Konkoly Edit: Érintések - Egy magyar antropológus és a nepáli falvak bábaaszzonyai - Kismamakönyvtár

Forrás: Magyar Nemzet Online

2011. február 25., péntek 18:50

Nepálban manapság elég nagy a felfordulás, egy fiatal magyar lány mégis azért indult az
országba, hogy rendet találjon. Ősi rendet: Törzsök Kata antropológus célja az volt, hogy
tanulmányozza, miként szülnek a nők azokban a falvakban, amelyeket a modern civilizáció még
nem hódított meg.

Nepál természeti kincsekben gazdag ország. Nemcsak magas hegyei, de nagy folyói is vannak,
amelyek e hegyekről zúdulnak alá. Ez azt jelenti, hogy az ország a térség energiaközpontja
lehetne, és elláthatná elektromos árammal akár a szédületes ütemben fejlődő Indiát is vagy
legalábbis annak északi részét. Ám Nepál egyelőre ennek az áramtermelő képességének
csupán egy százalékát használja ki: az elektromos áram, amelyet javarészt így is Indiába
szállítanak, Nepálban sok helyen kuriózumnak számít.
Törzsök Kata antropológus, aki először három, majd öt, legutóbb pedig nyolc hónapot töltött
Nepálban, maga is megtapasztalhatta, mit jelent ez a mindennapokban. Elmondása szerint fenn
a hegyekben napelemek működtetnek néhány elektromos berendezést, leginkább a mobiltöltőt,
mert telefon van, a mosógép és a többi háztartási gép azonban ismeretlen. Az asszonyok
kézzel mosnak, és minden más munkát kézzel végeznek.
De hogyan kerül egy 31 éves magyar lány Nepál sok ezer méteres magasságban megbújó
falvaiba, messze szülőhelyétől, a Pest megyei Felsőgödtől?
Azt mondja, valójában az érdekli, hogyan születnek a gyermekek a természeti népeknél.
– Minden olyan hely izgalmas számomra, amelyet nem érintett európai kéz. Négyezer méteren,
ahol nincs víz, nincs meleg, sokkal nehezebben kapaszkodik meg a modern civilizáció.
Az országban vasútvonal nincs, csak buszközlekedés. Kata is, ameddig lehetett, busszal ment,
később fel a hegyre gyalog. Legutóbbi főhadiszállása kétezer-hatszáz méteren volt.
– Nagyon gyorsan használhatatlanná válhat egy út. Leszakad a gleccser, vagy elmossa a
monszun.
Kata első útja alkalmával, amikor leszállt a gépről Katmanduban, találkozott egy francia fiúval,
aki egy kis faluba igyekezett. Vele tartott. Az első ember, akivel angolul beszéltek a faluban, a
bába fia volt.
– Este jött a bába, hogy gyere, megindult a szülés. Szerettem volna bekapcsolni az
elemlámpát, de nem engedte. „Jöhetnek a rossz szellemek.”
A tradicionális nepáli házakban alul laknak az állatok, a bivalyok és a kecskék, ők melegítik az
épületet, mert fűtés több ezer méter magasan sincs. Nagy macera fát gyűjteni, de valamennyit
muszáj, hiszen nyílt tűzön főznek. Katát általában szegény családok fogadták be, mégis
mindent megadtak neki, amire szüksége volt.

1/3
Konkoly Edit: Érintések - Egy magyar antropológus és a nepáli falvak bábaaszzonyai - Kismamakönyvtár

Forrás: Magyar Nemzet Online

2011. február 25., péntek 18:50

– Mindig felajánlottam, hogy veszek nekik valamit, rizst vagy lencsét, vagy pénzt adok nekik –
számol be a vendéglátás e sajátos formájáról, ahol a vendég határozza meg a „tarifát”.
Ezek a családok többnyire rizst termelnek, állatokat tartanak, a termékeiket pedig cserélik. A
pénzforgalom minimális. A fiatalok gondoskodnak az idősebbekről, hiszen társadalombiztosítás
és nyugdíj nincs. Minden munkát a földön, a padlón végeznek. 
– Ez a nő – mutat Kata egy fotót – éppen magokat tör össze, ez a másik meg sző, munka
közben is rajtuk van a gyerek. A hátukon. Vagy a közelükben játszanak.
Kata odakinn nyolc-tízezer rúpiát költött egy hónapban, ami körülbelül harmincezer forintnak
felel meg. Étrendje a következőkből állt: rizs, lencse curryvel vagy maszalával, karfiol és
krumpli, sült paradicsomból, friss korianderből, sóból és csilipaprikából készült szósz, amelyhez
enyhén megpárolt spenót jár. Édesség nincs, szépek is a nepáliak fogai.
– Amikor harmadszorra jöttem haza – mondja –, akkor döbbentem rá, hogy nálunk mennyire a
pénz és más hiábavalóságok körül forog a világ. Odakint a gyerekek az apa és az anya mellett
nőnek fel, átadódnak a hagyományok, amelyek arról szólnak, hogyan lehet jól és okosan élni.
Ezek közé a hagyományok közé tartozik a szülést segítő „tudomány” is.
A szüléseknél a férfiak nem lehetnek jelen, de a nők és leánygyerekek igen. Mire felnő egy
kislány, minimum tíz szülést végignéz, elmúlik belőle minden félelem. A szülés általában
melegben, a tűz közelében zajlik le, fényt csak a láng ad, hiszen a házakban nincs villany.
Vajúdás közben a bába, aki sokszor az anyós, folyamatosan masszírozza az anya hasát felülről
lefelé, ezzel segítve koncentrációját. Ez a testkontaktus adja a legnagyobb biztonságot szülés
közben a nepáli nőknek. Minden komplikációt persze itt sem tudnak kivédeni – de New York
legmodernebb kórházaiban sem.
Az első szülésnél, amelyet látott, amikor elkezdődtek a tolófájások, odaugrott három lány, akik
előtte a földön dolgoztak. A segítők megfogták a nő vállát és a hátát. Ellentartottak, és az anya
már ki is nyomta a gyereket. A segítőt, miközben ellentart a nőnek, szintén érintik, a nézelődő
kisgyerekek keze van rajta.
– Ázsia nagy titka az érintésben rejlik – vallja Kata.
Miután megszületik a baba, az asszony „megszüli” a méhlepényt. A köldökzsinórt tiszta
pengével vágják el, miután két helyen elkötötték. A kisbabát születése után meleg olajjal
megmasszírozzák.
– Egyszer megkérdeztem, mi a masszírozás technikája. A nő nem értette, mit kérdezek, majd
amikor rájött, annyit mondott: nincs technika, csak csináld. (A masszírozás egyébként szinte
népi sport: az utcán az öregek egymást masszírozzák, a kint ülő fiatalok is.)
Törzsök Kata útjaihoz sajátos díszletként szolgált az a politikai felfordulás, amelynek
következtében a királyság köztársasággá formálódik: a maoista felkelők földcsuszamlásszerű
győzelme a parlamenti választásokon végső soron a királyság intézményének felszámolásával
jár. Azt még a jól értesült elemzők is csak találgatják: milyen irányba viszik majd az országot a
hatalomra került maoisták.
– Úgy próbálják a kommunizmust megvalósítani, hogy nem nézték meg, más országban
működött-e – mondja Törzsök Kata. – A maoisták sokszor portyáztak, előfordult, hogy elvitték a
család egész évi rizstermését, vagy gyerekeket raboltak, hogy átneveljék őket.
Igaz, az eddigi hatalomról is sok rosszat lehetett mondani.
– Találkoztam egy nővel, aki épp a horoszkópját olvasgatta egy újságban. A horoszkóp jó napot
ígérő jóslatára utalva mondta: „tényleg szerencsés nap a mai, három éve nem tudtam semmit a
testvéremről, de ma kiderült, hogy él”. A testvér reggel elment az iskolába, és nem érkezett
haza. Elfogták a katonák, mert azt hitték, maoista.

2/3
Konkoly Edit: Érintések - Egy magyar antropológus és a nepáli falvak bábaaszzonyai - Kismamakönyvtár

Forrás: Magyar Nemzet Online

2011. február 25., péntek 18:50

A királyság intézményét Nepálban egyébként egy vérfürdő rendítette meg alapjaiban. 2001-ben
a nepáli királyi palotában Dipendra koronaherceg részegen lemészárolta szüleit, Nepál királyát
és királynéját, valamint a királyi család további hét tagját, majd magával is végzett. A
meggyilkolt király bátyja, Gyanendra lett az új uralkodó, akiről azonban később már azt
híresztelték, ő állt a gyilkosságok mögött. A maoistákkal vívott polgárháborút és az alattvalók
lázongását még a törvényhozás feloszlatása és a szükségállapot bevezetése sem tudta letörni:
a népszerűtlen új király meghátrált, választásokat írtak ki.
– Most a maoisták győztek – mondja Törzsök Kata –, mert azt mondták, lesz munka, lesz sok
rizs és áram is. 

2008. 06. 14.

SEO by Artio

3/3