You are on page 1of 8

Az élet 9 száma (Perge-Szücs Ágnes tollából)

Az enneagramm - Karakterrögzödés és spirituális fejlödés

Bevezetö
Körülbelül 80 évvel ezelött ismertette meg Georges Ivanovics Gurdjieff a nyugati
világgal az enneagrammot.
Az USA-ban elöször Oscar Ichazo Arica-tréningjével vált híressé ez a tradícionális, a
jellem berögzödéseinek
háttereit megismertetö módszer. Idöközben legalább fél tucat modern feldolgozása
ismert, ezek közül egy
,rövidebb, mindennapi használatra alkalmas leírás például Eli Jaxon-Baer könyve, :"Az
élet kilenc száma -
az Enneagramm, mint a karakterrögzödés felismerésének egyik lehetösége és a spirituális
fejlödés" .
Ez a mü nem egy új térkép csupán, az asztrológia, a Kretschmer-i tipológia, a Freud-i
ösztönelmélet vagy a
Jung által kidolgozott jellemtan kiegészítése képpen, inkább a mindannyiunk által,
sorsszerüen feltett kérdés:
" Milyen ember is vagy ?" - mélyrehatóbb megválaszolásának lehetösége. Használatával
megvilágosodhatnak
embertársaink reakcióinak okai valamint a "véletlen" találkozások sokszor tudatalatti
híradásai . Az enneagramm
alapcélja a kedvezöbb morális és pszichikai "müködés", az ember felrázása mindennapi
álomvilágából,
a magunk által felépített falaink lerombolásával egy teljesebb élet lehetösége. Határaink
nem természetadta
falak, amelyek egyéni fejlödésünket a sors által irányítva, keretek közé szorítják.
Mi magunk és környezetünk hoztuk létre ezeket az illúziókat, amelyeknek felismerése az
évezredes berögzülések
, a megszokás puha köde miatt is kemény diónak bizonyulhat. Lépésröl lépésre, többek
között az enneagramm
használatával is, módunk nyílhat egyéni szabadságunk felismerésére és hétköznapi
életünk örömtelibb
vezetésére, hiszen, ha tudjuk, ki , mikor viselkedik velünk éppen úgy, ahogy éppen
viselkedik, lehetövé
válik egy tágabb perspektíva elsajátítása, nem a felületes reakciók fognak jelentést
nyerni, hanem a mozgatórugók
felismerésével leheségessé válik magunk és mások megértése.

A szufik szavai idézve, mi emberek " 4 királyságban élünk";


"Isten a közetekben alszik, a növényvilágban lélegzik, az állatvilágban álmodik és
bennünk emberekben éli meg
ébredését".
A matéria világában az ásványok "csak" léteznek, aztán, sok-sok évezred alatt
széthullanak és újraszervezödnek.
Az emberiség, közethez hasonló természetében szunnyad csupán az emberi,létezünk,
mint objektumok és
harcolunk az elmúlás ellen. Ez válik központi kérdéssé is ; a harc az anyagiakért, a
szellemiért,még fantáziánk
megtagadásának az árán is a puszta lét a tét.
Növényi természetében vegetál az ember, kozmikus törvények, az anyagcsere ritmusa a
döntö mozgatóerö.
Passzívan, mint a röghöz kötött zöldség tengetjük létünket a környezethez
alkalmazkodva, az idöjárás hatásai
szerint kinyílva és összezáródva.Ezen a fokon az élelem felvétele és leadása, a családi
tüzhely békéje, az adok -
kapok, mint természeti törvény harmóniája, valamint a természettöl fogva várt elmúlástól
való félelem a meghatározó.
Allati szintünkön az ösztönélet a döntö; az öröm keresése, és a fájdalom megtagadása.
Mindennapi harcainkban
az agresszió és a menekülés, az "én házam, az az én váram",, a vadászterületünk
megjelölése és védelme áll
életünk vélt középpontjában. Modern világunkban persze más eszköztárral, létalapunk
igazolása képpen a divat
mindenáron való követése, a megszerzett javak védelme, a félelem, hogy nem vagyunk
"társadalom-képesek",
ha elveszítjük vagyonunkat, és azok kirekesztése, akiknek ez nem sikerül. A betegség, az
elmúlás is, mint a
sikertelenség jele, értékelödnek,.
A viselkedéskutatás és a mélypszichológia ebben az évszázadban nagyszerü
felfedezéseket tett az élet folyamán
berögzült "éngátló" tulajdonságok kezelésében. Ezeket az az emberi müködés
mechanizmusai tekintetében a
szufik által leírt elsö három "királyságába" tehetjük. Itt "csupán" a jobb fukcionálás a cél,
az élet alapvetö szükségleteinek
megszerzésére irányuló, optimálisabb élet- és viselkedésformák külsö segítséggel történö
elsa-játítása és alkalmazása.
A késöbbi kutatók, C.G.Jung, valamint a humánpszichológia képviselöi; Rogers, Frank,
Maslow kutatásai már a
speciálisabb emberi szükségleteket és minöségeket helyezik elötérbe - a szufik" negyedik
királyságát" tehát.
Az emberi minöség az ember elvontabb tulajdonságait, mint döntö alkotóeröt feltételezi;
a reményt, a hitet, az öntudatot,
a szeretetet, és magasabb rendü célok elérését.

A létezés alapfokáról, az ásványvilág puszta létéröl, a növényvilág harmóniaigényéröl és


az állatvilág ösztönös,
a hatalom, szex és státusz utáni vágyából emelkedik ki tehát az Emberi Lét, mint
magasabb minöség , amelyet
Jézus például " a tehetségnek" nevezett, amelyböl mindig meríthet az ember, és amely
szinte kényszerít bennünket
az önmegvalósítás felé. A többi élölénnyel szemben, nekünk embereknek megadatott a
lehetöség tudati értékeink
akár helytelen célra való használata is, az önámítás képessége, amelyet bevethetünk, hogy
kellemes homályban
végigaludjuk az életünket és lehetöségeink legalsó fokán maradjunk.

Egy kutató egyszer kijelentette,hogy megtalálta az evolúció hiányzó tagját a majom és az


ember között, ez pedig
a mai, modern ember. Fajtánk ismérve szerint a belsö tudás potenciális hordozói
vagyunk, tehát tudjuk, hogy
ittlétünk nem jelenthet pusztán csak létet, behatárolt anyagcserét valamint alapösztönök
megnyilvánulását,
mégis önként eltávolodunk eredeti lényünktöl, és feladatunktól a földön. Magunk által
épített falak és illúziók
között szenvedünk, legjobb esetben "elmúlt" lehetöségeinket siratva tengödünk, ahelyett,
hogy ráébrednénk
adottságainkra és a tudásra, amely eredendöen a birtokunkban van . Elöemberi fokokra
való rögzödéseink
felismerése felér egy rácsodálkozással, á következö lépésben pedig a lét puszta formáitól
való eltávolodásssal
emberi szabadságunk teljes kibontakozását élhetjük át.

Az enneagramm nem recept- és utasításgyüjtemény, arról ;hogyan is tudnánk a nemlétezö


poklot kikerülni, a
menyországba jutni vagy ;hogyan is kell rövid idö alatt spirituális lénnyé válni. Lehet egy
bevezetö, egy vonal,
amely segít magunk és mások megismerésében. Bemutatja a következö fokozatot is, az
egyes berögzödések
"alsó"- és a " magasabb oktávját", így megvilágosodik bennünk is a "szent ötlet" és a
"szent út"amelyet követhetünk.
Nem világmegváltó és önmegvalósító arroganciáról van itt szó, egyszerü bemutatásról,
okkeresésröl egy teljesebb
élet elérésében. Ez a forma nem értékel, csupán "leír", így nem is az ember
"szégyeneiröl" vezet litániát, a hátterek
megismertetésével ez a fajta, nagyon mai "emberi" ; "aha, te tehát,azért vagy ilyen.... "
megnyilvánulást is lehetetlenné
teszi. Felismerései megérthetövé teszik hétköznapi ellentéteinket, megbocsáthatóvá
válnak konfliktusaink, szabadabbak
döntéseink.

Az enneagramm rövid története

Gurdjieff megállapítása szerint az enneagramm a megvilágosodás kulcsa. Az ö leírásából


tudjuk, hogy ösi misztikusok
Középázsiában örizték és szájhagyomány útján terjesztették az enneagramm
alapjait.Forrása a múlt titokzatos ködébe
veszett. Keletkezését néhányan a Naqshbandi - Szerzetesrend szufi hagyományaira
vezetik vissza. A pszichológus,
Gurdjieff tanítvány,.J.G.Bennett szerint, e tanok egy ösi mezopotámiai rendre, a Sarman-
vagy Sarmoun Szerzetesrendre
vezethetök vissza, akik kb 1000 évvel ezelött Babyloniából a mai Orosz- ország területén
fekvö üzbekisztáni Bucharába
vándoroltak. Az enneagramm mai formáját a Chile-i pszichiáter, Claudio Naranjo
alkalmazta elöször, az ö feltevése
szerint a szufik az iszlám Középázsiába való elterjesztése idején vették át a
módszert.Riso " A személyiség 9 típusa"
címü könyvében található egy érdekes értekezés a forráskutatásról.
Az enneagramm terápiai használatát Oscar Ichaco munkásságának köszönhetjük, aki saját
elmondása szerint
az afganisztáni Pamirban, szufi mesterektöl sajátította el alapjait. Ö öntötte mai
formájába a kategóriákat.
A chilei Arica-Intézet az elsö a maga nemében, amely az enneagramm módszerét
intézményesen, terápiás célokra
használta, Ichazo vezetésével. Naranjo is az ö tanítványa volt, egyike az elsöknek, hogy
azután az Ezali Intézmény
jezsuita szerzeteseinek adja tovább. Naranjo érdeme, hogy az amerikai Berkeley
Egyetemen elsöként a szervezett
pszichológusképzésben, Gurdjieff kutatócsoport alakult.Ma már az ennegrammnak önálló
helye van Amerikában
a pszichológus képzésben, egyre több európai terapeuta is csatlakozik a módszer
használóinak táborába, a
hétköznapok használatával így finomodik, a modern ember számára is egyre érthetöbbé
válik ez az ösrégi ,
a berögzödések háttereit felismertetö módszer.

A mítosz

Valamikor réges-régen létezett egy Istenek és Istennök iskolája. Minden lélek végigjárta
osztályait, sok-sok élet
gyakorlati tapasztalatait, hogy azután a világegyetem magasabb iskoláiba léphessenek .
Volt persze olyan lélek
közöttük, amely gyorsan haladt elöre, míg egyes lelkek nehezebben vették át a
tananyagot, továbbmaradtak földi
formájukhoz kötve. Nekik kisegítöiskolák szervezödtek, fényévmilliókra az univerzum
többi részétöl, ahol saját
tempójukban haladhattak tovább és nem okozhattak zavart lemaradásukkal. Egy pirinyó
bolygón, messze-messze
volt egy ilyen kisegítö iskola, amelyben a tananyag még egyszerübb volt, hogy minden
lélek számára érthetö legyen.
Igy ebben az iskolában összesen csak kilenc lehetöségbe szorították a jellem
megnyilvánulásait.Mielött egy lélek
inkarnálódni készülödött, megállt egy óriási kör közepén, amelynek pontjain Istenek
álltak, úgy, hogy a lélek mind
a kilenc pontot könnyen láthassa.Az eddigi életében megtapasztalt gondolatai, érzései és
tettei kavarogtak körülötte,
mint egy színes ciklon.Ezeknek tudatában választott a lélek egy bizonyos szerepet , aztán
a körbe-körbe forgástól
elfáradva mély álomba merült. Álmában pontosan felismerte azt az utat, amelyet
inkarnációjához választott . A választható
szerepek; az Uralkodó, az Istenanya, a Mágus, a Müvész, a Misztikus Filozófus, az
Ösapa, a Mágikus Gyerek, a
Harcos és a Szent - voltak.
Ezek közül választhatott minden lélek, és így születtek bele szerepeikbe, amelyek egyben
az új tananyagok
is voltak. Az elmúlt életükben történtek heves forgásai közben azonban elfelejtették a
mostani szerepválasz-
tást, egyre mélyebben és mélyebben vette hatalmába öket a szédítö álom, és amikor a
világba megérkeztek,
még akkor is kóvályogtak az átélt forgástól, azt álmodták, hogy ébren vannak. Emiatt
megváltozott a választott
szerep természete; az Uralkodóból neurotikus uralkodóvágyú lett, a haragos
Perfekcionista. Az Istenanyából
a segítö torzított változata alakult, aki csak azért ad, hogy szeretetet kapjon. A Mágusból
a társadalom által fizetett
szemfényvesztö lett.
Igy történt, hogy a klasszikus kilenc szerepböl az alvajáró változatuk került át a pici
tanulóbolygóra.
Evezredek elteltével ez a kis bolygó is megelégelte a játékot. A világegyetem többi része
pedig egészen egyszerüen
elfelejtette ezt a kis, jelentéktelen kisegítöiskolát, mindaddig, amíg ott, a torzítások
következményeképpen kifejlesztett
fegyverek komoly veszélyt nem jelentettek a világegyetem többi, fejlettebb részére.
Világossá vált, hogy itt bizony
tenni kell valamit, így összeállítottak az elmaradt bolygó lakóinak egy kézikönyvet
szabályokkal, amely, mint egy
szerepkönyv figyelmeztette a lelkeket eredendö céljukra. A szabad választás lehetösége
persze még mindig adva
volt nekik, most azonban már nagy volt a tét, vagy megsemmisítik bölcsöjüket, vagy
helyrehozzák a káoszt.
A segítség tehát úton volt.
Mit gondolnak, mit tettek a kis bolygó lakói ?
Igy vagy úgy, mindannyian megtudjuk a választ egy szép napon.

Az enneagramm használata

Gudjieff szerint mindannyiunknak van egy "abszolút" tulajdonsága, amelyet viszont a


legnehezebb felismerni.
Ugy vagyunk evvel, mint az a szufi tanító, aki egyszer a sötét utcán leejtette a kulcsát, de
csak a lámpa alatt
kereste.Amikor tanítványai megkérdezték töle, miért csak ott keresi, mosolyogva így
válaszolt: A világosban
mégiscsak könnyebb egy kulcsot keresni...
Mi is beleszövödünk a nyilvánvalóbb részletekbe, ha saját karakterünkröl van szó.
Sokszor a tudatalatti félelem,
hogy mit is találunk a mélyben, tart vissza a kereséstöl. Az enneagramm egy tükör,
amelyet magunk elött tartva
lehetöségünk nyílik az ébredésre. A tét nem kevesebb, mint egy minöségileg tudatosabb,
szabadabb élet, tehát
még a fájdalmas felismerések is értelmet nyernek .
Ahogy felismerjük a saját rögzödésünket, okait, elkezdödik egy folyamat bennünk. A
tudatalatti felszínrekerülésével
lényünk harmónikusabbá, tudatosabbá válik. Az enneagrammot így gyógymódnak is
lehet nevezni, egyfajta
leki akupunktúrának, amely óriás energiamennyiségek szabadabb áramlását biztosítja a
fizikai, mentális
és érzelmi "testünkban". Ezek persze nem egymástól függetlenül dolgoztak idáig , ez
lehetetlen is lenne az
állandó kölcsönhatás miatt, nekünk viszont bizonyos élethelyzetekben úgy tünik, mintha
ezek az részeink önálló
életet éltek volna. A felismerés eredménye, hogy hirtelen elvesztik eddigi félelmeink,
magunk és mások hibáztatása
talajukat és értelmüket, felismerjük, milyen mechanikus automatikával müködtünk idáig.
Továbblépve kapcsolataink,
környezetünk müködésének okaira is választ kapunk, így a megbocsátás lehetösége is
közelebb kerül hozzánk.
Embertársaink is ezekhez a rögzödésekhez kötödtek, ök is a mi utunkat járják tehát,
bünös nem létezik, csak még alvajáró.
"Az út maga a cél" tartja egy buddhista mondás, ez az enneagramm használatára is igaz.
Ha az ébredés útján
vagyunk, már el is értük célunkat, minden egyes típus felfedezésévek közelebb kerülünk
a magunkra rótt elképzelésekhez,
világossá válik,hogy ezek nem lényünk elengedhetetlen tartozékai, az élet annál sokkal
többrétegü, mint ahogy
mi eddig látni képesek voltunk.
Hogyan dolgozzunk az enneagrammal ? Az ajánlások megegyeznek abban, hogy a
könnyed, játékos forma
a legcélravezetöbb. Több forrás szerint a legjobb, ha végigolvassuk a következökben leírt
típusok értelmezéseit,
azután, újabb olvasás után, elsö intuícióinkra támaszkodva, a magunkra vonatkozó leírás
szembetünöbb lesz.
Mások véleménye szerint a kérdésekre adott feleletek képezik az elsö lépést, a legtöbb
"igen"-t tartalmazó
csoport a mi berögzödéseink. Mindenképpen többször, és öszintén kell az enneagrammot
forgatni, minden
olvasásakor újabb és újabb felismeréseket tartalmaz, bár az elején igen könnyen
érthetönek látszik. Az élet
bizonyos helyzeteiben egy-egy csoport részleírásaiban is magunkra ismerhetünk, de ez
nem biztos, hogy
alap-rögzödésünk is.

Az enneagramm görög szó, kilencszöget jelent. A karakter enneagrammja a 9 különbözö


berögzödési típust
különböztet meg, a 9 típus 3 föcsoportba osztható, .tehát a 3 alapviszonyulási formában
jelenik meg a 9 specifikus
karakter.

Az Enneagramm szimbólikus ábrája

A kilenc fö indulat Enneagrammja


Kényelem ( 9)
Vágy (8) Harag (1)

Mohóság Büszkeség (2)


( 7)

Kétség Illúzió ( 3 )
( 6)
Birtoklási vágy Irigység (4)
(5)

A három fö csoport ; 1 . Harag, vagy kényszeres pontok: 8, 9, 1


2. Hisztérikus, vagy image pontok: 2, 3, 4,
3. Félem, vagy paranoid pontok: 5, 6, 7

A harag pontokon rögzödöttekre például jellemzö,hogy három "testükböl"a fizikai


létformát helyezik
elötérbe, a hisztérikus pontok valamelyikén rögzödöttek az érzelmi testükben érzik jól
magukat, a félelem pontok
pedig mentális "részüket"tartják személyiségük fö elemének. Ezek a felosztások persze
külön- külön nem léteznek,
csupán harmonikus müködésük ,a berögzödések által akadályokba ütközik. A
pszichológus Karen Horneys
megállapítása szerint a fö cselekvések iránya a Harag pon-tokban a másik ellen, a
Hisztérikus pontokban a másik
irányába és a Félelem pontokban a másiktól el-felé mutatnak.

A 9 a központi Harag-pont, a 3 a központi Image-pont és a 6 a központi Félelem-pont.


Ezeken belül 2-2 variáció létezik,
egy belsö és egy külsö, például a 8 a központi Harag-pontnak, a 9-nek a belsö variációja,
az 1 pedig a külsö.
A 3 - nak, mint központi Hisztérikus-pontnak a 2 a külsö, és a 4 a belsö variációja.
A 6, a központi Félelem-pont belsö verziója az 5, a külsö pedig a 7.

A következökben, az egyes típusok leírásában ezek a formák nyilvánvalóvá lesznek,


ahogy a híres
Zen- mondás tartja; "Az élet fontos dolgai egyszerüek"

You might also like