PE-Energia Akadémia 226

Németország áramtermelése - 2019. május

Rolf Schuster, most már rendszeressé váló feldolgozásai alapján közzétesszük a fontosabb
májusi energiatermelési adatokat. Azért fontos ezeket tanulmányozni, mert Németország
kíván példát mutatni az egész világnak, hogy miképpen kell megakadályozni a klímaváltozást.
S minthogy azt nem lehet, hiszen a célkitűzés illuzórikus, így kitűnően tanulmányozhatók az
„elért eredmények”, nevezetesen, hogy az Energiewende miként közelít lépésről-lépésre
(hónapról-hónapra) a bukáshoz. Fontos tanulságok levonására is alkalom nílik.

Az 1. ábra a szél- és naperőművi beépített teljesítőképesség vonala (piros) alatt a fogyasztói

igény (terhelés – barna), a szélerőművi (kék) és a naperőművi (sárga) termelést ábrázolja. Az
ábra alatti táblázat a fontosabb számszerű értékeket foglalja össze. A beépített hatalmas
teljesítőképesség (106 497 MW) mellett május folyamán a szél- és naperőművek egyetlen
pillanatra sem voltak képesek a fogyasztói igényeket fedezni. A közepes teljesítményük
csupán a 17,1 %-ot érte el. A táblázat utolsó sorának adatai alapján a százalékos
kihasználásuk rendkívül alacsonyra értékelhető.

1. ábra. Németországban a szél- és naperőművek termelése (2019. május)

Fontos megjegyezni, hogy mindvégig szükség van a hagyományos erőművek termelésére
(barna mező), egyes szélcsendes napokon gyakorlatilag a teljes fogyasztói igényt ezek
kénytelenek fedezni (pl. máj. 7 és 23).

A 2. ábra a szerző szimulációs vizsgálata alapján azt szemlélteti, hogy azonos meteorológiai
viszonyokat feltételezve miként alakulna a szél- és naperőművek termelése a jelenlegi
kapacitásuk megháromszorozása esetén. A tervek ugyanis ezt irányozzák elő 2030-ra.

2. ábra. A szél- és naperőművi termelés háromszoros beépített kapacitás esetén

A nappali termelési csúcsok ez esetben rövid időkre már meghaladják a fogyasztói igényeket
(barna mező felett), de e csúcsos többlettermelés még nem lenne elegendő a hiányzó energia
fedezésére, amennyiben ezt a többlet energiát el lehetne tárolni. Ez azt jelenti, hogy a
biztonságos energia ellátás érdekében mindenképpen szükség lenne még jelentős
hagyományos erőművi kapacitásra, mégpedig állandó készenlétben, un. forgótartalékként.
Már csak azt kellene elintézni, hogy állandóan fújjon a szél és süssön a nap, és akkor az ábra
hatalmas zöld mezejét is kitöltené a megtermelt megújuló villamos energia. Valami ilyen
butaságban reménykednek a klímahívők, amikor azt állítják, hogy a villamosenergia-
igényeket (sőt eszement módon az összes energiaigényt) csupán megújuló energiákból
fedezni lehet.

A 3. ábra csupán a szélerőművek (kék) és a naperőművek (sárga) együttes termelése látható,

a beépített teljesítőképességük (piros) feltüntetésével. Az ábra alatti táblázat részletesebb
adatokat is tartalmaz. Egyrészt a hónap során elért maximális, közepes, ill. minimális
teljesítmény értékek láthatók, másrészt az alsó táblázatban: hogy különböző teljesítmény
tartományukban hány órát üzemeltek, ill. ezen idő alatt százalékosan mennyi villamos
energiát termeltek. Megdöbbentő, hogy a 40 % feletti teljesítménytartományban mindössze
1,5 órát üzemeltek és az összes termelt energiának csupán 0,2 %-át szolgáltatták.

3. ábra. A szél- és naperőművek áramtermelési adatai (2019. május)

A 4. ábra, hasonló felépítésben csupán a szélerőművek áramtermelési függvényeit és a

táblázatos számszerű adatokat mutatja be, külön a szárazföldön (onshore – sötétkék), ill. a
tengerre (offshore – világoskék) telepített erőművi csoportokra bontva.

Az 5. ábrán elkülönítve a naperőművek termelési adatai láthatók a megismert felépítés

szerint. A teljesítmény-függvényen viszont egy eddig még nem tapasztalt jelenség figyelhető
meg: május 19-én és 20-án éjszaka is mérhető volt kismértékű termelés. És ez nem tévedés,
ugyanis ezeken a napokon első ízben már a kísérleti un. Lunar-panelekkel, azaz a Hold-
panelekkel épült táblák is üzemeltek, amelyek a Holdról érkező fényenergiát képesek
hasznosítani. Az említett napokhoz tartozó áramtermelési függvényt a 6. ábra
részletesebben, külön is bemutatja. 20-án vagy kikapcsolták a kísérleti paneleket, vagy
beborult az ég. Mindenesetre megállapítható, hogy ezek nem fogják forradalmasítani a
megújuló energiatermelést. Az árakról nem esik szó.

4. ábra. A szárazföldi és tengeri szélerőművek termelési adatai (2019. május)

5. ábra. A naperőművek termelési adatai (2019. május)

6. ábra. A naperőművi termelés május 18, 19 és 20.-án

Hogy a szél- és naperőművek hatalmas kapacitása ellenére a hagyományos erőműveknek

milyen fontos szerepe van, a 7. ábra alapján ítélhető meg alaposabban. Alulról felfelé haladva
az atomerőművek (lila szín), a barnaszén erőművek (barna), a kőszénerőművek (szürke), az
olaj-és gázerőművek (világos lila), a biomassza erőművek (zöld), és legfelül a szél (kék)- és
naperőművek (sárga) termelése követhető. Az energiatárolás területén érdemi és gyakorlati
lépés még nem történt.

7. ábra. A villamosenergia-termelés megoszlása a primer energiahordozók szerint

A területek értelemszerűen az egyes erőmű-típusok hálózatra adott villamos energia
mennyiségét (MWh) ábrázolják. Amint látható, az atomerőművek az un. alaperőművi
funkciót látják el, a barnaszén erőművek kisebb mértékben már részt vesznek a
menetrendtartásban. A fogyasztói igények változásának követését, valamint a szél- és
naperőművek állandó és jelentős változásainak a kiegyenlítését elsősorban a
kőszénerőművek, valamint a rugalmas olaj- és gázerőművek végzik. Ezek nélkül a biztonságos
villamosenergia-ellátás nem oldható meg. A dekarbonizáció csupán illúzió.

A 8. ábra a szél- és naperőművi áramtermelés gazdasági „eredményességét” segíti megítélni.

A zöld színű időfüggvény bemutatja, hogy a hálózati üzemeltetők milyen összeget fizetnek
(Millió Euróban) a szél- és naperőművek üzemeltetőinek a termelt áramért. A megújuló
törvény (EEG) alapján az áram átvétele kötelező, és az átvételi ár megszabott. A kék görbe
viszont az ábrázolja, hogy az áramot a börzén mennyiért lehetett értékesíteni. A kettő közötti
különbség a nemzetgazdasági szintű veszteség, amelyet negatív előjellel a piros függvény
ábrázol. A piros színű terület tehát a május során „termelt” kummulált veszteség, amelynek
értéke a táblázat szerinti -1 794 324 224,2 Euró, azaz közel 1,8 milliárd Euró, amit a
fogyasztókra hárítanak.

8. ábra. A szél- és naperőművek által termelt áram költségfüggvényei.

A 9. ábra az atomerőművek (rózsaszín) és a hagyományos erőművek (sorban: barnaszén,

kőszén, olaj+gáz, egyéb) termelését, azaz nélkülözhetetlen szerepét szemlélteti. A
szénkiszállási bizottság múlt évi jelentése szerint a szénerőműveket (és bányákat) 2038-al
bezárólag véglegesen le kellene állítani. Ez a jelenlegi technológiai adottságok
figyelembevételével csak úgy lenne lehetséges, ha helyettesítő új korszerű kombinált ciklusú
gáztüzelésű erőműveket építenének. Ugyanis a másik elvi megoldás: a megfelelően nagy
(mintegy hétszeres) megújuló erőművi kapacitás, plusz megfelelő energiatárolás (Power to
Gas technológia alkalmazásával) – nem járható út. A költségigény irreálisan magas.

9. ábra. Az atomerőművek és a hagyományos erőművek áramtermelése (2019. május)

A felső ábrarész a tőzsdei áramár (€/MWh vagy Euró cent/kWh) alakulását szemlélteti, amely
a szél- és naperőművek teljesítményének fluktuáló változása miatt állandó mozgásban van.
Erős szelek esetén túltermelés következhet be, mivel a hagyományos erőműveket már nem
lehet tovább visszaterhelni. Ilyenkor a tőzsdei áramár negatív értékűvé válhat (azaz a tőzsde
fizet, ha valamely fogyasztó többletenergiát képes vételezni). Májusban, az ábra szerint ez
háromszor következett be. Május 12-én a tőzsdei áramár közel mínusz 60 €/MWh értékre
csökkent. Hogy ilyenkor a rendszer stabilitásáért felelős rendszerirányitók mit gondolnak a
kormányról, és az egész Energiewende-ről, azt nem ildomos leírni.

Végül kommentár nélkül még bemutatunk három ábrát, amelyek egymás mellett ábrázolják a
2011. májusi, a 2015. májusi és a 2019. májusi energiatermelési függvényeket. Ezáltal képet
alkothatunk az Energiewende töretlen „fejlődéséről”, nem törődve azzal, hogy mibe kerül. Ez
különösen annak a fényében megdöbbentő, hogy közben nem sikerült Németországban a
szén-dioxid kibocsátást csökkenteni.

A 10. ábra a 2011 évi, a 2015 évi és a 2019 évi májusi szélerőművi függvényeket ábrázolja. A
zöld szín a tengeri, a kék a szárazföldi szélerőművekhez tartozik. A piros görbe alapján a
beépített teljesítőképesség és azok megoszlása (szárazföldi: sötétebb zöld, tengeri:
világoszöld) dinamikus változása követhető. Az összes kapacitás 2019 májusáig
megközelítette a 60 GW-ot. Összehasonlításul a hazai évi csúcsigény 7000 MW, azaz 7GW.

10. ábra. A szélerőművek kapacitásának és áramtermelésének alakulása

Ha kiegészítjük az ábrát a naperőművi kapacitás- , ill. termelési adatokkal, a 11. ábrát kapjuk

11. ábra. A szélerőművek és a naperőművek termelésének együttes alakulása

eredményül, ahol a naperőművi termelést a sárga szín jelzi. Az összes kapacitás meghaladja a
106 GW-ot. A teljesítményváltozás fluktuálása növekszik, hiszen mindkét energiaforrás
erősen időjárásfüggő, és nem egyenlítik ki egymást. Csak korlátozott mértékben
prognosztizálható (az időjáráshoz hasonlóan).

Vajon várható-e az energiaellátás biztonságának javulása, ha tovább növekszik a szél- és

naperőművek összes teljesítőképessége? A 12. ábra alapján kikövetkeztethető, pedig nem
tettünk mást, minthogy a szélerőművek esetében feltüntettük a változások lineáris
közelítéseit. Melyek a fontosabb tanulságok? Íme:

- A közelítő egyenesek széttartanak, azaz minőségi változásra nem lehet számítani.

- A termelt energia a kapacitással lineárisan nő.
- A kapacitással arányosan nő a felfutó és lefutó teljesítményváltozások
meredeksége, nő a teljesítményváltozás „csipkézettsége”, egyre nehezebb e
változások kiegyenlítése a helyettesítő (ma még teljes mértékben a hagyományos)
erőművekkel.
- Szélcsendes időszakokra, ill. felhőképződésre mindenkor számítani lehet, aminek
következtében a termelés minimális (akár gyakorlatilag zérus) értékre is csökkenhet,
amint az ábrák szemléltetik.

12. ábra. A „fejlődés” lineáris trendje, és ami ebből következik

- A hatalmas szél-és naperőművi rendszer kihasználása a kapacitás növekedésével

gyakorlatilag nem változik, amelynek 2019. májusi értéke az 1. ábra táblázata szerint 17,11 %-
os. Siralmas érték!
 - Energiatárolás nélkül nem oldható meg a csak megújuló erőművekkel való
villamosenergia-ellátás, minthogy szélcsendes időszakokban ezek termelése (akár
lényegesen) kisebb, mint a fogyasztói igény (amint a 2. ábrával kapcsolatban már említettük).

- A szél és naperőművi kapacitás növekedésévek az ellátásbiztonság romlik, egyre

nehezebben biztosítható a rendszer stabilitása, egyre nő az un. szükségbeavatkozások száma.

Mindezek figyelembevételével teljesen félrevezető volt ez év januárjában a klímavédők

ujjongása, miszerint a szél- és naperőművek ma már képesek a fogyasztói igényeket ellátni.
Pedig egyszerűen csak arról volt szó, hogy az erős széljárás és a felhőtlen ég egybeesése
révén néhány órára, most első ízben ez valóban sikerült. De hát hol van ez még a fogyasztói
igények mindenkori biztonságos és tartós ellátásának képességétől? Alig telt el néhány óra,
és a termelés már meredeken lezuhant. Szerencsére a hagyományos erőművek generátorai
ott forogtak készenlétben, hogy átvegyék a feladatot.

A villamosenergia-ellátás sokkal bonyolultabb feladat, mint ahogy a klímavédők, és rendre a

német környezetvédelmi miniszter asszonyok képzelik. A nyelvük viszont csodálatosan pörög.
Ők a dekarbonizáció tervezett 2038 évi véghatáridejét is képesek előbbre hozni (mint a
mesékben). Majd meglátjuk. Mi magyarok erre mondjuk azt, hogy addig még sok víz folyik le
a Dunán.

Hogy mind ez mibe kerül? Jelenleg Németországban a legmagasabb a villamos energia ára! A
szén-dioxid kibocsátás egyelőre nem csökken.

„Lapzárta után” érkezett az alábbi két friss ábra, amelyek a pünkösdöt megelőző napok, és
ezen belül elsősorban a szombati szél- és naperőművi termelési adatokat és „eredményeket”
mutatják be, mint az Energiewende legújabb vizsganapjának vizsgajegyeit.

Az ábrán a fekete függvény a fogyasztói igények (terhelés) változását, és alulról felfelé

haladva sorban az atomerőművek (lila), a hagyományos erőművek (barna), a tengeri (zöld) és
szárazföldi (kék) szélerőművek, és végül a naperőművek (sárga) termelése látható.
Szombaton (jún. 8.-án) a fogyasztói igény már jelentősen lecsökkent, a szélsebesség
viszonylag nagy volt, és a nap is vidáman sütött. Ez örömteljesen rendben is lett volna, de a
túltermelést nem lehetett teljes mértékben exportálni (piros mező), ezért az árambörzén az
áramár (€/MWh) negatív tartományába zuhant, amint az ábra felső diagramján látható. Ez
még erősebben folytatódott volna vasárnap, de a rendszerirányítók fellélegzésére,
meredeken szélcsendes idő következett. A negatív börzeár elérte a -90 €/MWh értéket.

Az alábbi táblázat a gazdasági „eredményeket” foglalja össze. Az első oszlopban az átlagos

óránkénti börzeárak (€/MWh) szerepelnek, majd jobbra haladva a tengeri szélerőművek, a
szárazföldi szélerőművek, és végül a naperőművek adatai következnek. Az első oszlopok az
erőművi csoportok óránkénti összes árbevételét tartalmazzák, amelyek a napi termelés
(MWh) és a megújuló törvény (EEG) által – a fejlécben feltüntetett - garantált átvételi ár
(€/MWh) szorzata. Az áramátvétel kötelező. A második oszlop pedig azt az összeget tünteti
fel, amennyiért a szóban forgó energiát a börzén értékesíteni lehetett. A piros színű negatív
értékek azt jelentik, hogy a börze ennyit fizetett, ha a fogyasztó hajlandó volt többlet áramot
átvenni. Érdemes a garantált hatalmas átvételi árakat is megfigyelni: a tengeri szélerőművek
esetén 187 €/MWh, a szárazföldieknél 89 €/MWh, és a naperőművek esetében 254 €/MWh.
Kérem átszámítani Ft/MWh- ra! Utóbbi esetben, 320 Ft/€-val számolva: 81 2 80 Ft/MWh,
azaz 81,28 Ft/kWh adódik, ami a hazai lakossági ár több mint kétszerese. Nem baj, hiszen az
EEG törvény alapján a fogyasztók fizetik. De eszmélni kezd a német lakósság.
Az alsó kis táblázat az összesítéseket tartalmazza. E szerint pünkösd szombatján a
nemzetgazdasági veszteség összesen -156 501 072, 57 € volt. Ez lenne a követendő fejlett
piacgazdaság?

(Petz Ernő, 2019. 06. 10.)