint (a teremtes gondolatin alapulé kredciés felfogis) a viligot valami- yen természetfeletti lény ceremterte: teremté isten, de- ‘miurgosz, nagy varizsl6; a misik (,evoliicids”) felfogis szerint a vilig fokozatosan fejl6dott ki valamilyen kez~ detleges, alaktalan Allapotbél: kéoszbal, sététségbsi, u‘agy a vizbi rojisbdl, Altatines jclenség, hogy a te- Teuléamitosedkat teogonikuselemek ~a7istenck erede~ Tal & antropogonikus motivumok ~ az emberek Sredetérsl — szdvie at. A széleskGrien elterjedt mitolo~ fis motivamok KSze tartovik a csodas + szOuirts- & a+ HALAL eredetét elbeszélé mitoszok sorozata; viszony- fag Kean alaulak i a> TULvicAogal & a > sons fplakord mitoszok. A teremtésmitoszokhor kapeso- Todnak a fejlédes megicherdsen magas fokén Kia |6—> ESCHATOLOGIKUS MiTOSZOK, létomisszerii elbeszé- Ieee sviliguegerol” (eet exchatologikus mitoszaik toltak regi majiknak aztékoknak, Kilakult ez a Inilay az ini Me-ban, « Keresztenvségben, a germin- skandinay M.-ban, a talmudista judaizmusban, az isz- timban). Sajatos és nagyon fontos helyet foglalnak el a M.-ban a kulturiis java eredeter vagy megszeraise elbesél6 mitoszok: a tiiz szerzésérél, a kezmiiparok és 2 fold. ‘velés feltalalasérél, egyes tarsadalmi intézmények, haza- sodisi szabalyok, szokisok és ritusok bevezetésér6l s76- TDimitolopai treénctek, Mindcacket a tertcket dtaldban 2 ROLTURGS-nek tuajdonitik (az archaikus mitold- fifbanalakjukat ngyon nchée evalastaniatotemSsSie Shitoldgia!alajitdl, a Korai osztlytirsadalmak mitol- giai rendszereiben pedig gyakran 6sszeolvad azistenek- Sek és a tGrtened mondak héseinek azelakjval). A kul- ‘irhésdkrél s26l mitoszokhoz kapcsolédnak (szinte az0k- pak villa alkotih) az» GRAETOSZOK (ezekben a kul- tithds alakja mintegy megkertasdik:Iehetnek ellenté- tes tulajdonségi ikerfverek ~ egyikik j6, a misikuk fonosa, egyikuk mindent j61 csindl és hasznosra tanitja SManbereket, @ maisikuk ceak rontani & bolondozni td, ‘A fejlett agrartérsadalmak mitolégidjaban eléterbe kerinek a Kalendétiumi mitoszok, amelyek jlképesen ‘ajra megiclenitik a természet életciklusait. A —> MEGHA- TO Ha FELTAMaDO IsTENabo agriemitosza kilondsen x2 Shor! Kelet mitologidjiban ‘smeretes, noha ¢ mitosz Tegkorabbi formija mar a primitiv vadisztirsadalmak~ ‘ban fejlédésnek indult (+ MEGHALO s FELTAMADO VAD ‘tose. gy alakult ki Ozitisz (kori Bgyiprom), Adé- tise Hnies), Attsz (Ris-Azsia) Dionliszosz (Trakia, Girdgorszig) és misok mitosza 1A felodés Kora szakasean a mitoszok tbbnyire kez- deticgesek,rovidel artlmilag clemick, biényzik bl6- Tuk ar deecfiggd mese. KésGbb, az osztlytarsadalmak krisodben, fokozatosan bonyoultabbakka valnaky eg9- masba fonédnak a kiilénbéz6 eredetii mitolégiai szerep- {ak &e mocivumol, a mitoszakban Kibontakozik zz elbe- qasles, Kelesonos Kapesols alk ki kzotik & ck uso rondezicnek, Az epyes népek mitoszainak Osz- ‘rehasonlitd vizagalata sorantehit bebizonyosodot Sib az, hogy gyakore igen hasonlé mitoszok Vannak tcilinbieb nepeknel a vlig leekilonbizobb tjain, mi Sodszor pedig az, hogy a mitoszokban mesfogalmazote ‘témak, sziizsck — a vilag, az ember, a kulturjavak, a tarsadalmi intézmények eredete, a szleés é5 2 hal fiat mar Snmaguiban isa vildgmindenség legito- tubo, mondhatni, global alapkérdeseit vei fl. Fey a Sit bbe mar neta dgy all el6wink, mint a ségick jna- jv" moscinck volamifele halmaza vagy akir rendszere. Ha ezt a jelenséget, a M.-t clmélyiiltebben vizsgaljuk, Shatatlanul ismét fel kell vetniink a kérdést: hat akkor 12 Mitolégia mia M.A vilasz nem kénnyti. Nem véletlen, hogy 2 ‘mai kutatok eyakran merdben ellentétes nézeteket valla- pak mibenlétét és természetét illetéen. Réadésul mis- ‘mas szemsz5gbél nézve misként fogjak fel 2 mitolbgiit a vallistérténészek, néprajzkutatdk, filoz6fusok, iroda- lomtrténészek, nyelvészek, kultirtérténészek, noha vizsgilodasaik gyakorta éppen kélesndsen Kiextszitik egymést. 'A marxista mitolégiakutatis a tirsadalmi tudat egyik -megjelenési forméjat litja a M.-ban, médszere a dialek- tikus és térténelmi materializmuson alapul, Amikor a marxista kutatok egyes mitolégiai kérdések megoldisét vetik fel, jellemzi ket a tortenetiség elve, a tartalmi és ideoldgiai problémék irdnt megmutatkozo figyelem, a (M. vildgnézeti alapjainak bangsilyozisa. ‘A mitoszalkotas az emberi kulvira torténeténck egyik legfontosabb jelensége. A M. a primitiv tarsadalmakban a vilig megértésének {6 forméja. A mitosz a maga kord- ak viligélményér és vilagértését fejezi ki, Az embernek mar a kezdet Kezdetén értelmeznie kellett kGrnyezetét. ‘A mitosz tehat a vilig értelmezésének, érzékelésének és mogértésének legkordbbbi, az Sstirsadalomnak és kivalt- Képpen a primitiv tirsadalomnak megfelel6 forméja, vagyis feltételezi, hogy »....magat a természetet & @ tirsadalmi formékat tudattalan mivészi médon mir feldolgozta a népi fantizia” (Marx: Bevezerés a polititai ‘gazdasigtan birdlatéhos. Marx-Engels: Mifvészetrél ~ irodalomrél. Bp., 1966. 30.). Feltételezi, hogy az embe- riség szellemi kultirajanak ez az Sseredeti formaja. Va~ amilyen természeti vagy térsadalmi jelenség egy bizo- nyos konkrét értelmezése kezdetben konkrét természeti, gazdasigi és térténelmi kordlményektél, 2 térsadalmi fejlodés szintjérél fgg, attol, amelyen az adott mito~ épidt hordozd népek éltek. Ezenkivill egyes mitologiai saizséker étvehettek egyes népek misoktol, igez, valo- seinileg csak olyan esetben, amikor az tvett mitosz helyet kaport az atvevd nép konkrét életfeltételeinek és fejlddési szintjenek megfelelden ¢ nép vilgnézetében. AM. azonban az embernek a kornyez6 természeti tirsadalmi valésigrél alkorott fantasztilus elkepzelései- nek rendkivil sajétos rendszere. Valosziniileg a gondol- Kodasméd - egy adott kulturdlis és térténelmi fejl6dési szinten kézbs ~ sajatossigaiban Kell keresniink azokat az, okokat, amelyek hatisara egyaltalin mitoszoknak kellett kialakulniok (vagyis a vilaszt arra a Kérdésre, hogy a primitivy ember viligéraékelésének miért Kellett olyan sajatos és kilOnds format Sltenie, mint amilyen a mitosz~ B sajétos mitologiai ylogika’” {6 eléfeltétele eldszir is, hogy a primitiv ember még nem kilénbéztette meg ma- git sem termésceti, sem tarsadalmi Kérnyezetét6l, mé- sodszor, megvoltak a logikai diffizi6, az érzelmi ¢s effek- motorikus sefératél még egyérteimien kiln nem vvalt primitiv gondolkodas tagolatlansiginak elemei. En- nek kévetkezménye lett a természeti Kornyezet naiv hu- ‘manizalésa, s cbbol fakaddan az egyetemes megszemélye~ sités a mitoszokban, a természeti és kulturilis (tirsadal- mi) objekrumok saéles kGrd ,metaforikus” pérbuzamba Allitisa, Az ember a maga tulajdonségait vitte at a termé- szeti jelenségekre és uirgyakra, életet, emberi érzéseket adomanyozott nckik. Kulonés, fantasztikus mitolégiai vildgot teremtett, amikor 2 kozmosz.créit, tulajdonsdgait vagy egyes részeit konkrét, érezni tudo és lélekkel felru-Mitologia bizort lényekkel fejezte ki, A kozmosz. a mitoszokban nemegyszet 6 érids, akinek testrészeibdl lehet megte- scxateni a vilégot; a torem6s0k ambivalens természetiek, Sol allar, hol ember alaktiak, s alakjukar konnyedén vil- sescatjak; a betegségek olyan szmnyek, amelyek felfaljak sletkekets az ert kifejecheti, hogy a hdsnek sok keze, les ‘Essar, hogy sok szeme van. § ehhez jérul, hogy az istene- ex. lelkcket, hésdket gvakran teljesen emberi, csaladi és zokoni szilak fizik dssze. Egyes mitologiai szerepl6k az Ssmert mitolégiai rendszer részét alkot6 ismérveknek bo- spolult, sokszorosan dsszetett és sokszintti halmazat al- seocjak. A mitoldgiai alakzatok ymetaforik” lélekkel fetru- Bbizoct, megszemélyesitett konfigurécisi; a ,metafori- szns”, pontosabban szimbolikus kép a vele modellalt do- Jog misik Ktezését fejeci ki, mivel a forma azonos a sarcalommal, sa tartalom nem a forma allegérisia vagy Siosztricidja A szimbolizmus a mitosz legfontosabb vonasa. A pri- sitiv gondolkodas diffi jllege, tagolatlan volta a szub- jcknum és az objektum, a tdrgy & a jel a dolog & a szd, aleny és a név, a dolog és a hozzi tartoz6 attribirumok, szecyes ésa tibbes, a térbeli és az iddbeli, az elem é az vagyis az eredet és a lényeg meghatérozatian elkil- ssicesgben mutatkozott meg. A mitologikus gondolkodis ‘italaban konknét és személyes tényeabkkkel operily a ti ak Kills, misodlagos, érzékelheté tulajdonsigaival sanipulil; a targyak k6z6tt mésodlagos, érzékelhet8 tu- Lnidonsigok, tér- vagy iddbeli egymismelletiség teremt Eapesolatot. Ami a tudoményos elemzésben hasonlésig, ‘mitol6giai magyarizatban azonossig. A konkrét tar- syak, kézzelfoghatosiguk elvesztése nélkil, mis trgyak vagy jelenségek jeleivé valhamnak, azaz_szimbolikusan bbelyettesithetik azokat. A mitikus gondolkodis, amikor czy szimbélumot vagy szimbélumsorozatot masikkal he- ctesit, az igy leit tirgyat mintegy felfoghatdbba teszi = écvelem szmara (habar a mitosz keretei kézétt nem ‘cher teljesen rillépni a metaforizmuson és a jell Jellemz5 a mitoszra az oksigi visconyok feleserélése: a singy eredeté dltia be Kenyegének (a mitosz genetizmu- sa). A tudominyos magyarizat elvével szemben ll a Di-ban a skezdet” az idiben. Egy tirgy szerkezetének, Selépitésenek a bemutatésa egyenl6 annak ismerterésével, bboavan Készilt, a Komyez6 vildg leirdsa azt jelenti, hogy condjuk eredetér. A vilég mai allapota: felszine, az Sqitestek, a dllat- és nOvényfajok, az életméd, a tarsadal- alakzatok és a vallis eldirdsok mind-mind rég trtént ceseményeknek vagy mitikus hdsbk, Gsdk és istenek tettei- nck KOvetkezményei. A mitikus cseményt minden jelleg- zeres mitoszban valamiféle nagy iddszak hatérofja el a Jen” idét6l: a Mi torténetck dltaliban a régmilt ia5kben”, a kezdeti Korokban” jatszécinak. A mitikus kor és ajelen (a ,szakrilis” és a »profin” id6) les elhati- rolisa a legkezdetlegesebb mitolégiai képzetekre is jel- Jemz6, néha kiln neve is van a régmiilt mitologiai kor- zak. A mitikus kor aza kor, amikor minden jmisképpen” volt mint manapsig. A mitikus mélt nem egyszerien Jerintkor, hanem a teremtés kilonleges kora, ami empi- kus id@nket megel6z mitikus kor; a mitikus kor a primer tirgyak 6 a primer tettek Kora: a7 els6tiz, az els6 Girda, az elsd cselekvés kora (v8. > MITIKUS 1D6). Mind- 22, ami a mitikus korban torténik, paradigmiva (g6rdg poradeigma, ,példa, minta”) né jelentéségeben, prece- dens lesz, ami utinzisi mintéul szolgal mar esak azértis, ‘mert az adott precedens a ,kezdeti korban” fordult eld. Ezért a mitoszban rendszerint két aspektus Stvézédik: elbeszélés a miiltrél (diakronikus aspektus) é a jelen, néha vele egytit aj6v5 megyardzatinak eszkdze (szinkro- nikus aspektus). A primitiv tudat széméra minden, ami ‘most van, egy Sseredeti precedens kibontakozisinak eredménye, A ytOrténeti” hagyominyok aktualitését az ctiologiai magyardzatok miifaja timasztja ala, amelyekel az adott Kézésség teriletén megtalélhatd fbb objektu- ok sa kollektiva fSbb tarsadalmi szabélyai kapnak indo- Kolist. A mitologiai gondolkodésnak egészében lenvegi vonisa az etiologizmus (g6rdg aitia, 0k”), vagyis az a probilkozés, hogy az ember kérnyezetében minden reais jelenségre magyarézatot adjon (,hogyan t5rtént?”, ho gyan keszilt?", ,miért?"). Az etiologizmus a mitosz | nnyegi sajétossigatjelenti, mivel a vig felépitését megraj- ols elképzelések a mitoszban tigy jelennck meg, mint eayes elemeinek keletkezéséril s26I6 elbeszélés. Ezenki- vill szép szimmal akadnak (fSleg a legarchaikusabb M. ban, mint amilyen pl. az ausztréliai bennszil6tteké) tisztén —> ETIOLOGIKUS METOSZOK is, ézek tulajdonképpen rovid elbeszélések, az dllatok bizonyos tulajdonségainak, vagy bizonyos felszini alakzatok eredetének primitiv ma- syardzative A primitiv gondolkodis @ mitosz tartalmét teljesen redlisnak (st még ennél is tbbnek, a mitosz yparadig- matikus” jellegéb6l kévetkezGen valamiféle yfelsObbren- divalés4gnak”) fogja fel, nem tesz kildnbséget valosdgos és természerfeletti Koz6tt. Azok szemében, akiknek kéré- ben a mitosz kialakult & élt, a mitosz ,igazsig”, mert a iitosz nem egyéb, mint a val6sigosan adott és ,most” is folyamatosan tarté valosig értelmezése, mégpedig olyan értelmezése, amelyet mar yeléttik” szimos nemzedék elfogadott. Barmilyen volt is az a kollektiv gyakorlati tapasztalat, tb nemzedék gydjtétte Gssze, ezért csakis cat Iehctett kelléen ,megbizhaténak” tekinteni. Ez a tapasztalat minden primitiv tirsadalomban az 6sok Dolesességében, a hagyominyban Ssszpontosult; ezért a Kiilvilég tényeinek ervelmezése hit kérdése lett, a hit pedig nem ellendrizhetd, é nincs is szitk- sége kontrolira ‘Mivel rehat a primitiv gondolkadas képtelen kiilénb- séget tenni a természetes és a természetfeletti kézdtt, kozimbisen fogadja az ellentmondésokat, gyengén fe lett az absatrakt fogalomkészlete, jellegében érzékletes é konkrét, metaforikus, emocionilis — a primitiv gon- dolkodasnak ezek és egyéb sajiossagai a M.-t nagyon Ssszetett szimbolikus (jel-) rendszerre szervezik, amelynek jelkészletével felfoghat6 és leithars az egész vilig. A fentebb elmondottakbél sok minden elvezet ben- niinket a M. & a vallés viszonyanak bonyolult (5 a tudomanyban egyértelmiien még meg nem oldott) kér- ddéschez. A probléma egyik része aban foglalhata dssze, hogy milyen helyet foglal el a valkis a primitiv gondol- Kodisban, s mint ilyen, dnallé kutatés targya (v6. exye~ bbek kézdtt a > VALLAS 68 aTTOLOGTA szécikkel). A 4M ~ vallés” Ssszefiiggésben a legvitatottabb mitosy (v isos) szertatis, ill. rtus viszonya, A szaktudomny mar magyarézatul szolgal a vallisi szertartisokra (> xULTI- US MiTOSZOK).A szertartis végzdje emberekkel jatszat~ ja el a mitoszban leirt eseményeket, a mitosz tehat, tay, re