Emésztő rendszer

Zsigerek falszerkezete

A zsigerek az anyagcsere, kiválasztás és a fajfenntartás szolgálatában állnak.

Feladatuk ellátására rendszerekbe tömörülnek.
Jelentős részük cső alakú, falszerkezetük hasonló:
1. tunica mucosa (nyálkahártya)
Hám – epithelium
Hámalatti kötőszövet – lamina propria
Vékony simaizom réteg – lamina muscularis
2. tela submucosa – laza kötőszövet
3. tunica muscularis – többrétegű simaizom
4. tela subserosa – laza kötőszövet
Hashártyát rögzíti
5. tunica serosa – hashártya, összenőtt a szerv falával
Azoknál a szerveknél, melyeknek nincs hashártyaborítása a két utolsó réteg
hiányozhat – laza kötőszövet – tunica adventitia

A zsigerek másik része tömött, sejtes felépítésű – parenchymás szervek.

Emésztőrendszer feladata:

Tápanyagok felvétele
Alkotórészekre bontása
Alkotóelemek felszívása
Salakanyagok ürítése

Felosztása:
Emésztőcsatorna
Felső szakasz: szájüreg, garat, nyelőcső
Középső szakasz: gyomor, vékonybél
Alsó szakasz: vastagbél, végbél
Emésztőmirigyek:
Máj
Hasnyálmirigy

1
Szájüreg – cavum oris

A fogsor két részre osztja

Vestibulum oris
Határai:
Ajkak – labium sup. et inf.
Pofa – bucca
Fogak
Íny
Cavum oris proprium
Határai:
Kemény szájpad, lágy szájpad
Fogak, íny
Nyelv
Ajkak – rubor labiorum
Elszarusodó több rétegű laphám borítja a külső felszínét
Átlátszik a bő kapilláris hálózat
M. orbicularis oris alkotja
Belső felszínét nyálkahártya borítja
Pofa – bucca
A szájüreg oldalsó fala
M. buccinator – trombitás izom
Legjelentősebb izma a szájüreg oldalsó falának
Bőralatti zsír
Feladata: a falat fogak közé terelése
Szájpad – palatum
Kemény – Palatum durum
A maxilla és az os palatinum alkotja
Nyálkahártya nem redőzhető rajta
Lágy – palatum molle
Izmok alkotják
Uvula – középvonalban
Elszórtan nyiroktüszők, nyálmirigyek
Torok – faux
A szájüregből a garatba vezető kapu
Határai:
Lágyszájpad
Uvula
Garatívek
tonsilla palatina
Nyelvgyök
tonsilla lingualis

Lymphaticus garatgyűrű
Tonsilla pharyngea
Tonsilla palatina
Tonsilla lingualis

2
Szájfenék – diaphragma oris
Nyelvcsont feletti izmok
Platyzma
Bőr

Belső felszínt nyálkahártya borítja

Hátsó részén emelkedik ki a nyelv
Elöl középen – frenulum linguae
Két oldalán nyílik a submandibularis nyálmirigy kivezető csöve
Nyelv

Dorsum linguae
Radix linguae
Nyelvgyök és az epiglottis között bemélyedés – vallecula epiglottica
Tonsilla lingualis
Sulcus terminalis – elválasztja a corpustól
Corpus linguae
Felszínén papillák
A sulcus terminalis előtt ízérző, a nyelv elülső részén mechanikai
papillák vannak
Apex linguae
Izmai:
Saját – belső – alakváltozás
Külső – helyváltoztatás
Alsó felszínén:
Frenulum linguae – nyálkahártyaredő, a szájfenékhez rögzíti
Szerepe:
Beszéd, táplálék nyállal való keverése, nyelés, ízlelőszerv

Nyálmirigyek

Parotis - fültőmirigy
Tisztán serosus
Legnagyobb nyálmirigy
Kivezető csöve 2 zápfog magasságában nyílik
Glandula submandibularis
Kevert: serosus és mucinosus
Kivezető csöve a szájfenéken nyílik
Glandula sublingualis
Kevert: mucinosus túlsúly
Sok kivezető csöve van
A nyelvcsúcs alatt nyílnak

A nyál szerepe
Fontos a szerepe a megrágott táplálék átalakításában, falattá alakításában.
Ez teszi lehetővé a nyelést.
A nyálkahártyát védi a kiszáradástól.
Tisztít – kisfokú bactericid hatás.
Szénhidrátbontó enzimeket tartalmaz.
Emésztés már a szájban megkezdődik.

3
Fogak

Keményebbek a csontnál.
A fogmedri nyúlványban helyezkednek el.
Tejfogak – 6 hó-3 év – 20 db
Maradandók – 6-24 év – 32 db
Metsző, szemfog, kisőrlő, nagyőrlő

Felépítésük:
Dentin – fő tömege
Zománc – a fogkoronát borítja
Az emberi szervezet legkeményebb szövete.
Cementállomány – a fog gyökerét borítja
Üregében: fogpulpa
érett kocsonyás kötőszövet
erek, idegek

Garat – pharynx

Orrüreg, szájüreg, és részben a gége mögött, gerinc előtt

Pars nasalis
Choanatktól kezdődik
Képletei:
Tuba auditiva – Eustach-kürt
Nyeléskor, ásításkor megnyílik
Tonsilla pharyngea
Pars oralis
Elöl a torok határolja
Nyeléskor az orrtól a lágyszájpad határolja el.
Pars laryngea (gégei szakasz)
Gégebemenet – elöl gégefedő, oldalt nyálkahártyaredő
Kétoldalt árok
recessus piriformis
Folyadékot a nyelőcsőbe vezeti

Nyelés

A garat falában hosszanti és körkörös harántcsíkolt izmok vannak.

Nyeléskor a nyelv hátrahúzódik, gyöki része lenyomja az epiglottist, zárja a gége
bemenetét.

Valecula epiglottica
Recessus piriformis

A folyadék két oldaltól kerüli az epiglottist.

4
Nyelőcső oesophagus

A garatot a gyomorral köti össze. 25-30 cm hosszú, izmos falú cső.

Lefutása:
Nyaki szakasz: gége, légcső mögött
Mellüregi szakasz: aorta ívtől jobbra
Hasi szakasz: benyílik a gyomorba
Fiziológiás szűkületek:
Gyűrűporc magasságában
Aortaív magasságában
Rekeszizmon való áthaladásnál
Falában vastag simaizom réteg
Perisztaltikus mozgással továbbítja a falatot.
Felszíne több rétegű el nem szarusodó laphám.

Vérellátása:
Artériás – aorta thoracica – ramus oesophagealis
Vénás – v. azygos rendszere

Gyomor – ventriculus

A rekesz és a máj alatt helyezkedik el.

Horog alakú

Részei:

Cardia:
Nyelőcső beszájadzása

Fundus:
Felső tág rész. A bal rekeszkupolába illeszkedik
Levegővel telt (gyomorléghólyag)

Corpus:
Kisgörbület
Nagygörbület

Pars pylorica
Antrum
Pylorus – M. sphincter pylori

Hashártya borítja – intraperitonealis

5
Redőzete:

A corpud területén párhuzamos, a fundusban szabálytalan redőzet

Nyáktermelő hengerhám borítja
Nyálkahártyában csöves mirigyek
Fundusmirigyek:
Fedősejt – sósavat
Fő sejtek – pepsinogént
Ezekből pepsin lesz
Melléksejtek – nyákot
Paraneuron sejtek peptid-hormonokat termelnek
Corpusmirigyek:
Melléksejtek – nyáktermelő
Védik a gyomrot az önemésztődéstől
Paraneuron sejtek peptidhormonokat termelnek

Izomzata 3 rétegű – a táplálékot a perisztaltika továbbítja

A gyomor vérellátása

Artériás:
A. gasztrica sinistra
Az a. coeliaca közvetlen ága
A. gastrica dexta
Az a.hepatica ága
A. gastroepiploica sinistra (a. gastroomentalis sinistra)
A. lienalisból.
A. gastroepiploica dextra (a. gastroomentalis dextra)
A. gastroduodenalisból – ez az a. hepetica ága
Vénás:
V. coronaria ventriculi (v. gastrica sin.)
Ez a v. portae felé vezetődik el
A cardia körül anastomosis rendszer van a gyomor vénái és a v. azygos
rendszer között
Máj cirrhosisban nyelőcső varixok jönnek létre

6
Vékonybél

Kacsokat alkot, 5,5-6,5 m hosszú

Részei:
Duodenum
Gyomrot követő bélszakasz
Jejunum
A hasüreg bal felső részén
Haránt kacsok
Ileum
Leghosszabb szakasz
A hasüreg jobb alsó részén
Hosszanti kacsok
Kismedencébe is lenyúlnak
Terminalis ileum
Bauhin-billentyű
A vastagbélből ne jusson vissza a béltartalom.

Duodenum

Vékonybél kezdeti szakasza

Részei:
Pars horisontalis sup.
Pars descendens
Ductus choledochus
Ductu pancreaticus major
Vater papilla
M. sphincter Oddi
Pars horisontalis inf.
Pars ascendens
flexura duodenojejunalis
Kezdeti része intraperitonealis
A többi rész a hátsó hasfalhoz rögzül – retroperitonealis

A vékonybelek nyálkahártyája

Belső felszín: körkörös redők

Kercking-redők
Duodenumban és jejunumban kifejezettebbek
Ileumban félhold alakúak
A felszínt bélbolyhok borítják
Felszín növelése
Hámja cuticulás hengerhám – felszívás
Nyálkahártyában csöves mirigyek
Lieberkühn-crypták
Panerth-sejtek – bélnedvet termelnek
Paraneuron sejtek
Peptidhormonokat termel
Ezek szabályozzák az emésztőnedvek termelését

7
 Nyiroktüszők szétszórtan
Folliculi lymphatici solitari
Nyiroktüszők – csoportosan
Peyer-plakkok – folliculi lymphatici aggregati
Hashártya borítja - mesenterium

Vastagbél – colcon

Részei:
Coecum
Jobb csípőárokban
Határa az ileum szájadéka
Alsó vak végéből indul az appendix
Colon ascendens
Flexura hepatica
Colon transversum
Flexura lienalis
Colon descendens
Colon sigmoideum
Rectum

1,5 m hosszú
Fala egyenetlen
Kiöblösödések – haustra coli
Falában 3 szalagszerű köteg húzódik – tenia coli
Belső felszínen nincs bélboholy
Cuticulás hengerhám borítja a felszínt
Lieberkühn-crypták – nagyszámú nyákot termelő kehelysejt található, valódi mirigyei
nincsenek
A nyáknak a faeces kialakításában van szerepe
A vastagbélben már nincs emésztés
Coli baktériumok rothadásos-erjedéses folyamatokat tartanak fenn
Hashártyaviszonyok:
Colon transversum és sigma – mesocolon
Colon ascendens, descendens – nincs mesocolonja
Hátsó hasfalhoz rögzül

Rectum

Az emésztőrendszer utolsó szakasza

Kismedence hátsó részében
„S” alakú görbület
Ampulla recti – kitágult rész
Anus a farpofák között nyílik
M. sphincter ani int. – simaizom
M. sphincter ani ext. – harántcsíkolt izom – gátizmokhoz tartozik
Csak a felső kétharmadát borítja hashártya

8
 A rectum vérellátása:

Felső részét az a. mesenterica inf. látja el

Alsó részét az a. iliaca int. ága látja el
A vénás elvezetés is így oszlik meg.
V. mesenterika inf – v. portae – v. cava inf. felé vezetődik el a felső rész vénás vére
V. iliaca int. felé vezetődik el az alsó rész vénás vére
A végbélen keresztül adott hatóanyagok erőseben hatnak, mert a máj
megkerülésével jutnak be a keringésbe

A belek vérellátása

A. mesenterica superior
A hasi aorta ága
Ellátja:
Vékonybelek, coecum, colon ascendens, colon transversum
A. mesenterica inferior
A hasi aorta ága
Ellátja:
Colon descendens, colon sigmoideum, rectum felső harmada
V. mesenterica superior
Vékonybelekből, coecum, colcon ascendens, colcontransversumból
V. mesenterica inferior
Colon descendens, colcon sigmoideum és a rectum felső harmada felől
A rectum alsó részét az a. iliaca interna ágai látják el, a vénái a v. iliaca interna felé
vezetődnek el

Hashártya - peritoneum

Savós hártya: Fali lemez – peritoneum parietele – hasfalhoz tapad

Zsigeri lemez – peritoneum viscerale

Intraperitonealis szervek
– hashártya borítja őket
Retroperitonealis
– hashártya mögött
Infraperitonealis
– hashártya alatt

Lig. coronarium hepatis

A rekeszhez rögzíti a májat
Lig. Falciforme hepatis
Májlebenyek közt
Lig. teres hepatis – v. umbilicalis maradványa
Omentum minus
Bursa omentalis
Omentum majus
Mesenterium
Mesocolon

9
Máj – hepar

Mirigyes szerkezetű hámszerv

Két lebeny
Facies diaphragmatica
Facies visceralis

„H” alakú barázdarendszer:

Epehólyag – jobb elülső barázda

V. cava inf. – jobb hátsó barázda
Lig. teres hepatis – bal elülső barázda
V. umbilicalis maradványa
Lig. venosum – bal hátsó barázda
duct. venosus Arantii maradványa
Májkapu - haránt szárban
A. hepatica
V. portae
Ductus hepaticus - epeút
Nyirokerek, idegek
Duct. hepaticus + duct. cysticus
Duct choledochus

A máj vérellátása
A.hepatica
Oxigéndús vért szállít a májhoz
V. portae
A belekből összegyűjtött tápanyagban gazdag vénás vért szállítja a májhoz –
capillárisokra oszlik
V. hepatica
A máj vénás vérét szállítja a v. cava inferior felé

Májlebenyke
Glisson.-tok – a májnak a tokja
Sövényeket bocsát a májba
Elválasztja a májlebenykéket
A tok kötőszöveti kötegében halad a portalis trias:
v. portae, a. hepatica és az intrahepaticus epeút rendszer
Májlebenyke:
Sugaras elrendeződésű sejtlemezek alkotják
A sejtlemezek között májsinus
A sinusokat endothel borítja
A sinusok szabadon nyílnak a v. centralisba
Disse-tér
A májsejtek endothel felőli felszínén mikrobolyhok vannak – ezek az endothel
külső falával jelentős méretű sejtközötti teret fog közre – ez a Disse-tér
Nyirokelfolyás itt kezdődik
Epecsatornák:
Májsejtek egymás felé tekintő felszínei között epecsatornák
Ezek az epeutakba nyílnak

10
A májlebenyke keringése
Az a. hepatica és v. portae külön lép be a sinusba, de itt keveredik az artériás és vénás vér.
A sinusok szabadon nyílnak a lebenyke tengelyében haladó v. centralisba
A v. centralis a lebenyke alapján lép ki az elvezető vénákba – vv. hepaticae
V. cava inferiorba ömlik

A máj szerepe:
Epetermelés
Glikogén raktár
Zsírok képzése
Aminosavak lebontása
Méregtelenítés
Fehérjék szintetizálása
Haemoglobin lebontása
Embrionális életben vérképző szerv
Vas és réz raktár
A-vitamin képzés

Epehólyag – vesica fellea – cholecysta

Jobb elülső barázdában
Részei:
Fundus vesicae felleae
Corpus vesicae felleae
Collum vesicae felleae
Ductus cysticus
Egyesül a duct. hepaticussal – ductus choledochus
Vater-papillan keresztül ürül a duodenumba
Felszínét cuticulás hengerhám borítja – folyadék felszívás
Az epe emésztési szünetben nem ürül a bél felé.
Epehólyagban besűrűsödik
Falában simaizom van, ez biztosítja az epe kiürülését.
Az epe nem emésztő enzim, hanem felületaktív anyag, mely segít a zsírok emésztését.

Hasnyálmirigy – pancreas
Retroperitonealis szerv
Egyenetlen felszínű
Részei: Caput pancreatis
Corpus pancreatis
Cauda pancreatis
Exocrin mirigyvégkamrák
Híg serosus váladék – hasnyál
Fehérje, szénhidrát, zsírbontó enzimek
Ductus pancreaticus major et minor
Choledochussal együtt nyílik a duodenumba – Vater-papilla
Endocrin működés:
Langerhans szigetek
Glucagon, insulin, somatostatin
Vérellátás:
A. lienális ágaiból kapja az artériás vért
V. lienalis felé vezetődik a vénás vére

11