EGETY GYORGY

Kittirs i6v6be o
(Trtechnol69iof

ronnErds runoO
B.dapect

5
A szerzdk6sz0net6t fejeziki: dr. BernArdt G6zAnak, SzAszAndrAsnak, Ferencnek, T6thJ6zsefnek G6l M. tanulmdnyaik rendelkez6sre bocsetAse6n, a konw megfres6ban nyujtott segits6g6ft.

KrrOREs u6v6er I
H6tk6mapi 6let0nkbenmodellek'ben gondolkozunk. Mikor meg6tmoleraizolunk valamit, is modell. az Modell n6lkut nincsmegismer6s. lunk, Ezek a modellek val6sagleegyszerOsftett a v6zai,de segitik londolkodasun Nemcsa a term6szettudom6nyban,ndentu-dominyte lekat. k mi l0 ten haszn6lunk ilyenmodelleket, a politika6s a tarsadalom s6t ismodellekkelvan,,Athatva''. L6tezi k,,piacgazdas6gi,' ll, l6tezi mode k,,szoci alista.' modell, l6tezik,,kommunista" modell 6s l6tezika ,,harmadik vil6gb6li" mode_ff. lsme{Uka n6lunkgltededt csal6dmodellt, azazaz egy t6{, egy feles6g,!9! gyermef modellj6t, pl. n6h6nyaraborszAgba-n a mode ez dellegy f6{, n6gyfeles6g, gyerek. sok A fizikiban 6s a technik6ban kit0ntetett szerepe van a modellnek, az-egyes modellekben val6 gondolkod6snak. N6hAnyszAz 6wel ezel6tt, amikor az elektromossigtulajdonsAgait rezoiek megismerni, 6gy gondolt6k, hogy k6tfajta elektromoss6g, ketfajta,,fluidum:' l6tezik, a pozitiv6_s negltiv, 6s ezekegymAssal a talalkozva megsemmisitik egym6st.FranklinBenjamin az els6 kutat6,aki raj<itt, volt hogy val6j6ban csak egyfajtafluidum,a negativfluiduml6tezik,'apoziiiv elektromossAg. negativnak"s3! a hi6nya, az Uress6ge, a azaz egyfajta Nagyon gyakranet6fordut, hbgy egy-egy mloOeil nemiuO ie_ua$ym. jelens6gekel,azazilyenfdr edy-edyfeh6r fott keletkeimi bizonyos zik. Ha odafigyelunk ezekrea feh6rfoltokra, ikkor ezekfelhivi6ka figyelmUnket modellekhi6nyossAgaira, a fogyat6kossAgaira, igy a , 6s e.l6gte lens6g6re, azaza modeItvittAi szU -mert 96re. A feks6gess6 I9d-e 11 h6r foftok.tanulm6nyoz6saz6rtfontos 6s lnyeges, a 6zekkel le6rv6nyess6gi k6r6ttesztelni, icip-rOOami. A tudomAny l,q!,qqOgltiqink ggyle 6s a fgjtf_o_ege-ve! kisebbek kisebbek feh6rfoltok,6m icipicinei< tfn6 feh6rfoltokb6t kin6hetnek tert]letek. is 0j ltyenkrizist 6rt meg a fizika a m6ltszazadv6g6n,amikor0gy t(nt, hogym6r csak k6t feh6r folt maradt, feketetest a sug6rz6s a radioartMtas. 6s Ezek a jelens6gek, amelyekapr6nak6s elhanyagothat6nak t0nhetteksok i<orabeli fizikusszem6ben, r6vezett6k id6vela kutat6kat arra,hogy a klasszikus modellsrilyoshi6nyossagokkal kuzd,6s nem irja le j-61 altal66s nosan a term6szetet.

@dr. EgelyGy6rgy,1995

ISBN96378,+3 3 35

rtRoo xonruFrAs
Kiadis6d felel: Pusztay SAndor0gyvezet6 igazgat6 Felel6s szerkesz6: Koves lstvAn SzAmit6g6pes grafika:M6szitros GAbor Borft6terv, tipografia: GAspar lmre Borit6fot6: VdsArhelyiP6ter Nyomda: KapowAri Nyomda Kft. Felel6s vezet6: Mike Ferenc igazgat6 Terjedelem: 16,5 AE iv

GYORGY EGELY A kell idej6n0j modellekkel pr6balkozni. tapasztaAz ilyen valsagok mint sokkalgyeng6bbek, lat azt mutatla,iogy az 0j modellek,eleinte fov6ltani.Attahbannagy ldegelked6ssel telat<arunk azok,amelyet<et az Planckiavasolta 1900-ban Amikor gadj6kezeketa probAlkoz6sokat. alapon),s91ki nel t6r6d6tt (puszt6nmatematikai kvant6l6s6t ene-rgia komolyan mfgnem6t 6v mflva AlbertEinstein igazfun ezzelajavaslattal, egy modellj6n.Itl6gis gefizikai energia gondolkozni kvantalt a elkezdett felndvekednie, 6s kellettki6regednie egy 0j gener6ci6nak nerAci6nak Mind91korszaklegyen.. elfogadhat6 energia-modellje hogy a kuantAlt a kiniai.A tudomAny.tdrtenet6ben modellv6lt6si a na[-megvoltak magia leghosslabbideig az nrisztotel6sznev$veljelzett modelll6tezett,kb. amelybenpl. a testelmekid6modellie, kdtezer6vig. Az 6 mechanikus j6l a latsz6lag kiel6gitette' gyakorlati szempontokat vel meg keilallnia,a m6r vabs6lot lAtsz6tag irta le, de egy kisvizsg6l6dAs sokgondothoi6t v6ltottafel aztin Galileik6zremUkod6s6vel zottfellzinre. Az 6 rirodellj6t semtudjAkegy6tivel6vitAkban modell.N6hagener6ci6kon a Newton-i volt vagyelfogadtatni,ilyen pl. a megd6nteni, egy modell6rv6nyess6g6t f6l6ttihosszgvita.A csillag6szat modelge fdriy hull6m,vagt r6szecske modellr6la heliocentria modellvAlt6s geocentrikus bari a legnagyodb UpnU mod6ttrJvab atteresvolt, amilgen hossz0id6t vett ig6nybe. t<us elfogadtat|sa' jelent6sl6p6s volt a Faraday-f6le vagy mez6modell t6r, -ami feifAiAst komoty a multszezadkutat6inak ielentett6s csakegy telievagy sen 0j gener6ci6tudta elfogadniaz 6n6ll6anl6tez6 elektromos, mez616t6t. m6gneses pontoslenem a A m6mdk6knek, feltalAl6knak kellmindiga jelens6g hogy a modelltj6l ismeri6k6s sz0ks6ges, irAsa,6m elengedhetetlenul Edison,vagy ElihuThompson {akikszamostal6li6l tudi6kfelhas2n6lni. fizikai 6rtelemben,,,irSstuipart), itott6kaz elektromos hannyat gazdag datlanop'-vofta[,hiszen nem ismert6kpl. a vektorterek,a Manre1megold6s{t- de iobban6rtetteka modellalkalmafelirAs6t, egyenletek Term6szetemint azok,akik a modellmatematilcii{t6rtett6k. zfuianoz, sen j6, ha valakinemcsaka modelltismeri,hanem annaka matematimint p6ldiul NikolaTesla,aki i6l ismertea fizikai kqai is valamelyest, is. formalizrnust m6detlt6s azart. bir6 matematikai azlesz a c6$a,hogya feh6r foltokbemutat6siival Enneka konyvnek mgldig i6k 6s medmodellieink arra, hogy mostani a fOlhlviuk figyelrnet be mutassunk melyeksegq hogyolyan lii modelleket dig hiszn6lh;t6k, 6s etfoi6bb ismereteldreziuthatunlg ezekaz 0i mo_delm6lyebb, se-gevet segitik a adhatnak6tletet,melyekielent6sen leliolyan k6szUl6kektrez

KITORES AJOV6BE technikaimodellvAlt6st.kdnyvnek A kifejezetten azac6\a, hogy a fizikai v6kuummodellj6b6l kiindulvamegmutassa, milyenjelens6geketlehet jobban,termEszetesebben esetleg leirni,mintahogyaz eddig t6rt6nt. fgyekszUnk megindokolni, hogy ez az rijabbmodella feh6r foltokat takami.A modellperszecsak kiindul6, vagysarokk6,erre m6g !q tuOja fel kell6pitenia matematikaiformalizmussal elm6letet. term6sze-leirt ltt tesen arra nincshely,hogyaz elm6leteket akfu vlzlatosanis ismertessUk,kizAr6lag modellekismertet6s6re a szoritkozunk. Az els6r6szben egyszerfnektUn6 egy feh6rfoltot mutatunkbe,olyan slerkgzeteket, amelyekn6l tfinik, hogy az impulzusmegmarad6s 0gy 6s a hat6sellenhatSs torv6nye s6r0l.A masoOit< r6szben mutaquf be a v6kuummodellt annakkdvetkezm6nyeit.v6kuummodell 6s A aiapj6n6rtelpl. mezhet6 a gravitaci6 6s rcviden is, ilyenmodellt lefrunk. harmadik is A r6szbenkerulismedet6sre m6rgneses a monop6lussal kapcsolatos m66sek 6s elm6leti modellek csoportja, igenr6viden hipert6rbevezet6s a senek lehet6s6ge szuks6gszerus6ge. 6s (K6zben term6szetesen t6bb kisebb-nagyobb feh6r folttalfogunkm6g talalkozni.) Mindezaz6rt teszszglf,trog,y l6that6v6 legyen, v6kuummodellmennyiben a kin6l altatAnosabb,jobb leir6sta fizik6ban, hol kin6l technikai-alkalmazAsokat. 6s (A konkr6ttechnikaialkalmazisokat azonbannem ebbena r6szben,hir.nem a k6vetkez6, T6rtechnol6gia a di6h6jban r6szben c. ismertetjUk.) Az eddigiekb6l vilAgos mAr tat6n,hogya feh6rfottoknak, kiv6tebka nek.fontosszerepevan, hiszenazok gy6ngitika ,,szabiilyt". helyes A mode.llek'ban gondolkodAs val6 nemcsak fizikusoknak, a hanema gyakorlatialkalmazAssal foglalkoz6 konstrukt6roknek alapvet6en is foritos. Az ismertkdzmondAs szerint,,semmi sincsgyakorlatibb, egy j6 elmint az a m6g T9!ef're9a.j6elmdletrek alapja j6 modell;,Ma nincsoian modell a fizik6ban, jelens6get ami az 6sszesterm6szeti konnyed6n,sz6pen lefedn6, lelm6.Az egyesmodellek 6rv6nyess6gi hatAraik6z6ttma,adFf feh6rfoltok,de a c6lunkmindigaz, hogyezek a foltok min6l kisebbek.fegyenek menn6lkevesebb 6s legyenbel6ltk,azaz egyrejobb -' 6s t6k6letesebb modellj6t adjukmega teim6szetleir6s6rnak. FEHERFOLTOK FIZKABAN A A feh6rfoltokmegkeres6se, megismer6se emberi az 6let mindenter0let6n olykorizgalmas,6rdekes,gyakranvesz6lyes6s n6ha kifizet6d6 vAllafkozAs N6hany $vszinadam6g jetent6sfeh6r foltok vohaka volt. t6rk6p6szekel6tt, a foldnjzi felfedez6ieKaz expedici6k de hossz0sora szizadunk elej6rebefejeztea sz6razfoldek felt6rk6pez6s6t. sarkkciA

EGELY GYORGY m6g mindignagyterUletU tena r6nt0l 6s az 6ce6nok m6ly6nazonban FdldUnk felt6rk6pezetlen fdldr6szektalAlhat6k. inkognita- ismerctlen, m6ra m6r egy sze tehAtm6gma is ismeretlen, a lakhat6sz6razf6ld 6m feft6rk6pezett. m6r kiz6rhaktahatjuk,hogypl. Eur6pavagy Ma tgljesen kre Eszak-Amed terUlet6n orszAgnyi ka ismeretlen teriilete bukkan k. un fj, Hasonl6t6rk6pez6si munkafolyika term6szettudomAnyok ter6n is. (AtArsadalomtudom6nyok kev6sb6 mAr izgalmasak ilyenszempontb6l, A h0sbahiszenminden,,izmusf' kipr6b6ltunk mAr.) feh6r foltokk6rd6se ma v6g6 k6dt4s lehet mindannyiunk sz6m6ra.lgazAn 0j ,,ter0leteket' lehet talAlni.Ennek a m6r csak a term6szettudomAnyok birodalm6ban konyvnek a &\a, hogy azokata feh6rfoltokatkeressemeg, mutasaz gazdas6gilag hasznosak, is vagyfontosa meg,melyeka kdzelj6v6ben fizikai technol6gia sak lehetnek.A k6nyvalcfmek6nt k6rnyezetbar6t ,,A volna,de ez t0ls6gosan hossz0,6s nem is tuahpjai" clmet is adhattuk dunk itt mindenlehet6s6get bemutahi. Mint mindenolyan vAllalkozis, ami az ismeretlenfelt6rk6pez6s6re 'ir6nyul, a munkais sz6mospontatlans6got, hib6ttartalmazez t6ved6st, idej6nis lAthattukAz 6korbank6hat,amintazt a f6Hraizifelfedez6sek vid6k6reszodtkoztak, hiinyzott szftettt6rk6pekcsak a F6ldk6zitenger nensis. tin bel6lUk t6bb kontinens Rem6ljiik,hogyfizikai t6rk6p kr6lkonti nyiterUletek nem maradnakle, bgfeljebbkisebbfoltok. At6rkpk6szft6 t6bbf6lealaponindulhat Mi megszoktuk hogy el. azt, m6retek,ftildrai2 tAvolsAgok,alapiAn dolgoa t6rk6pekena geometriai zunk, 6s ez az, amit mAraz iskol6ban megtanulunk. m6s szemis Am pontokszerintis lehett6rk6petkdszfteni. els6 6br6npl. a n6psfirUAz 16l s6g efoszlis szednts0lyozvaraizoltuk az orszAgokat Ez alapjAn [11. kapunk.l-6tha$uk, nagyon hogy India a szokif,sost6l elt6r6,toz t6rk6pet pedig mik6pest,OroszorszAg 6s Kfna milyennagya tdbbi orszaghoz perszeegygy id6pontot A lyenkicsi.A trk6pek szoktakkiragadni. f6ldraizit6rk6pekis nagyonm6s elrendez6Sbe mutatt6kvolnakontinense(B6rakkorm6gnemvolt,aki t6rinket,100 vagy500 milli66we1ezel6tt, volna F6ld0nk6n). n6pess6g-szaporodAsrajelA is k6pet k6szfthetett lemz6egyfajtadinamika6s ez is csak egy szemponta t6rk6pk6szit6s hogya s6t6tteljelzett orszAgokban, igenmagasa ahol sor6n.L6thatiuk, mig n6pszaporodAs id6velmegnagyobbodhatnak, az alacsony szaporoid6velzsugorodd6s0 orszigok, ilyenekp6ldiul az eur6paiorszAgok, hatnakezena t6rk6pen. I is. Hason t6rk6peket 16 lehetneelk6szfteni term6szettudomAnyokr6 a h6ny P6ldAulazt trk6pezhetn6nk hogyegyes kutatAsi fel, ter0leteken

K|TORES AJOVoBE A NoVEKEDES UEnTETE

(Minden orszAgnagysAga n6pess5g6vel a arAnyos)
mogos ! k6zepes [iii':-Ti!i-l f--l olocsony

r4'
\

t\,.r
f

\tiv-( ,{.r fillitm*'*

\iaii:ii:ti:i

Ir V tilit'/ l
t

jnH. NEps0R0sEGr .rool1" - u,*'orJ irERErE AMrvyos NEpEssec A szAMAvAL. EUROPA NAGYJABOL EsKINA EGYENLETESEN urossAcn ussANNovEKsztK, sr]R0, Es
INDIA KOZEPES, oRoszoRszAc RFKANLAKoTr, DE GYoBSANNo/EKszIK.

pubfikici6 k6szUl. Ezjelzi, hogymennyire aktfv,rnennyire 6rdekesegyegy terUlet.Ha a term6szettudomAnyok eset6n ilyent6rk6pet k6szften6nk, val6szin{ileg biol6gia,az orvostudomAny a lennea legnagyobb kontinensezen a t6rk6pen,hiszena publilci6knak, kdzlenEnyeknek t6bb mint a felejelenikmeg ezena terOleten. Olyanszempontb6l lehett6rk6pet is k6szfteni, megn6zz0k, ha menynyire gazdagok azok az embereKazokaz orczAgok, f6ldUnk6n akik 6lnek. Ha Eur6p6t vesszUk megint alapul,akkorl6tiuk, hogymilyenkicsire zsugorodik Oroszorsz6g, milyenkicsiIndiavagy Kfna,Aflika pedigszinte l6thatatlan ezena trk6pen. id6benmegn6zz0k a t6rk6pet,azt Ha ezt fAtiuk,hogy enneka jelens6gnek dinamikAja a csakfokoz6diKazaz a gazdag orsz6gokm6g gazdagabbaK szeg6nyorszAgok pedig m6g a szeg6nyebbek lesznek.Lehet,hogy20-306v m0lvaAfdkateljesenelt0nik err6la t6rk6pr6l, lehet,hogyKelet-Eur6pa lesza t6rk6pentobb, sem mint egy piciny p6tty. Ha a term6szettudomAnyoknAl n6zn6nk meg, gazdas6gilag mennyireielent6sek, mennyip6nzt llogy egyesterUletek hoznak,akkornemaz e16z6l6en t6rgyalt"publik6ci6s't6rk6pek ar6nya-

to

EGELY GYORGY MENNYIRE VAGYUNK GAZDAGOK?

(Minden orszdg nogysdgoo gozdos6g6volor6nyos) ! mogos i6vedelem k6zepes olocsony

KITORES AJOV6BE

ll

t6 n6ttekimagAt, mintpl. a fizikai k6mia, biok6mia, vagyak6ra szocia ilpszicho169ia is.

Term6szeltudom6ny olop

=3

.E E

.3s

o \o

o o

()

kutotds

_9

o o E

6
N

an

(9

olkolmozott kutoftis

EZENATERKepEN KELFr-EUR6pA o"ooo"'.rlillr*o *" ,"rr* LArszrK.AFRTKA EppENHoLLANDTA NAGysActl, NEMEToRSZAG NAGYoBB, MINT rNDrA, oRoszoRszAc Es KINA EGyUTr. JAPANNAGYoBB MINT AzsrA,AFRTKA AUSZTRAL|A Es Ecyr.rrr, MERETE Eun6pAHoz nnsou6.

it kapn6nk,hanemegy teljesenm6s ar6nyt. ltt az alkalmazott tudomanyokdomin6ln6nak, alapkutatisokalig-alig az lenn6nek l6that6k ezena t6rk6pen.La$uk tehAt,hogya m6rsodik t6rk6pe6s az els6 6brat6r6bra k6pemilyen drasztikus m6donelt6regym6st6l6s szempontokalatt mis megintcsak 0iabbtipusrl t6rk6peket lehetnek6szi'teni. Haladjunk mosttov6bbt6m6nk,a tudomAny fel6, b6r a t6rk6pk6szfm6g t6bbszorvisszafogunkt6mi. A 3. 6bl,Anl6tszika t6s hasonlat6ra tudom6nyterOletek durua feloszt6sa.LAtszik,hogy a hum6n tudomAnyok s a term6szettudom6nyok kdzdttvalaholott van a filoz6fia6s a matematika, melyegyik sem humiln6s egyik sem term6szettudominy, ink6bb b6lcselet0nk fontos r6sze.A term6szettudom6nyok kontinense el6gg6j6lfeloszthat6 alap 6s alkalmazott kutatAsi tertiletekre, orszAgokra. Ezeketaz orsz6gokat tovAbbbonthatjuk egymAssal t6bb6-kev6sb6 kapcsol6d6 rUletekre. alapkutatAsokn6l tizikAt te Az a szoktAk indentum domAnyalapjAnak tartani,erre6pUl 6sszestdbbiterUlet, az mint p6ldAul a k6mia,a biol6gia.Ez6rt olyanfontos afizil<a,mertsok terUletalapoz az ottanimodellekre. Ez a felosztAs perszedurva,hiszen hatarterUletek is a nem egyAltal6n 6lesek,s6t a hatArteriiletek mindegyike m6r 6n6ll6tudom6nyterUletma

nruoouAnweRoitrflllr*uo .=LoszrAsA Az alkalmazott tudom6nyoknil mfszakitudomAnyok alapvet6k,6s a az eredmEnyeiket felhaszniljAk mezfigazdasAgon, orvostudom6nyon a az kereszt0l mindegyik r6szterUletrr6l term6szetesen Uzletj 6s az 6letbenis. N6h6ny szitz 6wel ezel6ttigencsak m6sk6pp n6zettvolnaki ez a t6rk6p, 6s az sem z6hat6 ki, hogy n6hAnyQysz.hzTQ m0lvapl. mAr kikerUlaz alapkutatAsok k6zUla k6mia,azazsemmi0jat nem fog tudni mondani. VArhat6 azonban, hogy m6g akkoris lesz mit kutatnia fizika6s a biol6a fiziol6gia tertilet6n,hogya pszichol6gi6r'61 is besz6lj0nk. 4. ne A 9!a, 6brix6laz is lAtszik, hogy az alap6s az alkalmazott term6szettudom6nyokk6ztitAvols6g kUl6nbdz6 r6szegys6gekn6l 6s m6s.Ez a t6rvolmAs sAg term6szetesena szerz6 szubjektivitasAt, gyakodatitapasztalatait tUkrizik,6mval6igaz,hogya m0ltszAzadhoz k6pestnagyon kev6seredm6nyjdtt At a filkAb6l az ut6bbit6lfvszAadban, mig a biol6gia6s a mez6gazdas6g, a fiziol6gia az orvostudominy vagy 6s k6ztsokkaljobb a kapcsolat, talAn10-206v alattitnennek a kutat6s eredm6nyei gyaa korlatba, alkalmaz6sba onnanterm6szetesen gazdasAgi az 6s a 6letbe. A TECHNIKA HATASA NemigenszoktAk egy t6rk6prefelrajzolni fizikai,vagy biol6giaialapa kutat6sokat az iizleti 6letet.Val6j6ban k6ros,hiszennemcsaka 6s ez pusztamegismer6s c6ljagondolkod6sunknak a kutaEsnak, a 6s hanem a gyakorlatban fel akarjukezekethasznAlni. is h0sbav6g6 is Ma k6rd6s, hogy milyeneredm6nyeket tudunkel6mi a tudomAnyban, milyen ered-

l2

EGELY GYORGY

K|TORES AJOV6BE

t3

|ll .|ll

|lr

v,

I
d,

\z

5
f o
o v
4. ABRA Az ALAP-Es ALKALMAZoTT TERMEszErruoouAruvor s A GAzDAsAc KApcsoLATAEGyMAssAL. A LEoNAGyoBB TAVoLSAG MoszAKr A ruDoMANyoKEs A FrzrKAr ALAPKLTTATAS KozoTT vAN, s ATAvoLsAc Noverv6*lr var.r.

gyermekelegyen. l9!, 6s egyiltala nem l6tott,vagyakArhalottf6rfinak Elvilegmegoldhat6, hogy a n6 term6kenyped6dus6ban f6lret6tessen petesejtet, amikor166r, 6s 55-606ves kor6banegy spermabankban k6r6se szedntiszempontokat figyelembe v6ve megfelel6 ond6sejtetkeresseneksz6m6ra, majd az igy ,,elk6szitett" gyermeket aztAn6 p6tnamasegfts6gdvel megszUlettesse f6lnevelje. 6s Ugye,mennyireelt6r ez ak6p azeddig6vezredek sor6nmegszokott modellekt6l? M5gis,tecfrnikailagkivitelezhet6, hasonl6p6ld6km6r meg is t6rt6ntek.Erk<ilcsi, s6t, vall6si,t6rsadalmi szok6sokat egyarant6rinteneka technika 6ltal felkfn6ltlehet6s6gek. Term6szetesen mindazt, ami a gyakorlatban megtehogymegis kelltenni.A lehet6s6g nem k<itelezetts6g. !et6,1gm b!zt9s, Az ef6bbip6lda0gymond egy,,feh6r folt'az orvostudom6ny,biol6gia a 6s a fiziol6gia terulet6n,6s ilyenfeh6rfoltokatm6gtudn6nksorolni,i6leg a biol6gia terulet6n.Ma mar gyakorlatban megval6sitott is kis6rlet, hogy pl. muslic6knak l6bairais szemeket a n6vesszenek, annyit6s oda, ahovacsaktetszik Nem kizirt, hogyn6h6ny6v m0lvavalakinek homa szemek,vagy akAr a loka.klipg6!, vagy ak6r a v6llainis lehetndnek homlokab6lk6z n6hehe ki. Ezek a lehet6s6gekpersze megintcsak visszatetsz6st kelten6nek, azt hiszem,hogy nemilyen,,varAzsl6solC' 6s el6r6sea term6szettudom6ny c6lja. Enneka tanulm6nynak elja sokkalsz6kebb, mintamit a cim is a s sejtet,els6sorban csak azokata feh6rfoltokat'6slehet6s6geket mutatjuk be, amelyek fizika 6s technika a ter0let6n tal6lhat6k me!, s egy embers6gesebb techno l6giaeherieszt6s6t k lehet6v6. teszi Term6szetesen itt is szUlethehek sz6myek,de az, hogyszdmyekne szlilessenek, mindig a felel6semberek feladata. A FIZIKA FELOSZTASA Az 5. 6br6nl6tsziKhogy a h6romt6dimenzi6banlej6tsz6d6 fizikAtmilyen teruletekre lehetosztani,6s hol vannakm6g- tegalAbbis szerz,d a v6lem6nye szerint- olyan feh6rfoltok ezena t6rk6pen, amelyeket6rdemes.kutatni. Latluk,hogya filka,,kontinens6nelC' belseje Ugyneai vezett klasszikus fizika. Ugy gondoljuk,felt6rk6pez6se l6nyeg6bGn a m0lt sz6zadban befejez6d6tt, legaliibbis, a linearisrendszereket ami illeti. ltt hArcm terUletet f6 talAlunka,,klasszikus" mechanikAt (amita gyakorlatbanmfur 6korbanis hasznAltak), termodinamikAt ugyan az a iami a statisztikus mechanik6n keresztul szorosankapcsol6dik rirectranitaa hoz)6s az elektrodinamik6t (melyszint6nkapcsol6dika klasszikus mechanikahoz, elektromechanikan az kereszt0l). Term6szetesen a felez

m6nyeket tudunk alkalmazni. Sokmillidrd emberr6let6t befolyAsoljatua domAny mfik<id6k6pess6ge, eredm6nyei,ma m5l nagyon kevesen mondhati6k magukr6l, el hogyaz 6 6letUket nem6rinti,nembefolyAsolja a tudom6ny, technika6s ezek kdvetkezm6nye, Uzleti6let. Kev6s a az olyan6serdei tdrzsmaradt, amelyik 6rintetlentil6s h6boritatlanul 6lhet, kev6solyanterm6szetes hely maradtmeg,ahov6r hatoltvolnaelvane lamilyenm6dona technika6tka,vagy6ld6sa.Ma mAraz embereknagy jelent6sen tdbbs6g6nek 6let6tdrasztikusan befolyAsolja, alakitja,vagy Atalaki$a technika, tudomAnyok a a AllAsa. Evezredes szok6sokborulhatnak az 0j technol6giikelterjed6se t6l nyom6n. Technikailag m6rmegoldhat6,.hogy egy6tven6ves pl. ma n6-

l4

EGELY GYORGY

KITORES AJOVoBE

t5

'A ABRA (KOZELlTd) TER0LETET, EGYMASSAL HATARoS REszEt, A HARoM TERuMErwrosFtzrKA SZAMAFA JELENToSEK LEHETNEK. FEHER FoLTJA. MELYEK GYAKORLAT A Es NEHANY (c), roLTEs (MM), FENY A TULAJDoNSAGAT FEHeR FoLToK A VAKUUM, MAGNESES A A LEGFoNToSABB AMPERE FELELoNGrruDrNALrs EROK(A). AGRAVrrAcro roMEG TULAJDoNSAGAT, Es

osztAs m6g igencsakdurva, hi6nyoznakaz apr6bbr6szteruletek6s ezek kapcsolatai, ugya10gy, mint ahogyaz orszAg t6rk6p6r6lhi6nyozhatnakmegy6k, v6rosok,6sszek6t6 utak6s vasutak. A klasszikus fizikAnak ,,belseje,'tal6nleghasznosabb, a r6sz, a a az aholtalalkozik termodinamika,klasszikus a a mechanika elekrodina6s mika.Ezena tal6lkoz6si teruleten helyezkednek az er6g6pek, bels6 el a 6s kufs66g6s( motorok,az er6mfivek. Ezek szolgaltatjikbivilizaciont< energi6j6t. ezt a 6szt valamilyen Ha m6don,mesiers6gesen kapegy csol6val lehetne le Srllirtani, n6h6ny 6ranbelulmegb6nulna eet, ioovaz elt6bb rfiilliard emberhalna6hen,megAllna toileked6s,nem muk6da n6neka g6pek. szaz 6wel ezel6ttterm6szetesen a t6rk6pis m6sk6ppn6zett ki, ez akkora kuls6pedf6ri6n lev6,ma m6rj6lismertter0letek, pt. a telemirit kommunikiai6 m6g egy6ltal5rn l6teztek. XX. szazaderedmEnyei nem A fdthat6ka kuls6 kdr6n, a gravitaci6, altalanos az relativitaselm6let, a kvantummechani az atomfi ka 6s r6szecskefizika ka, zi eredm6nyei k6nt. (Erdekesm6dona nem linaris,klasszikus tizika,az 6nszervei6 rendfrzik!$a, mint kutat6sit6ma nagyonfiatal,mind6ssze egy-k6t6v9zer9k tizedesm0ltra tekintvissza,6m val6siinfleg a k6zetj6v6ben nagyon eI fontoslesz.) A klasszikus fizika,annakellen6re, hogy lezArtnak tftik, m6gistar. talmazfeh6rfoltokat.olyan k6rd6seket iJnyitva hagy,amelyeketnem is rajzoltunk a t6rk6pre,nemmondsokatirr6l, hogiimi is [1. az elekfel t6lt6s, a gravit6ci6, mi vagymi a tomeg.8616zeket'afogalmalro.qos tqt.hqs_znflia sz6molis vetiik,riemad elegend6 6s m6lys6gben iilaszt a k6rd6sekre gyanfthat6, 6s hogya feh6rfoltoktertilet6n talStrratlut meg a vSlaszt. Nemcsak h6rom t6rdimenzi6ban, hanemenn6lt6bb,vagy kevesebb t6rdime.nzi6banlej6tszodhatrak is folyamatok, mutatjai'a. abra.Az ezt pftos,-hqgyegy.t6rdimenzi6ban n6h6ny, gyakortatitag fontos csak nem ielens6gj6tsz6dikle, 6s a k6t t6rdimenzi6s fo[imatok se-mielent6sek gazdasagilag (ilyen a Kvantum-Halleffektus). ezekb6lajelens6pl. Am hogy mas 6s m6s fizikaieffektusok t6pnekf6t,'ha v6l9ep6l.l6tszik, toztatjuk t6rdimenzi6k a szamat. sejtheguKhogyn6gyt6rdimenzi6ban 0jabbjelens6gek tfinnekfet, melyekh6r6mdimehzi6binnem l6teznek, 6s term6szetesen je.lens6g l6tezik,nemforduleldn6gyt6rszimosnem dimenzi6.ban- iov g.lndolkodunk n6gyt6rdimenzi6s a fizikadnfraga!q ban egy teljesfeh6rfolt,ma m6gnemis tuount< kijutnia hipert6rbe, ez s is egy 6rdekes potenciAlisan 6s hasznoskutatAsiteriilet.

t6

EGELY GYoRGY
egy t6rdimenzi6s

KITORES AJOVoBE
A KISSSZIKUS MECHANIKA FEHER FOLTJAI R6g6ta6l m4r u.ig6ny az emberekben, hogy egy olyanmeghait6szerkezetetkdszftsenek, amelyneksegitts6g6vel fold6n,vizen, leveg6ben, vil6g(rbenegyarAnt lehet k6zlekedni. kerk,,feltalAlasa" A nagybansegftettminketahhoz,hogya f6ldfelszin6nkrizlekedni tudjunk,majd a ha(k6s6bb haj6csavar), a rak6tahajtas a s kii6kn6la vitorla6s lap6tker6k dolgozAsa mind-mind r6szig6nyeket tudott el6giteni.Ezek a szerkeki zet.e'k impulzusmegmaradAs mfikddnek A haj6kn6legy bizoaz elv6n nyosmennyis6g6 hAtrafel6 vizet kellell6kni ahhoz, hogyel6remozogjon j6rm6vekeset6nis, s6t a repUl6g6p a haj6. Ugyanez t6rt6nika kerekes l6gcsavaria vagyg6zturbinAja ezt a feladatotl6gael. KfnosabbmAra is helyzet vil6gUrben, a aholezta hAtrafel6 ell6kend6 anyagot magunkkal kell vinni. Ez6rtgondolkoztak azon,hogy kelleneegy olyan szerkezet, amely ezekt6la gondokt6lmentes,azaz ki nem mondottanvalahogy meg tudja kerUlni, vagy meg tudjas6rteniaz impulzusmegmaradAs elv6t. A gyakorlatban n6zneki egy ilyenszerkezet, pl. kocsiraszeOgy ha reln6nKakkornem kellenea kocsikerekeitmeghajtani, azok szabadon mozoghatnAnak el5re,vagy hitra. N6zzUk meg,milyenmegoldAsok szUlettek ebbena t6mAban, egyaltal6n megoldhat6-e a dolog?Tem6szetesen hat6s-ellenhat6rs ez a tdrv6ny6t(ami Newtonlll. t<irv6nye) ezaltalmegs6rtjUk. impulzusmegAz maradis 6s a hat6s-ellenhatas hatis-ellenhat6s t6rv6ny megkerUl6s6reaT.6br6n bemutatott szerkezet legAltal6nosabban a elterjedt.Abb6l a megfigyet6sb6l indulh, hogya p6rgettyfkfurcs6bban viselkednek, a line6ris,egyemint nes pAlyAn mozg6testek.A7la. Abrfun htsnk egy p6rgetty0,amelyr6l tudjuk,hogyha megl6ki0k t6megk6z6ppon$At, olyanegyszerfinem en fog viselkedni, ahogyazta mint hat6s-ellenhat6s t6rv6nyb6lelvArnAnk. A p6rgetty( az al<ci6er6re mer6fegesen kit6mi,azazarefog akci6er6irinya 6s az akci6er6irAnya egym6sra mer6leges lesz. Ezekn6laz er6kn6lterm6szetesen a forg6spontravett nyomat6kkal kellsz6molni, a pdrgetty(k 6s lefr6sdnAlmindigimpulzusnyomat6kot, zA. ABRA szdgsebess6get tehetetlens6gi FORG6PORGETTYO: AKCI6ES REAKq6ER6 6s AZ EGYMASRA nyomat6kot MERoLEGESEK kell hasm6lni. Ezzel

mechoniko

elekf,rodinomiko

/ mogfizlko

onyogtudomdny \ '(kvonlummochoniko!
6,8. ASRA

h6rom t6rdimenzi6s ielens6gek

n6gy f6rdimenzi6s (seif6s) ielensr6gek

6. ABRA

I fAnaAorlou ELTffAsATsEclro A FlztKAt JELENsecEK HouAvEr6LEGEs szAMA, TUDOT,ANYTERULETEK A FIZIKASAN. TEROLFTUK FoNrossAGA olMeIa6szAuux szen|rur. FergTEnMELOKepE6seouK s0Lyoa/A. szERrNT

AZ ELMELET GYAKORI.AT ES NYELVE Nem v6letlen,hogy az 6vtizedek sor6na fizika 6s a m0szakitudom6nyok oly messzet6volodtakegym6st6l. mArszintecsakery irAnyban Ma van 6$Ar6s, hiszen fizik6b6l leg0jabb, a a lbgfonbsabb eredm6nyek aligalig mentek6t, vagy vihet6kAt a gyakorlatba. 6ltalAnos speci6lis Az 6s relativit6selm6let,kvantumelektrcdinamika, a a r6szecskefizika eredm6nyeitnemigen leheta gyakorlatban haszndlni, hossz0 s6t t6voqsem l6tszanak olyan lehet6sdgek, amelyeknregval6sfthat6k, hasznosAklehetnek a gyakorlat sz6m6ra.Elt6r6ma m6r a k6t ter0letnyelvezete hiis, szen pl. a kutatasban szfvesebben hasznAlj6k jelensEgek a lefr6sira a (vad6ci6s minim6lelveket elveket), valamintezek matematikai megjelen6s6t,az integralegyenleteket. A gyakorlatban dolgoz6 kutat6k 6hal6ban parcidfis differenci6legyenleteket hasznilnak,aza;z analizisegyik 16az sz6t. Ma m6r csaka kUls6szeml6l6k hislk azt, hogya fizika 6s a mfiszakitudomAnyok m0vel6ikdz6snyelvetbesz6lnek, val6sigban6vtia zedek 6ta inkAbbcsak a m6szakitudomAnyokb6l mennekAt eredm6nyek,term6ke( ismeretek fizikAba. a szomoru Ez hetyzet a azonban egyAltalin nemszUks6gszer0, term6szet nagyonsok helyenmutatiasz6a munkra,hogy 0j, potenci6lisan nagyonhasznosterriletek vannaka fizikiban, amelyek mindannyiunk igen fontosak szAm6ra lehetnek N6zzUk mostsorraezeketa tenileteket, ezeka szAmunkra 6rdekes fehrfohok.

l8

EGELY GYORGY

KITORES AJOVoBE
ezt a rendszert, elvilegolyan reakci6er6nek kellenea korongokban f6ll6pni,amelyvagyemeli,vagy lefel6nyomjaa rendszert, mindenesede jelenikmeg.Hangs0lyozni hogyez a hat6s adtre mozgat6er6k6nt kell,

hogy nyomat6kot kellhasznAlni.Ezzel irasm6ddallAtjuk, a 7b. itbrfun az p6rg6korongeset6nmilyenlesz a korongra hat6 vfzszintes tengelyen a helyzete. LAtjuk, egyikv6g6nfolfUggesztj0k ha et6k 6s nyomat6kok

dL

,iit

Fo'm'9

poRGErw'NEr::-T:^r" AFELFoccEszrErr

r'* (:r*r/ro* r* /.t:; I vr(ir,z

hancm o f6lf0ggeszt6s forg6 pdrgettyft,akkor az nem fog lebillennl, kezd. A precesszi6, a ment6nforg6,precesszab mozg6sba tengelye porgettyfi a mozg6sa mar el6gj6l ismert6s J6lszAmolhat6, r6szleteket megtalAlhatjamechanlka kdnyvckbcn minden a 6rdekl6d6 hogymin6zz0k, meg6rfic$0k, Ha a7lc. Abrln l6that6 elrendez6st 0gy lyengondolatok alapjin konstruAhak olyanazarkot.ttk.t, nmolyek clv6t. kikerulik hat6s-ellenhatAs az lmpulzuam.gmaradAa Ve6s tUnik, a gy0nkk6tegymassal torgasforg6korongot czt a Endezort szemben 6t mer6legesen, ahogy a 7/c dbrin litmlnt azt sukmegk6zds tengelytikre juk Ez a kivitel persze mrgolddsl lehet6csakegy igenleegyszer0sltatt u m6donle eldAlllthato lelons6g, enn6l,,trukkdsebb" s6g,a val6sAgban pdrgettyUt hait kUl6n-k0l0n vlllanyomotor egyes akar0gyis, hogyminden k6zdstengelyUkre merdlegonott harogy meg,6s az eg6sz rendszert gyotrttia nyomat6ka madikmotorforgat.Mindaddig, amigaz akci6er6k

7,c. ABRA PORGEr|Y0KBOL AL6, FoRGATorr RENoszER, AHoL EReo6 eR6 EeReD. AMELY NtNcs KtKoMpEtwALvA.pORGErw0 poMruAtKFr EGYMASFA A MEF6LEGES TENGELY KoRoL FOROGNAK. EGYNEM.ABELI EZ RENOSZER.

dig 6ll f<int, ami,g fUgg6leges a tengely ment6na rendszer sz6gsebess6ge n6, vagycs6kken, azaiz vAltozik. Abbana pillanatban, amint Alland6vi v6likez a sz6gsebess6g, fogunkegyirAnyba nem mutat6,reakci6er6 n6fk0lier6t kapni. gyakorlat A szim6ra sajnos ez6fteza rendszernemigen hasznAlhat6, elvilegazonban 6rdekeslehet. 1971-benI'1. Youngegy ilyenrendszenekapoftszabadalmat W. az g EgyesUlt Affamokban 55S5iS-'Os lajstromszAm gea'tatt.Az,,ir6nyer6

20

EGELY GYORGY

KITORES AJOVoBE

2l

J.2o J5

- -.f2c - 32b
JJ

Flsr-l

I ls'r
,NVt!l.tlt )l

|lcnftv

Fiis-a

11,^d. t *il;#
H. w. vqrFc. Ji Dtmtc[mrnl$ ttld b.. rL lll $lll,lll

lf

Yorrlri Jn

Jn

19, l97l

a
I
a, lr aa

r,
tl

Fior-r
8. ABRA

YoUNG SZABADALMAMN NGY PORof. I I YOI I tAvNAI I

ner6tot"n6gyforg6 tomegethaszn6l, kUl6nmotorhaj$ameg a pdr6s gettyfket,k0l6nmotor(a8.l1.6bran14-essz6mmaljelzett) haj$ameg A igen neh6zmeg6piteniegy az eg6sz forg6 rendszert. gyakorlatban ilyenrendszert, hiszen sokforg6, mozg6, a s0rl6d6 t6megnagyfordulatrendkivtil szAmnAl er6s vibrAci6t okoz 6s emelletta vArhat6hatAsigen piciny.T6bbfeltalAl6, konstruK6r k6szittett ilyenelvekenalapul6rendszereket, ha a vibrAci6b6l lehetilyenkor ki hAmozni eredm6nye6s az ket, akkora m6r6sekmutati6Khogy valamelyirinyban keletkezikegy nem effens0lyozott azaz a hatAs-ellenhatAs, az impulzusmegigy er6, maradAs t6teles6r0lnil6tszik.(MagyarorszAgon Zsolt 6pitett ilyen T6fr pdrgettyfsrendszereket.) l-atjuk,hogycsakforg6 rendszerekkel lehetezt a feladatotmegoldani, 6s az dsszesilyenhait6sikonstrukci6 mindigtartalmaz forg6 alkatr6(A szeket,mindigerre alapozzAk hatAst konstruKcir6k. t6bb tengely a a k6r0l forg6,elektromosan tdltdttr6szecsk6k is tulajdons6gair6l mAga nesest6lt6skapcsAn lesz m6gsz6.) Hasonl6 elvre6pit a Galvinl. Crff 6ltal kidolgozott szerkezetis. Cufi 1976 j0liusAban kapottszabadalmat forg6mozgAst felhaszn6l6 szerkezet6re,amelyneklajstromsz6ma 968 700, 6s cfme:Szerkezet,mely 3 forg6mozg6st konvert6rl line6dsmozgAssA. A9la. ibr6n l6tegyir6ny0 szik szerkezet6nek l6nyege.FelUln6zetben lAtszi[ hogy nyolc kar az ment6n(a karokszAmatulajdonk6ppen l6nyegtelen, csak az a fontos, hogy kiegyens0lyozott legyen) s0lyokmozdulhatnak A karokonmozel. melyek8a, 8b...8h-valvannakjel6lve, 10-esszam0kis a 96 tomegek, g6rg6k6ntAmaszkodnak meg. A g6rg6k egy k6rp6ly6nfutnak, 6s a hosszmetszet 9/b. 6br6nmutatja, a hogy ezeka kis gdrg6khogyanfutnak, hogyt6masztj6k meg a s0lyokat. l6nyegaz, hogy a g6rg6k egy A excenterp6ly6nmozognak, azaza karokforgilsi kdz6ppontia nem esik pAlyakdzep6vel. egybea 11cs szAm0, alak0mozgAsi k6r Enneka k6vetkezm6nye elvilegstatikusesetben lenne,hogymAs6s mAshossaz zon hat a centffug6lis (a 8-assz6m0),a tdmegekre, er6 hiszen az egy egyenesbe karoknAl egyikv6genegy rovidebb es6 az sugar0karonhat a centdfugAlis mig a szemben er6, lev6 kamAlj6val hosszabb sugar0 karonhat ugyanez er6. A konstrukt6r az szerinta centrifugiilis er6k kUlonbs6geegy irinyba mozdftjael a rendszert,igy a hatAs-ellenhat6s nemteljesUl. AfeltalAl5 k6t term6szetesen a?onos, egymAssal de szemben forg6 rendszert helyezegym6sal6, a26fi,hogyaz impulzusnyomat6k megmarad5rs miatt ne forogjonel a rendszere. K6rd6sesazonban, hogy a gyakorlatban megval6sitott kapunk-e haszniilhat6 szerkezetn6l

EGELYGYORGY

KITORES AJOV6BE

9. ABRA VALTOZoHOSSZIJ KARoNTOMEGEKMozoGNAK (A MEGEPITETT MoDELLNEMMgKODorr.)

egyir6ny0 er6t,hiszenitt a t6megek nincsenek r6gzftve karokhoz, a azaz egy kUl6n fogja gyorsftva er5 mozgatnia karokment6na 8-as szAm0 t6megeket emiatta 11-es 6s sz6m( falrahat6er6 nem leszazonos az egyszerfisz6m i't6ssal megkapottcentrif l. ug6liser6ve A konstrukt6rdk nagytobbs6ge nemviltoz6 karhossz0, hanemvAltoz6 gyorsul6s0, altem6l6mozgAsri t6megek segfts6g6vel kiv6ntael6mi a Newton-t6rv6nyek megker0l6s6t.leghfresebb A Norezekk6zUltalAn mann Dean6ltal kidolgozott lett szerkezet (ami 1959-ben szabadalmat is kapotta 2 886 976-oslajstromszim alatt).A Dean-f6le szerkezet(reszkdzdk meghajt6s6t volnahivatott lett m6don.A beszolg6lni 0jszerU rendez6sa leir6rs mozg6rst szerint forg6, mechanikus k6pes egyenes vonal0mozg6ss6 kUls6 alakitani, er6kig6nybev6tele n6lkUl. megadott A szabadalom cimeis ez: Szerkezet, forg6mozgAst mely konvertAlegyir6ny0 mozg5rssA. Elvilegegy Urhaj6t k6peslettvolnareaktlver6k n6lktil is meghajtani illetveaz ilyentipus0szerkezetek. dolog jelent6s6ge ez, A az6rt lettvolna6ri6rsi, mertaz 0rhaj6nak ebbenaz esetbennem kellene a hasmos t6megsokszoros6t magival vinnie.A talilm6nyi hivatal h6rom 6v ut6nmegadtra szabadalmat, fenntartAsai a b6r voltak. (Deanaz angol 6s n6metkormAnynak felajAnlotta szabadalmAt, egyik is a de esetbensem voltak16kiv6ncsiak.) ShalonCampbellaz Anal6gc. foly6iratban ismertette tal6lm6nyt, a valamintszemtan0k beszAmol6jAt. Ezen kivUlCal lsaacson, egy amerikai c6g szak6rt6je k6szftett sai6tgy6rtmAny0 is egy szerkezetet, amely ha nem is emelkedett de l6that6an fel, veszitetts0lyAb6l. szerkezeta A 10-es6brAnl6that6. berendez6s A egyik r6szeforg6mozg6stvbgez,a m6sik r6szepedigegyenesvonal0mozg6sthoz l6tre.Egy elektromotor egy kardAntengelyen keresztUl meghajtott fogaskereket az irb(ez egy r6n a 18-asszAmf ker6k),6s a fogaskekpedigk6texcentert hajt meg, azaz olyanforgo testet, amineks0lypontianem egyezikmeg a forg6s geometriai (Ez k6z6pponti6val. a 10-es6brAna 14cs 6s 16-ossziimmal jel6ltjellegzetes sonkaalak0k6ttest.)A szimmetrikusan elhetyezett excenterekegym6ssalellent6tesirAnybanforognakazonos sz6gsebess6ggel. keretreekdzbencentrifugAlis A er6k hatnak, amelyekvizszintes osszetevdi kioltiik egymAst, a f0gg6legesek mig osszead6dnak. Teh6t igy egy fUgg6leges irAnyf er6 jdn l6tre, ami hol pozitiv, hol negativ, a szinusz fUggv6nyszerint vAltoztatvanagys6g6t.A keret ennek megfelel6en rezg6mozgAst v6gez.A keretrugokkalkapcsolodik a berendez6s h6zAhoz, a mozgAst 6s megvezet6 sinek korlAtozzAk. A jel6lt ac6lszalag berendez6s k6zep6na 30-asszAmmal mechanikus

EGELY GYORGY

KITORES JOVoBE A

2!5

,/ retesszel 6s elektromAgnessel r6gzlthet6 a hiu:hoz. A hinhoz r6gzttett tekercsek arra szolgAlnak, hogy megfelel6id6pillanatban impulzusokat adjanaka keretnek.A berendez6smUkod6s6t a 1Orb. Abraszeml6lteti. elekAz trom6gnes akkormUkddik, amikor lefel6 moa keret a kdz6ppontt6l zog, azaz a keretet rilgziti az ac6fszalaghoz. a r6mai l-gyel Ez jelzettf6ais,6s az elektromAgnes fekv6 tekercs. a vizszintesen Amikor a keret lefel6 mozog, a IO.ABFA mechanikus reteszr6gzftiazac6lA DEAN-HNTAS szalagota hAzhoz6s az elektromAgncaklkapcaol. kerut lefel6 mozgAsAt rug6k6s az oxcenterek A a mo4Asa ld6zlcl6. Ez a ll-eol6s lll-sallelzettszakasz. fels6tekercA mk akkorkapcaolnak amlkor keretfelfel6 Indul A keretek vasbe, a el. a magonkcrcazt0l lcfal6hat6er6tfejtenekki a keretre, amivelegy0tta lV. gzakaszban fclfel6 lrAnyul6 egy ellener6hat a hAzra.Ez az a pillanat, amlkora bemndez6s felemelkedik, majd visszaUl fullvdnyra az Ml6gos, hogy a berendez6s k6pesana, hogy az ac6lszalagot s0llyalegyuttfelemefje, k6rd6saz,hogyfeltudja-eemelnia berendez6st a hAzzal egyUtt. A Dean-f6le szekezet c6lja,egy z6rt rendszerb6lk0ls6 k<izeggelva16k6lcs6nhat6s n6lkUlimpulzust hozni l6tre.Ez ugyanaz energiamegmaradAs t6rv6ny6nek nem mondellent (hiszena szerkezetet mozgat6 elektromotort k6ti0k),de term6szetesen Aramforr6shoz s6rti az impulzusmegmaradAst a hatAscllenhat6s 6s egyenl6s6g6t. A Dean-f6le szerkezetet t6bben meg6pitett6k, negativ eredm6Am nyekr6lszimoltak a szerkezet be, nemad ered6,kiegyens0fozatlan er6t. Hasonl6, j6val egyszerUbb de k6szftett oroszfeltal6szerkezetet egy 16, TofcsinEz a k6szUl6k V. . sematikus elrendez6sb a 11 6br6nl6ten /a. szik.A 11rb. Abr6na k6szszerkezet l6that6) szerkezet A egy kdnnyfikis kocsinhelyezkedik K6ts0ly(excenter) el. egy-egy v6g6nforoga k<ikar zds k6z6ppont k6rUl, egymisfeletti sikolOan, ellenkez6 de irAnyban. Az excentereket motor hajtja,ami az AbrAnkon egy nem l6that6.Az egyik excenterhez tartoz6karon,a forgAsipontbanegy pecekvan, amelyhez egy rug6slemezsimul.A pecekmaidnem hAromsz6g alak0formAjAb6l

kcivetkez6en lemez hol kia sebb, hol nagyobb nyomat6kkalhat a forg6excenterre. A forg6s sebess6geigy u egyik ir6nyban gyorsabb lesz, mig a mAsikir6nyban lassula lemezt6kez6hatAsa miatt. A 111a. ltbrAn l6that6 egyszerU szerkezet nyil irAa nyiba halad,6s az 6br6nl6that6 pillanatban 6ppen lassabban forog a k6t excenter, az6rt, mert a pecek 6ppen olyan 6llapotbanvan, hogy 1.I/A.ABRA jobbanf6kenagyobber6l<ar TOLCSIN.FELE KESZULEKSEMATTKUS RAJZA zi az excenterekmozg6sAt. Hq uiabb 180fokotfordulnakaz excenteren lev6t6megek, akkor a pecek m6r kisebber6karonfog-6rintkeznia rug6slemezzei, kev6sb6foga a mozgisukatf6kezni6s ez6rta centrifugaiis er6k nagyobbered6 eiiit fejtenekki a kocsira. p6c6ka fels6excenterhez r6gzrve.Ha a peA van cekhez nem simulnaa tokezfllemez, akkor az excentJrek egyenleies sebessggel forognanak fgy a kiskocsinem haladnasemlrre. ha6s nem egy egyenes ment6n jobbra6s balrakit6rverezg6, mozg6st v6gezne.Ha a lemez az 6rbraszerint f6kez, akkor az excenterek gyorsan mozognaka kocsiv6ge fel6, ekkor a B ponthozkozelftenek. Ekkora kocsia 16hat6 er6kmiatta baloldali ir6nyil 11/8. ABRA nyiiba mozdulel. Amikoraz TolcsIN-FELE KESzOLEK excenterek az A pont fel6 mozognak,akkor a lemez t6kez6hatasa miaft lelassula mozgasuk. Emiatt a kocsi sebess6geis lelassul,egy kicsit elindulaz ellenkezt5 iranyba,de nem t6r visszaeredetihely6rd.A kocsiez6rt periodikusan ugr6f, haladel6re, igy azaz.aforg6 moigasb6legyenes vonal0mozgAst tud l6trehozni. Tolcsin-f6le A szerkezetet egyszJiusege miatt sokan elk6szftett6k, a mfk6d6 modeltek 6s n6h6ny-rivsec sebLss6get 6rtek el.

2A

EGELY GYORGY

KITORES AJOVoBE

zf

Haaonl6ezerkezetetk6szltettaz amerikaiThom Thornson is, 6s ezt a k.erolokot cgy dobozba z0rva, egy cs6nakonf6l is hasznalta.A cs6azaz mozgottel6re.Ezeka szerkezelek, nlk nagy-iebess6ggel

timaszt0ld6n,vlzn,de amikorkUls6 rk*lOpesek mozognl a tcnmtOnk,akkorm6r nincshatAs.Ezekre hlr0lm6nyeket strl6dAs,k6zegellenAlnogyk0fr6 tAmaart6k, 'ahhoz, lrllrmz6, a tehAtval6jAban Deantudlanak, frogy-tngpgnl k nem rem6lhetUnmegrnrkr retektdl morgArl-vlg$ 6s ;folfott rgbadalom l6tezlkobbena tArgykdrben, a Allanm6gis lehetAllftani el6 ocglta6g6vel I f 6rp6 mogAa azonbaneddig,leg0, rgyfr|nyu ar6t,ezek a szerkezetek

A VAKUUM A KONTTNENSNYT FEHER FOLT

a gyakorFlnsf a fejezetnek f{ !6mai1az az 6n6sifeh6rfort,amerynek latije.lent6s6ge rendkiv0ti. is ltttjp q konyvv6g6re6runK iemefiatobg ilyen sokatl 91fli fogi? az olvas6,hogy mi6rtbesz6liinkI ,,semmir6l' L"6tni.fogjuk, vakuum- amir6lazt gondottuli idaig,hogy-nincsenek ltogy tu_laido ai,aaz magaaz 0ress6g- h6tk6znapieeiun r6en is rendkins6g vulfontos lehet,ak6r az eg6szf6ldiiivitizaci6j6v6iemolhatazon,hogy meg6rtiuk-e vakuum l6nyeg6t.M6r most ei6re'keltbocsatani,rroi! a 6s alkatmazisats, 5i ryi{ lralzol6dika v6kuumenergetikai gravit6ci6s grl[e!!eri!e!e1..oV.an tgntos k9nrVezefliim6t6, hasznostecrrnorlia_ kat lehetnekialakiitani, miatt6rdemesebb kicsita felszina6laami egy to1ni, megn6zni, hogymisen modelleken nyr.ftizikmaifizikaivil6gk6is p0nk. Lehet,t-ropy orvas6k az vagy tulsigoQgyr6sz6nerunirmasnak, sz6razrnk fog t0nni ez a teierel 6m mindentov6bbigoni6htrnenefFFFFFFFFFFFFFFFn t0nfoek ez lesz az alapia,ez6rt meg6ria f6radts6got emlGtt0k,a mftt siazaa Gg6n afrA]<ai ..-elggy mAra beveret6ben yiQsk6o.bizonyos gzemponbkb6lkezdett"megzavarodni",kezdett ellentmond6sossi valni.El6sz<ir csaka szink6pel6mz6s kdruiiprcbEmek zavartaka kfr!. F6tfedezt6k, hogy.af6ny nem mindiga t6lies spektrumbansug6rz6dik, mertbizonyoJ6emek-csak egy-egi megliitardzott rezg6sszamu f6nytbocsitanakki vagynyelneketl'ealisait nem tuotak.6sszftan9lghomi az etektrodiniiri[avat,a ktasszikuJ rizil<aegvk sarkk6v6vel. K6s6bba radioaktivit6s komolygondotjelentett,6m miis n6ltdbb 6s t6bb rsztet lerun ki a f6ny 6s azanyag tdnsontratasanit, a1n6j.megbizhataflanabbnak, annal rosszabbnai< tepun[ a vat6[]nt saqr9l,amikora l6nysyga4:tutajdonsagait keilettteimi.dJa jetens6!, megadta sz6zadv6gi a ktasszii<us fizika 3Ti rigytfinih a lregyetemddf6st felfog6snak, feketetest-sugirz6s vort.'Mind;;Nirop, nu ?z..ugynevezett pf.-epyvasatfelhevftun akkor az feh6 i zani kezd,aza. mind6nt6le k, ren szinbensugaroz. 1. 6bran 6tstk a sokakaltal m6i ismertsugarzasi Az a 6ia 99Q", aza?hogyanfugg a f6ny intenzit6sa h6m6rs6krett6r hurl6mhosszt6l. klasszikulfitka kul6nb6z6 A megfontonsoruolrcinauva yagy a. nagyon nivid huilamhosszakvagy a nagyonhosszu hutt6mhosszaktartom6ny6t tudta teimi, de a ke-i[6t egyfft senogy;m. Max

Ezarlnt,nem kaptak szabadalmat.A t6bb tengely k6r0l forg6 randazerekeset6n az eddig kim6rhet6,kis m6rt6kfi ercikviozontfdlhfvlik a figyelmetarra, hogy esetlegmeg lehet kerulniaz impul-

van, fontos ielent6s6ge s a elvi zusmegmaradAs 6s enneknagyon elv6t k6s6bbiekben ezzelis foglalkozunk

n
1 . 2 5 E -5 l

GYORGY EGELY

KITORES AJOV6BE

1 . 0 0 f -I 5
(D 0 ta rl
L I

7 . 5 0 8 -I 6

o '6, o C o
5.00E- 6 |

cl
a

'H}
^ ) I tlr
t o a a a a

I 2.508- 6

o.OOr+ O

o.oE+o

2.08+15

6.0E+t5 4.OE+15 frekvencio

8.OE+15 l.0E+16

eLoszlAsAeAtl Ero"rrO"i ol"#^uENctAes AH6MERsEKLET TELJEsITMENvENEK AsuGARzAs

hogy a k6t formulak6Plancknak, akkor ifi0 fizikusnak az iutott esz6be, mfiveletetkellenebevezetni, z6tt egy interpol{ci6t,tiszt6nmatematikai el66llitani, olyank6pletet trUkkelegy s tal6niehetneezzela matematikai is ut6nsiker0lt megkeresg6l6s Ezt lefriaa jelens6get. hosszas amij6l a tal6lnia,6s 6gy t6nt, ez az 6sszefUgg6s gyakorlatban hasznAlhat6' i6l j6lkezelhet6. hogy mi is okoztaa gonTekintstik most t6nylegnagyonroviden, 6t a a levezet6seket Bevezet6s t6rtechnol6gi6ba a dot. (R6szletesebben !. pr6bAl6vekenAt hiAba k6tettartalm azza.l1l ) A h6sugirz6sprobl6m6it elliltott 6s LgrdRayleigh JamesJeansegy olyanmodellt tak megoldani. harmonikus oszcill{torokfizikaalapjAn, ahol az Ureget fola klasszikus voltak,mintahogy All6hullAmok ki, b6l alakftottAk 6s ebbenaz Uregben aholsok-sok a alapult modelljOk, l6$uk. Olyananal6giAn azi-a2.6brAn fiziTudiuka klasszikus sugArozhatott. k0l6nb6z6 energiAval oszcill6tor AtlagosenergiAia l6v6 oszcillAtor k6b6l,hogy egy T h6m6rs6kleten (ekvipartfci6) miatt.Ebbenaz ossze(EFkT,az energiakiegyenlftSd6s, teh6t alland6.Klasszikusan fuggesbena k az fgynevezettBoltzmann m6dusnakezzelaz energi{valkell rendelkeznie. egy:egyall6hullAm

,.^rrrrr"r-.Xlf?l KTALAKU LASA A2/a-.e!ran a p6lda kedv66rt felrajzoltunk mindossze k6tfajtahull6mhoss-zri 6s-amplit0d6j0 hullAm visszave6d6s6t 0regben,- j6 k6egy ami zeli't6ssel feketetestrek tekinthetS. sokszorosvisszaver6d6s, A elnyel5des.6s kisug6rzas miattnagyjab6l egyensOlyi Ailapot alakutki az ureg belsej6ben, amelyet egy kis lyukonkereszt0lme! bhet vizsgAlni.Ki tudjukszAmitani, hogyegy egys6gnyi t6rfogatban v 6s egy t6le nem egy messzelev6dv frekvenciakdzdtt kolitnbdz6 omplitodok, az 6ll6hullAmm6dusok sz6ma Srw2dvlc' 1"".. Innenmar ki_ szAmolhat6 0reg egys6gnyi az kdbtartalmAban lev6,onnan kisug6rzottenergia. Az6rt,mert ez az energia az egys6gnyit6rfogatra jut6 m6dusok,azaz hullAmszAjut6 mok 6s a m6dusokra Stlagos energiSnak szorzata. a mega Ez 2/8. ABRA gondolAs adja az 0gynevezett EGYOREG. EGYFEKETE TESTsUGARzAsA. KOL6NBOZ6 HULLAMHOSSZU EICTrROUACJeansformul6t: NEsEs sucARAKvtsszAvERoDNEK FAL,AR6I. Rayleigh A s EGYENSIJLY ALLAPoTBAN ALL6HULLAMoK ALAKULHATNAK KI BENNE. P, =2tcv2kT/ c2 Ez az 6sszefugg6s csak alacsony frekvenciak eset6nad j6 kozelfit6st, magasabbrekvenci6n nyilvanval6an f m6r hetytelen, hiszen f rekvencia a n6vel6s6vel kisug6rzand6 a energia m6rt6kea v6gtelenbe tartana,6s tapasztalatb6ltudjuk, ez nemigaz.Ez az ossiefUgg6s nagyobb hogy a
o klosszikus fizikribon 6rt6ke tetsz6leges lehet

EGELYGYORGY okozn6, hiszen frekvenciAkaaz 0gynevezettultraibolyakatasztr6f6t de adna nagy frelcvenciAn, a gyakorlatigen magasenergias0r0s6get 6ris elt6ra megfigyelhet6 v6gesfrekvenciAknAl messze ban el6fordul6 t6kt6l. Egy m6sik kutat6,Wien egy olyan modellelpr6bAftalefmi a fekete t6rv6nyvahmilyen hogy a sug6rzAsi test sugdz6s6t, aholfelt6telezte, kapcsof Allfthat6 eloszl6si Uggv6nnyel sebess6gi m6dona Maxwell-f6le a latba.Ugy k6pzelte,hogy kiz6r6laga frelarenciAt6lf0ggene kisug6regy azt zott energiam6rt6ke.lr/legseitette is, hogya frck'venciAt6l k6b6s fUggenie forditva 6s kellenea sugArzis energi6iAnak tUggv6ny szerint lgy a arinyos a kisugirzottenergia h6m6rs6klett6l. le is vezetteaz6formely mul6iAt, _pv T Pr, = ctV3e sugArz6st6lt6sekenval6 sz6Ez az dsszefiigg6saz eleKromAgneses 6rv6mert csak nagyfrekvenciAkra r6d6s6tida le, 6m ez is sikertelen, nyes. Alacsonyfrekvenci6keset6n teliesen t6ves 6rt6ket ad, itt az "infehUntebe, kdvetkezik mint ahogyaz az 1. AbrAn katasztr6fia" fravdr<is l6tszik Ekkor,mint mdr emlftettti[ Planckegy matett k6t hatAreseten tematikaiinterpol6ci6vala k6t trirv6nyt 6sszetudta k6tnl 6s tgy itrtott a formul6hoz: kOvetkezd 2nhv3 P, = ----Tic'1et'r- l; Ez az 6sszefiigg6segy konstansttartalmazott,a h 6ft6k6t, 6s kider0lt, v6laszti6k meg,akkora mir ismert hogyha ezt a h 6rt6ketmegfelel6en a ssgt$g6vel, valamint mArismert 6s Boltznrann-Alland6 a h6m6rs6klet f6nysebessdgsegfts6g6vel,pontosan ki lehet ezAmolnia hsugArzot Joggal k6rdi az olvas6, fel0letrees6 energiamennyis6g6t. egysEgnyi ennyiteretennekaz elk6pabsnek, de m6gnem hogymi6rtszenteltUnk Kider0ltugyanishogy az E = n' hv 6sszee*dztUnf el a l6nyeghez. energia)ugy foghat6 f6l' mint egyfUgg6s(amelynekm6rt6kegys6ge sugArozmelycsakv6ges,darabokban" energi6ia, egy otyanoszcill6tor Abvehetfel. A?Jb.Abrfun 6rt6keket hat,uaz az energiacsakmegadott 6rt6keegy All6hullAmnak hogyebbenaz esetbenaz amplitud6 r6zoftuk, mintamit a v6ges 6rt6keitvehetif6l, s nemtetsz6leges, csak bizonyos Perszea h 6rt6keannylraplcl, hogyezek megszoktunk. fizikaban adOig esnk, alig-alig a az amplitud6k h6tk6mapi6letben szinteegymAsba t6mekel egymAst6l.

KITORES AJOV6BE

3l

pl.egyrug6n Ha lenne (amiegy himb6l6zo tdmegUnk, m oszcillator) 6s ez a =2nv korfrekvenciAval rezegne,akkora klasszikus fizika alapjAntudjuk,hogy enneka rezg6rendszemek energil4a: az
P= rilol 242

ahol a A az amplitud5 m a tdmeg.PlanckdsszefUgg6se 6s alapj6nez esetbenaz energia csakv6ges6rt6keket vehetf6l, azazmivel k6rfreka vencia tetsz6legesen vAltoztathat6, ez6rt az amplitud6lmak diszkr6t, egymAst6l fthet66rt6ke kellen f6lvennie. gyakorlatban elk0l6n ket pere A sze nemtapasztaljuk hogyegy rug6nrezg6tomegcsak pl. 1 cm-es azt, amplitud6kUldnbs6gekkel rezeghet, hanemazt l6tjuk, hogytetsz6leges amplitud66rt6ket f6lvehet. Erre konnyenmagyarAzatot kaphatunk,hiszen a kis6rletileg meghat6rozott PlankAlland6 h olyan piciny 6rt6k, aminekaz az eredm6nye, hogya v6ges6rt6kekegymAst6l m6r6mfa szerekpontatlans6ga miattnem kiil6nb6ztethet6k meg. N6zzUnk ere egy p6ld6t.Ha pl. egy 0,1 kg-ostdmeget4N Hz-zel rezget0nk a zeneiA hang)1,2mm-esamplitud6val, (ez akkorki tudjuk szAmolni enneka rendszernek energiiriitt. a tomeget, frekvenciaz Ez a At 6s az amplitud6t behelyettesitue Joule6rt6ket Ez teh6t a rez0,55 ad. gd oszcillAtor teljesenergi6ja a potenciAlis mozgAsi 6s 6s energiaegymAsbaugyanmindig6t-Atalakul, a rendszer de 6sszenergiAja a kb. ez f6l joule.Mivelenneka rendszemek energii4a E = rfiv 6rt6kkel az az kell hogyegyenl6 legyen.Ha a frekvencia a h Plank6lland66rt6k6t 6s behelyettesititi( akkorn 6rt6k6re 1,9.10s0 a kapunk, 6rt6ket ami azt jelenti,hogykb. 2.103o sz6m[ v6gesenergia6rt6ket vehetne egy ilyen fel rezg6rendszer, amigenergi6ja nulla6s az emli'tett Joulek6z6ttmof6l zog. Ha mostenneka rendszemek energiAjAt picit csdkkenteaz egy n6nk,azaz nem ez a bizonyosn lennea rendszerkvantumszAma, hanem 1-gyelkevesebb, akkorkiszAmolhatjuk, emiatta AA amplituhogy d6csdkken6s 6rt6ke: t'.?T^(;tl = -32. r0'om m =] 2 l,g.l0Ez az amplitud6cs6kken6s term6szetesen m6rhetetlen meglev6beren(de dez6seinkkel m6s elvi probl6m6k felmerUlnek), a m6m6k6k is ez6rt szAm6ra klasszikus a fizik6ban nemjelenikmeg a kvantummechanika szerepe, nyugodtanmondhatjuk,hogy folytonosanvAltozhatnakaz amplitud6k folytonosan 6s vAhoztathatjuk egy-egyrezg6rendszer oszcill6torenergi6jAt.

EGELYGYORGY

KITORES J6V6BE A Ez az elnevez6s meglehet6sen szerencs6tlen, valahogy sumert azt gallja,hogycsaknullaKelvin h6m6rs6kleten fok keletkezik az enerez gia, holottez nemigaz.AnnyiazigazsAg, hogynullaKelvintokon,azaz az abszol0t nullah6m6rs6kleten term6szetesen van ez az energia, is ott ez az eg6szuniveaumban minden0ft fellelhet6, nemfUgga h5m6rde s6kleft6l. Latiuk ebb6laz 6sszef0gg6sb6l, azugynevezett hogy nullponti energia s0rfis6ge)dzfur6lag frekvenciAt6l a f0gg 6s ez egy ,,k6b6s" spektrum, min6lnagyobb frekvencia, s a annAlnagyobb ahozzAtanloz6 energia 6rt6ke. 3. Abrin lAtszik k6tg6rbekUl6n-kUl6n.az crrk6rs A a ltt frekvencia(a sug6rz6sfrekvenciija)fUggv6ny6ben kisugArzott a energiasUdis6get tUntetj0k Htszik, f6l. hogy alacsonyfrekvenci6rkn6l a nullpontienergia(amit z6r6ponti energiak6nt szoktak is emlegetri), folyamatosan ndvekszik, mig a h6j6l m6rs6kleti sugArz6s ismert96rb6je, annak az intenzitAsa freka vencian6vel6s6vel csokken.Mivel a kisugAzott6sszenergia g6rbe a alatti terUlettelarAnyos, l6tszik, 3. ABRA ^J,'S$'#; ' hogy a nullpontisugArz6s,,k6b6s'i

furcsa,szokatlan credm6nyaz, hogy az Ennekellen6rerendkfvUl vekdzoll6rt6kaket nagyon bAr csakv6gesszAm0, egymAshoz energla hogylgonhoraz0ldclgnemtudNem rendszerben. v6letlen, hetfel egy a azomlllct0nkbon sz0zadforezt t6k ,,lenyelni" a jelent6selvi v6ltozAst tekintetis MagaMaxPlanck csakmatcma{kel ,,trtlkknak" dul6ffzikusai. ami bevezet6s6t, az6rt volt az0krlgra, hogy a Rayleighte a kvantAl4s A Atmrnrtrt blrtoaltauk. h AllanJeans6s Wient6rv6nykdztifolyamatoa egy amolyet m6pedignemvoht6bb,mintegyInterQolAcl6r Alland6, d6 klrrAmolnl,dl nem lehetettmAs, lehetettszArmaztatnl, r6ssomzatb6l hogy Az ozt m6lyebbmegfontolAsb6l a azAmotazAnnazlafil" lAtszott, k6my6k6nkellettkekulceAt oazclllAtorok megoldAs az valahola fizikai pontosmegtal6&az a rezg6f6ny 6s anyagkdz6tfl6mzcf0g96a resnit, Maga l6sa jelentettea kulcsota fekete test sugArziamag6rt6s6hez. m6g 10 klszAmolt ercdm6ny6t, az semtudtaelfogadni 1900-ban Planck elfogad6s hogyvalamim6lyebb cgyszer0bb, dolgozott, 6ven keresztOl az hat6bb6rtelmetnyerienegy rezg6 dip6lus6s a f6ny, azErz elektroA meg6rt6se. hossz0munlcinak kdlcs6nhatAsAnak sugArzAs mAgneses hogy az oszclllAtorok sz0letettmsg, 3 rAJdtt, az eredm6nye1911-ben frhat6le: 6sszef0gg6seel a energiasfirfis6ge kovetkez6

.'::,'", p(ro,r)=#F-J
energiaegyr6szt hogy a klauqArzott f*6tszikerr6l az 6sszefUgg6sr6l, (hiszen exponnclAlle kltev6i6ben szerepel tag az f0gg a h6m6rs6klett6l de h6m6rs6klet), az utols6 tagban, ahol szlnt6n szerepela a mAr 6lland6, h6m6ra6klet nam szerepel. a Joule/sec ft = 1.05.10-34 fontosutelmGg rcndklvOl . tov6bb,Alliunk Es itt most ne ugorjunk ha dip6lus, hogyegy rezg6rendszor, clektromos egy iryazisnill. LAtiuk, egy oszllk,r6ezben h6m6rakkoraz k6t r6szra energiAi6t, kisug6rozzA ncm egy tag, s6klett6lfUgg6 r6szben h6m6rs6klett6l f0ggdtag lriale ezt azaz a lStjuk, hogymin6lnagyobb rezg6aezAm, az a, az az energiAt. h6mAsodik, r6szemegyAtebbea blzonyoe ann6lnagyobb energi6nak nem m6rs6klett6l f0gg6tagba6s egyrekevesebb az ols6,az dltalunk lut j6l lelr6 j6l ismert, a technikAban ismerth6sug6rzAst togba.Az els6, 6s frla fUgg6tag a feketetest h6sugAzAsdt la. A misodik h6m6rs6klett6l neougArzdsnak ez6rt ftiggetlen h6m6rs6klett6l, nullpontl a tag viszont vezt6k el.

nikiban 6s a fizik6ban dolgozunk. A nullponti energia 6rtelmez6se, meg6d6se mindigis zavarosdolog voh a fizikAban, l6tez6s6r6l tudtak,a tank6nyvekben szerepeln6h6ny sor erej6ig, a tecfinikiban de teljesen ismeretlen. nullponti A energiamegtal6fisa 6s bevezet6sePlanck szfumfura jelentettjelent6s k6nysem nyebbs6get, koll6g6i 6s sem lAttak a.nullponti vagyz6rusponti energiAban semmilyen fizikaijelent6s6get. gondottak, Ugy hogyez valamit0lzott precizked6s, amineksemmival6s6gtartalma sincs6s ezel nem is kell t6r6dni,ez csak egy matematikai torzsz0l<itt, jobb elfelejteni. amit Val6ban, konzekvensen ha v6gigvissziik a gondolatmenetet, ezt akkor nem igazAn tudunkmit kezdeniazal, hogy a h6m6rs6kleti sug6rzAs mellettm6g van egy olyan sug6rz6s aminekaz energiasUrUs6ge is, v6gtelen lehet,hiszenha ez igy lenne,akkornemis lennestabilviis figegyetemaz az ez energiamindent . Az , ,,sz6tveme" a modelltehAt,

is -te .:jjISlJf:RZ'jLXEl'*YlTj*ltg- nasys6s0 lehet,mfs a h6m6rENERG TATARTALoM eFrEKtrr selleti iusazasatatti nilet v6EllT8$Atri'.'^i",flf]Hli??$i.5iE lilot LATSZ6LAG AVEGTELENBE TAfff. VAt-6lABaru e ^ ses,. ef ar amirral I maol a +aah a 6s most techll?'3$%frI:RfrI,lt!K HLyib?f;ii| nac 6o az az,..Tiye

g6rb6je alaiti r0 ak6r i6eie te letak6r v6gtelen alatti ter0let S'EKTRUM t|Ai.'if,1[!'s'3fli-1i?ff=ffi LocARrrMrKUs xoi$*?iiffilE" go

EGELY GYORGY

KITORES AJoV6BE
Mi a vAkuumenergia forr6sa? Tudjuk,hogy a vildgegyetemben az energiAta csillagokbelsej6ben lej6tsz6d6 folyamatok szolg6hatjAk, 6s itt az elektrom6gneses sugAz6s 6s anyagkdlcsdnhatAsa miatt 6ri6si mennyis6gfi energia sugAz6dikki (6s nyelSdik el) 6s igen nagy h6is m6rs6kleten, nagyfrekvenciAkon nullponti a energiakisugirz6sa,a teljesitn6nysUrUs6ge igenmagas. mondhatjuk is Azt hogy a teljes tehAt, univeaumdsszes tej0trendszer6bencsillagok milliArdjai a sug6rozz6k ki, (6s nyelikel tyal, ezAltal egy kifogyhatatlan energiaforr6st adnak, amelybirhol,b6rmikor, mennyis6g0 birki szAm6ra, b6rrmilyen energiit tud adni. Ez az energiaaz ,,itd6k kezdete"6ta itt van kdrtil6ttUnk, benniink, az univerzumnlkugyan0gy alkot6r6sze, az mint az anyag. Ha semmim6s 6rtelmenem lennea nullpontienergiatanulm6nyozAs6nak 6s kutatis6nak ennekaz energiaforrAsnakmegismer6se a b6venmeg6m6 a f6radozAst ebbena t6mAban. jelent6s6get 6ltaMax Planckmagasem tulaidonitott kUl6ndsebb az la levezetett h6m6rs6klet-f 0ggetlen, azaz nullpontinak nevezettsugirzis6l. 6 is tudtaazonban,nogyez esetlegl6nyeges lehet. Erdemes is id6znia21924. december 1-j6n, mUnc*reniegyetemen el6ad6a tartott (Az s6b6l[21. el6ad6selej6npir sz6valmegemliti, hogyamikor6 p6lyakezd6 volt, tan6ra, Philip von Jolly tigy festette le neki a fizik6t, mint rendkivUli fejletts6gU, maidnemteljesen6rett tudom6nyt,amelyre az energiamegmaradAs elv6nekfelfedez6se bizonyos mAr m6rt6kig r6tette a koronAt, emiatt rdvidesen fogja venni v6gleges, 6s fdl stabil alaki6t. j6 Planckel6adAs6nak r6sz6tannakszenteli,hogylefria,mennyirenem teljesa fizikai vil6gk6p, milyen probl6mAk fj akadtak.) Mindenesetre t6rjUnkmostvisszaa v6kuummal gondokra, vAkuumban kapcsolatos a lev6 sug4rzAs vizsg6latAra. a r6szt6rdemesid6zni: Ezt el6sz6raz elektromAgneses energi6ttisztavAkuumban. ltt ,,VegyUk az axi6ma,melymegadjaaz energiaabszolft 6rt6k6t,abban 6ll, hogy az elektromAgnesesen kdzdm t6r energiAjAt ullAval n b6s tesszUk egyen16v6. a t6tel nem mag6t6l6rtet6d6, le sem vezethet6 energiaEz s az elvb6l.M6gn6hAny 6wel ezel6ttErnstazt a hipot6zist illitotta fel, hogy az 0gynevezett semlegest6rbenfell6p egy bizonyos 6riAsinagysig0, stacionAdus (innen indul sugArz6s, fgynevezettnullapontsugarz6s az az elnevezAs eredete).Ez ugyankozons6ges megfigyelhetd folyamatokn6lnem6szlelhet6, meft minden testetegyformAn 6that,kUl6nleges k<irUlm6nyek k6z6ttazonbanmegjelenhet. Epp0gy, mint a l6gnyomAs, amelytekint6lyes k6pvisel, er6t nemj6tszikszerepet legt6bbmozgAsa nil, amelyet megfigyelUn( mivelmindenir6nyba egyenletesen Ez hat.

egy igen nagy sfrUs6g0,,energiatengerk6nf' energiAt ami a nullponti lett. elfogadhatatlan Olyan6rteaz kezeli, val6jAban ut6bbi6vtizedekig energial6t6t,hogy alacsony a el fogadtAk a kutat6k nullponti lemben is h6m6rs6k6ten van m6g egy kis fluktuici6,amit nem lehetelvenni plpl. lgy 6rtelmezni azt a egy-egyrendszert6l, kristalyrAcst6l. lehetett h6liummi6rtnem kristAlyoh6m6rs6kletfi tenyt,hogyaz igen alacsony energiarezg6semegakadAhogya nullponti merttenetebztdk, sodit<, Vaals hiszenazoka gyengeVan-der kialakulAs6t, lyozza,akrist6rlyrAcs ai6lium atomjaa egy6bk6nt nemesgAz, 6sszetartanik er6k,amelyek Es rezg6se. lgy nemalaenergia mint it, azokgyeng6bbek, a nullponti m6g ilyenkis h6m6rmarad, foly6kony a kulhatki-akrist6lyr6cs, h6lium is. s6kleteken mutatta,hogysaiAtsAgai egyretdbb jelens6ge Kdzbenaz atomfizika gondolatmenetet k6vetj6l ha altalelinditoft nagyon leirhat6k, a Planck csak kis,v6gescsomahogya sugArzAs energiAia iUk6s f6lt6telezz0k, gocskAkban, 6rkezik.Ez a modellannyirasikereslett, lcvantumokban Ugy v6likSltailyena mikrovilAg. val6ban 0gy 6reA6k, hogyafizikusok tulajdontfnnek elezeka szokatlan l6bin, hogycsaknagym6retekben s fizikaaz6rv6nytelen, az csak klasszikus sAgok, a makroszk6pikus, 6s mikroszk6pikus szintenlezail6folyamaa egy kdvetkezm6nye m6lyebb, n6zet,csak nagyonkevesenvannakazok, toknak.Ma is ez az uralkod6 vagy nullponti energia elfelejtett hogya f6lig-meddig akik0gygondolj6k, mechanika 6s a klasszikus adia a kvantummechanika vikuumenergia a felold6s6hoz lehet5s6lAtsz6 kdzti,kib6kathetetlennek ellentmondAs egy vesszOk hogyl6tezik elektromAgazt, get.MagyarAn, figyelembe ha is a azazaz Uress6get,v6rkuumot ez az enerenergia, neses, ,,nullponti" klasszikusmechanika(els5sorbana statisztikus gia t6lti ki, akkor a a meg6rthetjUk mikrom6dszereivel mechanika az elektrodinamika) 6s szakad6ka kvantumfiis, vilAgeffektusait akkornincs6les 6rtelmez6si fizikakozdtt. zika 6s a klasszikus vagy v6rkuumenerpersze hogytud-ea nullponti, az, Az alapk6rd6s a adni, is gi6valleirtfizikaolyanjelens6gekre magyar6rzatot amely kvanazazteh6rfolt, mig ez az effektus szimAra leirhatatlan, tummechanika A kovetkezm6nyeterm6szetes leid energi6val rendszemek a nullponti vAaz,hogyigen' Ez a bizonyos v6.lasz, mir mostel6rebocsdtunk, amit pl. meg,melyek 6rmagyar6zhat effektusokat olyanfontos kuumenergia 6s teszik a gravitici6t6s a tehetetlens6get, egyeskUl6ntelmezhet6v6 v6tkuumenergiib6l ebb6la bizonyos amelyek legesg6pekm0k6d6s6t, energiAt. szUks6ges mUkdd6s0kh6z nyerika

36

EGELY GYoRGY

K|TORES AJOV6BE

37

csupAna teh6t eleve teljesenjogos,jelent6s6g6t a sugArzAshipot6zis d6nthetiel. EzekkdzUl v6gigkis6r6se kovetkeztet6sek bel6lelevonhat6 koordinAta-rendt0nik legmeggondoland6bbnak az, hogyegy speciAlis m6gpedig a koordiazt lev6tkellenekit0ntetni, szert,mintnyugalomban egyenl6 mindenirAnyba a nAta-rendszert, amelyben nullapontsug6z6s term6szea nagy.A semlegest6r abszol0tenergiAiAnak megadAsAval is t6mekaz energiAia adott'. tesenmindenmAselektromAgneses l6tszik,hogy Planckugyan fdlvetettea Ebb6laz el6ad6s6szletb6l k6rds6t, nem ldtoftbenne de nullponti energiafurcsatulaidons6gainak jelent6s6get. hiszen Ezen nem is lehetcsodAlkozni, igazi fontoss6got, a m6lys6gben Planck6ltalelinditott elegend6 ekkorm6gnem ismert6k azok a feh6r foltok, lovantummechanik6t, ekkor m6g nem sorakoztak Fontos a volnaenneka sugArzAsnak fontossAgAra. rAmutattak amelyek k6rd6st vetett f6l persze a vonatkozAsirendszerrel kapcsolatban Doppaz hogyegy mozg6hullAmforrAs Ugynevezett Planck.K6ztudott, fel6nk,akkorn6 a kdzeledlk fer-effektust okozza.Azaz,hahull6mfonAs (hiszenegyrerdvidebbutat kell megtennlOk hullAmoknak, a frekvencia 6pp 6mek).Ha viszonttAvolodnak, ellenkezlleg, mirea megfigyel6h6z az61t,med egyre tAvoa csrikkena megfigyel6szAmAra frelcvencia, lgaz ez mind 6rkezniea hull6moknak. labbdl kell a megfigyel6h6z re46sekrels. Ez a hat6sAllanmind hanghull6mokra, elektromAgneses is azazmeg tudiuk6llapi' d6 sebess6g(mozg6sna igazterm6szeteeen, k6pestmozog-e, egymAshoz 6s hogya megfigyel6 a hull6mforrAs tani, vagynem. arra vdrdsvagy k6k eltol6dAst ezt A csillag6szatban az 0gynevezett ismeft szlnk6pfrekvenf6l, haszn6lj6k hogy kisalmoli6kaz egy6bk6nt vagy tAvolodik-e hogy egy-egy6gitest k6zeledlk-e, ciAk segfts6g6vel, miatt,ez a nullr6Ezletek m6don, mostnem tArgyalt itt Erdekes t6lUnk. ha pontispektrum 6s nemtol6dik kim6rhet6en 6szrevehet6en, Allanel mozgunk, 0gy,mint, hogy ha egy szokisos f6nyforr6s d6 sebess6ggel Loki sug6rozn6 a f6nyt, (e26ftut mondjuk,hogya nullpontlsugdrzAs mozamlkorgyorsul6 MAs rentz-invad6ns). a helyzetterm6szetesen, 6s gAssal sem maradvdltozatlan, mozgunk. Ekkorm6r ez a spektrum ez m6djaa nullponti energiAnak, az egyikeffekez az egyikkimutatAsi csak A azonban tus, ahol a jelens6gmArmegmutatkolk. val6sdgban eset6nlitszik ez a hatAs,a h6tk6znafl6letben igen nagy gyorsul6sok iltalAban piciny, gyorsulAsokn6l nem m6rhet6 m6g alacsony el6fordul6 jefent6s l-es tulaidonsAgaitaz szAm0tiblAzat hahat6s.A k6t sugArz6s h6m6rs6klet0 sugArzAs a 6ssze,6s a 4. 6branlAtszik szokAsos sonli$a

6s a nullponti sug6rzAs tulajdonsigainak kUl6nbs6ge, abban az esetben,ha a megfigyel6 6lland6 sebess6ggeltAvolodiK kozeledik. vagy
kozeled6rendszerv>0, v=6llond6 .6116 rendszer v=O t6volod6 rendszer v<O, v=6llond6
A.) FEKETE TEST SPEKTRUMANAK VALToZASA ATrOLFUGGOEN. HoGy Az ALLORENDSZERHE KEPEST KOZELEDIK VAGY TAVOLODTK. EZ A SPEKTRUM NEM LoRENTZ IWARIANS.A SPEKTRUM vAtTozIK. A KOZELED6 RENo. szER sucARzAsAr'rlx rr.nenatAsA NO Es A FREKVENCTA Is ELToLODIK sucAnz6 resr n T HoMRSEKLETE AZONOS MINDHAROM ESETBEN,

k6zeled5rendszerv>0, v=6llond6 6116 rendszer v=0 t6volod6 rendszerv<0, v=6llond6

LYERE UGYANoLYAN REsz KERUL. MIifT EREDETILEG VoLT. VALToZAST csAK AKKoRLEHETNE ESZRB/ENNI. EGYVEHA GESEHTEKEN cEs EFfEKENVEGELENNE ASPEKTRUMNAK. azr I uaces S s AZT A MAGAS FREKTENC|AT ts TUDNANK MEG FtcyELNt. tNTEttTAsvALToAz zAsoK NEMLATSZANAK. KoMPRIMAL6DNAK.

4. ABRA A TERMIKUSES NULLPONTI SUGARZASVISELTEOSE II'IERCIATIS RENDSZEREKBEN.

a termikus spektrum tulaidons6gai hdm6rs6klet6sfrekvenciafriggd abvohit fokon nulla megszfinik a sugdrzds, p6ld6ul OoK ez6rt egy h6mdrsdkletri oszcill6tor meg6ll

a nullponti energia spektrum tulaidonsagai csak frekvenciSt6l a fLjgg emiatt abszohlt fokon l6tezik, nulla is ugyan[gy b6rmely h6m6rs6kleten, mint miis p6lddul OoK ezdrt egy h6m6rs6kletfi oszcill6tor issugiirozelnyel 6s energi6t

38 anizotrop, iiltaldban inhomog6n, j6lkezelhetd ez6rt technikailag konnyen detektdlhat6 rendszert kijel0l vonatkoztatdsi egy invariins nem Lorentz miaft a Doppler-eltol6dds a spehrum j6l l6that6an vdltozik

EGELYGYORGY ezdrt izotr6p, techhomog6n, dltalSban kezelhet6, nikailag nehezen nehezen detekt6lhat6 jelol rendszert nem kivonatkoztat6si invari6ns Lorentz v:dll. sebessdggel a Doppler-eltol6d6s ki nem inerciarendszerndlmdrhetd mozg6
dal k3xt

KITORES AJOV6BE z6lt ebben a t6m6ban 6s sikeresenlevezetteklasszikus, statisztikus mechanikai6s elektrodinamikai megfontol6sokkal feketetestsug6ra z6st, a kvant6l6si felt6teln6lkUl. az elm6letazzalnytf tdbbet, hogy Ez nincs6thidalhatatlan szakad6k klasszikus, a makroszk6pikus vilAg6s a kis m6retekvilAga,a mikrovilAg k6zdtt,hanemfigyelembe veszik,hogy a mikrovil6gban testekmir jobban, a 6rz6kenyebben reag6lnak nulla pontispektrum rezg6seire, ugyan0gy, ahogyegy porszemjobban mint 6szreveszi k6rill6tte a lev6leveg6 molekulAinak,,bombAz6s6t', egy mint k6szikla. K6t l6nyegesen elt6r6modellr6l teh6tsz6.A Planck6ltal bevevan zetett,kvantAlt energiamodellje Allitja,hogymAsfizikaitcirv6nyszeazt riis6gekjellemzika mikroszk6pikus vil6got,6s mAstorv6nyszerfis6gek fri6kle elvibg is a mikroszk6pikus vil6got. nullpontienergia, vAA vagy kuumenergia bevezet6s6nek segits6g6vel a l6tsz6lagos ez ellentmondAsfefoldhat6, igaz,annakaz Arin, hogyj6valbonyolultabb matematikai 6sszefUgg6sekkel dolgoznunk kell ezen a szinten.M6g egy elvi el6nnyeljAr a Marshall6s BoyerAltal bevezetett modellhaszn6lata, azaz a sztochasztikus elektrodinamika: ugyanis6rtelmezni tudjuk a Planck6ltal bevezetett hatAskvantum h fizikai6rtelm6t. ugyanisOgy Ha fogjukf<ila mikrovilAgot, hogyannakjelens6gei fizikailagreAlisan egy l,6tez6 nullpontisugArzAs az anyagk<ilcs6nhatasak6nt 6s alakulnakki, akkora h Alland6 6rt6kenem m6s,mint az az 6r16k, amely leirja ennek a fluktu6l6 nullponti sug6rz6s ingadoz6s6nakm6rt6k6t. a lgaz,hogyez egy teljesenstatisztikaijelleg0 megk6zelft6s, ezzela modellel0gy de jellemezni teret,hogyaz az elektromdgneses fluktuAlAsAnak tudjuk a t6r (legalibbis Altalunk m6rt6ke az megtapasztalhat6 univerzumban). lgaz, elvilegnem kiz6ut, hogy valahol nagyon t6vololyanuniverzumok 16is teznek,ahol m6s ennek az,,illand6naK' 6rt6ke,6s emiatt p6ld6ul az ugyanaz anyagugyanarra hdm6rs6kletre az a folhevitve, m6s mennyis6gUenergiat ki. sugAroz Elvileg, gyakorlatilag elk6pzelhet6, s6t is hogy ha megtudjukvalamilyen m6don zavami,legalibbrdvidid6reennekaz jellemzSit, energiatengernek,nullponti a sug6rzAsnak statisztikai a akkor a f6nyt kibocsit6,vagyelnyel6 atomok,molekulSk szine,szink6pe megv6ltozik, megvAltozik anyagszil6rdsAga, az elektromos m6gne6s ses tulaidonsAga stb.,hiszen stb., ezekben tulajdonsAgokban a mindig megtal6lj a hatAskvantum uk 6rt6k6t. Nemarr6lvanteh6rt sz6,hogya nullponti energia bevezet6se drasztikusanm6s kis6rleti eredm6nyekhez vezebre(hiszen az6rtkellettbevezetnia Planckkvant6l6si hipot6zis6t, hogymeg6rtsUk ezeketa jelens6-

elvileg komprimilhat6 fejtki sugdrnyomdst tdrgyakra v:dll.esetdn 6sanizotr6pia azinhomogenit6s kOnnyen a forr6sa segitsEgdvel azonosithat6

kornprimdlhat6 nem lehet benne ,,sfirl6ddsmentesen" tdrgyakat esetdn mozgatniv:dll. a azonoslthat6forrdsa egydrtelm0en nincs lejdtsz6d6 sudsszes teljes univerzumban gdrz6s vesz rdszt energidjdnak ,,megtermel6sdben" (reja nullponti kis6rletn6l a termikus a Casimir-tipus( kis6rletn6l a Casimir-tipusri tett)spektrumb6laddd6tl636rjellegfi, spektrumb6lad6d66svenyom6erd jellegU, fUgg nem a hdmdrsdklettdl hdmdrs6kletfuggd T/d3 ENTE A FEKETETESTSUGARZAS UMEZESE ENERGdVAL A NULLPONTI oly a Az, ami a kurtat6knak sz6zadfordul6n sok feit6r6stokozott,azaz a lagos kib6kihetetl6tsz6 ka kus klasszi mechani 6s a feketetestsugArzAs k6sdbb nullpontienergiafigyelembev6tel6vel a lens6ge, 6vtizedekkel az teT. v6lt. AngliAban W. Marshalla 60-as 6vek kdzep6re, feloldhat6v6 kulegy lehets6ges het t6bb mintf6l lvszipad utani6tt 16a megoldAs ha csiira, mert 6szrevette, figyelembevessziik a nullpontienergi6t6s ebben a sug6rz6ten6gy irjukle a vil6got,hogyaz anyagir6szecsk6k a gerbe ,JUrdeneK', akkor leirhat6szAmosfizikai jelensEgl6nyeg6ben amelyn6harandomAz elm6let, m6dszereksegits6g6vel klasszikus [31. i inamka nevet kapia,arra kus ka, elektrodinami n6ha sztochaszti e lektrod spekafapuf,hogyfigyelembevesd az anyag6s az elektromAgneses is, r6sz6nekk6lcsonhat6sSt azaz a sztoctrum eme szinte ismeretlen vagy nullpontirezg6sekk6lcs6nhat6sAt. nullpontisugArzAs, hasztikus, TimothyBoyer,a 60-as,70-es6s 80-as 6vekben[4] sz6mos cikketk6-

= Pt*

GYORGY EGELY 6rtelmez6st geket),hanemarr6l van sz6,hogyegy m6s,AftalAnosabb alapjAn amit idnatunf sok-sok ielens6gnek, id6iga kvantummechanlka apparitusa vimatematikai hogy a kvantummechanika irtak le. lgaz, 6s szonylagk6nyelmesenhasznAlhat6, nagyonpontos eredm6nyeket a val6iAban kvantumad, de ez m6g nem ielentiazt, hogy a term6szet lgaz, a tizikAszerintviselkedik. mitematikaiformalizmusa mechanika a 6s ennek sikersorozatnak a sikeres lcyantummechanika, ban rendkivUl ma az a kovetkezm$nye lett,hogya fizikaiszeml6letfinkben mAr6ltalAvilagotlemegtapasztalhat6, 6s nosabba lcyantummechanika a lathat6, vilAgnak speciAlis egy csakenneka ,,aleset6ir6 klasslkusmechanik{t lehettekinteni. nelC' nagyonsokf6lem6donle lehetvespektrumAt A feketetestsugirz6s figyelembev66s zetri [4] a vAkuum-energia azanyagk6lcs6nhatAsAnak hogyegy picit kiterjeszannyitielentene, tel6vel.Ez azonbanlegfeljebb hatArait, ezent0l mArcsak a kvantum6s mechanika tettUka klasszikus nem Val6jAban 91a helyzet, lehetne dolgozni. m6dszereivel mgchanika ezzsl a kiteriesztett, szhmosmAsjelens6getis meg lehet magyarAzni csaka kvantumelm6is, modellel, olyanokat amelyeketeddig klasszikus Vannak tehatfeh6r lefmi,vagy m6gaz>2'1sem' let segits6g6veltudtak 6rdemesvizsgdlni. foltok,melyeket AZ ANYAGSTABILITASA eset6na2enera Af6ny 6s az anyagk6lcsonhatasa feketetestsugarzas fogalma azonvezetett.A lorant6lAs gia lwant6l6s6nakbevezet6s6hez szem6benmindaddig, n6pszer6 kor kr.rtat6i a [an nem lett t6lsAgosan probl6m6ra nemadott ez vAlaszt komolyabb amfgegysokkalnehezebb, probl6m6j6nak N6h6ny wel a feketetestsugArzis stabititAsa. az anyi! angolkutat6kimuEmst Rutherford utAnr.rgyanis megold6sa Ptanci<t6te tatta,hogymlndenanyagnalatomegnagy r6szeegy pozitivelektromos egy 6s tdtt6sfibels6magbas0rfisodik k6rfllottUk igen,,hig"ele.ktronfelh6 de nemtudottmondani, ez a kering.Enn6lsolikaltobbet kis6rletikutat6s is 6rihsi el6relp6svolt, hiszenaddig sokan 0gy gondoltAKhogy az 6s anyag bels6 sierkezete megismerhetetlen, metafizikaispekul6ci6 A az hogy milyenis val6i6ban anyag,,belseie". spekaz6ngondolkodni, gy0it6tt 6ssze,aholegy6telmgaddigramArsokmegftgyel6st troszli6pia szfnhanem.vgralas nemfolytonos, en l4tsiott,hogya hevitettanyagok Ezeka frekszink6pb6!. el ti, k6petbocsatanht< vagynyelnek a folytonos mgtattak6s bizonyosszempontb6l vehci6knagy fok6 szabAlyossAgot frekvenciAira. a rezg6h0rok,az 6ll6hull6mok eml6keztettek

KITORES AJOVoBE

4l

AmikormegprobAltAk meg6rteni, hogy a Rutherford f6le anyagmodell milyenkdvetkezm6nyekkelj6rt, kinos meglepet6s igen 6rte a kor kutat6it.Ha ugyanis foltesszUk, hogya pozitivt6lt6s0mag kortil kering6 negativtdlt6sfi elektronok kdrp6ly6n forognak, akkora centrifugalis er6 egyensflyttartanaaz elektrosztatikus Coulomb er6kkel ebbSlaz ele6s mi megfontolAsb6l lirha$ukaz egyens0 f6 lyukat: e4rEor' Ez az osszefUgg6s viszontvil6gosan mutatja,hogya kering6elektronok ugyan0gy, a bolyg6k nap kdrtil, mint gyorsulnak, a klasza Alland6an 6s szikus elektrodinamik6ban egy6rtelmfi kis6rletitapasztalataz, hogy a gyorsul6 t6lt6sek energiAt sug6roznak ez6rtaz energi6juk ki, cs6kken. Ennek kovetkezm6nyek6nt elektronoknak nagyongyorsan ,,k6telesaz lett s6gUK' volnaenergiAjukat formdi6ban sug6rzAs leadni,6s belezuhanniazatommagba, uanyag semmik6ppen lehetnestabil.A igy sem kfasszikus fizikaaddigismertszabAlyai szerintaz anyag semmif6lek6ppen nem lehetstabil,ieh6t valami[eh sOlyos 6rtehe2esigond mutatkozott a makroszk6pikusan,h6tk6znapi a m6reteinkben talAlhat6fizika 6s az igen kis m6retekben 6szlelhet6 fizika k6z6tt. EA az ellentmond6st d6n NielsBohroldottat6l azzala radikAlisan a 6j elk6pzel6ssel, hogy m6sk6ppviselkedik anyaga mikroszk6pikus az vilAgban,mert ott a gyorsul6t6lt6s nem sug6roz.Ez egy felt6telez6s volt, amit nemtudotta makroszk6pikus fizikasegfts6g6vel alAt4masztani, s6t, azzalszemben hogyalapvet6en 6lli'trctta, m6sokaz anyag tulajdons6gaia mikroviligban, mint a makrovilAgban. Bohr felt6telez6se azon alapult,hogy az atommagkorUlkering6elektronp6lya momentuma, ^raz impulzusnyomat6ka meghat6rozott, csak diszkr6t,azazkvantAlt 6rt6keketvehetfel. Egy k6rp6ly6n kering6elektronra kovetkez6 a felt6teltillapftottemeg Bohr.A kdrp6ly6n kering6eleKronimpulzusnyo-h mat6ka: nh , L - -n, - aholn=1 igy ,2,3,4,5,... mvr = ] 2n z7t Az 6sszefUgg6sb6l l6tjuk,hogy a PlanckAlland6(h) itt is igen fontos szerepet be, azt Allitjuk, tolt hogyaz impulzusnyomat6k vehet f6l nem tetsz6leges 6rt6ket, hanemahl2tc 6rt6k6nek csakeg6szsz6m0 t6bbsz6ros5t.A makroszk6pikus fizikAban a felt6telterm6szetesen ez nem teljesUl, gondoljuk, Ogy hogyaz impulzusnyomat6k,egy6ftal6n im6s az mv'

42

EGELY GYORGY

KITORES AJOV6BE ka, meg kellismemUnk igenr6viden hogymilyen k6petad a kvanazt, tummechanil.,a anyag6s a f6ny k6lcs6nhatAsAr6l, atomokstabiliaz az t6sAr6l. Ehhezid6ben megintcsak vissza ny0lnunk kell egy kicsita Bohr-mohogy a Bohr-f6le dellig.Kidertilt ugyanis, nem tudja leimi atommodell teljesenaz egyn6lt6bb elektronttartalmaz6rendszerek viselked6s6t, mivela kering6 elektronok egym6srahat6s6t tudjafigyelembe nem venni. Ehhezbonyolultabb, modellekbevezet6se 6hal6nosabb szUks6ges, nev6hezkapcsolnak. a modell0jabbtov6bbl6amelyetSchr6dinger Ez jelentetta klasszikus p6st, 0jabbabsztrakci6t fizikiban megszokottvip6lyAn, lAgk6pUnkt6l, ugyanism6r nemegy hatArozott itt hat6rozottsebess6ggel kering6 testekmozgAsAval le az atomot,hanem Ogy kis irjuk gondoljuk,hogy a kering6elektronokegyfaitafelh6k6ntfoghat6k f6l, amelyeknekhelye 6s sebess6ge egyszerrenem is adhat6 meg. Egy r6sz6ben megmondhatiuk, atom valamely hogymekkora val6szinfisEggeltalSlhat6 egy kering6elektron, ennek6rt6kematematikailag

nagysaf6lvehet,semminem korlAtozza pulzustetsz6leges6rt6keket posztul6tummal kAlisan radi felt6telez6ssel, g6t. Boh ezel a kvantilAsi r ezzela gondofinkat6l.A mikrofizik6ban megszokott enerta klasszikus, meg(amitperszekis6rletiuton lehetett lattala Planck6lland6szerep6t fontoss6tette. Ezzel azonbanel is rendkfvUl hatirozni) univerzAliss6, ezzel 6s v6gtaa mikrom6retek a makrovil6gk6ztiA$6r6slehet6s6g6t, m6a keletkezett kUl6nb6z6 szakad6k rlgytiint, hogyegy Athdghatatlan ezt fizik6jak6zdtt.Nagyonneh6zvolt megem6szteni a rettartom{nyok mint megszokiAk, 6rtikezt a fizikAvalfogkorkutat6inak ma is ink6bb 6s kvant{l{sifelt6telviszontrendA lalkoz6k. Bohrf6le impulzusnyomat6k nagyonpontoSegfts6g6vel bizonyult. 6s kivUlsikeresnek logikusnak atom,a hidrog6natom imia legegyszerfibb le san 6s 6rttret6en leheteft k6rp6hogya Bohr-fle ugyan, HamarkiderUlt viselked6s6t, szfnk6p6t. tdmegsziml atolyis modellnem adja visszapontosana magasabb a 6m rirok tulaidons6gait, ennek a modellnek tovAbbfejleszt6s6vel, tulajdonatomok a bevezet6s6vel bonyolultabb rijabbkvantumszAmok L6le s6gaitis nagyonpontosan lehetettimi, meg lehetettmagyarAzni. a mikrovilfig 6s nyeg6ben tette elengedhetetlenn6 kikerfllhetetlenn6 ez fizikal6thiszenigy a klasszikus elfogad6s6t, tvantatttulajdonsAgainak Ebb6la cs6db6l0gy tfinik, hogy csak 6vtisz6lagteljes cs6dbeker0lt. Am fizikakikerUlni, m6g mostsemtud mfttan tudotta klasszikus zedekadni, matematikai eredm6nyeket mintazta kvanolyansz6p6s eleg6ns teszi. tummechanika ES ENERGIA NZ ANYAGSTABILITASA NULLPONTI amimintenergiatenger, energia, a hogyl6tezik nullponti Ha elfogadjuk, is klasszikusan 6rakkor az anyagstabilitAsa be az anyag belemerUl, hogy v6lik.fbben az esetbennemkellfelt6telezniink, az telmezhet6v6 s6t energiAt, tudjuk, nemsugiroznak elektronok k6riilkering6 atommag Am energi6t, szerintsug6roznak t6rv6nyszer0s6gek hogy a klasszikus hanemfel is veszikaz igy kisugirzottenergi6t, nemcsakkisugArozzAk, hogyegy Azt energia,,tenger6b6l". mondiukteh6t, a m6gpedig nullponti van az atom k6rUlkedng6elektron,mert ugyan6llapotban egyensrilyi mint annyi energiAtf6lvesz a nullpontienergiaspektrumb6l, amennyit alakulki, 6s ennekseegyensrlly dinamikus igy kisugAroz. egy Alland6 gitts6gtivel az meg6rhet6 anyagstabilitisa is. Ezt a modelltt6bbekk6ki, iOtt D. H. Goedecke [6ldolgozta 6m jelent6sen [5lt6sHaroldPuthoff L. tovAbbfejlesztette De La P6fia 6s A. M. Cetto [7]. Ahhoz azonban, Altal elektrodinamika leirt fizihogymeg6rtsfk,milyenis a stohasztikus

6p= ly1x,y dv: dx.dy.M 6s ,zyl'dV;

Y: Yo*" + iYo**** ghql 1=GT A Y ftiggv6nya r6szecske val6szin0s6g6t ottart6zkodAsAnak adja meg, 6s ez a fizik6ban nemis egy val6s,hanemegy komplexfUgg6ltal6ban v6ny,azaz Y = Yn + Y1, ahol Yp a reAlisr6sze,valamint Y1az imaa ginArius,k6pzetesr6sze ennekaz 0gynevezett hullimfUggv6nynek. A hullAmfUggv6ny kitudjuk szAmolni, segits6g6vel hogyegy adoft lehat6rolt V t6rfogatban mekkoraval6szinUs6ggeltart6zkodik 6ltalunkkeaz resett test:

= P" Jlvl'av

Ha pediga teljesvilAgegyetemre kiteriesztiUk keres6st, a azaz a v6gtelen t6rbe keress0k, akkorbiztosan megtalAljuk a r6szecsk6t, ezt azaz a val6szinfs6ge1 lesz.Matematikai formAban kifejezve:

t =Jlv,lav

p6lyAnmozVajonmi k6nyszeri'tette azt a l6p6st,hogy ne hatArozott ki fijuk talAlhat6 testeket, hanemcsak 96 r6szecsk6kkel le a mikrovilAgban val6szfnUseg-fUggv6nyt egy hull6mszer0 rendelj0nk hozzA?Ezt kfs6r-

EGELY GYORGY ugyaniskider0lt,hogy az tett6k szUks6gszerUv6, letek,megfigyel6sek hanem r6szecske nemcsak(korpuszkulAris) atomivil6gbana testeknek csakaz egyiktulajdonsAg is hull6mtulaidonsAgai vannak,b6r egyszerre meg. tapasztalhat6 a vizsg6lni mikrovilAgban f6lUlkellett a Azat6ny, hogy l6nyegesen fizilban i6l bev6lt6s j6l hasznilhat6t6rv6nyszer0s6geket, klasszikus EbbenazOgy' magyarAzhat6. t6bbekk6z6ttegy kis6rleteredm6ny6vel kis6rletben(amelyaz 5. 6brAnlAttat6) kider0lt, nevezettkettSsnyilAs igaz,hogy testeknekis van hullirntulaidonsAga, hogy makroszk6pikus Az nyilv6nulmeg l6that6an. 5/a. 6brAnlAtez csak igen kis m6retekn6l viselkediK hogyan kis6rlet, hogyegyhullAm szikaz 6ltalunkis j6l ismert
k6p oz emy6n,

KITORES JOVoBE A
esetbenegyAltal6n nem v6rjukazt,hogyha mindk6tnyilAstnyituahagymakroszalakulki. MArpedig r6gebben 6ltalunk iuk, akkorinterferencia pl. k6pikustesteknek elektronoknak, vagy neutronoknak vizsgAlatakor a kideriilt,hogybizonyezek is interferAlnak egym6ssal, azaznemcsak16szecske,hanemhullAmtulajdonsAgaik is vannak.Ez a kis6rletieredm6ny tovAbbsz6lesltettea makroszk6pikus mikoszk6pikusfizika 6s k6zti r6st,6s tov6bber6sitetteazt a n6zetet,hogya k6t rendszerkrizdtt alapvet6elt6r6sek vannak. k5pozemy6n,

r+
ho csok o fials6 ny'l6s wn nyitvo 5,8. ABRA ho csok oz ols6 ny'l6s ron nyilvo ho mindk6t nyfl6s egy*erre nyilotl

f6nyfo116s, ozonoshull6mhosszon
ho csok o fiels6nytl6s vun nftvo ho csok oz ols6 nyfl6s \/gn nyitvo ho mindk6f ny'l6s egyszsrre nyilotl

HAKrBocsArorr A **t"[$t*r"ff[??[v"Jr.;rry;s::,%r(LAsszrKus szERrNr FrzrKA A hull6m-6s r6szecskedualitiis ahogyez a jelens6gbevonulta fizikatdrt6nelembe meg6rthet6 akkor,ha f6ft6telezzUk, hogy nem teljesen Uresa t6r, hanema mAremlitettvAkuumenergia A Atha$a. 6. mindenUtt Abr6n lAthat6m6donegy r6szecske lev6 kolcsdnhat k6myezet6ben a v6kuumenergiAval ez6rt p6lyAja bizonytalan,,,elmos6dotf'lesz, 6s ugyan0gy mint sorAn egy-egy ,,hAnykol6dilC', ahogya Brown-mozgAs mikroszk6p alattvizsgiiltr6szecske miatt. mozoga folytonos Lrtk6z6sek Azonban a Brown-mozg6s mig ak6myez6 atomokkal, molekultikkalva16 osszetrtkdz6s miattjdn l6tre,a r6szecske-hullAm dualit6selvilegviszszavezethet6 k6rnyezet0nkben v6kuumenergiAval k6lcs6na lev6 val6 hat6sra.Az dsszefUgg6st numerikusan hires Heisenberg-f6le hat6roa zatlansAgi rel6ci6iria le, amely egyetlenkoordinAta ment6n vizsgAlva aAiilitia, hogya vizsgAlt r6szecske hely6nek 6s bizonytalansaga impulzus6rnak bizonytalans6ga nagyobb, mint

^err*itnft HULLAM|NrERFE"rr",o

pL. FEr.ryESETEN. HANGVAGY VIZHULLAMoK

"oo*or, ^usK[sERLETBEN,

egy Ha ha egy m6sikkalinterferAl. egy vagy k6t nyflAsonAteresztUnk hogyh6nynyiatt6l energiAt, azazhull6mokat, f0gg6en, hulfAmforr6sb6l Ha l6st hagyunknyitva,m6s6s m6s leszaz eredm6ny. csakegy nyilAs csak diffrakci6,ha egyszenek6t van nyitva,akkor nincs interferencia, kiohhatjik, mAsheegyeshelyeken van nyilAs nyitva,akkora hullAmok lyekener6sithetikegymist. Az Slb. itbrAnaz az eset l6tszik,ha makEbbenaz roszk6pikus testeket,pl. goly6katengedtinkki egy forrAsb6l.

4,G

GYORGY EGELY

KITORES AJOVoBE
meg az elSnyei, ahol a vikuumenergiAt valamilyen c6lra f6l akarjuk haszn6lni,p6ld6ulenergiaforrAsk6nt, vagy a gravitaci6 tulajdonsAgainak meg6rt6s6hez. A SCHROEDINGER EGYENLET KVANTUMMECHANIKABAN A Ma a kvantummechanika nagyonfontosdsszefUgg6se 0gynevezett az Schroedinger egyenlet, amelyleirja vizsgAlt egy r6szecske val6szin(s6g6nekeloszl6s6t id6 fUggv6ny6ben: az

h h Ax. Ap" > _ - _ 2 4 n a.Planck ism6tmegielenik latjuk, hogy ebbenaz osszefUgg6sben csak hatArozatlansAg hogyez a bizonytalansAg, 6lland6,a h, 66 16tiuk, az altalunk6rz6keltfizik{ban,a a h 6rt6k6t6lftigg. A makroszk6pikus, kdzelitArgyaknAlj6 nagym6retU . , o r6szecske' hogya h 6rt6tes-dermonodg;ft, Pv'terv ke 6s szerepe 6s elhanyagolhat6, meg tudjukhatirozfgy pontosan ni egyszerrea t6rgyak helY6t6s vagy imPulzusit.Elsebess6g6t r6szecske k6pzelhet6lenne term6szetesen is, egy olyan vilAgegYetem ahol j6val nagyobb, esetlegsok nagYlennea h 6rnagyobb sigrenddel testmakroszk6Pikus t6ke, ekkor 6. ABRA
ieink is 6lland6an ugrabugralnaRELA',' anarAnozarurusAcr hak, bizonytalan lenne [e[uk' AT*yAcNAKAvAKrrurrror?"i3lu1t-11fifEhhez termEszetesen egy rendcsor-erreu.AREzcovAKuuMir-errnouAcHrses

.- ay - a2Y a'v) U(x, =1h; Y.z)Y ;t *" i A)+

y lStjuk, hogyez az 6sszefUgg6s r6szecske a megtalAlAsAnakval6szfnfis6ge,m tomege,U potenci6lja a t id6 kdzti kapcsolatot 6s adja meg. EA az dsszefiigg6st, a fizikAnak ami mAramAregy alapkovelett, nem fehet leszArmaztatni, nem lehet mAs egyenletekb6l levezetni. Ez az 6sszefUgg6s axiomatikus, ugyanOgy, Newtonll. t6rvrSnye, az mint azaz F=ftr. ErwinSchroedinger intuitiv utonj6ft rA,hogya rezgS egyenhOr let6hezhasonl6egyenlettel meg lehet adni egy olyan dsszefiigg6st, amib6la r6szecsk6knek nagyon hatArozottan elkUl6nithet6, v6gesenergiaszin$ei alakulnak lgy egy pozitivt6lt6s( atommag ki. korUlkering6 elektron,vagyelel(ronokpontosan kiszAm ithat6,v6gesenergiaszinttel rendelkeznek nemkellspeciAlis 6s kezdeti felt6teleket megadni, renda szerautomatikusan magAr6l" pontos, 6s elk0l6nithet6 sa,,gondoskodik jdt energia6rt6keket A val6sAgban, spektroszk6piiban perszenem ad. a kapunkteljesenug6sf 0ggv6nyszerfi energiaszinte, dlesenelkUl6ntilt ket, hiszena r6szecsk6k mozgAsa, Doppler sebess6ge, effektusamiatt is ezeka s6voksz6thriz6dnak, mindenesetre de felismerhet6k diszka r6t, elkUl6nlbttenergiaszintek. fentiformiban megadott A egyenlethasonlit a rezg6htf,r egyenlet6hez. is elegend6r6gziteni hrir k6t v6Ott a g6t vagy egy lemezperem6t6s utina t6bbf6le6ll6hull6m kialakulhat, melyeket diszk6t energia6ft6kek v6lasztanak egym6st6l. alatt azt Ez el 6rtiUk, hogyalapszinten, amikora rezg6hur csakegyf6l hullAmhossznyi,azaza legm6lyebb hangot adja, akkora legalacsonyabb azenergidja, majdegyre tdbb6s tdbbAll6hull6m kialakulhat is raita, ezekmindfethann6nikusak ugyan,de egyre magasabb energiaszintet ig6nyelnek Ezeka diszkr6t energiaszintek m6dusok vagy csakegyh0r eset6nsz6mfthat6kki viszonylag egyszer0en, csak ekkorigaz az, hogy a hul6s

n' (a'v

gyon k6ts6ges, hogy l6tezhetne-eilyen hAny.ahol egy vlze.n egy i-nyag.Tal6nhaszn6lhatunk olyan hasonlatot, csak enyh6nffi a sz6l6s fodroz6dik fadarabkatvizsg6lunk.-Ha fo[OO-O Ez a a lokddsik fadarabk6t hullamok' felelmegaz a viz, akkoralig-alig amiEr6sviharban, 6rt6k6nek. Plank6lland6 kiasiny elhanyagolhat6an a kor 6isie-vissza nagy sz6lldk6sekkorbdcsoli6k vizet, akkor a 16ez palyfuia sz6mithat6, felelnehezebben szecskeer6senhanykol6dik, eset6nek. vAkuumsug6rzAs megaz igen nagyamplitud6i0 ne .. vilAgot el6s hbgy Lathatiuk-teh6t, a mikroszk6pikus makroszk6pikus mindigmegtal{ljuka h PlanckAllanv6laszt6mark{ns ktilfinbsegekn6l Mondval6banegy univezalisalland6ia. d6 6d6k6t,ez a term6szetnek modelljeit' isr hogy El6s dolga,hogy a kvantummechanika hatn6nkaA vagy a sztochasziikuselektrodinamikamodellieit hasznAliuk.Mint ahol sokkalel6ny6sebvannakhelyzetek, ano-gy t6bbsz6ris emlftettuk, modellieit, a hasznAlhatjukkvantummechanika k6nnyebben benlSokkal lehet velflk v6j6l liidolgozottak, pontos sz6mit6sokat 6s hiszenezek kanakinkabbott mutatkoznirnak elektrodinami gezni.A sztochasztikus

#h*Hiff^.THi'H5tr*?$KEn fl11il";1,#fJ3J39#"J3::: vilAgban egy6ltal6n stabil

4A

GYORGY EGELY

KITORS JOVoBE A
E(x,t) = I Ho .ag^(ag^ exp(ikx) komplex + konjugAlt)

alt6bbsz6rdseib6l, 6s felharm6nikusaib6l eg6szszAmfi l{mhossznak Bois ak6r hull{mhossz, egym6sra szuperponAlva. 6sszea valOCi 6llhat ez felUletekn6l az6rtm6r csak k6zelit6leg sk vagy g6rb0lt nyoluftiabb, lesz igaz. -Schroedinger fogalomrendegyenlet(ha a kvantummechanikai A ha is alapesetben megoldhat6,.de egy gondolliodunk) tdbbf6le szerben akkoregyre a rendszernek sai6t 6rt6keitkellkisz6molni, tdbbelektronos amikor6sszetettmolekuA a bonyolultabb szAmitAs. val6s esetekben, nehezenk6vetheis mAr hka:tkellkisz6mi'tani, szAmft6g6ppel rendkivul azonbana val6saggal Egyszeruesetekben t6 az egyenletmegoldasa. egyenlet a kapunk Schroedinger j6l megdgyez6 6s 'numeri'fui k6p-et eredm6nyeket egyenleh9gY.?z teh6rt megoldAsaval, az a t6ny6nmagAban, nem zavaria,hiszenmegaz tet nemtudjulilevezetni, a felhasznAl6kat bizhat6eredm6nyhezutunk. i ES STABILITASA A RANDOM.ELEKTRODINAMIKA AZ ANYAG az ad N6zztikmost, hogy milyenmegoldast a random-elektrodinamil<a hogy elvi6g-a klaszmAr vAzottuk, Azel6z6lcben anyag stabilit6s6ii. kdrp6lyin,vagyellipszisp6szerintaz atommagk6rUl stkui mechanika mivel.oyo5ul6 energi6tkellenekisugaroznia, ly6n kering6elektronnak ian, 6s igy azatom, azazazanyag nem lehetnestabil.Ez6rt rirozg6sa 6rv6nyehogy t6te[zik f6l a lcuaniummechanikAban, ott mAsszabAlyok azA sek, ez6rt mAsmodelltvAlasztottak. random-elektrodinamik6rban, nemtesszfik ezt energiafigyelembev6tel6n6l a szigoritAst az a nullponti hogy egy olyan rezg6, meg,heiyette- mlnt m6i emlftettUk feltesszUk, a amellyelk6lcs6nhat t6be merfllneka r6szecsk6k, elektromigneses miatt kisuamit a gyorsulAs 6s t6lt6ttr$szbcske, ugyanaAaz energi6t, hullAm96roz,azt f6l is veszi ebbSla teb6l. Ezt a teret kUl6nb6z6 v6letk[l6nb6z6f6zis06s polarizAci6jfi, k[l6nboz6amplitud6iri, Fosszfi, hozza l6tre.Ahogym6r sug6rzAs valtoz6elektromagneses lenszergen hogy a vil{gegyetem6sszes r6szecsk6ie mondtuk,f6lt6telezhetj0k, 6s ennek a kelt6s6ben 6ppenez6rt ennek az energi{naka r6sztvesz itt Term6szetesen mostcsak a modelltelvitzo)ttkimerithetetlen. forr6rsa ezt ismertet6sre, a meg6s nem a telies6s r6szletes sArav6llalkozunk a modellekl@teznekranmeglehettal6lni.KUl6nb6z6 adottirodalomban mind is, Goedecke Boyer[4], Marshall[3]' dom-elektrodinamikaban [5], kell tulajdonsaggalfel run6hiny alapvet6 abban,hogy megegyeznek t6r csakaz elektromos komnazniea a teret. Mosta r6vids6gkedv66rt ponenseit iriuk fel a hely6s az id6 f0ggv6ny6ben.

hr'

Hasonl6kifejez6sifiat6 f6l az elektrom6gneses sug6z6snak a m6gneses komponens6re (r6szletesebben [1] irodalom is, fUggel6k6ben az tal6lhat6meg a lefrAsmagyarul). kellt6telezni,hogynem tetsz6leFol ges frelcuenci6k l6phetnekfel ebben a spektrumban, hanem van egy maximAlis, 0gynevezett,,lev6g6si" f rehyencia, olyanmagasf rek'yencia s ez, amelya term6szeti folyamatoknAl maximAlisan el6fordulhat, okde kal t6telezz0k hogy az elektronm6ret6n5lnividebbhull6mhossz0 fel, elektromAgneses sug6rz6sokmAr nem keletkemeka term6szetben. Hasonl6felt6telt is, szabhatunk amplitud6kra hiszen az tudjuk,hogy tetsz6legesnagysAg0 nem l6phetnek ezeka sug6z6sok amplitud6val f6l lgy teh6t,ha egyt6ltdtttestet,pl. egy elektrontbelemerftUnk ebbe a sugArzAsba, akkorv6ges sebess6gekkel v6ges amplitud6kkal h66s fog rom dimenl6s mozgAst v6geznia r6szecske. Mi a helyzet semlegesr6szecsk6kkel? a Mivela semlegesszecskeK pl. neutron lcvarkokb6lAllnaK is melyekelektromos tolt6sselbfmak ugyan felt6telefi etiUk,hogy ezekaz elektromos, fgy kfviilr6lsemlegesis szecsk6k r6sztvesmek a nullponti sugArzAssalval6 krilcsonhatAsban, de az amplitud6k tomegek tolt6sek a 6s elt66se miatt kisebbek itt bsznek Amennyiben teh6tegy ilyenenergiatengerbe merltiinkegy tcitt6tt16szecsk6t,akkorarra r6szbenelektromos fog hatni,r6szbenegy t6er6 meger6,amia Newtont6ru6nynek megfelel6 t6megszoroa/agyorsulAs tagb6lj6n l6tre,ezen kiv0legy gyorsulAsi valamint visszal6k6 el6, egy er6, ami elektronnAl k6nnyen felirhat6.Az egyenletfgy a k6Altal6ban vetkez6k6ppen ki: n6z

- -orl.X. m+eE(X,t)+ m #

2e2 3mc3

MAs,nividebb formAban f6lszoktAkfmi ezt az egyenletet, [7] irodais a lombanpl. a gyorsulAsi helyetta Lorentzer6 szerepel6saz egyentag letneka rdvidform6jaigy a k6vetkez6: m.X=mtX+F(X)*4,*on,, A t kifejez6s ugyanaz,mint amit az el6z6egyenletben itt mAr lAttunh azaz r,:2ez /3mc3 . Ez elektron eset6nkb. = 10-23mAsodperccel azonos,azazkb.ez az az id6,amikor elektron visszaldk6dik, az mikdzben kisug6rozenergiAt,a kvantummechanikai sz6tArszerint fotont.

50

GYORGY EGELY

KITORES AJOV6BE fUgg6sekb6l ugyanfgymegkapha$uk atomenergiaszintieinek egy alapge{esztettillapotait, mint a mArj6l kidolgozott AllapotAt, kvantummechanikAban. lgaz,hogy a matematikai leirAshoz sz0ks6ges egyenletek bonyolultabb m6donkaphat6k meg,de rem6lhet6, hogyid6velezek is egyszer0s6dnek, mint annakidej6na Maxwell-egyenletek ugyan0gy, (Maxrell ugyanis nema ma mArj6l ismert vektor, vagyintegrSlalakban adta mega klasszikus elektrodinamika 6sszef0gg6seit, hanemkvatemiok, azaz hiperkomplex fgy szAmoksegits6g6vel, nagyonnehezenvolt kezelhet6 az risszefUgg6srendszer, felallitott. tenzorsz6mft6s az amit A megismer6se elte{eszt6setov6bbegyszerfisftette Maxlrellegyen6s a leteket,6s v6rhat6,hogy hasonl6folyamatonfog v6gigmennimaid a sztochaszti kvantu lektrod kus me inamka is.) A sztochaszti elektrodii kus namika ugyanazokat energiaszinteket az adja, mint a m1r megszokott kvantummechanikai eljArisok,de teljesenm6s sz6mftAsi utonjuthatunk eI ugyaneze az eredm6nyekhez. ]dtez Val6szln ha a sztochaszti mo6, kus dell teljesenrosszlenne,nem kaphatn6nk megezeketa j6 eredm6nyeket. Ezena szintenazonbanm6gazt lehetnemondani, hogy nem 6rdegondolkodni, mes a sztochasztikus modellben hiszennem vezet mAs eredm6nyre. is fdl lehethoznia modellelszemben, Azt hogya random elektrodinamikai mez6egy virtuAlis, fizikaival6sAgban a nem l6tez6dolog,hiszennemtapasztaljuk megEtet.A k6vetkez6 fejezetben azonban olyan effektusokr6l lesz sz6, amelyek 6rtelmez6s6hez elengedhetetlen a vAkuumfluKu6ci6k elfogad6sa meg6rt6se. Azonban 6s ezen a szinten is m6r l6tszik,hogyitt a Y fUggv6ny 6rtelmez6se klasszikus a mechanijellemzi. kAb6lszArmazik az energiaszintek legval6szinUbb 6s AllapotAt A matematikai modellneh6zkess6g6t tehat ezen a szintenazzal tudjuk kompenzAlni, posztul6tumhogy 6rtelmetadunkaz eddig axi6mak6nt, k6nt kezeltenergiakvantilAsnak hullAmr6szecskekett6ss6gnek. 6s A sztochasztikus modellben nem lesz kvant6lt energia,csak a ugyanis az legval6szinfibb energiaszintek k0l6nithet6k 6lesen, term6szetesen el 6s a r6szecske hull6m-kett6ss6g csakegy l6tsz6lagos is dolog,ami a fluktu6l6 energiamez6 a r6szeqsk6k 6s kolcs6nhatAsa miattl6p f6l. jelens6geit Ha a mikrofizika tovibb vizsgAljuk, lAtnifogjuk, hogy bizonyoster0leteken mAr 6rdemesebb sztochasztikus a modellbengondolkodni.Az egyikilyen teriilet pl. az atomokspontAn emisszi6ja. Tuda aaz iuk, hogy a gefesztettatom id6velkisugArozza fdlvettenergiAt, a geriesztett 6llapotut6nvisszat6r stabilalap6llapotaba. a t6ny 6na Ez mag6banegy nagyonfontos effektusa term6szetben, teh6t, hogy az egy6ltaf6n a paplr l6tszik,ennekaz effeldusnak k6szdnhet6. ez is Ab-

meriil616leszegy nullpontienergiatengerbe meg,hogymilyen N6zzUk t6meka t6rer6sa Mivelismerjuk gerjesztd setiessege. szecsk6nelia teliesen a s6g6t, vatamintismerjuka r6szecsk6nek tulajdonsagait, pl. a kiszAmfthat6rfszecsk6nek a kiindulva khlszikusfizikaialapokb6l lesz: p6ldak6nt k6vetkez6 a gyorsulAsa. sebess6g A sebess6ge, gI konjugAlt. touo,^,*(-ico ) *D;tau.re-''o +komplex * : B mfi dt bonyolult,dsszetettkifejez6s6s egy6lLatjuk,hogy ez meglehet6sen 6s Tal6na bonyolultsAg, emiatta szeml6letesnemtzeml6leies. talAn a azt, s6g hi6nyamagyaraztratja hogy hossz0ideignem is foglalkoztak 6s ilyen khlszikris fiziki kiterieszt6s6vel picinym6rettaftomAnyokba, az sz6thogy is sejthet6 ebb6laz 6sszefugg6sb6l, igenneh6zvelepontos a lenneezekb6l felt6telekmeg,hogymilyen N6zzUk v6gezni. mit6iokat ami b6f kiindulvaAzazegyenletrendszer, az atommagkdrfilaz elektroleiria. nok mozg6sAt EGYENLET KUS A SZTOCHASZTI SCHROEDINGER hogy kiindulvalevezethet6, felt6telekb6l ismertetett A fent megtargyalt, 6s mozgAsAt, ez a koelelctron fogia lefmi az milyenegyenletrendszer vetkez6lesz: fig,,y, h' a'Y mr,r3r' _+ ( 1 )a h o l a I J"^ y : * * f i'ra t : _ " ay 2 2 2m0r'

l T n amita kvantummechanikahasonlitahhoz, nagyon Ez az 6sszefugg6s ismerUnk, ehhez m6g egy mell6kde egyenletk6nt ban Schroedinger egyenlet,amiaz impulzussz6m0 is 6s felt6tel jArul, eztirjale a hArmas megmaradastadja: *?or = o (3). I* fi Ar valamint kiindulva, fizikAb6l teh6t a klasszikus A fenti 6sszefUgg6sek lezve nesesenergiamez6l6t6tfelt6te egy nuIlponti,f It ktual6,elektromAg gyakorlatilag kvantummechaa sZrmaitathat6kte.Az (1)6sszef0gg6s Am egyenlet, itt m6g egy 0jabbmelSchroedinger megismert nik6ban Ezekbcil osszeaz ez is l6kfelt6tel megmutatkozik, a (3) 6sszefiigg6s.

' Y ( r , t ) = . , / I +e ; ' e

f-

h<o6r2

r(o't

2 ,(2)

52

GYORGY EGELY

KITORES AJOVoBE

5it

elekkerfilci energiaszintre magasabb ha ban az esetben, a geriesztett, akkornem sug{roznA tron nem kerfilnevissia-astabilalap{llapotiba, aTaz ki energiaf6l6sleg6t, nemlennef6ny,ami mellettolvasnilehet.A gerjesza szerint magasabb, 6rtelmez6s szoklsoslcvantummechanikai nincsok,amimiis stabilp{lyAtfoglalel az elektron, tettenergiaszinten vimodell A t6rnieaz alapdllapot{ba. sztochasztikus att visszl kellene az az6rtkerulvissza alapelektron hogya gerjesztett szontazt sugallja, mintegy val6 energiatengerrel k6lcsdnhatAs merta nuilpon1 6llapot6ba, staaz 6s energiaszintr6l, fgyvisszazuhan eleKron magasabb a ,,kldki" energia6llapot6ba' alacsonyabb bilabb, az' mega maikvantummechanikAnak, A7la.ibrAi litott modellfelel kuls6hat6s,pl. utk6z6segy masikelekaz ebbenaz esetbencsakegy vissza l6k6dik sug{rz6shatAsAra vagy kiils6elektromdgneses tronnal, pedig A a az elektron stabilallapotba. random-eletrodinamikaban nem azaz:.? hanem0gymond,,magAt6l", t6rf lukilyenkuls6hatAs, sztiks6ges az elektron alapAllapot6ba. a geriesztett tuici6jimialt is visszakerUlhet arirnyapl. feketetestsugArzAs stimul{ltemisszi6 Rspontan a kivAltott, 6s
Gerieszlett energioszinf o kwnlumelm6lel sze- A fluktu6l6 v6kuumt6r miott o geriesztett enerrinl. Innen nincs-ok o visszol6r6sre,csok ho kill- gioszintr6l k6nnyen kilok6dhet oz eleklron. viszszo o stobilobb potenci6lg6dtirbe' s6 er6 hot ca elekfronro. kols6

fligg a h6m6rs6klett6l a frekvencidt6l. 6s P6ldaul ezer 6 eset6nnagyban KelvinfoknAl 400-szor elekannyia spontin iltmenetmiattvisszaugr6 mint amennyi stimul6lt tronokszAma, a 6tmenetek szAma4 ezer AnghullAmhossznful, T ezer Angstr6m6shull6mhossz eset6n.Hosszabb m6r qsak3O-szoros spontan stimul6lt str6mn6l, azonban a 6s 6Ltmenet jelens6gn6l is, kozti ar6ny.Latjukteh6t,hogyolyanfontosterm6szeti mint a napsugArzAs, milyenl6nyeges szerepevan a spontAn Atmenetnek, a spontAn kisug6rzAsnak. Mivelhossz0ideignem ismert6kfcila filkai l6nyeg6t, ez6ft sokf6len6v alatt ismerik,att6l spontAn Atmenet fUggSen, hogy milyen folyamathozza l6tre a hatast.Ha az atomokat ko vagy mole lAkat em elektromAgneses lcs6nh ku n ho atiassal zziik maganevelumineszencia. llyeemisszi6 sabbenergianiv6ra, akkora spont6n (az vagy nek pl. az elektrolumineszencia, kemolumineszencia utobbival halnAl). a maHa tal6lkozunk biol6gi6ban, soK6levil6git6rovam6l, a a gasabbenergianiv6ra gerjeszt6st val6 sugArz6s elnyel6s6vel 6riUkel, neve fluoreszencia. Amennyiben akkora spontAn energiakisugilnAs a molekul6lar6l metastabil van 6s egy energiaszint m6ga geriesztett alapm6g amikor 6llapotkdzdtt, akkora fluoreszencia akkoris megfigyelhet6, Ez a gerjeszt6 sugirzirst mArbefejezt0k. a jelens6ga fosforeszkalAs. Az atomszerkezet6nek megismer6se lehet6v6 mitettea kisug6rzAs meg6rt6s6t de 0jgondokatis hozott. a t6ny,hogy egy is, Az benl6t6nek kisug6rz6 kil6pegy 0n.foton,amineklineAris momentuma, atomb6l azaz impufzusa van, az6ft okozgondot,mert el6z6leg geriesztettatoma ban ez nemtal6lhat6meg 6s igy az impulzusmegmarad6s s6r0lni elve l6tszott.Ez6rt be kellett vezetniegy olyan teret, ami lehet6s6getad, hogyezt a sug6z6sivisszahatistkezelnitudjuk.1948-ban A. Welton T. javasolta,hogya nullponti fluktu6ci6t tekints6ka spontAn emisszi6okakisug6rz6sk6nt, k6nt,mert ezf.akAr k6nyszeritett is egy emisszi6k6nt f6l lehetfogni. SUGARUSOKKIS,,DOBOZOKBAN" I URe oTvRruTU LEKTRoDINAMKA M-E Mig az eddigiekben vizsgAltuk, hogyszabadt6rbenmihoza l6trea azt most n6zz0kmeg, hogy piciny,atomi m6ret6, lespont6nkisugArzAst, zArt,dobozokban" alakulnak sugArzAsi viszonyok, hogy a hiszenitt a falakon tdrt6n6visszaver6d6s elnyel6d6smiatt meg lehet zavarni a 6s luktuici6jinak m6rt6k6t, eloszl6s6t, szabadt6r v6kuumf egyes f rekvengeomeki megfelel6 ciAkatabszorci6val lehetszfrni, mAsfrekvenci6kat f6l triai kialakitAs eset6n pedig rezonanci6val lehet er6siteni.Az Ureg

stobil 6llond6 energioszinl 6llogos energioszint omely korol ,leng" o rendszer (EIVIIEG A ATOMOKBAN MAGASAB8 KOLD- A GERIESZTETT HATASSAT KULS6. STIMUIALT ESETEN LEZEREK LUKTETEvAKUUMENERGIA juK vtsszAAz EIEKTRoM ArApfuLAporBA"Koz- srABrtlENERGtAsztNTROt s Az A,srABIr ALAPvlsszAKERUL sEMlArr lz EIEKIRoN ENERGIT sucARoz Kl. BEN SZINTRE. 7. ABRA A.) A AToMsrABtLALLepotgavr6 vtsszATBEsE KVANTUMELMELETEs A szrocHAszA GERJEszTETT AHoL A rs FoRDITVA LETREJ6HETK0Lso ELEKTRoNPALYAKON, szERtNTB.).A FoLvAMAT TtKUsM9DELL tS AMIT KOZTI AZ KICSINY ENERGIASZINTEK KULONBSEG, MARA FLUKTUACIo ATTUDADNI. IGEN

EGELYGYORGY

KITORES JOV6BE A
B k0ls6 --* k0ls6 ,be6lltt6" m6gneses 16r

55

leit hatArfeh6te felt6teleit, alakia6s anyagaa vikuumenergiak6rnyezeti energiasfia Ezzel im6dszerrel meg lehetvAltoztatni fluktuAl6 r6gzilti. teh6t a k6bdsspektrumegyesheeloszl6s6t, riii6g6t, frekvenci6iAnak l6tre,mintamivela szabadterm6hozhatunk lyeinm6stipusti eloszl6st A fizikAnak a sz6t firegkvantum-eleKrodiezt izetben tal{lkozhatunk. hogy az ijre' mutatiAk, egy6rtelm@n ismedk6s kis6rletek namikak6nt terekje6s lev6elektromos mAgneses gek nagysAga, alakia,a bennUk 6s az lent6senbefolyAsoliAk atomok abszorci6iAt emisszi$At, azaz amiketaddig befoly6solhatatlehetfgy befoly6solni, olyanfolyamatokat folyamatnak tekintend6 firdkkon6r6kk6adottnak tannak, term6szett6l i sem lehet elhanyagolm6r Ezekn6la folyamatokn6l semmik6nt v61tek. jelent6s6g6t, a sztocitt ni, figyelmenkivUlhagynia vAkuumfluktu6ci6 a nplkiilteliesen6rhetetleneklennpnek fov6ltoz6vAkuum hasaiiusan Vamatok[9]. A 8. 6br6n l5that6,hogyhogyansug6rozki egy atom elektrcm6gne6ltal6banhosszabb,mint az ses hull6mot.A sug6zAs hulldmhossza enn6l most maradiunk kedv66rt a szeml6letess6g a atomnak m6rete6s Uregeset6nninas az arinynAl.A 8la. ibrAn l6tszik,hogy nagym6retU A m6sje6ns6g, mint amit a szabadt6rbenmegszoktunk. 8/b: 6brin az v6olyan faltAvols6got l6tszik,hogymi t6ft6nikakkor,amikorpontosan hull6mhosszoK azoka sugArzAsok, a v6kuumban fasztunk, amieset6n frekvenciAk er6sddnekf6l, amelyekaz atom spontAnemisszi6iautin a Ebbenaz esetben v6kuumt6r szokAsos is egy6bk6nt kisug6z6dnak. 6s m6r megvAhozik, nagyobblesz az energias6riis6g tObOs eloszlAsa megfelel'Ez egy rezoami azonaz o s frekvenciAn, a d faltAvols6gnak hiszenigen kis nem egyszerf kivitelezni, n6ns 6llapot,bar technikailag az ahhoz,hogy legal6bb inkell millimikronokat be6llftani tavolsAgokat, efiektustel66llihassuk ezt frav<irOs tartomAnyban az v6lasztunk, akkorkifaltAvolsigot Ha m6gkisebbjellemz6tiregm6retet, szinteteliesen,melyeketkisug6rozszUfte$0kazokat a frelcvenci6kat, akkorhi6nyzikazagerna az emit6l6 atom.Ha ezekpedighiAnyoznak, jeszt6s, ahhoz,hogy a kiils6p6ly6r6lazals6stabilszintami szfiks6ges maradaz atom.Techni6llapotban le jussonaz elektron,tgygeriesztett kell feladat,hiszenm6g kisebbOregeket el66lkailagez m6g nehezebb igazoltt6nny6 fgy lftani,de ez is sikerilltm6r.Kis6rletileg egy6rtelmfien ilyen elhangoltOregekkel kisug6rzAsa vAlt,hogy az atomok ,,spont6n" m6g azt gondoltaK nagy m6hekbenlelassfttrat6 A szizadfordul6n [91. m6donnem lehet term6szetes semrnilyen hogy ezeketa folyamatokat ma befo$6solni, mArpedigazt is lehet6rteni,hogy a vAkuumfluktuAci6

f6m fol

a.) N6hAnyatom nem minden irAnyban,g6mbszer0ensugiroz, hanem egy adottpolariztci6s ir6rryt6r ban. K0ts6 mrgneses segits6g6vel ezazieny n6h6ny atomnAl j6l be6llithat6.Ha az ftreg m6rete sokkal nagyobb a hull6mhossznAl,nincs elt6r6s a szabad t6rben megfigyelhet6 ielens6ghez k5pest
-------->

Bkuso

b.) Ha az iireg m6rete (a sugrzAs hanyaban)all2 egsz szam0 t0bbsz6r0se,akkor az 0regben azok a hull:rmhegyeh amelyek segitik a kisugarze$. l[enfeler6s6dneka v6kuunrfluKuAci6kb6l kor a gerlesztettatom azonnal visszat6r az alapillapotahoz. Ha viszont a k0ls6 t6rrel a falakkal pirhuzamos irinyban *rllitiukbe a sugarzas( akkor Ogyviselkedik, mintha szabad t5rben bnne.

c.) Ha az 0reg m5rete a sugir:As iriny6ban kisebb mint a sugirz6s f5l hullimhossza, hiinyomifog a stabil pelyara val6 vi*szal6k6shez akkor a v6kuumfluktuAci6b6l szaiks6ges komponens, igy az atom geriestett, instabilAllapolbanmarad. 8. ABFA GATouA. 0REGPEDIG sucAnzAs rtnmrulAsAT, A KtSMERETU REzoNANsoREGsEG[r A,.spoNTAN"

56

GYORGY EGELY

KITORES AJ6V6BE
Foloriz6lhot6 onFgb6l k6sziilt hof6rol6 felOlef. Az gregen kfv0l tetsz6leges hul16mhosszok olokulhofnok ki. Az 0regen belUl csok keresobb hull6mhossz olokul ki. A Casimir effektus elvi l6nyege a v6kuunrenergh siiriis6tt6nek megvahoztatAsa hataro16fel0letekkel. zoYorlolon spektrum

57

hogyanleheter6sftenivagygyengftesegilts6g6vel Uregek 6s rezon6ns ni a spontin sug6rz6sfolyamatAt. is Szfllettekolyan elndleti modellekis, amelyeka radioaktivitAst a makfllcsdnhatAsAval rillapotainak v6kuum6s az atommaggeriesztett (mert nemtudunk l6trehozni gyarazzak, azonbanolyanpicinyuregeket Uregetki tudn6nk megfelel6 m6ret6nek iincs mib6l),ahol az attommag bomlAsfelez6siidei6t alakitani.Ebben az esetbenetvitega radioaktfv vagy le lehetnelassftania lehetre, f6l lehetnegyorsftani, befoly6solni folyamatot. 6rtend6, hiszen att6l Term6szetesen ,,tireg"itt viszonylagosan az atoA vAriuka kisugAzAst. poladzAlhat6 fiigg, hogy milyen irAnyban t6rrel be tudiuk Allftani a kisug6rzAs mofnat,inot kUtsOmAgneses zArt, kocka Teliesenir6ny6t,konnyen lehet a jelens6getmegfigyelnl' ami nem tudunk el6Allftani, ataliri doboA viszont ilyen kis m6retekben folyamatok lei6tsz6d6 lezartdobozban lenne, fgy a teliesen sz0ks6ges lgen i6 tgkr6z6si tulajdons6g6 technikiilag ma m6g et6rhetetlenek. elektrom6ga eseten,ahol iokszor visszaver6dhet kisugArzott Uregek 6s hogy tdbbsz6rmegfordula kisug-Az6s neses sug6rz6s,el6rheti0k, 6s rezonins esetben.Ekkoraz atom az alapAllapota elnyel6sallapota, Uregben {llapota kfizdttoszcill6l,amit csakilyen rezonAns a g-eriesztett ez a tuOunt< el6mi,egy6bk6nt term6szetben a folyamatnem zajlikle. elnyel6s0k6s rezonanhogy a falak megvAltoztathatjAk LAthattuk, K6rd6s, eloszlAsAt. vagy vAkuumfluktuAci6 miatt a nullponti, ciahat6suk A is m6s effektusban megielenik-e? valasz eloszlas hogya megv6ltozott lehet. is az, hogy igen, 6s ez & effektus mAr technikailag has-znos HendrikCasimirholmegalapozAsa az Ennekiz effektusnak elm6leti aki landfizikushoztfiz6t'1ik, a 4o-es 6vek v6g6nmutattaki elvilegezt a is ezt 6vekbensikerUlt kJs6rletileg bizonyftani. az lehet6s6get,6s SQ-es EFFEKTUS A CASIMIR naA legegyszer0bb esetbenk6t v6gtelennagy felUlet0,egymAshoz polariz6lhat6 eset6nkdnnyenbelAthafal gyon f6iet tev6elektromosan s(rfs6ge a k6t fal k6z6tthsebb lesz,mint a t6, hogya vSkuumenergia perszenemcsaksfk falak k6(LAsd9. Abra.)Az effel<tus falakonkfvfil. testek, z6ttjelenikmeg, hanemg6rb0ltfalakn6lis, s6t nemcsakkiteriedt Az han6mpl. egy elektron6s a fal k6z6ttis megjelenik. effektusl6nyege polarAmy6kolAssal, helyi mindig nogya vAkuumenergia eloszlAs6t iu, lehet,azazndvelbefolyAsolni izahtt6 vagya vezet6falaksegfts6g6vel fal A ni, vagy csokkentenia s0r0s6get. polariz6lhat6 az6rt sz0ks6ges,

spekfrum o k6l l6mez kozott

A v6kuunrnergia eloszlAs spektruma a k6t lernez kOzot

A Kfr LEME4 P4sszfv,,ARNyEKoLo' HATAsA MATrA KET LEMEZ Kozorr csoxrEr.ra vAxuuMENERGtA

AcAsrMrR rrr."rr" e"rrlirlil

ouo^ru"sEGrrsEcvEL.

ArLAGos suRusEGE, E?yENlili#:I^t:5ts?,ifflxrili;ffiLvrszour DE NEM RFZoNANCTATELE

mert fgy a falaknil biztosftani tudjukazt,hogyaz elektromos t6rer6ss6g falmentikomponense nulla legyen.L6that6,hogy emiattegy 0reg meg tudja bontaniaz elektrom6gneses fluktuAci6 homogenitAsAt izotr6p s mivoltAt,mivel az Uregenbehil mAs lesz a v6kuumenergia eloszlAsa, mint kfvUl,ez6rt nem marad tdbb6 teljesenhomog6nez a sug6rz6s, mint a falakonkivUl.Ez technikailag ciklus r6szek6nt egy mAr felhaszn6lhat6effektus, ez6rta k6vetkez6 6s r6szben, aT6rtechnol6gia di6h6jban c. tanulm6nyban, valamintaz [l]-ban ezzel r6szletesebben fogis lalkozunk. poladzalhat6, Nemcsak perenrfelt6teleket r6gzi'tett biztosft6 falakkaltudjuk megbontani vAkuumfluktuAci6 a energiasfir(s6gi eloszlAs6nak megbontis6t, hanemgyorsit6ssegits6g6vel Az el6z6kben is. m6r l6thattuk hogy 6lland6sebess6geset6na vAkuumfluktu6ci6 energiasfrUseg-eloszfAsanem fog vAltozni, uu. egymAshoz k6pestegyenletessebess6ggel mozg6megfigyel6k nem fognakelt6r6st6szlelni.(A szok6sos jelens6geket termikusspektrumn6l term6szetesen mAs-mAs 6szlelne( hiszenez a Doppler effektus.) Gyorsul6 mozgAs eset6nazonbanmAsa helyzet6s ilyenkorm6r megvAltozik vAkuumenergiasfirUs6g a eloszl6sa. 86r csak nagyonnagy gyorsul6sokn6l m6rhet6i6l ez a hatAs, de

VAKUUM eyonsuL{s Es

58

GYORGY EGELY

KITORES JOV6BE A

59

Eppenez6rterrdlszint6na T6rtechnom1r technikailag ez is el6rhet5. 6s l6giadi6h6Jban az [1] ad b6vebbt-ZridkoaatAst' -a akkor6gy kellene sztocd;sie iuu=e'OOiglet<et akam6nkfoglalni, hogya kvantummechnika megadni, l6nyeg6t ebldrodinamika hasztikus tdramelyreline6ris ebktrodinamika, sztochasztiliuJ iugiitii n6tkUti torv6ny'Littuk' pl- a szuperpozrc-lq: mint "Ei'.i"iiit6gek 6rv6nyesek, is fizikai egyenleteit klasszikus n"g'ii-r=toi"hu"ztikus'elektiooinamit<a meg lehet fogalmazni,mint a lorantummechanika hasonl6 alakban nami kus u "gy"n f"t"it. Ez6rt aAii attitnaq (. hogy ? sztochaszti elektrodi tizlka, hiszena sztocta.rtalmazo ii'uegUlir egy rejtettparam6tereket hasai-kusmeiO tbreiriekamplitud6itkihagytuka Schroedinger-tipus6 be, szerep6tt6ltik hiszentelieseneleqvenletb6lezeka rejtettvAlioz6k , tdrinekaz egyenletb6l [71. a szAmunkra random a Lathattu(-hogya tecfrnik6ban legfontosabb Ebbenaz esetben, 6s az anyagk6lcs6nhat6sa. elektromAgneseJhez6 vagy .inianogi azt pl. az Uregkvantum-elektrodinamikAban, a Casimir lAthattuk' egyenletn6l kus vaSiya sztoihaszti Schroeding.e.r effektusnSl, megv6ltozik.a sztochasztikus miatt riifO k6tcsdnhat6s ;;-;;fgg.f a' ebszlAs Az anyaggal 6s il2Oui Te-r-arplituOOinak f relcvenci6inal tehAtm6s, 6s ezt a fizikdban dvO vikuumt6rfluktuAci6ja "gy""i,iitoan mez6neknevezziik, azaz,,fel6lt6ztetett' aEiraO"",dressed-field"-nek, 0i rakerulnek mez6re,,r6ruhaz6dnald" szabao r"rtitt rar az eredetileg vagy torzftottmez6 nagyonfontos Ez a,,fei6lt6ztetett", iuf.iOon.igok. a ezelmek feldi6hejban 6s szahrunfria technikAban, a T6rtectrnol6gia felhaszn6l6rsAgaival,. tulajdon uagy ret=vart mez6kneka 6lt6ztetett, ai me aet k. "ui"uii J idgIal'kozi i tetonO ett,azaz megzavart. z6 tuli donsAO zm6nye, a6llapot6nak k6vetke. egy 6s elnyet6s egyens6lyi u r.i*garal _ a Ebbena folyamatban t6r 6llanil6sul. iri ur-iny"g 6s a vamumliOzOit s6gok emiaftkvant6lttulajdon 6s reguahoAa[a az anyagtulaidons6gait a szintl6n,de az anyagis megvAltoztatia t6r tutfiniek el6 a i<ismer6'te-t er5,amianyagn6lk0ltereiertpn et6pt.i casimirtipusg i.;iJ;ileaii, nem l6tezik. m6szetesen -{i nagy r6sze6s a csoport,amit ma a fizikusok a=a tulaidonsag, 6s jeleni6sr6sie nem tart fontosnak nem is ilyenmodel6kmemO[Of< pediglehet6v6 teszika HeisenbergU"n findoiLodik.Ezeka modellek megert6s6t tulajdonsAg az iett f,atarozatlansigirelAci6, anyag-hull6m pl. az tgy' meg6rt6s6t, parad-oxonok vigy fizikai bt ofyuiiiifoiOtiui, Tilt Ezeka paravagy,,Wigler maaskAja', roeding6r neve'iett,,Sch Pu.t3tB"' foglalkozki, itt Oo*o^o[,'hegekisriertet6s6re mostnemt6rUnk reg6ta

tatiAka fizikusokat filoz6fusokat, v6rhat6aneltUnnek 6s de ebben a kiteriesztett, klasszikus tirgyalAsm6dban. llttuk, hogy ezek a jelens6gek atomfizikaszokAsos az m6rettiartom6nyAban milyenalapvet6ek lehetnek technikailag f6lhaszn6lha6s is t6k. Most menjUnk m6g n6hanynagysAgrenddel kisebbm6rettiartomdnyok vilagiba, 6s n6zhk meg, hogyott ad-e valamihasznAlhat6 modeffta v6kuum-anyag k6lcs6nhatAs tanulmAnyozfusa. fogjuk,hogy Latri az Andrej Szaharov 6hal felvetett, m6sok Altaltok6letesitett 6s modell szerinta gravitAci6, m6g m6lyebb s5t, szintenaz inerciais meg6rthet6, feirhat6az anyag a v6kuumt6r 6s kolcs6nhat6s6val. (lgaz,hogy az atomi m6retekben sincsm6g kell6enkidolgozva vAkuum-anyag a k6lcs6nhat6sk6rd6se.) Valahol jAr ez a kutatisi ter0let,minta kvantummecott hanikaaz 1910-es 6vek k6zep6n, amikorn6hAny fontosk6rd6sremAr v6lasztadott,6s modellszintenkezdett elteriedni gondolat, m6g a a 6m lehet6s6geit messzenem hasznAlta K6ts6gtelen, ki. hogy a vAkuum anyag krilcsdnhat6s igaz6nakkorkerUl maid az 6rdekl6d6s k6z6ppontjAba, ha konkr6tmfszaki allolmazAsok sora bizonyiga maid a modell felhasznillhat6sagAt, kikerOlhetetlens6g6t. GRAVITAC|o ANTIGRAVIACIO (A Szaharov modell) Az embedsegt6ft6net6ben els6 kolcs6nhat6s, az amit mindig megtapasztaltak, gravit6ci6s a hatAsvoh,6s nincs olyan embera f6ld6n, aki ne 6rezn6a gravitAci6 hatAsit. Ennekellendret6bbezer6v tett el a kult0rt<irt6nelemben, egy6ltat6n mire f6lfogt6k, hogy a gnavitaci6, mint k<ilcs6nhat6s,l6tezik.Az6ta mfuraz elektrcmos6s er6s k6lcs6nhatAst is megismertUk, gyakorlatilag fdlhasznAlj6k, s6t is egyedUl On.gyenge az krilcs6nhatAs amittechnikailag az, nem nagyonlehethasznositani. Uhra mAr,el6gj6 k6palakuhki mArezenk6lcs6nhatAsok term6szet6r6l, tulajdonsagair6l, a gravitAci6 de m6giskil6gebb6la sorb6l, mindmAig 6s nem k6szUlt elegy olyan egys6ges elm6let,amelyaz 6sszesk6lcs6nhatAstleim6.A gravitaci6 maifonn6i6ban egy klasszikus etm6let,6s a k'vantummechanikAval nehezenegyeztethet6 6ssze. R6g6ta tobbf6le pr6bilkoznak modellef m6r a kutat6k, a gyakorlati s ig6nyeketaz6JtalAnos relativitAselm6lettellehetel6giteni, ki pontoscsillaazaz viszonylag g4szatieredm6nyeket Az 6ltal6nos ad. relativitAselm6letgravit6ci6ta a t6r g6b0letek6ntfria le, azazgeometriz6ljae?.a kdlcsdnhathst. Ezzela jAr, modellel a kdvetkezm6ny hogyantigravitaci6t lehetl6trehozaz nem ni, mert ahhoza t6r g6rbUlet6t azona helyen ki kelleneegyenesiteni,

60

GYORGY EGELY

KITORES AJOVoBE

6l

vagy ellenkezSelQelfig6rb0letrekellenevaltoztatni.Felt0n6,hogy a oz k6' gii;iti"i6 milyen giens; pI' az .elektromirsneses f6!:6Lh3q1]l vonz6-,vagy tasz.ftoerei6t ef6i.troit vizsgilunk 6s azok i*t.-ffi pf, l,..iet er6k sztgti.kus lamoriui ki, akkorazt kapjuk]hogyazele.ktrom6gnegeg' er6 k6ztigravitAci6s 6rt6ke'A -szorakkor6k,minia ket 6iet<tron LU.f 0.6 k6lpl. giaviiaciOm6rt6ke te'natetnanyagolhat6 az elektromdgneses cs6nhatAs -- -Azels6mellett. graugyenge.a hogyvajonmi6rtennyire ez6rlaz, k6rd6s0nk vAA i<ep6it? misi k k6rd6s,amire v6laszt kd tOUUi lcs6nhatasfroz taciO-a ez modelt6taz, hogyvaionmi6rtnem arny6kolhat6 giauitaci6s runr.egt t6bb6-kev6sb6 6s u-nutil, fi"r"n az elektromos a migneseshatAsokat tudiuk. 6rny6kolni tliuUUterd'6s,hogy mi6rtcsak ygnzasAll el5 ezzela k6lcs6nhatAstaszi6llftani hogyel6 lehetne-e a sa,-Ei6gy is tbne66tnent k6rd6st, hatastt6 jellegfigravit6ci6s *'Md lehetelj6llftaniagravigirbUf.erOe", nogya gyorsit6ssalmi6rt 6s a es mi a kapcsolat gravit6l6 a tehehasont6kOlcson[Lt6J{ taciOn6z k6z6tt. tetlent6meg --VeiEit"ihnikaitag hohogy mesters6gesen k6rd6s, a legfontosabb ja a k6lcs6nhatAsl, vagy aTazmegszUntetni, qv"n 6hehe manipdiatni tenni. taszitoiellegUv6 6-ppen az' alapul6, a k6rd6iekreaz eddigi,fSlega geometrizAl6son Ezeke modelleknem tudtakv6naimaf relativiiAselm6lJtet *i-altaanos is t"J "d;i. *a azonbana gravitaci6t ugyfogjukf6l,.mintaz 3nyaggs akkor e7e\rea k6rk6tcs6nhatis6nikegyik k6vet[6zm6hy6t, ilakutl; vApontosan sz6mithat6 kvantitativ, JeJ"ir" nemcsakrvititativ, ha-nem val6hogy a gravitaci6 is is laszokat kaphatuni.rcis6rlett"l bizonyfthat6, ezek magy.ar6zhat6, i iiq ag6i a v6kuumk6lcs6nhitrasak6nt ;;ti"g kell kdlcs6nhat6sk6nt leimi. Ha pedig a gravit6ci6 sietnt-nem onai-rO a.,,nagyegygsi; akkor m6r megteremtettuk nem 6nAll6k6lcs6nhatas, I fi umiuktuAci6 gyelembev6tel6ve tgni ib#. E= ii egyesit6J6gy' k a vSrku -ei.for 6s a mechanika, kvantummechanika a a klilszikus ."-gt"n"iO s frhat6le' egys6gesmodellel graiitaciO egy viszonylag ---nE.diu-iirertef 'ma-r Jlyan-modelek, amelyek 1 gravitlci6t nem otyane6k6nt,amelyaateletg{ f6l, hogy irjat b, hanem uon.o"eiotent l6p 6s annak kdvetkezt6ben f6l, hogya t6eqy nyom6er6 a oravitaci6 6s a k6t t6megk6zti t6rbenez a,,valail;;ii'J;tffir<orh4c'vatamit, egym6sfel6 mi']iev6sUelesz sfirfi,emiatta k6t tdmeg6sszenyom6di( viszmintsziz 6vesmultratekintenek t6bb el. mozdul Ezeka modellek

sza, de el6szor AndrejSzaharov k6tdtteosszeeA az egyszer0mo[10] delft a v6kuumfluktu6ci6 az anyagkdlcs6nhatAsiival, 6s majd Harold Puthoff dolgozta r6szletesebben. ki [11] A Szaharov-modell alapjAn gravitAci6 Casimir vagyAltalAnoa a er6, sitott Van-der Vaalser6 kiterjeszt6sek6nt foghatof6l. Mig ai uregkvantum-elektrodinamik6ban, a Casimir vagy er6n6ll6ttuk, hogya hat6sa fal anyag6nakelektronh6ja a vAkuumenergia 6s kozti k6lcsdnhatasra vezethet6vissza6s az atommagnak nem sok k6zevolt a hatAshoz, igy a Szaharov modelln6l els6sorban atommagban r6szecsk6k, az prolevd tonok6s neutronok, azaznukleonok a v6kuumenergia 6s k6lcsdnhatAsa a fontosa rdvidebb hull6mhosszak miatt.Mig a casimireffektusnilfont99 vgft az treg fal6nakmin6s6ge, azaz rellexi6s k6pess6ge, gravitAa ci6nAl a rdvidhullAmhosszak nem6rdekes, kizadlaga nukez miatt ott leonoksz6ma6s s6r6s6ge ami meghatArozza vAkuummal az, a val6 kolcs6nhatast.Szaharov-modellmeg heurisztikus A f6lig ugyan, putde hoff k6s6bbszigorfbb megfogalmazasban igazoltaszaharovfelt6teis lez6s6nek helyess6g6t. Szaharov szerinta gravitAci6s 6lland6a f6nysebess6gt6l, valaminta vikuumenergia spekrum6rnak legfels6hatarat6l, azaz az 0n. crlo levigAsi frekvenciit6lfUgg: c' ,1 fF ,t ,n ln - l0-" ". ; ahol oo ^l,fj=., "

Jr,rdr,r

IIftG

f-6tha$uk, hogy az a kritikuscookorfrekvencia, az,,elv6gAsi frekvencia" ameddigtart a spektrum(ameddig egyAltalAn 6rtelme van ilyenfrekvenci6kr6fbesz6lni), azaz tgenr6vidhulhmhossz, igen magasfrekvencia, kb. 10-3s A matematikai cm: r6szleteket most nem ismertetiUk, itt azok Puthotrcikk6ben[11] megtalilhat6k. inkabbmostcsak egy kvatitativ ttt indoklAst adunk,hogy a v6rkuum-modell alapjin mi6rtilyeni gravit6ci6, mi6rtelt66ek a tulajdonsAgai, pl. az elektromAgnesess6gnek. mint MIERTGYENGE GRAV|TACO? A A Szaharov-Puthoff modellszerinta vikuumfluktuAci6k spektrumAnak magasabb frelovenciAj0 r6szeil6pnekk6lcs6nhatAsba anyagotalkot6 az nukleonokkal, a gravit6ci6sk6lcsdnhatAs 6s m6rt6ke,er6ss6ge att6l fUgg,hogy mennyire tudj6kezeka r6szecsk6k elnyelni, befognivagy sz6mi a vakuumfluktuaci6 speKrumanak a nagyfrekvenciAi ezt r6sz6i. Mivelcsaka magasabb frekvenciaj0, kisebbhullamhossz0 elektrom6rg-

62

EGELY GYORGY

KITORESAJOVOBE

k6pesaz igenkis m6retfinukleonokkalk6lcsdnhatasba nesessug6.zAs nem (amiaz eleKronh6it6lfUgg) min6s6ge l6pni,ez6ftaz Ureg falAnak az6rt igazdnfontos. Ezen modellszednt k6t test k6z6tt a gravitAci6 gyeng6bblesz, fluktuAci6ia alakul ki, mert k6zdtttrka v6kuumenergia Min6l frekvenciatartom6nyokban. t6bb nukleon legal6bbis magasabb a falait, annAlgyena alkotjateh6t ezeknekaz ,,0regekneK' leAmy6kol6 sUr0s6ge, g6bb leszk6z6tt0k v6kuumfluktuAci6 a vAkuumenergia 6s a 6bred. emiatta k6t fal kdzdttnyom6er6 lAtvesznekr6sztebbenaz,,itmy6kol6sban", Mivefcsaka nukleonok juk, hogyez a tal igencsak,,lyukacsos", nem zArtok6letesen. Ez aaz pl. m6rismutatja, hogymi6rtolyangy6ngeez a kolcsdnhatas az elektrovagy az migneseshezk6pest,hiszenahhoz,hogyjobbanzfurlon Ureg, (azaznagyt6megeket), vagy felhalmozni nagyonsok nukleontkellene k6zelrakni ezeketa nukleonokat azaz igen sfir0n kelleneegymAshoz Ez teljesUlis pl. a ,Jekete igen nagysUr0s6gek szUks6gesek. a feft6tel k6lcsdnhat6s er6ss6gem6r 6sszelyukalC'eset6n, ott a gravitAci6s 6s m6ft et6 az elektromignesessel. azt Mig a Casimirer6n6lvagyaz 0reglcvantum-elektrodinamikaban viszonylag hosszabb hullAmhossz0 lAttuk, hogyott a nullpontispektrum k6nyezt r6sze6rdekesa jelens6gekben, ez6rttechnikailag viszonylag A beAllftas6val. vagygy6ngiteni falakt6vols6g6nak a nyUvolt er6sfteni, gravitAci6 el66llfeset6nm6r nemtudunkolyan picinym6retfi0regeket 6ri0nkela gyakorlatban. tani, hogyrezonanciahatAsokat NEMARNYEKOLHATOGRAVffACO? A MIERT elektromos6s m6gneAz elektromos a m6gneses 6my6kol6sa t6r 6s eset6nnincsa grasesenpoladzAlhat6 anyagokkal t6rt6nik GravitAci6 polariz6lhat6 A vitaci6szAmAra anyag.Mi6rtnincs? vikuummodellegymagasabbfrelorenszerfi feleletetad erre: mivela vAkuumfluktu6ci6k az ci6j0 r6szefelel6s a gravitaci66ft, pedig a szok6sosanyagainkkal K6hatAs igy sem Amy6kolhat6. nem 6my6kolhat6, magaa gravitAci6s lehet6sdbbieksorAnazonbanmajdl6tnifogjuk,hogyelvi 6s gyakorlati kihaszn6lvaazJ., a gravitAci6 hogy manipul6l6s6ra, s6g van a gravitAci6 jelleg6ttekintveelektromAgneses sug6rzis. MIERT AD CSAKVONZOER6T A GRAVTITACO? k6lcs6nhat6sa mindig Tapasztalatb6l tudjuk,hogyk6tt6meggravitAci6s (Ha csakvonz6er6t eredm6nyez. taszftois lehehe, azm6r r6genkikeA mindenesetre azt rUltvolnaa F6ldt6megvonz6sab6l.) v6kuummodell

a v6lasztadja, hogy a vikuum 6s az atommagokban nukleonok levrii kolcs6nhatasAnAl nem a gyakorlatban alakithat6k olyanUregek, ki ahol a vAkuumenergia eloszlAsa bents(r(bb lenne,mint kiv0l.Nem kizdrt, g6mbh6jak hogy neutronokb6l g6mb6k, 6116 olyan ureget segits6g6vel is kialakithatn6nk, belUl,a magasabb ahol frekvencidk spektrum6ban nagyobb s(r6s6g,minta g6mbh6jon kfvul,6s igy taszft6 a tipus0gravitAci6keletkeme, technikailag azonban ma m6gmegoldhatatlan. ez 1TASSAL IERT LEHETGRAV GYORS M ITAC I? IOT EL6ALLfTAN Egy nagyon fontosk6rd6s, hogya gyorsitas segitmilyenk6lcs6nhat6s s6g6vel el6" Ebb5l hatisb6tmArlAtszik, a hogya tehe,,6llit gravitAci6t? tetlens6gnek a gravit6rci6nak 6s k6zds t6r6t keltfakadnia. hogy Latszik, a gravitAl6 tdmeg6s a tehetetlen tomeg azonos mechanizmus r6v6n, azonosk6lcs6nhat6s r6v6nm(k6dik.Mivetez egynagyonfontos r6sz, ehheza k5s6bbiekben visszat6runk. LEHET-E MANIPUI.ALN GRAVITACIOT? IA Ez a k6rd6saz antigravit6ci6 lehet6s6g6t feszegeti.A vikuum anyag kdlcsdnhat6s modell alapjAn lehetsejteni,hogyad6diklehet6s6g azt a gravitAci6 megvAltoztatasAra, ugyan0gy, rnint amikoraz atomok sponmegtudtukvAltoztatni helyi v6rkuumfluktuAci6 tAnemisszi6jAt a spektruminak megzavarAs6val. Ugyanezt feladatot kell tehAtmegval6sitani a valamilyen m6don: k6t t6megk6ztiUregbbn a meg kellvaltoztatni v6a kuumenergia lehet6leg magasabb speKruminakeloszlAsAt, frekvena ci6kkomy6k6n. Ekkor k6tt6megaz addigit6l a er6vel vonzzaegyelt6r6 gondolkozva, mAst,vagya vikuummodellben kivUlr6lmAs nyomis fog hatni az Uregre, k6lcs6nhatAsban ami a gravitaci6s r6sztvev6k6t test gravitAci5 koz<itt van.A 11.6br6nlAtszik elvi befolyAsolAsdrnak lehetcis6ge.A 11/a.itbrAn felv6zoltuk, hogyegy Uregben, melyetk6t gravital6 fal hatArol, milyen lesza vAkuumenergia spektruma milyen trregen 6s az kivUl.Htszik, hogyaz Uregen belUl nagy frekvenciAk a k6my6k6nkisebb lesza vikuum energias0rUs6ge, az 0regen mint kivUl, egyfalta ez nyom6er6t Ebb6la modellb6l k6vetkezik eredm6nyez. teh6t, ha azt az akarjuk,hogya k6tt6meg nemgravitAllon, egymAs azaz ne igyekezzen fel6,akkoraz Uregben spektrumot kell m6dosftani a 0gy t6rtechnol6giai eszkdzdkkel, hogybent is 6s az Uregen legyena v6kukiv0l is azonos umenergia ha speKruma, pedigigazi,,antigravitAci6t" el6rni, szeretnenk akkor0gy kellm6dositani Uregen az belUlispektrumot, hogyannak,kUldnosen nagyfrekvenciAk a k6rny6k6n, energias0r6s6ge az magasabb

G4
o spektrum mester36gesen tulr6lt6fi

GYORGY EGELY

KITORESJOVoBE A

65

llH5il

zovodolon

[;*il
ll::"i;x.l
'"'. ll'-%x I

P(o)

speklrum

ll';.slr
llfi$l

[{fi;l

loszlt6 er6 6led o k6i ,Sol"koztttt rr- AeRn "HlANYzo" e ueHsrdsEoe vAKUuMSPEKTRUM ELvl ME6/ALOSfTASANAKAz..ANrlGRAvlrAclo' MODSZERRELVALTOZ.TATJUK AKTfV IGYEGY #iE!'ifridlii;E'i. NESZCNEX LEARi.ffEKOLT ELoSZLASAT' rtrreaz unleeeNevAruuu sperrRUMANAK

leoven,mintazUregenkiv0l,ez6rtqkfgravital6t6meg'amelyafalakat egymast6l'. ;6ti;; "6b *'-n igyekszikettAvolodni .. esvi letr k ets6s

lfllii ff.X'f, targynak alakO fegyUftel,hogyegygdmb tArgy a'f6ldk6z6tti ; ;6tn adro .6s t"gua,.oi.:ini ;il szereh6nk k' is i' kell vakuu#ierdii-sper,tnimat eltorzftanEddig tudtu tev6 Uregben ielleg0' r,lrgili takrttlrrnua"io e-letciomagneses ez'rlterm6szetesen
,tireg"

ld as r Etszi i b. ran ki"iJi,ni,ili meso

elektrom6rgneses k6lcs6nhat6rs segfts6g6vel lehet a vAkuumenergia spektrum6t megvAltoztatni. littuk, hogya k6b6svdkuumspektrum a 6s Planckspektrum,,Atj6.rhat6", a sugArz6s r6szea kob6sv6kumert egy umspektrumba, r6szea termikus mAs spektrumba megy.Az Altalunk mesters6gesen l6trehozott sugArzAs spektrumdnilis fUgga jel alag6t6l 6s az elektromAgneses sugArzAs diszperzi6jat6l, milyena v6kuhogy umspektrumba val6 ,,behatolAs". Mivel ink6bb a magasfrekvenciAjri spektrumba behatolni azt technikailag kell 6s kdzvetlenUl nem tudjuk el66llftani, ez6rtigennagyamplitud6j0 meredek 6s lefutiis0 elektrom6rgnesesjeleketkellel6Allitanunk, ezekdiszpezi6ja meft rev6nm6g elfogadhat6amplitud6j0 nagy frekvenciij0jeleket kaphatunk.Ezzel a 6s m6dszenelelvilegmeg lehetsztintetni gravitAci6s egy test 6s a a er6t kornyezet6ben gravitAl6 lev6 (s6t t6megkoz<itt, tal6naz inerci6tis cs6kkentenilehet). perszecsakakkorkapunk, az tiregben AntigravitAci6t ha a vAkuumspektruma olyan lesz, hogy a nagyobbfrekvenciAkndl nagyobbenergias(rfs6get 6llitunkel6 Uregben, az 0regenkiv0l. az mint Term6szetesen technikailag nem k<inny0 el66llftani eseileg t6bb az tizezer,vagyt6bb sz6.::ezer voltosfeszUlts6get, melykell6ennagy frekvenci6s6s meredeklefutAs0, technikailag de nem lehetetlen. AfUggel6kbenene talAlunk megval6sutt p6ld6t.Kfs6rletileg egy tehAtmegval6sithat6a gravitAci6, elvilegaz inerciabefolyAsol6sa Er6sebbgras6t is. vitaci6skdlcsonhatAst viszontnem lehet ezel a m6dszerrel el6id6zni. Mostegy olyantechnikai megoldAst szeretr6nkismertetni, igennvAalatosan,amelyetJohn Searlangolkonstrukt6r dolgozott az 5o-60-as ki 6vekben.A Searl-f6le szerkezet v6zlataa 13. AbrAn elvi lAtszik,a legegyszer0bb lt6sben.ltt egy nagyobb, ki6p tengelyi r6nyban mAgnesezett
l6gyvos
m69nesrudok

lest m51rs6gs L '.,---t--Vz /fA\\

t(((

rstrehor6 -+ftPer6 ir6nYo

m6gnesgy0rO Noqvfrekvenci6s n6gyszogiel. melynek felhormJ.iktsoi m69 nogyobb frekvenci6l odnok' 'lov o termikui- 6s i6kuumspektrum kdz6il koPcsolot iiihet l6tre'

induktiv tekercs
Aforg6magnesek e9!4r6lud1 gaeretorkent mokOdnek, m6g i6 s ezeki6,,belmydnak,a \6kuumspektrumba. 13,ABRA A SEAFL-FELE ELEKTRo-MAGNEToGRAV|rAo|OS szEnKurr ALAPELRENDEESE. MELY sztxRAKIS0LSEKKEL ALLITJA A NAGyFREKvENctAs EL6 MEREDEK FALoFEsz0LTsEcLEFurAsoKAT.

12.ABFIA
AVAKUuMsPEKTRUM,'FELToLTESNEK'EGYIKTEGHNIKAILEHFTOSEGE:NAGYFREKVENCIAS A REszE MIA:n KtS e;eu irrnenozlsAveL. olszpEFzlfuA EGY (EKKoR eLerrnor"roilEn NAGyFESZuLrseau REszr Esa HrANfrzo FELroLrl n/|rerr roRVeNv arr'r?" ^"1^irirri.rirtnuuAsa suGARZASt FEL' EKKoR "ANrlGRAvrAcld'LeP rur-ror-rr' rueu erARov entrooniirn"r6rr]vaeY

66

GYORGY EGELY

KITORES AJOVoBE
LT=

67

egy n6hadthaladnak U fut, mAgnesr0d amelyek gyfrf korUltobb kisebb m6gneseskor.A z6lAgyvas szirai k6zdtt6s ilyenkorzArodikegy iiak0 induk6nagyfeszUlts6g helyezett szolenoidban idej6n l6Lgyvasra r6d6s a fel haszn6rlt Searl.Ezeka nagyfesztilts6lodik,melyetszikrAkkelt6s6re jelek,melyek l6nyelefutas0 eleKromos gU,nagyamplitud6j0, meredek nagyfreka geUenszikr6k,elvileg megadhattAk szirmunkrakedvezci, t66s a venciAs teret, 6s igy enneka szerkezetnek gravitAl6 tehetetlen megolHozzi kelltenni,hogyez a szerkezeti megeis lecsdkkenhetett. ismert6s m6r6sieredm6nyek, dis csak t6red6kesen iegyz6kdnyvek, hogy Az rendelkez6sre. is l6nyeges, nem vagycikkekform6j6ban Allnak csak fizikaihatisok kOzUl a ez a fent v6zoltmechanizmus sz6baj6het6 generitorgy1r[e m6g,,egyp6lus0" hiszena forg6mAgnesek az egyik, az 6s k6ntis viselkedik, ez magyarLzaazt,hogya szerkezet elinditis energiaig6nyeltovAbb szerint,azaznem v6lika feltal6l6 utan6nj6r6v6 (MAstipus0elektrograutAn. meghaladAsa egy befektet6st kUszdbszint leszsz6.) b6vebben a kis6rletek eredm6nyeir6lf0ggel6kben vit6ci6s KAPCSOI.ATA ES A VAKUUM NZ INERCIA segitmirtdbbszorsz6 esettan6l,hogya v6kuummodell Azel6z6elben azaz az inerciafizikai a s6g6velmeg tudjuk magyar6,ani tehetetlenseg, az csakdefiniAljuk er5 6s a mechanikAban ugyanis A alapjait. klasszikus fizikaimade azerzazinerciAt, m6lyebb gyorsufAs a fogalmAval t6meget, mint ugyan0gy, pl. az gyarAzatottomegokak6nt nemtudunkmegadni, a sincsle(rt6r elefdromos tolt6s,vagyazelektromos oka6s fizikaiiellege egym6sOgy AvAkuum az inercia hozhat6 6s va,m6lyebben 6rtelmezve. egyfajsorAna vAkuum hogyfelt6telezzUk,gyorsul6s a sal kapcsolatba, a lev6 tdmegatommagjAban r6szecsk6ire, fejt ta ellenillAst ki a gyorsitott polarizAlhat6 pedig6sszetett r6szecskek6nt, A nukleonokra. nukleonokat partonoknak nefogjuk t6l, ez az, amit az irodalomban r6szecskek6nt fizikailag 6rtelmezhetcikis bevezet6s6vel A a veznek. partonok kvarkok er6 A gyorsftasellen hat6,az azt akadfulyozo (azaz az inercia)igy a vissza.Egyr6szt gyorsitotttest elStt6s k6t alapvet6en okra vezethet6 m6sr6szt a spektruma, eloszl6sa, megvAltodk vAkuumenergia a mdgdtt mis m6donfogjAk sz6mi gyorsit6Ls azaza partonok a sor5.n nukleonok, tesEz azaz mAslesz a disszip6ci6. csak gyorsitott a vikuumenergiAt, vagytehevagyreakci6er6, amit inerci6lis tekn6ll6pf6l, ez az ellener1, (a A 6sszefUgg6s r6szleteerSneknevezUnk. Davies-Unruh tetlens6gi alapi6nlisd [1]) szerinta gyorsitott a sebb levezet6s6t vAkuummodell s megv6ltozik k6vetkez6lesz'. eloszlAsa a testekn6l v6kuumenergia

ha Znck ahol az ,,a"a gyorsulAs 6rt6ke,6s At a lltsz6lagosh6m6rs6kletv6ttoa zAs.A vAkuum megvAhozott sfriis6g6nekeloszlAsa gyorsitotttestek pediga k6vetkez6 lesz: ,,szemsz6g6b6l" tn p(o):*[,.(*-)'][+. (2ncot\ ,L "ry[-u J -' hatAsit a'14.6brAnlitiuk. TudEnnekaz 6sszef0gg6snek gravitdci6s a juk, hogya vAkuumenergia az eloszlisanem 6rz6keny 6llandosebesA tehit, hogy egy 6ls6gre,azaz lorenla invadAns. 141a. Abr6nlAtszik land6sebess6ggel halad6test el6tt6s mdgdttis azonosa vikuumenergias6rUs6g lAtszik, hogymegvAltodk a helyez A14lb.6bran eloszldsa. zet akkor,ha a gyorsulis mArnagyobb, mint nulla,ekkora test ,,aztlAtja', hogy el6tte,,s0riibb" vAkuum, mint m6g6fre,azazegyfajta er6t kell a kifejtenia gyorsulAs olyan, 6rdek6ben ez a hatAsmegjelen6s6ben s mint a gravitaci6. Az6rt nem kul6nbdzik tehdt elvilegaz inerciaa gravijelens6gevonos vezethet6 vissza, fizikaialapokra tAci6t6l, mertmindk6t kdlcs6nhatAs6ra. az anyagnaka vAkuummalval6 A BemhardHaisch, AlfonsoRueda6s HaroldPuthoff szerintkidolgozott modell[11] a t6meg, aniz az inercia,az anyag6s a vAkuumk6lcscinhat6sin6l 0ifaitaer6 k6vetkezm6nye, a Loren?er6h6zhaami egy az sonlfthat6, er6senfUgga vAkuum energiadisszipici6jAt6l, anyag6s t6meg a ktivetban, a gyorsitas sorAn.Ebbena modellben inerci5rlis az kez6k6ppen fftat6 f6t: _,' =c4(fr,r-) ' van, egy6szt a dissziEbben a modellben teh6t k6t fontosparam6ter pAci6, (Abraham-Lorentz t6nyez6),mAsr6szt a kdtikus az csillapft6si kdrfrekvencia, |,,
t'={* , kritikus vagy levAgAsik6rfrekvencia,ami f6l6tt mAr a vAkuumspelctrumban rezg6st nem talAlunk. A modell rszletesebb ismertet6s6t6l itt most

G8

GYORGY EGELY x>0

AJOV6BE KITORES

69

\nA/1,
1n "'lt) *=0
v

\JVfu
o.) egyenleiessebess6g eselE, o t6rgy el5tt r6s miigiitt ozonos o speklrum

tt? N
o v6kuum m6gnses fluktu6ci6i

I L

",.L.on-

,* o v6kugmenergio speldrumo

Plro) =

hr.o3

\-N
>0
o spektrumo t6rgy miig6tt o k6l speklrum eh6r6se oz inercioeredm6nyezi. er6 megielen6srSl o spektrum o t6rgy el6ti b.) v6ltoz6 sebess6g0,gyorsul6t6rgy mozg6so o v6kuumbon
14.ABRA Az ALAPJAN. ALLAND6 KAPCSoLAT Az ERTELMEESE ANYAG-VAKUUM Az ATEHETFTLENSEG, |NERC|A ATARGY EREZ TARGY AzoNos ENERGIASOROSEGELoSZLASTAVAKUUMSPEKTRUMBAN sEBEssEGO INERCIAKNT vlszoNT MARNEM.Ez A HATAS EL6TTEs MocOTT,vALTozOsEBEssEcESETEN ERTELMEzHFT6. EGYFAJTA..I.tYoMAsK0LoNBSEcKEITr'

a (A eltekintUnk. [11]-banaz 6rdekl6d6kmegtalAlj6k sz0ks6ges levezet6seket.) Ez a modell is azt tAmasAia al6, hogy az inercia, az anyagnak a vfikuummal val6 kdlcsdnhatAsakdvetkezt6benl6p t6l, aaz a vikuuma befolyAsolja testek inerci6j6tis. Ezen energias(rUs6g helyi eloszlAsa modell szerint, ha k6t egymAssalgravitAci6s k6lcsdnhatasban lev6 test

mint a raituk (aholmAslesza virkuumenergia eloszlAsa, kciztiUregben akkoraz mAs megegytestnek inerci6jAt, az m6rjUk kivUli t6rben) tAvoli ki, kivUl. Ezzelaztmondtuk hogya testekinerciAia lesz,mintaz Uregen Ez fUgga kdrUldttUk tdmegek lev6 elrendez6s6t6l. nemm6s,mintaz 0n. ki, Mach-elvamelyetL. Emst Macfrosztrik fizikusdolgozott 6s Berketekintve A ley elk6pzel6seire tAmaszkodott. Macht6rv6nyterm6szet6t t6tel. megfogalmazott A MachinkAbb filoz6fiai mint matematikailag elv, ertelmezhetet5s tulajdons6gai elv szerintegytestgeometriai inerciAlis fizikaimozgas6rol 6s a leneka teljesen Ures t6rben, ilyenkor r6szecske mozgitsAt univeraz Ezekszerint Eszecske egy nem6rdemes besz6lni. t6r 6s zum teljesanyageloszlAsa befoly6solja nemaz abszol0t tulajdon6s a kellfelfogni. Mach-elv A szerint gravitAci6 az inerciaegys6gak6nt (Ez egy6bk6nt nagyban befolyisolta mAssal ekvivalens. az elk6pzel6s n6zeteitis.) kialakul6s6Lt, Einstein az 6ttal6nosrelativitAselm6let hogya az v6rkuummodellb6lk6vetkezik, Az eddigiek sorAnhaszn6lt is tudiuk, r6szben0gy, hogy a test testek tehetetlens6g6t befoly6solni l6tre,vagypedigOgyis bekdrUl,,gravit6ci6s Casimir Uregekef'hozunk egy folyisolhatiukmesters6gesen test inerciAjit,hogyaz el6bb v6zolt atAs segits696mAg nel uk m6dsze megv6ltoztatj elektro neses kdlcs6nh freklehet6leg magasabb a vel a test kdrUli v6kuumenergiaspel<trumit, bizonyim6g Az venci6kkdmy6k6n. ut6bbilehetSs6gre nincskis6rleti mArvan. t6k, 6m az el6bbire megvAltoztathat6, A kis6rletibizonyft6k, azazhogya testekinerci6ja vAltoztatiuk, 1970-dsNap-Holdaz ha a gravitAl6 testek elrendez6s6t Allen[13] azt m6rEnrrin Saxl6s Mildred F6ldegyiittalliskorkeletkezett. megv6ttozik torzi6sing6egy egyiltt6llAskor te ki, hogya Nap-Hold-F6ld j6l A 6s nak a leng6sideje. testektehetetlens6g6t azokvAltozAsait m6ringin az inerciav6lm6rhetS torzi6s ing6n. hetjUk torzi6s Sokkaljobban ingAn6l vagyfizikaiing6n.(A matematikai tozAsa,mint a matematikai j6n kdlcsdnhatAsa szdmitisba,a fizicsaka testekgravitaci6s ugyanis mig mir kai ingAnAlaz inercia a gravitAci6 egy0ttszerepel, a torzi6s 6s ercititt ing6n6flozAr6lag testek inerciija szAmit,hiszena visszat6rit6 a ereje adja, 6s nem a huzalnaka tozi6s visszat6rit6 egy megfeszftett Az gravit6ci6s mintpl. a matematikai, fizikaiingAnAl.) inerciavagy er6, eszk6z, v6ltozAs kim6r6s6re tehAtval6ban atorzi6singaa legide6lisabb Saxl6s Allen[13].A 15. Abr6n ezt 6s akarva-akaratlanul vetteig6nybe A AbrAnlAtt6rt6nta m6r6s. 151a. l6tszik,hogymilyenelrendez6sben ingaa Hold6s a Nap a torzi6s egyUttAll6snAl szik,hogya Nap-Hold-Fdld lAtszik, amikorazinga a fel6 esett,mig a 15/b.Abr6n olyanhelyzet egy

7A
oHig" v6kuum oz uregoen kis inercio, kis leng6si id5. Soxl-ingo kis6rletek helye

EGELY GYORGY
sOrObb v6kuum,itt nincs 6rny6kolvo, nogyobbinercio, nogyobb leng6s )d6.

KIORES AJOV6BE

7l

t
l5lo.l Az egyrrfl6l6s kzdete, komd6lutdn

" r

lY

-r- t o kering6sitengelyhezkozel t ;1 ".-"rarft"to-eli6r6s oz -.. egy0fr6ll6sn6l

Hold!r/
,/ -t/ A Hold ezenoz oldolon nem sokol zovor

l5/b.) a egyotel6s kozepe

o |o l9
c o

29.5

{ot

W
l o i l t 2 l 2 3 4
hell id6 (6ro| \ge, d6lden 15/c.)egyBttAlAs

29.5

15.ABRA KISERLFT BosroNBAN) HATASA ToRzt6s tHoAne.(SAXL EGY A NAp-FoLDHoLoEGyot-rALLAs KIHAT lNERclAERTeKERF Az sURosEcvALTozAsA AVAKUUM Az EcrEsrEK Kozn '0REG'-BEN ER6 vAlrozAsevlszotlT NEM A lcy AToRzr6s rNca ueHcEsroae vALToztK. GRAVlrAclos vALTozAsAT. A BEFoLyAsoLJA ToRzOs |NGALENGeS|DEJENEK

voft.Sajnos csakigenduruakvaoldalon Holddal6sa Nappal6tellenes hiszensenki nem ez litativbizonyftAs6t a Mach-elvnek a kfs6rlet, adja eloszlAsa F6ld-Nap a ki, szAmolta hogy milyenlesz a v6kuumenergia hogy energiaelcsakannyitfelt6telezUnk, ez egy egyszer0 ,,0regben", term6szeennekaz Oregnek fog sincsenek oszl6st adni.Semmik5ppen Abban az esetvilAgAban. tesen 6les hatarai0gy, mint a mikrom6retek m6g egy test kerUl(azaza Hold),a helyzetm6g ben, ha az Uregbe lesz, 6s a Casimirer6k liregkvantum-elektrodinamikai komplikdltabb intuitivalaponnem lehet megbetudjuk,hogy pusztAn szAmitAsaib6l (A c. di6h6jban fogilyenkor energiaeloszlist. T6rtechnol6gia az csUlni hat6rfel0lettel de lalkozunk majdr6szletesebbenkul6nb6z6, egyszer0 a elh a vAkuumenergia nagyobb ullAmhosszaknAl rendel kez6Uregekben esetbenm6g semmilyen de oszlAs6val, a gravitAci6s-tehetetlens6gi nemAllrendelkez6sUnkre.) szAmitAs azaz tudjuk, a eredm6nyek fontosak, Mostels6sorban kvalitatfv a k6zelebb volt hogyamikor F6ldazonoldal6n a torzi6singa,amelyhez a vott az esett a Hold6s a Nap, akkor rdvidebb a leng6sid6 alaphelyzetkiv0l tartozkodott. hez k6,pest, azaz amikoraz inga a Nap-F6ldUregen kelltekinteni azt mondjuk, 6s alapesetnek EAaz ut6bbi esetetkelltehAt vAkuum eset6t.Haaz hogynagyj6b6lez esetadjamega zavartalan az hogy ,,hiakkorazt mondhatn6nk, inga befordul Nap-F6ld a ,,Uregbe", gabb"leszazUregben vAkuumenergia tehatcsdkkena teseloszlasa; a lesznek leng6sid6K val6banezt is 6s a tek inerci6ja, emiattrdvidebbek a7a:z egy0ttAll6s, az a Ezt tapasztaljuk. megzavarja Hold megjelen6se ki. alakulnak Az ilyen bonyolutt eredm6nyek ciklikus 6s el6g bonyolult, kvalitativeredhasonl6egyszerU, esetre m6r nemtudunkaz el6z6hilz Rueda,Puthoff 6s a m6nytadni, mindenesetre Mach-elvet a Haisch, BAr m6donigazolja a megfigyelEs. az inga leng6sez modelltkvalitativ viltozott, azonban messzea m6ez m6rt6ket ideje kb. egylizezreleknyi tapasztalt6k Alland6an 6s r6sipontossAgon belUlvan, 176venkeresztUl a fenti anom6li6t. lehetne adni konkr6t kis6rletibizonyft6kAt Tov6bbi, mostm6r nagyon tArgyalt haazel6z6ekben a v6kuum6s az inerciakozti6sszef0gg6snek, g6sidei6t zsg6Inin k. vi rre ravitAci6s m6dsze I egytorzi6singa len elektrog ltt tehAtaz lenne, A 16. 6brAnlitszik a javasoltelrendezds. a feladat potencinagyfrekvenciAs nagyfesz0lts6gU, hogya torzi6singafelUlet6re meg,hogya leng6sid6, az inerciafUggami 6lt vigyCInkf6l vizsgA$uk 6s v6nye,hogyanfog v6ltozni.Az elvi seitEsaz, hogyaz inerciavAltoztatjelalak 6s frelcvencia fesz0lts6g, hat6 lesz, m6ghozzA alkalmazoft az

72

EGELY GYORGY

KITORES JOVoBE A
nagy rendszAm0 teljesenionizAlt atommag egym6sbal6v6s6vel, akkor ezeka r6szecsk6k,,ki emelhet5lC'a is vAkuumb6l.) Diracv6rkuum A l6te kis6rletileg igazolt6s elfogadott (r6szleteket is l6sd t1]). Ugy gondoln6nk,hogyezzelszintele is z6rhatnAnk minket m6rettartomAa 6rdekl6 nyokban vAkuum a tulaidons6gainak ismertet6s6t. lgaz,hogy az elemi r6szecsk6k m6ret-6s energiatartomAnyAbannagyonfontos szerepe is van a v6kuumnak, azonban m6g ez technikailag hossz0 ideignemt0nik 6rdekesnek, ez6rtezzelnemfoglalkozunk. A figyelmes felt(nhetett eddigis, hogya v6mAr olvas6nak azonban kuum leirAs6rn6l csak transzlAci6s tulajdonsAgokkal foglalkoztunk, 6s nem t6r6dtUnk rot6ci6s A klasszikus mechanik6b6l a tulajdonsAgokkal. pedigtudjuk,hogynemcsak egyenes vonal0mozgis l6tezik, az hanem a forg6mozg6s Jogosteh6taz a k6rd6s, is. hogyvannak-e v6kuuma nak rotAci6s,,6rv6ny" k-e tulajdons6gai, talAlun olyanjelens6geket, amejelens6geken lyekazt mutatj6k, hogyaz eddigfelsorolt kiv0l,m6g mAs fontos, a forg6ssalkapcsolatos is effektusok megfigyelhet6ek. Val6ban vannakkfs6rleti megfigyel6sek, amelyekazt tAmasztjhk hogy a v6alA, kuumbanfontoslehet a rotAci6, forg6s leirAsais, 6s ez nem kizAr6lag az egyenes vonal0 mozgAsAltalAnositAsa, hanem rot6ci6hozk6t6tt, alapvet6en, tulajdonsAgok 0j mutatkoznak meg itt. A VAKUUMRoTAcpJA - SPINTER Az 1920-as6vekbenaz elektronok6s az atomok mozg6s6nakvizsgAlatakorkideillt, hogy az eleKronoknak,,spinje" van, azaz ,Iorogis naK'.lgenneh6z enneka spinnek meg6rt6se, a elk6pzel6se, hiszenha a klasszikus modellmellettmaradunkakkorf6nysebess6gn6l nagyobb kerUleti sebess6g ad6dikaz elektroneset6n,ha pedig,,tdh6sfelh6k6nt' kezeli0Kakkorm6g nehezebb fizikai6ftelmettulajdonittani ennek a forg6snak.Mindenesetre lAtszott m6uekkor is, hogy a par6nyim6retekbi-

leng6sid5

I roplosyfesztilrscso indul6si leng16sid5, egys6g bekopcsol6so t6pegys6g n6lk0l

HELYENI, rEReE naevreszulrsEcoELEKTRoMAeNESES KELL NAGYFREKVENo|As. yALtoztx, elzoNvftFtat6. axroR AzoKsAclosszEF0ccEs s na a lerueEsto6

Az "r"r.^.EJi"1Tl".r*o"o*A. JAVA'LATrNE*",o

EGy roRzostNGAr

is vAltoztat6s6val t6rer6ss6g Val6szfn hogym6gneses 6, fUggv6ny6ben. megoldAsAn6ltal6n hatAst, a Searlk6rgyfir6s s el6 lehetAllftani.vonos jAtszik. ez is szerepet VAKUUM VAKUUM.ROTACPS TRANSZI.ACoS el6g Az eddigieksoran a v6kuum6s az anyag kdlcs6nhat6s6val soK A tudtukelv6gezni. klasszikus nem ismertjelens6glefrAsat m6lyebben (gy nyilik pl. az atomfizika felhasznAlva elvi lehet6s6g fizika m6dszereit jelens6geinek 6s az leirAs6ra de AtmehetUnk gravitAci6 inercia6rtelis, ter0let6retartoz6ierelativitAselm6let mez6s6re lgy pl. az 6ttal6nos is. lens6gekegyseges alapokrahozhat6k a mikrofizikaiielens6gekkel, miatta fizikanem tudottmegbirmodellek id6iga kUl6nb6z6 amellyel keletkez6srit ehUn66s lel rtuAli r6szecsk6lC' s model a,,vi k6zni.A v6kuum igazoltielens6getis, tudjuk,azaz azt a kis6rletileg s6t is magyar6zni be amelyneksegits6g6vel lehet lAtni,hogy a vikuumfluktuici6k miatt 6s mint pl. elektronok por6vid id6reelemir6szecsk6k, keletkezhetnek pl. tudunkkialaki'kani, kt nagyt6rer6ss6get is. zitronok (Ha elegend6en

pRoroNoK urKOzEsE 17/A)poLARtzALT

GYORGY EGELY gyorsit6k A van is rodalm6rbanjelent6s6ge a forgAsnak. nagyenergiAjtlt gondoltak, hogy az 6ri6senergiAk idei6n0gy 6s bevezet6se tesztel6se ami azapicinyenergia, a r6szecsk6k mAr birodalmAban elhanyagolhat6 viszont0gyt6nik, hogy pontaz elforgis6b6l szlrmazik.A m6r6sekb6l lehetegyforg6sienergiais meghatAroz6ja bnkez6jeigaz.Az a kicsiny pedig forgAsban energia rejlS a (AltalAban itk6z6snek), egyjelens6gnek Allen Kirsch[14] v6gzettel6sz6r az ciik tOredeke dsszenergi6nak. Protonok kider0lt. egy6rtelmUen aholeza jelens6g olyanvizsgAlatokat, forgAstengely6t vizsgAlta 0gy, hogya protonok kozti utk6z6s6t egymAs ellenkez6k de 6llftanipArhuzamosan, 0gy is, hogyegymAssal OetuOta az MAr azaz a polariz6ci6. 6nmagAban is fegyenek forg6stengelyek, a fontosa forg6stent6ltottr6szecsk6n6l hogy k6t elektromosan erdekes, ir6nymilyen hogynem6rdekes, gelyekiranya, hiszenazt gondolnAnk, k6pest. milyen egymdshoz vagya forg6sitengely banforognak, elektrodinamikA6s Az elektrosztatik6ban, egyAltalina klasszikus 6s ban a forg6s leljesen hiAnyzik a tolt6sekforg6 mgzg6sa0gymond nagy energiAn)azt mutattAk, nem szAmit.Am a m6r6sek(ktilOndsen a Ha a hogy nem szimmetrikus sz6r6d6rs. az egyikprotontnekildkjUk protonnak, akmutat6forg6rssalrendelkez6 malif, vele azonosirAnyba energiam6rt6k6t6l titkdz6si hogy a fubrfun, az Atadott kor aztlAtjuk 171b. ink6bbcsakjobbra,m6s Bizonyos energiAkon ir6nya. f0gga sz6r6dAs
1.86

KITORES AJOV6BE

75

,f>

energia

17.ABRA ENERGIfuATOL IRANYA FOGG BEJOVoRESZECSKE A LTTKOZESENEK A PoLARZALTPRoTONOK T6BBSEGE. A RAZoDIK RESZECSKEK HOL HOLJOBBRA, BALRA FUGGVENYEBEN ENNEK vAL6szfNUMEGNYILVANULASA. A,sPtNTER"EGYIK Ez A HATAS

6s inkibb csak balrasz6r6dnak r6szecsk6k, ez a szlma energiAkon jelenlegi hogy itt a l-atszik, metrias6rt6s nem indokolhat6 tud6sunkkal. forg6snak kit0ntetett, fontos szerepevan, l6tszik,hogy a forgAs bArenn6la szimmetmennyire energiAvalis de m6gismeghatAroz6 kis bir, rias6rt6sn6l. a EzazelleKus azonbannem 0j 6s nemcsak picinym6retekbirodalegy oroszkutat6,M. P. Miskin mArakorl6toz6dik. szAzadfordul6 A tAjAn jelens6get 6szre.A 18. abgyenge vett egy 6rdekes, meglehet6sen de fUgkis rAn lAthat6m6don,egy v6kony platinaszAlra csillAmkorongot gesztettf6l egy lez6fiat6 Uvegb0riban. vette 6szre,hogy ez a csilAzt is, lAmkorong kdzel6ben, pl. ak4<or ha l6ng de elfordulbizonyos tArgyak ak6r 1-2 m6terest669 a korongt6l is. volsAgban EleinteMiskinm6r6seit t6ved6snekv6lt6k, de Miskin nagyon sokszor,gondosanmegishogy m6teltea m6r6st,6s kiderUlt, nagyonfo.nelfordulAs a megfigyelt mutat. Ertos szab6lyszer6s6geket dekes, hogy f6lmAgnesezetttArgyak, ezen kivUl napf6ny hatAs6nak kitett tArgyak,pl. fadarabokis eA a kifejtik a csillAmkorongra gyenge,de detektilhat6hatast. nemkortArsai Miskineredm6nyeit igen6rtett6k,ez6ftmunkAjagyakorlatilagfeled6sbemer0lt. 1950-ben azlAn a Kazanyi Egyetemen egy ingaleng6sein6l 18. ABRA rend kiv0l 6rz6keny ul'a dtfigyelt6k meg,hogy azinga A MISKIN KfSERIET ALAPELVE:A GSILLAMLEMP ELFoRDUL, I.IAMELLE,.FELAKflVALT, TARGYAKAT leng6si 6s forg6sisikiamegv6ttozi( HELYSONK g A XISERIST E,,SPIN TER' EGY ha tArgyakathelyeznekmell6, de MAS|K vAL6szlN0 MEGNYTLVANULASA akkoris, ha a Nap 6s a Hold egy6k mutat.(Gyakorlatilag m6shozk6pestbizonyos szab6lyos elrendez6st jutottrak, mint amit mAra torzi6s inga ugyanarn a kis6rletieredm6nyre mfik6d6sesorAnlAttunk.) m6r6st,0gy,hogy finom 1982-ben a tov6bbfinomftottAkMiskin-f6le p6kfon6fra er6sltettek, ezt az elren6s h6romsz6g alak0csillAmlemezt lev6 zAftek.Az Uvegb0r6ban hiromsz6galakti csildez6stUvegb0rAba pl. ha almAttettek mell6mlemezelfordult, 616 tArgyat, egy eg6szs6ges

76

EGELY GYORGY

AJOV6BE K|TORES

77

(A rohadtgyum6lcs6kn6l. e, oe nem mutatottreakci6taz elfonnyadt, is megism6telte-) m6rseket magyarterm6szetb0vAr egy dolgoka t6rgyak is J-merel-etnek az l6that6,hogybizonyos Ezekn6l fogemiatta m6r6sekkel spinj6t okozzitk,6sf6lt6telezt6k effordul6s6t, t6r 6s m6gneses gravitaci6s elektromos, lalkoz6kutat6k,hogy nemcsak forgat6t6r, spint6r. Lattuk,hogyatorfurcsa l6tezik,hanemvalamilyen tulajdons6gai 6s valahogya v6kuumtranszlAci6s rot6rci6s zi6s ingAn6l nemcsak egytrttlebnnek me!, azaz a vikuumban felt6teleztret6en i un iig triisztdO Ostulajdon gal bir6 hat{sokattal6l k, hanem olyanokats, 0j vagy a forg6targyakna.k tulajdonforg6srab(maktargyakat, amelyek is szor6rsAtvalamiilyenhajetennek meg.Aforg6protonokfurcsa sagai m6tAslal-meg lehetn! tahn magyariani,de ehhezmindenk6ppen kdvetelimeg, lyebbreke-il6snunk. Ez egy 6iabb feh6r folt vizsgAlatat egy ahalazanyag6s a f6ny kolcs6nhatAsAnak eddigm6g nem vizsgAh Az megn6znUnk. els6 eredm6nyekitt az kbll-tUzetesebben terUlet6t vizsg6tudomanyos am vissza, a konkr6t 6vekelej6renyrllnak 1900-as ekkor meg. A vizsg6latok 30-as6veibenkezd6d6tt lat csak szdaaduhk monopolusl, magn9s99 kis6rletileg hogy el6 lehetAllitani azt mutattak, hianyzik,hiszenaz elekrigymond ami a klasszikusGbktrodinamik6b6l csak elektromos nem szerepelmAgneses, egyenleteiben trodinamika szenteljUk. teliesfeiezetetenneka k6rd6snek A monop6lus. liovetkezS a is mutatj6k vikuum 6s az anyag m6g Term6szetesen m6s anom6li6k a k6lcsdnhatasAn6lforg6mozg6sfontossig6t.

A MAGNESES MONOPOLUS

Az elektrodinamikAban folt a mAgneses feh6r monop6lus k6rd6se. Sokanmegegyemek kellene, tdbbmintk6tezer, fciabban,hogyl6teznie s leg elm6leti, szUletett m6gneses monop6lus kapcikk tulajdonsigaival monop6csolatban. Evek6ta folynak kis6rletek mAgneses sikertelen a lus megtal6l6s6ra term6szetben. Atapasdalataz,hogyha egy Alland6 a mignest kett6v6gunk, akkormindig kapunk,azazdicsakpoluspArokat p6lusokat Elvileg hossz0sigtilehetez a tudunkel56llftani. tetsz6leges lehet egym6st6laz 6szaki dip6lus, azaz t6bb kilom6teres tAvolsAgra meg a d6lip6lus, csak6sszekdtve, mindigpontosan lAtszik, hogy de 6s hogyantartolk a d6li. Ez6rtAltalinosan az 6szakip6lushoz elterjedtaz a n6zet,hogyegyp6lus0 m6gnesl, nem azazmonop6lust lehetel66llftani. A mAgneses irt monop6lusokr6l cikkek sokas6ga [1]f6legk6t indokot lennem6gneses monop6lus emlit,ami miattszUks6ges l6te. Egyr6szt az elektrodinamika lenne,aTaznemlenn6nek akkorszimmetrikus ,,lyuj<at' az egyenletekben. egyenletek (Az teljes rendszere T6rtechnol5a gia di6h6jban tanulm6ny f0ggel6k6ben meg,valamint c. talAlhat6 ennek a tanulminynaka fUggel6k6ben.) A m6gneses monop6lus elm6letil6t6t leg P.A. M. Diracalapoztameg,aki kimutatta, hogyl6tezni kellenemAgnesesmonop6lusnak, hiszenigy pl. 6rthet6v6 vAlna, hogyaz elektron mi6rt csak kis csomagocskAkban, kvantumokban l6tezik, mi6rt nem 6s folytonosa t6lt6seloszlAsa. eddigt6rgyaltsztochasztikus Az elektrodinamikais v6gesnek, azazkvantAltnak tekintiaz eleKron t6lt6s6t, eb6s ben a tekintetben nem kUl6nbdlka kvantummechanika felt6telez6seiis t6f. A kis6rletitapasztalat azt mutatja,hogy val6bankvantAlt elekaz tron 6s egySltalinaz elektromos vagy m6s eletolt6s,legyenaz proton, mi r6szecsk6kformAjAban elm6leti kis6rleti is.Az 6s vizsgAl6d6s igazolta, hogynukleonok belsej6ben egyharmados tolt6siielel<tromos t6lt6sis l6tezhet,az tehAt,amit mi megtapasztalunk, a term6szetben nem a az legkisebb elektromos tolt6s. Gondban vagyunk azonban, amikoraz elektromos t6lt6s6s 6lta.l6ban a t6lt6seknek valami m6lyebbmagyarAzatAt kellenemegadni. A m(szaki6letben ezzelnemis t6r6dnek, kifejezetten a praktikus csak tulajdonsAgokkalfoglalkoznak. Az elektron t6lt6s6t elektromos az t6rrel6s

7A

EGELYGYORGY

KITORES AJOV6BE

79

er6veldefinialjik. Ez a definici6azonbanugyanfgy, az ott keletkezett megerteami-szerint nem adja meg a fizikaialapot, mint a t6megn6l, mi is okozzaa t6lt6st,mi6rt van pozitiv6s negativt6tt6s. n6nk, hogy tolt6s(6stal6n az miszerint elektromos Olyannei6tef l6trak napvil6got, szokt6lt6snek eredetg,ezt topol6giai t6lt6s is) geomelriai a magneses valahogytigy viselkedik, tak nevezni.Ez alatt azt ertiUf,hogy a t6lt6s Ha mint a csavarasegy szalagon. veszunkegy hosszu,ak6r.vegtelen vagyennekt6bbsz6r6es-aa 18ofol6an megforditiuk, hosszuszalagot keletkezhogy spiral alakfi ,,csavarodtsoK' s6benis, azt-tapasztaljuk, mindig pr6b6liukfgy csavargatni, nek. Ha a v6gtelenhosszuszalagot Ezaltala szalagmegfesziil,6s ha elenkeletkezik. k6tfajtacsava-rodas a eredeti,simaallapotaba._EzmecgediuKakkorfjra visszacsavarodik amikor nagybnhasonlitpl. az 0n. pArket6smechanizmusAra, Faniznrus egyszerre. pozitiv6s negativelektronkeletkezik egyszerg,naiv monop6lus Az els6 6brAn lAtsziktehit a mAgneses eddignem tudtaknagyt6monop6lust Mivelilyen kul6nall6 6brazol6sa.

dip6lus AthaladAsa utAn a hurokban nem folyik Aram

monop6lus athalad6sautAn a hurokban eram folyik

1/c.) rNpuKct6ZARTvEzFrO HURoKBAN: A DEFTN[ct6 Ez EGYERTELMo.

ft!'megkiiz6ppont p6ly6io

;!*
4\

ff:?I';ffirr$ +j1 i6nnek'

/l\
^+> B homog6n

"%?.*il:rir
befet6mennek'

E\

{E

R-^-l \4#e I

YE

,F\,
A migneses monop6lus 3 dimenzi6s A magneses dip6lust6meg koz6ppontja gorbuft p6lyin, de egy sikban mozog kippalAst ment6n mozog egy elektromos az elektromos monop6luster6ben. t6lt6s er6ter6ben. 1/D.)MozGAs ELEKTRoMoS iroNop6lusHoz KEpEsr:

TRANYA szERlNr:Az MoNos MoNoP6LUsoKTASZITJAK, 1/A.) ER6VoNALAK' voNzAK EGYMAST. AZELTEROK Az,,ERdvoNAt'AK' HoMALYos,FLRB/VET6, MERT E A oEFlNfct6 ELEGGE GYENGE. EGYMAST HAT6 DPoLUSOKIS TASZfTHATJAK DEFINIALTAK. EGYMASRA AZ HOMALYOSAN

AMAcNEsEs rororo'i fll"FrsEcEs DEFlNrcrol

megnester

s*

*@+B homog6nm6gnct6rben dip5lusviselked6se homog6nm6gnsl6rben visalked6se monop6lus

i/8.) V|SELKEpEs MAcNESES TERBEN: A UPOLUS nOUOCEtt MAGNESESTERBEN ELFORDUL, MAGNESES TERBEN ELMOZDUL-A MoNOP6LUS MINDIG ELMOZDUL, DE NEM FORDUL EL. TNHOMOGEN Fz A DEHNfc|6 sEM KoRREKT, DE A GYAKoRLATBAN MAR HASZNALHAT6, A,,P6LUsoK' TAVOLSAGA VALTOZTATHAT6.

megben el66llftani, elterjedt azan6zet,hogynincsis. Val6jibana gondok mAr itt kezd6dnek, hiszenaz AltalAnosan n6zetszerinta eltededt m6gneses indukci6vonalak elevemegszakithatatlanok, mindigzArIgdr(a b6k, 6ppen ez6rtnem lehet mignesesmonop6lust el6Allftani tank<inyvekben 6ltalAban af6 indoka mAgneses ez monop6lus l6t6nekelindokliis utasit6s6ra).Ezaz hibAs. lAthat6 azonban Ugyanis a2. itbrfun iramelrendez6s eset6n, amikoregyegyenes koralak0vezet6kegy6s mAsramer6leges, olyanlesza mAgneses er6l6reloszlAsa, ahol ugyan indukci6 v6gtelenb6lered a v6gtelenbe a mAgneses a 6s megy,de nem 26ft,azaznemigaz,hogya m6gneses indukci6vonalaknak mindigz6rtnak kell lennie. Diracm6gisabb6la fett6telb6l indultki, hogy az induk-

80

GYORGY EGELY

KITORES AJOV6BE

8l

zArtak,6sigy jutottel a ci6vonalak rola elnevezettmodellhez,ami a 3. 6br6n litszik. Ez az 0gYnevezett Dirac monoP6lusval6iAban egy btijtatott diP6lus, ahol az fi6s 6szaki d6lip6lusegYv6konY, zika szhmltra6szrevehetetleneffektusokat ProdukAl6 szAlk6nt Ez az6rt megtal6lhat6. a modell egy hossz0,v6konYszolenoidot nagY t6telezfel, amibenv6gtelen a m6gnesesfluxus. Ez viszont 2. ABRA v6gtelen nagy energiasfirG6get A vEzETOESETEN MEROLEGES KETEGYMASRA fdl, t6telezne 6s ennek6rtelmez6Nei, TER,,EROvoNALAT zARrax, a(n MAcNEsEs is megval6sltAsa AVEGTELENBEN se 6s gyakorlati ES NINcsKEDETUK VEGUK, TARTANAK. ES EREDNEK AVEGTELENBE Diracm6gisebbdla felk6ts6ges. ami le t6telb6lvezette a modellj6t, t6la hasonl6an m6gneses t6lt6shez f6l, azt t6telezi hogyaz elektromos t6lt6smagneses f6l. Ennek a legkisebb t6s elemit6lt6sek56l6pfthet6 ez vessztik, t6lt6s6rt6k6tegynek nek az 6rt6kepedig,ha az elektromos akkora,mintaz elemi t6lt6s kb.7Q-szer magneses kb. 70, a4azazele-mi t6lt6s: elektromos

A DiracAhallevezetett osszeftigg6s mutatja,hogyez a nagy tcilazt t6s igennagyer6kkel 6sszepl.egy6szaki6s d6limonop6lust, tart ez6rt nagyenergi6k befektet6s6vel lehehecsaka monop6luspArt el6Allitani. Ez6rtamikoramesters6ges el66llft6sr6l sz6,mindig volt egy-egy0j, nagyobb teljesitn6ny( gyorsft6inditt6s6nAl kipr6biltAk,hogy az elektromos pArkelt6shez hasonl6an l6trejdncmignesesp6lus-monop6lus 16kepAr. Amk a felt6te szecs lezettreakci6 amelye k, kbenelem r6szecs i k6k pr6b6ftak el66llftani,viszonylag 6sszeritkdztet6s6vel monop6lusokat eovszer(ek: p+p=p+p+g+g e +e =g+g; Afenti elemir6szecske-Utk<iztet6sekb6l azonbansohanemsikerOlt monop6lusokat el6Allitani, majda k6s6bbiek hogy az6rt, mert sor6n lAtjuk, a monop6lusok el6AllftasAhoz bizonyos tov6bbifelt6teleknek m6g meg kell lenniUk, melyek mai gyorsit6kban teljesifret6k a nem KUl6nb6z6 becsl6sek sz0lettek mAgneses a monop6lus, mint 16szecsketulajdonsAgaira. Megpr6beltak megbecsUlni mSgnesesmoa nop6lus csatolisi 6lland6j6t, l6sokb6l, azonosmegfonto mint az elektron csatolisi 6lland6jit.Mivelaz eleldron t6lt6se,a f6nysebess6g a fi is6s rrert, az cr" csatolAsi Alland6 elektronra: az
o. =; e t l =; (nincs dimenzi6ia)

= c Q = n e - ;=n ' s + + " " + n : 6 8 , 5 n

A mAgneses monop6lusn6l kiszAmihat6 az 6rl6k.Ez azonbanaz is ez k6pesta nagy egys6gnyi elektronhoz t6lt6s miatt6ri6si6rt6kread6diK mintegyk6t nagysAgrenddel nagyobb, mint az elektron eset6n: o^- = { = 3 4 . 2 5 h c Ez az At6.k azt mutatja,hogy az ilyen monop6lus venne ,,er6sebben" rOsA. elektromAgneses az krilcs6nhatisban, mint az elektron. lsmert, hogy az elektrodinamika nemadj6k mega r6szecsk6k egyenletei elemi t6lt6s6t6s t6meg6tsem. Mivelkis6rletileg lehetett ki m6mi az elektronnak a sugarAt, ez6ftabb6l a felt6telez6sb6l kiindulva, hogytal6n ekkora lesz a mAgneses monop6lus is, sugara elvilegki lehehe sz6molni a monop6lus t6meg6t Ehhez m6gneses mM is. a t6ltr5s Dirac-f61e 6rt6k6b6l kiindulva kdnnyen eljuthatunk:
g2

3. ABRA A DtR/\c ALTALJAvAsoLT MoNoPOLUSPAR KEPE. E Az ELRENDEZS EGY ALcAzoTT otpdLus.

f"=

-rM = -gffivc-

fr"C'

=^,.4--47oom" flr,,r
e-

a2

GYORGY EGELY

KITORES AJOVoBE

a3

l-atjuk,hogyezaz6sszefUgg6sazelektrontdmeg6nlsokkalnagyobb tiszezt nem tekinthetjgk elm6letileg aJna, am semmik5[pen fomeg'et BAr sokszor szerepel ez az f6itev6snek. i"u"ei"r"n megalapozott i kel m6gi9l6gb6lkapottnak I tekinten ci ;s:sziufiAs kUt6nbbz6 kkekben, ilyentipus0becsl6st' vonatkoz6 tomeg6re a monof6lus l6t6b6l monop6lus 6s Julianschwinger az elektrom-os mAgneses_ [2] fbton t6meg6neknull6rnak btezneK akkor a vejette e rra miriOrdden hogy ha l6tezik 6gy is meg lehetforditani, teiilJnnie. EA az 6rvel6st a t6mege..vanfotonnak' hJfy nullanyugalmi 6s tudjuk, elektron, fcvintaft sor6nm6r ilonop6lusnikis. Az eddigiek magneses kelll6teznie akkor fogalom,6s a sztochaszAtilk, nogyrug. a folon bte is egy k6rd6ses erre nincsis szUks6g a fogalomra' titus "f"diodinimikAban MEGHATAROZASA TOLTdSENEK A MONOPOLUS milyen ami esetet, segitmeg6rteni, egyszeru mostegy nagyon N6zzunk meghatirozt6lt6snagys6gAt m6gneses r"gtonioiaiot a]ipiaiiehetl esetet vizsg6liuk, k6pest.AA az egyszerU iOlt6sfrez ni-iz ete1tromos t6lt6svalamelektromos kgzeJi!.egy uriLo, egy rogzitettmonop6lushoz l6that6m6don az eleldronegy Ekkora 4. 6br6n ilyen v s6'Oesleggel.

k0pp6lyAtfog leirni. Abb6lindulunk hogyez esetben teljes0lazimki, is pulzus 6s impulzusnyomat6k megmaradAsdnak feltetele, term6szetesen az dsszimpulzus nemcsak mechanikai, hanem elektromos a imaz pulzusnyomat6kra egyUtt 6rtend6.B6Lr 6116 egy elektromos 6116 6s m6rg. nesestolt6skdzdttnincsel6hatis, ha barmelyik0k megmozdul, Loa renE-er6k miatt miiu kolcsdnhatAs fel k6zottUk. felt6telezztik, l6p Ha hogy itt is 6rv6nyes impulzusmegmarad6rs, az egyesegyenlet az akkor adja meg a rendszer teljesimpulzusnyomat6k6t, J-veljeldlUnk: amit
J=J,.,.,"4r.+J.lektromos

A mechanikus impulzusnyomat6k szokdsszerint tdtt6s a tomeg6nek 6s sebess6g6nek, valaminta mozg6srAdiusz6nak szorzata, eleka az pediga Poynting tromosimpulzusnyomat6k veKor 6s a r6diuszszorzata, amit a (2) 6sszefUgg6s meg: ad
J-""h =

r"xm".dr :;l , J"r.kt, dt

--

r x (E x B)d3r

(2).

Azt is f6l kellt6telezn0nk, hogy a ponttolt6sek k6rula t6rer6ss6ga tevolsdg reciprok6nak n6gyzet6vel ar6nyos,azaz tgy gondoljuk,hogy a monop6lus k6rUl azonosjellegU is lesza m6gneses eloszl6sa, t6r mint az elektromos t6lt6sk6rUl.Ezt a felt6teltadjuk meg a (3) 6sszef0gg6sben, de tudnunk kell,hogymAgneses monop6lusra az 6sszefUgg6s ez nem szuks6gszerfien igaz.
E:" t-t"^

lr- '"l'

B:n

t^

(3).

lrl'

A telies impulzusnyomat6k:J4mechdeletr
o 'fe

Ugy viselkedneka r5szecsk6k, mintha taszitan6k egymist, de e2 csak mozgis eset6n l6p fel, helyzetbennem 6bred er5 kotuk' 6116

Ha behelyettesitj0k elektromos impulzusnyomat6k az 6sszefUgg6s6ben a t6rer6ss6ga 3-as osszef0gg6s Altal megadottt6rer6ss6g6rt6keket, akkor k6nnyen kiszAmolhat6 elektromos impulzusnyomat6k, az melynek 6rt6k6ta (4)-es6sszefUgg6s elej6nadjuk meg,6s ezt az (1)-es dsszefUgg6sbe visszahelyezve megkapjuk teljes impulzusnyomat6k a 6rt6k6t. egr : r d r e s. T _
" elektr -

J-"*r

= f"

X lll"

Je,"kr=*lrx(E"e)a'r
4- ABRA

c r

J=rexme

,.o t

(4).

roLTEs KoRUL' Mozoc EGYELEKTRoMoS MENTEN A MoNoPOLUsKUPPALAST KORUL MONOPoLUS EGYR6GZfTETT MOZOG MENTEN rS TOLTES iUPPAT.AST CSECVETETrNOUOS

Term6szetesensugirirAny0 impulzusnyomat6knak kellmarada is meg nia, 6s ez a teljes impulzusnyomat6k a sug6r skalAris 6s szorzat6b6l ad6dik,melynek mostkUl6n6sen 6rt6keszAmunkra hiszenez 6rdekes,

GYORGY EGELY egyell6' t6lt6sszorzat6val 6s 6s Alland6, ez az eleKromos mAgneses t6lt6s6rt6k6tmeghatarozhata alapj6n m6gneses ni-S-Or6sszefUgges iuk "g i (5). -; : J . u a i u 't ; : mindiga az impulzusnyomat6k A kvantummechanikAban ltn I^o: Z

KITORES AJOVoBE hogy a t0kr6t6lt6snek, Az els6 6rdekes tulajdons6ga mAgneses a k6lcs6nhatAsokz6siszimmetria ele s6r0l,ami egy6bk6nt ktromAgneses a Err6la fontos ami n6l nemteljesUl. tulajdonsAgr6l, elvezethet ,,gy6rt6si m6g sz6 utasft6shoz" k6s6bbiekben sokszor lesz. a monop6lus az 6s Tov6bbinagyonfontostulajdons6g mAgneses a hamonop6lus amelyeken hogy atomkdlcsonhatAsn6l, azokaz atomok, Ezekn6l vizsg6latoka lad 6t, jelent6sen megv6ltoztatjAk saj6tsAgaikat. van hogyaz elektronnak egy sai6t n6l m6r nemszabad eltekinteni att6l, perdUlete, a amelyet 7-es dsszefUgspinje6s mignesesmomentuma, g6s ir fe: (7). $.: ah / 2m.c reakmAgneses tolt6s6rt6ke Ha f6lt6telezzUk, a Diracmonop6lus hogy kell a elektronnal, akkoraz elektronnak LorenE-er6t ci6bal6p a keringd kisz6mitisAhoz szUks6g valamint 0jabber6t.A Lorentz-er6 6reznie, egy kapunk a van a miigneses t6rer6ss6gre, amelyet 8-as 6sszefUgg6sb6l meg: (B). B:glr'-+B=hcl2er kapjukmeg: lgy a Lorentzer6abszohit6rt6k6ta 9-es 6sszef0gg6sb6l
tn I vB
^ w

(6).

eg6szsz6m0tobbsz6rosevolt6sez6rtfe|t6te|eA6k,hogyebbenaz a igaznakke1 ennek lennie,6s igy sz6rmaztathat6 6-os ;;;G;G osszet6tt6s k6zdtti 6s elektromos mAgneses az osiieiugges-szerint h fugg6s: n= _"9 2 c Ezaz6sszef0gg6segyszerfien|ett|evezetve,6menn6lj6valszigorubb fett6telt,de m6s uton ;;A;" 6s mAi'uton i6zette le Diraca lcvantalAsi jutottak. L6tiuk teh6t, hogy az elm6letimegi"-Jono" felt6telekhez ad6dik,de ez m6gmindig tolt6s6rtek igen nagyritagneses iontofasofU6l utaiftAsf', azazolyan.utal.lst,.-3ry-timegmutatnA' n"rn tuLlt,az',,Svaldii a kell iiogy hogy; 6ti milyenl6p6seksorozat6val elSAllitani mignehiszenilyen,,gyadilk6rd6s, k6nyes ,"i'r""ilpOlust. Ez term6sietesen monop6lusasincs,s6t, az is kerdes,hogy "i rtu"iffii" az elektromos ha Akkorugyanis' a vA;;l6jab* "annak-eelektrotosmonop6lusok' akkor mindigelekmonop6lusokat, az kivesszuk elektromos kuumuot elektromost6lt6sekn6l azaz monop6lust iion-pltitron pAr keletkezik, Ezeketugyantetsz5leges csak dip6lust. mindig ei6altftani, iemiuaunf< k0l6ndsen 6s i6l.lehet egy-mastOl, a-f6mekben t"""frZgit "t6volfthatiut< di6m enavolitani, ekkoris, ha ogytetszik, eredetifr6yetOi "fett"ront ur p6lustsemminem kdti 6sszeegymAssal. pOU"iLprnli,isak itt i fet ARAMTUI-AJDONSAGAI A TOLTES, MAGNESES A MAGNESES magnagy mennyis6gii nemtudunkel66ilftani ni, hogvtgyuLortatuan az elm6letikutat6katabban'hogy meg nesesi5ftes{ nem akad6lyozta tudunka m6Lgigy megvizsgaliak. 9l9g sqtcat iJiei"r"i"tt tutaidons6gaif pl.3m6val, vagy az ia t6lt6s viielkeOeierOt, ai elektronh6iial, n"""" Ezeketmostigen hat utorruggul, vagy elemir6szecsk6kkel k6lcs6n. ki. derulnek tulajdonsagok iouio"nSf,ekintj[r,mert6rdekes

vlt
.t-z zle

lrr | * I Lf

(e).

monop6lust6l. Ahol az r., az elektrontAvols6rga m6gneses a momentumb6l a migne6s Az addicionAlis 6rteket mAgneses er6 a adja kapjukmeg,ezta 1O-es 6sszefUgg6s meg: ses t6rer6ss6gb6l

= rf lr"l=l-v(m"n)l2m"r3.
irhat6le: A k6t er6 hAnyadosa 11-es osszef0gg6ssel a
F, +Fo : Vmere / h -vr" / ocCao

(10).

(11).

Kis A, ftt,ebbenaz 6sszefUgg6sben as=Q.$$ azazazels6Bohr-sugAr. az 6s 6s amikorpl. az elektromos m6gneses tAvolsAgokra sebess6gekre, monopolusr" ( ?s tAvolsAgon van,akkoraz Fp er6 a monop6lus belUl nyomat6kAnakkdlcsdna mAgneses mAgneses 6s t6lt6s6nek az elektron Ez hat6s6b6f 6s szArmazik ez az er6 nagyobblesz,minta Lorentz-er6. pontosanaz ellenkezSie, kozdttaz mint amit a szokAsoskorUlm6nyek szercsaka finom6s hiperfinom atomoknAltaftilunk, a spinhatasa ahol

86

GYORGY EGELY

AJOVoBE KTORES

a7

hogy L"i$uk, elhanyagolhat6. kezetethaltrozameg 6s els6kozelitesben a forgAsAnak hatAsa' spinj6neK 0ira al elektron itt is meqielenik vetgnka mignesest6lt6s6s az atommigneErde-mes bittantast egy 6rt6keta 12-es melynek energi6j6ra, [6zti kdlcs6nhatAs ses dip6tusa adja meg: dsszeftigg6s (12\. Wo=-[r"B=lfl4m.r! eset6n (r"=do)Wo-7eVamiegykb' atgl.k6tesienergi6A Bohr-sugAr torzulre hogyaz atomirendsze k jelent6sen Id. i6valegye-n Ezeftv1rhatd, vagymelletteelhalad. behatolazatomba, monop6lus hak, hdlyha egy pl. hat6s6ra a sug6rrzisi a hogy megv6ltozik monop6lus f-attrif<tenat, kereszttil,akkor lusokhaladn6nak monop6 azaz ha-plazman spektrum, megvAltozna. a pi. a pUzha viselked6se, sug6rz6sszine drasztikusan is arra is r6mutat,nogyT.anyag szerkezete ie(f eies 6sszefggg6s n 6rama, azazm1gha mehetkeresztUl, monop6lusok teitOi v6ltoz6son Nem lczait, nogy 9.29!vagy mellettUk. nesiram haladraitukkeresztUl, pl. mAr jetens6gekkbl term6szetben talAlkozhattunk, a biol6giia kel a m6don,azon. parajelende kapcsolat-ban, ott is teliesenperif6rialis vaf k, lh meghgye et6az atomiszerkezete a krist6lys6gekeset6n.ltt p6ldAul meg), de ez a nyilv6nulhat (ami f6mhajlft6sk6nt r6isok deformAci6ja, a hamareltAvoznak kdstAlyszermeft a monop6lusok hat6sideiglenes, kezetb6l. hogy mi tort6nik,ha egy targya$Ak, cikkek r6szletesen Az elmr6leti j6hetnek jut. Ekkoris drasztikus v6ltoz6sok az monop6lus atommagba meiers6ges hasadAsais el6id6zhet6igy. Ha m6g l6tre,'azatommag vizsgaliuk kdlcs6nhatasat 6s egy szinttellejjebbmegyunk, a nukleonok akkorelfitordunataz is, hogy pl. a stabil proton.bomliisminop6lussai, a esik nak indul6skisebbr6szecsk6kre sz6t.Ezelarek k6lcs6nhatasokpersze att6l is fUgg, hogy milyen valoszings6ge nak az el6fordul6sa, a els5sofuan Technikailag a ker$la monop6lus rendszerbe. energi6val hiszen igy u atomok, az k6lcs6nfratasok 6rdekesek, monSp6lus-atom uno g k ag az any szerkezet6ne idei lenesmegv6ltoztat6saval,lyanmegm vAltog szerkezeti lhet6k melyekcsakidei lenes. bl, k k{lisi eli6rAso k6pze igy z6sokatokoznak,uaz pl. f6mekr6vidid6remegpuhulnak, olcsobb ki. gy6rtAsi alakulhatnak eljAr6sok -bizonyit6meg, hogymilyenkis6rleti azt A tov6libiakban vizsg6ljuk vezettek fel kok halmoz6dtak az 6vekior6n, 6s milyentanuls6gokhoz hogy 7z9ka m6r6MAr ezeka megfigyel6sek. itt el6re kell bocsAtani, kimutatAsira el6Allithat6monop6lusok sek, amely-elii termeszetben

Az k6szUltek,c6ljainkra hasznAlhatatlanok. irodalom egy-k6t sz6rv6nyos, meg nem ism6telt esetet tart csak szAmon ezekre a m6r6sekre, Van azonban egy vi6ppen ez6rt szAmunkraezek haszn6lhatatlanok. szonylag nagy tdmegU m6r6si, megfigyel6sitapasztalat,amelyet nagyon kevesen ismernek, ez6rt 6rdemes egy kicsit kozelebbrSlmegism6r6seksegithetnek memi ezeketa m6r6seket.Ezek a megfigyel6sek, 6s abban, hogy megtirtsUka monop6lusoktulajdonsAgait, meg6rthesfontosak, n6lkUl6zhesUk azokat az elveket, amelyek kialakulAsukhoz tetlenek. Ezeketa m6r6seket az osztrAkFelix Ehrenhaftkezdte ela 30-as 40-es 6vekben.

El6nU-[rASn X[SEnLErr MONOPOLUSOK fizil'aiint6zehogya b6csi egyetem tudni, Ehrenhaftr6l annyit 6rdemes
t6nek igazgat6ja volt, 6s els6k6nt m6rte ki az eldktron fajlagos tdlt6s6t. az Ezel a m6r6sselmegel6ztekort6rsAt, amerikaiRobert Millikant,aki Nobel-dijatkapottez6ft a munk66rt.Ehrenhaft ugyanisErnst Mach befoly6sa, iskolija hatAsira m6dositotta6llAspontj6t,6s tigy v6lte, hogy az elektromostdlt6s nem folytonos kvantumokban,adagokbanfordul el6, hanem fofytonosan. Ehrenhaft azt a n6zetet k6pviselte, hogy nem bizannyira piciny tos, hogy atomizAltaz elektromost6lt6s, vagy legalAbbis ez az elemit6lt6s,hogy m6r nem m6rhet6 ki. Millikanannakidei6na ma' ga egyszerfbb eszkdzeivel szint6n kim6rte az eleKron fajlagos t6lt6s6t, 6s annak 6rt6ke nagyjAb6l megegyezettaz EhrenhaftAltal megadott 6rtart6 vita sor6n (mint m6r tudjuk,az atomista,a diszt6kkel. Evtizedekig kr6t iskola gy6zott), egyre t<ibb6s t6bb elm6leti bizonyit6kot hoana f6l a hogy ez val6szinUmellett.BAr e konyvben,mint mAr l6rttuk, lcvantalAs 0gy leg nem a v6glegesmegold6rs, t(nik, hogy a t6lt6sekeset6ben Millikannakvolt igaza.BAr Ehrenhaftdolgoztaki a viz-, vagy olaicseppeken tort6n6 fajlagostdlttis m66sm6dszer6t,m6gis Millikan6lett a dics6s6g, 6s miira Ehrenhaftnev6vel alig-aligtal6lkozni.(Erdemesmegiegyezni, hogy TellerEde fizikusi p6ly6j6tis Ehrenhaftindftottael, 6s ismerte KArm6n T6dort is, aki viszont az amerikaiMillikan koll6g6javolt KalifomiAm6rt6bb 6vtizedesrutinjavolt az igen piciny sugar0, ban.) Ehrenhaftnak lebegtetett szemcs6k mozgAs6nak, er6viszonyainak tanu lmAnyoz6sAt6lt6s egyik lehets6a ban, amikor a v6letlen hozz6segi'tette, m6.gneses ges el66llft6sim6dszer6nekfolfedez6s6hez. A fizikAban 6vszAzadokon keresztUlnem tal6ltak olyan term6szetes vagy el6fordul6sim6dot,ahol m6gnesesmonop6lusoknagy el66llftAsi, lettek volna, vagy akAr csak egyedileg is. Val5tomegben vizsgAlhat6k

GYORGY EGELY momagneses szinulegaz6rt nem fordulel5 szabadona term6szetben is 6s d6lit6lt6sek ke6szaki merta keletkez6sifolyamatokban nop6luJ, egym6st,Ha a term6tal6lvasemlegesitik btkeznek,6s ezek egymAsra 6s ilyen ir6nybanszimmetrikus ez6rt nem ad szabad magneses szet kell.Az eddigimintk6szfteni nincsmAsmegoldAs, at<kor monof6lust, ellt6rv6nyszerfis6geivelnem hogya fizikaalapvet6 ekb6lmArkiderfilt, l6te,s6t,tdbbok miattl6temi0kkellenionop6lus a enkezik megneses ne. Elektromoltott6st,amintm6r littuk, az6rttudunkk6nnyenelciAllittaztzfokigasszimetrikus, olyan,hogy bizonyos ni, mertmagaa termeszet az az 6ltalunkismert anyag l6tezik6s nem az antianyag,igy negativ ioniz6tlt6lt6s van b6ven,6s igen kis munkabefektetEs6vel elektromos mAslennea helyzet, Teliesen ni lehetpl. szil6rdtesteketvagygAzokat. 6s 6lnenk,hiszenakkorpozitronok elekha egy izimmetrikusvil6gban De tronoiiis azonossz{mban l6tezn6nek. minttudiuk,ezek megsemmisiten6kegym6stgyorsan,igy nem talalnanksem elektront,sem pozitm6dM6giskell lennivalamilyen a ront,hisz6irez tflrt@nik vAkuumban. teszi,hogy eszaki6s d6li ami szemek,valamilyeneli6rAsnak, lehet6v6 osztrdkkutato allftsunkel6. Felix Ehrenhaft monop6lusokat magneses szitz k6zlem6ny az a munktrnak 0tt6r6ie6s majdnem volt-tenat ennek fotudomAnyos 16l, szfiletetteredm6nyei amitkor{nak legtekint6lyesebb a egyiltt, ugy mint a Science-ben, k6z6li le munkatArsaival ly6irataiban Review-ben valaminta Physical Nature-ben, [3-5]. Allitottel6,megt6lt6seket mAgneses Azaze\ArAsamivelEhrenhaft sug6rozbe f6nnyel.Azert lehet6sen 6gyszerfi,kis f6mcseppecsk6ket folyamat k t6lt6sekkeletkezte a besug6rz6si m6gneses 6llitha$ ho-gy uk, tolt6sekegyenes mAgneses t6rbena keletkezett soran,mert homog6n monop6hogymAgneses pAlyin mozogtak. Tovibb er6sitiazt a gyan0t, (amitk6s6bbismertetgnk) kis6rletein6l ius6f tebtteaek, hogy Mihajlov indulciltaka szolenoAramot monop6lusok 6tengedett egy szolenoidon MArmost el6re kellazon1lc. abranlathattuk. idban,mint ahogy aztaz nem lehet ban bocs6tani,hogy olyan 6rtelembenezzel az eliArAssal el6 mint m6gnesest6lt6st el6atLiitani, ahogy elektronokat tudunk.Az akar csak6nmagukban, m6s mindenf6le anyagn6lkul ugyanis elektront t6ft6sreilyentamig 6rlli'tani, a mAgneses a v6kuumbinis el6 tudjuk 16kapcsol6dik m6donanyaghoz pasztalat nincs,ugy tunik,valamilyen picinyfelomignqmindig a eljirAssorAn monop6lus iUt. Rz Ehrenhaft 6llt ses anyagcseppekben el6, 6s azokt6l nem lehetett elkgl<initeni. 6nmagSrval6banigaz,hogymonop6lust 6rtelemben Ez6rta-klisszikus tulajdons6igen,melynek de ban nemtudunkel66llitani, olyananyagot

KIORES AJOV6BE gai elvilegazonosak monop6lus a saj6tsagaival. Ahhoz, hogykicsitm6lyebben.meg6rtsuka folyamatot,r6szletesebben meg keil n6znunk, hogy milyeneffektusokat tal6ltEhrenhaft vizsgAlatok a lor6n. A 30-as 6vekbenvette 6szre,hogy ha piciny anyagcseppecsk6ket f6nnyefqg,gqrol akkorezekaz anyagok f6ny iranyaUa, be, a vagy azzal ellenkez6iranybankezdenekel mozogni.Ezt a hatait fotofor6zisnek nevezteel, 6s pozitiv6s negativfotofor6zist kuldnbdztett meg. pozitiv volt akkora hatas,ha a f6ny ir6ny6valegy iranybamozgott r6-szecske, a 6s negativ, ellenkez6 ha irinyba.Ez az eset l6tszikazs. ebren.Az5/a. pozitivfotofor6zis 0gynevezett esete l6tszik,6s errft azt gon4UFl 13 dolt6k,hogy a r6szecsk6r6l visszaver6d6 f6ny ,,nyomAsa,, hajtia a 16szecsk6t- negativfotofor6zis A esetdnpedigarra gondolta( nogy na atf6ny ir6nya

_____> q__*

fenyir6nya

-------=-='

_-ffis6mb

a.) pozitiv fofiofor5zis. A l6ny irAnyba rnozdul el a r5szecske. A r6szecske szokasos m5rete kb. ezred 6sszizezred cm k6z6ttvilbkozik

b.) Negdiv fotofor6zis. A besugarzott f6nnyel szenlbtn rKrzog a r6szecske.idkrg afl5tsz6 r6sacsk6kn5l kellene ennek a hablnak megjehnnie, de a gyakorht nem ezt mutatja.

Apozrrrv rueeerfv Es roror"r*i,iil*"os,

A KIScRLFTEK MEGKERD6JELa|K Az EcyszEno xEper ET

TERMTKUS ERrELMEzesE.

l6tszo_-anyag!6] (pl. uvegb6l) kicsinyr6szecske, vgn a akkorez mintegy 6s "gyujt6lencsek6nf'szolg6l, az 6sszegyujtdtt f6ny a f6kuszban f6tmL-legitia leveg6ts picinyrak6tak6nt hajtiaaz Uvegcieppecsk6t. Ez akbp azonban teljesenhibas, hiszenpl. a-rendkivulj6 visszaver6k6pess6g eziistcseppegk6k 0 negativfotofor6zist mutattik, uaz t6ny nyelszemben haladtak,,6s egy-egy szecsk6n6l nemszuks6gszeruen jellegfiez a tulajdonsag, 6lland6 hanem id6nk6nt v6ltozik. iendkiv0l Ez meglep6,Fr ry egyszerfif6nynyomAsos modellelnem magyarlzhat6 ez a tulajdonsag. igazimeglepet6s Az azonban akkor6rte Ehrenhaftot 6s munkatarsait, amikormagneses t6rbenvizsg6lta f6nnyel a besug6rzott piciny6szecsk6kviselked6s6t. Ekkorderuit ki egy6rteim0en, h6gy m6gneses t<ilt6sk6nt viselkednek a kis r6szecskEk. ezek Erdemes megn6znia 6. 6br6nbemutatott elrendez6st, amelyschedling kis6rlet6nek alapelve[3].

9('

EGELYGYORGY

K|TORES AJOV6BE jelens6g, r6szecske a mozg6sa mAgneses mindig t6rben, zajugyanOgy lott le. A r6szecske (pAlyamozgAs6nak csavarodAsi irAnya), ,,kiralitAsa" nem fuggcitt mAgneses ir6ny6t6l. a t6r Alapvet6en n6gyviselked6si m6dotfigyeltekmeg a kis6rletek sorin: 1. Vannak (mind olyanpr6batestek g6mb,mindhossz0kAs esetben), amelyeksem a f6ny,sem a mAgneses hatAs6ra t6r nem reag6lnak. 2. Vannak olyanpr6batestek, amelyek f6ny hatAsiramAgneses a t6r er6vonalai ment6n mozognak, a mozg6sir6nya 6s mindigmegfordul a t6r megforditAsakor. 3. L6teznek szab6lyos dip6lusok, amelyeka f6nyt6lf0ggetlen0l a mAgneses irAny6ba t6r fordulnak6s a t6r ir6ny6nakmegfordftAsakor 180 fokos fordulatothajtanak v6gre. Ezek a dip6lusok6ltal6ban a hosszrikisf6mdarabk6kb6l ker0ltek ki. 4. Megfigyeltek olyandip6lusokat melyek6szaki, is, vagyd6li p6lustdbblettel rendelkeztek, a 2-es6s 3-astulajdonsAgok anz kombinici6it mutattik.Ezekr6szben lusk6nt, dipo r6szben monop6lusk6nt viselkedte k. Sedling6s Ehrenhaft kovetkez6 a indokokathoztik f6l arra, hogy a gye megfi l6sei nema l6g6uam segits6g6ve magyarizhat6 k lAs I k: 1. A kamrAban nincsl6gAramlAs, cigarpttaf0sttel mert megvizsg6ltAk az 6raml6siviszonyokat. 2. A kamr6ban 1-es tipusri semlegespr6batestek az fUgg6legesen estek le, mozgisukatsemminem befolyAsolta, mellettUk dip6lumlg a s9k 6s monop6lusok hatArozott mozg6st mutattak. val6banl6g6ramHa lis l6pettvolnaf6l, az egyszere mozgatta volna a semleges6s t6lt6tt r6szecsk6ket is. 3. Az 6szaki6s d6li p6lusok egym6shoz k6zel, egym6ssalellent6tes j6 irinyban mozogtak. egy nagyon ellen6rv,fgy l6g6raml6s Ez val6ban nem viselkedhet, mert kis tivolsAgn6lellent6tesirAny0 mozgAst figyelnekmeg. 4. A dip6lusok nemsodr6dtak oldalir6nyban. rOgzitve Ezek maradtak a hely0k6n, teh6tmozgAsukat m6genyheAraml6s sem befolyAsolta. 5. A m6gneses hatAsAra t6r azonnalmegmozdultak t6lt6sselrena delkez6 testek, amitezt 6ramlAssal lehetel6mi. nem A mAgneses inhomogenit6rsa jdhet sz6ba,mint a megfigyelt t6r sem mozgAslehets6ges oka, a k6vetkez6ek miatt: picinykis6rleti 1. A megfigyelt kamra m6reteimellett f6ldimAgneses a t6r tokr6letesen homog6nnak tekinthet6, nem magyarAahatta "Wez b m6ssal szembet6rt6n6 mozg6sokat. kis6rleteksorAnbizonyos 16A

Schedlingegypicinydobozbanvizsgiltaar6szecsk6kmozg6s6tt, ve,igylhogy t5t oidairOtis meg lehetett vil6gitani a r6szecsk6ket' K6t m6s-mAs oldal6rn zet6k a doboz ll^ elhelyezettAram vezet<ivel,hozott t'

It, t

-&

n" '

teret, melyeka l6tre m5Lgneses doboz kozeP6nnagYi6bol..?gY: teret l6tesimer5legesek m6.sra Elciszoris aZ vett6k 6szre, tett. hogyaz ily m6donbesugdrzott P6szecsk6knemcsakegYenes szimmetrifrt tUkroz6si hanem lyAn,

yAo' ?z 1-es' vag-y 2-es 6ramvezet6' 6/A.)AMEGFlcyELEsEKBENroJorr^ot*o e6-vtGneiiinoo- ben milyen irAny0 6ram folyt' lgy a a7', Laio. ei ', vzrrexex
KOZEPEN. A ADNAKKAMRA ces rrilAcr.iesesrEREr mAgneSeS t6redSS6g ifAnyAt VAI-

te"v ll'

ot lt I

s6rt6,ParitAss6rtd,dug6h0z6sze; v2 r( pAly6n mozognak. Ezek a 16tenv szecsk6kviszont val6ban mdgneses t6lt6sk6nt viselkedtek, azaz a 5/b. Abr6nlAthat6 m6don akAr zAft

lt l-:'T-:Pj'

a pa$6tis l6trelehetett r6szecs-

U*:,Htf:[=^

hosv att6l Glik"l'iozni, fugscien,

Af6ml6tre a 6s lehetett, enneksegfts6g6velhoztak zartp|lyat' toztatni cl nagvsag0 vagyszAzez-rqd vigy ezr-9d, &-;dok;aiete anannan haszdarabkikat f6m gdmbvagyegyehes (sz6Llkaszerfi) iott, attunUun
nem minnittak. A csavarmozgAs dig jdtt l6tre, hanem csak akkor' ha szabdtyosgoly6 alak alakult ki, 6s ha a t6rer6ss6gmeghaladtegY bizonyos alacsony kUszdbszintet. Nikkel 6s kobalt eset6n ritk6n alakult ki ez a csavarmozgAs, a i6l mignesezhet6 vasn6l el6g gYakran. A r6szecske sebess6ge kb' cm/sec 6rt6k kdz6ttmoz1O-4-10-2 fUgg6gott, a f6ny intenzit6Ls6t6l en. A probatest mozgisa mindig fUggetlen volt a f6nYbesugArzAs iranyat6l, tehAt bArmelyikoldalAt be is sugAroztAk a dobozk6nak,a
2-es vezet6lben lefel6 megY az etam 1-es vezet6kben lefel6 megy az lram 1-es vezet6kben felfel6 megYaz aram

2-es vezet6kben

6,/8.) ReszEcsKEsPlRAL|st'lozcAsa nz A FELULNEzETBEN r -es Es l-es vzrrOK TEREBEN, 6. ABRA KisRLFrALAPELVE. A scHEDLtNG ToRTENIK, e uecrtcYEus FELULR6L OLDALROL. A FENYBESUGARZAS

92

GYORGY EGELY

KITORES AJOV6BE

9:l

szecsk6kegyszerevittoztatt6kmegmozg6siirAnyukat,6sn6ha.e||ent6belgliott csaka fenyc-s6v6rn I ment6n mozgas er6vonatak 6"6"td;:Az tolt6skent' mAgneses viseikedtek r6szecsk6k leii, *"i "besugArzott a Az ebktrosztatikG i6ft6st sem veheggkszAmftAsba r6szecsk6k a mAgnesettql ir6rny6ba rorgata;uf teirasator,hiszena r6szecsk6k ket U n kus ;;;dt" t, ;z6rt etektrosztati felt6lt6d6ssel em lehet viselked6s t6lt6smozgatja csakaz elektromos ugyanis iOfie"t lefmi.Az elektromos 6s ez hiszen az elektromos mirga itei iranyaUan, malnesesi6rnem., L6$uktehAt,hogy a m6r6sek' k6vetkezik. n"""" t6ites definiciO]inOt le nem(rhat6 a aqla.\ arra,.hbgy ielens6g ;;gf'gi;ia;t io oizonyitekot l' rm6kek, m6r6si hib6k segfts6g6ve "s"itid.e" mUte
grofit szemcs6k iiveg / fol

o
nopf6ny v6kuumkomro

k6p6t, megn6zt6k mozgAs a Amikorpontosan zognaka f6nysugarban. hanem egy korp6lya alakban, azt vett6k 6szre,hogy nem szab6lyos ment6nmozogspir6rlvonal ment6n, azaz egyfelcsavart t6ruszfelulete v6gezt6k el. f6leggrafitr6szecsk6kkel Ezt nak a r6szecsk6k. a kis6rletet 6s t6r fUgg6tt f6nyintenzitAs6t6l, a mAgneses megjea A pSlyasugara a Ha a len6sen6velte kering6s a sugar6t. csdkkent f6ny intenzit6sa, r6szecskekdzeledett f6kuszfel6, ahol nagyobbvolt a f6nysugArzAs a hogy cs5 m6gmegjegyezni, r6gzitetlen eset6n,ha Erdemes intenzit6sa. maradtak, teh6t a a a mozgattAk tivegdobozt, r6szecsk6k helyUkdn az mozg6rsukat. nembefoly6solta l6g6nmlAs Ehrenhaft melyet megemliteni, kis6rletet szeretn6k M6gegy6rdekes a cikkben emlitmeg.Eszrevette kis6rletek osszefoglal6 az [5]-ossz6m0 meg. n6ha felmAgnesez6d6se hirtelen t6rt6nik sor6n,hogya r6szecsk6k esnek lefel6, A8/a.6br6n litszik az az eset,amikorolyan r6szecsk6k A mAgneses aktivitiist. ellen6re sem mutatnak a amelyek megvilAgft6s mozg6salAtszik, amelyekhirviszontmArolyan r6szecsk6k 8/b. Abr6n Olyan is el vagy d6li p6lusfel6 kezdenek mozogni. telen vagy6szaki, m6gneveszifel ezta bizonyos hogyfolyamatosan 6m el6fordul, ritkAn,

7/A.)EHRENHAFTEsREEGERKISERLFTENEKVAZLATA.AFoKUszAUtTepTETvgeT,VAKUUMBANAGRA. FoKozBEN HoGY ALAnnz ls LArszlK NAGY{rAs NAGYoBB r.,rozoo.rer. KORpALvAN iliieiieisier NovELl rER tuiiJttN"i*reNzlrAsAr6l, EsauAcrueses MEGJELENESE ts. RocNAK ApALyASUGARA FELE' AFOKUSZ K9ZELEDIK r,oc"Ori.r1 nidrlv i6nEr.znlse,AREszEcsKE SUGARAT. AKER1NGEg

o.) a.) b.) c.) d.) e.)

b.)

c.)

d.)

e.)

Ehrenhaft6s Reeger egY tovAbbi Erdekeskis6rletr6lszAmolbe: ezt a [4]. irodalom ismerteti r6szletesen. A 7-es 6brAn lAthat6egyszerU elrendez6st val6sitottAk meg' Egy lezAri Uveged6nYbengyenge vdkuumot hoztak l6tre, abba k0ldnbozdPorokat helYeztekel. Ezt 7/8.)A REszEcsKEMozGAsAEHRENHAFT MozGATTAK, A KAMERAT a port t6lrilzva egY gYfiit6lencs6n relvErerEN. MIvEL lrr sPTRALPALYA NYlrorrNAK LATszlK' A ZART kereszt0l napf6nyt vittek az Uveged6nybe, 6s azt figYelt6k meg' 7- ABRA mok6rPAlYAn MozGLsAFENYSUGARMN hogy a r6szecsk6k ReszEcsKK LEBEGTFTETT

MAgnesesennem altiv r6szecsk6kes6se. K0l6nboz5magnespolaritastir6szecsk5kmozg6sa az 6szaki 6s d6li p6lus fel6. vilik mignesess6, k6t r6szecske hirtelenvAlik mAgnesess6. Egy r6szecskefrozatosan Alltakat epro magneses t6h6sek el6ieletvaltanak a Lisszapattanirskor. Osszetapadtr6szecsk6k elt6r5 magnesest6lt6seket vesznek fel. s. ABRA KEPE. ALTAL MEGFTGYELT RESZECSKEPALYAK AZ EHRENHAFT AJELENSEGFT. KE5688 MTHAJLov MEGFIcyELTE ts

t6rben es6 r6szecske. Ez az eset a 8/c. AbrAn ses p6lust a gravit6rci6s l6tszik, a hirtelen felm6gnesez6d6 rlszecsk6kkel egyUtt.A 8/d. 6br6n a falakat el6r6 mAgneses t6lt6sekel6jeletv6ltanaka visszapattaniispillanat6ban6s ellenkez6ir6nybankezdenekel mozogni.Ez az eset nagyon hasonlit ahhoz,amikor egy anyagi r6szecsk6rer6tapadegy elektromos

94

GYORGY EGELY

AJOVOBE KITORES
A MIHAJLOVK1SERLETEK Ehrenhaft 6s t6rsainak kis6rletsorozalamegszUnt,amikor Ehrenhaft is 1951-ben meghalt.BAr tov6Lbbra 6rv6nyes maradt, hogy miigneses tovAbbrasem t6lt6s l6tezhet,s5t ldtezniekell,6s az elm6leti6rdekl6d6s A 6t sz(nt meg, a kfs6rletimunka 6vtizedeken szUnetelt. 80-as 6vek v6g6n V. F. Mihajlovujftottaf6l Ehrenhaftkis6rleteit,aki mAs,javftott k6r0lm6nyek k6z6tt ism6telte meg azokat. O is gAzban lebegtetett piciny gdmbdcsk6ket haszn6lt a m6gneses t6lt6s el66llitAsAra,Am a r6szecsk6k besug6rzAsAranagy intenzitAs0l6zerf6nyt hasmAlt (ez Ehrenhaft A korAban m6g nem volt le-hets6ges). 9la. itbrfunlitszik Mihailov kfs6rlet6nek azelrendezlse. O is aAtalAlta, hogy a lebeg6 vascs6ppecsk6k
l.) 2.) 3.) 4.1 R6zb6lk6sz0ltv6kuumkomro t6mb hUt6,kondenz616 ijvegoblokok vfzp6rologtot6,omi opr6 vizcseppeket6llit el6 elSdlltt6 5.) finom vosszemcs6ket szikrokciz t5r 6.) Szolenoidm6gneses el66llit6s6ro 7.) k0ls6 oblok g 8.) megvi16 ifds, vosr6szecsk6k ,,oktiv6l6so" e.) mikroszk6pmegfigyel6sre

t6tt6stveszf6l' azt t6lt6s,6s a falakatel6rveleadia a t6lt6st6s ellenkez6 semle.g_es_lpszecsk6k A Ale.6br6npedigaz lAtslk, imikor 6sszetapadt, irAnyokba, vesznekf6l 6s k0l6nb6zci t6lt6seket m{-gneses eh6r& hirtelen mozogn]' m6don elkezdenek p6lusolcraf megfetel6 a mdgdttq lOps vonis, vajon mozgAsa Vajonmi leheia r6szecsk6k hogy a.forg6s.ill Azt tOlt6sre? seithetigk, mi6rtiesznekszert m6rgneses hiszenezeka piciny h6tter6ben, r rigneses monop6lu!l6trejdtt6nek azaz h6rom koordin6ta fokkal rendelkeznek, 6 r6szgcsk6k szabadsAgi h6romtengely mozgastv6geznek-6s. iranyabantranszleci6s tengely abbanis val6szingleg A v6geznek. f6nysug6rz6s ibrlL forgOmozgAst iongseppecs_k6ket ket az apr6,lebegS fontosszirepetlatszik, hogyeze -elektromos r6szecsk6k t6it6sselrendelkez6 ioniz6lt, izaqa,6sezbf iz Ez ment6nis forognak. az.a.t6bb.tengely p"dig "gy"="rre t6bbtengely i"tenlen-iOrten6forg6 riozlas, amely hiAnyzikaz elektrodinamikai k6tvagyh6romtengelyment6n gepel6Of, hiszenesitUnfbenegyszerre de neh6zfigyelemmel.kis6mi, forg6s.Ezt persze-nagyon L brcatn"ta egy biria,'hogy egyesnem szaUafosr6szecsktiK-ahol sik Enrentant ak6r tehAt v6lhet6en f6l-f6lvillantak, tap is vott, UiionyojiO6k6z6nk6nt A forgis 6s transzl6ci6egyttttm6r egy teng6rykOriilis forogtak. IO"UO pilyAn mozog,6s enneka azaztUkorszimmetria-s6rt6 dug6h0z6sierA, lesz. l6tiuk,hogy k6a6bbiekben -hogy milyenielent6s6ge mo6s a i6szecsk6kszab6lyosan stabil p6ly6n. Az is feltfin6, hogy arra k6zelit6sz6mitAsok is r6vil6gitanak, A zognak. heveny6sZett, Ha baivan az energiam6rle-ggel. ugyanm1iezena szinten vai6szingleg szgksiges mozg6sAhoz mutatottr6szecske iJ Nszamigikpt. a Z. AbrAn rigy at<koi tfinik,hogybai van az energiamepgg:!' T6bbenerenergi6t, mint stabil p6ly6nyql6 tart6s6hoz, gia lieil ugyanis6 r6szecsk6hek-a jut6 bej6v6, bees6 f6nyenergiafedez. A kis r6szecsk6re imennyitl pedigh6r6s_ze nagyobb visszaver6dik, egy r6szeugyanis i6nyenergia 6tonatad6dika k6myezehek. ve iUtuia r6iiecsk6ben-6skonvekci6s 6s ggyiltalan,mfur elszAmolni, val6sfizikai sem tudunk azal a t6nnyel egy-6rint6 ,#War5p,i,61adni arra,hogy vaion mi6rt hat a r6szecsk6re a iran"iO 6s mi6rthat egyientripetaliser6,ami a r6szecsk6t forgAsi er6, tjgy t6nik, hogy olyaner6k jelennekmeg itt' toz6pponifel6 nyomja? ameelsz6molni, jelenlegi szin$6n ismereteink nem metybkt<el tudunt< (At6ltdtt 0i, lyetivatamilyen eddii nemiimert er6neka k6ve!\e.zp9nyei. -ad6d6 tov6bbi informici6t ad a lehet6s6gekr6l ,?iieasiek forg6sab6t fUggelek)

MIHAJLov MoDSZEREVEL K[seRLFrJAV[TorrvALTozATA, 9/A.)Az EHRENHAFT

de m6gnesest6lt6sk6ntviselkedhetnek, nem f6nnyel besug6rozva egy hogya r6szecsk6k r6sze6szaki, O szUks6gszerfien.is azt tal6lta, nagyiAb6l megviselkedik, ezek szAma 6s m6s r6szlrkd6li p6lusk6nt A is r6szecsk6t megfigyelt. m6r6sek0n. egyezik, szAmos semleges de gyel6sekb6l kidertilt, hogycsakazoka r6szecsegy6rtelm0en b6l,megfi is amelyekeleKromosan totottek. mAgneses aKivitAst, k6k mutatnak ll. a (Ezeket m6r6seket a r6szletesebbenBevezet6s t6rtechnot6gi6ba a t6lt6ssel bir6 lAbzikegymAgneses A 9rb.6brAn ismertetjUk.) c. k6tetben t6r r6szecsk6nek mozgAsa, aminta mdgneses 6rt6k6tvAltoztatjuk. a y ment6n de esik lefel6, a lithat6, hogya r6szecske f0gg6legestengely hat6t6rer6ss6g kdzbena vizszintes tengelyment6nv6ltoz6mAgneses szint6na vizszintes v6gez.A f6nybesugirzAs mozgAst sAracikcakkos

GYORGY EGELY
f6r H: o mdgnescs ir6nYo irdnyo Q: o f6nybesug6rzds y: o grovit6ci6ir6nyo A m6qnesesmez6 v6ltoztofdsonok 5Hz. frekve-ncidio A m6gnesesl6rer6ss6g 6rl6ke 2.7 Gouss.

KITORES AJ6V6BE (azonosm6rt6kegys6gekben m6rve),azaz mintegyezredr6sze Dirac a mAgA m6r6sekb6l legkisebb a atal megAllapiitott 6rt6knek. Mihajlov nesestolt6s6rt6k6ta k6vetkez6 6sszefUgg6s meg: adja
q=-c[-e

1 2

l 3

2r10-2cm

MIKROSZKOPON. LATHATo A25lAABRAN KEPE MOZGASANAK TOLTES 9/B.)EGYMAGNESES

amikoregy egyetengefyfef6l tdrt6nik.A 9/c. AbrAnaz az esel lAtszik, t6lt6s.ltt is oldalm6gneses ter6benesikegy f6laktiv6lt neJaramvezet6 hogy amintv6ltoz6s r6ft6rt6nikalflzerrel val6 megvil6gftAs, lAtha$uk, mozg6siirAmindigmegv6ltoztatia tatiukaz 6ram ir6ny6t,a r6szecske a ny6t, 6s amint k6zeledik vezetStel6, azazegyre nagyobba t6rer6s([6]. kis6rlet6ben iroMihajlov sebess6ggelmozog. s6g,egyrenagyobb
H: o m6gnesesi6r ir6nYo irdnyo Q: o f6nybesug6rz6s l.) tiromitirto vezet6k, l=6A 2, 3.1 16z-6s 0veglop
ARAMJARTA EGYIKKISERLEIE: 98,) MIHAJLOV 3l-u-Es FREKTEREBEN vEzFrEK MAGNESES TERBEN ES6 VALTOZ6MAGNESES VENCIAVAL A KdZEPALYfuA. VEZETEK TOLTS MAGNESES LEBENER6SEBBA TeR, ZERT NAGYoBBA AMPLITI]D6JA. MOZGAS 9. ABRA EGY Es REszEr EREDMENYEINEK REszE. xEszULEKENEK MAcNEsEsrOLTEsr er-6A11116 MtHAJLov

tolt6s6rt6kea az, tanulsAg hogy a mAgneses dalom,)a legfontosabb Altal volt m6r6sek szerintcsaka t6red6ke a Dirac6s Schwinger meghaszednt, 6rt6h6l. Ezen m6r6sek mAr az tArozott, el6z6ekben ismertetett t6lt6s6rt6ke t6lt6s 6rt6kei6val kisebb,mintaz elektromos a mAgneses

Ez az 6sszefUgg6s kisebb6rt6ketad, mint az edditeh6t 16. o.2l3-szor gi elm6leti6rt6k,6s val6szin(leg az egyik oka annak,hogy nem ez fogadjAk kutat6k Ehrenhaft, m6dszert mAgneses Mihajlov t6lt6s ela az A val6szinfleg az lehet, hogy el66llftas6ra. m6sik ok az elutasftAsra valamilyen sokanana gyanakszanak, termikushatas6ll a dologm6gott. Ez ugyana dolgokabszol0t teljesf6lre6rt6se, hiszenh6hatassal m6g 6s hiszen csakhasonl6 effektust sem lehetl6trehozni, semmilyen termodinamikaivagytermikus hatAssal nem leheta mAgneses monop6lus vigyakorlatlan indukAlni, ez a h66tadAsban kutat6katviszselked6s6t Am Mihajlov szariasda. EnnekelkerUl6s6re bemutat6s6ra 6s egy nagyon kis6rletetis kigondolt, m6ghozzA szeffemes azt, hogy ezekre a piciny g6mb6csk6kre vizr6teget kondenzdltatott. 0gy6rteelMihajlov,hogy Ezt alAhftott vizpArfuba engedtebele az apr6 f6mgdmbdket ezek mint 6s kondenz6ci6s magvakszerepeltek, r6'iuk,kondenz6teh6t lecsap6dott f6dotta vi46ra. Az igy vizburokkal k6rbevett cseppecsk6k azonbantov6bbrais mutattAk m6gneses a t6lt6stulajdonsAgait ezzel egy6rtel6s mUv6tette MihajloV hogy nem termikus hatAsr6lvan f/1. sz6 Mihailov m6g egy nagyon fontos kis6rletsorozatot v6gzett, ahol szupravezet6 vizsg6lta m6gneses anyagokon a t6lt6sektulaidonsAgait mAgneses az tulajdonsA[81.ftt a kfs6rletc6r[a volt, hogya r6szecsk6k gai egy6rtelmfien gyfirUn megnyilvAnuljanak, ez6rt egy szupravezet6 vezette keresztUl hogy a ezeket a r6szecsk6ket, bebizonyosodott, 6s gy(rUbenkedng6 ha 6ram6rt6k6tmegviltoztatia, monop6lusokat engeha dUnkit a gy{rfin. Ez viszontcsak Ogylehets6ges, ezeloek a 16szecsk6knekval6ban monop6lusszerfi vannak. Ha tulaidons6gaik gy0r6n(vagyAramugyanisegydip6lust engedUnk egyszupravezet6 At hurkon),akkoreznemviltoztatjamega gyfir0benkering6 6ram 6rt6k6t. k6pes arra, hogy egy id6benAlland6 Csak a monop6lus egyen6ramot indukaljonzArt hurolGan.Ugyanebben kis6rletsorozatban Mihajlov a mutati6ka Meissnereffektust azt is kimutatta,hogy a monop6lusok szupravezet6 k6zel6ben, ez is csakmAgneses anyagok 6s tulajdonsAgri r6szecsk6kn6l6ll Az effektus, el6. amit ki tudottm6mi,az az voh, hogy egy szupravezet6 tablettafel6 kdzelg6mAgneses t6lt6st,,ell<ik6tf' ma-

GYORGY EGELY a AramotindukAlt tablett{g6t6la tabletta,mivel a kozelg6monop6lus a el tere 5an 6s enneka mAgneses ldlcte magAt6l monop6lust' melyek kis6rletei, Mihajlov tanulsiggali6rtak M6gegy nagyonlontos t6lhogya mAgneses a iO. aUan hthat6ktgl- ltt j6l latszik, ereOm6nf6i csak hogyn6!1ny.esetben Az t6sek6rt6kev6ges6s kvantalt. is l6tszik, egy-egy is. egy,de altalabantobb migneses t6lt6segyseg_el6{ord.u.lhat tdlt6s lev6 hogy a r6szecsk6n elektromos i6liecsk6n. Val6szinfisithet6, 6s szogsebess6g6t6l ai egym6ssalsz6get bez1r6 forg6sok forgasi nag.ysAg.1., t6lt6sm6rt6k6nek is szdgsebess-6geit6IfUgga m6gneses

KITORES AJOV6BE g6stalkalmazunk, nem lehettetsz6leges, azazaz akkorezeksorrendje eredm6ny Transzl6ci6 eset6nez a tulajdonfUgg rotAciok a sorrendj6t6l. hAromszor l6pkell s6g nem l6pfel, hiszenha pl. egyegyenes ment6n nttnk, 6s ebb6l k6tszerel6re, egyszerh6tra, akkor az eredm6nynem fUggatt6l, hogymilyensorrendben vAlasztjuk meg ezeketa l6p6seket, lehetegyszerh6tral6pni, k6tszer el6re,vagyegyszerh6tra,egyszerel6re, majd megint mer6leges egymAsra tengelyek el6restb. Ha azonban forgAsis vana l6p6sekk6zdtt, k<ir0fi azazaz eredakkoraz elmozdulAs, m6ny att6l is fUgg,hogy milyensorrendben alkalmaztuk forg6sokat. a Ez a t6ny a matematik6ban rbg6taismert,ez azOn.nem Abeli alm6r gebra.A nem-Abeli algebra, algebraegy Altal6nosabb, ,,kiteriesztettebb" mint amit AltalAban h6tk6znapokban Az alkalmazunk. elemi r6szecsa k6k fizik6j6ban megjelent nemAbelialgebra,6s a szimmetria-tulaiis a donsAgokitt kezdenek nagyonfontoss6v6lni. Azok a felismer6sek el azonban, fizik6i6ban, napig mai meg6rtek elemir6szecsk6k amelyek az sem teriedtek a klasszikusnak nevezett ahol elektrodinamikAra, pedig el pl. l6trej6tt6n6l megm6r ezek a jelens6gek, a mAgneses monop6lusok figyelhet6k. Mindezana mutat16,hogyaz elektrodinamikAt kellterieszteni, ki 6s l6tre kell hozniegy 6ltal6nosabb, Jelenlegi nem-Abeli elektrodinamikAt. technikaiberendez6seink m6g nem hasznAljikkia term6szetiltal ma ny0jtottnagyobb, gazdagabblehet6s6geket. 6ltal6nosabb, halad6Az k6 6s forg6mozgitstv69z5 elektromosan t6lt6tt r6szecs k t0krdz6siszimpAlyAn metri6ts6rl6,azazparitass6rt6 mozognak Enneka kiemelked6 jelent6s6g6t k6vetkez6r6szbentirgyaljuk, de m6r itt 6rdemesfelfia gyelni16,hogyaz ilyenp6ly6nmozg6r6szecsk6k az s6rthetik id6belielktivetkezm6tol6s invarianciAj6t, Ennek gyakorlati azaz szimmetri6iAt. nye lesz,mintmajdlitiuk, az energiamegmarad6s l6tsz6lagos s6rUl6se. Val6j6ban iltalinosabbmegmaradAsi arr6lvansz6,hogyegym6lyebb, fogalmaink szintrebukkanhatunk hasznAlatos szednt majd,6m jelenleg val6szinfileg az energiamegmarad6s lAtszik. Val6jAban csak ars6rUlni 16lvan sz6, hogya forg6 rendszereket tartalmaz6, nem-Abeli is elektrodinamik6val rendszerekn6l az id6 ,,m0l6s6rnaK' homogenitasa, leirt s6rUl emiatt az energiamegmarad6s 6rtelmez6se kitagul,iltalinosabb6 mai v6lik.Gyakorlatilag hogy ennekaz lennea k6vetkezm6nye, az id6b6lis lehehe energiit. is nyemi,hasonl6an, mint ahogya tomegb6l tudunk energiAt ami nyemi.lgy l6trej6nne trimegenergia-id6 ekvivalencia, egy Ha AltalAnosabb ma mAr elfogadott t6meg-energia-ekvivalenciAn6l. a bebizonyosodik, hanemazid6hogy azenergianemcsak tdmeggel, a

,ol 1
'ol

nt<-

"'e.o monop6lusok""u

(dorob)

megvilto1111!-".1 s9.f jO.{1.te$i. egyvizsgAlta hogyamikor 6rtiuk, a mozegy kis vasg6mbdcsk6nek

n6ha volt, g6sAt, 6szrevehet6 hogY t6ben hirtemdrgneses ugyanolyan

yl]"l'y

szint6nmegfigyeltea t6lt6-

'01 ll ll I ll ll ,ol ll it ll ll I ll

ll n I

is el6jelv6ltas6t a f6nybesugarzAs Ez k6vetkezm6nyek6nt' alatt azt

ffi
lo.ABRA

J,i:'"?yil iT:ffI-"fl,l,rf,t6lt6se, de Z="i_ gyobb lett a migneses

LEBEGTETETTcsEppEKENMEGFTcvELT el6fordult, hogy azonos m6gaz is MAcNEsEsroLrEs(EK)szAMA. nesest6reSet6nellenkez6ir6nyba

ha helyesen, 0gy.Oondo!Ezt el kezdett mozogni. akkor6rtelmezhe$tik a juk, hogymegv6ltozott magneses t6lt6sel6iele.Ez_ hatas.val6szinua be' miattkovetkezett megv6ltozAsa forgAsiir6ny6nak ieg a cl-Opp v6g Ikez6,azaztorgo 6s halad6mozg6st de o A OszibadsAgf kkairen k, rendelkezi tulajdons6gokkal val6ban sokkalgazdagabb z6 r6szecske minthapusztanhalad6mozgastv6gezne.Ma m6g a fizikiban ez a 6s nem az legalabbis elektrodinamik6ban, vertgyfikeret, szeml6letm6d, hi6tdlt6selismer6s6nek be itt a m6gneses ennektudhat6 val6szin(teg t6lt6s,akkor ez viszontsz6mosolyantechnim6gneses nya. Ha len-ne teremtene,amelyek sz6munkranagyon kii alkatmazasilehet6s6get lesz tanulmAnyban sz6 r6szletesebben. fontosak,enSla kovetkez6 ES SZIMMETRN MEGMARADAS fonnagyon egy. legestulaidonsagai szamunkra. k t6 A fo196 tt6se 0j k0l6n szimmet6s rotaci6s mutainak16:arra,hogy a transzlAci6s tos d-ologra j6hetnek ugyanis l6tre.A rotAci6nak 0jtulajdonsAgok ria kombin6ci6ib6l ha van egy 6rdekestul-aidons6ga: egym6sut6nt6bb rot6ci6t,azaztor-

roo

GYORGY EGELY

AJOVoBE KITORES

rot

ezAltalenergianyerhe6, 6s vel is kapcsolatos, az id6 manipul6rlhat6, uigiu"iiitp et6 et, akkora technikibanis 6s a fizik6banis egy m6lyebb, sz6mosdolgot 6rthet0nkmeg segits6g6vel 6sszef0gg6s atiilanosaUb mint oyan mennyis6geket, pl. t6lnasznahunf Eddig-ii a;;rdtg"[el v6ltoznaK hogy.nem. Td5,melyetr6l0gy gondoltuk, energia, te", tOt"g, 69 K6s6bbkider0lt,.hogY q t6m-eg qz me'gtarainak mindenesetben. Pl' de jelens6gnek oldalak6ntkezelhet6, k6t egy ;"""rgd ely iogatomk6nt, azaz.mAgneses AUetitOnesmozg6s, pont6san? iltal6nositott,-nem mutat ritarra,hogyaz energia6s az id6 tnonopolr" l6te 6s viselked6se van is szoros,m6ly kapcsolatban egym6ssal. - -n t6telenemcsakaz elektrodina6s torgas b6vezet6se AltalAnoss6 k6myg.fenlegjelen5 gravit6ci6n6l a gravitAci6 6s hanem a mikAban] Coriolis-er6 centripetAlis, i"n"t"ileh"egi er6kriel,mint pl. centrifugAlis, a a 6rtelmezes6i6lis igen fontoi. Ezek 6rtelmez6s6re Bevezet6s t6rvisszat6runkLa$uktehAt' r6szletesebben ll.-b!n m4d technotOgiaba t6ltrogya titg6 ele*tromostbft6sek,anztopol6giaijellegf m5rgneses de bizonyftott, 6ltalinosannemteriedtel 6s teidt leteigyan kis6rtetileg ez probl6mAk miatt..Ez6rt koncepcionAlis nem ettogaiott, val6szfngleg a feh6r foltrak tekinthet6 fizik6ban.Ehhezhai teru ria m6! komoty t6rdimenzi6k sonl6feh6rfolfrak tekfiftet6 a hipert6rl6teis, azaz Oiabb fel[l l6teznek. m5r ismerthAromt6rdimenzi6n l6te,melyekaz Altalunk A HIPERTER legal6bbalnyi.q !o$9q{< 6s izgalmaA hipert6rl6te 6s tulaidons6gai kis6rleti bizonyit6km6g sai,-mint az eddig t6igyaltt6m5k. Elfogadott t6rdia mutaga magasabb sora ninis a hipert6rbtEre,d6 megfigyel6sek a azonban feh6rfoltoktrartom6ny6a tetet.Ezet< megfigyel!-sek menzi6k az ba esnek,azrza kgtat6knigy t6bbs6gem6g nem vesz tudomAst hiszen.ezek olyan.ritka ielens6gekkel ityen thusri megfigyel6sekr6l,|lyeneka paraielen-eleget.. rielyekr6l m6g nem tu-dunk t<apcsoiatosak, egy6rtelmg, gOmUvitiam is. Ezekb6la megfigyel6sekb6l Fte sebef ei a a noiy afforilakul ki hipert6riugrAs,azazAtl6p6s pluszt6rdimenzi6k t6lt6selii6nnekl6tre,azaz a hipert6dugras!?!( fefE,amikormagneses elektlglllos?nt6a6tt hogy 6 szabadsagfoku egy' sziiks6ges-tettetete, is t6lt6sek ielen vfigreeA.azugrfrst,azazmAgneses rindszerek[ajtsAk legyenek. er6s kialakulasa iti ezt a feltev6st hiszengdmbvillim A gombvillamok utia 6rram egy ponton mindi! csak akkoralakulki, amikoraz elektromos keletkezika g6mbvilEs ilyenkora t6r6spontban alikban megt6rik ,,L',

pedigtargyakeltfn6s6t 6s megjelek6myezet6ben lim. A g6mbvill6m 6s elektromos valamint nagy mennyisOg( n6s6t is meg lehetfigyelni, ennek a ielenis. m6gneses t6lt6smegjelen6s6t Tov6bbi6rdekess6ge lehet megfigyelni, s6gnek, hogy ugyanolyanm6gnesesanom6liAkat hogypl. a L6nyeges, n6vena parajelens6gekn6l. mintamit,J6mhailitAs" paritAss6rt6, g6mbvill6m n6l keletkez6s6 az Aramirdny6nakmegt6r6se m6don megy v6gbe, hiszen az az L azaz tikr6z6si szimmetriasErt6 alak, amit a villim leir, a megt66si ponttalegy0tt,teljesitia t0kr6z6si szimmetdas6rt6s6t.Ez alatt azt 6rtiUk,hogy a villAmL alaktt pAly6ja megjelen6k6p6vel.Ezen a nyomon nem hozhat6fed6sbea tUk6rben lehet6v6 t6v6 szerkezdeni, akarmostis a t6rugrAst el elindulva lehetne azigazsAgazonbanaz, hogy ennek gyakorlati kezetekkimunk6l6s6t, c6lra,pl. p6nc6llenne(inkflbbcsak kAros hasznamostm6gmargin6lis feltAi). re kiUrit6s6 lehetnehasznAln Mivelilyenlehet6s6gek szekr6nyek probl6mAkkaltoezbrta hipert6ri r6sanemc6ljaenneka tanulmAnynak, vAbbitt nemfoglalkozunk

1o/2

EGELY GYORGY

NEHANY GONDOI.AT UJ

t03

IRODALOMJEGYZEK
1.411New Scientist Supplement 1994. Oct 15. [.411 Egely Gy6rgy: Bevezet6s a l6ftechnobgiAba. l. r6sz- Perfector' 1994. l2l Planck:V6logatott bnulmlnyok. Gondolat, Budapest, 1965. Proc. of Royal Soc. Vol. M76' p 475' 19&i. l3l T. W. Marshall: Random Elec,trodynamics. Assunption. Ptrysical l4l T. H. Boyer: Derivation of Blackbody Radiation without Quantum FI

ELEKTRO.GRAVITACFSMERESEK

Review,Vol. 182, No 5, pp 137+1383, 1969. e. H. Go.aecke: st@hastic Ebctrodynamics Part l-lV. Foundation of Ptrysics. Vol. 13, No pp Vol 11,12, 1101-1198, 13, No 12, 198it,Vol 14, No 1, pp 41-8' 1984. 16l g. g. puthott: Ground state of Hydrogenas a Z.P.E. DeierminedState. Physical Review D, Vol 35, pp 3266, 1987. L de'la Pefia. A. M. Cetto: Quantum Phenomena and the Zerogoint Radiation FieH- Found. of Physics,Vol 24, No 6, pp 917, 199f. l8l P. W. Milonni: Wlry spontaneousemission? Am. Journal of Phys. Vol 52' No 4' April 1984. lel S. Haroche,J. M.-Raimond: Cavity Quantum Ebctrodynamics a) Ptrysbs Today,Vol 42, No 1' pp 2+30, Jan. 198!r. b) Sc'rentific American, Apdl 1993. 110l A. Szaharolr: Kvanblt vakuum ffuktuAciiik a g6rbiilt t66en 6s a gravitaci6 elmbte. Dokl. Akademii Nauk CCCR Vol 17l, No I , pp 70'71, 1967. pp 23331 1 1 I H. E. Puthoff: Gravity as a zero-point fluc'tuation force. Plrys. Rev. A. Vol 39, No 5, 2U4 1988. 112l B. Haisch, A. Rueda, H. E. Puthoft Inedia as zero-pointfield Lorentz force. Plrys Rev. A Vol 49, No 2, p 67&694, Feb. 1994. 113l Erwin J. S'axl,M. Allen: 1970 Solar Eclhse lSeed by a Torsbn Pendulum. Plrys Rev' D. Vol 3' No,f, pp 84325, Feb. 1971. tl4l A. D. Krisch: Collision betseen Spinning Protons ScientificAmerican' Aug- 1987. 115l N, Miskn: Motion of body in flow of radiantenergy.Journal of Russian Phys. and chem- soc'tety, forces in radiation sourcesfield. Journal of Russian Phys. vot 3, p 149, 1906. Ponderomotoric and Chem. Socbty, Vol 6, p 371, 1911. ilr-411 A. S. Goldhaber.W. P. Trower.Resource letter MM-1 a) MagneticMonopoles. Resource Leter. Amerbam Journal of Plrysics. Vol 58, No 5, pp 429'lit9, 1990. b) G. Ghcomelli: Magnetic Monopobs. La Rivisb del Nuovo cimento. Vol 7, No 12, pp 1-111,1984. c) Elec{romagnetism. Paths to researct. Edited by Doris TePlitz. Plenum Pregs- d) R. A. Canlan, W. P. Trcwer' Magnetic Monopoles. Nature, Vol 3O5, pp 67378, Oct 198i1.e) B. Cabreta, W. P- Trower: MagneticMonopoles. Found. of Plrys. Vol 1g, No 2, pp 195' 1983. l2l Julian Schwinger. Phys. Rev. Vol 173, pp 1536, 1968' l3l J. A Schedling: Acta Physica Ausiliatica. Vol 4, No 1, pp 9&117, 1950. pp 11& i+l fAix Ehrenha( E. Reeger: lber Photophorese..'Acta PtrysicaAustriatica,Vol4' No 1, 124. 19sO. pp l5l Felix Ehrenhaft 0ber die Photophorese,die wahre... Acta PtrysicaAustriatica, Vol 4, No 4, 461-489, 1950. 16l V. F. MikhaitorcThe Magnetic Charge Phenomenon on Fenomagnetic Aerosols. Ptrysics Leters, Vol 1308, No 5, pp 3al1-334,1989. m V. F. Mikhailov, L l. Mikhailova: On some regularities of aerosol particb motion in elec,tromagnetic field. J. of Physics A. Math. Gen. Vol 23, pp 533, 19!10. between ferrornagneticaerosols and a superconlgl V. F. Mikhailov, L i. Mikhailova:Interac-tion ductor.J. ol Physics. CondensedMatter.Vol 5, pp 351-360, 1993. tgl v. F. Mikhailov J. Ruzicka: Magnetic charge in the E)Qsrimentsby F. Ehrenhaft and Modern Development Acta Ptrys. Univ.Comenius. Vol29, pp 111-147'1989.

Az eddigiekbdl n6hAnyfontos,6ltal6noskovetkeztet6st vonhattunkle. L6ttuk,hogya klasszikus fizika6rv6nyess6ge kiterjeszthetcS, folt6teha |ezzUk figyelembe vesszUk, hogy l6tezikegy Altalunk kim6rhet6en 6s megtapasztalhat6 k6zeg,a v6,kuum. Ennekmesszemen6 hatasaivannak,6s 0gyt0nik,hogya v6kuum hatasai term6szet minden a egyesfolyamata m6gdtt megtalAlhat6. l-athattuktovAbb6,hogy a klasszikus is elektrodinamikiban vannakm6gfeh6rfoltok,ilyenvolt pl. az anyag 6s a f6ny ismeretlen, el6gg6fel nem tart k6lcsdnhat6sa miatt el6All6 mignesest6lt6sek ltt amellett, is. hogyl6rtjuk, nincsm6gtok6letes leir6kdlcs6nhatAsnak, kidertilt, sa a f6ny-anyag hogya forg6elektromos t6ljellegUt6lt6se azaz mAgneses lt6seket hozhatnak ket, t6sek topol6giai to l6tre.A k6sdbbiekben is litni fogiuk majd,hogya miigneses azt tdlt6sek hogyankapcsol6dnak paritass6rt6sen az id6h6z6s igy az energiha At hoz. Ezena lAncon n6hAny mondat folvillantottuk, tov6bbl6pve, erej6ig hogya miigneses t6lt6sek segits6g6vel 0jabbt6rdimenzi6k lehetki: fel6 l6pni,azazelk6pzelhet6 val6 mozgAs LAttukazt is, hogy hipert6rben is. val6k6lcsdnhatAsa a v6kuuml6te6s anyaggal mennyire fontos,6s az valaminta gravitAci6 is le lehetirniezekkela k6ll6t6t anyagstabilitasAt, Term6szetesen felsoroltfeh6r foltoknem a? osszes cs6nhat6sokkal. a lehet6s6get adjik, hiszenpl. nemfoglalkoztunk f6nysebess6g a v6gess6g6vel(amire vonatkoz6lag megintcsak komoly k6telyek mer0lnek f6l), vannak azaz kis6rleti bizonyft6kok arra,hogya f6nysebess6g t0ll6pheti gondolunk. azt a bizonyos bfiv6shatArt, amitma v6gesnek Ezen r6vid lesz tanulm6ny azonban tal6nelegend6 ahhoz,hogya legfontosabb, a gyakorlat h6tkoznapi rdvidtavonl6nyeges szAmhra ismeanomAli6kkal, retlenterUletekkel megismerkedjUnk. az eddigismertetett Most dolgok kiss6 gyakorlatiasabb leirAsafog kdvetkezni, azazazt vizsgAljukmeg, hogymilyen lehet6s6gek mutatkoznak v6rkuum a mAgnetechnikai a 6s ses t6lt6sekfelhasznAl6sAra. jelens6g, A gravitici6, mintfizikai magyarinala mindmAig ismeretlen. A tudom6nyos-fantaszti irodalom foglalkol k a gravitAci6 ly6sokus is befo lAsainak kUl6nb6z6 lehet6s6ggivel. Tort6nt m6rszAmos kis6rlet6s pr6bAlkozAs gravitAci6 a befolyAsolAsfura, ezekeredm6nyei azonbanvagya

t04

GYORGY EGELY

NEHANY EOTOOUT fu

t05

r. Aene

nemtdrt6ntmeg,6s m6rt6igazol6sa sem enneksemkis@rleti, elm6leti cisszekev6sadat ielent meg.A hivatkozott k6r6l is elhanyagolhat6an a hogy meg6llapitani, holv6gz6dnek t6nyek6s hol tetret nem foglal6b6l a kezd6dik k6pzelet. jelent6s6ge igen elm6leti6s gyakorlati A gravitaci[befoly6sol6sAnak ir6nyul.A c6l olyan Nsg[etielrendenagy,erre szamosc6lzottkutatAs alapul, kihasm6l6s6n amelyeddignemisrneftielens6g zei letrenozesa, Az nem is magyarAzhat6. ismeretek alapiAn az ez6rteredm6nye eOOigi vinlata lathat6.A vizsgalt 10-es 1. 6br6n az els6 kis6rletielrendez6s alkotott,amelyben kailagegysegesrendszert mechani sz6m0szerkezet ( k6szitett 11) umlemezb6l v6koriyalumini felUletet oz6vezet6 a t6h6shord 6s maxim6lisD 6tm6r6vel a D itm6r6i[ parabolid k6pezte.A parabolid A rendelkezett. (11)pavetfiletifelUlettel k6rAtertilet6velmeghatArozott tipegysEg (12)' amely kipcsol6dottnagyfeszUlts6gfi rabolakozep6hez (kaszkad) (13) 6pftett feszUlts6gsokszoroz6 hosszf szigetelScs6be modulalt impulzussz6less6g kapcsol6d6, r6ny annak allahoz egyeni 1t6t, Aram(14) 6s azt tAplAl6 egyenAramg gener6tort el66lti16 imputzusokat impulzustransformAgeneritor (14) kimenete A torrast(15)tartalmaz. (13). az kapcsol6dik egyenirinyitt6hoz toron(16)keresztUl hogy a mrt s0lyk6nnyenellen6dzhet6, adataib6l Az'1..tabl6zat feliilettel6s a feszUlts6ggelegyene(felhait6er6) vetUleti a cs6kken6s val6elt6r6seaz els6 oszlopa Az sen ar6nyosak. adatoknak linearist6l

m6r6sihlba hatArainbelulvoltak, vagy pedig eredm6nleiket nem hoztAk nyilv6nossigra. A k6rd6snek ennek ellen6re igen nagy irodalma van 6s talAltunkm6r dsszefoglal6dolgozatot is, amely a korabbi eredm6nyekr6l tud6sit. llyen osszefogla6s elk6pzel6sekr6l 16p6ldAulAdolf Schneiderl-atogat6ka vil6gi2 egyetemb6l cimfi k6nyve (Herman Bauer KG., Freiburg 1973). A villamos tErnek a sflyra gyakorolthatAsaebb6laz irodalomb6l ismert, erre a Bleifeld Brown-effektus n6ven hivatkoznak. A szakirodalomban azonban

n6l 1, a m6sodiknAl 6s a harmadik 3 oszlopnAl sz6zal6kon 5 bel0lvan. Ertnet6,hogy a rendszerrelativhib6jaa nagyobbkiegyens0lyozott t6meg eset6bennagyobb. pontossAgAt A linearitAs m6r6sieredm6nyek a tamasztja alA,a m6rt er56rt6kek nagys6ga, melyt6bbnagys6grenddel meghaladia hasznAlt a m6r6eszkdz m5r6sipontossAgAt, 6szleltielens6gl6tez6s6t igazolja. az "a Ameny-nyiben tApegys6g 2) polaritisAt (1 megviltoZatjuk, ugyanezeket az 6rt6keket megism6tettiik crn D Atm6r6jU 18 kapjuk.A m6r6seket g6mbbefis, 6s azt tapasztaltuk, hogyaz erShatAs 1. tAblAzatban taaz l6lhat6els6 oszlop 1,4-szerese. 6rt6keinek Az impulzustranszformAtor maxi (16) m6lisszekunder feszults6ge kb. 8kV. A tapegys6g bekapcsol6sakor kdz6s h6zbanelhelyezettid6zft6 a egys6ggondoskodik. fesz0lts6g A m6r6s6t, valamint kikapcsolAst koa vet6en a t6lt6tts6gi AllapotmegszUntet6s6t t6bb darab ellenAlldsb6l a kt6szUlt feszUlts6goszt6 7) teszi lehet6v6. impulzussz6less6g-mo(1 Az dul6ci6 r6v6n maximAlisan 400 kV hatirig folyamatosan vAltoztathat6 egyenfesztilts6get el6Allitani. tApegys6g lehet A kb. t6mege 1,5 kg volt. A szerkezetet (10) k6tkar0precizi6s m6rleg(20) egyikkarjanakv6g6re helyeztiik,a m6rlegmAsikv6g6tv6ltoztathat6 Az s0llyalkiegyenlftettUk. egyens0lyfelborul6sakor szerkezet vAltozAsAt forgAsa s0lyerej6nek a pontbanelhelyezett nyomat6km6rdvel m6rtUk. m6r6seket A hAromsorozatbanv6geztUk, egyes sorozatoknAl parabola(11) D Atm6r6je .v a 42, 83 6s 162 cm volt. A fesz0lts6get 0-4O0kV-ig50kV-osl6p6sekben vSftoztattuk. eredm6nyeket ahbbi tfubl zatfoglalja6ssze. Az az (x102N) m6rtsOlycsdkken6s 50 00 50 200 250 300 350 400 10,1 19,9 29,9 40,1 50,1 60,1 70,2 80,3 39,5 78,2 117,1 156,9 196,2 236,3 273,1 313,1 148,I 296,5 443,9 593,1 738,2 888,6 1036,2 1190,3 M. T6th J6zsef

42cm 83cm 162cm

0 0 0

t06

GYORGY EGELY

NEHANY CONOOuar UU

1|,7

TEN AZ ELEKTROMAGNESES FORRASAI

6s Ez egyenletek. az egys6ges a axi6m6i Maxwell Az elektrodinamika informfici66rramodemvilAgunk egyenletrendszer kompakt meglep6en haszn6ltmez6-elm6a Oatinir elm6letialapja-,'6s fizik6bankiteriedten (k6t vekp6ld6ia.A n6gy egyenletbe 6s tetekklasszikus utol6rhetetlen lva, k6nt let, let 6s k6t skal{r-egyen vagyiskomponensen szFrmo toregyen m6rfizika,egy speci6lis vin bnyji6ben I egyenletr6l sz6) belesgrftett "tAvolhat6 a er6k tudominy6f' megfoghat6v6 fizikutefefiept, mel!-a a igazisz6ps6g6t relatette.Az elmSlet le(rhat6v4 sok szamira egzaktut alakilt Lorenz-invariAns nyerteel, ahol kiteljesedve, elm6lett-el tivitAs kaptameg. 'A el szeml6letet is vArtukett5la tekomla6sigot 6s a relativisztikus t6lt6smozgAsallaposzolg6l6 (mez6k) fonAsAul r0lett6l,hiszenJteret< 6rz6keljiika kivagy mirgnesesnek az, tatOftU'gg hogy elelitromosnak (statikus) teret.megvilt6lt6s elektromos Vidyis egy 6116 alakult-mlez5t. a tolt6ster6tegy - a t6lt6smel6rz6keljUk toztatvamagneto-Ctatikuinak inercia-rendszerk6nt) (vagyis mozgAssal egyenletes lettegyeneJvonahi szeml6letmechanika ami etnadlO- koordin6taiendszerbdl, a Newton-i megleP6. igencsak m6djaut6rn form6matematikai l6nyeg6ben egyenletelimondand6ja A frlanr,reii All, t6telekb6l vagyis statikusesetmegmarad6si ban megfogalmaiott t6r ben rigifogalmazhat6,hogyaz elektrosztatikus forr6saa t6lt6s (temind metszika felflletet, tdlt6s er6vonalai bezArt h{t egl gOirbtelUtettel arinyos a korbezirtt6lsz6tma er6vonalak es aliaiHUleten 6thalad6 form6ban: matematikai t6ssel).Ez t6lt6s(a m6m6kigyakorlatban Q" ahofE a t6rer6ss6g, e elektromos = c2 ) 6s (bevezetve t6rfogategys6gre a rendszerbeitolto megszokott : t6lt6s0rUs6get) definiAlt eleldromos Ps

Ugyanigymondhatju( hgov a bevezetett elektrosztatikus (a gravit6r taci6st6ranal6giaj6ra) olyan,hogyha egy zarthurkon tott6iset koregy bemegyUnk, munk6t nem v6gz0nk; vagyGegyenletben: A magneses statikusan t6r 6ppenellenkez6 egyenletekkel 1rhat6 mile, vel dip6lusok fon6sai,..fgy a gzokategy g6mbdelk6rbev6ve annyi er6vonalfogjaelhagyni g6mb6t, a mintamennyi be6rkezik, vagyis: viszont a mozg6 (egyenesvonar0egyenletesmozg6stv6gz6) t6rt6s -hoz mint Aram bnmagirba.zart. nesestie r6vonalakat m6g l6trJ mig a kdrul, vagyisitt egy hurkonkrirbemenve t6r 6s az elmozdul6s a szorzat6rl1!.6sszgge(kdrintegr6lja) lesznulla,hanem azarammalar6nyos nem
J -

= fEduo

= feot o

6rt6ket ad:

6 na, = 111t c

ahol az l" 6ramkifejezhet6 j" Aramsrirfu6ggel: a

I" = f Itaf
igy szimmetdAt hordoz,hiszen az E F= ? "?gy egyenlet egy csod6tatos forrisai 6s a B 6rv6nyeikul6nboznek nuilat6l,mig ugyanakkor E oraz v6nyei6s a B forrasai nuilik. Ez differencialis (vagiis';terer6isegek oedv6ltjait,tehategy pont k6myezet6ben eheli6tjobbantukr6;6) forvett mAbanirva: div E = (nlp. div B = o rotB=$nlc)1" rotE=0 (div)ietent6se forrasok a s0rus6ge, a rot6ci6(rot) az mig I oivery919ia 6rv6nysuros6get (6rv6nyek mennyis6g6t) iel6li ey fmAgneses t6mek csak 6rv6nyei(az6ramok),mig az elektromosna[tsakfo-n6sailatolt6sek) vannak. A ir 6ramurus6g kifejezhet6 tolt6ssfr6s6g6vel,hiszenannak csak a a seDessegszerese, vagyis: L = p. v szBp,a-terekforriisaicsaka t6h6sekmoz- A rendszerlenyug6z6en g6s6llapotAnak f Uggv6nyei. szimmetria azonban (vagyregar6bbis erromrik nem .. F=a. nagyszer0 t(nik teljesnek), a mez6knemcsak t6rben,oi io3'oen-is ha a valtoznar.

$r-df 4ttQ"

Q": I P"dv

.Gl

..
l

t08

GYORGY EGELY

NEHANY GoNDoI.AT UJ

r09

a2 m6dosulnak,6s idSbeEkkora (rotE) 6s a (rotQ 6rv6ny-su-r0s6gek meg: minta ilasikt6r 6rv6nyforr6saiielennek li v6ltozaiok divE = 4nr. divB=0

laB rotE = -- _
c(N col

I AE 4n. rotB=+^;+-J"
c

A statikusleir6shozl6that6an elromlottszimmetria kikUsz6b6l6s6re 1893-banHaeviside formailag egy szUks6ges l6p6sttett [2], bevezette a m6gneses t6lt6seketp. 6s azokAram6tjn, 6s ezzelszimmetrikuss6 tette a Manrell egyenleteket. I AB 4n. divE = 4rcp" fOt-tr+- - =-JcoI cI A- E 4 n . =-l c0t c'" Itt az egyetlen aszimmetri6t rot6ci6ban a l6v6 el6jeljelenti.Ennekoka, hogy a LorenE-er6ben szerepl6t6rer6ss6gekkUl6nb6z6 tipus0 k6lcsdnhat6sokat imak el6, mert: divB = 4np^
rotlJ--

miattl6p (Azel6ielktrl6nbs6g energiamegmarad6s t6rv6nye] az [Lentz 6s vektort D az iellemz6 eltolSsi vd,*Ji iierini bevezetve anyqgra ierL t6rer6ss6get: a az'Eanal6gii\6ra H m6gneses
divD :4np" divB=O 6s D=E+4nP B=H+4nM jelentik.A t61t6s polariz6ci6t 6s ahol P 6s M az elektromos mAgneses miatt megmarad6sa I Aro d i v j "+ ; ; : HaJ6nossiLaiost6rgyal6sm6dj6ban[1]beveze.ijlk.azany,agrajeF a felh-iszn6l6s6-vali "tt 6s p.6 effektfv6rt6keit: VmiA tufaiOonsadok 1aP p"ff = p" - divP j"* = j" + rotM.;; akkor

= rotE -1+ t co
lAD 4n. rot.hl= _ * + ^ J" c cot

F=Q"E. , U; J(i"
vagyisa B centr6lis generAl, er6t (un.axi6lveKort) m6rhet6 k6lcs6nhat6sai axiAf vektort utahak (antiszimmetri transform6ci6). aA jelenm kus Ez ti, hogy ttikroz6ssel szembena B afial l6trehozott er6hat6s m6sk6ntviselkedik, mintaz E Altal,vagyisaz F Lorentz-er6ben tagoknem egyl6v6 formAnviselkednek tUkniz6si a transzform6ci6ra, azegyikpoliris, a misik axi6fvektort alkot.fgy a magneses 6ltal keltetter3natas elmozt6r az dulisra mer6leges, szabadon a mozg6r6szecsk6n munkit nem v6gez. Sajnosazonban a Haeviside-f6le ez elm6leti(szimmetria) megfontol6rsnem tudottgy6keretvemi, hiszena mAgneses tolt6stilletve annak 6ram6thitel6rdeml6en megfigyelni nem tudt6k,b6r sok kis6rletipr6balkoz6s t<irt6nt ennek meghatarozis6ra. Elm6letileg t6bb m6rgneses is monop6lus bevezet6s (pl. sz0letett Dirac,Wu-Yang, Schwinger sU.) Oe ezek t6bb bels6probl6m6val rendelkeztek. F6lega j6soltnagy m6gneses-monop6lus-t61t6s ezek megfigyel6se miatt m6g ma sem jart e-redm6nnyel.A kisebbmAgneses monop6lus m6r6siltefue errevonatkoaz zQme.gfigyel6sek Ehrenhaft Mihaitov) (ld. 6s etm6teti hAtt6rhijjAnnem taEltak kdvet6kre szaktertilet a mfvel6i k6z6tt. Ugyanakkor vilAgos,ahogy aA az el6z6ekbenr6sztetesen kifejtve ._ l6rthattuk, hogynem csup6nszimmetria6rz6k0nk, a fizikaival6s6gis de megkdveteln6 mAgneses a A tagokat. m6gneses tagokbevezet6s6nek elmGleti akad6lya nincs,csak a gyakorlati megfigyel6sek hij6n nem kapunk t6mpontot helyeselm6letmegalkotAsAhoz. a

divE = 4xp"u
divB = 0

rotE= -f + c(n

rotu=;E*?J"u

IAE

4n.

tettuk hasonl6va jutun egyenletrendszerhez k. lgy a7 egyenletrendszert -af effektivforrAamennyiben iniag nelkglit6rb6n6rv6nyeslefr6.'shoz, sokathasznAlunk.

tlo

EGELYGYoRGY

NEHANY eoruoolAr 0.1

ltt

javaqegy szeretnek elm6leti egy A tov6bbiakban m6sikaspektusb6l elm6s megfontohsokb6l p6ti6sAnak el6segit6s6re, latot adni a hi6ny gondolatihoz. ' iutni a szimmetrizAl6s formez6k)generalis (6s A Maxrell egyenletek az elektromagneses lel nesestdlt6s.Term6szetesen m6letileg megfonto risa az elektromAg l6tis mez6kethozhatunk hatiuk,hogyt6lt6sek(6s azok6ramai)n6lk0l az gener6lj6k, egyikid6beli k6lcson6sen re,'hiszen-imez6kegym6st hozzal6tre.Ezaz okos6s vaftozasa m6sikt6rbefiv6ltoz6sAt fordiitva a akkor de kod6sazonbanvalahogya kezdetekn6ls6ntit, ha elfogadiuk, dolgozhaegyenletekkel Maxrvell forr6s n6lktili (Urest6r) izimmetrikus tunk

divE=0
divB = 0

rotE+]9=O
cor

I aE_ 0 rotB c0t

t6lt6sis vanjelen. Ekkor csak akkorj6n be, ha elektromos A probl6ma pedig aszimmetdz6l6dik, a ai egyenletek, terek lefasa menthetetlenUl Az ezt a fiziiiai val6sAgban nem 1rezzttk. asszimmetiaaz4 kapcsoa v6gz6t<ilt6s k0l6nmozgast latos,hogy azanot6lt6s6s atranszlaci6s fonAsalesz. tulaidonsAgainak b6z6terek kUl6nb6z6 t6lt6ssz6tvalasztiis' t6h6smegosztAssal, A semtegesk6myezeiben tolt6seketl6trehomi, 6s azok Aramapedig a saf tudunk etetctromos EgyfonSsa.Hol van itt az asszimetda? mez6k6rv6nyeinek mAgneses a t6lt6sek6ram6vall6p fel, hiszen az szerfi, mondhatiuk, aszimmetria t6lt6s mozgAst.v6gz6 gEegydefinitirdnytjel6l ki a t6rlcen, transzl6ci6s a is, lenneolyanmechanizmus Elk6pzelhet6 noiil6tre azasiimmetriAt. mozgasa transzlaci6s hozunkl6tre 6s azok t6lt6seket hogy magneses ellentmond6st6r noi2a 6tie az elektromos 6rv6nyeit.(Ez 6nmag6ban l6tegybenkciraramok 6rv6nyei menteslehet,hiszenaz elektromos.t6r adjik.) A tolt6st6r rehoz6ilehetnek,melyeka m6gneses dipofforrisait kre6lt egyedi elektromosmonop6lusokl6nyegeben sz6tv6laszt6ssal hiszen az 'ellent6lt6s'a nem tekinthet5kklasszikusmonop6lusnak, valahovakerfll,annak hatisa a mokeletkez6p{rt61t6s megosztAsn{l lesz.(Az m6r m6s k6retvilegdip6lushat6s kezettt6lt6ssel nop?tusk6nt (akir v6gtelentAvolsigra) kerUlhetnek d6i, nogy ezek olyan t6volra a hogy a hatis vizsgAlatanAl m6sikp6lus elhanyagolhat6 egymas[6], b6iofAssat nir.i llyen szemponb6l a m6gneses(klasszikusdip6lus)

sem m6s:egyelegend6en hosszO rudmAgnes (vagyegy ideariskis6rretbgn.egy hossz0 m6gneses dip6r) eregenJo rozer"eguEit *.gyik diporv6ghez szint6nmonopolusturajdonJ6gokat m'utatnifog e=Ei. szerint csak annyi a k0r6nbs6g k6t rendszeltozottlrrogy az egyik oiporus a egymast6l f0ggettenithg!6 tott6sbdt, a masil egymissil s=oros k6t mig -oirac-tele 6sszek6tet6sben k6t t6ft6sb6lalt. Eimeg is je6nik i 6il6 magneses monop6rus erk6pzer6sben, u i'on6poGt r6nyeg6ben ahor egy v6gtelenul v6kony flexibilis k6ti6sszea ,partonesevbl at6s sz6l -Hailnroun es kgFSL egy szint6n t6bb6 kev6sb6varidbirisoiporijii. u, (gy elektromos t6lt6sektrez, 'szabad'magnesesi<ilt6set< lesznekjelen, 6s a-v6konyszal elk6pzel6se matematirlilag,renouentartliia ktasszitttla1ryet egyenteteket. a sz6lnem m6s',mintegt ftKil ,agn"""" Ez f1rs. t6r (v6gtelen v6konyszAtban merya t<ise t ii"iip",itloi irt rcte ), riu"gt": lenkicsinys6ge miatt)nem is jAtsziliszerepet. azonbanigy nem muk6dikminden r6sz. , .F. az elk6pzelfls-egyirttes let6ben,mert t6tt6seken atharadva, s#r neh6zs6g![et ;io;, 6s igy a m6s szabalyokat be keilettvezetnia leir6shoz(pt.'i un. oilc-veto, is mely.megtiltja szaraknak t6rt6sen a a var6atraradastj. ugy;akko' a, un-Aharonov-Bohm effektus kim6r6s6vet azii piciore,il,na a.sza_ mar lat' tdlt6sekkenilikmeg (tud_niiilikv6gtetenv6kony, "eglsierer6sa oe s6ggelrendetkezd sz6r-v6g0ris mignJsesftuxust;6reni, iEGa korbee nyi \lL. oa! a7.lozg 6 t6tt6sek6rezn [, b6umen re'is messzJnahd nak elt6le. Eztkikiisz6b6tend6 m6sik egy etm6letben (wr-tilt; szingutaritas ki4ras6val (m6rt6kemeieti atapokon) m6sikmat6matitaibraegy vur segitia klasszikus Maxwellegyentetek m6ltartasat nagyonhasont6 Newton-i h irechanika megtartiisAra .^,.F1?,Flyr9l TerveII ilKtrverdk koncepciojahoz. gyorsul6koordin6tarendJzerekben A 6rv6nyest6rvg.ny.ek klasszikus trtewton-i leirasAhoz nniv erOfef kell fel_ tenni, 6s ezekkelkeil helyreailitani inerciarendszeretuen az Zrv6nyes Newton-axi6m6rk 6rv6nyeis6gi kor6t.Ha a fiktiver6tmek jet6nyieges lent6sttu lajd itunk (nem gf up6na megordAsr' on oitJuett ""lJdi''" nnvis6g),.akkor.rlj elm6letdrll meryet er6, Eiisteinaz altalanoJijativitas-erm6letben meg..fI a gyorsut6 rendszerbenniio'"ior."gt vabs6,aJkotgtt kerUttek a reatiser6ksora-Oa. be V6g0l ,g^":,:l9llt1":3j,-1 qravitraci6ssat t6r-id6ben val6mozg aztaz As i1:jl:t?i nozzar6tre, lggtogatmazasibana gcirbult eszEEst hogy.egy_ hat,ez a gravitaci6. gr5 VajonI Maxwell egyenletekeset6n hasonl6_elj6rast nem b6etne-e altaifiazni_i va;on nem lehetnekikuszdb6lni fikiivsz6t-t6rer6s6get a vah;iryen uarosajos fiZkai folyamattal?

ll2

EGELY GYORGY

NEHANY eoNoouar ul

tt3

gyorsul6rendszerekl6tsz6lagos Ha nem 6upan a transzlaci6san akv.-eszlink, is m6sfiktiverSket figyelembe hanem er6ivelfoglalkozunk, er6t, venn0nka centrifug6lis korh6rori m6sikfiktiver6tkellfigyelembe kirepitenikiv6n6fiktiv p6ly6na tesieket a pAlyAr6l (ez a g6rbevonal0 tort6n6mozg6sok (ez je[nti), a Corioiis-6r6t a forg6 rendszerekben ;r6t 6rv6nyl6 miatta lefoly6ba a esetbnfetftp6fiktiverd,p6tdAul ro6 forgAsa a me 6s viz forg6s6t' annakir6ny6thatArozza g), valamint {orgat6nyomamiattgyorsulvaforg6 rendt6k hai6s6rafell6p6sz6giebess6gv6ltoz6s (eddig hogymindharom fell6p6fiktiver6t.Nagyonmeglep6, szerekben flgg fiktiv er6 a forg6ssal(rotaci6val) re{lis er6vel nem hetyettesitett) probl6egyenletek Maxwell ez szerint a magiaa 6s 6ssze, v6lem6nyunk is. m6inak az A forg6 mozg6s,a forg6 obiektumok, impulzusmomentum-v6ltozis komily kutitAsoktargyaivoltak,6s ielenlegi9 azgk A forg6-p6rg6 tulajdonsigaitt6bb kis6rlet nem szok{soi, nem megszokott rendszerek p6r(mintp6ld6ulegy forg6rendszer a klasszikus is leirta,amelyekmind impulzusmomende klasszikus, mindenk6ppen gettyu), minda kev6sb6 6rtel(mintp6ld6ula spin klasszikus forg6 rendszer [um-miirendelkez6 a modemeszk$z6kkel fizikailabovizsgAh6k tulajdonsagait mez6seben) nagy nyilvAnoss6bgy jelent6sr6sz6ben.llyen, viszonylag rat6riumok volt is got kapott,eJiehOXivUlifigyelmet6rdeml6kis6rletsorozat azOgy' kutat6 is r6szievezett gyroscope-effe6us [4], [5], amelyeket.t6bb t3l, tartalmazindikalhati6k, letesen el-emzett tZt.A kis6rletieredm6nyek iOt, is.[3].!aforg6 teitef fbfs6nhat6s6nakkis6rletibizonyit6kat hatjAka 6s K. gydn6rdekjs kis6rletetv6geztek1966-ban Perebeinos tarsai[8], in' kolcs<inhatAs6t, elz6rtforg6 rendszer i'metybenegy,a k6myezet6t6l ellen6rekii6v6informAci6t elzhrlsAg 6s vizsg6ltAk, az formici6Atad-asAt fel6. ki mutattak a k6mYezet is Ugyancsak6niekes atomfizikaimegftgyel6sek t6rt6nteka forg6 m6g nemtelaholn6h6ny vizsg6lva, ielenleg tulajdonsAgait objeftirmok probAltak tulaidonsAgaival jedentisztAzott forg6 rendszerek a kerOesiis magyarazni r6szben [9]. vizsgilata is A klassziliuseffektusokmellett sok lcyantumcfiektus a Rochesteri megtort6nt.Rendkiviil 6rdekes p6ld6ul ch. oxleynak, vizskdat6j6nak megfigyekSse0], melybenneutronsz6rAst Egy-etem [1 spinbegQ1 g5ft orto-6spari-nidrog6neset6n.(Az.ortohidro az -azonos molekul6ia,mig a parahidroglt az ellent6tes Snasrihidro!6natomokmolekul6risegyesul6se, ortohidrospinbeall6s0tridrogenatomok n parahid rog6n=szigulettAllapot)'oxley azt tapaszgen=triplett lapot, 6l

talta, hogy a parahidrog6n molekulAi 30-szorjobban sz6riAka raituk Atnen6neutronokat, az ortohidrog6n mint molekulAk A brookhaveni aragoni(USA)laborat6riumokban v6geztekpo6s is larizalt(spinorientalt) protonokkal kls6rleteket, azt tapasztaftak 6s [11], hogya megfelel6en polarizalt protonok szint6n,polarizeh spinU a (s-pinpoladzAlt) anyagonkeresztUl szinte kolcsonhatAs n6lkUlhaladnak At. Tobb hasonl6kis6rletetv6geztekk0l6nb6z6gyorsit6kk6myezet6ben [12], 6s m6g azt is megmr.rtatt6k hogy a neutron spinj6nekpre[19], cessz6l6sa olyan m6rt6kuegy spinpolariz6lt mint6nt6rt6n66thaladas utAn,amit csakj6n6hAny nagysAgrenddel nagyobb mignesest6r tudna a l6tez6nfelUl.A He. vizsg6latai [14], [15], [16], !6!19!ozni t6nylegesen a olyankisrirleti [17],[18],valamint Lamb-shiftvizsgAlata eredm6nyeket mutattak[19], l20l, 1211, melyeta tradicioniiliskoncepci6kszeiint megmagyarAzni lehet. nem A f6nyjelensEgek spinpolanzfult 6llapotai, vagyisa potarizAtt etektromagneses hullamok vizsg6latai klil6nleges is eredm6nyre vezettek.Azt tan_a9ztalt6k, a cirkul6dsan hogy pol6risf6ny anomAlisan elhajlik a bees6si sikt6l, m6ghozA a forgAsiirSnyel6jel6nekmegfetelfien A. 1221. Tamm6s W. Happer megfigyelt6k, polariz6hbzerchogya cirkulArisan nyek szint6nk6lqs<inhatnak egymAssal [23]. Azt is meg tehet mutatni, hogy ez a kdlcsdnhat6s (taszftas vonz6s)a polarizaci6s 6s vektorok6s a spin krilcs6nhatAs6b6l ad6dik1241. A kvantummechanikai klasszikus spin 6rtelmez6se [25], 1261, IZZI, teszi,hogya ktasszikus [28], [29], [30] lehet6v6 spint0gy 6rtehetU[ mint egy 0jabb trilt6s-szer0 anyagtulajdonsAgot (ugyanbryat, mint az elektromos tolt6svagy a tomeg).EnnekalapjAn egy speci6iis, tozi0n. 6s t6r elk6pzel6s alakultki [31],[32],[gg],amelyaiorg6 rendszerek tulajdonsAgaialapj6n eg6szen0j koncepci6t egy dolgoztak A koncepki. cj6 l6nyegea fizikai v6kuumfogalm6hoz szorosankapcsol6dik, S. 6s Weinberg, Salam6s S. Gleshow A. elk6pzel6sei, valamint Zeldovics 6s J6nossymunk6i alapjin k6zeli:tret6 a legjobban. meg L6nyeg6t tekintue az elk6pzel6s hogy a fizikaivAkuum az, apr6 6rv6nyek rendlzere, melyekfolytonosan egy6rtelm0en 6s lefedika rendelkezEsre teret. igy all6 6rv6nyrendethet6 (enneka neve phyton-ly+kyry mindenpontiAhoz kkal t6r tutajdonsagai I a ktit6n [31]). A Phytono kitolt6tt potadzaci6s b6 b6z5 eddig ismertterekegy r6szletesen kidolgozott elk6pzet6s szerint levezethet6k [33]. A ffion strukt0r6b6l6116 polarizAci6s vAkuum Allapotaia megismertterek (kegEszitve Akhimov[31] elk6pzel6seit mAgneses a hatasbkaD:

114

GYORGY EGELY

NEHANY eoruoouar ul

t15

t6rnekfelelmeg (ez polarizaci5 elektromos az 1. az egyszerfstatikus az elektron-pozitron v6kuum-elk6pzel6shez, k6zelall a Dirac nagy-on p6r-kett6s oz), magyarizat6h hull6m (sol1on, magAnyos teried6se 2. a t6rbenegy Pifton-gerjeszt6s annaktosz6tvAl6sa tdrt6ncj heiy a Pythonk6t 6rv6nny6 megoldis), (8-!6r)felelnemeg, hatasoknak bhbt, amia m6gneses vaterjed6se a gravipolarizaci6s a 6llapota Python-rendszemek a. a bngitudin6lis teret (G-t6r)adja, tAci6s a 4. mig a lranszrerz1lis fohriz6ci6s 6Lllapota torzi6steret alkotja(S_r6szecsk6k rendelkez6 (a nevezhetunk spinnel amitspin-t6mek t6r)-, a vagyisamelyben spin magaugyanolyan k6lCs6nhatasait iellemzi), t6lt6svagy a t6megaz EfonAs,mint amilyenfoniis az elektromos illetve G-terekben. rlvgnlelfogasaszaharov6s t6mek6s a polariz6ci6nak A gravitaci6s statimunkaialapjanis el6revetithet6 [35],mig a v.akuum Dolgo=v [34], Zeldovics elk6pzel6s ele kuJpohriz{ci6jAhoikapcsol6d6 ktromAgneses vaA megoldva munkeiban htdtk bginkrlbb [361. torzi6st6r elm6letei, shipov polarizaci6ja legkiteriedtebben a gyis a vakuumtranszvezalis . terek,vagyA tunk6iban kap magyar6zatot [831. torzi6s6s gravitAci6s polariz6ci6sillapotai is a phyton+6r nngitudin6lis6s transzterzAlis Ugyancsakk6vetkezanyagokkal. le te'rm6szetes nem 6my6kolhat6k be vezethetS Allapotcsak egyf6lek6ppen m6ny,hdgy a longitudin6lis -, addiga torzi6st6r, nincsm6d 6rtelmez6s6re e" di az lnti-gravit6Lci6 lehet[37],[38]. miatt k6tf6leszimmetdAjri irAnyuttsAg aOOOO a tofiasUOl is m6r vizsgilatAval jelenleg nagyonsok eddigmegA-tozi6sterek vagy nehezenmegmagyar6zhat6 magyar6zhatatlan, ielens6greadhamagy arAzatot 1]. elfogadhat6 tunk tObb6-t<ev6sb6 [3 hogyezeka torzi6st6r vizsgAlaad megjegyz6sie alkalmat, Kgl6n6s vizsg6int6zettudomAnyos vizsg6llatait6bb tok, illetvea tizi(aivAt<uum 6lsok lat|nak alapjaitjelentik,6s a volt Szovjetuni6ban 6ven keresztUl folytak ezen ateri1leten, kutatAsok lamifag tAm6gaiott ielenlegis az 0n. ezekkiteriedten foglalkozik lnt6zete Technol6gi{k Nem-lionvecionAlis kela kutat6sokkal. mas megfontol6sokb6l m6don elm6leti A tozi6s t6r tulajdons6gaihoz alapszik. az is el |ehetjutni, 6s ez els6sorban inerciaer6k elm6let6n -altalanos relativitas elm6letebena transzlaci6sgyorsulas, Ahogy az at6 6s minii gravitAci t6rrel transzform{lh effektus nyert magyar6zatot, fell6p6inerciaer6 gravitakoordinatarendszerekben vagyisa gyorsu16 ? lgy helyeftesithet6. innen er6velformailag ci6s er6vel,mint t6nyleges

csak egy l6p6s,hogya forg6 koordin6trarendszerekben fiktiv er6fell6p6 ket, melyekoka a forgatvagyorsul6 koordin6tarendszerekben, peakAr dig az egyenletes forgAstv6gz6rendszerekben fell6p,Altal6nosan tArgyalnilehet.HafeltesszUk, hogylEtezik egy,a gravitAci6hoz hasonl6,de a forg6 rendszerekben felt6p6fiktiver6ktranszformAlAs6t lehet6v6tev6 jutunk [33]. t6r, akkor l6nyeg6ben torzi6s t6r felt6tel6hez a !6nyleges EgyedUlAll6 szAmitAssal G.Shipov megmutatta, hogya fiktfv er6ket kik0sztib6l6 rendszer ki6pfthet6, a torzi6sterekelm6lete 6s ezzelmegalapozhat6.K6vetkezm6nyk6nt rengeteg ktust k6pesel6re,,megj6soleffe ni" [33], melyekegy r6sz6tm6r ki is m6rt6k.MAsik6rdekess6g, hogy a jelens6geit kvantummechanika k6pesaz elm6letkiterieszteni olyan hatalmas makr6szk6pikus is, objektumokra mint a bolyg6k.(Megmutatta p6ld6ul,hogya bolyg6knaprendszeri leifiat6 loyantumelhelyezked6se szimokkal is, ugyan0gy, mint az atomipaVAk.A kis6rleti eredm6nyekkel val6 megegyez6s leny0g6z6.) Msszat6rvea Maxrell egyenletekre, minden szimmetrikus addig, mig a tdh6segyenes vonal0egyenletes mozgAst v6gez, hiszena stacionArius6ram statikusm6gnesesmez6t(annak drvnyeit) kelt. A szimmetriacsak akkortUnik ha a terekmagukid6f0gg6k, t6lt6s gyorsul. el, a A transzlAci6san (vagyakArg6rbevonal0p6ly6n)gyorsul6 t6lt6s asszirnetdkushat6sanyilvAnval6, hiszenmaga a mozgAs hoz l6tre aszimmetri6t, mely v6gUlis az id6beliv6hoz6so]<ban 0j tagokat, vagyis ad minda k6tt6r 6rv6nyeire vonatkoz6 egyenletek v6ltoznak id6beliVaL az toz6so bevezet6s6vel. k A Manrell-egyenletekben terekforrAsaia pe 6s a j" azonost6lt6a sek, melyekcsak mozgis6llapotukban kUl6nb6zn-ek egyfr6st6l.A mozgisilfapot csak a transzlAci6s mozg6stveszi ig6nybe, rotaci6smozg6sa a t6lt6seknek nincs. Okulva a Dirac-f6le p6fiktiv t6r bevezet6s6nek k6vetelm6ny6b6l, b6ljuk meg a forg6 mozgAsexplicitbevezet6s6vel kieg6sziteni Maxa wellegyenleteket. Vajonmi t6rt6nika klasszikusan forg6t6ft6ssel,vagy mAsk6nta i"=p.v mintAraa0=op mennyis6ggel (aholo a sz<igsebess6g)? Ekkor a @ (forgO t<ilt6ssfirfis6o): ( m e rv = c o x l ) t .i=@xh l6nyegS5en forg6 mozg6sb6lszhrmu6 kelUleti'6ramsUrfis6g', az a (ro adottesetbenegyforg6 g6mbh6lyon g6mbisugara, t61t6s elhelyezked6 ha a t6lt6s m6s elrcndezils$,akkor ide egy konverzi6sfaktorkerUl).

1t6 (x) vektorra hogy Megjegyzend6, mivelminden

GYORGY EGELY

NEHANY EONOOLqT U.I

l17

(ax\l - -

=l-l +oxx I \ dtlkil1.5 \ dtl1orn5 ul6 6s 6llfenna k0ls6szeml6lS forg6rendszerben szeml6osszefugg6s szdgsek6z6tt(aholroa forg6rendszer idcjderivAltak |6 analri6qfiqvelt a akkor i6y-6uezt @ -raal]<almazzuk, mivelazarAnyos szdgbess6ge) sebess6sgel' (aa) fAa)

(dx)

=[ [a)no*u a,),o,n5
= rotE -laP *9g
cot c

a kglth.et{,-v.agyis Ez a O '6ram' egy fiktiv elektromost6r-6rv6nnye! t6r az elektromos 6rv6ny6tt6telezifel (geneforg6-tOltes klasszikusan

r6lia):

faktort,amit most az ahol a @ tartalmazegy m6rt6kegys6g-konekci6s a formailagleirhat6 A ve62Unk. @forrAsa egys*ig$ iedv6ert-'egynek ha Vagyis = Oi"qaV hggal, vagyisa div9 az6rramsfirfis6ge. f f Wt t6lt6s, melynekaz 6ramaadja ezt a sgrfil6tezikegy fri (hipotetikus) ald<or: s6get

Ha a forr6s-sfirfis6g t6nylegesen l6tezik,akkora forgAsebb6l sz6rmazik.Ahogya tolt6sekArama(i ) 6s a fon6sok(t6tt6sek) 6sszeko(p) t6ttek, 0gy a forgAsok Arama( I-) mint 6rv6nyek forrAsa a forgAsok 6i forr6sa( frr ) is 6sszek6t6tt. Ugyanakkor a mennyis6get akkorlehetforrisnaktekinteni, ezt csak ha rendelkezik klasszikus a forrAsok azon tulajdonsAgaval, egyhogy egyg6rb6re vettt6rfogati integr6l meghat6rozzabet6tUk forrAsb6l a mint szArmaz6 feliiletiintegr6ljdt, t6r illetvea forrAs-sfr(s6gmaga meghat6rozza. t6r divergenciAiAt; (ugyan0gy, a ahogya t6lt6sekmeghatArozzAk az elektromos felUleti t6r integr6lj6t, illetvea t6lt6ssurUs6g elektroaz most6r forr6ssfrfs6g6t (divergenci6jat). Ehheza tulajdons6ghoz azonban meg kell mutatni,hogy a forg6sok forr6rsa feloszthat6 kisebb 6rv6nyekre,illetveezekb6lmint s(rfis5gb6l(kis kvantumok szAmszorosaival) lehetfeltipiteni ft mennyis6get. hogy lehetezt elk6pzelni az De forg6rs eset6n(hiszenvagyforogvalamivagy nem),6s ha a forgAsp6lyAja "kil6g" az 6ppen felvett fel0letenkiv0lre, akkor term6szetesen amennyikimegy ezena pAly6n, annyivisszais j6n a felUleten belUlre. Azonbanmindenklasslkusanforg6mozgAspAlyi4a felbonthat6 vir"pAlyafonal" ellent6tes tu6lisank6t p6lyira, hiszena kdzbens6 az Araml6s miatt kiesik.

-L = -t(.as)ov r6odr cJ\dt)

cdt

vagyis

ldft = divO
igy ezaz algoritnusbArmelypitlyAratovAbb fotytathat6, a virtuAlis 6s p6ly6j6k6szess6ge mint komplett forgAs6rz6kettethet6. fir tnyteigy gesen lehetforrds,vagyis divB:4nrfr egyenlet 6llfhat6 el6. Ezzel a Maxwetlegyenleteka Haeviside-f6te szimmetdkus alaleatotveszikfel: (j, = @ a mAgnes6ram p,n= 61 6s a m6gneses fonSrsa, t6r vagyisa mdlneses monop6lus)

teh6t

ff: "l divQdt

integr6lisalatdan az 0j egyenlet TehAt
J -

I ndr = +nfrt ahol Vf = JtaaV

-

tt8

EGELYGYORGY

NEHANY eoruoouqr ul

tl9

divE: 4np"r divB = ior.it"n

laBrotE,+ -: cdt
c0t

9q",
c "

akkor hasonloan bevezethetjuk mAgneses a t6lt6sekanyagt6lf0gg6 effektiv6rt6keitis: I aM

@"ff=@+rotP

4n. rotB- laE = J"t Ekkor

c0t ft" r =r fr +di v M

6rtekek' effgkti-t1 6rv6nyes ahol p"n, fr"r, @*r 6s j"6 az anyagban bea tulajdonsaga potencielfUggv6nyek n m1iz6X k i6gfon:tosabb iigyi iria mely m6lyebb6rtelemben le a mez6kfilkajat, kompakvezet6se, sugallmegold6st szimmetdkusabb tabb s a k6tf6let6rre vonatkoz6an egy bevezethet6 elektrodinamikaban va. lgy a Maxilell-f6leklasszikus melyekb6lazE 6s B mez6kegy6rO sl6nr- 6s egy A vektor-potenci6l, et66tlithat6k, tetmuen ": _ve_1aA c d B = rotA melyekegy m6rt6krogzit6ssel (Coulomb-m6rt6k A =0 vagy LorenE-m6rt6k:d i v A + l d @ : o ) div ccn a: ekkora megold6s tehet6k,6s egy6rtelm0v6

I Aj 1a@ rot@= __= rotJ = ^ cdt cdt Ha bevezetiuk elektromos az t6rhez hasonl6an m6gneses a t6lt6sek6ltal l6trehozott skalArpotenciAlt y ) valaminta megielet6 ( vektorpotenci6lt(G),akkor l^A A "= E = -grad(D+rotG cot B = +gradV * 1$. + rotA ' c d 6s AA = (+trlc)l AG = (47rlc)9, A<D 4np, AV = 4rcm = vafaminta Z vektorra(HerE vektor)kikdtjUk, hogy: M = 4np akkor: = -divZ Q

6z a, v Le=-4np AA= -4nj ahot =#-F+#

a,

^ =cl g.z a
valaminthasonl6an Y vektorra(m6gneses az Hertzvektor):
akkor a LY= 41tM

a afl6dik.(L6nyeg6ben relativisztikus megold6s6b6l Laplace egyenletek potenci6l-vektor ha atihnosit6s innen k6zenfehy6: egy n6gydimenzi6s (J) valaminta n6gyesforr6svektor6 a ( ( ) elemeia O 6s A potenciAlok, p 6s j fon6sok,akkor

E Dl= -4nJahol: =i#

l aP

-o

Y = -divY

leir6 hogy azanyagtulaidons6gait p p9t?i'?96s 6s M Megmutattuk, az veldorokl<al effektivt6lt6s 6s Aram leirhat6: mSrgnelezetts6gi

c =1 g

c&.

: i+rotM+

Pur:P-divP

potenci6lokat kapiuk. LorenE-er6 pedigminden A t6lt6st,6s azok 6ramait is tartalmaznifogja, fellrva s0rfs6g6t: igy a f = p e + r f i g +( i x B ) + a (@ x E )

t2a

GYORGY EGELY

ruEnArvy eoNoor-Rt ul

121

faktor,a forg6t6ft6siellemz6effektivsuahol ,a' m6rt6kegyseg-illeszt6 tere qaiavd aranyos]Fonios, hogyitt az e ponhOtt6s felt6tlencentr6lis, pont-magneses tdtt6stere nem felt6tlen' de az fr4 akgondolatmenet6t k6vetj0k, [39], kvantumfelt6tel i. a S"n*inger-f6Te (egym-t6megfir6szecsk6t fell6p6forgat6nybmat6k kora Lorentr'-er6vel tArgY6nak): v6vea vizsg6lat "1 x 1" t =rn(r,fJ = rir(1B)*1 " (i * B)+ " (9' E) Ugyanakkor B-re csaka pE tag esikki,mertI6s E parhuzamosak vagyis sincs),lgy e21.99 a T?kiz6rva felt6telUnf(b6r parhurarnossigi ;inlcs Ha nemz6rui prut6kotaforgat6nyomat6fdtoz. egytittad-hat sii rieftOuel momentum akkor: Il, az impulzus
gtrJ x = x + e(r x (v x B)) + ee(1 (o x E)) - \: f d t l = frfi x B) * 1,, (.;' E) * "1 " (o x E) ff(t B) \

forgAshatfurozza meg.A keh6steh6rt k6tf6letipusri6rv6nyl6ssz6tuila laszt6s6tis jelenti. lgy a fentiekb6l vilAgos,hogy ellentmondAsmentesen ki6pithet6az elektrodinamika m6gnesest6lt6sekkel azok 6ramaival, 6s csak ujabb potenciAlok bevezets6re sziiks6g.Ezek a mez6kmegjelennek van a Lorentzedben, teh6t m6rhet6( amennyiben m6gneses a tolt6stel5 lehet Allitani. Ha a fiktiver6ketkitranslormAl6 t6nylegeser6hatAsok sk6lAjAt n6zz0k, 6s bevezeti0k amfurel6z(tekben emlitetttorzi6s (Phyton-vAkum) t6r fogalmAt, t0nik,hogyezeka hatAsok ugy val6szinUleg gravitAci6s a t6rhez hasonl6an kezelhet6k. Sainosennekaz elm6letem6g r6szleteiben nincs kidolgozva, intenzivmunkafolyik ennekel6r6s6re. de

t61t6kul6nbs69 eddig bevezetett Ennekalapj6na legkomolyabbb -92 6ramanem g3n{9s,-y. monop6lus a mAgneses sekhezk6p6staz, hogy fedi. lgy Aram)fogalmAt 6iam (transzl6ci6s vel, vagyii nem a szolcesos

(sai6t E "Eriiirlin ie( r x ( gD-x )) tagesyIszdssebess6su tenselv egy p6ly6niOrtelOmozg6sa,v_a9Yr.s bizotorgOltOiel r'sugarg kOiUf Usvanisv9(;Ll u| B ))tas ioo-ati.g6baiezJgy6ruflfelulet. nioC 1
egy rendszer adottid6 6tlagAban. siiukturAif Lgyszerfi sint6n nem a megfelel6en Ennek 4=r,
e" egylegkisebb er6ss6g6nek monop6lus 6lland6nem lesz a magneses van) meft az fiigg kU(uhogyaz a Schlinger-f6tekatkul6ci6ban Jeg", a v.agy1srendszer.m6reteit6l' az r"fltivforgAsszdgJldOl6s a-t61, fO-t't-UOrg hogy neir tenet-NzAmi, az'elemimignesest6lt6s'ielenEnnefalapjAn vagyis alagan eddig seitettUnk, mint Gsen t<iseUU, amit m6s elmle[6t< lehetneka magnekis6rletek 6s lrtlihajlov [41] "ruil"g Jenrennatt [40] hogy le megiilenesitorm6i.EgyrtelmUen kell szogezni, ieJ nionopOtus azt f6le kis6rletei indiEhrenhift-Mihailov moriopiiluskelt6s a m6gneses p6rbanlelthet6k,vagyisegym6st6li6lelkatje( hogy a monop6lusok rendszmonop6lus megielen6 dip6tusk6nt Ei minOenkeppen XUI'OpUIO, felt6telei' ert alakiiunkki. Ez megielelaz elektromosmonop6luskelt6s a rindszemektunik.A monop6lug--f?.9jatopol6nek is, 6s konzisztens zavar,melynekel6iel6taz 6rv6nygiui O-r6"VJtrrktur6t6tfgggS ,,stabil"

722

EGELY GYORGY

ruEnAruy 0; eoruoouar

78

TRODALOMJEGYZEK

VArcAGBAN A TUDoMANY?

J6nossy Lajos: RelativitAselm6let a fizikai val6s6g alapjAn,Akad6mia Kiad6, Budapest 1973 O. Heaviside:ElectromagneticTheory, Chelsea Pubt. Co. London, 1893 H. Hayasaka, S. Takeuchi: Phys.Rev.Lett 1989, No,25.,2701 S. Polyakov: Inboduc'tioninto erperimental gravitonics, Moscow,Prometei Publ. 1988, lmanishi Akira Mariyama, MidorikawaShoichi, Mo.irnotoTeruhisa: J. Phys.Soc.Jap.60,1150, 1991 Rev. t6l J. M.Nitsche,P..A.Wilmarth:Phys. Lett, 199O,No.18, 2 115 T.J.Ouinn,A.Pickard:Nature34i1,732, 1990 18l K.Perebeinoset al.: Report on Research Proiect Instlute of Non-conventionalTechnologies, Moscow, 1988 lel S.Shnoffetal.: Biophysics,4, 19a9,711 (in Russian) , 110l E.Shpolsky:Nuclear Physics, Moscow,GITGL Publ-l, 523, 1949 1 1 1 lA.D.Krish:Scientific American 1987, No.:10,12 112l APeres: Phys.Rev.Rev. D.18,1978 tl3l V.Barihevsfq,M.Podgoretsky:ZHgfF, 47, 1O5O,1964 114l F.Laoe,D.H.Fries: American Science No-6, 1988, 52 J.Physiquetl4, 1, 1989 115l G.lhuiller: 116l E.Bashkin,A.Meierovich: Letter to Zheff, 26, 6!fi, 1977 117l A.Meierovich:Phys. Letl A. 69,279, 1978 tl8l B.Castaing.P, Nazieres:J.Physique40, 257, 1979 tlsl Yu.Sokolovet. al.: l.KurcftatovIAE Publ. Moscow, 32, 1991 WM.lnguscio,T.W.Hausch,SpringerVerlag, l20l Yu. Sokolov: in Hydrogen Atoms, Eds:G.F.Bassani, Berlin1989,p.16 [21] Yu.Sokolov,V.Yakovlev:Zhetf, 83, 1982, 15 [22] Ch.lnbertPhysRev. D. 5, 787, 1972(in Russian) [23] A.Tam,W.Happec Plrys.Rev.Lett. 38,278,1977 l24l N.S.lGpany, J.J.Burke: Optical Waveguides,N.Y.Acaderry,1962 V.Bordovitsin:Usp. Fiz. Nauk, 132, 345, 1980 [25] LTarnov, V.Bordovitsin: lzt.YUZ, Phys, Ser.No.2. ,67, 1980 [26f V.Bagrov, 1983 [27] A.Heslot Amer.J.Ptrys.51,1096, Amer.J.Plrys.54, 800, 1986 I28l H.C.Ohanian: l29l R.Black,A.Ankiewicz: Amer.J.Phys.53, 564, 1986 Ptrysica Vl. 6, 887, 1939 l30l F.J.Belifante: [31] A.Akhimov:Preprint No.74, Instituteof non-conventionaltechnologies, 1992 Preprint1. 1. VacuumInetriaTechnologies, 1994 [32] G.l.Shipov: [33] G.l.Shipov:Theory of PtrysicalVacuum, (in Russian) NT-Centr,Moscow, 1993 Dokl. Acad. Nauk,1,70, 1967 [34] A.Sakharov: [35] A.Dolgov,Yuzeldovic+r, M.Sazhin:Cosmology ot then Early Universe, Publ. Moscw Univ [36f YaZeldovich: Lett. Zhetf,6, 922, 1967 Symp.Math.2, 139, 1973 [3fl A.Treutrnan: l38l W.Kopczynsky:Phys. Lett. A.Mo-; 39,219,1972 Science 165,3895,1959 [39] J.Schwinger: [40] Ehrenhaft: l41l Mihailov.

tll l2l I3I I4l 15l

A mindennapi tapasztalat, k6nyv6rusok a slAgerk6nyvei, szektAkr6l a 6s misztikusesem6nyekr6l kapottnapi informAci6k olyan k6petmutatrak, hogy a k6zv6lem6ny egy r6sze elfordulaz egzaK tudomAnyokt6l 6s probl6mAira transzcendenci6ban,miszticizmusban megoldatlan a a keres megold6st. NemcsakhazAnkban, hanemvil6gjelens6gk6nt. Sokanp6ldAula hivatalosorvosl6s helyetta f6lhivatalos rendel6seket vagynem hivatalos jelens6gekre, kuruzsl6sokat v6hsZiAk.Megmagyar6*ratathn szorong6probl6m6ikra saikra,feiRirS szektAkban keresnekmegoldAst, jelen 6s a a jdv6 kihfvisait a tudom6ny meghonosodott m6dszereinek elvetAs6vel, 6talakitas6val vagyegyszer0elferdftGs6vel haszn6liak. Mi6ft? Ez vaion a fejl6d6svelej6roja vagy a tudom6ny vAlsAga, vagyesetlegmAsalapokon alakultigy? Akaftogy is van, az ,,ir6stud6k felel6ss6ge" tal6n m6g nagyobb, ma mint b6rmikor volt.A tudom6nnyal foglalkoz6k hanyag, tudomAsul-vev6 magatartAsa, bizonyosjelensEgek eredm6nyek? (0j szemf6nyveszt6sek?, tnikkdK?)magyarAzatAnak hiAnyacsak nehezitia tiszt6nlAtast. H? "gy k6rd6sk6rre nem tudunkelfogadhat6 tudominyosmagyarazatot adni, 6s igy nem is foglalkozunk vele,at egyeftehUena misztikumba taszitiuk. Hiszt6dkusnak a tudom6nyos 6s vizsgAlati m6dszerrel ellent6tesnek tartom aA az elutasit6magatartAst, melyeta hivatalos tudom6nyaz 0j jelens6gekkel szemben alkalmaz. Egykrnat6k6teless6ge, hogy pr6bal: ja megmagyaEna jelens6geket, a meg6rteni 6sszefiigg6seket az m6g akkor is, ha esetlegesen direktvagy k6zvetetthatAsok, szemf6nyveszvagycsak a jelensEg olyan bonyo!6s vagy csal6stakariael a l6nyeget, lult, hogy a l6nyeg6t megfognineh6z. kutat6nem dughaga A fej6t a homokba, nem hagyhatia figyelmenkfvUlazokat a jelensEgeket, melyek magyarSzatAnak ig6nyetarsadalmi mGretekben megjelenik. Nem szabad megijedni, a jelens6gt0lny0likafizil<ajelelegi ha hatArain, 6riils6t nUnkkell,hogya term6szet 0jabbarcatsikerUlesetleg megismemi. Nem lehet0nk olyandnhittek, hogy0gy gondoljuk, m6r,,minden ma fef van fedezve", csak kisebbkorrekci6k 6s kellenektud6sunkon.Ez a

124

EGELY GYORGY

NEHANY EONOOUET U

125

v6ge fel6 is (eg6szen hazzAAllAs k6z6pkorlcan, m6g a m0ltszAzad de a jelentett fizikafeil6d6s6ben. Legaldbb a m6Ls alapokon) probl6m6t sok tanuln kell. unk saj6thib6inkb6l jelentett6vVajont6nyleggyeng0l ah[z6er6, amita tudomAny az felelhetUnk, Nem,- egy6rtelmUen vonalAnak? szAzadokon a fejl6d6s 6t - nem! A krizishelyzetet csup6n n6h6ny t6nyezSegyitttese okoza, rendszer. inform6ci6s feler6sit mindent behAl6z6 amelyet a a Milyent6nyez6khatrrak jelenlegihelyzetben? kutatisi ereda Az els66s talAnlegizgalmasabb nagymennyis6gU jelenleg mennyihatalmas m6nymegl6te. is jelentez?A vilAgban Mit fog' fel. 6s s6gtitud6sthalmoztunk Kutat6int6zetek tud6sokszAzezrei Naponta t6bb kdtetnyitudom6nyos lalkoznak tiszt6na tudomAnnyal. A foly6iratok kdnyvektartalmaznak. 6s melyeket eredm6ny szUletik, Az h6l6zatokat elontiaz inform6ci6. e!k6nyvtArakat sz6mit6g6pes 6s ig6vagylegalAbbis alkalmaz6st m6letileg levezetett alkalmazhat6, 6s melyeta megval66ll 16eredm6nyek olyansokasAga rendelkez6sre, neh6z6s r6gdstit, 6s t6bb t6sftAsk6vetninem tud. A megval6sftAs A alkalmaz6sAnak. megval6sinyez6is 0tj6baniill azui eredm6nyek folyamata.Valamit tAs folyamatasokkal lass0bb,mint a kigondol6s folyamat,mint az a komplexebb megval6sftani sokkal bonyolultabb, maga rengeteg A folyamat,ami ezt el6k6sziti. megval6sit6s kutatAsi gazdasAgi k6rd5s,s igy 6rinti az ig6nyel,amelyegyr6szt beruh6zAst k6rd6s,6rintiaz eg6sz misr6szt pedig,mint piacalakitAsi alkalmaz6t, a piacot.Egy-egyeredm6ny er6sen korl6tozhatja alkalmazhat6sdg6t term6k bevezetett 16v6, de m6r alkalmaz6sban elavultabb, masszivan az a. egyed uralm Ezzelaz 0j term6kbevezet6s6vel egyeduralommegA lenneszUkseges. "ttilkurendkiviilnagyt6ke befektetEse tdr6s6hez foglalkoz6int6zetet tatotts6g"els6 jelek6nttdbb elm6letikutatiisokkal melyek korl6toztak, olyannagy proiektek, 6s teljesenmegnyirbiltak, l6nyeg6ben vil6g 6lvonal6batartoz6 elm6letikutat6sokatkivAntak a vagy mint pl. nagyr6szecskegyorsftok, m6s extranagybetAmogatni, ruhAz6sok. a megm6rettet6se hatalmas a Ugyanaldcortudominyoseredm6nyek nagy inform6ci6s Aradatellen6resem haladtel6re.Ez azt ielenti,hogy munk6ss6g eredm6nyess6eredm6nyek, tudomAnyos a a tudomAnyos nem 6rt6keliazt valamilyen ge nagyonnehezenm6rhet6, l6nyeg6ben piaci vagy piacszerU mint mAsterm6kekeset6ben.lgy mechanizmus, v6ltak a tudomiolyan m6rdszAmok terUleteken az elvontabbkutatAsi mint az id6zetts6g, publikAa alaplitvA, nyos eredm6ny6rt6kel6s6nek

dominanciaiat, annaka.k63ri6gi 6s gyakoriatt6r erz6rk6z6siit, var6 erszigetel6d6s6t. atkatmaz6sok;elenfos Az r6sze is orvanoon/oruittavat, hogy a h6tk6znapi emb.el szam6ra idegen,ertnetetten, r',"nj 6oaato" vagy csodavar jerens6geket hataros. pr6dutar.rgva r.orgyoisa;fokoz6d6.lechnikai feit6d6se dizonyoJrEtegekben efidegenede"i, t "nnrrutoI u val6 elfordut6rst hozoftt6tre.Az 6rtiilens6g uagienheiefl"";a; miszti-vegercd;a;t# hozhat.r6tre. jerentl6zi ez k l.yr.fto3 fordutast, kur6nbdz6 tarsadarmak vdhozatos szi.ntj6in, szektak-m"!i;b;G;en, a kul6nb6z5miszti jelens6gek lisrirer6s6ben kus te uagyv6hfelisme r6s6ben, 6s.jelentkezi a n6tttiznafi eet risilur*inak, k misztikus rtart6saisze

k6t. viszonytag tavori .A kon megvar6sitasror gukutin y9.dat erm6reti etnietelbb tuaila;yt;iui"i"r, ru_ az jeilegri rrLtlldr. uizonyos _vagv

- annik min5s6g6t. a mennyis6g6t6r, sajnos a miszifik6ras nem csupana-tuoohanytEirturirtJLirokben . . h6dit,..hanem (eg6szen a b;tui;. Egyreoo_ las. q!ag9ki6r) tuoomany'on nyolultabb matematikai struk0rakatt6qat a szaknyetG.A ""ui a szuk erreoira Enyeges tu_ :=^gfffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffff:.'^16:9r9:"1 ?,?6rthet6 fos'almaz6sor< oomany-os eredmenyeket, a beavatailanok 6s szamara 6rtheteflenn6, ide_ genn6,f6lelmetess6 teszikaz adottterutetet. ugvanikkoi nffioznat a k6z6ilhet6, tudomiinyos a ismeretterjesa6s szirit]en r"gtogiilazott interpretaci6k, sokszormagaa ter'uret s6t szale4tilje""r"iriiu "rmagyaraznia nemszarcnai k6z6ns6gnek eredm6nyeit. tartom, Odv [ogi aN ne,n tudjam6sszim6rais 6rthet6en kdz6tni uarmityenIonyotuti moiioand6;at is, az.magasem6rtiterjesenvagyegyszeriien nincsinit ttiiornL.

milygs.m6rreger6sn6r ,,pear az on. revieil'rn teiesaui'Z-ftEr"rit * es.y szak6rt6kb6t uizottsit-J6nti rcny"_ ail6 "f_ :*I_Ely:!:ltlgp{" produkci6 ge'en ruggeilenur

ci6sz6m, k0l6nb6z6.,,impak a faktororc'. (pubrikar6si effektivit6s) Ezeka t6nyezSk r6senbefo e tyaso thatok, szubje ;6do; ;;;;;;-"rhet5 kti" a publikaci6k illetve hivatkozAsok rendszere. ma marlJmolv"uo troo_ lgy

melty-el adottszitiaaofmes' az nemerto a sz6riitas6b6t, iil"treEioo-ti"iitra"iot f9v6n ?gP?]kir6pni heryzetet 6pp-en6t6l6 pr6b6r r6p6st tartani fejr6d6s a tergyorsurt m6nZri*"r. Az informaci6s fonadarom rehet6v6 azt,hogyminden jerentettq rrj :1s_=,i19gEn_atetiussonazazirAnt6rdekt6aaxsllaiiriaviasuar_ probl6ma fetszfnre otyan is kerut, ametynek tu_ :l%::::"il:!gg]"s oomanyos magyarizata vagy..nincsmeg,-vagy pedig a tudomAny egy_ szeruen. fograrkozott ilyen nem ai letenlege[virsgaiaiauar. a ;eEiet lensEgek 6ppen el6z6 az elioegen6oesi fo-lyamatok sokszor miaft szin-

azetidesened6" ; ad;i e;-rtfirrlr"r"!1!"o.labflig:trlegiglenik reksz6lesk6r0 haszn6lat6ban,

125

EGELY GYORGY

ruEnAruv GoNDoI.AT UJ

127

a hatar6ts0roljAk er6senkapcsol6dnak szubjektum, 6s t6n a misztikum gondolaMlAgA-hoz. Altal6ban 6rz6seihez, ember kUl6nb6z6 az 6szlel6 falai nem a felszereh illami laborat6riumok k6zUl, azityenjelens6gek vagy a h6tk6znapi6letet 6t616 mag6nkfs6rletez6 hanema kUl6nboz6 felszfnre,6s igy 6rdedsszegd m6don kerUlnek embertapasztalatait hatalmastomegekecsegtet6s6vel illetvea felhaszn6lAs kessegUkkel, ak6r a nem tudomAnyos megh6dftani, ak6ra tudom6nyos, ket k6pesek dolgoz6kk6z0l. szf6rAban (6s a A szeg6nyebb orszAgok kis k6lts6gvet6sek) nagy haszonrem6g nem 6rettek az melyek m6ny6ben felkarolnak olyanjelens6geket, P6ld6ul nem is bizonyitott alkalmassAguk. alkalmazisra,s6t egy6ltal6n egy melymegmutatia, a hikeltett a statisztika, az nem kis meglepet6st pozitivreprodukal6sa kelet6s d6lels6sorban eredm6nyeinek degf0zi6 siketudom6nyoslaborat6riumainak Europa,Azsia 6s Latin-Amerika negatfv eredm6laborat6dumai r0lt, mig az USA 6s Nyugat-Eur6pa ma nyekr6lszimoltak be. Ugyanakkor m6r 6ppena i6lfelszerelt laboVannak rat6riumok adnak 6rdekes0i adal6kokatehheza kutat6shoz. mikor a klasszikusm6dszerek olyan jelensEgek(pl az orvoslAsban) (orvos)mindt tigy drAgavoltavagy hiAnya(pl.orvossAg) az al]<almaz6 de (beteg)sz6m6ra a elemi ig6nyk6nt nem bizonyftott egya befogad6 val6 szerU6s olcs6 m6dszerekben hit alakulki, llletveazokbana probl6mAkban, melyekrejelenleg megold6sm6g nem szliletett (pl. rak, ny0lnak. A AIDS) kev6sb6 egzakt tudom6nyosmegk6zelit6sekhez haszonnalkecsegtet60i eredm6nyekilletve a r6gen nagy gazdasAgi idegenm6dlobbizAst mAstudom6nyt6l 6s bevAltgy6rtAsmegtartAsa szereketis el6hozhat,aminekeredm6nyecsak a szem6lyiellent6tek keres6s6ben n6vel6s6ben nem a megoHas 6s ielenikmeg. (t6bb tudom6nyEhhezi6rulhozit a multi-6s interdiszciplinadtas kdzdtti)egyrenagyobbig6nye,ame6gat 6rintdilletvetudom6ny6gak beaz forradalom illetuea jelens6gk6r6knek 6halunk lyetaz informAci6s illetvea kutatAs ir60i Az okozott. 0ijelensEgk6nik soroltkategorizil6sa 6s a nyai er6teljesen sz6tfeszitik tudom6nyielenlegikateg6ri6it, l6nyeatt6l, g6ben a jelens6gk6rkomplexarca mutatkozikmeg fUggetlenUl pr6b4liuk k6mia,biol6gia meg besorolnifizika, hogymilyenkateg6dAba vagy m6s tudominy6gakter6n. A ielens6gnem vesz tudomAstarr6l, megsoroljuKvagymilyentudom6nyos hogymi milyentudom6nyAgba k. kdzelfkist alkalmazun er6teliesen r6nyomja A felmer0l6 probl6m6kinterdiszciplinaritAsa 6letben 6rt6kel6sreis, hiszena tudomAnyos b6lyeg6ta tudomAnyos

alapvet6en egyeskateg6riAban az m6lyendolgoz6kutat6kadj6k a jellemz6munkaer6t, ebb6lkdvetkez6en interdiszciplinaris 6s az gbndolkod6s nem honosodott meg el6gm6lyen tudom6rnyos a 6letben.A tudom6nyostechnikai forradalomb6l informacio6uamlasb6l az kdvetkezden egy sor tudom6nyig,ami alapvet6en jellegU leiro (fenomenologikus) voft,mint pl. az orvostudom6ny, elindult tudomAnnyilillils a utjan.Ennek megfelel6en fenomenologikus jellegetegyreink6bba magyar6a dsszefiigg6sek megismer6se vAltja 6s szint6n fel, otyanvdlsag?\,az jelenta r6gebbitipus0leir6sokon helyzetet atapul6 tud6s6rt6kel6sen6l, amelyikhozziad6dikaz el6z6jelens6gek am0gy is elbizonytalanodott 6rt6kef6seihez. krizishelyzetet A tovAbbtokoza a klasszikuiter0leten, klasszikusan gondolkod6tudominyos munkatarsak ellen6llisa az azonnafnem megmagyar(nhalojelens6gek vizsgalata ter6n.Az irt6z6s jelent6sr6sz6tnema taborat6rium abb6lis ad6dik, hogya jelens6gek falai k6z6ttfigyelt6kmeg elSszor. kUtdnleges jelentds6get tgy kapotta pszichikAban kUkinbdz6 jetens6gk6vagy pszichol6giAval kapcsotatos rdk vizsg6rlata, amelyeknek kapcsolata, egzakttudomAnyokkal az (fitkaval k6mi6val biol6gi6val) egyrenyilv6nval6bb egyrenagyobbisme, 6s retlenterUletekre vezetikel az itt kutat6szakembereket. A fentiekhatAs6ra klasszikusan, a konzervativ skolasztikus gon0n. dolkodAs bizonyos 6rtelemben megmerevedik, a k6z6pkorra jellem6s z6 elutasi'tAssal a dolgokignorAl6s6val, tudomAsulv6tel6nek megteljes tagad6sdvalv6rlaszol masszivanjelentkez6,sokszormisdikummil a kevert inform6ci6s ig6nyekre.M6sr6szr6l viszontaz ilyen konzervativ p6lus hi6nyavagynem el6g er6teljes voltaelferdf,ttreti kutat6sirfunyilt a 6s t6nylegesen miszticizmus j6r6 kutat6t.a utiAra vihetiaz 0j utakon A skolasztikus az ennekalternativ6jak6nt jelentkez6 6s gondolkod6s eflentmond6sait tovAbblokozzaaz at6ny,hogy azemberisEg kult0r6j6ban szint6nk6tf6 m6d mutratkozottmegismer6s a szAm6ra. egyik-az Az ilduktiv 0t,amikor jelens6gek a r6szleteib6l rakiuk 6ssze egyreiOUOaz 6s tdbb fenomenol6giai megismer6s alapjanszerzetttapasaalatunkat, 6s a tapasztalatokb6l levonjuka megfelel6kdvetkeztet6seket, vagyis apr6bbr6szletekb6l6pitj0k azeglszet 6s igy k6szitunk fel torv6nyekbt, 6s t6rv6nyszerus6geket vesztink6szre.A m6sikut alapvet6en deduktiv 6s egy-egy szimb6lumb6l, egy-egy Atfog6 kateg6riAb6lvezetia r6szte leteket jut elvalamilyen gs kdvetkeztet6sig egy-egy r6szlet megismer6s6ben.A k6tf6le kult0raalapvet6en mis geot6giiiter0leteken te;looott ki. Az induktiv kult0ra Eur6pa az amerikaitudbmanyos dominan6s 6let ci6ja alapj6naz 6ssztudom6rnyos kutat6salapmet6dusAvA mig a v6lt,

722

EGELY GYORGY

ruEnAruy 0; eoruoouar

78

TRODALOMJEGYZEK

VArcAGBAN A TUDoMANY?

J6nossy Lajos: RelativitAselm6let a fizikai val6s6g alapjAn,Akad6mia Kiad6, Budapest 1973 O. Heaviside:ElectromagneticTheory, Chelsea Pubt. Co. London, 1893 H. Hayasaka, S. Takeuchi: Phys.Rev.Lett 1989, No,25.,2701 S. Polyakov: Inboduc'tioninto erperimental gravitonics, Moscow,Prometei Publ. 1988, lmanishi Akira Mariyama, MidorikawaShoichi, Mo.irnotoTeruhisa: J. Phys.Soc.Jap.60,1150, 1991 Rev. t6l J. M.Nitsche,P..A.Wilmarth:Phys. Lett, 199O,No.18, 2 115 T.J.Ouinn,A.Pickard:Nature34i1,732, 1990 18l K.Perebeinoset al.: Report on Research Proiect Instlute of Non-conventionalTechnologies, Moscow, 1988 lel S.Shnoffetal.: Biophysics,4, 19a9,711 (in Russian) , 110l E.Shpolsky:Nuclear Physics, Moscow,GITGL Publ-l, 523, 1949 1 1 1 lA.D.Krish:Scientific American 1987, No.:10,12 112l APeres: Phys.Rev.Rev. D.18,1978 tl3l V.Barihevsfq,M.Podgoretsky:ZHgfF, 47, 1O5O,1964 114l F.Laoe,D.H.Fries: American Science No-6, 1988, 52 J.Physiquetl4, 1, 1989 115l G.lhuiller: 116l E.Bashkin,A.Meierovich: Letter to Zheff, 26, 6!fi, 1977 117l A.Meierovich:Phys. Letl A. 69,279, 1978 tl8l B.Castaing.P, Nazieres:J.Physique40, 257, 1979 tlsl Yu.Sokolovet. al.: l.KurcftatovIAE Publ. Moscow, 32, 1991 WM.lnguscio,T.W.Hausch,SpringerVerlag, l20l Yu. Sokolov: in Hydrogen Atoms, Eds:G.F.Bassani, Berlin1989,p.16 [21] Yu.Sokolov,V.Yakovlev:Zhetf, 83, 1982, 15 [22] Ch.lnbertPhysRev. D. 5, 787, 1972(in Russian) [23] A.Tam,W.Happec Plrys.Rev.Lett. 38,278,1977 l24l N.S.lGpany, J.J.Burke: Optical Waveguides,N.Y.Acaderry,1962 V.Bordovitsin:Usp. Fiz. Nauk, 132, 345, 1980 [25] LTarnov, V.Bordovitsin: lzt.YUZ, Phys, Ser.No.2. ,67, 1980 [26f V.Bagrov, 1983 [27] A.Heslot Amer.J.Ptrys.51,1096, Amer.J.Plrys.54, 800, 1986 I28l H.C.Ohanian: l29l R.Black,A.Ankiewicz: Amer.J.Phys.53, 564, 1986 Ptrysica Vl. 6, 887, 1939 l30l F.J.Belifante: [31] A.Akhimov:Preprint No.74, Instituteof non-conventionaltechnologies, 1992 Preprint1. 1. VacuumInetriaTechnologies, 1994 [32] G.l.Shipov: [33] G.l.Shipov:Theory of PtrysicalVacuum, (in Russian) NT-Centr,Moscow, 1993 Dokl. Acad. Nauk,1,70, 1967 [34] A.Sakharov: [35] A.Dolgov,Yuzeldovic+r, M.Sazhin:Cosmology ot then Early Universe, Publ. Moscw Univ [36f YaZeldovich: Lett. Zhetf,6, 922, 1967 Symp.Math.2, 139, 1973 [3fl A.Treutrnan: l38l W.Kopczynsky:Phys. Lett. A.Mo-; 39,219,1972 Science 165,3895,1959 [39] J.Schwinger: [40] Ehrenhaft: l41l Mihailov.

tll l2l I3I I4l 15l

A mindennapi tapasztalat, k6nyv6rusok a slAgerk6nyvei, szektAkr6l a 6s misztikusesem6nyekr6l kapottnapi informAci6k olyan k6petmutatrak, hogy a k6zv6lem6ny egy r6sze elfordulaz egzaK tudomAnyokt6l 6s probl6mAira transzcendenci6ban,miszticizmusban megoldatlan a a keres megold6st. NemcsakhazAnkban, hanemvil6gjelens6gk6nt. Sokanp6ldAula hivatalosorvosl6s helyetta f6lhivatalos rendel6seket vagynem hivatalos jelens6gekre, kuruzsl6sokat v6hsZiAk.Megmagyar6*ratathn szorong6probl6m6ikra saikra,feiRirS szektAkban keresnekmegoldAst, jelen 6s a a jdv6 kihfvisait a tudom6ny meghonosodott m6dszereinek elvetAs6vel, 6talakitas6val vagyegyszer0elferdftGs6vel haszn6liak. Mi6ft? Ez vaion a fejl6d6svelej6roja vagy a tudom6ny vAlsAga, vagyesetlegmAsalapokon alakultigy? Akaftogy is van, az ,,ir6stud6k felel6ss6ge" tal6n m6g nagyobb, ma mint b6rmikor volt.A tudom6nnyal foglalkoz6k hanyag, tudomAsul-vev6 magatartAsa, bizonyosjelensEgek eredm6nyek? (0j szemf6nyveszt6sek?, tnikkdK?)magyarAzatAnak hiAnyacsak nehezitia tiszt6nlAtast. H? "gy k6rd6sk6rre nem tudunkelfogadhat6 tudominyosmagyarazatot adni, 6s igy nem is foglalkozunk vele,at egyeftehUena misztikumba taszitiuk. Hiszt6dkusnak a tudom6nyos 6s vizsgAlati m6dszerrel ellent6tesnek tartom aA az elutasit6magatartAst, melyeta hivatalos tudom6nyaz 0j jelens6gekkel szemben alkalmaz. Egykrnat6k6teless6ge, hogy pr6bal: ja megmagyaEna jelens6geket, a meg6rteni 6sszefiigg6seket az m6g akkor is, ha esetlegesen direktvagy k6zvetetthatAsok, szemf6nyveszvagycsak a jelensEg olyan bonyo!6s vagy csal6stakariael a l6nyeget, lult, hogy a l6nyeg6t megfognineh6z. kutat6nem dughaga A fej6t a homokba, nem hagyhatia figyelmenkfvUlazokat a jelensEgeket, melyek magyarSzatAnak ig6nyetarsadalmi mGretekben megjelenik. Nem szabad megijedni, a jelens6gt0lny0likafizil<ajelelegi ha hatArain, 6riils6t nUnkkell,hogya term6szet 0jabbarcatsikerUlesetleg megismemi. Nem lehet0nk olyandnhittek, hogy0gy gondoljuk, m6r,,minden ma fef van fedezve", csak kisebbkorrekci6k 6s kellenektud6sunkon.Ez a

124

EGELY GYORGY

NEHANY EONOOUET U

125

v6ge fel6 is (eg6szen hazzAAllAs k6z6pkorlcan, m6g a m0ltszAzad de a jelentett fizikafeil6d6s6ben. Legaldbb a m6Ls alapokon) probl6m6t sok tanuln kell. unk saj6thib6inkb6l jelentett6vVajont6nyleggyeng0l ah[z6er6, amita tudomAny az felelhetUnk, Nem,- egy6rtelmUen vonalAnak? szAzadokon a fejl6d6s 6t - nem! A krizishelyzetet csup6n n6h6ny t6nyezSegyitttese okoza, rendszer. inform6ci6s feler6sit mindent behAl6z6 amelyet a a Milyent6nyez6khatrrak jelenlegihelyzetben? kutatisi ereda Az els66s talAnlegizgalmasabb nagymennyis6gU jelenleg mennyihatalmas m6nymegl6te. is jelentez?A vilAgban Mit fog' fel. 6s s6gtitud6sthalmoztunk Kutat6int6zetek tud6sokszAzezrei Naponta t6bb kdtetnyitudom6nyos lalkoznak tiszt6na tudomAnnyal. A foly6iratok kdnyvektartalmaznak. 6s melyeket eredm6ny szUletik, Az h6l6zatokat elontiaz inform6ci6. e!k6nyvtArakat sz6mit6g6pes 6s ig6vagylegalAbbis alkalmaz6st m6letileg levezetett alkalmazhat6, 6s melyeta megval66ll 16eredm6nyek olyansokasAga rendelkez6sre, neh6z6s r6gdstit, 6s t6bb t6sftAsk6vetninem tud. A megval6sftAs A alkalmaz6sAnak. megval6sinyez6is 0tj6baniill azui eredm6nyek folyamata.Valamit tAs folyamatasokkal lass0bb,mint a kigondol6s folyamat,mint az a komplexebb megval6sftani sokkal bonyolultabb, maga rengeteg A folyamat,ami ezt el6k6sziti. megval6sit6s kutatAsi gazdasAgi k6rd5s,s igy 6rinti az ig6nyel,amelyegyr6szt beruh6zAst k6rd6s,6rintiaz eg6sz misr6szt pedig,mint piacalakitAsi alkalmaz6t, a piacot.Egy-egyeredm6ny er6sen korl6tozhatja alkalmazhat6sdg6t term6k bevezetett 16v6, de m6r alkalmaz6sban elavultabb, masszivan az a. egyed uralm Ezzelaz 0j term6kbevezet6s6vel egyeduralommegA lenneszUkseges. "ttilkurendkiviilnagyt6ke befektetEse tdr6s6hez foglalkoz6int6zetet tatotts6g"els6 jelek6nttdbb elm6letikutatiisokkal melyek korl6toztak, olyannagy proiektek, 6s teljesenmegnyirbiltak, l6nyeg6ben vil6g 6lvonal6batartoz6 elm6letikutat6sokatkivAntak a vagy mint pl. nagyr6szecskegyorsftok, m6s extranagybetAmogatni, ruhAz6sok. a megm6rettet6se hatalmas a Ugyanaldcortudominyoseredm6nyek nagy inform6ci6s Aradatellen6resem haladtel6re.Ez azt ielenti,hogy munk6ss6g eredm6nyess6eredm6nyek, tudomAnyos a a tudomAnyos nem 6rt6keliazt valamilyen ge nagyonnehezenm6rhet6, l6nyeg6ben piaci vagy piacszerU mint mAsterm6kekeset6ben.lgy mechanizmus, v6ltak a tudomiolyan m6rdszAmok terUleteken az elvontabbkutatAsi mint az id6zetts6g, publikAa alaplitvA, nyos eredm6ny6rt6kel6s6nek

dominanciaiat, annaka.k63ri6gi 6s gyakoriatt6r erz6rk6z6siit, var6 erszigetel6d6s6t. atkatmaz6sok;elenfos Az r6sze is orvanoon/oruittavat, hogy a h6tk6znapi emb.el szam6ra idegen,ertnetetten, r',"nj 6oaato" vagy csodavar jerens6geket hataros. pr6dutar.rgva r.orgyoisa;fokoz6d6.lechnikai feit6d6se dizonyoJrEtegekben efidegenede"i, t "nnrrutoI u val6 elfordut6rst hozoftt6tre.Az 6rtiilens6g uagienheiefl"";a; miszti-vegercd;a;t# hozhat.r6tre. jerentl6zi ez k l.yr.fto3 fordutast, kur6nbdz6 tarsadarmak vdhozatos szi.ntj6in, szektak-m"!i;b;G;en, a kul6nb6z5miszti jelens6gek lisrirer6s6ben kus te uagyv6hfelisme r6s6ben, 6s.jelentkezi a n6tttiznafi eet risilur*inak, k misztikus rtart6saisze

k6t. viszonytag tavori .A kon megvar6sitasror gukutin y9.dat erm6reti etnietelbb tuaila;yt;iui"i"r, ru_ az jeilegri rrLtlldr. uizonyos _vagv

- annik min5s6g6t. a mennyis6g6t6r, sajnos a miszifik6ras nem csupana-tuoohanytEirturirtJLirokben . . h6dit,..hanem (eg6szen a b;tui;. Egyreoo_ las. q!ag9ki6r) tuoomany'on nyolultabb matematikai struk0rakatt6qat a szaknyetG.A ""ui a szuk erreoira Enyeges tu_ :=^gfffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffff:.'^16:9r9:"1 ?,?6rthet6 fos'almaz6sor< oomany-os eredmenyeket, a beavatailanok 6s szamara 6rtheteflenn6, ide_ genn6,f6lelmetess6 teszikaz adottterutetet. ugvanikkoi nffioznat a k6z6ilhet6, tudomiinyos a ismeretterjesa6s szirit]en r"gtogiilazott interpretaci6k, sokszormagaa ter'uret s6t szale4tilje""r"iriiu "rmagyaraznia nemszarcnai k6z6ns6gnek eredm6nyeit. tartom, Odv [ogi aN ne,n tudjam6sszim6rais 6rthet6en kdz6tni uarmityenIonyotuti moiioand6;at is, az.magasem6rtiterjesenvagyegyszeriien nincsinit ttiiornL.

milygs.m6rreger6sn6r ,,pear az on. revieil'rn teiesaui'Z-ftEr"rit * es.y szak6rt6kb6t uizottsit-J6nti rcny"_ ail6 "f_ :*I_Ely:!:ltlgp{" produkci6 ge'en ruggeilenur

ci6sz6m, k0l6nb6z6.,,impak a faktororc'. (pubrikar6si effektivit6s) Ezeka t6nyezSk r6senbefo e tyaso thatok, szubje ;6do; ;;;;;;-"rhet5 kti" a publikaci6k illetve hivatkozAsok rendszere. ma marlJmolv"uo troo_ lgy

melty-el adottszitiaaofmes' az nemerto a sz6riitas6b6t, iil"treEioo-ti"iitra"iot f9v6n ?gP?]kir6pni heryzetet 6pp-en6t6l6 pr6b6r r6p6st tartani fejr6d6s a tergyorsurt m6nZri*"r. Az informaci6s fonadarom rehet6v6 azt,hogyminden jerentettq rrj :1s_=,i19gEn_atetiussonazazirAnt6rdekt6aaxsllaiiriaviasuar_ probl6ma fetszfnre otyan is kerut, ametynek tu_ :l%::::"il:!gg]"s oomanyos magyarizata vagy..nincsmeg,-vagy pedig a tudomAny egy_ szeruen. fograrkozott ilyen nem ai letenlege[virsgaiaiauar. a ;eEiet lensEgek 6ppen el6z6 az elioegen6oesi fo-lyamatok sokszor miaft szin-

azetidesened6" ; ad;i e;-rtfirrlr"r"!1!"o.labflig:trlegiglenik reksz6lesk6r0 haszn6lat6ban,

125

EGELY GYORGY

ruEnAruv GoNDoI.AT UJ

127

a hatar6ts0roljAk er6senkapcsol6dnak szubjektum, 6s t6n a misztikum gondolaMlAgA-hoz. Altal6ban 6rz6seihez, ember kUl6nb6z6 az 6szlel6 falai nem a felszereh illami laborat6riumok k6zUl, azityenjelens6gek vagy a h6tk6znapi6letet 6t616 mag6nkfs6rletez6 hanema kUl6nboz6 felszfnre,6s igy 6rdedsszegd m6don kerUlnek embertapasztalatait hatalmastomegekecsegtet6s6vel illetvea felhaszn6lAs kessegUkkel, ak6r a nem tudomAnyos megh6dftani, ak6ra tudom6nyos, ket k6pesek dolgoz6kk6z0l. szf6rAban (6s a A szeg6nyebb orszAgok kis k6lts6gvet6sek) nagy haszonrem6g nem 6rettek az melyek m6ny6ben felkarolnak olyanjelens6geket, P6ld6ul nem is bizonyitott alkalmassAguk. alkalmazisra,s6t egy6ltal6n egy melymegmutatia, a hikeltett a statisztika, az nem kis meglepet6st pozitivreprodukal6sa kelet6s d6lels6sorban eredm6nyeinek degf0zi6 siketudom6nyoslaborat6riumainak Europa,Azsia 6s Latin-Amerika negatfv eredm6laborat6dumai r0lt, mig az USA 6s Nyugat-Eur6pa ma nyekr6lszimoltak be. Ugyanakkor m6r 6ppena i6lfelszerelt laboVannak rat6riumok adnak 6rdekes0i adal6kokatehheza kutat6shoz. mikor a klasszikusm6dszerek olyan jelensEgek(pl az orvoslAsban) (orvos)mindt tigy drAgavoltavagy hiAnya(pl.orvossAg) az al]<almaz6 de (beteg)sz6m6ra a elemi ig6nyk6nt nem bizonyftott egya befogad6 val6 szerU6s olcs6 m6dszerekben hit alakulki, llletveazokbana probl6mAkban, melyekrejelenleg megold6sm6g nem szliletett (pl. rak, ny0lnak. A AIDS) kev6sb6 egzakt tudom6nyosmegk6zelit6sekhez haszonnalkecsegtet60i eredm6nyekilletve a r6gen nagy gazdasAgi idegenm6dlobbizAst mAstudom6nyt6l 6s bevAltgy6rtAsmegtartAsa szereketis el6hozhat,aminekeredm6nyecsak a szem6lyiellent6tek keres6s6ben n6vel6s6ben nem a megoHas 6s ielenikmeg. (t6bb tudom6nyEhhezi6rulhozit a multi-6s interdiszciplinadtas kdzdtti)egyrenagyobbig6nye,ame6gat 6rintdilletvetudom6ny6gak beaz forradalom illetuea jelens6gk6r6knek 6halunk lyetaz informAci6s illetvea kutatAs ir60i Az okozott. 0ijelensEgk6nik soroltkategorizil6sa 6s a nyai er6teljesen sz6tfeszitik tudom6nyielenlegikateg6ri6it, l6nyeatt6l, g6ben a jelens6gk6rkomplexarca mutatkozikmeg fUggetlenUl pr6b4liuk k6mia,biol6gia meg besorolnifizika, hogymilyenkateg6dAba vagy m6s tudominy6gakter6n. A ielens6gnem vesz tudomAstarr6l, megsoroljuKvagymilyentudom6nyos hogymi milyentudom6nyAgba k. kdzelfkist alkalmazun er6teliesen r6nyomja A felmer0l6 probl6m6kinterdiszciplinaritAsa 6letben 6rt6kel6sreis, hiszena tudomAnyos b6lyeg6ta tudomAnyos

alapvet6en egyeskateg6riAban az m6lyendolgoz6kutat6kadj6k a jellemz6munkaer6t, ebb6lkdvetkez6en interdiszciplinaris 6s az gbndolkod6s nem honosodott meg el6gm6lyen tudom6rnyos a 6letben.A tudom6nyostechnikai forradalomb6l informacio6uamlasb6l az kdvetkezden egy sor tudom6nyig,ami alapvet6en jellegU leiro (fenomenologikus) voft,mint pl. az orvostudom6ny, elindult tudomAnnyilillils a utjan.Ennek megfelel6en fenomenologikus jellegetegyreink6bba magyar6a dsszefiigg6sek megismer6se vAltja 6s szint6n fel, otyanvdlsag?\,az jelenta r6gebbitipus0leir6sokon helyzetet atapul6 tud6s6rt6kel6sen6l, amelyikhozziad6dikaz el6z6jelens6gek am0gy is elbizonytalanodott 6rt6kef6seihez. krizishelyzetet A tovAbbtokoza a klasszikuiter0leten, klasszikusan gondolkod6tudominyos munkatarsak ellen6llisa az azonnafnem megmagyar(nhalojelens6gek vizsgalata ter6n.Az irt6z6s jelent6sr6sz6tnema taborat6rium abb6lis ad6dik, hogya jelens6gek falai k6z6ttfigyelt6kmeg elSszor. kUtdnleges jelentds6get tgy kapotta pszichikAban kUkinbdz6 jetens6gk6vagy pszichol6giAval kapcsotatos rdk vizsg6rlata, amelyeknek kapcsolata, egzakttudomAnyokkal az (fitkaval k6mi6val biol6gi6val) egyrenyilv6nval6bb egyrenagyobbisme, 6s retlenterUletekre vezetikel az itt kutat6szakembereket. A fentiekhatAs6ra klasszikusan, a konzervativ skolasztikus gon0n. dolkodAs bizonyos 6rtelemben megmerevedik, a k6z6pkorra jellem6s z6 elutasi'tAssal a dolgokignorAl6s6val, tudomAsulv6tel6nek megteljes tagad6sdvalv6rlaszol masszivanjelentkez6,sokszormisdikummil a kevert inform6ci6s ig6nyekre.M6sr6szr6l viszontaz ilyen konzervativ p6lus hi6nyavagynem el6g er6teljes voltaelferdf,ttreti kutat6sirfunyilt a 6s t6nylegesen miszticizmus j6r6 kutat6t.a utiAra vihetiaz 0j utakon A skolasztikus az ennekalternativ6jak6nt jelentkez6 6s gondolkod6s eflentmond6sait tovAbblokozzaaz at6ny,hogy azemberisEg kult0r6j6ban szint6nk6tf6 m6d mutratkozottmegismer6s a szAm6ra. egyik-az Az ilduktiv 0t,amikor jelens6gek a r6szleteib6l rakiuk 6ssze egyreiOUOaz 6s tdbb fenomenol6giai megismer6s alapjanszerzetttapasaalatunkat, 6s a tapasztalatokb6l levonjuka megfelel6kdvetkeztet6seket, vagyis apr6bbr6szletekb6l6pitj0k azeglszet 6s igy k6szitunk fel torv6nyekbt, 6s t6rv6nyszerus6geket vesztink6szre.A m6sikut alapvet6en deduktiv 6s egy-egy szimb6lumb6l, egy-egy Atfog6 kateg6riAb6lvezetia r6szte leteket jut elvalamilyen gs kdvetkeztet6sig egy-egy r6szlet megismer6s6ben.A k6tf6le kult0raalapvet6en mis geot6giiiter0leteken te;looott ki. Az induktiv kult0ra Eur6pa az amerikaitudbmanyos dominan6s 6let ci6ja alapj6naz 6ssztudom6rnyos kutat6salapmet6dusAvA mig a v6lt,

7n

EGELY GYORGY

NEHANY GoNDoLAT UJ

ln

kinai,indiai,japAngondolgondolkodAs TAvolkeleti, a deduKivjellegU dolgozva el a k0l6nboz6 szimb6lumokkal kodAs alapjameditAci6val, iut t$ithoz szokottkutat6, az A kflvetkeztei6sehg. megismer6snek induktiv tudom6nyosmunkatArsnehezen fogadja el ezt a deduktiv utat. A tud kutat6nehezen a deduktiv6t szimbofikaiab6lt6nyleges klasszikus jutni, fgy er6teliesen 6rt6keli6s a legmisztikusnak kdvetkeztet6sekre a azt. Ugyanakkor megismer6snek elutasi$a hatArozottan tobb esetben 6s az induktiv deduktivutiaegym6stheg6szltve6s telies harm6ni6ban a hogymegismeri0k k6myez6 azokata feh6teleket, tudn6megteremteni jelens6geit melyeka ielenlegikategorizAlAsba,jea is, vilAgnak olyan nem bnlegitud6sszintUnkbe f6mekbele. Sijnos olyan helyzet6llt el6, mint a m0lt szAzadk6zep6na klassziut6n.A kutat6kOgy6rik, hogya fizikus mechanika telies kidolgozAsa fetudunkadniegy-k6t magyarAzatot mindenre l6nyegr6ben t6s ka lezArt Csakk6s6bbdertilt ki, hogyez az egy-k6tfeh6rfolt h6r folt kiv6tel6vel. hozzamagaut6n,6s a termodinateljesen0j tudominy6gakkibontAs6t a a mika fekete-test sugAzAsprobl6m6ib6l kvantummechanika kUl6nlet, l gravitAci6s illetvegeonetriaiprobl6m6kb6a relativitas-elm6 6s bdz6 val6 ttzi6la nyomAn0jabb6s 0iabb a az 0j tbriileteknek r6giteruletekkel pl. kus let, tudomAny6gak : sug6z6selm6 statiszti fizika feil6dtekkihogy a fekell nevel6snek el6mieazt a szinvonalat, Az oktatAsnak, meglAssa lelkesentiszt6zni 6s h6r-foltokat felnovekv6kutat6gArda a lezArt, pr6b6lja. az ,,keSajnos,ugyanakkor oktatAsa probl6mamentes, amire fel6, el&akarva a l6nyeget, azt a reld'tudomAnyt kozvetft hallgat6k feladatokat, kellene: rnegoldand6 a hallgat6loakk6szUlnie a tehets6ges A a probl6m6kat megfelel6 hi6ny6t. hallgat6knak probmagyar6aatok a meg kelltanitani,de azt csakakkor lehet,ha a tanAr l6m6kmeglAt6s6t hogya feln6Meg semijed mega probl6mdkfelvet6s6t6l. kell6rtenUnk, tobbet kell 6s nemzed6kaz 6ltalunkk6zvetiteftb6l a tanultakb6l velcv6 alapia.Ezt a l6tszolamint hogyreprodukAljon mi tessz0k,ez a feil6d6s az fog6kony, 6rdemik6rd6sgos ellentnondAst feloldania probl6mAra rendelkez6, kfvAncsisAggal tudomAnyos fbltev6srek6pes,a megfelel6 6s ha kell bizonyosdogmikatelutasft6fiatalkutat6k6pes. is t6rveszt6sea mindennapohban tdviAlis. Az egzakt tudom6nyok Amikordics6stig azzalk6rkedni,hogy ,,6nmindig rossz voltamfizik6volt', ,,6nnem 6rtem mindig6rtelmetlen b6[', ,,6,nekem a matematika Kiaddig mit v6rhatunk? h6kusz-p6kuszokat', ezeketa szAmitog6pes a v6ncsivagyok,annakaz 6rtelmis6ginek reakci6jira,aki nemtud megneki,hogynemtuha egyenletet, azt mondan6m oldaniegymAsodfokri

dom ki voltThomas Mann.Nyilv4n megddbben, primitiv-mUveleilen6s nek tart,de esz6be sem jut, hogyaz egyenlet megoldAs ugyanrlgy hum6n kultfr6nkr6sze,mintaz irodalom nagyjainak ismerete. Jellemzdaz AltalAnos oktatAsi rendszer az egzakttudomAnyok 6s h6tt6rbeszorul6sa mutatja.? fizika6s matematika, A k6mia6s biologia eredm6nyeib6l kortArs a anyagnem kerUloktat6sra, csak a ,,nagyon klasszikus". Vajonmit sz6lnaegy humAn6rtelmis6gi, a maha gyar irodalom oktatAsa felvilAgosodAs a kor6nAl megillna, ugyan0gy, ahogy a matematikai ismeretek oktatAsa meg6lla m0lt szAzaderedm6nyein6l? A nem megfelel6 tudom6nyos hozz66llits vagytudomdnyoskodis kialakfthat egy ok- ellentmond6st ahol a tudomAny is, 6giszealatt tudom6nytalan szemf6nyveszt6s rt6nk, melyet neh6zmegkUl6n t6 i b6ztetri a val6di6rt6kekt6l. Ennek vesz6tyeire Nobel-diiasok, lMng Langmuir mint (Pathological Science),P.W.Anderson(Natureof physicat Laws) 6s m6sokis felhfvtAk figyelmet,megalkotva pathot6gikus-tudomAny a a 6s a pszeudo-tudomAny fogalmAt. Ezekelemz6se nagyon fontos6s tanuls6gos,ugyanakkor term6szetesen neh6z(6s szinteleheteilen) eld6nteni a felfedez6s adottpillanatAban annakval6sAgtartalmAt, a m6r6sekhiteless6g6t.lgy a pathol6gikusnak min6sitett hidegf0zi6, vagya homeopAtia ugyanfgyvagy tal6n m6g m6lyebbenbenne van a tudomAnyos 6letbenmint konibban, eredm6nyeifigyelemre 6s m61t6ak. Az 6ltudom6nyt igazit6lnemannakkategoriz6lisa, az hanema vitak pr6b6inval6 helytillis m6rt6kek0l6nb6zteti 6s a gyakorlat meg. Vajon Ahudom6ny volt-e Maxrell (Faraday) 6teretm6tete vagy 6ttudoh6ny-e az egymisnak sokszorellentmond6 kozmol6giai modellekrendszere, esettegpathol6gikus voft-eaz 6vtizedeken keresett kis6rletekkel (6s 6t is al6tAmasztott) dt6dik er6 l6te? Altitom nem. p'athologikusnak, 0n. pszeudotudomAnynak akkornevezhet0nk csak valamit, tudatoscsaha l6ssal,f6lrevezet6ssel p6rosul,de addigtudomAny, ameddiga vitak 6s a gyakorlattisztit6t0z6n kereszt0l nem alakulannakgyakbrlatihaszki na, vagy esetlegel kell vetni minta tanul6sifolyamatok negativtaegy pasztalat6t. negatlveredm6ny eredm6ny, A is oriental6 meghatAroz6 6s leheta tovibbi irAnyokra pl. a Michelson-Morley (ld. kis6rletet, neami gqli.veredm6nnyel jelenkori d6nt6enmeghatarozta retativitasetm6let a fejl6d6s6t.)Ugyanakkor mindentudomAny pathot6giAssA tehet6, ha a vit6k kereszttuz6ben m6retikmeg,ha vita n6lkulielutasit6rsban nem 16szesUl csakaz6rt,mertaz aKu6lis,,tud6s" tArsadalom vitira sem m6ltatia. Ez megintaz iristud6k felel6ss6ge.

t30

EGELY GYORGY

NEHANY ootrtooler 0.t

t3t

semhail6tudom6nyoskodAs 6s A pszeudoscience a misztikumba azzal, kiv6ncsivoltAval, 6ssze a tudomAny mik6ppennem keverend6 jelens6get admegvizsg6l megpr6bil16magyar6zatot 6s hogyminden A szerint. a mi nemkategorizAlhat6k k6nytink-kedviink ni. A jelens6gek mindenapr6 r6szletea term6olyan,hogy abbanfellelhet6 ielens6g soroltukbe az ftiggetlenUl att6l,hogy mi milyenkateg6ri6ba szetnek, k6miavagy fizikaalapiin tuHa adottjelens6get. valamitmi biol6gia, csak azokata form6L' hogyaz a jelens6g nembiztos, dunkmagyariani, Minbeosztottunk. mi amelyeket ebbe a kateg6ri6ba kat tartalmazza, keverttua esetekmutati6k misztikummal tanulsAgos denkiszAm6ua d6s hatalmaserej6t.A r6gi r6maiakrigy hitt6k,azizzitsig hevitettkarakkorannakerejea kardbak6lrabszolg6n, egy dot, ha AtszrirjAk 616 jobbak, mertt6nylegesen is t6zik.Ugy is volt! Bizonys6got szereztek, k6s6bbderitett6k voltaka kardok......Csak t6s er6sebbek id6tAll6bbak volt,amit edz6s6s nitro-karbidil6s egy ki, hogyez l6nyeg6ben felUleti hanema j6l megv6v6re6s szerves anyagai ma mir nem a rabszolga volna,hogyaz 6jKi biztosit i6 peng6nek. gondolta a lasztott ,,s6fitrd6" helyekrdl sejtelmes 6s f6lkor6s adottnapt6rinapokban meghatarozott n6v6nyek f6zeteika gyogy6s 6sszegy0jt<itt kis6ret6ben var6zsszavak az kezdeteitjelentett6k, id6pont6s a hely megv6lasztAsa szergy6ut6s jelentette peri6dusAt pediga n6v6ny veget6ci6s optim6lis a gyUjt6sben gondolta hogy a kdz6pkorvolna, Ki hat6s el6r6s6hez. a legnagyobb voltak,merta kezel6sek az tett ban a sebekre p6kh6l6k els6 penicillin volt meghatirozotthelyr6l gy0jtdttanyag olyan gombafaitAval fedve, k6s6bbtettUk csak6vsz6.aadokkal megismer6s6t aminektudom6nyos A lefejtjUk, a tudom6ny! kutat6 ott varAzslatokat meg.Ha a misztikumot, a a felel6ss6ge hogysz6ttudjavAlasztani val6sata misztikust6l, taaz, felaA a nulmAnyozand6tfeleslegest6l, felszinta m6lyt6l. tudom6ny a vagy megmagyarilzza a dalaaz, hogy ferAntsa lepleta f6lrevezet6sr6l, Csak akkorlehettisztaa tudom6nyos 6rdekesjelens6get. a felvet6d6 val6s6gk6nt bemutat6populiris ha a szemf6nyveszt6st lelkiismeret, a kdnyvmellettott van az, ami arr6l lerantia leplet,vagya m6ly,de jemellettott targyal6k<inyvek lenlegmegmagyardzhatatlan ielens6geket pr6bAlkozAsok. vannaka magyarAzati foglalkoz6knak 6szrekellvenniA A felel6ss6g 6ri6si. tudom6rnnyal ak6xa filozogyakorlat6ban akAraz oruoslAs, Uk,hogya mindennapok form6iter6n a h6tk6znapi dolgokmegielen6si f6l6s vagy kUl6nb6z6 fooft vagy utcaiArusoknAl vannakazoka k6nyvek, kdnyves6bltokban malnem minden esetbena tudomAny inform6ci6K amelyek ly6iratok,

m6ra hajtj6k1yi3et,6g * gmbgrek tajEkozaflanok megfeierd a in{orm6ci6 kivAlaszt6sahoz. A-tudomanyignbr6l66il6sponga-iis-iont"a tuoomannyatnemfoglalkoz6 ttimegelietl miszticizmisteig hajtit a; bizonytalans6guleter6siti. Az ir6stud6kfelet6ss6g6rt ki6ltok! RemSlem nem rem6nytelenUl.

a Strathclyde University (Glasgow) vend6gprofesszora.

j'Li#".="*:s a f izikaturdom6ny id6tusa, kand

132

EGELY GYORGY

NEHANY ooloounr u.l

t33

Az EGYPOLUSUGENERATOR
: D {

Mintegyh6rom6s f6l 6ve kutatomaz egyp6lus0 dinam66s a szabadg6pet, energiakapcsolatit. Ez alatt az id6 alatt h0sz kisebb-nagyobb vagy egyszerfim6r6eszk6zt 6pftettem6s sz6aasnagys6grend( v6ga rehaitott dinamikus,ill. statikusm6r6seknek sz6ma. Ezek k6zUlsok a v6gz6d6ttkudarccal.P6ld6ulnem tapasztaltam vagy szabadenergi6t, j6 az adottg6p nem adta le a v6rt, kiviinatosfeszUlts6get. Ugyanakkor, jen6h6nyesetbena mai taniitott fizika Altalm6g elutasitottanom6li6k lentkezteKvagyis s6riilt az 0n. energia-megmarad6s t6rv6nye.Nincs k6telyematekintetben, hogy ez ut6bbi t6rv6nya mechanikus- h66s l6pt6k6reigen nagy pontoss6ggal energiamakroszkopikus igaz. Nem igaz azonbana t6lt6tt r6szecsk6ket felhasm6l6n6h6ny,ma m6g speg6pn6l,igy u egyp6lus0 (ismertm6ga hoci6lisnak tekintett dinam6k genedtorelnevez6s n6melyik6n6l. mopolar vagy unipolar is) Perszeitt sem a fizikait6rv6nyek legfeljebb s6rUlnek, azokember6rllefrds6tkell m6dosiltanunk. tal t<irt6nt Az egyp6lus0 kommul6tort n6lk0l6z6 h6Aramfejleszt6si lehet6s6g rom alapeset6tm6r Faradaylefrta a m0lt szAzadels6 fel6ben.Az 5 munk6ss6ga nyom6n k6sz0lt 6braa.) eset6ben all6mignesgyUrU 1. k6t 6ltal keltett mAgnesest6rbe merUl vezet6 anyagb6l k6sz0lt egy vezet6korong.Ezt megforgatva kdzdttfeannaktengelye kerUlete 6s m6rhet0nk. szUlts6get A b.) alapesetn6l mAgnesgy$rtik a egy(fi forognaka vezel6 koronggal, vagy ami ezel egyen6rt6k6 egy r0dm6gnest forgatunk. nincs J6llehet is relativ er6vonal metsz6s, m6gis general6dik, feszUlts6g ugyanakkora mintaz a.) esetben. A c.) alapeset, melyn6la gyfrUm6gAz indukAlt fesz0ltsr6g a forg6s sz6gsenest forgatjuka laborat6riumi rendbess6g6vel 6s a tr6rer6ssr6ggel arAnyos. is r6gzftettvezet6korongtenszerfcen -meglepet6ssel 1/A.ABRA ALLAND6IrIAGNesex reREeeN gelye k6nil, szint6n vuEtO KoRoNGFoRoc.

van indukAhfesz0ftsQ1 1/8. ABRA FoRG6Aluno6rrlAerues.

s:9b.4! ugyalis semmif6le fesziilts6g nemgener6t6dik tengety6s kea r0leI k6z6tt.A jelens6get nagyszim0irodalometemzim6g nipjlinkban is- (At6maban elm6lyulni aka6 b6s6gesen vAtogathat merck6ttirodaa lomjegyz6kb6l.) generAtor 6s koz6tti kapcsolatot Bruce _ | gzabadenergia a homopolar DePalma detekt6lta els6k6ntaz Egyesult Altamokban 70-es6vekben. a Az 6ltala konstruilt - a 2. abr6n l6that6 k6szul6k- villamosm6moki egy tekercset foryat a tenge9zelpo_1Q61 agyr6m.NyitottmAgnesk6rfi lye-k6rul.6s a tengely,valamintkeruletk6z6tt keletkez6iesz0lts6get sz6nkef6kenkeresztuln6h6ny mikro-ohmos ellen6ll6ssal k6ti 6ssie. Minda ker0leten, minda tengelyen kitUntet egy-egy6n.m6r6kef6t. Ezek az iilramsz6llitasaban nem vesznekr6szt.Feladaiuk feluletenfell6p6 a fesz0lts6g indik6lAsa.

1/c. ABRAHAAVUETO KoRoNG ALt. AKKoRNtNcs. TNDUKALT FEsz0LTsEc

2/A ABRA SUNBURST A GENERAToR EL6I.NEZFTBEN

13,4

EGELY GYORGY

NEHANYeoruoo|.Ar u

135

AsuNBURsr cEN.'ffi

.-**EETBEN

jelenbg m6g 6ru6nyesnek Az energia+negmaradAs tekinFtt t6rv6ny6t a rnechanikai-6s villamosenergia k6z6tti kapcsolata Emil Lenz tud6s fogalmaztameg a m0lt szAzadkizep6n. M6g mieldt g6t9rv.ad g6pet6rdemben DePalma analiz6ln6nk, vessUnk pillantisfa O.6begy ra a.) eset6e.
ElelCromos kimen6 teljqskn6ny Pd. bels6 elektromos vesztes6gqi Elektromos kimen6 telirsfrrn6ny P1. Mechanikai bds6 eleklromos vsaos6gss gerjesa6s

Mechanikai bornnd teljesltm6ny Pnrdr.

9rFsa6s s0rl6disi \,sztes6gek

Prnech.=Pel.
lftiz6rs5ge gnr6for (o Lenz l6rv6nye 6rv6nyasl

Pmech.<Pel.
fuyp6lus{igsn6r6lor (o lem t6rv6nyenem 6rvrlnyesl

3. ABRA TEUESITMeNY FocyAsarAs Es ELoszLAs

. .xooilgeges generdtorokeset6n a teliesitm6nyelosztasi diagram a iobboldalanl6that6nyilnakmegfetet6en s0rl6d6s6s l6qeilen6nalbgy6z6s6hez mechanikaienergiit kell betaplalnunk, ami-azutAnh6v6 disszip6l.Gondosan g6pn6lez a teljesitm6nv felk6szitett naqvon kicsi -h6vd;hkul lehet.A gerjeszt6shez villamos energiAt hasznatunk, ami at. Ad absurdum, nulla is lehet,ha pl. szupravezet6 ez tekercsethaszn6lunk,vagy6lland6 m6gnest forgatunk. Haaz igy felk6szf'tett g6pb6lvillamos teljesitm6nyt veszUnk - ami_ ki, nek egy r6szea g6p bels6ellenall6s6n h6k6ntdissiip6l- akkor ezzet a teljesitm6n I pontosan nye egyen6rt6k6 mechankai te.ljes i itm6nytkell beinvesztAlnunk. frja le a Lenztorv6ny.) (Ezt A homopolar gener6tomal (g/b.abra) s0rl6das a teqy6z6s6hez szuks6gesteliesftm6nyrg6ly lagy a,ramer6ss6g a leszed6E6hez szuks6ges nagyszamu kefemiattigenjelent6s. gerieszt6s A m6rt6ke q6p kia6kaa ta9at6!fUgg. DePalma-f6te A generAtor nyitott eset6ben Jg3p m6re_ t6hez f6pes! - ez igen nagy 6rt6k,t6bb kw. Ha a Lenz torri6ny6rv6nyess6g6t n6zziJk, akkor DePalma szerint,a generatorterhelt Uzem6llapotabankivettvillamosteljesitm6lv jea less.ze meghatadja tengelyen -uto5ui lentkezd pubtikaft Az Attata 6rt6kitapjan lz _teljesitm6nyig6nyt. csak 28,2-edr6sze1'output villamos teljesitm6nynet. igazsAghoz Ai hozzatarlozik, hogy DePalma elemihib6rkat tartialmazo is frerestecrrjogosanbkaftak. nik6j6t tdbben, ugyanezzel g6ppelhajtottv6greegy autentikus a m6r6ssorozatot R. professzor-a Kincheloe stanfordegyetemen 986-ban. kutatasijelen1 A jegyz6k6nyvet t6sb6lcsakegy,a 4. i$ran l6that6 emeln6m Az t. oszki. lopazt aziizemfullapotottuntetifel, g6p nincsvillamosan ahola terhetve. nincsmeggeriesztve. Ekkor- 6500/p fordulatnala s0rl6d6s t6gellen6s 6ll6slegy6z6s6re 4782wot hasznAltak A ll. oszlop fel. szerintiuzem6llapotnSl m6gmindignincsvillamosan terhelve g6p,de m6r a gerjesza t69t 9e[apcso ltak.Ekkor 444w tengetyte esitm6 noveked6stiafasztj ny' professzor taltak. Ezt Kincheloe szerint,a forg6r6sz i*tal az allvinyzatban gener6rl6dott 6rv6ny6uamok (saj6t- masjellegug3pen okozhatt6rk. v6gzett- m6r6seim inkabb aztval6szinGitik,hogyez a iaralita t6tlesitm6nyig6ny kef6kfetulete a alattiinhomog6n indukcios 6hatinciuier kAlt,igen er6s 6rv6ny6ramok kovetkezm6nye.) u 611aw villarnos teljesitm6ny lea. - A lll- 0zemallapotb4 generator disa mellettcsak804 w-tal ndvelte mega tengelyen felv6ttmechinikai teliesitm6nyig6ryt. {aflan ielentette Kincheloe Ez ki professzor, hogya Lenz tcirv6ny s6r0l6se 7,6:1.Gyorsan hoz6 kellehheztennunk a-le-

t36
HOMOPOdR GENERATOR TESZT R.Kincheole, Sfonford Egyefem GERJESZTES KULS6FOGYASZT6 FORDUTAT5ZAM GERJESZTESIAUM HAJTOMOTOR TEUES1TMENYE N6vEKrrfNY FESZULTSEG A MER6KEFEN TERHEL6 AN.U GENERALT TESZULTSEG {EME) GENERALT TEUES1TMENY
KI KI BE KI

EGELY GYORGY

NEHANY GoNDoI.AT UJ

137

ilt. BE BE
6500 l/min 1 6 A 6028 W

6500 o 1782 4U

6500 16 5226

AO2

0.005 L231 1.070 v 0 0 4 4 7 6 A r 280 (r.2801 v (6il3) 0 0 w

4. ABRA

adottvillamos teljesitn6nyt0lnyom6r6szea sz6nkef6ken a kefe1696s r6sekenh6v6 disszip6l6dott, tehAtsz6ba semjdhet enn6l az adottm6g6pn6la teljes visszacsatolAs, ret0 6s konstrukci6jti vagyis egy 6rdk(Amiperszenemjelenliazt,hogya k6szU16k a jemozg6kialakftAsa. 6s lens6g nemm6lt6a tovAbbitanulmAnyozAsra.\ (6s Az anom6li6ttanulmAnyoz6k komolyan vev6k) k6z6tt mArkezvoltaka DePalmag6p hib6i.J6, val6diteljesitdetbennyilv6nval6ak m6nyar6ny l6trehoz6sAhoz net4na teljesvisszacsatolds l6trehoz6s6hoz- ldnyegesen kell, legy6z6s6hez, mind csdkkenteni minda s0rl6dAs a gerieszt6shez szUks6ges teljesitmEnyt. A f6mfolyad6kkef6k alkalmaz6s6val tdbben (k6ztUkj6magam is) pr6b6lkoztak, igazAn6ttor6sikertsem sem k6nyvelhetett de el. javasoltegy A gerjeszt6si Trombly-Kahn teljesitm6ny cs6kkent6s6re (5. megofdAst 6bra),ami szerintUk 4.92: 1 ar6nyban s6rti a Lenzt6rv6nyt.En magamis 6pitettem ilyenszimmetdkus egy elrendez6sf 96pet (igaznemfolyad6k,hanembronzkefekoszoruval) a hibahataron 6s beliiI semmlyen szabadene ia-effe i rg ktustnem tal6ltam. Ez a megAllapftisnem 6ru6nyesa nagyobbsz6r6ssalrendelkez6, gerjeszt6s6ttekintve gener5tona. 6. 6braegy asszimetrikus fel6plt6s0 A g6p 6sszedllftdsi ilyenmeg6pftett raizAtmutatia. 1. t6telsz6m0 Az mag kis sz6ntiaftalm0, mmAtm6r6j0 104 lAgyvas henger, amelybek0poszsugork6t6sselillesztett v6rosr6z, sav6ll6 ill. A egy ac6lf6fiengely. (2)m6g-

,^o"rr"-*r,t, ll rr".* oon" f neses teret rdvidrezA16elemmindigegy0tt torogaz (1) maggal.A (3) mAg,neses 6tuezet6sn6l konstrukciO a enetOseget ad'arra tr-Jgy, vagy egyutlfo19Oj9n lagO{, vagyaz 6llv6nyhoz r6gzfthet6 tegyen.A Ue66 1 mag kerulet6n36 db 898 min6s6g( un. bronikefe-koszor0 tat6that6 (..!.6),.A t<9t9k k6.zulegy t6bbiekt6t a elszigetett szerepe fetuletenin6s a dikalhat6fesz0hs6gletapint6sa.Ugyanityenkeferend'szer tal6that6a yonigfz tengelyk<irul (17)szint6n is egy szigetett m6r6kef6vet. keletA kgz.{fes-ziiltg6q9!.(23) 6s (2a) n6hAny miko-ohmosk6betkciteg z6rqa rovidre. kabelkdtegek A v6gei(15),(19ta kefetart6etemeld<el 1z2y es1 kapcsol6eleme kkeldsszegalvanizAlt. A m6r6sielrendezfstaT. ibra mutagabe. A hajtastegy2.2 kW-os, h6romf6l s0 (2850/minaszinkronmoto 6kszI hajtdson i ) k6iesztutbiztosfltja. motorkimen6 A tehgelyteljesitm6nye, vahminta bemen6villamos teljes_itn6ny kozdttifuggv6nykapcsolatot igen pontos gyari f6kpadon yokogavl 24i]3-1 mfm6rtrik igy a teljesftm6nym6r6sre hasznefi 1 .ki,, szerenleolvasott 6rt6khezhozz6rendelhet6v6 a kimen6mechanikai v6lt teljesitn6ny. A me-gl'_Fitott unipolar generil6dott dinam6n fesz0lts6get miir ismera tetgtt_ m6r6kel6k tapintiakle 6s szotgaltatrak jetet a oigitatis feszufts6gm6r6nek.Az6ramm6r6s6tkatibriltgo,smirro-ohmos [ebelkcitegen e;6

138

EGELY GYORGY

NEHANY GoNDoI.AT UJ

139

belsS ellenAllAs 3.85 pO

Egypdusn dinam6

-g

futitegyUttes | 2.) Az1-es 3-asalkah6szek es mag 1.) Armco-ligyvas (eltitlolitanpilyija sit bizbsibrcigzibcsavarok visszat6r6 fluxus 2.) Migneses pilyija, nem egy0tttutis d6amikor sziiks6ges fluxusvisszat6r6 3.) Migneses ). (eltivolircigzit6csavarja alkahesz csatlakozik, 13.) A3-as melyaz 5. alkatr6szhez sztikseges). egytittfutis nighnd6amikor vagy mely lorgathat6 azillvinyhoz 14.) Ekszifrarcsa. zihet6. go- 15.)R6zlap. rrigzitett 4.) A3-as 5-6s alkateszhez 6s jeszt6tekercs kefek slgetelt. 16.) R6zJgrafit (36db),egyikUk szigetelt kefek csapigy- 17.) Rez/grafit (32db),egyikUk acelbol 5.) Rozsdamentes k6szUlt 6s csatlakozik. 18.) Rugok timaszt6kuk. h6z, a 3.alkat6szhez mely 19.)4 dbr6zlemez. rozsdamentes ac6l. 6.) Ltengely, kefetart6. 20.) Aluminium 16z. 7.) ll.tengely, 21.)Acelkefetarb. csapigy. 8.) 0nbe6ll6 22.) Rbzkapcsol6. 9.) Csapigyak. (30 23.) Kibelkriteg miko ohm). cs0sz6gy0r0i. 10.) Agerjevbtekercs (16.6 ohm). alkafeszhez. 24.) lGbelkdteg mikro 11.) Grafitkef6k a 10.szim0 yiz. 25.) Alap,
6. ABRA GAL FERENC EGYP6LUSO GENERATORA

fasztilts6g-m6r6ssel,ill. egyenfuam6 hall-ellas hkafog6val oHottuk meg-Aforduhtszanpt egy stroboszk6p ehen dolgod m0szenelrr6rtiik A dinam6 tekercsnekgefeszt6se 0-26 v rcat fokozatmentesen 6lljthat6 be. A m5r6sijegyz6k6nyvek k6z0la 8. abraazt az esetet mutata a !1 anlg_Vn6l fordulatszimot kb. 38(X)-ra, ge{eszt6sifesz0tb6get 15 V-ra 6llftotuk be. A bels6 vasmagot6s a k0b6 migneses aWeiereS egyEttforgatuk A_.ger1esr1ett6s gerieszteUen 0zem6thpotkdzott125 W parazi(l) (il) jebntkezett Egy m6r6ssorozattitkimutathat6voti, hogy ta t-eliegltm6ny ez5rt els6sorbana kef6k alafi inhomog6n magneses a feleEs 6s en-t6r jelen kell bnnie a lll. - villamosan nek a teliesftm6nynek terhelt- iizem6llapotn6liq. lg),a villamoseneqia hat6sfolcita 364,5W kimen6teljesftm6ny,vahmint a 24OW tengelyteljesftm6ny-nOvelcn6ny hAnyado-sa meg, amieset0nkben1,566.Ez azonbanegyethg6rt6km6gbhe3-.dia 2-3 trtrv6nysdrUest F"gl l.gy 9z6f9sal. Enn6tnagyobb, szoroi-Lenz is lehetett detektalnia gerieszt6scs6kkent6s6velakkor azonban m6r olyan nagym6rt6kfsz6rAsttapasztaltunk p6ftuzamos m6r6sek k6a

t40
(o gerieszt6s6s o belsS mog egy0ft forog)
t.

EGELY GYORGY JEcrz6rOxwr rcv ArHcos MERES

il.

ruEnnruY ul eoruoour

741

TRODALOI,IJEGYZEK
ilr.
BE BE 3865 l/min 1 5 V 825 W W 0.111 815 36r.9 2.6 361.5 v A W W W
I.

GERJESZTES

rus6 rocvlszro ronouurszAlt cerurszr6 reszUnsEc

KI KI 3890 0 160 125 0.017

BE KI 3881 1 5 585 2 0.450 &

TENGELY TEU. HAJTO MOTOR N6vrKmENY (Pmech.)

reszUlrsEc luEn6rrrEu rennel6 Aum reursfrMErw (rl GENERALT GENERfuT rrueslr,ttEtw aels6 (p"1.) rrurslrmENy Ossz. ceNenAF
Megiegyz6s: (Il l2l

HATASFOK:q=P"1./P-sc h.=364.51(24O'O.97tr))=1.565
3.85 m ohm bels6 ellen6ll6st figyelembe v6w oz 6kszlihoil6s bcsoh hol6sfoko

EREDMENvE.. MERE'T cEN."no?fuBllroy ArLAGos cALFERENc EGypoLUso

n6venniazokat.A gerieszt6s z6tt,hogy nem lehetettigazAnkomolyan a telft6sbehoz6s6val vizsvel6s6vel ezzel egyiitta vas alkatrEszek 6s gilt g6pentapasztaltszabadenerg ia-effe ktusle6p Ult. g6pb6l kivettteliesitg6phez,az egyp6lustl Hasonl6an DePalma a h6v6disszipAlt. m6nyt0lnyom6r6szea kefel6gr6seken leolvasisi hiba elkeAz egyidej0- t6bb mfiszert6rint6- szubiektiv 6dek6ben be6llftottunk rill6se,valaminta m6r6sipontoss6gn6vel6se rendszert amely 6pitett m6r6s-adatgy0jt6 egy Atari 520 sz6mitogdpre gram6r 25 ms-onk6nt mindenparam6tert 6s ment.Az adatki6rt6kel6st, egy fikusmegjelenft6st archiv6l6st DTK386-osPC v6gzi. 6s Osszefoglal6s: egykimutat6sa unipolAr dinam6n lAtsz6lagos A szabadenergia az erre szerUs6ge ellen6re- neh6zfeladat m6g akkor is, ha kifejezetten g6peset6ben 6s minden Az nem koncentrAlvalaki. anomAlia ielentkezik jelleg, vagy a m6gneis, f0gg olyan t6nyez6kt6l mint az asszimetrikus megillapftAsazonbanaz, hogya jelenses telitetts6g.A legfontosabb l6tezik6s tov6bbikutat6sra 6rdemes. s6g nagyval6szin(s6ggel G6lFerenc

Induction A.|.E.E.Trans. Vol.27 p.1341 (1908) S.J. Barnatt On ElectromagneticInduc.tbnPhys. Rev. Vol.2 p.A23 (1913) 1. G.B. Pegram: Unipolar Induction and ElectronTheory phys. Rev. 10. p.591 (1917) 5. A Cour Die Gleici$rommasc+tineBerlin Julius Springer (i919) 6. C. Hering: Revisionof Some of the Ehcbomagnetic Laws A.|.E.E. Trans. Vol.42 p.Sli (i929) 7. c. Hering: Elechomagnetic Forces; A search for More Rational Fundamentaiq a proposed Revision of the Laws A.|.E.E. Trans. Vol.42 p.O1 ( I 929) 1 8. Zeleny and Page Torque on cylindrical Magnetrhfough whidr a cunent is passing plrys. Rev. Vol.24 p.544 (192/+) 9. AL Kimball Torqueon Revolving CylindricalMagnet pirys Rev. Vol.28 p.13O2(1926) to. G.L Gohn: Electomagnetic Inductbn Am.tnst.Electr Eng. Vol.68 p.441 (1949) 1 1 . J. Slephn: Unes Force in Electic and MagneticFbtds Am.J.phys. Vot.i g p.S7(t 951) 12. P. Moon and D.E. spencer: The coulornb Force and Ampere Force J.franklinInst Vol.257 p.3o5 (1es3) 13. P. Moon and D.E. Spencer: On Elec{romagnetic Induclion Am.J.p!rys.Vol.26Op.213 (1953) 14. P Moon and D.E. Spencer: Electromagnetism without Magneftsm:a Historbal sketch Am.J.phys. Vol.22p.120 (19s4) 15. Liska J.: Villamosgepek V. Szerkezettanp.448 Tank6rryvkiad6Bp. (1954 ) 16. P. Moon and D.E. Spencer: A new Electrodynamics J.Franklin Insi. Vot.2S7p.369 (19S4) 17. D. Corson: Elec'tromagnetic Induction in Moving Systems Am.J.phys. Vop4 p.l26 (195e) 18. lse and Uretsky:Vacuum Elec'trodynamics a Merry-Go-RounaA.J.phys. vol.26 p.491 (1958) on 19. Dr. Friryes: etal. Elelkonika p.28,4Tank6nyvkiad6Bp. (1961) 20. D.! Webster: Relativityof Moving Circuitsand Magnets Am.J.phys. Vol.29 p.262 (1961) 21. J.w. Ther: E:nqime$alstrdy of the MotionalElectonrotiveForce Am.J.phyi. Vot.sil p.+it ltsezy 22. A Das Gupta Unipolar Machines Associationof the Magneth Field with the Fieu- -producing Magnet Vol.31 p.428 (196i1) 23. E.M. Pugh: Elckomagnetic Relations in a Single coordinate System Am.J.phys. vol.32 p.g79 (1eet) 24. D.E. lilley: Exceptionsto the Flux Rule frorElec{romagneticInduction Am.J.phys vol.36 p.45g (1968) 25. G.E. Modesit Maxwelfs Equations in a Rotating Reference Frame Am.J.ptrys. Vol.38 p.1rt87 (1970) 26. A. Nussbaum Faraday'slaw paradoxes Ptrys. Ed. Vol.7 p.2gt (1972) 27. J: DjuriE: Spinningmagnetic fields J.Appt.Phys.Vot.4.6(2) p.679 (1975) 24. M.J. crooks et.al. one Piece Faraday generaton A paradoxial e:periment from 1851 Am-J-phys. Vol.46 p.729 (1e78) 29. B. DePalm: Energy unlimited The New Age Science Magazine No.s p.l6 (1980) 30. A. Tronbly - D. Kahn: PCT Patent WO 8202126 (1980) 3 1 . K Mendelssohn:Az abszol0t z6rus fok p.247 Gondolat Budapest (1980) 4' P. Tewari: Beyond Matter PrintwetlPublicdions Aligarsha India (19g4) 3Et. R- Kincheloe:'Honropolar Free Energy GeneratorTesf paper presentedat the 1986 rneeting at The Society for Scientifice Erploration San Francisco(1986) u. P. Tewari: Generation of Elec-trical Power from Absolut Vacuum by Hbh speed Rotation of Conducling Magnet Cylinder Magnet in Your Future Vol.l (8) (1986)

2. C. Hedng: An lrnperfection in the Usual Stat.nent of the Fundamentat Law of Electromagnetic

O. Sdrulz: UnipolarmasdrinenLeipzig, Hachrnister& That (19O7)

s.

742
35. 36. 37. 38. 39. rl0. 41. 12. /|i|. 4. 45. 46. 47.

EGELY GYORGY

TERTECHNoL6Gn DIoHEJBAN

l,lit

The Manual of Free Energy Devbes and Systems Vol.11Tesla Book Compary (1986) F.J. Miiller: Unipolar induction experiments and relativistic elec{rodynamics Galilean EleclrodynamicsVol.l p.27 (1990) Bud5 A: Kis6rleti Fizika ll. p.245 Tank6nyvkiad6Budaped (1991) Egety Gy.: Tittott talalmeryok Negyedik tpusti tal6lkoznsok (199221) (1992) P. Tewa,: Space PowerGeneration Magnets H.E. Wlhelm: Explanation of Anornalous Unirohr lnduc'tion in Corctating Conductor - Magnet Anangements by Galilean ElecrodynamicsApeiron Vol.13 p.17 (1992) T. Vabne: The Homopolar Handbook A Definib Guide to Faraday Disk atd N-Machine Washington (1992) Technol_ogies Boday A. - EgeV Gy.: BevezetSs a t6iledrnol6gi6ba l. resz: Eneryetika p.48 Pertucior Bp. (199S) Egely Gy.: Parajelens6gekp.121 Ku.K Budapest (1993) J.P. Clayboume: Wlry an Ether is Positively Necessary and a Candilala ior the Job Gafiban Elecfodynamics VoL/r p.Sg (lsit) General Covariance Lorentz covariance, the Lorentz iote and the Maxwel equ*' H.W. Cr#r lbnsAm.J.Phys Vol.6a p.glS (1994) P. Teuari: Generalbn of AC and DC Porer trom Sprca Power Generators IntSym. on Neu En qy (1994) Flargilai K. - EgeY Gy.: Kitordul a ter p.125 Komiltas Btd4ti (19&f)

rEnrecHNol6cn
DIOHEJBAN

A kdtet masodikr6sz6benolvashat6 tanulmanyc6lja,hogy koz6rthet6en bemutiassa azokat a lehet6s6geket, amelyeket energetikaban az a term6szet ny0jtszamunkra. sokkalsz6lesebb ltt lehet6s6glkvannak, mint amelyekk6zismertgk. 9g6sztanulmdny Az alapvet6c6lja, hogy bemutassuk, olyanszerkezetek k6szithet6k is (s6t m6r k6szitettekis;[ amelyeknem szennyezika k'myezetet 6s mindenuttmeghtethat,, bti'rki szdmiira rendelkezdsre dl 16,v6gtelen mennyisAgribnerg iaforrdst hasmdlnak fol. T6bbf6leityenszerkezet fel6pi't6s6nek, meg6Fitesener elv6t,lehet6s6g6t mutatjuk de nemc6lunk,hogytechnol6qiai be, r6szleteket bemutassuk, marmessze is az meghaladnii tanulman]r kereteit..Ez a -tanulmany csak minimAlis mennyis6gfi matematikat tirtalmaz, alapvetcic6lja az, hogy tetjesen0jfogalmakat, koncepcidkat,lehet6s6geket mutasson 6s ezt koz6rthet6v6 be tewe. Kdznapi nyelvensz6lva, az erd6tszeretn6nk bemutatni, nem .Lz"by"r f6k reszl6te"l"ira"at u tdbbiekt6l fuggetlen0l. El6sz6ra fizikaitud6sunkismeretanyaga alapjan, erre alapozvaszeretn6mbemutatniaz 0j lehet6s6get<6t azzat egyirtt, hogylissuk milyen f6lre6rt6sek, pongyolas6gbk mityen akad6tyoztak-edd.ig 0j energetikai ezen lehet6s6geink felismeres6t elteried36s s6t. Mivelaz 0j elgondotiisok t6r 6s idd szerkezet6nek, a tulajdonsagainakkihasznal6s6n alapulnak, eaaz 0j komyezetszennyez6s mentes tecfinol5giat t6rtechnol6giak6nt szoKukemlegetni a tovibbiakbanis 6s ea az elnevez6st haszn6ljuk, k6s6bbr6szletesebben de megvil6gitjuk enneka kifejez6snek 6rtelm6t A r6szletek az is. ir6nt6roett-oootimar egy r6szletesebb tanulmanyt olvashattak t6rtechnol6gia is a egyes fejejelentmeg[1], Bevezet6s T6rtecni6bgia'ba zetev6l, amely1993-ban a cimmel.Errea tanulmanyra gyakran fogokhivatkozni, miverezsz6hos. - itt teriedelmi okokmiattnemtargyalhat6 r6szletet tartalmaz. A tanulm6rnyk6vetkez6 a r6szekb6l6p0lf6l: masodik a r6szbena ma ismert6s ma haszn6Llt energetikai rendszerek 6sszehasonlitas6t tarlalmazza.El6szora "k6m6nyes", azaz mesters6ges, vagy hagyom6_ nyos energetikai rendszerek feloszt6s6t mutagukmeg (ami k6zlsmert).

r44

EGELY GYORGY

rEnrecnruoL6cn DoHEJBAN

t45

Bemutatjukm6g a term6szetes,vagy biol6giai,vagy z6ld energetik6tis (b6r igen r6viden), mert ez j6val 6sszetettebb6s fejlettebb technol6gia mint a hagyom6nyos,"fekete"energetika. A t6rtechnol6giaismertet6s6t lll. r6szbenkezdjUk,ahol els6sorban a v6rkuumenergetik6r6l sz6. ltt a v6kuum szerkezet6t,fizikai tulajdonlesz s6gait, a vAkuumenergial6t6nek kis6rleti bizonyit6kaitvessz0k sorra. AAn6zzik meg, hogy milyeneffektusokatismer m6r ma is a tudomAny, 6s hogyan lehet ezeket a mfszaki gyakorlatbanfelhaszn6lni. Ebben a r6szben mAr olyan m(szaki megoldAsokelvi alapjait is ismertetj0k, amelyekmegadott szabadalmakon alapulnak. A lV. fejezetbena megmarad6si szimmetriat6rv6nyek elvijelent66s s6g6re mutatunk rA. Arra, hogy az eddigi ismereteink"pongyola"6delmez6se miatt milyen lehet6s6gekethagytunk ki 6s hogyan lehet m6gneses monop6lusokatk6sziteni,ezeknek milyen tulajdonsAgaivannak, hogyan lehet ezeket felhasznilni. Az V. fejezetben a szimmetrias6rt6senalapul6 energetika alapjair6l sz6l. A Vl. fejezetbena k0l6nb6z6t6rtechnol6giai megold6sok 0zemi tulajdons6gaitismertetj0k,leiriuk,hogy a lineAds6s nem line6ris szerkezetek viselked6semilyen 0zemikarakterisztik6kat eredm6nyez. V6g0l a legutols6, Vll. r6szben azokat a lehetSs6geket,kit6r6si pontokat vizoljuk, amelyek segfts6g6vel a jelenlegi drAga 6s k6myezetszennyez6, 'Tekete"technol6giAtki lehetne cser6lni vagy 6t lehetne ala"z6ld"technol6gi6v6. kftani egy olcs6, k6myezetszennyez6smentes,

a n6met ellen6ll6st. Napjainkban megtar6rhltg\"z energetikan is ak ez aporitikaikatonai vonatkozasa, hiszeni:'ob6rhaoo'i" leiiegeit"kirE; ;ty energetikai hiborf volt. A K6zer-Kereten nauorriia,fegyverkez6sre a erk6rt6ttsoksok sz6zmini6rd don6rmindaz orajr"i"ttih"tii.rr;;#;#;hez ker. Etmondhatjuk teh6t,.hosy "n-iietilil "z roltott pa;;;ft; isen ki_ csiny r6szefordirt6dik k-utag:r, .-"gv"ui r6sze koncesszi6k'megszer_ z6s6re r6sa mar er6rt pozicior meilartasara toranJ;ik,-;;;; katonai k6lts6gekre.

lingr6dnal kifulladt tis6rlet,hiszen a nemtudtak n6mdt a tankokba 6s rep0l6g6pekbe megfelel6.mennyiseto uzemi;.y;di il* i szovjet hadsereg kihasznarE a.technitaiior,iy 0""="orriati e" ,gyiudt6kf6rsz6molni

E]IERGTA EGESEEG ES
sz6lni eg6szs6g0gyi vonaftoz'sa is van az !9! aTut is, hogy r6nyeges energetik6nak, mertai eneigitikai ize*ezetJti artar okoiott tory"r.tszennyez6s ielentdsm6rt6ku,s6t t6megesmegbetegedeselrrez vezet_ het. (Pl. tgsS terenlonooniin ki.;"L;' emberhartnregnapokaratt az er6s szmoqmiatt.)Ez t6bb r6szb6t t*ooit o:"*, lgyie;f, fdreg a jarmfivekbd 6! er6mtuerua roiueulnl'i' az. .mterekbe jqt6 m6rgez6 anyagokhat6s6ra ketetke_m pteggeg;t, de ettaHban ek dtrtr-onotraqur, hogy az emberek v6dekez6renosze-ret ]mmunrendszer6t ftja, bete_ b6n gllilgg " !t3gy:l?nvo.s enerser*a kibo;Ji"tt'ireiEi.il iltal rmerer. soKasaga. MAsikierenr6s r6nyez6szeneromu;;kiei a'ieulg;be ;uto sok k6n-dioxid. Ennek-trata-saL-a h;EA a tarajs vizeinkersavasodnak, igy a n6v6nvek,t6pr6r6kfervi", k6E:"ege arasai[usan-megvartozrk, k6nnveooehtetvdszt* " ;;;g.;d;h6zf6meket, mint a szrrks6ges nvometemeket. a tdprtir1titdnc ig.v silyosan t;;zui e;-; tov6bbi gondokatokozaz emberi "="r"t"i u6aefezoiena;;;dd immunrendszer6ben. gondoratok csak az6rt6rdemesekemrit6sre, hogy r6rs^.,"E=I:-f"jti suK,menynyire fontosaz energetik6ban barki "rarai"'r,b))arcrn._ uj, t6, kdmyezetszennvez6s. ment6senergiadrasok ferkutata"ii". eiao", hogy a kutatasikols6gekneL"..n'" i"ioi.t"n ,,aranyl6z6t, a legjobbnegt6riir6se, ez az a terulet,amia szAzadv6g hozhaijl r"g;l;.

ENERGIA ES POI.ITIKA
86r a tanulmAnyk6zvetlenc6lja a fizikai, mfiszakilehet6s6gekbemutat6sa, itt r6viden 6s nyomat6kosan hivom fel a figyelmet az energia gazdasigi, politikaifontossAg6ra Kev6ss6 ismed t6ny pl., hogy a ll. viis. lAghAbor[t r6szben a vil6g energetikai 0jrafeloszt6sA6rtis kezdem6nyezt6k.Jap6n p6ld6ul az6rt tAmadta mgg Pearl Harbourbanaz Egyes0lt Allamok flott6j6t, mert az Egyes0lt Allamok teljes sz6n- 6s olajembarg6t vezettetettbe Jap6n ellen, ez pedig a birodalomgyors osszeoml6s6t eredm6nyeztevolna. Azt is kevesen ismerik,hogy Hitler keleti oftenzivAja az6rt omlott 6ssze, mert nem tudtak biztosftani a sz0ks6ges mennyis6g( 0zemanyagota n6met g6pesitetthadosztilyoknak.A szt6lingridioffenziva c6lja a bakuiolajmezdkelfoglalAsa volna, de Sztilett

146

EGELY GYORGY

TERTEcHNoL6Gn DoHEJBAN

r47

AZ ISMERT, MA HASZNALT ENERGETI KAI RENDSZEREK ENERGETIKA A,,KEMENYES"

vagy,,feAz els6 6br6n l6that6,hogy a mai m(szaki, vagy mesters6ges, 6ll. kete" energetika milyen energiatipusokAtalakitAsAb6l Az energetik6n bel0l kiemelt szerepe van a h5energi6nak,ami r6szben mozgAsi energi6nak is. Ez az Abra energi5naktekinthet6, de elektromAgneses volt elnagyolt,de minden egyes nyil egy-egy m6rfoldk<j a technika6s az emberis6gt6rt6net6ben.T6rt6netilega legelsd6s legfontosabbl6p6s a fiizgynftds felfedez6sevolt, ami a k6miai6s h6energiakozti kapcsolatot teremtettemeg. De hasonl6nagy fontoss6gavolt a h6energia6s mechanikai energia kdzti kapcsolat f6lfedez6s6nekis, ilyen pl. a g6zg6p, vagy g6zturbina felfedez6se, kifejleszt6se,tok6letesiitese6s elterjeszt6-

f0zi6s6s mogreoktor

U'

6Zennye-

zes

c-

<Iiil6s

9 o .t.O i 6 N -E .U -(D

Golvoni, Volfo elem

e|szn--ototl

.6e
6rg
o io .c,

vesztes6ggener6lor Otlo-motor g6zlurbino rok6lo

ronszforYn6tor villonymolor

ist Egy-e.gy energiarendszeren lehet6s6g bel0l van,itt csak utatunk 1e (szerveflen szervesl 6s touumilli6energetikai ?rr?'nogy pl. a kemiaban 6talakitisi lehetSs6g rejt6zik.K6zismert, hogy a mecrranir.an belul is nagyonsok 6talaki't?si iehet6s6gu"n, iil"t"li pr. az egvenesvonatri it6saforg6m.ozg6sia, vagy pr. k0r6nb6z i6rgaiozg6sok a lno3s6s6talak 6talakft6sa sztjAtt6telekkel, k-ardinten!6tirektel, togasLerEketf.t"tO. lde sorolhat6 a vizturbina, pl. vagya pdpetteris,'meiy;ind ; ;echanikai energidnak egyiktipusatllatii;a 6t a masiktiiusJa. A uill.ro".az energra, erel(rom6gnesess6g az elteried6se nagy m6rt6kben Galvani 6s-Voltamunk6j6nak k6sz6nhetd', 6szrevette-k, a k*miai reakakik hogv juthatun etektromos ergiaiti. u;rl u rcpe" k en .:id,f l"igivel hogyan vofi .:.9 rermeszetesen elektromos az 6ramtulajdons6giinarmegismerese rytal a.z,hogyer6m fveket_rehetett iteni, am ahho-2, ogv j6i.ta"rok,i 6p n er6mfveketrehessen 6piteni;bkGd; iilt a var !9yesu! szennyez6 t6dramt rendszerek kidolgoz6sa, els6sorbanNikolaiesta nev6hez ami -iontos ttz6dik. A translorm6toi megaikotAs6ban, alapvet6en ami az elektromos ergiailalak it6saban, en olcs6,t<i veszteiejriaszait s iusauan m6r magyarm6m6k6k r6sztvettek. is p.1{s3er !9tej6nvan a magenergia, amelycsak az . AFn-ti energetikai ut6bbi 6vtizedekben jelent6st6nyez6az eiergeiikaban,de s?jnos lett ezt is'Tekete"k6rnyezetsz ez6 energiaforr6skdnt "zimon tartaenny kell nunK'amrntea a h6tk6znapi gyakorlat bizonyitotta. feketeenergetika A legfontosabb forrasama a net meg6jur6 sz6nhidrog6n"i,^i^i a sz6n a bior6giai fon6sokb6isiarmaznak Eiiet ei'isJutottunr. . a :" :11 _Er9k t4bl6]athoz, ahot a term6szetes vagy biot6_ 1;_9?iiL.f19,en_ergetikai "zo!9. grar'vagy gnergetika regfontosabb r6pcs6ir6that6ak, teni6szetesen csakrendkfvfl elnagyolt m6Oon. TERMESZETES ENERG KA ETI L6tjuk, hogy a h6 szerep6tmost a k0ls6 elektromAgneses f6nysug6ra ::", Ilgy"rul a nxp.sugirzist6lti be. Messzea tegiontoiOA eOUen Ermeszetesenergetikai rendszerben fotoszint'zisszerepe,hiszen ha a akkornincsfejlett6let sem. A term6szetes li-1csfotgs-zint6zis, energetibiok6m bioen rgeti szereper" nUL ton-to", ia, e ka lvul' lilT_-l !61il.y"gy es nagyonsoffie|"energetikai atarakitas sz0ks6ges ahhoz,hogy a totoszint6zissegits6g6ver nyert energiam6s rendsiret seg-lts6lE'vel ATp mo.lekulAvi_.alakuljon "neiglah6 rdoz6az .a!,ami tarin a regfontosabu 6l6l6nyekn6l. ATp lebont6sa Az soranelEktromAgneses 6t"n"ial t.t.tkezik a sejtfalakban, azt6naz izommozgast,-vagy ami nduenv.tner no-

vienergio

1 .A B R A LE E A H A G y o M A N y o s K o F N y E z E T s z E N N y E z o , , , F E K E TE N E R G E T T K A G F o N T o S A B B N E R G E T I K A I E" KAPCSOLATAI.

148

EGELY GYORGY

TERTECHNoLoGIA Dt6HEJBAN

t49

E :
.v

o o. at, o
N (D = U' c,

tzennye-

tu

--)

: o c
r(l

foloszintSzis (AIP lebont6so)

:> sz6n, oloi

o6

iO

.C)

"fj|ffff,:'

bprntas

m6szetesenergetikai rendszerek egy6ltal6n nem zavarj6k,s6t ttipltitjtik a mesters6ges energetikairendszert, forditva ez nem mondhit6-el. Ez6rt egy olyan mestercdges technikai-energetikai rendszertkeil kiatakftani, tmely nem zavarja a termdszetes biot6giai-energetikai rendszereket. Ez azonbana jelenlegi mesters6ges energetikai rbndszerekkerctdn belfrlnem oldhat6meg. lgaz,hogy a napenergia, vizenergiafelhaszn6l6sa, vag.y maghasadAs jelent6s a jefelhasznAldsa segits6get lentene,6m technikailag gazdas6gosan, komolygondok,megsioriiasok n6fk0leg.yik s9m kivitelezhet6. bajok kulcsaels6sorban hogy A Az, az energia jelenlegitechnik6nkban a nehezen t6rolhat6, nehezen raktnrozhat6.A sziflitis is meglehetSsen vesztes6ges, ez6ft pdlldAul az napenergi6val megtermelt villamosenergia cs4k Srlg4ral sivatagban 6riisi vesztesegek arin ker0lhehea sv6d lakasokba 6jszak6nk6ntlgy gyakorlatilag z6ld, k6myezetszennyez6smentes a energetika mego6hatatlannak t(nik a jelenlegikereteken bel0l. Ma m6g ezen a 'fekLte", komyezetszenynyezS rendszeren bel0lgondolkozik ah6rn6k6k, az 0zletemberek, politikusok, katon6k a a t6bbs6ge, altal6ban mindenki. A biol6gus, 6kol6gus, orvospediga masbdit6br6nf6lrajzolt az az rendbel0l gondolkozik. Csak a s0lyosk6rnyezetszennyez6s :?gr lglete-rn hirrtafol a figyelmet k6tf6leenergetikai a rendszer egyuttesm0k6-dtet6s6nekgondjaira. ELVIKOLoNBSEGEKFEKETE A Es z6m ENERGETIKA KOZOTT jelleg6t Fizikai, technikai tekintve nagyban elt6ra k6t energetikai rendszer egym6st6l. mesters6ges, 'Tekete" A a energetikai rendszerels6line_6ris, linearishoz vagy goQank6zelifizikaitulijdons6gokkal rendelkezik 6s hiba eset6nterm6szetesen elrcmlik,me! telt jivitani. Dr6ga 6s n6ha t6volr6l behozott nyersanyagokkal dolgozni, a hasznaltelj?s r6sokhatAsfoka k6zepes,10 6s 50 szAzal1k k6t6tti. A termdszetes energetikai rendszerek elvei drasztikusan elt1mek a mgsterc6ges rendszerek elvdt6l. term6szetes A rendszerek 1nreprodukdl6, 6njavft6rendszerek, helyianyagokb6l 6p0lnekf6l, nem sz0ks6ges t6voli nyersanyagokat f6lhaszn6lni (6m kul6nleges, ritka nyomelemek enneka rendszemek m0kodtet6s6hez szukl6gesek). term6szet a is A energetikairendszebenviszonylag szabirlyzasi energiatdrotdsi j6 es megold6sokat tal6lunk, maitechnika a sz6mira utol6rheteflen rend6s ki'v0lszellemes elj6r6sok, effektusok sor6t "hasznalj6k". Jelleg0ket tekintveezek er6sennem linedis rendszerck, kdosi es a rend hatuirdn a

rr.r;rlTlcFoNrosABB BroLocrAr,.zolD" A rERMEszErEs,

KApcsoLATAl ENERGE,,KAT

v6nyi mozg6st, trofizmusokat okozhat. A term6szetben pl. i6val kisebb szeiepe vin a mechanikus 6s elektromAgnesesenergia k6zti itmenetnek, itt pusztin csak az 6rz6kel6s,tapint6sokoz mechanikaiingerb6lelektromos ingert, de energetikaiszerepe ennek a l6pcs5nekpl. elhanyagolhat6. A mlsters6ges, 6s ma m6g kornyezetszennyez6energiatermel6si 6s hasznosftasim6dszereknekegyutt kellene 6lniiik a biol6giai,a terA m6szetesenergetikai rendszerekkel. napenergia,azaz a f6nysug6rzAs, a fotoszint6zisenAt sz6n 6s olaj keletkez6s6hezvezet. A term6szetes energetika Altal kitermeltsz6nhidrog6nekadjSk a mesters6ges energetika legfontosabb forr6sait, 6m ezeknek nem kfv6nt mell6ktermekei olyan szennyez6d6st okoznak, amelyek zavariik, banitidk a term6szetes energetikai rendszereket. Ezdrt azlAn az els6 6brAn l6that6 ,Tekete,' energeiikai rendszereknem illeszthet6kzavarmentesena m6sodik 6br6n ntnato term6szetesenergetikairendszerekhez.M(g a ter-

{50

EGELY GYORGY

TERTECHNOLOG IA D|oHEJBAN

151

mfk6dnek, amely az 6lett6lelvAlaszthatadan. Ezek az 6nszervez6, 6nreprd ukdl6, 6njavlt6 rendszerek technol6giai c6lk6nt 6rdekesek lehetnek, 6m a maitechnol6gia 6s tudom6ny szAmAra egyszer(en utol6rhetetlenek, ut6nozhatatlanok.Ma m6g teljesen rem6nytelen c6lkit(z6s lenne megpr6bAlni,a term6szetbenfellelhet6 energetikai 6talakftasok felhasznAl6s6t. Sz6mos kis6rlet t6rt6nt ugyan mesters6ges fotoszint6zis el6illit6sara, azonban ezek idAig kudarccalv6gz6dtek, hiszen nem egy fiisz6l, de m6g egy vlrus mesters6gesel6illit6sa is olyan gondokkaljir, amelyek a maitechnika 6s tudom6ny szAmAra megoldhatatan. Eddig nem besz6lttinkarr6l, hogy haszn6l-ea term6szetesenergetika nukleiris reakci6kat.A maitudomAny Ugytartja, hogy ilyen reakci6k nem l6teznek, 6m n6hAny elsz6rt 6s gyeng6n dokumentAltesetb6l m6gis lehet arra k6vetkeztetni,hogy esetenk6nt f6lhasznAl a term6szet is ilyen reakci6kat. (Ezek anomiliak6nt,,parajelens6gk6nt' taftiik sz6mon, ha egy6ltal6n sz6mon tartjak. llyen esetekben az t0nik fel, hogy valaki nagy mennyis6g( ez0st6tvagy higanytv6laszt ki, vagy v66sr6zt0k bljnak ki a b6r6n. Mivel ezek az esetek igen ritk6k 6s sz6munkra nem is 6rdekesek,a term6szetesenergetik6nbel0l nem foglalkozunka nukleAris reakci6k lehet6s6geivel,6s biztos, hogy nem itt kell a sz6munkra megfelel6megoldis kulcs6t keresn0nk.) A megold6s kulcs6t a fizika 6ltal m6r f6lderitett,de ki nem haszn6lt lehet6s6gek k6z6tt kell keresni, melyek r6szben az6rta biol6gi6ban ismertek, vagy megismerhet6klenn6nek. Ezekn6l a rendszerekn6lel6rhet6 az, hogy btiki szdmdra, bdrmilyen mennyisdgben, bdrmikor, k6rnyezeEzennyezds mentesen olcs6 energidhoz juthassunk.

VATUUTTENERGETIKA
A kdznyelvben Altal6ban mfszakigyakorlatban az illapotot6rt6s a aA alatt, amikoregy lezirt t6rr6szb6l kiszivattyrizzuk leveg6t a iilk vdkuum 6s ez a l6gritka k6zega v6kuum. fizikAban A azonban enn6lj6valszigor0bbkrit6riumok alapj6nhatArozzuk meg a v6kuumot, akkorjutunka olt vdkuumhoz, teljeseneltuivolftjuk anyagota vizsgdlt tdrrAszbdl6s ha az gyakorlatilagabszoMtnulla fokra h0tjiik. Ebbenaz esetben sem h6sugAnAs,sem anyagnincsa vizsgAlt t6rr6szben, ekkorarra gondolmindenki,hogyaz ilyent6r teljesen 0res,ez magaa v6kuum. Ez az efk6pzel6sazonbant6ves, meft ez a bizonyos vdkuumnem tres, s6t k06nleges tulajdonsdgaivannak,s hatalmasmennyis6gfi

eqergia reitdzik benne. Am ennek az energidrnak miisok a tulajdonsagai, mint amivel a k6znapi 6letben, vagy mfszaki gyakorlatbanma talalkozunk. A vdkuumbanlev6 energia elektromdgnesessugdrzds formdjdban ltezik 6s ez mindenen dthatol, sehov6 nem tudunk el6le "elbrijni". A vikuumban levd elektrom6gneses sug6z6s egy 6rdekes folyamat k6vetkezm6nye;amikoraz atomok k0l6nbozdfolyamatokmiatt eiektromdgneses sugdrz6stbocsatanakki, ez a sugiizas gyakorlatilag form6ban k6t jelentkezik:ez vagy az 6ltalunkismert Planck (vagytermikus)spektrumban sug6rz6dik sz6t, vagy az 6ltalunk nem el6gg6 ismert ,nullponti', spektrumban.A Planck spektrum,vagy h6m6rs6kleti spektrum, mint ahogy a neve is mutatja er6sen h6m6rs6ktetftigg6. Tapaszialatb6ltudjuk, hg9V ftg.9Sy talSVaJmelegitunk, az izzAsbaj6n 6s h6m6rs6ktet6tdtf-Ogg6en k0l6nbozdszinekben sug6roznikezd. persze ez nem csak szilArd testekn6l van [gy, hanem g6zokndlis, azonban ott m6r j6val sz(kebb a sug6rziis tartom6nya, csak egy-egys6v, egy-egyszln jelenik meg. A h6tkdznapi6letben azonban nem tal6lkozunk,vagy legal6-bbis tudatosan nem vessztik 6szre a ,,nullponti" spektrumnalia l6[6t, meft ez ennek a sugdrzdsnak az intenzitdsa nem ftlgg a h6m6rs6klettdt. A harplanck spektrum"harang"gorb6it 6s madik 6bran l6tjuka hagyom6nyos a nullpontispektrumkobos eloszlas0,meredekenfolfel6 ivel6 gorb6j6t. A vizszintes tengelyen a sug6zas frekvenci6j6tibr6zoltuk, a luggoleges tengelyel pedlo az energias(rfis6get.L6that6,hogy ahogy a frekvenciAt n6veljuk,bizonyoshatiron tll azabr6n a 1Ora Hz-en felul a termlkus spektrum intenzitAsam6r nagyon alacsony, m6g magas hdm6rs6kletek eset6n is. Az6rt kapta a "harang"g6rbe neveti termikus spekmert l6tjuk, hogy harang alakt, azaz lecseng az intenzitdsa, tehat Ir.u-m, ni.aO.a hevitjUk nagyon magas h6m6rs6ktetre a testet, (vagy ink6bb g6zt) annak az elektromignesessug6rz6s kibocs6tasanagyTiekvenci6kn5l, ebben a spektrumbanm6r minim6lislesz. A masik iiektrumban az Altalunk eddig alig ismert rejtett, vagy nullponti spektrumban az intenzitds rendkfvfili m6don megn6. nem tapasZaljuk ezt, mi6rt nem tal6lkozunk ennek a jegyei.?e_mi6rt vel? Az6rt nem tahlkozunk l6tsz6lag ezzel az energi6val,mert ennek eloszfisa mindenfitt homogdn 6s izotr6p a t6rben. Ha vesz0nk pl. egy lezArtt6rr6szt,art megtoltjtk folyad6kkal6s nagy nyom6sal6 is helye-zztik, akkor el6g nagy nyomAsa6s helyzeti enJrgiAla,potencialis energiSja lesz-enneka t6rr6sznek,am energetikailag ezzel nem tudunk mit IqtOqli. nq l" megf0rjuka tart6tyfal6t-6s nagy sebess6ggelt6dut ki a folyad6k ebb6l a lez6rt t6rr6szb6l,akkor mar for tudjuk haiinalni poten-

152
nulponti energia vagy v6kuum energia

EGELY GYORGY
Planck spektrum (temikus)

TERTEoHNoL6GA DbHEJBAN

t53

I .25E-15
gg
6 = o l

tr

F8.
6(a

L00E-15 5 7.50E-1

SE .,)E
E =

'd.E 5:00E-1 5
-Eo

|lt
1016 ftekvencb IH4 3. ABFA

\r # Y, \t
I

9' g 0 ;
c c

o b

2 . 5 0 E -5 1 0.00E+0
lol,t

,%

{\

K6t alapvet6tagb6l6ll ez az 6sszef0gg6s, a sugazis energiasfir(ami lev5 elsd 6sszef0gg6s h6m6rs6ktetf-0g9d, s 9eg9t iria Je.A zAr6ielben l6tiuk,jrogv qz (D k6rfrekvenciat6l, (azaza sug6rz6s frekvenciaj6[6-t) 6s a T h6m6rs6klet6t6l hogyanf0gg az energias0rfis6g. a r6sze az Ez 6sszef0gg6snek a harangg6rbe, a h6rmas az amit 6br6nl6ttunk. Ez az 6sszef0gg6s termikus,vagyPlanckspektrum. 6sszef0gg6sa Az ben sze-repql m_eg az rin. PlanckAlland6, a k, amely a 6ottzafl, 6s mann 6lland6.Mindk6tkonstans alapvet6en fontosa fizikiban, a tr azonban k6zpontijelent6s6g6. Ertetekb. 10-31Joule, ez a legkisebb
sec

1018

KO S I E E E A T E B M I K U S S N U T T P O I ' I T IN E R G I A L O S Z L A S O P E K T R U I L O G A R I T M I K U S O B D I N A T A R E N D S Z E R B E N . GonBEJE NEM A A cOnBE ALATi, TEB1',LErADJAAz ENEB?|ATABTAL?UEqTEKET. NULLPoNTt ENERGTA A K T A E s L A T S Z O L A G V E G T E L E N B E A R T .V A L O J A E A N F R E K V E N C I A N AV A N FI]GGA H6uTRSFKLETT6L, E E c y F E L S 6 K o R L A T J A ,o e i t r u r x E F T T K EM E c K E T S E G E S . G Y E SS z E R Z 6 K 0 c Y v E L t K , H O G YA L E G K t s E B B ,M E c S Z A M i T A s B AV E H E T 6i l E F E T l 0 - 3 3 c m , i G Y A M A x l M A t l s F R E K v E t { c l AK O R 0 L B E L U L

hat6s, ami a term6szetben el6fordulhat. (Erdekes,hogy nem az energiAnakvan a legkisebb egys6ge, hanema hatasnak.) Aiegkisebb energiamennyis6g 6rt6kepygniq, mintahogya sz6mlAl6ban htluk, fuggis v6nye a frekvenciinak.Kisebbsug6z6si frekvenciinakazaz-nagyol-b hullamhossznak emiatt kisebbaz energiatartalma, a magiiabb mint frekvenci6jti sugizisnak. Az (1) 6sszef0gg6s zArojelben lev6,mAsodik tagjanagyon egyszer0,ez ho -. a Latiuk, hogyebbenaz 6sszef0gg6sbenh&n6rc6ktet a egydltatdn
2

*, to*;fu l04Hz, EsicyAzENER.TATARTALou

ciAlis energiAjAt6s k0l6nb6z6 g6pek segits6g6vel az energiatartalma kinyerhetS. Term6szetesen a lez6rt t6rr6szen bel0l, ott ahol nyomdsk0l6nbsdgek ds sebessigk0l6nbsdgek nincsenek nem tudunk semmilyen vfzturbindt vagy dugattytJs gdpet haszndlni, hiszen nincs nyomiskii-kicsatol6nbs6g0nk,amire alapozvam6k6dtethetr6nkenergiakinyer6, 16szerkezeteinket. Tal6n ez a legfontosabboka annak, hogy a nullponti energia mindm6ig ismereten a m(szaki 6letben. Az elm6leti fizik6ban a kvantuma mechanikaik6nyvekbenminden0ttmegtalAlhat6 nullponti energia 16elm6letileglevezette.A Planck te, hiszen ezt Max Planckm6r 191O-ben 6ltal levezetett 6sszef0gg6s az (1)-es szAm0 6sszef0gg6s.

nem szerepel, an 6s a frekvencia de igen. Ez az 6sszef0gg6s mu_ azt tatja meg, hogyb6rmilyen h6m6rs6kletn6l a sugArz6snalivan h6is egy m6rs6klett6l f0ggeden. elveheteilen energiatartalma ez latsz6lJ! na6s gyon kicsiny.Ha azonbana frekvenciakat nemcsakabbana sz0k fartom6nyban6rtelmezz0k, mint amivel6ltal6ban dolgunkvan a technikaban, hanemtudomasul vessz0k, hogyakar a gammasug6rz6son is t0l lehet elektrom5gnesessuqgrzas(term6szetesen is), van Lkkor megfordul-a viszony.Ekkorl6tszik,hogyenneka nullponti energi6nak, iagy nuflpontisugAz6snak, j6vat vagy vdkuumenergidnak nagyoooaz energiatartaha a magasabb frekvencidk fel6, minta szok6solh6m6rs6kleti sugArz6sak. A VAKUUMENERGIA sOnUsEae A kutat6km6gbizonytalanok, mi is ennekaz energiasfriis6gnek hogy a pontos 6rt6ke,ez ugyanis att6l f0gg, hogy mi az a leghagasabbfrekvenciaami a term6szetben elk6pzelhet6. 0gyveszik, -rgv Ha hogya legmagasabbfrekvencia akkor6ll el6, ha sug6rz6s hullamhossz" n-uHeonnak, (azazneutronnak vagy protonnak) m6ret6vel a vethet66ssze, ami term6szetesen nagyonpiciny6rt6k,akkor igen magasfrekvenciit

enersiasur(s6s:=*l-#--+l p(o,r)
tv v I liFl

'

l
I

ttl

Lettt'-l

154

EGELY GYORGY

TERTEcHNoL6Gn t6HEJBAN D

r55

kapunk. itt ,,v6gjuk a sug6rz6s Ha el" spektrumAt abban az esetbena nullponti energia, vagyvikuumenergi6naksfr(s6ge kb. 10s+ a g/cma t6meggnergia6rt6k6vel azonos. Gyakorlatban ertjukez alatt,-hogy az ha egy k6bcentim6ter t6rfogatb6l t6k6letesen tudnink vennia v6kuki umenergiAt, teljesen 6s tomegg6 tudn6nkalakitani, abbanaz esetben kapn6nk. a sz6mirdaflan Ez mennyis6gf, az 191 gFmmnyitomeget Altalunk l6tott6s 6szleltvil6gegyetem teljest6megekitelneoetote. a ez h6tk6znapi gyakorlatszirryaraf6lfoghatattan migas energias r0s6get ul fi plgnt 6s igy az (1) dsszefiigg6s z6rojetben tev6,m6sodiklagja egy-hi_ hetetlenl?qy e"lgrgias(riis6gfi forr6st mutat.sajnos ez az 6ner{taforr6s nem f6rhet6 hozza egyszerfen nem tehet otyan egyszerlen fet, haszndlni, mint p6ldaula benzint,vagyaz erektromos 6iimot. J6l kell ismernia vakuumenergiAnaktulajdonsAgait, a ahhoz, hogy hozzat6rhessilnkehheza nagy s(rfs6gfi energiaforr6shoz. 6siief0gg6s itt Az nemt6rgyalt r6szletei miattazt is tudjuk,hogyez az energiaforras timeUgyanis termikus nullponti a 6s energia sug6iz6s6lland6an litn.eletten. 6talakul egymasba t6volicsillagok igy kod6k, tejritrend6zerek 6lland6an ezt ,,termefik" az energi6t6s ez eljut hozzfunk Gyakorlatilag a felis. lgy jes vildgegyetem 6sszesenergidjarendelkezlsaikre dlt. Niics a F6ldon az a nagy energiamennyis6g, amin6lne adna sokkaltobbetez az energiaforr6s barmikorbarminek. Jelleg6ttekintvetehat elektromdgneses.sugdrzds tormdjdban el6 ez az energiaforrds, ez, ahogy-mdr dll Am emfitettukteljesenhomogdn izotr6p,azaza t6r b6rmelyiranyi6a el6s indulva szimmetrikusan mindigazonosennekaz energianak, vagy energiafluktu6ci6nak a s(r(s6ge,6rt6ke. A CASIMIR EFFEKTUS,SZIMMETRIA A MEGBONTASANAK ESZKoZE Mit tudunkkezdeni egy ilyenenergiaforr5ssal, hogyanlehetehhezhozzl$6rni? az alapvet6 Ez k6rd6s, amirea mGzaki-izakembernek v6laszolnikell,ez az a k6rd6s, nagyon ami fontosa v6kuumenergiatartalmdnak megcsapol6sahoz- els66s legfontosabb Az effektus, amielyet felt6tlenfl ismernitink ehhez, Hendrik kell a casimir holland fizikusr6l etnevezett effektus, casimireffektus. a casimir,aki a hollandphilipsgyartizikai kutat6laborat6riumanak igazgat6ja volt,amikorezt az efre-ktust elm6letileg levezette, nemtulajdonitott jelentds6get k0lonosebb enneka hatAsnak. Kis6rleti el6zm6nye volt ennekaz effektusnak,-hiszen is 6szrevett6k, amikorrendkiv0l kism6ret( anyagszemcs6k mozg6s6t vizsgalt6k folyad6kban, (azazszuszpenzi6kat), a szemcs6[gyorsab6an hogy

kumul6lnak, csoportosulnak, amit elm6letben mint elv6rtik volna. Az gnvag k6zti, de nem k1zveilen elektromdgneses jettegt er6k mar addig is ismertekvoltak,ilyen p6ld6ula koh6zids vagy adhEzi6s er6k, ezeket Vander-Vaals er6kneknevezz0k. gyakorlatSan technik6ban A a haszirhat6,de rliuk ugyan,6s a srirl6d6segy r6szeis ezen e6k sz6mlaj6ra jelentSs6getmainapignemtulajdoniltanak kflon6sebb a ennekaz effekhogyenn6laz tudtak el6sz6ikimutatni, hogya v6kuum lugla.t .lrOeL<es, fuktu6ci6, vdkuumhatuisaa gyakortatban makroszkopiiusilertekoen is megjelenik. tort6nikugyanis, Az hogyaz egy6bk6nt tellesen homog6n6s min_den iranyban azonosn teriedd, azazliotrop sugazAsaz anylg k6zel6ben egy picit elnyetddik,tgy homogeni4samegiz1nik. Ha tdt riagyon,picinyany_agszemcse egymashoz k6zelker0l,alkkor k6t anyagrdsz a "fe6my6kofja" ezt a sugizast, a k6t szemee k626ftvalamivelkevesebb l:"1 ? vtikyymg\grgias6n!76ge, mint a szecsk6kt6r tavor.Ezt ferfogegyfaitl't6nynyom6sk6nt' emiatt azi.an is, ak6t anyagr6szecstie lltiyf. k6zottegy er6hat6s f6l, 6s ez az er6hat6segym6s l6p fel6 nfomja a 16szecsk6ket. Latiuk,hog.y.".=_ egy kdzveUen-elektromos, mag_ nem vagi, neses-1q6", v.gqy graviteci6s hatas,hanemez a vAkuum suga[as, vi_ kuum fluktu6ci6k6vetkezm6nye. a hatfs m6s n6venVan-dervaals Ez er6 n6ven ismert.Amikor pl. k6t atom ker0l egym6shoz k6zel, s ekkor eThI egy vonz6hat6s fel k6z6tt0k. t6p Ez6rl i-gazok nem visetkednek valoj6banide6lisrugalmas goly6k6nt, ez6rtvelaes6gekis fell6pnek. 6s Ez az er6 term6szetesen nem csakk6t goly6 alakriizemcse, hanem egy-elektron egy atom valamint atomokk6z6ttis, hiszenez a van 6s az der vaals er6, de f6ll6pegy polariz6lhat6 atom 6s egy elektromosan vezet6 tal k6z6tt is. Ezeknekaz erdkneka potencidt teiittdsa,tilrbeti eloszldsa mds lesz,mintamit-pl.az elektrom6ssagn6l pontt6lt6s eset6n, k6t vagya gravit6ci6nal t6vollev6 k6t gravit6l6 t6megk6z6tt megszoktunk. Az el6bbiekn6l ugyanis potenci6reroszl6s a a j6lismert 1 g6rb6velirhat6 le, a Van der Vaalstipus0er6kn6lazonban", . i.,"nr"abb hatvinyon van.A 4. abran!6that6 m6don foglaltuk 6sszeaz"i"n er6k potencialjainak t6volsagf0gg6s6t. LAtjuk, hogya Vaalsercik ] rctutapt.
stak, azaz egy bizonyos rovid kis tavolsag utin 6rt6ke m6rteljesen elhanyagolhat6, de a fal eset6ben is, vagy al ebktron-atom eset6ben is a 1 -el a6nyos. (R6szleteket potenciil lefutAs l6sd [2]-ben Ez a mere.) r' r
ro

156
U potenciAl

EGELY GYORGY
ket k6zott U o ! U, "n, 1.) potenciAl eloszl6sa t6h6ttr6szecske r t6lt6ttr6szecske fal k6z6tt 6s is. 2.) Van derVaalser6 potenciAlja atomkOrottU = * k6t

TERTECHNOLOGIA D|6HEJBAN
vezefti siklapok

157

r-

I lefut6seleKron-atom koz6ttU = , , valamint fal 3.) potencial k6t k6z6tt. r= lefutAs atom6s vezet6 kdzOttU * I egy fal 4.) potenci6l
?

rA . ) A L E G N A G Y O B B U G A F N Y O M A A R O V I OH U t . S S LAMHossz SzAKAszNAL Ep FEr, ttERT AZoKNAK L NAGYOBB Z ENERGIA ARTALMA. A T A z A B R A N c s A K A L E i l E Z E K R E E F 6 L E G E SK o M M p o N E N S E K E TT U N T E T T U Ke L , I v l L o s A e e t t r B A R M I L Y E N E E S E SS Z O GE L O F O R O U L H A T . L E B I A M E Z E KK O Z O T TV I S Z O N T S A K A L E M E Z E K B E E . C M R 6 L E G E SK o M P o N E N s E K F o N T o s A K . A

B . )A z E L E K T R o D A KE G Y M A S H o z z E L | T V E . AT KO E G Y R E O B B U L L A M H o SK T A L A K U L A S A T . T H Sz zAR J U KK I ,M i GA K O L S 6 U G A B Z As A M I A T T A I A , S iS K LAKULo NyoM6ER6vAlrozarlmt MARAo. cAstA M I FE R 6E R o S E N T J GA z E L E K T R o D A K o M E T . F G GE RrAJAroL, rz elerrR6oAK ANYAGAToL. pEt_s HA DAUL EGYIK Az ELEKTRoOA MAGAS PERMEABILITA. s 0 A N Y A GM i GA i l A s t KJ o D T E L E K T R U M .K o R , AK TAsziToEH6 reL sir eLexrnoDAxeserEn rs. tEp

cAsr*rR ER6.,^.irfi:l siK LEMEZEK Kozr

r tevob6g
porENcrAL ELoszLAs K0LoNrorniXu#u.r*,Ar ELRENDEzEsEK EsETENA K E T T E S TK O Z T I R 6 A P O T E N C T A LL O S Z L A S A T O L G G . E E FU

dek potenci6l lefutAs azt mutatja, hogy ezek az er6k csak igen kis ttivoljelent6sek,egy6bk6ntelhanyagolhat6ak. sdgokndl,atomi tAvols6goknAl Teh6t egy-k6t millim6tert6vols6gb6lmir finom m6r6ssel semlehet ha(a t6sukat kimutatni.Emiatttechnikai alkalmazhat6sdguk jelentggim6dszerek k6z6tt) igen korl6tozott.Rendkiv0l finom m6r6ssel mdgis kimutathat6 k6t j6 vezet6 fal k6zotti er6hatAs.A hatas magyarSzat6taz 5. Ftbrhn lAtjuk, ahol az 5/a. Abrin l6tszik, hogy kdt vezet6 lemez k6z6tt a vdkuum fluktudciot (mint elektromAgneses sugArz6s) nem alakulhat ki tetszds szerinti, folyamatos frekvencia eloszldsban, mint a k6t vezetdn jelentkeznekhull6mkiv0l. A falak uglanis mindig csom6pontokk6nt mozg6sn5l, (hiszen 6rintSleges,elektromos komponense nem lehet a

falak ment6naz elektromagneses sug6rzisnak).Ez6rta lemezek k6frtggvdnydben eg6sz szdmi hultdmhosszakata16tt a femezt6volsag kulhahak kr. Emiatt a k6t fal k6z6tt 1ev6sugarzaskevesebbf6te rezg6ssefrendelkezik, mint a lemezeken kfv0l, azazkiszful0nk sokf6le hull6mhossz0 sugSrz6st. Ezzel azta rendkiv0l 6rdekes6s fontoshatist 6d0k el, hogy mdsfajta vdkuum fluktudcid,sugdrzds taldlhat1a lemezekenkivfrt,-mint a t6mezekenbelfil.Ezzelaz egyszerf m6dszerrel sikeresen megbontoftuk a v6ku,um homogenit6s6t izotr6pmivoltAt. vAkuum 6s A ugya-n k6t lea mez k6z6tt homog6nlesz, azonosm6donfluktuAl,ae tAOOe nem izotr6p, mert a lemezekenbelfrl 6s kival mds energiasfrrIsdgettapasztalunk.Az effektusnak lesz az eredm6nye, az hogy mivela li6t f6mlemez mintegy"{iq?iii'v6gtelensz6m0m6dust(perszem6g igy is vt6gtelen marad.u"l,tt),emiatta sug6rnyomas lemezekk6z6ttalacsonyabb a lesz, mint kint igy a kdt fdmlemezreew er6 hat 6s igyeksik 6ket 6szszenyomni. levezet6s (A egyszerfsitett v6ltozatat [1]-bena 12. oldaaz lon tal6ljuk.)Ez a Casimireffektus.

t58

EGELY GYoRGY

TERTECHNoLoGIA DoHEJBAN

159

Fontos,hogy az az er6, amely k6t lemezk6z6tthat, term6szetesen a spektrunrt6l a termikus 6s spektrumt6l Ha pusztAn is. f0_SS nullponti k6t szobah6m6rs6kletfi csiszoltlemez k6zti er6hat6stm6r0nk,akkor m6s eredm6nyt kapunkszobah6m6rs6kleten az abszol0tnullafok 6s kdzel6ben. Elvilegaz abszol0t nullafok k6zel6ben elhanyagolhat6 m6r a h6sug6z6s,6m akkor is tapasztaljuk az er6t, 6s pontosanez a ezt hat6sa v6kuumenergia l6t6nekegyik bizonyit6ka. i m6r6st Ezt t6bbgs egyrepontosabban elv6gezt6k, utols6publikilt eredm6nyt az a 9-z6r Yale Egyetemen m6rt6k. Ma a fizikusok d6nt6tobbs6ge Casimir, a vagyVan der Vaalser6ket a kvantummechanikib6l szarmaaatiale, 6s a kvantummechanika formalizmus6t hasznAlja. Ezekaz effektusok azonbanpontosanugyanilyen eredm6nyre vezetnek, a klasszikus ha erektrodinamika formatizmusdt hasmdljuk,ebben az esetbenazonbana vakuumelektrodinamik6ba1 a kezdeti6s peremfelt6teleket kell megadni,hogy az elektrorigy -szerepeljen. mAgneses eddig tirgyalt finomfluktu6ci6ja t6r, Ma a mflszaki 6letben,amikor a Maxwellegyenleteket felirjuk, (melyekaz elektrom6gneses tulajdonsagait, t6r viselked6s6t iri6k le) akkoi nem szerepefnekezeka kezdeti6s perernfelt6telek. makroszk6pikus, A nagym6 retekn6lval6bannem jelenkezik ha6suk, ugyan0gy,mint amik-or egy pl. seh vennii lagyolb t6rgyn6l, egy gombostUfejn6l kell-figyelembe leveg6molekul6k rezg6s6nek hat6s6t.Ha viszontegy igen kis t6rgyat, egy n6h6gyatomnyi,(vagyn6hAny milli6atomnyi)kis szremcs6t vizsgalunk mikroszk6p alatt er6s nagyftasban, akkorlitjuk pl. hogy porszemcs6k,,tfincolnak"_a-napf6nyben lAthatjuk, hogyfinomszemcs6k ugralnak a.vizbe,n, folyad6kban. " Brownmozgiik6nt ismertjelens6!egyik (El bizonyit6ka annakidej6n, volt hogyl6teznek atomok mbbfulal;'es RAN DOMVAGYSZTOCHASZTIKUS ELEKTRODINAMI KA Ha kezdeti peremfelt6tetk6nt az 6lland6an ris ea v6ltoz6,v6leilenszer0en, sztohasztikusan figyelembe vessz0k,akkoregy 9*g=l sug6rz6st sor olyaneffektust tudunkimi klasszikuielektrodinamik6val, le amely-et ma kvantummechanikaval le a lehetdlegterm6szetesebb irunk m6don. Ez a megk6zelft6s, amit sztohasztikus elekrodinamik6nak nevez[nk, vagy randomelektrodinamikanak, viszonylag bonyot uttabbmatematikdval, de egyszeriibb fizikaifeltetelekkeliria term6szetet, le-a minta kvantummehanika. (Enneka targyalas6ra most r6szleteiben nem t6rtinkki.) term6szetesen jutunki ugyanotyan [1]. Numerikusan eredm6nyre klasszikus, vagy randomelektrodinamika, vagy a kvantummechanika

felhaszn6liis6valis. L6nyeges, hogy a random elektrodinamikriban nem kell olyan felt6telez6seket tenni, mint a kvantummechanik6ban, azaz nem kell posztuldllunk, hoy az elektromdgneses sugdrzdsnil egy hatds kvantum l6tezik. A gyakorlatbanszamunkra csak az a l6nyeg, hogy elektormosanvezet5, azaz polarizalhat6 lapvak kozdtt er6 6bibd a26rt, mert megsz0ntetik a v6kuumfluktu6ci6k homogeniHsAt, azaz,,le6my6koljiik" v6kua umot. Ezek az er6k csak viszonylag kis tavolsagon, atomi m1retek esetdn szdmottevSek, enn6l j6val nagyobb t6vols6-gokonhat6suk nyugodtan elhanyagolhat6. Most tigy tfnik, hogy mindennek nincssemmi tiulOn6sebb gyakorlatijelent6s6ge, azonban nagyon fontos, hogy meg6rts0k, hogy a v6kuum le6rny6kolas6val, homogenit6smeg6ont6s?val a er6hat6s l6p f6l. Egyetlen egy leme2ls nem hit er6, hiszLn a lemez min_dk6t oldaldn ugyanolyansfirfu6g( lesz a vdkuum, 6s azonos m6rt6k( lesz a vAkuum fluktu6ci6, iW egyeilen lemezre nem hat Casimir tfpusrt er6. Ha k6t polariz6lhat6vezet6lemeztteszUnkszorosanegymAs mell6, n6h6ny atomnyi tAvolsdgra,mir megbontjuka ter szimm6iri{lat 6s a k6t lemez kozott-Tar.egy m6s trrlajdonsagrl, v6kuum t6r ,,higabb" alakul ki, igy nyom6er6keletkezik.Ez a sz6k kdrben 6ooig is ismert effektus adja a kulcsota kez0nkbe a v6kuumenergia kinyerEs6re. A GYAKORI.ATIFELHASZNALASLEHET6SEGEI L6ttuk az eddigiekb6l,hogy k6t lemet k6z6tt, vonz6er6l6p f6l a v6kuum homogenitAs6nak, szimmetriij6nakmegbontAsamiatt, de automatikusan felvet6dika k6rd6s, hogy lehelezt Jgyakorlatban is f6lhaszn6l[a]iizikusa javasolta,hogy a l? l. L. Fo_rward g Hughes Laborat6rium Casimir er6t haszn6ljukf6l a vAkuumb6l tort6n6 energiakinyer6lre. Fonrvardazt javasolta, hogy k6szits0nkrendkivul v6koiy f6;f6liab6l spirAlt,t6ltstik f6l elektro.sztatikusan, majd kezdjfik 6sszenyomniezt a rendszert. Egy kritikus m6ret ut6n a casimir er6k 6sszenybmjdkea a spir6lt, vagy rug6t, nagyon nagy er6vel.Ekkor a spir|lon levd elektro_ nok igen magas potenci6lraker0lnek,6sha ezt a rendszerthozz66rint_ j0k egy vezet6hoz, aklor igen nagy feszfilts6gen elektromos iiramot kapunk. A nyeres6g itt az, hogy alacsony p-otencidtonvittiik fel a vezet6re az elektronokat 6s nagyon nagy potencidton hozhatjuk le 6ket. Ha mechanikaianal6gi6thaszn6lnank, akkor azt mondhain6nk, hogy ingyen osszenyomjakhelyetilnk ezt a rug6t. Ezt a m6dszert azonban sajnos nem lehet ciklusosan,sokszor atl<atmazni, mert ha az elektronok elt5volihisa ut6n rijra sz6thrjzzuk rug6t, akkor a casimir a

160

EGELY GYORGY

TERTECHNoLoGIA Dt6HEJBAN

16t

er6 ellen6ben munk6tkellenev6gezni6s fgy term6szetesen nem nyern6nk energiat,a rendszer vesztes6ges lenne.Fonrvard javasolta, azt hogy dobjuk e/ 6sszenyomAs utAn ezeket a rug6kat,6s ha elegend6 sok ilyenpiciny rug6nkvan,akkorezt energiatennel6sre f6lhaszn6llehet E? a javaslatterm6szetesen m6szakilag gazdasAgilag kivi6s is li. he.teilen, hjszeni6val t6bb p6nzbe ker0lneezekei a kis spiraf rug6kat efk6szfteni, mint amennyiaz igy kitermelhetd elektromos energia6ra lenne.A 6. AbrAn Abrlzoltuk a k6il6pcs6s ezt mfrszert.

Afapvet6 az a felismer6s,hogy a casimir er6 segits6g6vel z6rt ciklus is l6trehozhat6,ez6d energiatermel6sre felhaszn6lhat6. casimir erd A ugyanis nemcsak nyom6er6k6nt,hanem hizoer6k6nt is foll6phet. Sajn6fatos m6don ez a t6ny, ami szamitiisokkal6s kis6rletekkelis igazoihat6, nem keltettef6l a fizikusokfigyelm6t,holott ennek gyakorlatijelent6s6ge 6ri6si. ZART CIKLUSCASIMIH-ER6VEL A tanulm6ny egy rendkiv0l fontos r6sz6hez6rkeztirnk most el. A tovabbiakban azt fogjuk bemutatni, hogy hogyan k6szithet6 ilyen zart ciklusf energiakinyed szerkezet,6s ez hogyan m(kodtethetd.Az az elvi alapja egy ilyen ciklusnak,hogy a casimir er6 el6jele v6ltoztathat6 azaz peri6Si, kusan nyom6 6s htiz6er6t lehet el6mi. Ehhez az szuks6ges,hogy vdltozaz.liregnek az alakidt,amely kilzbezariaa vatuuri6nergi6t. pssuf .71n.a.k Az eddigiekben l6ttuk m6r, hogy k6t v6gtelen kiteried6sii polariz6lhat6 leme-zk6zott,,hlgabb" v6kuum 6s ilyenkor k6t lemezk6zt nyom6erd6ba a red. Amennyibenazonban pl. g6mbfel0letet hasznalunk,akkor hilz6erd 6bred, ami a gomb felulet6t nivelniigyekszik. Ezeket a hatasokat leir6 sz6mit6sokrendkiv0lbonyolultak. A7. Ab'r'foglalja6ssze, hogy hogyan f0gg a casimir er6 et6jetea kdzbefoglat6 atakj6i6l,elrenaezdietotlt6r Az a felismer6s,hogy a Casimirer6 el6jele vAltoztathat6, 6nmag6ban m6g nem el,6g.Tudnunk kell, hogy technikailag hogyan lehet kiatakitani egy olyan rendszeft, amelyndl a munkakamra alakja vdltozik. L6thattuk a_{retardAft) potenci6lokgyors lecseng6se miatt, hogy csakatomi m6retfi mu.nklkamriik idnnek sdmituisba,6m technikailag ez is megoldhat6. Anngk ellen6re,hogy sz6mos cikk foglalkozika casr-mir erdkk6l, k0l6nb6z6 geometri6j0[regek_eset6n,m6g eddig senki nem javasolta, hogy ezt a hatast haszniljuk f6l energia kinyer6s6re.A vdltoztathat6sziirmetri6i0 yleg egyik kulcsa a v6kuumenergia kinyer6s6nek, 6ppen ez6rt gyakorlatijelentds6gerendkfv0 6s felbecs0lheteilen. li egyszer( geometria eset6n a7. Abrafoglalja6ssze a kul6n. _N_6hgn_y boz6 afaku kamrakra hat6 er6k nagys6g6tes e6plei. A Tla. ihr6n a m6r ismert k6t v6gtelennagy feluletf lap p6ld6ja l6tszik,ebben az esetb9n a7 er6 6sszenyomniigyekszika lapokat AZh.6brin l6tszik, hogy v6gtelen hossz0sagrl,v6kony henger eset6n is az erdk befel6 hatna-k, azaz osszeroppantani igyekszeneka kamr6t. Ebben az esetben az er5 megint a sug6r 4. hatv6ny6valar6nyos, azazigen piciny,atomi m6retii sugarak eset6n nagy er6k 6brednek,nagyobb-sugaraknal azanban az er6k m6rt6ke m6r elhanyagolhat6. szamiit6sokbingyakran szokt6k a A

Caimiret6

Casimirer6

A . ) A v F K o N Y E M E Z B 6K E s z u L T E U S P T R A L R A . )E G yK t sF A s E G i T E s A N A s p r R A r E M E z E tA L L F B ur r A L A C S O N Y E K T B O M O O T E N C I A LE L E K T R o - c A s I u t RE B 6 o s s z E I { Y o T T Ji A ,YM A G A S o T E N . EL PS ON G P N o K A rv l s z o N K E L . F C T A L BK E R U A R A v r r r i o r i t s . i i i - n V A K U U M . A L B o LE N E R G dN y E B T 0 N K . T

A cAstutREBo ALKALMAzAsAvAL A vAKUUuBu.t*ltaXtr.rno,. NyERHETuNK ELEKTRoMos ENEBGTAT. A z E L J A R AE r v t l E G r v t r E L E z H E T 6 , G v A K o R L A T T L A G . S K oE NEM

az t0kr6zivagyinf9.ryard gondolkod6sa itlagos fizikusgondotkodAs6t k6bbaz 6tagn6l is_jobb, hiszenFonrard egy gyakorlatialkatmazii iavaslatavalallt Ez a gondolkozas el6. azonban nemmegfeleld szintfiegy m6m6kszamara, ahol gazdas6goss6gi kriteriumoknak-is kellfieblmeg ni. A m6m6ktgy gondolkozik, hogyk6rfolyamatot megva-l6sltani kell 6s tigy, ho_gy mindenegyesciklusb6lnett6 energianyer6s Alljonel6. Az krit6rium teh6t az, hogy egy ciktikus fotyama3!qveJ{ 6s legfontosabb tot kell keresni, ahol a casimir er6 a ciklusegyi* *z6oen nyom6er6lrdnt, a ciklus mdsik Eszdben htz6er6k6nt-t6p t6l 6s igy i vtikuum energidjamegcsapolhat6.

162

EGELY GYORGY

TERTECHNOLOG IA DIOHEJBAN

t63

o.l v6glelen siklop

b.! v6gtelen howr3

henger

F = -0.M11/aa t5l

F = -0.ffi432t aa t5l e = a t f l - F = - o . o l 3 5a t /

c.l L heezoa6g0

6s 6fm6r6j!

hcngor

d.l o sugo.': g6mb

F:4.382tt

I5l

e=o.w:nff t61
e= o.o9E Isl

,|\
e.) L 6lhosz0s690 kocko

'e=o.oe16f

r'

171

7 .A S R A A c A s r M r R B 6 KN A G y S A c A N A s T R A N y A N F 0 c c E s EA H A T A F o LF E L 0 L E T E K A K J A T o L . E K AK o AL N E H A NE G Y S Z E R U E T B E N Y ES

Casimir energiit is haszn6lni,ebben az esetben nem az egys6gnyi t6rfogatra jut6, hanem az egys6gnyi fel0letre jut6 erSt szamotiakki, vagy pl. a hengern6l az egys6gnyi hosszra jut6 teljes er6t. Amennyiben-a henger nem v6gtelen hosszri, hanem v6ges, 6s fed6lappalvan lez6wa, akkor a 7/c. Abramutatja az er6 6rt6k6t,ekkor m6g mindig befel6 hat az er6, teh6t igyekszikosszenyomnia kamrilt. Sz6munkraa7/d. Abra az igazAn 6rdekes, mert itt egy a sugani gomb eset6n l6tjuk, hogy ebben az esetben a Casimir er6 Eigitaniigyekszika g6mbot. Ekkor ai a sugar0 g6mb eset6n a Casimir energia el6jele pozitiv lesz, 6s a nevezdben jelenik meg. A 7le. Abrhnegys6gnyi/hosszris6az aaz efs6 hatuAnyon gri kockira hat6 Casimir er6t lSthatjuk, ebben az esetben is a Casimir er6 sztnyomni igyekszik a kockAt, azaz Eigitani. Ebben az esetben is az 916 m6rt6ke ftigg az / hosszt6l,de line6risan, azaz viszonylag nagyobb m6retekn6lis hat m6g ez az er6. Adhatunk-e valami szeml6letesk6pet arr6l, hogy az utols6 esetben vajon mi6rt sz6tfesziteni igyekszika Casimir er6 a ,,munkakamr6kat'? Mi az oka annak, hogy a t6bbi esetben, (az a, b, c esetekben) pedig 6sszenyomni igyekezeft? Az elej6n t6rgyalt esetekben l6ttuk, hogy kevesebb m6dus alakul ki az 0regben,mint az Uregenkiv0l, ez6rt ott a v6kuumenergia,,sfrfis6ge"alacsonyabblesz. A g6mb 6s a kocka eset6n megv6ltozik a helyzet. ltt t6bb m6dus alakul ki bent, mint kint, merl t6bbsz6r visszaver6dik a felulet belsej6rSla v6kuum energia, mint elektrom6gneses sug5rz6s. A t6bbsz6ri visszaver6d6snek az tesz a k6vetkezm6nye, hogy nagyobb lesz bent az Aregben a vdkuum energia s1rfisdge, mint kint, az tregen kivUl.Ez ugyan egy rendkiv0ldurva 6s elnagyolt k6p, de m6gis tal6n timpontot ad arra vonatkoz6an,hogy milyen m6don lehet elk6pzelniezeket a hat6sokat.A szAmitasokm6dizeret itt nem ismertetjOk mert bonyolult.Az irodalom tartalmaz r6szletes leitt, (r6sokat, hogy hogyan kell ezeket a sorozatosan visszaver6dd elektrom6gneses random sug6rz6sokatszdmitani, rigy hogy a sug6rzAs frekvenciiija 6s fazisa barmilyen 6rt6ketfOlvegyen.Ez a sz6mi't6sbonyotult 6s munkaig6nyes,s csak a legegyszeriibbgeometri6kratehet anaiitikusan elv6gezni a szAmi'tAsokat [5-10].A 7-es 6br6n ezek a nagyon egyszerf geometriAkl6that6ak,de nincsfelsorolvapl. a krip, a grill vagy a m6g bonyolultabb,de egy param6terrelleirhat6 alakzaiok,mint pt.-iioka6der, vagy dodeka6der. A7 er6 el6jel6n6l nemcsak az egyes 0regek alakja szimit, hanem a t6rdimenzi6 sz6ma is_. azt jelenti, hogy ugyanarra a tipusf 0regre Ez m6s 6s mis lehet a Casimir erd nagys6ga6s el6jele,ha vAltoztatju[ a

164

EGELY GYORGY

TERTECHNoLoGIA DIoHEJBAN

t65

dimenzi6sz6m6t.Mivela Casimirer6 6rtelmezhetS,2,3,4,5 stb. t6r1 dimenzi6kbanis, azaz 6ltal6nosithat6 sz6mft6s,kimutathat6,hogy az a er5 el5jelefUgg a dimenzi6szAmt6l. fizik6bannem ismeretlenez a haA tAs, pl. a Hall-effektusmisk6nt viselkedik h6rom tdrdimenzi6ban,k6t t6rdimenzi6ban6s egy t6rdimenzi6banis [11]. Ez a meglep6nekt(n6 eredm6ny elfogadott az elm6letifizikAban,mAs kutat6k is meger5sitett6k, hogy a Casimir er5 el6jelef0gg a t6rdimenzi6szAmAt6l6s a peremfelt6telekmin6s6g6t6l.[12] A VAKUU MENERGIA KINYERESENEK KfSERLETI BIZoNYITE KAI M6r a 70-es 6vekben elm6leti fton, szAmltAsoknSl 6szrevett6k,hogy furcsa m6don energia nyerhet6 bizonyos elrendez6sekb5lazonban nem javasoltakolyan gyakorlatim6dszert,amelyekkelezt meg is lehetne val6sftiani. szdmi'tAsokb6l is kider0l[13], hogy a hat6st nem beA az foly6solja l6nyegesen, ha nem t6k6letesen vezet6 anyagb6l k6sz0l a kamr6naka fala, hanem a gyakorlatbanis el6fordul6anyagokb6l,amelyek polarizAlhat6k. Sz6mit6saiksor6n R. Balian6s B. Duplantierazt is 6szrevette, hogy energia kdpz6dik, nyerddik ki a vdkuumb6lakkor is, ha hdrom-kilenc sfk taldlkozik a tdrben, azonos szdgekben. A k6t kutat6 azonban nem tudott kis6rletetjavasolni arra, hogy hogyan lehetneezt a hatAsta gyakodatbanis megval6sitani. Az eddigiekbSlm6r k6rvonalaz6dik, hogy hogyan lehet egy olyan 26ft ciklustfel6piteni,amelynekeredm6nyek6ntenergianyefiet6 a vdrkuumb6l. Ehhez az sziiks6ges, hogy rugalmas fali kamrdnk legyen,aminek nem sziiks6gszerfi, hogy a vezet6k6pess6gev6gtelen, vagy igen magas legyen,v6ges 6rt6kn6lis el56ll a Casimireffektus. A 7. 6bra alapj6n k6t ciklust is lehet javasolni.Az egyik a henger azaz ha pl. egy piciny g6mbbelkezd0nk, akkor a Casimir ,,g6mbciklus", erSk ezt a g6mbot tdgitaniigyekszenek,majd amikor mAr elegend6en nagy a gdmbiink, 6s igen kis Casimir er6k hatnak 16,akkor kis m6dosi. tAssal, energiabefektet6ssel hengerr6 alakitjuk6t a kamra alakjAt.Ebben az esetben a Casimir er6k mAr 6ssze togjak nyomni eA az alakzabt 6s rtjra munkdt fognak rajta v6gezm. A m6sik lehet6s6g a ,,kocka-lemezpAf'ciklus, amikor egy kicsiny 6lhosszris6gri kockAvalkezd0nk,ekkor a Casimir er6k tdgitanifogjik ezt a kock6t,majd mikor elegend6en kicsiny mAr a Casimir er6, akkor az alakzatot6talakitjuk k6t pArhuzamos femezz6 ris ezt m1r ossze fogja nyomni a Casimir er6. Az igy fel6pitett cikfusokn6l igen kicsiny kdls6 munkavdgzds, energia sziiks6ges ahhoz, hogy az 0reg szimmetri6jAt Atalakitsuk emiaft a vdkuumsfirfr6s

s6g6ben jelentds vdltozdst hozzunk l6tre. L6thatiuk, hogy az egy6bk6nt homog6n 6s izotr6p v6kuum fluktu6ci6hogyan alakihat6 6t 0gy, hogy n6ha a kdmyezetienergia siirfs6gn5l kisebb legyen az 0regben a v6pedig kuum energia6rt6ke, m5s topol6gi6kn6l, m6s elrendez6sekn6l nagyobb mint a kdrnyezet 6rt6ke. Ezzel a m6dszerrel tehdt megtdrtfik, megsdrteftiik a t6mek, a wikuumenergidnak a homogdn 6s izotr6p tulajdonsdgdt.lgy egy zArt ciklus fel6pft6sevel munka nyerhet6.A gyakorlatban persze nem minden ciklus val6sithat6meg, a legegyszerUbben val6szinfleg a gomb 6s henger vdltakoztistival el6ftll6 ciklust a [egkonyebb elk6szi'teni. Munkak6zegk6nt c6lszedi vizet haszn6lni, hiszen a viz polarizitlhat6,de elvileg foly6kony f6met is f6lhasznAlhatunkpl. forr6 6fmot, vagy vasat is. A l6nyeg az, hogy igen kicsiny 0regeket kell k6pezni,csak 6ppen olyan m6reteket, hogy a Casimirer6 m6g hasson. SZIMMETRIA-VALTOZTATAS HANGH LI.AMOKKAL U A v6kuum energi6t hasznos munkav6gz6sreis lehet forditani. A 8. abrAn lithat6 egy ilyen ciklus lefoly6sa.Az a AbrAnegy piciny gombot 16tunk, amely a Casimir erSk hatAsAra mintegy felf0v6dik6s a k6riil6tte lev6 k6zegetgyorsftja,ez6ltal munkAtv6gez rajta. Ezut6naz 0reg alakj6t m6dosittani kell, hogy a Casimirer6 tjra 6sszenyomhassa, igy zArl s jussunk. Ureg(bubor6k) ciklushoz Az alakj6thanghull6mmal lehet a legegyszer(bben m6dositani.A munkak6zegben,ha pl. hanghull6mot, vagy nyom6shull6mothozunk l6tre, (egy tengely ment6n), akkor ez a nyom6shull6m,vagy lok6shull6mel fogja torzitania gomb alakj6t, be fogja lapitani 6s ellipszoidotk6pez bel6le - ez lAtszika 8fr. 6br6n. A hanghull6m a tovAbbiakbankozelit6legegy rovid koronggAtorzttja az el6bbi g6mb alak0 bubor6kunkat, ez esetben m6r a Casimir er5 6s ossze fogja nyomni ezt a hengert.A k6vetkez6 l6p6sbena Casimir er6 hat6s6raa korongbelseje mfrr 6ssze6r,osszeomlik6s egy t6rusz keletkezik. T6rusz alakit iiregre ugyan nincsenekszdmit6sok,de ha ennek a kisebb sugara elhanyagolhat6 nagy sugArhozk6pest,akkor a t6ruszt a k6zelithetjiik egy hosszf hengerrel.Ez esetben a Casimir er6 tov6bb fogja osszenyomni t6ruszt6s min6lkisebb ennek a sugara ann6l naa gyobb er6 hat 16.Ez l6tszik a 8/b 6brAn.LAthatjuk,hogy a fenti m6don egy zirt ciklusthozhatunkl6tre. A z6rt ciklus l6trehoz6s6nak csak az a felt6tele, hogy egy bizonyos fdzisban egy ktils6 er6vel kozbeavatkozzunk 6s megviltoztassukaz 0reg szimmetriAj6t, topol6gi6j6t m6don, oly hogy a ciklusz6r6djon6s visszat6rjen rendszereredeti6llapot6ba. a

166

EGELY GYORGY

TERTEGHNOLOG DIOHEJBAN IA

167

/ \ /

1/'

A . ) K E L E T K E Z EU T A N IP I L L A N A T , I SB U B o R E K S K S U G A RN A G YE R O ,

7-"

A gyakodatban tehAtegyszeriien el66llithat6 ilyenrendszer, p6ld6egy ul 0gy,hogyfolyad6kban, v[zben, pl. vagyfoly6kony f6mbenapr6 bubor6kokat keltunk [gy, hogyhanghullAmokat gerjesztUnk szabAlyos id6k6z6nk6nt.Amikora bubor6kkelefl<ezik, folyad6knyom6sminim6lis6rt6kenlesz.Ekkora bubor6k n6vekedni kezd6s ezt a casimirer6 segiti.

+r
B . )r A c u r o B U B o R E K ,A G y o B B U B o F E K S U G A F , N B x t s e g gc l s r M r Re n O d, \5, I

Itl
bubo16kok

dugatty0 (nembr6m)

krist6ly

'nagyrekvenciAs feszults6gfrorras

All6hullim csomopontla

9/AABRA A N y o M A sM T N T M U i T AH e LK E N u g o n E K o K E p z 6 D E s I N D U M E GD Ec s A Ke e y v E x o u y R E r e e NA v a K E L , ME N I E N c . ) A z o L D A L R O Io V 6 H A N G H U L L A TN V O U A S I J UOX M T A T TG o M B L L l p s z o t D D A z o o R z u L N l A E KE r D . )A z E L L t p s z o tE G yL A p o sK o R o N G G A D T o F z u L A c A s r M r R R OE z E N T 0o s s z E N y o M J A . E L A BUBOREKOT

l,{t
I

* dugatty0 (mernbrAn)

pie2okristary

{rlrr1ri1rl
nagyrekvenciAs fesziilts6gfonSs nyomeseloszlAsa folyad6kbana dugawi ment6n, ciklus els6 fele
x 9E ABRA

E . ) K o R o N G E L S E Jo s s z E o M U K G y A B E E T o R u s s z Ae z r r o v A g g N y o M J A c A s t M t R R 6 , A E

F . )A B U B o R EA L A K JA T E L J E S s s z E N y o M A s K o E L 6 T TA T o R U S s u c A R At c E NK t c s r N y E s z . z . z L E M E c N o v E L t A s t M t R R 6 TE s E M T A T T cA E , J E L E N T 6E N E R G I A K O z L F S T E N I K . S TOR

8 .A B R A E G Y U B O R E K L J E S L E T T A R T AS O R A N c A S I M I R R 6s E G i T B U B o R EN O v E K E D E s E BE s B TE E MA A E A K EN s s z E R o p p A N T A s A B A,N y A v A r u u u e n e R e t A , l A TT E L J Ec t K t u s o NA TH A s z N o s ts ic A S MU N K A V E G Z E S R E D I T J U K FOR

A N Y o M A SM A X I M U M A N AH E L Y E N B U B o R E K o K s s z E N Y o M o D N A K ,M A J DA c A s I M I R E R 6 M I A T T K A o H I R T E L E N S S Z E O M L A N AA .G Y O R SO S S z E R o P P A N AE R O S E NF E T M E L E G i T IB U B o R E KT I I A a e n n O K s A FoLYADEKoT

168

EGELY GYORGY

TERTECHNOLOG DIOHEJBAN IA

169

Mikor mAr megnStta bubor6k,a hanghull6mnyomja 6ssze a bubor6kot kozel hengerr6,6s ebben az esetben m6r a Casimir er6 komprimdljaa bubor6kott6russz6,v6g0l teljeseneltfnik az ureg.A 9. 6br6n l6that6a k6t l6nyegesfAzisa egy ilyen elrendez6snek. Abban az esetben,amikor a folyad6knyom6sa minim6lis6rt6kre zuhan, bubor6kk6pz6d6s indul meg, 6s ez a bubor6k gyors n6veked6snekindul. Miutan a bubor6kf6ln6tt akkor6ra,hogy a CasimirerSk nem hatnak r5, akkor a nyom6s el5jele megfordul6s az eredetileggomb alakri kamra, ellipszoidd6,majd k6zel lapos korongg6, majd ez 6sszeomolvak6zelit6legt6russzAomlik 6ssze. Ekkor a Casimir er6k nyom6edk6nt szerepelnek.Ez esetben a ktilsd nyomdshulldmok, hanghulldmok pusztdn a moduldtorok szerepet toltik be. SZONOKEM|A MINT ENERGIANYERESI LEHET6SEG A 9. 6brAnbemutatottenergianyer6 ciklus nem puszt6n ir6asztalonsztiletett, hanem a gyakorlatban is megval6sitott effektus. Ezt a hat6st a k6mi6banszonok6mia,vagy hangk6mian6ven ismerik 1g2Z 6tat14l. Ekkor vett6k 6szre, hogy ha a vizben oldott reagenseket ultrahang hat6sAnakteszik ki, azaz a fenti m6don bubor6kok keletkezhetnek6s omlanak 6ssze, akkor olyan k6miai reakci6k is lejAtsz6dnak,amelyek csak igen magas, 5-8 ezer K"-os hSm6rs6kleten mennek v6gbe. Ezekben az esetekben a viz h6m6rs6kletenem haladja meg j6val a szobah6m6rs6kletet, mindenk6ppen de forr6spontalatt marad. M6g ma is sokan 6gy 6rtelmezikeAaz effektust,hogy a bubor6kok6sszeoml6s6n6l olyan nem lineAriseffektusokk6pz5dnek,amelyekgyorsan egym6snak l6kik az 6sszeoml6 bubor6k falAt, ez a nagy erej( l6k6s r6vid id6re f6lmelegiti,folheviti a folyad6kot6s a benne lev6 k6miai reagenseket,igy a kivAntk6miai reakci6kl6trej6hetnek. a modellterm6szetesenmegEz felelt a kor tudom6nyos szintj6nek,hiszen kis6rletilegnem lehetett ellen6rizni,hogy egy-egy bubor6kval6j6banmennyiid6 alatt omlik ossze. Ezt a m6r6st, csak n6hAny6wel ezel6tt, 1991-bensiker0l elv6geznie Barbemek 6s Putternek[tS1. 6t azt a furcsa dolgot vett6k 6izre, hogy az ultrahang hatisira keletkezettbubor6kok 10-10 secundum alatt 6sszeomlanak,6s emiatt az effektus semmik6ppensem magyar6zhat6a szokAsosnemlineAris dinamik6val.A kutat6k azt is 6szrevett6k, hogy a bubor6kok keletkez6s6t6s 6sszeoml6s6trendkivil magas h6m6rs6kletkiseri, olyannyira, hogy a nyom6rs fluktuAci6maximumAnak a hely6n, (azaza 9. AbrAnaz ed6ny k6zep6n)a folyad6k f6nyleni,szinte izzani kezd, de term6szetesen 6tlagh6m6rs6kletenem emelkedik je-

lent6sen. Amikora k6t kutat6rezon6ns m6dontizemertette a szert(igy mfkodiktobb zeneieszk6z0nk oe pt.alururv"'i"l rendis, abban az esetben6rdkon meg rehetett zif figyerni,'nogy i"it";ak ienyretta a nyom6singadozdsok maximum6n6r, a bub-or6kok'Naraiurtat. ihor rov6bbi fontos eredm6nylr "?,hosy a bubor6kok ;;i;;;;: szinkron m6don k6pzddnek tfnnek et, 6-sez annak tuotriiJ oe,iogy 6s "gyszerre deform6r6dnak egyszerre 6s n6vekednek, ;"Jd' o,nranak 69s3e- leg6rdekesebb-.eredtbnyuk A azonban az,r,.jgy"i"t a bubor6k6sszeomlasok a.be.r6jtik tipriri energiaer6sit6s6fmrt"ttat 6s az er6sit6st6nyez6je t hatv6ny' 1 nagysagr?n Ez "ii ili"r,ti,' nogy ha dfi. egvs6gnvi energi6t vlgzrjnk egv-egiiryin buboretua, Ltlfi 1oo miili_ alds.zg annyienergi6tkapuni a-bubor6kb6r, ;i;Giln-nyit o" t"il vinni.Ezt az eredm6nyt k6t kutat6 a k0r6n hangsfryoita.'iermeszeis tesen ez a rendszer m6g nem arkarmas tisztant-n&l-a-lin]eresere, hiszen ez az effektuscsa.ka k6d kozep6narakurti,"ott "t,irr . nyom6singadozas rezonancia a miattmaxim6ris tesz,"iaz-uluolr.ot t.letkeznek, osszegr!.ana{. 6m,o" "firrirn"ii-a''ieues majd rgen tolyad6ktomegben ernyer6d ik, g.iz energiakicsator6sra,. iuuoren<epT, z6sre alkatmas heryaz 6sszt6*ogatnak-csat t6iedele]Lnner<a egv kis t6rr6sznek, r6tegnet< csit<eiv-t["inv r6sz6ben is keretkeznek bubor6kok.Ez6rtaza-t6rfogat, "nor".i=.[" kis gdzbubor6kok, vagy casimir kamrAk keretkez n az og 9(,. 6sszt6rf itn oz-te pesi'e iii i Fz6rt egy ilyen rendszer.6nmagab"n nem arkarmas vi g oh ata. r?g eiergianyeres6gel6iltitds6ra. Tov6bbs0ryosbitja " Igrv?"t"l, r,"gy ";'irtrahang iq gt0{frt3s_aggver6gg6 rossz iratasrbrri rerdoat, amiiiieii [ristaryor segits6g6vel lehetel6ill itan i. A rezon6ns rendszerek viszonter6sitika casimireffektushatasat, a73z ha.egyilyen rendszert pr. bubor6k a foryad6kren-osiei-r"=onanciiPa tudunkhozni, akkora szamitAsok azt igazorjak,;ogy-; is casimir er6 6rt6ke_valamelyest megndt16-17]. Julian schwinoer.vort.al et-so, javasorta at<i [1g],hogya Barber6s 6s mert6k6 enersia l-rl.ftqn Attatmisfisyelt ;6;e;;;;y ercisit6st, energiakicsatoldst v6kuum sej'itsegevei yagyarilzzak a iieg-, frj6k le 6s ennek konkr6tform6jak6nt icaimir effek-tust n"u"ri"-,ii"g. saj_ nos, 5 sem vette6szre,. a k0r6nboz6 t"p"B!iatr."rl-gv'iorv",.,',"frogv tos ism6fl6d6 ciklustrlalositrralyn.k ugyilrg! rnintpr]L'gozgep.T9g, ekn6l, vagv robban6motoroknnr, teh6tlyalbnati-lava;i;fi ; iem tett arra, hogy az etfektussorozatot, nogyi-nrehetne torn-""rnarni, gy"korlatc6ljaira.

77fJ

EGELY GYORGY

TERTECHNoLoG DIoHEJ IA BAN

171

Az eddigiekbdlaz lAtszik,hogy a k6mikusokismerik,de nem nagyon haszn6liAk szonok6mi6ta k6miai reakci6khoz, fizikusok k6z0l n6hAa a nyan ismerik ugyan a vikuum energi6t 6s a Casimir effektust,de nem tudtak gyakorlaban is felhasznilhat6 ciklustjavasolni.Attaaban jellemzd a fizikusokra, hogy a r6szletes matematika, a r6szletes sz6mltAsok elfedik el6l0k a jelens6g m(szaki, technikai l6nyeg6t.A szonok6miAval f oglalkoz6 kutat6k ugyan 6szrevett6k a nagym6rt6k( ene rgiakicsatol6st, 6s energiaer6s6d6st, de k6mikusok r6v6n nem ismert6k tel azokat az alapvet6 fizikai folyamatokat, amelyek ehhez a nagy mennyis6gf energi6hozvezetnek. A MODUI.AT.ISN,|ASIX LEHET6SEGE, AZELEKTROMOSTER Hol lehehe m6g hasonl6folyamatokatkeresni [gy, hogy m6g jobb legyen az energiakicsatol6s, mint a szonok6mi6n6l?NyilvAnval6an valahol a bubor6kk6pz6d6sek taj6n 6rdemes m6g keresni. llyen bubor6kk6pz6d6ssel j66 folyamat fordul el6 pl. az elektrolizisndlis. Nem v6letlen, hogy ilyen elektrolizisfolyamatnAltal6ltak olyan, 100 szAzal6knrll nagyobb 6sszhat6sfok0energiakicsatolAst, amelyet t6bb laborat6riumban is ki tudtak m6rni, Am az elm6leti indoklAsitt is teljesen t6vesre sikeredett. Ez a hat6s az ut5bbi 6vek nagy tudom6nyos botr6nyak6nt vonult be a t6rt6nelembe, ez az 0gynevezett hidegtilzi6. Az elrendez6s elvi vhzlata. 10. dbr6n l6that6, ahol k0l6n t0ntett0k a fol a k6t elekt6dot, a kat6dot 5s az an6dot. Litszik, hogy itt egyszerre n6gy fel0leten is keletkezhetrek bubor6kok. Ezdrt j6val nagyobb lehet a kdpzfidd bubordkok szdma, mint amit a szonok6miiban meg lehet val6sftani, hiszen ott a bubor6kokcsak egy keskenys6vban keletkezneka folyad6kban. Amennyiben szildrd feltiletilnk van, (6s ilyen az elektrolizisn6l a k6t efektr6d), akkor sok nagysdgrenddel t6bb bubor6kkdpz6 helytink van a szildrd elektr6d 6s az elektrolit taldlkoztisi helyendl, 6ppen ez6rt milli6rdsz6mrakeletkeznekpiciny bubor6kok, ahogy a 1Oib. 6bra is mutatja. Term6szetesen az a c6lszer(, hogy olyan min6sdgii elektr6dokat haszn6ljunk, amelyek por6zus telilletfiek, hiszen ezek sok nagys6grenddel t6bb bubor6kk6pzdhelyet tartalmaznak,mint a sima feltletfl elektr6dok.A 10/c. 6bra egy ilyen bubor6kk6pz6helyet AbrAzol, mutatva, hogy 0reg alakja hogy nrSzki 6s a Casimir effektus, az elektrolizis, azaz g6zkiv6l6ssor6n tAgitaniigyekszik,n6velni igyekszika bubor6knak a m6ret6t. Ekkor nagyj6b6l g6mb6t lormAz a bubor6k alakja. Amint a Casimir er6k hat6s6raa bubor6kmegn6, leszakadegy bizonyos minim6lis 6tm6r6n6l,amikor a felhajt6er6nagyobb, mint a bubo-

r6k nyakindl a feluletifeszults6gb6l ad6d6 tapad6er6. modutdci6 A szerept itt most az elektromoserdtdr viiltozdsa, fluktudci6javeszi dt, ugyanisa keletkezS bubor6kok helyilegrendkiviilnagy frekvencidvai vdltozd elektromosteret hoznakl6ke, 6s ezek a 'toii. abran l6that6 m6dontorzitj6k bubor6kokat, a ez6rtr6szleges osszeoml6s keletkezik, amit a 1o/e.abranl6thatunk. bubor6kon A uetutterm6szetes vfug6z, en vagy m5s elektromosan poraliz6lhat6 anyag,96z tal6lhat6.Ez az6rt fogja id6nk6nt sz6thrizni, ellapost'kni bubor6lot,azazszimmetriAj6t a megvAltoztatni, mert a gyorsanvaltoz6elektromos er5k vAltakozva sz6thrtzdk, majd dsszenyomftik bubor6kot. az effektuscsak aka Ez kor hangs0lyozott, sok 6s nagyszdmrt ha bubor6k sz6llfola rendszerben, ezzel er6sen zavava, moduldtva helyi elektromos a er6teret.Ha olyan elektrolizist haszn6ln6nk, nem engedj0k ahol bubodkok kiv5l6s6t, vagy a bubor6kokat varahogy osszegyfijtlut igy nem modul6ties az t6r6t), aitor:a hatasnem t6p !3Jiat nagy frekvenci6vat elektromos fdl, vagycsaka keletkez6skor lezajl6casimii effektusra a sz6mithatunk. Az fgynevezett,,hidegfttzi6nar" azonbanezeketa param6tereket nem veszikfrgyelembe, mert-nem tartjaksz6mon is fontossagukat. Eppen ez6rt a kis6rleteknem igazdnreprodukdthat,k, hiszen-akutat6k nemtudj6k,hogyezeka lAnyeges paramAterek k6tk6mikus, pons A 6s Fleischmann, akik 1989-be uevitt6t< kdztudatba az effektust, a ezt 6szrevett6k ugyanaz energiam6rleg tozulAsat,azaza 100 sz6zal6kn5l nagyobb hatasfokot, k6mikusok de l6v6nnem ismert6k, nem ismerik .a vikuumenergia l6t6t 6s hat6s6t. minov6gig filzi6ragyana6k a kodtak,hiszenkiz6r6sos alaponnemtudtakm6s jn6rgiafondst, kicsatol6simechanizmust,elk6pzelni..Eppen ez6rtnem ism6rt6k hogya fol, kicsatolas, kinyert6s hat6sfok6t bei6ly6sol6 param6terek ets6soroan a bubor6kkivalaszt6s m6dj6val kapcsolatosak. teh6tnemaz a l6nyeg, ltt hogy_ konnyfiviz, vagy neh6zviz legyena k6zeg,(hiszen ,ninOt "ttO megfelel)nem az, hogy pail6dium, r6dium,vady platinaerektr6dot haszndf unk, hanemaz a l6nyeg,hogy otyanelelitr6dot haszn6ljunk, amelyneka feltilete rgnge.teg. buuorekkepza heget tartalmaz6s'el6g nagy bubordkokatis hagyjunk a rendszeibenfillemetkedni,hogy ezaital na_gy frekvencidval amplitid6valmoduldtjuk bontas"gi6urent 6s a egyen6ramf ,_,siqa" ter6t.Az elektromos modulatasa felslail6 but6r a bgr6k segits6g6vel ametynekigazi T..gilt"T!. egy fontos param6ter, nem ismert6kf6r a kis6dlteket v6i1z5 kutat6[, iroi"g kerikuf6l{.g^.j sok). ok 6lland6an ftzi6 keretein a belulgbndolkodnak. Ne-utronokat keresnek olyanelvi folyamtokat, 6s jon Etre. amdyel soranmagffzi6

172

EGELY GYORGY
Dregesfeliiletf elektr6d

TERTECHNOLOG DI6H EJBAN IA

173

Kis sugani bubor5kok

elektromos polarizAciri miatt megnyritik a bubor6( maid darabokra esik sz6t

eseten a Casimir er5k segitik a n6veked6st.

a.) Az eleKrodok felulet6n bubor6kokjelennek meg

b.) A feliileten lev6 0regek fontosak a bubor6kk6pz6d6sben.

A gAzbubor6kok emelkedS .10/e.) nagyB6ret0 modul6tjak etekbomos az .lelyileg.vAltoztafink, t6rer6(eltolAs) 6ri6k6tmivet fotyad6k,6s gez a a dielekhomos Alland6ia egyma$6lelt6r.

lot ) A modulaft, vAltoz6 elektromos er6t6rben a buborekok ataija d;att"ru-rgvlirgy minta szonok6mia esetbn, n". igiiiri" a" az.gesz t6rfrogatban.-'

A,,H EG ro Fuzro" rrrrr" rlE.ltiA rM EFFEKTu rR s ALApJAN

10/c.)A bubor6kban gazq62 kever5klesz.

10/d.) A bubor6k leszakad, ha a fel0leti fesz0lts6gtovAbb nem tudla megtartani. A felemelked6bubor6k'k6rnyezet6ben az eleKromos t6re16ss5gvaltozik.

Az eddigiekb5l lAtjuk, hogy egy6ltalAn nincs magftzi6r6l sz6, hanem a vdkuumenergia kicsatoldsdr6l 6s a Casimir effektus megielendsdr6l. Term6szetesen a kis6rleteketv6gz6 k6mikusokt5lnem lehet elvdrrni, hogy a fizik6nak ezt az eldugott tertilet6t ismerj6k, ez sz6mukra nem sz6gyen.Sz6gyenletesazonban az 0gynevezetthidegftizi6tkritiz6l6fizikusok nagy t6bora, akik annyira nem ismerik a fizik6t, hogy k6ptelejavitani. nek voltak a jelens6getmeg6rteni,s a hat6sfok6t

A TECHNIKABAN HASZNAI-HRTO ENERGIAKI CSATOLASI MODSZEREK Kis6rfetez6 kedv( mfiszakiak term6szetesen messze kilmikusok6s fia ezeketaz effektusokat, magyiiazni nem b6r Tiky:yk:!it! megismert5k t19la!, T6bb megadottszabadarom r6tezik.szdmosiilrihg r,aszis n6lhat6k6sztil6k mfk6d6tt,amelya v6kuumenergia is ticbaiot6s6t v6ttoztath topol6gi6j 0regekkel, ubor6kokkal at6 ri b v6ge--zte. ndenk6ppen Mi 6rdemes. megemliteni stanleyMayer a elj6r6sdt, amire1990-ben kifott szab.adalmat, melynek 6s elv6ta 1i-es ibr6n mutatjuk Mayer6szbe. revette,logy mennyirefontosa feszdltsAg modultit6 szerepe,bs ez6rt egy-egybontdsil6p6sbent6bbfeszillts6gimputzusralkalmazegym6s is u!a!, .qgy' lr_ogy rendszertrezonancidba " hozza.Erj6r6savar durran6gazt 6llft el5, hiszena casimir effektus6ltal kiv6ltott jelent6s 0t6sek annyiraf6lhevftik viz.et, a hogy disszoci6l bennea hidrog6n oxig6n 6s keletkezilaz energiakinyer6s veger6omenyekEnt. 9." rgv.durran6g6z Hasonl6elj6r6st koveta puharich-f6le-berendez6s is 6szrevette, is] 6 hogy mennyire fontosa vizbenlev6fesztilts6g modulilAsa, nem isde mertef6laz energiakicsatol6s alapjait. elvi Mindkett6juk rajottval6szG nfilega kfs6rletek sor6n,hogyaz elektiomos erdt6rnert egyir6nybakell mutatnia, az6rt, hogya_modulaci6t megfelel6en elv6gezhesse. 12. 6bA riin l6that6 Puharich-f6le a eljdrds elvifolyamata. Miidezenelj6r6soknal m6g fejlettebb magyarJekkelJAnosattalt<iteltesztett a megilo6s, ami

174

EGELY GYORGY

TERTEoHNoLoGIApHEJBAN D

175

kikUszoboli Puharics6s a Mayer-f6leeljdr6sokhibait, mert olyan m6da szer haszn6l, amelynek segits6g6vel a rezonanciakamra teljes t6rfogatdban ,,szdtszedhetS"a hidrogdn 6s oxig6n, amennyiben vizet alkalmazunk munkak6zegk6nt. Jekkel{6le elj6r6sban A term6szetesen mAs popl. lanziilhat6 kdzeget is felhaszn6lhatn6nk, k6nhidrog6nt,azonban a viz a legideAlisabb munkak6zeg,hiszen hidrog6nre6s oxig6nre bontua a k6t gAz k0lon-kul6nszepar6lhat6, tetsz6sszerint k0lon-kOlon fel6s is haszn6lhatj6k.Ez az6rl fontos, mert a dunan6gAz,ami pl. a Puharich, vagy Mayer eljrlr6s6banis k6pz6dik, rendkiv0l balesetvesz6lyes,igen konnyen robban, 6ppen ez6rt c6lszer(bb olyan elj6r6st k6sziteni,amely elv6lasztjaaz oxig6nt6l.A Jekkel-f6leeljiris tovAbbinagy el6nye, hory j6val nagyobb hatzisfokkalv6gzi el az energiakicsatolSst.A Jekkel-rendszer mAr mfik6dtetettegy aut6t 6s a m6r6sektapasztalataiszerint 1OO km-re kb. 4 liter vizet fogyasztott, 6s teljes m6rt6kben onfenntart6 volt, tehit k0ls6 energiabefektet6st csak az indiltAsi f6zisn6l ig6nyelt, utrina 6nfenntart6 lehl. Tekintettelarra, hogy az eftinis szabadalmi bejelent6s alaft van, tovtibbi rdszleteket nem tudunk nyilvdnossiigra hozni. Erdemes azonban megemllteni,hogy ez a rendszer, akArcsaka Mayer6s Puharich-f6le rendszerk0l6nb6z6nagysagokban, egys6gekben is efk6szithet6,igy teh6t kisebb aut6k, nagyobbteheraut6k hajtAsa,vagy csalAdi hinak lak6telepek ffi6se, h6edm(vek egyarAnt megoldhat6 ezzel az elwel. Ennek a m6dszemek a segits6g6vel a jelenlegi energetikdnkat viszonylag Worsan es z1kken6mentesen dt lehehe dllftani erre a kdmyezeklmdl6 energiakinye,resre igy pl. a h6er6mfivek kazAnjaiban 6s pl. duran6g6zt lehetne elbgetni.Sz6mos olyan er6mUv0nkvan, amely foldg6zt hasznil, vagy olajat, ezeknek az 6t6llitisa viszonylag egyszer( fehetne. Ez az egys6g tomeggyArtdseset6n viszonylag olcs6n el66llithat6 6m, mindenk6ppen szUks6ges lenne, hogy a t6meggy6rtas megkezd6se el6tt r6szletesenmegismerjiika folyamatfizikai, 0zemi tulajdonsagait. Val6szinfilegaz els6 ilyen mfk6d6 rendszertugyancsak a 70-es 6vekben k6t magyar sz6rmaz6s0, ausztr6liAban615 feltalSl6 alkotta meg, ez a Horv6th-f6levizaut6.Annak idej6n a hir bej6rta a vil6gsajt6t, de a HorvSthrir eladta a tal6lm6nyit egy meg nem nevezett olajc6gnek, az6ta nem lehetett r6la hallani. A Jekkel{6le berendez6s pedig az6rt nem terjedhetettel, mert h6t 6vvel ezelStt,amikor a feltal6l6 enged6lyt k6rt arra, hogy vhtzem( aut6j6t magyar k6zutakon haszn6rlhassa, a KPM illet6kesei elutasftott6k azzal az indokkal, hogy gAzlzem( aut6 magyar kozutakon nem kozlekedhet6s a hidrog6n k0l6nben is vesz6lyes a kozleked6sben.

US. Patent

Jun. 1990 24

Shrof3 3

4936,961

WATER MOLECULE STATE

CHARGE STATE

FIG. A

3AA c: U D 38a G:3:C: a

t{ONE fesziilisee N

3ca

fffl "@ dfil 3Ea

3Daffi
kovalens k6t6s feboml6sa UBERATED isntl6d6 irpulzusok

ail

STEP CHAFGING BEGINS

lil

".

gF

FUELcELLGASES ON DEMAND

frffLnlfl
RESOMNCE
FoKozATAl

11 . A B R A A srANLEy MEyER SZABADALoMELvt VAZLATA. vizMoLEKUtA releouLAsANex A

176

EGELY GYORGY

TERTECHNOLOGIA EJBAN DIOH

177

US. Patent

Jrur..26 tfit

Shct 2 of3

493696r

d I
=

E F r g '*'"" 5 ggE i'fr

I

E
6s !g

u . o

t6 o
H

\E 3g 2=
6 a

F') i >

50

3E

E3
<,n

Efi
dE
lrJ
D

EHEH.
66

a
<

3=
\

HE
o \ J

cE

o
tL

EEE
2.7
i3' 6c
:? o n

E n6h6nyp6ldais mutatja, hogykis6rletez6 kedvumfszakiszakemberek az elm6leti fizikaeredm6nyei n6lkulm(k6d6 berendez6seket tudnak k6szfteni, azonbanezek elterled6se az6rt nem lehets6ges, mert mindeddig nem tudt6kelviekben megmagyar6zni, hogy mi ikozza az energianyeres6get. szabadalmi A hivatalokpedigelele elutasi.tanak mindenolyan elj6rast6s berendez6st, l6tsz6lag ami 1oo szazal6knal magasabbhat6sfok0._ hivatkoznak, Arra hogy a term6szeti torv6nyek nem.en-gedik meg 100 sz6zal6knal nagyobbhatrisfokrj energetikaiberendez6sek mft6d6s6t.Az eddigiekb6l azonban mar l6ttuk, f,ogy ezek nem tekinthet6k 6r6kmozg6knak, hiszen tudjuk,hogy mityen rEixai 1eIensdgek,milyen energiaforrdsdll a jetens1g m6g6i, 6s ionkr*tan tudjuk, hogy ezt az energiaforrdst hogyantehetjelhaszndlni. A tahulmanll-a( a r6szesz6nd6kosan ez elnagyolt, nagyonkeveset emlitettem eljirAsokknow-how-j6r6l, elvi re6ileteir6iis. az s6t Ennekaz az oka,ha ezt mostr6szletesen ismertetn6m, akkora szabadalmi hivatal ezt 0jdonsigront6sk6nt fognafel 6s ez is egy indokkal t6bb lennearra, hogy elutasitsrik benyrijtott a k6relmet.Amennyiben pedig nincs megadottszabadalom egy-egyeljirasra,akkor igen neh6i beruh6z6t tal6lni,aki tobb milli6forintotsz6n arra, hogy t6ireggy6rtasba vigyen egy ilyenberendez6st. A flzik6ban meglev6 hi6nyos pongyolasagok torzi,tAsok tud6sunk, 6s egy6rtelmfen vezetnek, oda hogya szabadalml hivatai-ban ismerik nem ezeketaz efiektusokat. pedigvalaki (Ha m6rm(k6d6berendez6ssel renis delkezik, semmennek ki megn6zni mondv6n, hogyez eleveleheteilen.) A tanulminynak egyiktt5 c6liaaz, hogy bemu-tassa, igenislehets6ges_energiakinyer6s,e7 nagyon 6s sokf6lem6donmegol-dhat6. az Mig eddigiekben kizar6lag casimir effektussegits6g6vet a Iorteno v6kuumenergiakicsatolasr6l sz6, a tov6bbiakbin volt aiokat a lehet6s6geket, eliirasokat6sszegezzuk di6h6jban, amelyek ugyancsak v6kuumenera gi6t haszn6ljak energiaforr6sk6nt, egy milik effektust fol de haszn6lnak 16l, az 0gynevezett ez Davies-Unruh effektus. A GYORS|.TASON ALAPU ENERG LO IAKICSATOUSI EUANASOX Az eddigiek soranazt l6ttuk,hogyenergiAt lehetkicsatolni, kinyerni0gy, hogy.egy zart uregben vakuumenergia kis a siirfs6g6tm6dositani tudjuk akkor,ha ciklikusan k6rnyezeti a 6rt6lif6l6,vagy-akdrnyezeti 6rt6k al6 cs6kkentj0k ennek6rt6k6t, t6r struktridjanakf a iopol6giijanak helyi megvAltoztat6saval. casimir etfektusraalaput6 eiiaraiox, tehdt inA kdbb a tdrben ldtrehazhatdvdttozdsokra alapozztik iz energiakicsato-

& 5
aa

fesziilts6gfonis

id6zit6egyseg

I2. ABFA A P U H A R I G H E t E V i z B o N T o E L V IA B R A J A F

178

EGELY GYORGY

TERTECHNOLOG IA D|oHEJBAN

179

lesz sz6, amelyek Idst.A k6vetkez6ekbenazonban olyan el.i6r6sokr6l ink6bb az id6ben, a mozg5 testek gyorsuldsdval elddllithat6 vdltozdsok segltsdgdvel 6rik el a vdkuumenergia kinyerdsdt A c6l term6szetesen itt is az, hogy a v6kuumenergiAnak homog6nr5sizotr6p tulajdons6g6t a 6s energiakUlonbs6geket a megvAltoztassuk helyi inhomogenitAsokat, hozhassunkl6tre, hiszen csak ilyen esetekbentudunk energiairamldst elSid6zni.Ezt a lehet6s6geta term6szetbena Paul Davies-r6l6s W. G. Unruh16l elnevezettDavies-Unruh effektusraalapozva6rhetjUkel. A 70-es 6vek kdzep6t6lvett6k 6szre, hogy ha er5sen gyorsitunkegy fogja rendszert, akkor az a k6myez5 vAkuumot kicsit ,,melegebbnek" 6rezni 6s rigy viselkedik,mintha termikus ,Jurd5be"ker0lne, azaz nagyobb energi6ra tesz szert. Ezt a lAtsz6lagosh5m6rs6kletn6veked6st 6sszef0gg6sadja meg, amely azt mutatja, hogy a hdm6rs6kletndveked6s line6risanf0gg a gyorsul6st6l,mely a sz6mlAl6banlev6 a param6ter ad meg. ha. (21 LT : 2nck Az 6sszefUgg6sben szerepl6osszes t6bbi tag a fizik6ban ismert 6lland6, azaz a fi von6s mely a Planck 6lland6,a k, mely a Boltzmann6lland6, (amir6lm6r volt sz6) 6s a c a f6nysebess6g. 6sszef0gg6segy6rAz telmfien mutatja, hogy min6l nagyobb a gyorsul6s,ann6l nagyobba rirtudlis h6m6rsdkletkfrldnbsdga gyorsitott tArgy 6s k6rnyezete kozott. A k6pletetbehelyettesftve azonbanazt is l6tni fogjuk, hogy meglehetdsen nagy gyors uIdsok okoznak je Ien t6s h6m6 rsdkletkriIon bsd gef, h6tkoznapi m6rt6k( gyorsul6sok ,,h6tk6znapi" tdrgyakon nem okoznak l6that6 m6rhet6 energiatartialmi k0l6nbs6geket.A gyakorlatban6rdemes elektronokat gyorsitani 6s nem makroszk6pikus t6rgyakat, hiszen az elektron megfelel6 m6rt6kf elektromos t6rbe helyezve el6gg6 egyszerUen gyorsithat6. Sajnos az osszeftigg6s nincs 6ltal6nos esetre levezetve, csak arra az esetre, amikor a gyorsul6s dlland6.A technik6banazonban a gyorsul6snem sz0ks6gszer(enegy konstans6rt6k, elk6pzelhet6 6s gyakran elSfordul a gyorsulds ugrdsszerfr vdltozdsa rc. Ekkor nem 6lland6, hanem egyre nagyobb er6 hat egy-egyt6rgyra, rendszene. Ezzel m6g ad6s az elm6leti fizika,6m ett6l f0ggetlen0l a gyakorlatban, legal6bbiseffektus szinten m6r m(k6dnek olyan energiakicsatol6 szerkezetek,amelyek a Davies-Unruh effektusnakazt a tulajdons6giithaszn6fjAkfof, hogy az emlitettek szerint a vdkuum homogenitdsa, egyenletes eloszldsa megbonthat6 a gyorsultis segltsdgdvel.

AZ EGYPOLUSU GENERATOR ugy tfinik,hogya legegyszer0bb szerkezet amelya Davies-Unruh effektust.haszndtja f6l.en-ergiakinyer6s c6lj6ra,u r!,g6t"]",n"i, de arig hasz-nrilt 0gynevezett egvga u9,igene nitor,ameryet-m6g ralay teaeFa zett fol. Ez az eszki5z r6g6ta Jm6rnoko* es nehanyii=iiuu 6ll era"ttod6s6nekhomlokter6ben, mivelere az eszk6zre n"r ,lrenvr" a Lentz esetben ggyporusri esy seneratoi oryan l:1,:1l..1_99:9l.i91fibb .?1 (cerszeruen terromagneses anyagb6l keszult) generator, ameliet a-13. dbran I athatu k. Esf homos6n ;as " d;; i;b:"1 ;i;;;"*.ol'ou, u"," _ n rebe a rorgoreszt, torgorasz6s az 6ll6r6szkef6i k-6zott a te#ilttseg in_ m6r6sek rapasztalata muratta, na mesazt nosy *lfllMi"99l9i ezr naJrJuK a generitod,nagyobb villamos jon teljesitm6ny le r6la, miit amennyia.,meghajt6shoz sztiks6ges mechinikairni,,itaooluarnuto, vagy sz6mithat6 lenne.A gyorsut{sa forgilr*szbent6i t6t, a, ez6rt elvifeg c6lszerf lenne minel nagyobbfordul-lats jaratni' szerkezez6mon a tet- Term6szetesen ennek anyagszerkezeti hatdraii"ii"r, ,aamint a forg6r6sz6s a kef6k kozti s0rl5d6s er6sen korr6toiza.rtrerh"td is maxim dlis forduratszdmot, azaza maximiris gyorsuhsaAiEgyporust gener6tor ,,e_nergiakitermetd" teh6t an-nlkturaiaonltjut]'ri"gt-" hatas6t forg.6r6sz ktils6peremAna gyorsuttis miaft nagyooo titsi a'iixuumenmint 319!a.nufueci6ia, az dfiakef6n,6s a k6t,6no"r"i tliti irorsurasktilonbs6g Davies-Unruh a effektus segits6g6ver ;;k;;b?r t6rten6 energianyer6sre haszn6that6 f6l.
A forg6 rendszerbenaz elektronok gyorsulnak,k0l6n6sena forg6r6sz sz6l6n. A gyorsul6rsmiaft a nuttponti spektrum eitol6dik, nagyobb ftuktuaci6k alakulnak ki a forg6r6szben,mint a rneilettetevo, inerciaiisrendszerben bv6 alfti r6s2ben.A k6t rendszer.k6z6tti.inhomogenlta".Lfrf N, egy graaiens k6pz5dik a fluktu6ci6m6rt6k6ben.Ha a k6frendszer k626ft c5lszlrifen elekronokat Aramoltatunk,a nullponti speRrumb6l foGmaOsan kivehetj0k az energiirt, s a mozg6 elektronoknak energiat6bbletiiktesz. forg6r6<.hen levSelektronok itlagos nullpontienergi6ja A fluktu6ci6 rn6[6ke (a gyorsutAsa fuggv6nyek6nt)a fo19616szben nagyobb lesz, mint az 6l[5r6szben 6s ez inhomogenit6st hoz l6tre. amely energiatermel6srehasznaL hato.

tIsrc-1 t[sec] 6116n6szben elekhonok lev5

1 3 .A B F A E G y p o L U S U E N E R A T o R s N U t L p o N T tE N E H G T K o t c s o N H A T A S A G t A

180

EGELY GYORGY

TERTECHNoLoGIA DIoHEJBAN

181

Hozza kell azonban tenni, hogy a rendszergyakorlatimegval6sitAsa egy6ftal6nnem eryszeni. Nagyon fontos, hogy a teljes rendszerbels6 elektromos ellendlldsa igen kicsiny legyen, csak n6h6ny mikro ohm, 6s olyan Aramelvezet6 kef6ketkell k6sziteni,melyek mechanikaisrirl6d6sa kicsiny,6s atmeneti elektromosellen6lkisais kicsiny.A rendszerben keletkezettfesz0lts6g mind6ssze n6h6ny Volt nagysagrend(, (az 6ilagos param6terek eset6n egy Volt koriil mozog.) Eppen ez6rt nagyon nagy 6ramer5s6gek6s kis fesz0lts6gekjellemzderre a rendszerre,6s az energia tulajdonk6ppena rendszerendisszip6l6dik,h6 formajdban, azaz rendkivtl nehdz kivennia kitermelt energianyeres6getebb6l az egyenAramri rendszerb6l. EGYEBGYoRSITASILEHET6SEGEK A plazmafizik6ban meg-megjelennekezekaz anom6lirik.Ez annak a is koveil<ezm6nye, hogy rendkivulnagy gyorsul6sok6rhet6k el az ioniz6lt pfazmAban, azonban hozzAkell tennOnk,hogy az energia kinyer6seis komoly akadalyokba titk6zik,ez6rt kulon en6i a m6dszerdl most nem sz6lunk. L6nyegesnektartjuk viszont, hogy k6t olyan megadott szabadalmat ismertessunk nagyon r6viden, amelyek a gyorsulasi effektusra 6pulnek,azaz a tolt6tt r6szecsk6kgyorsitisara. RzGtso az ugynevezett magas t6lt6ssfir(s6gii energiakonverter,amelyet K. R. Shoulders szabadalmaztatott 1991-benaz Egyestilt Allamokban.shoulders itt teljesen tiszt6n haszndlja f6l a Davies-Unruheffektust,egy t(szer( elekegy 6ramtok6stgener6t,ami rend!r9Oyeggb6l igen nagy feszUtts6gen kivtili m6don .f6lgyorsitegy elektronadagot(elektronklasztert). a Ez klaszteregy dialektrikumlemez f6l6tt fut, 6i ez valamint a casimir effektus 6sszetartlaaz elektronoksokasigat. T6bb milli6, vagy milli6rdelektron-fut ilyenkor egy0tt. shoulders ezt az eljarist mikrog6mbvillAm eldAffitAsnaknevezi 6s a m6r6sek azt mutatt6k, hogy kb-.4}-szer annyi energia nyerhet6 ki a rendszerbfll, mint amennyit bete kell pumpdlniktcsiny, mikro Joule teljesitn6nyszintekn6l. hasznos energia kiisatol6s A viszont technikailagszinte megoldatlan,hiszen ez az elektronadag, vagy klaszterenn6l a megold6sn6lbelefutegy falba 6s az energiafol6sleg a f6kez6d6s sordn r1ntgensugdnas briiaiaban jetenik me!, ami a gyakorlatsz6mdra nem haszniilhat6eldny6sen.A shoulders-f6le, r6szletesen kidolgozottszabadalomj6l mutatja,hogy a Davies-Un,ruh effektus felhaszn6lhat6 energiakinyer6sre,azonban ezzel a m6dszerrel a gyakorlat a miiszaki6let sz6m5ra nem lehet gazdasAgosan felhaszn6lhat6 energi6t elS6llftani.BAr n6h6ny perif6ri6lishelyen hasznos,ha ke-

m6ny rdntgensugarzist olcs6n eld tudunk 6llftani, ennek azonban az energetik6ban nincs nagy jelent6s6ge. (A m6dszer tov6bbi h6tr6nya, hogy az egys6gteljesitm6ny nem n6velhet6.y A NAGYFESZULTSEGU, NYOEKONVERTEB Az energiakicsatol6st gyakorlatilagis megoldhat6vateszi a Hyde-f6le m6dszer, amire a feltal6l6 1990-benkapott szabadalmat.A 14. abran lithat6 m6don mfkodik a Hyde-f6lenalyfesz0lts6gf energiakicsatol6. A k6sztil6k alapelveaz, hogy egy erektromosan veietd tesGt rendkivtil gyorsan v6ltoz6 elektrosztatikus t6rben forgat 6s ez6rt a vezetd darabqn, 3 forg6r6szen lev6 elektronoknagy gyorsul6ssalmozognak ideoda, de -kozbena gyorsuliis miatt kinyert energi6jukategy ele-ktronikus kicsatol6 rendszerena kornyezetnekreadj6k. Ednek a lbndszernek a meg6pit6se is rendkiv0l bonyolult,munkaig6nyes6s a szabadalom term6szetesen nem tartalmazzaa meg6pit6ihei sz0ks6gesknow-how-t. (A Hyde szabadalomk6zz6t6teleut6n a feltalal6 nems6karaelt(nt, igy semmilyentechnikaiinform6ci6tnem sikertilt megtudnian6l, hogy r6jzleteiben hogyan mftddik az elektronikai kicsatokisirendszer,6m erdfeszft6sek t6rt6nnekarra, hogy reprodukAlluk a rendszert.jA u. ebezt r6n l6that6 m6don mft6dik a Hyde-f6leszerkezet.A 14/a.abr6n azlatszik, hogy k6t f6mes vezet6benmozg6 elektronokathaszn6ljuka kicsatol6sra. Az6rt 6rdemes vezet6benmozg6 erektronokat hasinilni, mert ebben az esetben nagy mennyis6gf elektront lehet mozgatni, an6lkrll, hogy azok egym6st kulon6sebben iavam6k. A soulders tEte etoou emlitett m6dszern6l, ah-olegy csticson kereszt0l tort6nik elektronfelh6, vagy klaszter kibocs6jt6sa,az az egyik nagy hitr6ny, hogy a szabad -egym-ast t6rben. mozg6 elektronok szama koititozoft,- hiszen taszitj6k az elektronok.Emiatt csak igen alacsony 6ramok erneliik el, b6r nagy gyorsulilsok. A Hyde f6le m6dszer,el6nye, hogy nagy gyorsuttisokaf lehet el6mi, de nagy dramokatis, hiszen a f6mes vezet6benlev6 pozitiv ionok kompenziljAk elektronok t6rt6lt6s6t.A 141a.6br6n l6that6 m6don, k6t az egymdssal ellent6tesen orientalt irany0 elektromos dip6lust forgatunk egy tengely k6r0l. Ebben az esetbenaz als6 6s a felsd vezetd e-llent6tes ir6nyf elektromost6rbe ker0l 6s ahogy forgatjukezt a tengelyt az elektromost6r ir6nya vAltakozik.Emiatttermesietesen a vezetBben az elektronok.azegyik v6gt5l a.m6sikigelmozdulnak,6s ha nagyon gyorsan forgatjuk ezeket a lap6tker6t< atarri dip6lusokat,akkorigen nagy gyorsulAsokat 6rhet0nkel a rendszerben. 141c.abr6nt6that6 m6do]i, A

142

EGELY GYORGY

TERTECHNOLOG DIOHEJ IA BAN

{83

vezet6tmegszakittiuk ielk6pesen 6s egy transzformdtort ik1q a1 9s_vi.t tatunkk6zbe,akkor" q"gy sebess6ggel vanoortoGlektronok energi6ja elvifegmunkav6gz6sre haszn6lhat6. gyakortatban A perszeez a mEgotdiis nem haszndlhat1. hiszenolyan nagy frekvenciikat kell hasznd,lni, amelyekre m6g a ferrit alapanyagri transzformatorok alkalmasak. sem Tov6bb6nem c6l az, hogy0jabbmdgneses teret l6tesits0nk renda szerbe., mertaz nagyonlassitan6 folyamatot. l6nyegtehattov6bbra a A is.a3,-t19py--tagy gyorsuldsokat 6rj0ntiet 6s ezek a'nigy gyorsut6sok miattfell6pdDavies-Unruh effektus sor6na vikuum ene-rgiai-aojona 6t gyoi'su elektroncsoportnak. 16 Teljesen szokatlan, mai technik6ban a ismereilen m6g ez a m6dszer,hiszen nem ismeretes, ott hogygyorsul6 elektronok ernergiat kaphatnaka v6kuumt6l. Technikaitag-renokivul probl6ma]hogy srilyos a gyorsul6s6ltal kivett energiat6bbletet hogyan v-egytix a rendsz6rtcjl el an6lkul,hogy mag6t a folyamatot zavarluk. technik6ban ne A ismert 6sszeseddigieti6r6serre alkalmaflan, hiszenpl. magneses transform6toros kicsatolAs annyira lass06s annyiramegzavaila mag6taz erehogy a rendszer mfik6d6sk6ptelenn6 FyOeezt a vatit. lgti {otV3rytot, feladatotalapvet6ena 141d.6br6n lathat6 m6donoldotta meg rigy, hggy egy ker6k ment6nnagyonsok szegmenst helyezettet. trlalatlz elektromos t6rer6taz 1-essz6mmal jelzettnagyk6ialakrit6rcs6nallitjuk el5.Az a vezet6darab, aminkeresztirra kiciatolAs megt6ft6nik 3-as sz6mmaljel6lj0k6s mindegyikben egy ,,e"betuveljeliett egyenirivan nyfit6elektromos kicsatol6 szerkezet. 2issel jelzett,motorralf6rgatott A lemezes kereszt alakri.forg6r6sz, amintk6rbe-k6rbe forog, eltakafia, illetve n6ha nem takarjael a 3-as sz6m{ elektr6d6kat. Emiatt ai ano

14/c.) az elektronokgyorsu16mozgAssalf6lfordulatonk6ntiranyt viltanak. Az energianyeres6g f5l fordulatonk6ntkivehet5.

semleges

14la.) elekromos er5t6de hefuezet vezet5 has6b pohrizAbdik. elmozdrilnakbenne az elektonok

14b.) ha a vezet6 has6b kiker0l az ebkromos et6t6rb6l, az elektronokgyorsul6 rnozgassalijra rendez5dnek,helytkre keriilnek. Ez a ciklus f6l fordulatonk6nt isrnedttdik.

14ld.l az 1-es nagyfesz0lts5giieleldr6dok k626ft forog a 2-es forg6r6sz, melyet az M motor hait meg. A forg6r5sz t6bb lamellAra van osztva, ift csak egyet rajzolunk be, a sematikus raiz az e. Abr6n lAtszik. A 3-as ill6r6sz szegmensekre van osztva, igy a forg6r6sz n6ha ehakarja. llyenkor az semleges lesz, rnert mintegy Faraday-kalitkeba ker0l. Ha tilhalad raita a 2-es forg6r6sz, akkor az 1-es elekr6dok k5zotti feszithg miatt rilra polarizAl6dik a 3-as all6r6sz, 6s igy t6lt6sek mozognak, oszcillAlnak.Et az E egyenirAnyitoval ki lehet csatolni. A tal6lm5nyn6l sok szegmens van, mindegyikhez tartozik egy egyeniranyito aramk6r.

e.) A Hyde Ahaliavasolt param6terek a k6vetkez6k: - a 2-es forg6r6sz240 szegmensfi - a 3-as All6r6sz480 szegmensfi - fordulats2am6000/min - k0ls6 fesz0lts6g3000 V - kimen6 feszllk#g 602 V - kimen6 te{esitm6ny22.9 KW - bemen6 teljesitm6ny2.4 KW

1 4 .A B R A A H y D E F E L EN A G y F s z 0 L T s E c U e r u e R A t o n e L v e c

184

EGELY GYORGY

TERTECHNoLoGIA DtoHEJBAN

185

helyzet0elektddok v6gei id6nk6nt elektromoserSt6rbeker0lnek,tehAt gyorsan megindulnakrajta az elektronok,ahogy eAmilr az elSzdekben t6rgyaltuk. A val6s6gos esetben (legal6bbisaz egyik verzi6ban) Hyde tehAt nem forgat dip6lust, hanem csak egy eltakar6 t6rcs6t, amit a 2-es sz6mmal jelolunk, mert ebben az esetben 0gy t(nik, hogy technikailag kedvez6bb megold6st lehet el6rni. A tircs6k alakja a 141e.Abr6n lAtszik, ahol lAthat6, hogy a 3-as szdm0 6116 t6rcs6k egyes szegmensei id6nk6nt semlegesek, id5nk6nt elektromos t6lt6ssel rendelkeznek.ltt l6tszik, hogy a kettes sz6mmaljelzett forg6r6sznek feleannyi szegmense van, mint a 3-as szAmri6116 r6sznek. A t6rerSss6getgener6l6 l-es sz6m{ t6rcsa pedig bevAgAsok n6lkUli,azaz elvilegegy siklappal is helyettesithet6. A szabadalombank6zolt elektronikaikapcsoliisazonban val6szinfileg nem haszn6lhat6,rendkiv0lim6don elnagyolt.A Hyde f6le szabadalomban m6r6si eredm6nyk6nt1000 sz6zal6koshat6sfok szerepel. Ezt persze csak akkor siker0l megval6sitani,hogy ha rezonanci6rahangoljAk a rendszert 6s siker0l az elektronikus kicsatol6st j6 hatisfokkal megoldani.HAtr6nya ennek a rendszemek, hogy mozg6 alkatr6szeket tartalmaz 6s emiatt rezg6s, s0rl6dAs, kopAsj6n l6tre. MOZGOALKATRESZEKNELKOU KICSATOLAS A k6vetkez6ekbenegy olyan lehet6s6g6l kell sz6lni, ami mozg6 alkatr6szeket nem tartalmaz.Term6szetesaz azig6ny, hogy tal6ljunk egy olyan megoldAst, ahol mozg6 alkatrdszek ndlkilllehet nagy gyorsul6sokat el6mi. Erre elvi lehet6s6get n6h6ny anyag kfl6nleges szerkezead te, ilyenek pl. a ferroelektromos vagy ferrom6gnesesanyagok. Ugy tfnik, hogy tort6netilegferrom6gnesesanyagokkalsikerUltezt a megold6st el6rni. ltt kell el6re bocs6tanunk, hogy mig a Casimir effektusra alapul6 k6sz0l6kekn6lviszonylagtisztan lAtjuk a fizikai alapokat 6s a technikaimegval6sitAsm5dj6tis, ezekn6l a nem line6ris 6s 6nszervez6 szerkezetekn6l a fizikai 6s technikai megvallsitds k6pe kordntsem tisz ta. Elvifegaz effektus itt is a gyorsul5sra 6pu1, azaz afia a hat6sra, hogy ha valamit folgyorsitunk,akkor a Davies-Unruheffektus 6rtelm6ben energi6t tud 6tvenni a vAkuumt6l. lft az energiadtvev6 k6zeg a ferromdgnesekben megtaldlhat6 domdnfal. A dom6nfal, ha vAltoztatjuka k0lsd m6gnesezetts6get nagy sebess6ggelmozoghat,6s igazi r6szecskek6nt viselkedik,pl. bizonyostehetetlens6ge van. Mivel ennek az elis j6r6snak a leir6sa el6gg6 hosszadalmas6s nem is teljesen kidolgozott,
1t

sok felt6telez6svan benne, ez6rt itt 6rdemben b5vebbennem foglalkozom vele. Ugyanezeketaz elveketterm6szetesennem csak szil6rd k6zegben, hanem plazmAbanis meg lehet val6sitani. A kicsatol6salapelveteh6t ism6t csak a Davies-Unruh effektus, azaz f6l kell gyorsftaniegy rendszert.lgen 6m, de ahhoz, hogy az energi6jit ki is vegytik magAta rendszertrijra le kell lassitani.Ez6rt igen c6lszerf lenne egy olyan effektusttalSlni,ahol a gyorsulAslassulirsciklus automatikusan megoldhat6.Ugyan[gy, ahogy a Casimireffektusn6l is egy zArt ciklust kell kialakltanunk,ugyanezta ciklust kell a Davies-Unruheffektusnrll is el66llftani. Ez automatikusanad6dik, 5s egyszerfi pl. az' egyp6lusrigener6tomAl, egyszerfia Hyde gener6tomAl, megoldatlan de pf. a Shouldersf6le cs6cskibocs6t6sos m6dszem6l. A ferromdgneses, nem linedris kdzegek azdrt kindlnak fel ilyen lehetdseget, mert bennilk mdgnesezeftsdgi hulldmok terjedhetnek, 6s ezek bizonyos feltdtelek esetdn szolitonok, magdnyos hulldmok is lehetnek. (A szolitonok n6h6ny tulajdons6gAtiria le az l-es f[ggel6k.) A szolitonok6rdekes tulajdons6gair6laz ut6bbi 6vekben sok minden kider0lt,annak ellen6re, hogy a nem lineArisk6zegben terjed6 hullAmokl6te m6r t6bb mint sziz 6v 6ta ismert. Ezek a mag6nyos hullAmok,vagy szolitonokarr5l nevezetesek, hogy diszperzi6juk, azaz ellagosodAsu elt(n 6s0k viszonylag k, lass0. (A line6ris kozegben a diszperzi6 miatt az eredeti hullAm el6g gyorsanellaposodik a hull6meltfnik a szemUnk 6s el6l.)A nemline6ris k6zegben, pl. sek6ly vizben terjedS hullAm ezzel ellent6tben igen hossz0 ideig megmarad. Ez annak a k6vetkezm6nye,hogy a nem line6ris k6zegbena hull6m terjed6ssebess6gef0gg a hull6mcsricsamplitud6j6t6l, azaz magassSgAt5l.Ez6rl aztAn a nemline6ris k6zegben pontosan a nemlinearitAs miatt kompenz6lja egym6sta diszperzi66s az a hatAs ami miatt a hullAm egyre gyorsabb6s meredekebblenne. Be6ll egy olyan egyensflyi helyzet, amiben a szoliton gyakorlatilagnagyobb vesztes6g n6lk0l,huzamosabbideigtud haladni. A 15/a. 6br6n egy nagyon egyszerf elvi elrendez6s,egy ilyen kicsatol6 berendez6sre, ahol az ,,6vcsatra" eml6keztet6elrendez6sk6z6ps6 oszlopa egy permanensmiignes s az mintegy ,,elSfesziti" l6gym6gnea sekb6l fel6pUltmAgneses k6rt. Ha primer tekercsbengerjesztrink egy fluxus hull6mot,egy szolitont,az v6gighalada rendszeren6s amint 6thalad a szekundertekercsen,akkor azon fesziiltsrS'get generSl.A 15/b. 6br6n l6tszik,hogy hogyan terjed egy l6gymAgnesben fluxus szoliton a 6s ha ez 6thaladegy tekercsen,akkor a fogyaszt6kicsatolja,kiveszi az energi6t a szolitonb6l.

186

EGELY GYORGY

D|oHEJBAN TERTECHNoLoGIA

147

ligym69nes illand6mAgnes

primeroldal

szekunderoldal

kisebb m6rtr6kiilassulirsa dom6nfalakban

b.) mAgneses fluxusszolitonjanak alakuhsaa ligymAgnes anyagban, mozgisasorin a

oNszERvEz6, NEMLrNEARts, r..rlliSfit*.s

RENDSzER KrcsAroLAsr ELVE

L6thatjuk, hogy ebben az esetben a meredeken felfut6 ds lassan csittapod6, $gynevezett knoidtilis) szolitonndl megvan a gyorsulds 6s a lassulds elddllitdsa, automatikus, onszervez6 m6don. Nem bizonyitott, de sejthetS, hogy a nagyon nagy gyorsul6s eset6n, amikor a gyorsul6s

nem 6lland6, akkor is a Davies-Unruheffektusnakmegfelel6en,abb6l kovetkezden megtortdnik az energia kidramldsa a vdkuumb<5/, hiszen megbontottukezt az egyensrilyt.lgen 6m, de ha a lassul6s is ugyanolyan m6rt6kfi,akkor gyakorlatilag nem csinSltunksemmit,mert a folyamat megfordithat6.Ez6rt a hull6m alakj6t olyanra kell megvSlasztani, hogy id6ben ne legyen teljesen szimmetrikus,tehAt egy szimmetrias6rt6s kdvetkezzenbe. Az eddigi gy6r tapasztalatazt mutatja,hogy az effektus egyik fontos felt6tele, hogy ilyen hull6mokterjedjeneknem line6ris kozegben,eset0nkbenc6lszerfen l6gy ferrom6gneses anyagban, amelynek igen kicsiny a hiszter6zisvesztes6ge.(Gyakorlatbanpl. a f6m0vegek val6szin0legnagyon j6k lenn6nek erre a c6lra). Ugy t6nik, hogy a k6vetkez6fontos krit6rium,hogy a hull6m 6$aladjon olyan szakaszokon, ahol a ferromAgneses tulajdons6gdrasztikusanmegv6ltozik, pl. l6gr6seken.Ebben az esetben,ha a szoliton pl. egy vizhull6m 6s az sek6lyebb r6szen halad 6t, akkor a szoliton tobb hull6mraszakad sz6t 6s eg6szen 6rdekes Ojszerf tulajdons5gokatvesz f6l. Az eddigi tapasztalatokb6l rigy tfintk, hogy fontos, hogy a kieatolorendszerben l6grdsek legyenek, Ss az eredeti gerjesztett szoliton t6bb kisebb szofitonra essen sz6t, 6s igy v6gezzitk el az energia kinyer6s6t. Ezeknek az effektusoknak a fizikai hittere m6g messze nem tiszt6zott, 6s a technikAbannem is hasznilj6k ezeket a rendszereket, kell6 taigy pasztalatsem gyfilt 6ssze eddig. Val6szinulega legels6 rendszer,amit a technikAban vAkuumenergia kicsatol6sra haszn6ltak f6l ilyen m6don mfik6dhetett, ez a Hubbard f6le er6sit6 transzformitor. A feljegyz6sek szerint a Hubbard f6le k6sz0l6k h5romszor annyi teljesitm6nytadott ki, mint amennyit a rendszerlcebe kellett t6pl6lni. Egyen6ramott6pl6lt a rendszerbe,majd ezt vAlt66rammA alakftotta 6s ez a vilt66ram ker0lt a k6szul6k primer oldalAra. A szej6tt kunder oldalon pedig mAs frekvenci6val le a fluxus, mint amennyi a primer oldalon bement. Az eg6sz rendszeftrezonanciAra kelleft hangolni, 6s akkor mft6d6tt. K6sz0l6kea 10-es 6vek v6g6n, 20-as 6vek elej6n k6sz0lt,sajnos nemsokAraneve is 6s a k6sz0l6kis eltfnt. Val6szintleg hasonl6 elven.m0kdd6ttaz id6sebb B6dai Arp6d altal kifejlesztett teljesitm6nytranszformAto 6s motor is. A teljesitn6nytran szr formAtomak t6bbsz6zszoros hat6sfoka volt, 6s a motor is magas hat6sfokkal miikod6tt, 6s t6bb l6er6s teljesitm6nnyel. A konstruktSr hal6lAval megsemmis0ltaz 6sszes know-how,azonban fia, B6dai Arp6d fontos (de nem a teljes) inform6ci6k birtok6ba jutott 6s 6 pt6b6lja most reproduk6lni 6desapjak6sz0l6k6t.

188

EGELY GYORGY

TERTECHNoL6Gtn EJ DoH BAN

189

EGYEB,MOZGOAI.,AKTRESZ NELKULIMODSZEREK Egy misik lehet5s6g, hogy mozg6alkatr6sz n6lk0liszerkezettela Davies-Unruh effektus segits6g6velcsatoljunk ki energi6t a v6kuumb6l, a Grenau fr6lerobbantasosm6dszer. Ezek az elektrodinamikushatiison alapul6 robbant6sok gyorsittjAk szikrakisr.rl6s a soran a kisul6si ivben mozg6 elektronokat6s ionokat, ezek azonban impulzusokat,energi6jukat kozvetlentila vlznek adj6k 6t, 6s a viz a gyors lok6shull6mokat szolitonszerfen vezeti. Ha ezeket a szolitonszeiii totesrrull6mokatpl. piezokristalyokkal0tk6ztetjiik,akkor tal6n lehetds6glenne arra, hogy a kicsatolt mechanikus energi6t k6zveilen elektromosimpulzusok-lia 0l alakitsuk 6t. Ezt az elvi lehet6s6geteddig m6g nem pr6b6itak ki a kis6rletek nemr6g kezd6dtek. Erdekess6gea folyamatnak,hogy megjelennek az fgynevezett longitudinalisAmpere-erdk,amelyek akkor l6pnek fol, !r" "gy vezet6n Aramotengedunk6t. Ebben az esetben h0z6fesz0lts6g keletkezika vezet6kben,ami igen nagy 6ramok eset6n sz6t is szakitjl a vezet6ket. A gyakorlatban erre csak ritkan ker0l sor, hiszen a vezetSkeket 6ltafiban az 6ramer5ss6gre m6retezik,6s ilyen esetekben- nagy 6ramokn6lolyan nagy keresztmetszetek ad6dnali, hogy nem t6nyeg6i az Ampere-er5 az 6rt6ke. Akkor azonban, amikor pl. villamcsadal er egy v6kony vezet6t, gyakran megfigyelhet5, hogy a vezet6k kis darabokra szakad, pontosan az Ampere-er6 k6vetkezm6nyek6nt. Ujabb.pongyolasAg elektrodinamik6ban, az hogy az Ampere-er6ket nem tartalmazzaka Maxwell-egyenletek. Annak idej6n Ampere nagyon r6szletesen kim6rte 6s levezette e^ az er6t (l6sd 3-as 6sszefuggeii es 16. nbrAQ,6m annak idej6n kort6rsait0lsigosan bonyoluttrakErtottAk -' ! az 6sszef0gg6st 6s ez6rt leegyszer0sitett6k.
dF*,o -_ - - - - t _

nem siker0lt f6lismerni. Most m6g azt mondhatjuk,hogy gyakorlatilag nem sok alkalmaz6sitertilete van ennek az effektusnak, elvi jelentS6m s6ge 6rdekes lehet.

l..n

'r--}'

F-.o:-#t-t"*

vonz6er6k6t parhuzamos alamelemk6zott

pni-i" Icos e

4 n *,^" L2 nt" L z

2cos(zn*"l]o-4

(s)

M-,o

_ _ 3(po) I. .
4

.t" .d^ -d" .sin(zu e) +

n
- m,n

6ltalAnos esetben forgat6nyomat6k k6i aramelem k6z6tt

Maxwell ezt a leegyszerfsitett Amepere-6sszef0gg6st haszn6lta fel az efektrodinamikaegyenleteiben,igy ezek az egyenletet< nem tartalmazzdrkeztaz er6t. (A htu6g kedv66rt azt is meg keil jegyezni, !6rt6neti hogy Maxwellnem irta fel sohasema r6la elnevezettegyinletelket,mert 5 hiperkomplexsz6mokat haszn6lt elm6let6nekmateiititai meg?ogatmaz6sak6nt.Akkor a vektoranalizism6g nem l6tezett,aa a kes6bbiet sonin olivier Heavisidevezettebe az elektrodinamikaba.) Mindenesetre az Ampere-f6lelongitudinatis er6k [19]t5rgyat6sahi6nyzik az elektrodinamika k6nyvekb6l, 6s lehet, hogy emiatt l6nyeges 6sszefugg6seket

LoNGrruDtNALrs aueeRe poNoERoMoroRos, eRorrEr+#ilJliil;^:_r5il NEM AzAz I?ifllJrit_Fl6 A VAKUUM, MINT ENERGIAFORBAS Az eddigiek sor6nlittuk, hogyenergi6t ha v6kuumb6l, lehetkinyernia megfefelS k6r0lm6nyeket teremt0nk. Onmagaaz a teny,hogy a tizikAban 6s a technikAban sok sz6esika v6kuumr6l, annak gyakornem 6s lati afkalmaz6si lehet6s6gei t6bbmintpon 16l, nagyh,ba.AnagyolasAg,

1 6 .A B B A

190

EGELY GYORGY

TERTECHNoLoGIA D|oHEJBAN

191

m6nyttudunkigy el6rni. A fenti informdci6k m6r m0k6d-segits6g6vel szimos gazdas6gosan "rgiaforr6stteh alkotnikiil6nb6z6m0siaki mesoHn_ et l.^1!,:l?, $1: :jl Hzzet.l6nyeg6ben is z6rhatn6nk a tanutmanyt, te ift mondvan :9ii1l. nogybemutattunszamos-olyan k techn lehet6s6get, ikai amelynek segits6g6vel".9'1q'energiaforrisfbhet e166il i. Ezeli az eneiiiaionasor ftan ugyanaz 615term6szetben nem fordulnakel6 6s nem tuiunk olyan esetet,amikor a term6szet"4 " fajta energiakicsatolist haszn6[n6, (ak6ra Davies-Unruh, a casimiieffehuslagondolunk), ak6r iz6rt vat6szinfrsfthetd,hogy killhnosebbkdros effektust nim is ieteni'a iamyezeMindenesetre .="t.i "i 0""r"!9rr y ilyen.tipustienergiakicsatolds. f6rhet6s6gi vizsg6tatokatleft6flen0t keil vegezni. .aaij L-irt"Ln"r. et Az yliggy nagy.oT aietyet eooig nEmhangsri=T.b.:,! es ametynek fgtjo." tanutsAga, ryoztunk jelent6s6ge messze tulmutat technikai a folhlsz_ n6l6sokon. T6bbsz6r emlitett0k eddig,hogya casimire*enus'esa oavies-Unruh effektussegits6g6vel tEr ho-mogenitAsa az izotr6pmia 6s voltamegbonthat6, azonban nemt6rt0nkkiaira, rrogyennek'mityen rovetkezm6nyei leszneka. megmaradAsi t6rv6nyir.r"]'n lourtii"io r"i.zetbenezzela l6nyegesk6vetkezm6nyseregger unk tograkolni. fog

tudjuk mes v6ttoztatni, rr a t""h; ikail ;;;i3",i ris! ogy

ldban az a modelr hibtis, amiben ma a kutatilk gondotkoznak, azaz hogy az anyag, a nagy sfrr(isAg{i atommag,iszik'a ,"iiiit"r,,. A va_ l6s6g ennek az ellenkez6.je, meghozza hogy igy ,"rA*irAt nagy a1, s0r69.6gii anyagban,az rtgynevezettvtikuumbii (a6 jouo renneszupersfr(s6gk6nt megemllteni)isznak az atommagokbubor1kjai. Tekintve,hogy a v6kuumsfr(s6ge nagysigrenaoe-n gi"r.l"r", tog+ mig Vzatommag sfr(s6g_e.101] tatluk, nogyez"ak6ptelje_ Srggmlcm5, sen jogos.Val6banazt t6rt6nik teh5t,hogypiciny,etn-inyagoitat6 d6rfs6gf bubo_r6kot j"l"l.t. az atomanyag, vatuum, uugy iiupersfirf i Ez6rtfizikaik6pankii atapvet1en iorz,'iordfntr.Ha a 3nyagvilAg6ban. helyes fizikaik6pethasznaljuk, abbanaz esetben teljesen termeszetes ezt a szupersfrfi,l0ktetdvdkuumotenergiafonds*ent 6s -kur6nregestottogni, logikus,h.ogy.ennekszupers0rii a anya.gnak turaiaoisigaivainak. Erdekes k6vetkezm6nye enrieliaz effektusiates rbnotiv0lhasznos is, logy k0l6nboz6 alak0,molekul6ris m6retiikamrAkti"t"tita"avaf a reflexi6s elnyel6si 6s tulajdonsigokv6ltoz6sa miatt ei a vekuum.9!,itkftani v.?g! s!1fte! tehet, azVz-ahomogenitdsdt,az iotr6p mi_ uoltuitmeg tudjuk vdttoztatni,ha a kamra sziimetridjii iitt}atiux. n casimir effektussegits6g6vel teh6t enneka t6rnek a homoqenitasat

szlMM ETRIA, INVARIANCIA, MEGMARADAS

iiiio" "r"o-

A fizik6ban (6s a technik6ban)a legfontosabb6sszefUgg6sek 6ltal6ban valamilyen megmarad6sit6rv6nyre vezethet6ek vissza. Nem tudn6nk olyan 6sszef0gg6sttal6lni, ahol a megmarad6sit6rv6nyek valamilyen form6ban ne lettek volna hasznosakaz 6sszefUgg6s lesz6rmaztat6s6ban. A megmarad6sitorv6nyek l6nyege 6s haszna, hogy a termdszet azonos kdrtllmdnyek kdzdft azonos m6don viselkedik 6s vannak olyan mennyisdgek, amelyek mindenfdle zavanis, vdltoztatds utdn is megtartjzik eredeti rtdkiiket. Ez6rt ha van egy rendszer0nk, aminek ismerj0k a vizsg6lat el6tt az 6llapot6t,akkor meg tudjuk mondani,hogy ha valamit v6ltoztatunkrajta, mi t6rt6nik majd ezut6n. "Konyhanyelven" teh6t ez a megmaradAsit6rv6nyek haszna, azaz tudjuk, hogy ha elinditunk egy goly6t egy adott sebess6ggel6s az k0l6nboz6 0tk6z6seksoriban vesz r6szt, meg fogjuk tudni mondani, hogy mi tort6nik vele, milyen p6rlyAt fog leirni. A technikAbanmind6sszen6hiny megmaradisi t6telt haszn6lunk fel, ilyen pl. az impulzus (lend0letl 6s impulzus momentum megmarad6sa (impulzusnyomat6k megmaradAs).lde tartozik term6szetesen az energiamegmaradds, de a elektromos toltds megmaraddsa is. Az elektromos t6lt6smegmaradAsb6lpl. kozvetlen k6vetkeznek a Kirchoff t6rv6nyek, 5s az energiamegmaradis t6rv6nyei pedig olyan jdmak, hogy f6l se tudnink 6ket sorolni, mert a sok kovetkezm6nnyel mechanika,az elektrodinamika, kvantummechanika a osszes ter0let6n megjelennek. Nagyon fontos, 6s ennek az eg6sz fejezetnek a legl6nyegesebb mondanival6jaazonban az, hogy a megmarad6sitorv6nyek mindig csak bizonyos specifikus k6r0lm6nyekkdz6tt 6rvSnyesek.Az osszes megmaraddsi tdrv6ny ugyanis (kiv6tel nelktll ) tapasztalati ilton szfi letett, elm6letileg nem vezethet6 le. Ez azzal iAr, ha egy olyan dj kortilmenyt tudunk el6iddzni, amit eddig m6g nem pr6bdltunk ki, akkor eg4szen dj effektusokra is szdmithatunk, 6s ebben az esetben ellendrizni kell a megmaraddsi torv6nyeket, hogy eru4nyess6griket nem veszteft6k-e el. Ha tehAt rij k6r0lm6nyekk6z6tt vizsg6ljuka megmarad6sit6rv6nyeket, akkor nem biztos,hogy azok tovAbbrais igazak lesznek,6s egyetlen rtj

192

EGELY GYORGY

TERTECHNOLOG IADIOHEJBAN P=

193

tipusti megfigyel4s "feltllirhatja" az eddigi tapasztalatokat Term6szetesen ez csak azt jelenti, hogy tudaisunk kib1vrtft, a r6gi megmaraddsi egyenletek, a rdgi kdrtilmdnyek k6zt, m6g 6rv6nyesek narad, csak egy (jabb tapasztalattallesz0nk igy gazdagabbak.Tudnifogjuk, hogy azl1i, a megviiltozottkor0lm6nyekk6zott a megmarad6sitorv6nyekmennyire haszn6lhat6ak.A fizikdban mdr tobbsz1r is volt arra p6tda, hogy univerztilis.n7l udlt megmaraddsi t6rv6nyek, ilj, addig nem vizsg*F k6rulm6nyek k626ft haszndl h atatlannak bizony ultak, mbgs6 ri ttek rerm6szetesen ezek a "s6rtett'szimmetriAk tov6bbra is hiszn6lhat6k, csak tudnunk kell, hogy melyek az 6ruAnyessegi hatdrok. A fizik6ban,a term6szetbena megmarad6sit6rv6nyek6ltalanosabb, vezethet6ekle. Ezekkel a mfszaki gyakorlat1elV9.!b 6sszefUgg6sb6l ban 6ltal6ban az6ft nem foglalkozunk,mert ezek a m6lyebb ei tagaub 6rtelm( 6sszefugg6sek (az fgynevezett szimmetria 6s invaria-ncia 6sszef0gg6sek)a k6znapi gyakorlatban nem haszn6lhat6ak, 6m mis ter0leteken pl. a r6szecskefizikAban, 6ltal6nos 6s speci6lis relativiaz t6selm6letbenigen hasznosak6s fontosak. AZ IMPULZU EGMARADASLOKALIS. SM MAKROSZKOPIKUS SENUIESC Nz el5z6 fejezetben,ahol a v6kuumenergiakicsatol6ssalfoglalkoztunk, tdbbsz6r beleltkozt0nk abba a nagyon fbntos t6nybe, hogy a vAkuum inhomog6nn6, azizotr6ppa tehet6. Inhomogenit6s alatt izt 6rtett0k, hogy egy behatdrolt tartomdnyban mds tesz i vtikuum siirfisAge, kisebb vagy nagyobb,mint a kornyezet6, anizotr6pia 6s alatt pedig azt 6rtett0k, hogy amint 6thaladunk egy ilyen sffr(s6gv6ltoz6si iartoiranyon, egy Casimir 0reg fal6n, akkor nem mindegy, hogy milyen irAnybanha6dunk, mert az irAny megvAlaszt6s6t6l-fUgg6en megvAltozik, csokken vagy n6 a vdkuum s0r8s6ge. Az a t6ny !r9gy " t6r, a vdkuum siir(s6ge megv6ltozhat,komoly kovetkezm6nyekkel j6r. Az impulzus 6s impulzusnyomat6k megmaraddsa ugyanis pontosan azon a megfigyel4sen alapil, hogy a t6i homog6n. Az eddigiekb6l viszont szervezesen k6vetkezikaz, hogy ha sikerllt a teret inhomogdnnd 6s anizotr1ppd tennrtnk, akkor az impulzus 6s impulzusnyomat6kilyen k6rUlm6nyekk6zott tobb6 nem marad meg. Az impulzusmegmarad6st6rv6nye, ami 6ltal6ban a Newton ll. t6rvdnyek6nt ismert, kimondja,hogy egy test mozgis6llapota csak akkor v6[bzhat meg, ha valamilyener5 hat rA.Az (a)-es6sszefUgg6s le ezt, egy irja nagyon egyszerii differen ciAlegyenlet alakj6ban.

d(mv) (4) dt Ha viszonta vakuum s(rfis6gemegviltoztathat6, akkorvalamilyen m6don ezt figyelembe venni. kell
F_ D(mvp)

(5)

Ekkor a (5)-osformul6valleirhat6 m6don jelenik meg a v6kuum hatasa, itt a p jelenti a v6kuumsUrfis6g6t.

a k6t k6zeli lemez k6zt a vakuum s0r0s{7e lecs6kken, ' emhtt a t6r homogenitAsamegsz0nik, 6s a2 i2otop mivolta is

puLzus MARAD A*lKoR ,rltr##. AzrM NEM MEG ,""

T E R B EE B .

^ K0rs6.,0RoBB" TERBoL ABEL.6 sicABB"

Mit is mutat ez az 6sszef0gg6s? k6pzeletben r6szecsk6t Ha egy beveegy casimir0regbe(lasda 17.i$rat| pl. r6iparhuzamos, atomi _z9tu1kta-vols6gokban lemez k626,akkorott, (niint mai tuolutl a v6kuum lev6 sfirfis6gelecs6kken. Ennekkovetkezt6ben m.v szorzat6rt6ke leaz a mezekk6z6ttm65lesz,nagyobb lesz.utk6z6sekn6lteh6t nagyobbimpulzust 6tadni, tud mintamennyit lemezeken a kiv0l,de termdszetesen amintaz atadottimpulzussal mozg6r6szecske kijuta k6t lemezpdr k6z6tl, az impulzusa lecs6kken, rijra teh6tolyan,minthasemminem t6rt6nt volna. Hasonl6effektusra ismerlnk p6ld6t.A spont6nemisszi6t ugyanisa v6kuumban gyorsitani, vagy lassitanilehei.A lecs6kkentett s(rfs6gff vakuumban geriesdettatom lassabban vissza eredeti a t6r alap6lfapot6ba, az6rl,mert a v6kuumfluktu6ci6 rij, gerjesztettp6lyaaz j5r6l nem l6ki visszaaz eredetiAllapotba kulsd a iafiai mozg6 elek-

194

EGELY GYORGY

D|oHEJBAN TERTECHNoLoGIA

195

tront.Azonosmechanizmus miatt lesz mis az impulzusitadisa casimir flregben, mintazonkiv0l.Az m6gk6ts6ges, hogyez a k(s6rlet, amit eddignernv6geztekel, egy6ltal6n kivitelezhetd-e, hiszenigen kis r6sen keresztilnagyonnagytavols6gokat kellene megtennie r6izecsk6knek, pl. elektronnak. Ez a gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhet6, hiszenha az elektron elhaladegy f6mlemez el6tt, akkor arra mindenk6ppen vonz6er6 hat, amelyaz elektront nekil6ki f6melektr6dnak. tuk6rhatas a (A miatt). Ez6rt ez a kis6rlet val6szin0leg csak semlegesr6szecsk6kkel pi. neutronokkal, vagy atomokkal v6gezhet6 Azonbanaz atomokis poel. larizifhat6ak, ez6rt k6ts6ges, hogy gyakorlatban megval6sithat6 lenne ez a kis6rlet. lez6rtCasimir A pedignem vak5szinf, 0regben hogygyakorfatban valahais megval6sithat6 ilyenkis6rlet,azaz g6mb,vagy k6cka t6rfogatban, (ahola v6kuumsfr66ge nagyobbmint a k6mjezet6 az6ftnem vizsg6lhat6 a jelens6g, ez mert rendkivllkicsinyaz a t6vols6g,aholaz etfektusm6rhet6 lenne.) Visszat6rve eredetigondolatnenet[nkre, az n6zztk meg rdviden, mi is az az dltaldnosabbt6ru6nyszerfis6g, amit a fizikiiban, vagy technikiban impulzus, vagy impulzusnyomatdkmegmanddskAnt ismerfink? Ez az eltoldsids forgatdsiszimmetria. alah azt a fontos dolgot6rtjuk, Ez hogy a jelensdgek ugyandgyjtiEz6dnak te bdrmety koordiieh-r;ndszerben, bdrmelylelyen. "Norm6l" esetbentehAtmindegyhogyhol zajlik le a kisedet,birhol etv6gezhet0nk kis6rletet, i6ty iegvdtasz egy a tuisydnryaglbannemfogjabefoly6sotni kis6rtet a vegereCh6ny-6t Ezt 6ltal6ban0gy szoktik megfogalmazni, hogy iz abszol0ihely 6s az abszohitid6 sohaseml6nyegeskezdetifelt6tei.Ez a kijelent6s, miszerintaz abszol0tid6 6s a hely soseml6nyeges kezdetifelt6tel,az els6, 6s tal6n legfontosabb invarianciat6tel fizik6ban. ez az invariana Ha ciat6telnem lenne 6rv6nyes, val6sziniilegsohasemtudtunkvolna term6szett6rv6nyeket f6lfedezni. fenti invarianci6t A modem matematikai sz6haszn6lattal idSbeli6s t6rbelieltol6ssalszemben, mutatottinvarianci6naknevezziik t?ol. Az impulzus6s impulzusnyon?atlk megmaraddsdnak t6rvdnye tehdt homogdnuniverzumotfiEtetez Ha eif a homof6t. genitdst akkor csak egy 6ltalinosabban f6lfogott .sikerii! ryegbonlani, t6ru.ny,leh.et ru6 6 6 nye.s. gy is megfog U almaiiratjukaz impulzusmegmahogy egy testekb6lA116, egym6ssalk6lCs6nIad?" t6rv6nyszer(s6g6t, hata.sban 6ssze0tk6z6sben) rendszertrasonioreppen (pl. lev6 viselkeMost ezt az 6sszef0ggi6st azzatkeil 9!k' f" egy m6sik helyreatuissz0k. kieg6sziteni, hogy abbanaz esetben,ha mdslesz ottai-univerzums6-

r{sdge, (pl. egy Casimir Ureg miatt,)akkor nyilvinval6an megviiltozik a rendszer viselkeddset's. Ennek az dsszeftigg6snek k6zvetlen k6vetkezm6nye az, hogy a testek t6mege, inercidia, kdzveilen m6don kapcsol6hogy a tesdik a vdkuum sfrr4sdgdvel6s 6ppen ez6rt val6szinfrsfthetS, tek tehetetlensdge 6s a vdkuum szorosan kapcsol6dik egymdshoz. Emiatt a kapcsol6d6s miatt az is sejthet6, hogy a gravitAci6 6rt6ke 6s hiszen a gnvim6rt6ke is meg fog vAltozniaz ilyen Casimir 0regekben, tdci6 6s a testek tehetetlensdge szintdn osszekapeolt. ALAPJA AZ ENERGIAMEGMARADAS eltoljuk, hogy m6s rendszereinket Az a szimmetria,amivel a koordinAta 6s m6s helyen vizsg6lgassuka rendszertinkviselked6s6t,az egy !gy' nevezett folyam atos vagy transzldci6s szim m efna. Te rm6szetesen ilyen folyamatos szimmetia az iddbeli eltolds szimmetridia is, ami l6nyeg6ben azt takaria, hogy az univerzum staciondrius, azaz az id6 azonos mdrtdkben mdlik bdrmely helyen. Ebb6l a szimmetridb6l k6vetkezik az energiamegmaradds t6ru6nye ts. Az eddigiekb6l viszont azt lAttuk, hogy a t6r homogenit6sa megbonthat6, 6s ez6rt fdltdtelezhet6, hoEJ az id6 homogeniftisa is megbonthat6. Ha pedig ezt siker0l el6mi, akkor az energiamegmaradAs t6rvdnydnek eddig ismeft egyszerfr 6 rtelmezdse nem lesz igaz. Ha sikeriilne teh6t megbontani az id6 homogenit6s6t, akkor igy is energi6hozlehetre jutri, ilyen m6don is. A megmarad6si, azaz szimmetriat6rv6nyek megismer6se tehit ez6ft fontos szdmunkra, hogy tudjuk, honnan, milyen alapvetd 6sszeffrggdsekb6l szdrmazik pl. az en ergiamegma nddsi tdrvdny. Sajnos norm6l Allapotban, a "szokdsos" kdr0lmdnyek k626ft az idd ininydt nem tudjuk befolytisolni, nincs ma olyan kdszfrldktnk, aminek segfEdgdvel az id6t visszafel6 lehetne folyatni. Kin6lkozik azonban egy ker0l6tit, hiszen a term6szetben nemcsak folyamatos szimmetriak 16teznek, hanem diszkrdt szimmetidk rs. Ezeket a diszkr6t szimmetriAkat, mint pl. a t6ltds, a paritds 6s az id6 diszkrt szimmetidit, vagy ttikr6z6seit a miiszaki 6letben egy6ltal6nnem hasznAljuk, nincs r6juk sz0ks6g, rigy tfint, hogy a folyamatosszimmetriik minden ig6nytkiel6gitenek. nem lehet olyan Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek segiits6g6vel 6sszeftigg6sekhez jutni, amelyek a gyakorlatban is felhasznAlhat6k. LAttuk,hogy a folyamatosszimmetriAkn6l az6rt hasznSltuk folyamatos a kifejez6st, hiszen a vdltozdsok egdszen tetsz6legesen kicsinyek lehetnek, azaz bdrmilyen vdges vdltozdst igen apr6 rdszletek sonib6l 6ssze lehet dllftani, igy pl. egy eltolAsi szimmetria folyamatos mozg6s segits6-

196

EGELY GYORGY

DdHEJBAN TERTECHNOLOGIA

197

g6vel l6trehozhat6, tehategyikpontb6lfolyamatosan tudunkjutni a et m6sikba.A tfrkrdzdsiszimmetidndt ez nem fgy van. Ha egysier(en egy.t0k6rben pl. megn6z0nk egy testet, akkoraz a ttlkome-fvary az egViko]d1ldn, vagy a mdsik oldaldn t0kr6zvel6tszik, k6ztes 6llipot nincs. Ezdrt nevezzrtkezeketa szimmetridkatdiszkret szimmetidknak. szerencs6nkreaz idd a diszkr& fikr6z6si szimmetidk k6z6tt is szerepel, ez az az "egdflyuk", amindt a folyamatos id1invariancidb6tval6sziniileg menektlni lehet, 6s ez az a hely, ahot ij eredm6nyeketlehetet6rni. El6tteazonbanr6viden di6h6jban keil tekintenii diszkr6t 6t szimmetriAk legl6nyegesebb von6sait. A NEMFOLYAMATOS, DISZKRET, TOXNOZESI SZIMMETRAK Tapaslla.latb6l tudiuk, hogyaz univeaum, a vitdgnem szimmetrikus tetlenne,akkorpl. azonosmennyis6g9nl6sy,H7 ugyanisszimmetrikus ben 9l6ln6nkanyagot6s antianyagot, mirpedignem "norm6l"korulm6nyek ez a helyzet.2 tgrm!2/!e1 az 0gynevezeft k6zoB csaknega_ tlv tdlt6srielektronnaltaldlkozunk csak pozitiv elektromost6tt6s0 6s protonnal. Nemtal6lunk teh6tantihidrog6nt, negativantiproton ahol k6pozitivtdlt6sU r0l ke_ring pozitron. mAronmag6binsugallja, Ez hogy a teyndsz9.t metikus 6s nagyonfontos oaitigyeirii a -yem_teliesenszim szimmetri6kra. a t6nytannyira Ezt evidenciak6nt kezeljtik, (k0l6nosen a mfszaki gyakorlatban), hogy semmityen k6r0lm6nyek'k6zott nem figyelembe. diszkrdt A szimmetddk pedigpontosanaz, szerepe _vessz0k hogy f1lhlvjaezekre az asszimetidkra a figyelmei. A TERBELI r0Xn6ZEs SZIMMETRIAJA (p) A legegyszerfibb diszkr6tszimmetria 0gynevezett az tukr6z6siszimmetria.Ebbenaz esetben jelentia szimmetria, azt hogy birmely folyamatnak, a term6szetben ami pt.-na l6trej6n tukork6pe lejatsz6dhat. a is meg6p-it0nk mgchanikus egy szerkezetet, egy 6rat, akkorannaka pl. t_ukork6pemfk6dSk6pes ugyanrigy is 5s mft6dilq mint az eredeti, csak {gymond"visszafel6" forogaz oramutaiola. a szimmetri6t Ezt nevezz0k parit6snak fizik6ban. t0kroz6si a A szimmetria jelenten6 megs6rt6s6t az, ha a tuk6rk6palkatr6szekbdl fel6pitettszerkezetnem m(k6dne ugyan. ugy, mintha egy trikrdnkeresztulaz eredetiszerkezetet n6zat z0k. Eppenez6d ma 0gy tudjuk, hogy a term6szet fontos t6rv6nyei mindtuk6rszimmetrikusak, a meChanika azaz t6rv6nyei az 6ltalunk 6s ma haszn6ltelektrodinamikai t6rv6nyekt0korszimmetrikusak. ma Ez annyira nyilvanval6 k6zhely, hogya m0szaki szakemberek sz6m6ra k6-

l6t6t,az6rt mert a meg sem emlftik t[k6rszimmetria szflt konyvekben hasznanincs' gyakorlafi semmilyen enneka t6nynek t6rbeliszimm6dontalAlkozunk (A biol6gi6ban nyugtalanito azonban vagycsig6k,amelyek Vannakpl. k0sz6n6v6nyek, metria s6rt6ssel. azaznincst0k6rszimmetl6teznek, ir6nyban csavarod6si csak egyfajta uagy kiralis azaz"kezes", rikusp6rjuk.Ezeka nem t0k6rszimmetrikus, a llyenekaz amin6savak, i6l isanyagokigenfontosaka biol6gi6ban. teh6tnemt[k6rszimmetanyagai Oe men DruS, a cukrokis. Az 6l6vil6g hogya eredm6nye, azazparit6ss6rt6ek. idei6v egyikfontos Az rikusak, t6r m6gneses segits6anyagokb6l azazt0k6rszimmetrikus nem kir6lis, molekul6kat alak0szerues csavart g6vellehetparitiss6rt6, azazkirAlis, vett6k 6szre.A 6s Ezt l6trehozni. a n6met Breitmayer munkatArsai m6g 6s t6r m6gneses szerep6re tulajdonsAgaira visszat6r0nk.) (T) TUKRoZESI SZTMMETRIA AZ rD6BELr nem szimmetria, vagy"szimmetriat0k6/'m6r l6tezika gyaA k6vetkez5 tudiuk, hogy az ttik6r.A gyakorlatban Ez korlatban. az "id6t0kr6z6si" hogy milyen nem mindegy, irfunya 6s egy6ltal6n van id6nekhatArozott pl. azona felv6telen amikoregy 6tkeMindenki nevetne halad, ir6nyban jitszanAnk Ekkora felle. visszafel6 f6l z6st venn6nk filmre6s id6ben sz6i6b6legym6sutAnjonn6nekki a falatok6s 6llnAnak vett szemSly hogy ez csak egy filmtr0kk, tudjailyenkor, 6ssze rijra6tell6.Mindenki A nem megfordfthat6. fizik6banazonhiszenpl. az 6tkez6sfolyamata szinten nem igy van,ott mindenreverzimikroszk6pikus ban, fegal6bbis n6zzik, akkor a val60tk6z6s6t Ha bilis,megtordfhat6. pl. biliArdgoly6k 6rv6nyesnek lei6tszvaugyantigy filmrev6ve, 6s visszafel6 di folyamatot kivetnival6t szab6lytalansigot, 6s talAljuk fizikatorv6nyeit semmilyen a Az benne.Ez az iddbelitilkrdzdsiszimmetria. mArtermonem tafAlunk a hogy az id6neka gyakorlailcan bookok k6vetkezm6nye, dinamikai torvan m6giscsak egy iranya,6s val6szinfis6gi nyolultrendszerekn6l rendmeg, hogYezekaz osszetettsztochasztikus v6nyek hatArozzAk azonbanez a Egyszer(rendszerekre fell6djenek. szerekmifyenirAnyba m6r Mindenesetre most,itt el kell gondolkodt6rv6nynem vonatkozik. kdt az nunk azon, hogymi6rt van a fiziktiban id6 egyszerre szimmetia torv6nyk6ntaz enermegmarad6si is: egyszerfolyarnatos t6rvdnyben - amikoraz id6belikezd6sre invarifolyamatosan giamegmaradAsnAl telt6v6ny, s ez6ltalaz energiamegmaradis term6szeti 6ns mindegyik jestif- r6szben t6rv6egy azidd visszafordit6sn6l, ttk6rz5siszimmetria de nevezz[ik, k6zszimmetri6nak b5r ny6benis. Ezta t6rv6nyt, diszkr6t

198

EGELY GYORGY

IA TERTECHNOLOG DIOHEJBAN

199

vaey_fii.tra 6s ez esetblen iincs totyamaliseh;;;i, f6lulrg(konyhanyerven..megfogarmazva) haradhaiizaz ordar_ nem 1.a, az ioo, 6s ilyen 6rtelemben vat6banoisztietiz id6 szimmetria. J[zk'r6t kifejen z6s tehatcsakaz id6 mrir6sanak ir6ny6t, er6jer6t iileti,aira vona*ozik.

napi 6rtelemben foryamatoss6g is je[emzi. Az id6 azonban vagy er6re, 'foryik"

k6z"kicserllni az lsszes t6tt6st eltenkez6 et6jel6re' akkornem venn6nk6szre ezt termdszeten, a "dt;il;t;ajrana re minden folyamat, mintazer6tt. az osszef0gg6s Ez tova66is aTtlranosnrra_ t6,.esaz anyagantianyag szimmetri6ra vezel6et6 ui""z", "i"i'azt jerenti, hogyha egy forymajtot fer6pit0nk mi anyagunkb6r, a ati-iantianyag_ b6l fol6pitueugvanaza foryahatfog rej6tsi6o-ni, ugy;;iv"n iooon. n term6szetben a t[k6r sem r6tezikloar elvitej i""li"vlgGr'tdl ez terreme 6pitenifolyamatokat, azonban technor6giairagima ;a;;;;Erheteilen 6fom.Ez a t0k6r is diszkr6t tiik6r,mert lz ^ny^gvagy a szAmunkra ismert form6banr6tezik,uagJgntiglyrg. Nincsa'*itta-x-dzn-ffit m atos ar menet.A k6rd6snem sz0kithet6 luszan az erektromos ie t6rt6sk6rd6_ s6re, med pl. erektromosan semregbs neutronis btezri antianyagk6nt. Egyed-[l foton az, amerymindkEt a vilagban air"." i'irildi, teh6t az antivilag. antianyag6nak foionja_ u.gygnoryln, a ri'""viglnk rearis mint vil6g6nak fotonja.A r6szecskefizilaban'ismert tobbi tolt6s viszontnem gerjeszt teret (pr.bariont6rt6s, ez5rtsz6munkra mostnem eileteserr) A DISZKRET TUKROZESI SZIUUCTRIAK SERULESE A r6szecskehzikai kiserretek ahora megmaradasi t6rv6nyeket igenj6 k_or01m6nvek k6z6tt rehetvizsg6rni i[or soiLaii6il;A;arad6si 6s t6ru6nyt lehettarirni,minta mEszaki -megmutattAk, 6retben hogy6nmag6bana fenti 6sszesdiszkr6tt0k6r s6r0t.ez iritt aa-ileir erteni, h_ogy tal6lunkorvanforyamatokat, ;h;ia paritasmeg;;H; azaza t[kr6z6siszimmetria s6iur,.tararunk ahoraz iaof,"Jio,luiisi szim_ olyat, metrias6ru.l oryatis ahol a t6rt6ikonjugaci6 6s s6r0r]-van'lzonoan ezeknek diszkr6t a szjyefa!.nak egv. oty'an-tutaioon"2g", nemchdy sak egyediteg, hanemkombin6lva i6nei otet viisgitru:?sa-kimoinalt is szimmetria, t6rt6s,a paritis 6s az id6 szimmetri#; a m6r 6ltalinosan 6rve.nyes eddigi tapasztaratok "i&'"roo"t" lie-ni.'nz eooig .a? vizsgatt pubrikart 6s foryimatok nem-mutittak cFr i;;;;il; a s6ru6_

Aiarmadik, egyben 6s j6l utols6 ismdrt'diszkr6t szimmetriam6remlia te,itt6ft6s' vagv tort'sinvaianLia simmetidja.Et;;;yii i;Jnt "gy"r""ldthatailan r.fien, ha.egy

TOLTES ruKnozEst sztMMETRtA (c)

s6t. A kfs6rletifizikiiban mindig nagy szenz6ci6tjelentett,amikor egyegy diszkr6t szimmetriamegs6r0lt,vagy azok kombin6ci6i,de magAt a CPT szimmetdAnaka s6rt6s6t egyetlen egy folyamatban sem detektAltik eddig a m6r6si pontoss6g tartom6ny6nbelUl [21]. A diszkdt szim6s az metri6kb6l,azaz a t6lt6skonjugAci6, id6megfordul6s a t6d0kr6z66sszesen h6tf6lediszkr6tszimmetria6pfthet6 f6l a kiisi szimmetri5b6l Sttekint6starlonb6z6 kombinici6kkal. A 18. 6bra ad egy 6sszefoglal6 16l, hogy mely szimmetri6k k6vetkezm6nyek6ntmilyen mennyis6gek maradnak meg, ezeknek milyen a iellege 6s 6rv6nyess6gik6rtik, legma al6bbis a technikAban 6rdekesmennyis6gekn6l. fizikoi Szimmelrio iellege iddbelieltol6s eltol6s t6rbeli motemotikoi 6n6nyess6gi megmorod6mennyis6g kiire iele, m6rt6kegys6ge iellege mindig skoldr, folyomotosW(Joule) energio megmorod odditiv tipuso

P*F folyomotos

impulzus vekbr,
odditfv

mindig megmorod

J folyomotosg t6rbelielforsords
t6rbelifijkriiz6s disrkr6t P*i

imp. nyoma6k ;ilt';,

porit6s

,lllfitlro

sron6si gyengekiilaiins6r0l operdlor hot6sn6l szorzdsi oper6tor szorz6si opet6tot -, r

disrkr6t tiilt6s elktr. fekser6l6se id6megfordftds CPT diszkr6t disrkr6t

CCoulomb e.ltili6s Tsec id6

srorzisi mindig oper6tor megmorod

EsKovETKEzMENyEtK

LEn"rn.. r,u Jtt,l?[tu.*"r* A szAMUNKRA

To , A M E G M A R A D A S T R v E N Y E KA M A I F I z I K A B A N

A rdszecskefizikdnak taldn legtontosabb, de a gyakorlatba ma mdg dt eredmdnye a CPT invaiancia megtaldldsa, felismerdse. nem Alb//rebbte'ft Mit is jelentene ez a gyakorlatban?N6zz0k meg a 19/a. Abr6t. Ma a mfiszaki 6letben rigy gondolkozunk,hogy ezek a diszkr6t invadanciAk

2o,t'

EGELY GYORGY

TERTECHNoLOGIA DI6HEJBAN
vtiltoztassuk, csak a parit6son kereszttil vezet az rtt. Olyan folyamatot kell keresnilnk tehdt, amely paitdssdrtd, ez esetbenjuhatunk "ingyen" energidhoz, azon az dron, hogy az id6 esetleg egy darabig "visszafel6' folyik. A tizikAban azonban mai ismereteink szerint, csak a gyenge k6lcs6nhatAsok eset6n l6teznek parit6ss6rt6 folyamatok, ezek pedig a technika sz6m6ra ugyancsakhozzll6rhetetlenek,6rdektelenek.Ha tudfolyamatokn6lsokkal gyenn6nk is kezelni, azok az elektromdgneses g6bbek lenn6nek,tehAt a gyakorlatszAmAranem 6rdekesek. A TERER6SSEG AXIALISEs ponnlS VEKToRAI,

nemhaszn6lhat6k f"J,.": semmilyen rljabb, m6lyebb inform6ci6t nem adnak fotyanratok a reir6s6n6r, ni"!i"ni"res6n6rl "r,t"i i6laz, a ei ha tolt6s, parit6s az id6diszkr6t a 6s ;;iil"tn'aiaffa;fi;nvrifrnurten, egymasba nemarakithat6an 6t kezerjuk. viszont cpr invariancia Ha a egys6gesen kezerhetd, a rcn.' abraertermdoen go;ooiloz_ akkor retrei ni-Ebben esetben az aparit6s, tortaslonlug6ci66s a aiioZ,n'Jgiorortas egyiittesen kezeren Ekkor d6. r6tszit, ii e6v tri ikhez',hiizanyt t,, es un megzavarjuk a m6sik akkor kettdis megv6itozhat.

rU xnozEs| TULAJDONSAGAIK

a.) a jelenlegi technikaban a diszkr6t t0kr6z6seket az6rt nem haszniljuk, mert a -tOfrOzesef rnosiani mdszerekkela C, p, f egymast6lflggeflenek, egym6sbanem atakithat6k.

b.) a t6rtechot6giErban paritass6rt6s a felhasznasavalmakroszk6pikusan bele lehet is "nyulni'a C, P, T diszkr6ttiikr6z6sek folyamaEba.

ADrszKBEr szrMMETBTAK .n" *-rrJirXtli csoNHArAsAr, EcyMAsFA HArAsAl

6ai ilt;rJriJi'szamara ez az lt nemt(nik ialhitonak. nr'r'"ipl*z-e, hogy jussunk, energi6hoz mindenk6ppen azido ir6ny6t k;ii;6;;ltoztatiunk, t6natr:dytunir, hosyahhoz, hogyaz id6h6z nizrai&Lii,-;;;;;";;;;rZ"* iranyat
I

A gyakorlatban azonbana tort6skonilgAci6hoz nehezen tudunk hozza-

nv0lni, hiszen antianvagot ediilitani, neh6z

Nyilv6nval6,hogy csak olyan folyamatot6rdemes keresn0nk,ahol a parit6s s6r0l, de ezek a folyamatok nem tal6lhat6ak a jelenlegi tank6nyFolyamatk6ntpedig az elektrodinamika, vekben, vagy k6zikdnyvekben. 6s a mechanika jelens6geit kell megvizsgilnunk. Elektromos t6lt6sek nemigen j6nnek sz6mi't6sbanenn6l a folyamatnAl,hiszen az elektromos t6lt6s Altal l6trehozott t6r, az elektromos t6r vektora pol6ris. Ez az6ftigaz, mert a pol6ris vektor nem tartalmaz olyan szimmetriaelemeket, amelyek a t0kroz6si szimmetria mflvelet sorAn a vektor v6geit egym6ssal f6lcser6ln6k. MAs a helyzet viszont a m6gnesest6rer6ss6g vektorAval,6s ez a piciny pongyolasdg, hogy a kt tdr (elektromos 6s mdgneses) szimmetriatulajdonsdgait egybemossuk, (amit SltalAbana mfiszakiak "k6vetnek el" az efektromoss6g 6s mAgnesess6g leir6sAn6l,) komoly bajokkal idr.A 20. SbrAn lAthat6 m6don az axidlis vektorok ugyanis tdbbfdlekEppen tfikrozhetdk. (Axiilis vektor irja le a m6rgnesesteren kiv0l a forgat6nyomat6kot, vagy a sz6gsebess6get is). Erdekes, hogy mig a pol6ris vektorokat egy6rtelm(en lehet megadni, azonban az axiAlisvektorok n6ha szorzatk6nt is jelentkeznek. A forgat6nyomat6k pl. egy er6 6s egy er6kar nyomat6kak6ntjelentkezik6s lehet k6z0l0k az egyik nulla, a m6sik v6gtelen is. A 20la. 6brAn l6tszik, hogy egy axidlis vektomak nemcsak abszoltit rtdke 6s irdnya van, hanem egy forgdsi irdnya is van. Ha ezt t0kr6zzUk,att6l fUgg5en,hogy milyen ir6nyba t0kr6z0nk,megvAltozhat a forgAsir6ny,vagy a vektor irAnya.A z0rc..6s 20/c. Abran l6tszik ez a k6t k0fonboz6 t0kr6z6s 6s l6tjuk, hogy kdt ktl6nbbz6 t0kroz6s 6s lAtjuk, hogy k6t k8lonb6z6 fikr6z6s k6t ktildnbozd vektort eredm6nyez, mig egy poldis vektor kdt kill6nb6z6 thkrdzdse mindig ugyanazt az eredmdnyt adja. I

II

2o/2

EGELY GYORGY

TERTECHNOLOGIA DPHEJBAN

2o,3

c.) forg6si ir6rnymegvAhozi( de a haladSsi irirry nem

mozgiistib6l gAs6b6f.Nek0nkitt most az kellene,hogy ne elektronok egy terel hanemk6zvetlen mdgnesestoltdsad' kapjukezt a mdgneses ja az axidlis vektort mert ha kozvetlen m6gnesestdltdsadnd az axid' - az axidlis vektor tulaidonxigaimiaft, - akkor val6banparilis vektort, Essdrt6 folyamatokhoz iuthatndnk. KAPCSOI.ATA TOLTESESN PNNTASSERTES A MAGNESES a ennekaz 6sszef0gg6snek felismer6s6A 21. Abrakulcsfontoss6gri szolgtiltatnd mdgnesesteret,aka ben. L6tjuk,ha egy mdgnesest6ltds val6ban be kell s6rtds6nek, parit6ss6rt6snek a kor a tfik6rszimmetria mi6rt 6s tolt6s k6zel6ben N6zz0kmeg, hogym6gneses k6vetkeznie. A ez hogyan keletkezik a paritAss6rt6s. 21. Ab": jobb 6s bal oldal6na elektronazomagassAgiban haladionegy-egy monop6lus mAgneses Ha teliesen t0k6rszimmetrikus. azonEddigaz Abra nos v sebess6ggel. hogy a iobb olakkorlAtiuk, hogy milyener6khatnak, ban megn6zz0k, dalon 6s a bal oldalonmds-mdsininyba mutatnaka t6lt6srehat6 erdk, hat6erdkirdnya.B6nniaz azaz nemleszt0k6rszimmetdkus elektronra el alul, is lyen ir6nyban helyezz0k a t0krot,(vizszintesen, f6l0l) a folyanem lesz tfrk6rszimmetikus,azmat a tilkor kdt oldaldn semmikdppen az a mdgneses tiltds k6rny6k6na tfrkrdzdsiszimmetria val6ban eset6n vizsmonop6lus veszti.Ha tehAtm6gneses megsdrfr| 6ru6ny6t

+W
b.) nem v6ltozik a forgasi hany csak a halad6si ir6ny

a.) ari6lis veKor. Ez a veldor forog.

t I

+<

d.) pol6ris vektor, nem forog, tiikr6z6sre i6nyt vAlt (pl. elektromos er6t6r, er5, sebesseg)

A K E T V E K T O RS Z I M i I E T B I A T U L AO O S A G AT U K R O Z F S E K N E L T E R N E K I JN EL

por.ARr.or,^.,.'ou##roK ,. szruMErBrAJA

elektron sebessege

A m6gneses eset6na t0kr6z6sek t6r sonendjenem cser6lhet6 tetfel sz6legesen, med mas eredm6nyt adhat,am az elektromos viltoz6t6r s6nakt0kr6z6sein,6l a gondnemjelentkezik. ez a hiszen . E=,ya! mutatja,hogy valaholitt kell keresniink megotddst, ha k0l6nb6z6 t0kr6z6sekkel k0l6nb6z6 eredm6nyeket [aphatunk,akkor megv6ltozhat paritis az egyik,vagy m6siktipus0 t0kr6z6sn6l a 6s a.parit6s megv6ltoz6sa hozzA tudunkny0lniazid6h6z,azutAn utAn pedig .az_ energiAhoz,A proQl6ma .hogy miigneses teret mi niiaig az., csakdgy tudunkel6dllitani, hogy elektrcmost6lt6seket mozgatunk,6i an1alrk6vetkezm6nyek6nt el6 mAgneses fgy teh6t v6-gs6 All t6r. soron polSdsteljes szimmetriAjti vektorb6lindulunkki, azaz elektronokmoz-

tedbnro^ m6gnesest6ft6s er6ter6ben halad6 eleRronra hat6 Florentz er6, a,jobb" oHalon. Elvileg a,bal' oldalon a tiik6rk6p er6nek kellene megjelennie(szaggatott vonal) de ennek az ellenkez6je t6rt5nik.
2 1 .A B R A KO S ELE M A M A G N E S E s o N o P o L U S P A R T T A S S E R T E S E K T R O M A G N E S E S L C S O N H A T AE S E T E N

magneses monop6luser6t6ben halad6 elektronrahat6 e6, ha a monop6lus,baP oldahn halad.

20,4

EGELY GYORGY

TERTECHNoLoG DoH EJBAN IA

20,5
b.) pozitiv r6szecske pAlyAja, ldcjbenhAtra.Megfordul az Aramir6nyemiatta magnesest6r irinya (halad6si forgAsiis). 6s A r6szecskevisszafel6 mozog eredeti ftvonal6n.

g6ljukaz elektrom6gneses korcsonhat6sokat, egy6rtelmfien akkor parit6ss6rt6 folyamatra talilunk. A k6ztudatban, m[iszakigyakorlatban ismert,hogy m6gneses a. az monop6lusok nem l6teznek, az elektrodinamitai'tanfl6nyvek 6s csak mint hipotetikus felt6tetez6sset fogtalkoznak vete,n" "gyaiilHn ,.jemlitikl6t6t- altat6ban csakaz ei-m6teti fizikusok gurii,rn"k vete.A t monop6tusnak pedigott van a hetyea trli:<u,eiiegyentetek_ l11gn:::" Den,hrszencsak abbanaz esetbenlesznekietjesenszimmiiikusak a Maxwell egyenletek, (az erektrodinam egyenteteinekrendsze ha ika re,) a mdgnes.e.s9n oo yz is beheryezzrikA liaxw"ir .gy.n i.i.kben'egy |!t1st negativelSjelform6jiban az is ritszik, hogy a m6gnlses t6rt6s, azaz m6gneses monop6rus var6ban pariiassErt6. erettroiinamitai 6; eg kiegesi;iettformAjdt :.9^y_"ll?l"f-Torl9.p.olu:sglperemfelt6tetekket lasd a ll. tugger6kben). r6tezikvathbanmdgnes6s Ha paitdssdrtds nemcsak a wenge kcitcsonhanisitit, 6tt6s, akkoi a nanii-a2 ebktromdgneseskdlcsonhatdsndt eiaehet6 6s rontos jetenseg t";r. Ebben is az esetben tukroz6si a szimmetria megs6rt6se nyituanuitZ, termeae szetesen mas szimmetria s6r0rvereegyutt. is nrr6,gy ;aieirJg is emri -erre - tris.z_9.1 eg6.s.z gondoratmenet0n f nenlur - ni ii noan van !!!!' magnesest6rt6s,akkor az az id5 ttikr6z6sfolyamzuitis s6rli.Ea a fo_ lyamatot szeml6lteti 22-es6bra. A 22/a. abran a rai"iir "r, r,"gy mi tort6nik,ha pl. dr6thurokkat t6trehozott 6ram magneses ieiet"-ieto"tent egy pozitivtolt6sfi r6szecske ker0l.Akkor a LdrenE er6 hat6s6ra 16a szecske a-t6rer6ss6g iranyara_mer6regesen Ha ezt ii esemenyert6r0r. sorozatot filmre vesszfik6s a filmet visszafel6 lej6tsszur,, minden "r,r,or, meglorqu!. a dr6thurkokbJn lgv roilo Lr"ttromos t6rt6sekir6nyais megfordut, term6szetesen pozitii tort6sis "G;r;GA;;g haradni. 6s a lgy ebbenaz esetbenaz id6beiitukr6z6si szimmetria nem s6r0r, 6s pontosanez6rr nem lehet elektromostolt*sekket Etrehoioi mdgneses teret folhaszndlni az energiamegmaraddsi torvdny meg* erai ei es re. N6zz0k. meg most ugyaneziafolyamatot akkor,h-anem dr6thurok_ ,-_ mozgo Dan erektromos t6lt6sekkel, hanemm6gneses tolt6sekkel hoz_ zuk.f6tre m6gnesteret. a. Ebbenaz esetben izta. ribr6nak a megfererd esetetmodellez0nk, amelya22/c. abran l6that6. r<et n eseir<6z6tt semmilyenktil6nbs6get n9m tal6lunk, nincselt6rrSs elektromos az t6tt6s, vagy 3 mAgneses toltrSssel l6trehozott folyamatkoz6tt.A v6ltoz6s 6s az eg6sz.eddigi_gondoratmenetnek a r6nyege akkort6niker6,hogyha megn6zztik 22/d.6br6t. Ekko ha idd*ei visszatet| jtii"riiik b a foa r, lyamat,akkor ez nem jelentia mdgnesest6tt6sek etaii,ieier-iegvdtto-

a.) pozitiv r6szecske pAlyija, id6ben el6re

l2

rT\

l3

.N

c,) monop6lusokter55en, id5ben el6re mozg6 pozitiv t6ft6s pAly6ja

d.) monop6lusok erciter6ben id6r/'=F-\ pozitivt6ltes ben hetramozg6 L 1., ] nemfutlabe ugyanaaa pAly6t el6re, azazs6diaz \ / mintid6ben id6beli tUkrozesi szimmetriet.

={'T
Y

;{s
I

t l
I <_#>"

.#

I t*
2 2 .A B R A

tN

M A G N E S E T O L T E S E K R 6 T E R E B E N A L A D oP o z I T | VR E s z E c s K EP A L Y A J A S E H N E ML E S zI D O B E N O K O R S z I M M E T R I K U S T

206

EGELY GYORGY

DIOHEJBAN TERTECHNOLOGIA

207

zdsd!, Att6l teh6t, hogy id6ben,,visszafel6" n6zzik a folyamatot,nem cser6l6dnek a m6gneses f6l p6lusok azazmignesestoit6sekeiolete, , emiatt a pozitiv t6lt6stinkmiis ininyban fog moiogni, azazmegs6rtettuk pontosaneTrea tu-lailonstigraiansztjkaz id6tukrdz6s invarianciajat. y SAIX7hhoz, hogy megsdrts megke IjAkaz'energidmegmaradds ilk, rfi t6rvdny6t. MAGNESES TOITEs FELHASzNAmsn ENERGIANYERESRE Term6szetegel riira.han gsrilyoznkell, hogyaz energiamegmaradAsi i torv6ny, tov6bbra igazmaradaz 6ltalunk is megismert-eddigiesetekre, -nem de term6szetesentudomany a 6ltalismerteddig'i esetekben szerepef m6gneses t6lt6sek,monop6lusok t6tref,ozott altal er6t6r, amelynem . id6inv_ariAns. teh6tannyiban lgy l6pt0ktul a mai ismereteken, annyival kerUltuk.meghangyomafygg a energiamegmarad6s hojy egy tef elv6t, iesen li helyzetethoztunkl6tre a iizi*dian 6s ez6rt a'nafir:om1nyos energiamegmaradds mdr nem 6ru6nyes. elve 423/a.6br6nl6trat9,.h.ogy ho-gyan rehet nagyon egyszer(en migneses monop6lust energiakicsatol6sra fethaszn6lni persze-sak . Az-Abra elvi ielert6sg.g{,gy"rorlatban igy nem lehet megval6sitani folyamaa tot. A 23/a.5br6nazt.mutatjg, hogyegy AramjartJdr6t k6r0lim6gneses t6rbe egy olyan kerekethelyez0nk amelynek ei, k0ls6 fel0let6i m6gneses monop6lusok, magneses t6lt6sekvannak.Az aram6ltal l6tr6hozott.m6gneses alland6an t6r hatnifog a monop6lusokra azokk6r6s be-korbe fog.nak mozogni, energiat 6s idnak minoaoalg, amig 6ramfolyik a vezet6kben. 6ram6rt6kenem f0gga m6gneG*s Az moiop6lusok sz6m6tol, elvilegtetsz6leges mennyis6gdironopdlust helyezh6t0nk el tetsz6leges szam0 kereken, elviiegtetszdleges igy mennyii6gii munk6t nyerhetunk. eset stacion6rius Az eseibenigazlioouenialtoio dinamikus esetben m6r nem [22]. hogy. Maxwell a egyenletek, elektrodinamika az egyen_ , . Ebbd.lathat5, -magleteival6ban csak akkorszimmetrikusak, mignesest6lt6sis, ha bennuk. erektrodinamikalorai Az kutat6irigygonlT?lar is szerepel doltak,ha egyen6ram.magneses kelt, akkora m6gneseJiemet teret pedigegyeniramot kellene keltenie. a korai,naivfelfolas az6rtnem Ez mertq perman.e.ns magnes6ltal keltetti6r u"treryeltt"sithetd egy !elve.g, dramjarta szolenoiddal keltett t6rrel6s ebbenaz esetbennincsok ar6, hogy az ifyen t6r elektromos aramot induk6ljon. viszontmiigHa n9"4r.1f.halad dt egy zirt h6*on keresztttt,miit ahogy azt a 2Ab. zib_ rdn ldtjuk,akkor a szimmetikus Maxweltegyenletek sierint is a dr6t

mAgneses t6ftrEsre hato er6

tengely 5s eleldromos irramj6rta vezetS elektromos , Sram '9 mAgneses t6lt6sek

a.) ha a tengelyen,iram halad at, akkor a magnester6ben a m6gneses monop6lusokforognak, munk6t v6geznekAlhnd6an

ebltomost6h6sre hat6 er6

mAgnes 6ram

lg magnesaram

lq

elekfomos 6ram

b.) ha a tengetyen m6gnesAram hahd a! egy ker5kre felhelyezett ebldromos t6tt6scsoport munkat vdez frolyamatosan,vagy dr6firurokban fesziilts6get indukil

23.ABRA M TS E L E K T R O M S M A G N E S E O L T E S E KU N K A J A OS A (VAGY HELYEZETT A HISZEN U tnOXErESETBEN "ENERGIANYARES'TAPASZTALHATO, KEBEKFE BARM EKK6RA ELyILEG vEczErr MUNKA ts onOi'riufoxinn uozbol r6r-rEseKszAMA, AzALTALUK ESETEN LEHET, GYENARAM

ft
208 EGELY GYORGY
itr

hurokban dramnakkellfotynia. m6gneses A t6lt6sl6te, ha val6banl6tegondokat okoz.Nyirv6nvai-6, ebbenaz esetben diszhogy a li!' 9jllu kr6tcPT szimmetria nem.elegend6, tdteltterjeszteniamagnem6r aii ses t6lt6sreis.. A szimmetria ilyen kiterjeszt6s6re F. Ramseyh-ivta M. fel a figyelmet 1958-ban [20]. LETEZIK-E MAGNESES ToLTEs? Itt az.id6, hogybesz6lj0nk arr6l, hogy val6ban l6tezhet-e magneses monop6lus, van-el6tez6s6re kis6rleti-bizonyit6k, ha ninc-s, mert akkoraz teljesenakad6mikus a gyakorlat 6s sz6mara6ftelmet3s6s: fgjteget6g len. sz6moscikkeltal6lkozunk, a magneses ahol monop6lus term6szetes el6fordul6s6t keresikm6gneses anyagokban, kozmikussug6rz6sban, va.gy lag)r99b.tetje!itm6nyfi Ujr gyorsit6kindit6saidej6n.Az dsszes ilyen ir6nyri kfs6rlet eddig kuda-rccat v6gz6d6ft.e.z iit iolenti puszlAn, szibadon nem foidut el6 mdgneses mology u termAszetben nop6lus,6smindenbizonnyal az6rt,merta keletkez6si folyamatokban 6szaki6s d6li t6lt6sekis keretkeznek ezek. 6s nyilv6nval6aii egymasra tal6fnak semlegesitik 6s egymist. Ha a term*sietilyen iranyban szimmetrikus6s ez6rt nem ad szabad mdgneses monofdlust,airko, term6szetesen kdsziteni kell.Az eddigiekb6l vil6gosan *aerul, hqv a fizika t6ru6nyszer0s6geiyel nem eileniezik a mdgheses monop6luii6b, es ^ Maxwefl.egyenfetekben van a hetytk. Az etm6teti ott tiiia-iiaoo ereamdnyeiis val6szinrtsftik monop1rus EEt, ezekaz ugyn-vezeiiiroot es Poljakov nev6tviser6monop6iusok azonban monop6lu,,szupemeh6z,' gnleJVeknek t6megemajdnem et6riegy Uatterium t6meg6t, teh6ta 99k, kis6rletifizikamai eszk-dzeivet tehet6-liet nem e|6eilirtiniAiEJJigiekbcil viszontaz is kiderul,hogyha lenneis ekkoraenergia,ai iiJiji .aaszerekkel nem is lehet mdgneses t6ltdsfel6dilf,tani,-ri; moosz"reketkell keresni. Elektromos t6lt6sfaz6rt tudunkkonnyen ,,eralitanil mertmaga a term6szet asszimetrikus, negativ elektromos t6lt6s bdvenvan tis igen kis munkabefektet6s6vet ioniz6lni lehetszilAd testeket, vagygezokat,igy k6nnyen juthatunk erektronokhoz. Terjesen ;a;E;"; i nirvegy szimmetrikus vil6gban 6lnr5nk, ekkoipozitronot<nat etet<es Jet h.a tronoknak azonosszAmban is kellenel6teznie. mint tuojukezek De megsemmisit gyorsan,igy nem talaln6nk sem elektront, lgt egym6_st sem pozitront, hiszenez t6rt6nik v6kuumban a 124!. Ugyanez helyzeta m6gneses a t6lt6sekkel Lz6rt ha tdtni is, akarunk egyet,akkor,k6sziteni".kelt. viiAgosan kid-rult, hogy .Az.eddigiekb6l mdgneses t6ltdshez makroszk6pi pa rituissirt6i seg frr,e;i iei juti* kus

,| il 4
'i

E t

#l

IA TERTECHNOLOG DIOHEJBAN
el azaz egy otyan folyamatot kelll|trehoznunk, ami nem t|kdrazlmma| folyamatnagyon sok van a term6szetben6s ezt nom noh6z nkus. llye-n l6trehoini, Am e n6lk0l-a felismer6sn6lktil is siker0ltmAr 6vtizedekkel ezel6tt mAgnesest6lt6seket el66llitani. Ezekrfll szAmos k6zlem6ny io szUletett.Felix EhrenhaftosztrAkkutat6volt ennek a munkAnakaz 0tt6melyet korar5je, 6s majdnem sz6ek6zlem6nyszuletetteredm6nyeirSl, foly6irataibank6zolt le, ggy mint tudom6nyos nak legtekint6lyesebb Science-ban,Nature-ban,Phys. Rev.-benstb [25]. (Ehrenhaftkis6rletifizikus volt 6s t6bb 6vtizedespaly6jatgyakodatilag a g62okban lebeg6 r6szecsk6k, rendszerek kutatasSval t6ltotte. CSmpt6nnalegygtt, egyid6ben m6rte meg az elektronfajlagos t6lt6s6t, 6m csak Comptbnneve maradtf6nn a tudomAnyosirodalomban.) Ehrenhaft ugyanazza)a m6dszerreliutott a mfigneses-monop6lusok lsmenyom6ra, mint ihogy az elektronfajlagost6lt6s6t meghatArozt6k. t6lt6s6t azzal az egygzgr( m6dszerrel retes, hogy az ele[{ron fajlagos -h m6 rt6k ti ogy elektrosztatikusantolt6tt olaicseppecsk6ket lebegtettek elektromos t6rben, 6s ismerve a r6szecsk6kt6meg6t,a r6iuk hat6 gravit6ci6s er6t 6s s0rl6d6si er6t, valamint az elektromos er6t, meg lehetett hat6rozni, hogy mekkora az elektronfailagos tolt6se. Ehrenfaht ugyanezzel a m6dsl'enel nemcsak lebegd olaicseppecsk6ketvizsg6lt, hanem nagyon finom ferrom6gnesesr6szecsk6ketis, melyek f6lfoghat6k egyeg!-m6gneses dip6lusk6nt.Olyan apr6, mikron nagysAg6szemcs6ket amelyekben tegfetjebbegy-k6t m6gneses dom6n fordult el6, viz*sgAltJ 6s ezekn6l vainat6, hogy lesz egy ered6, k0ls6 migneses ter0k. A 24' f6nnyel sugA6br6n l6that6 m6don eieket a lebeg6m6gnesdarabkAkat vette 6szre, hogy homog6n mAgnapf6nnyel)6s azt rozta be (6ltalAban neses t6rben az {gy besug6rzott kicsiny r6szecsk6knekegy r6sze a m5gneses t6r irAny5ba,m6s r6sze pedig a m6gnesest6rrel ellenkez6 el5 Ugyanez aheJyzetAllt gyeng6ninhomog6nmigneir6nyba,indulel. pedig mAgnesesdip6lusoknakgyeng6n inhomog6n t6rses t6rben is, ben is csak el kellenefordulniuk,de nem kellene a t6r fel6 mozogniuk. Tobb 6vtizedes kihagy6sokkalteli kutat6munka k6vetkezett, melyalatt az EgyesultAllamokbanzajnek egy r6sze a masodik vilaghaborri fel6ben Erenfaht a b6csi fizikai int6zet igazbtt. [+O-es 6vek m6sodik gat6jak6nt kiterjedtvizsgalatokatv6gzett 6s rengetegdokumentalt m6ies szUletettebben a peri6dusban.KortArsaiazonban nem biztak a ienagyon kevesen ism6telt6kmeg ezeket a kis6rlelens6g realit6s6ban, Azonban P, Dirac teket, b6r ezek kozott akadtak sikerespr6b6lkoz6sok. egy megjegyz6semiatt a fizikusoknem vett6k komolyanEhrenhaft m6-

il

,: i *

;x
,rl t;

:d

21(,
f6nybesugArzAs

EGELY GYORGY

IAD|oHEJBAN TERTEcHNoLoG

211

l f u Y i i A ' t / r \ N l^l
) , / (

L[J, /l t H
vasr6szlcsk6k,

I) i "
N

sr|0 t ) \-/ s
\ /
homog6n magnese: t6r
24. ABRA

\{t

nu",,fl l!l1"J,li,l[lo" "u

K'SERLETENEK A'O'*.11,'ITffiIJ,,"i!!1 .-.EHRENHAFT

TERBEN EGY rg".Cf x,i e u;cri-is'rliicv n :3:"'llfilii]if.'i?31?illiltiJ.Tl,',?.JHffN,"^'il.1t:t.KroR nEsze ",?,f,!ii:iL,#f,,A,,?,.,",,Ttr.#i*S$.,",J#m:i{i:i{illll,",",i,T,:,0S[.._.".^,".^?.,".1, t etsue AnzAsl'r;rr':rMozDUL Az."ru"rr, "T,l,ti EBB6L l:Fl$.j,t..,

NMAGNESFS

M MONOPOLUSOK ESTERSEGESEL6ALLITASA Ezek az eredm6nyekazonban nem alkalmasak mUszakifelhaszn6l6sra, hiszen az 6szaki 6s d6li monop6lusokegyszerrel6tezneka vizsg6lt azaz intent6rr6szben 6s a m6dszer nem alkalmas,f6megtermel6sre", d6rzsg6ram el66lIit6s6ra.Annakidej6naz elektrosztatikus z(v m6gnesA 6ltal elpek is nagyobb 6ramot tudtak adni, mint az Ehrenhaft-Mihailov k6szftett berendez6s.Mihajlov egyik kis6rleti elrendez6s6nekv flzlatAt f6tiuk a 25. AbrAn.Nyilvin olyan kfs6rletrevan szuks6g0nk,ahol nagy All tomegben, k6nnyebbenkimutathat5an ithatunk el6 m6gneses t6lt6st. Ez viszonylagegyszer0enmegoldhat6,ha a mAgnesestolt6s ,,gyirt6si utasft6s6t' szem el6tt tartjuk. Ez magiban foglalja a ttikroz6si szim-. metria megsdrtdsdt 6s ennek legegyszerfibb m6dja pl. egy M6biusz szalagban kelteni m6gneses t6lt6seket, azaz mrgnesiramot. A M6biusz szalag nyilvdnval6an fikr6zdsi szimmetriasftd, hiszen vagy icbb sodriisti, vagy bal sodrdsil. Ha a M6biusz szalagot tfik6rben n6zzitk, akkor a t0kr6z6tt alak nem hozhat6 fed6sbe az eredetivel, ugyantigy mint pl. egy L betfi, vagy J betfl, vagy G betf nem hozhat6 fed6sbe a t0kr6z6tt mAsAval. A M6biusz szalag anyag6t igen i6 m6gneses vezet6k6pess6gf anyagb6l, pl. hiperszilb6l,vagy supermalloyb6lkell elk6sziteni,6s ene papirb6l n6h6ny millim6ter vastags6gri szigetel6r6teget kell r6vinni. Majd e kore egy tekercset kelltennunk, lehet6leg t6bb r6teg vastags6gR6zb6l k6sz[[ vakuumkamta t6mb h0tri,konden2al6 iivegablakok ami vizprrologtato, apro vizcseppeket 6llit e16 s.) finom vasszenrcs6ket el6illito szikrakoz 6 . ) Szolenoid magneses t6r eballitFrsirra 7.1 kiils5 ablak 8.) megvil6gitas,vasr5szecsk6k,aktivAlAsa" e.) mikroszk6pmegfigyel6sre t 0 . ) hfit6s a vizpArakondenzAlisAh6z, t6r H-> a mrgneses irarrya 1.) 2.) 3.) 4.)

r6seit, har6ra 6s utdnfered6sbe meriirta munkdja. 7o-es6vek A kezdve azonban eoy or99z kutat6, V. fr,inu;Ov elcivette veg6t6l f. ',ra Ehrenhaft elfelejtett m6r6seit-6s rouor,--,ii,'Lnv"r t.iroft megism6terte. tobb_ A sz6rosen elv6qzett. :r3r.o" c!kkb.; ;;tikdtr m6r6iek megercisftettek Ehrenhaft eredetieredm6nyeit ;ri;utatiik, t" hogy varo-ban r6tezik m6gneses t6rt6s.Term6szeies." rt,nir,"ir,r" ercdmenyeit sem vett6kko_ molyan,m6soknem is.m6tett6k ;;;-;;rcsr erednrenyeit, . (dttatdban magnetofotofor6zisnek kereszterik ut"o" iqy konyverik .ii !-;"run"e_ .i get') sem Ehrenhaft,,.sem lr/ihairou n"ri uog.irtturui megvizss6rja, rt ;1it;'kd;" |rrrcnyek r,attlitutatast, mi.6 Il:iPg-v_ k.zott ke|etkezh et_ neKmagneses monop6rusok. Mind-enesetre eredm6nyeit muattat, aii hogyezeka monop6iu"ot turto"un'iot."t.,or n6hafcr or6n,egy or6nat voltak". rgv;;J;k;,-u,rir" ,.nonoporussa i.ri'r""r.""i"ufr?ta1*"lhetciek

25la.) Az Ehrenhaft kis6rlet iavitottvAltozata,Mihallov m6dszer6vel

212

EGELY GYORGY

DIOHEJBAN TERTECHNOLOGIA
vosb6l k6sz0lt

213

H: a m5gneses t6r irAnya Q: a f6nybesug6rzAsirAnya y: a gravitaci6 iranya A mAgneses mez6 vAttoztatirsanak frekvenci6ja 5Hz A mAgnesest6rel5ss6g 6il6ke 2.7 Gauss.

H: a m6gneses t6r irAnya q: a f6nybesugazas iratnya 1.) Ammjirta vezet6k, l=6A 2,31r6z6s Uveglap

a.) M6biusz szalagon irthalad6 fluxus hirtelen vAltodatAsAval5ramot induk6lunk a szalagban' Az Sram megcsavarodik,-,,kk6lis' lesz, azaz s6rti a i0k6rszimmetilrt. igy mignesiram is benne. iduk6rl6dik

csavart szalag eset6n is b.) T6rusz felailet6re haionl6 effekus vArhat5,mint az a.) eselben'

25/b.) Egy mAgneses t6lt6s nozg6s6nak kbpe a 25la i,&,tenl6that6 mikrosd<6pon.

25lc.) Mihailov egyik kis6rlete: aramjada vezet6k migneses ter6ben 3Hz-es frekvenciaval vahoz6 magneses tSrben es6 migneses tolt6s p5ly6!a. A vezet5k k6zel6ben er6sebb a t6r. ez6rt nagyobb a mozg6s anplitud6ja.

TEKEncsEKBEN *o,-on'l'1"'X1o'oLoc,^J0 KELTEsE MAGNEsARAM

urHAJLovMAcNEsEs EL6ArLiro rolrEsr -r3tr,it?t-.- REszEr EREDMENyETNEK Es EGy REszE.

ban- Ha ebb6la tekercsb6l gyorsankirantunk er6s m6gnest, egy (v6lteret),akkor a mAgneses inyagban i faraday_ lgzt9tiuk.l mAg.neses 6rtelm6ben elektromos 6ram indukar6dik, koraiamindulmeg.A !6rv6ny kdrdramazonban fikr6z6s szimmetrias1rt1, paritdssirt6,,,ki;dlis'ipd*6tt. Ea onnan'iehetkis6r!va! bg mozogni6s ezdltalmdgnesdramot letileg 6szlelni, hogyha m6rjiik M6biusz a szalag alak0vasmag k6r6tekert tekercsnek indukivitas6t. az Ekkor(a k6sz-016k j6s6g6t6l-ftigg6en) percekig, vagyak6r egy negyed 6r6igfolyamatosan fanoio inouttiirias6rt6ketmutat,ami nem magyarAzhai6 klasszikus, a altalunkismertt6rv6nyszer(s6gekkel. jellegfieredm6nyt llyen varhatunk akkoris, ha egy

/
I

ez zart folyamatosan spiralpan'.m9f esetben l6gyvasat t6ruszrateker0nk alakzatotnyerfink,ekkor is kirzilislesz az is t0kr6z6s szimmetrias6rt6 a ini m-ozgisa t6rusz feltletdn.El6sz6regy iapAnkutat6,Pr6bSlkozott de ilyen M6biusztranszformitorelk6szft6s6vel, 5 nem M6biuszalakf k6ts6gesek er6sen [27]. 6ppenez6rteredm6nyei vi";n.g,2 t"k"rcselt, hogy M6biuszszalag ,"t."!y Neri fontos 6s nem szgks6gszerfi, pdlya ry-99tel.e!6' legyen a vasmag, bdrmityenriegcsavart,,,kirdlis' egy mind6ssze f6l fordulaa legegyszer(bb rliti u.n ar-dn gvitco okokb6i nagyon a enn6lt6bb fordulatot gyakorlatban vasmagon, tekern'i-a tot tffnik a t6ruszfel0let6recsavart neftei epmi. Elvile!'egyszer(bbnek 6s u""r"g, 6m a gyak6rla6anezt sem k6nnyfikivitelezni, tudom6som 6rdekes ilyen ir6nyrikis6rlet.Kfll6nlegesen szerint-nemis l6rtent m6g tesz0nk v. ilyenM6biusz t6rusztekercset lehetel6rni,fraIOUU hat6sokat 6s "gy1na"O"l5ncolatk6nt, nagi lrekverrciivalgeriesztiiika rendszert, 6rdekesm6gnesest6rhozuik l6tre.Eg6szen ei'rezonancia6llapotokat valamintfesz0lts6g hat6sokat, transzformAci6s erOsse!ebszlAsokat, lehetel6mi. hatAsokat Aramgerjeszt6si 6s

214

EGELY GYoRGY

IA TERTECHNOLOG Dt6HEJBAN

21l'

A MAGNESES ToLTESTUI.AJDoNSAGAI Milyen i" egy migneses t6lt6s, hogyan lehet etk6pzelni? k6rd6st A meg is fordithatjuk, k6rdezhetjOk milyenis egy elektromos hogy tolt6s, 6s hogyanlehetelk6pzelni? elektromos Az tolt6sn6lmar az is probl6ma, hogymeghatArozzuk, mi egyiltal6naz elektromos hogy erdvonal, mi az hogyt6lt6s?Hasonl6 gondokkal k0zd0nk term6szetesen miga is, hogya gyakorlatban nemigen edvolt lgses t6lt6sn6l azzaltet6zve, dig.alkalom mggvizsgdlni migneses t6lt6stulajdonsagiit. a Mig az elektromos t6lt6sr6l csakhalvany is elk6pzel6seink vannak-, hiszenn6ha goly6szer6 r6szecskek6nt, n6hahull6mszer( m6don6brazolj6k. Az elektromos er6vonalak csak egyfajtaabsztrakci6k6nt is szerepelnek. Nem tudiuk,h9gy,,mib6l" az elektron6s nem tudjuk,hogy val6j6van ban mi6rttaszitja k6t elektronegym6st6s mi6rt vonzzaaz Jiektrona pozitfvt6lt6seket. egyszerrek6t felt6teltis ki kell el6gite. A m6gnesesmonop6lusnak nie: egyr6sztmigneses 16rforrdsakAnt szerepelnie, mivLl a kell de m6gneses teret mindigaxialisvektorfrja le, teh6tegyfajta rotticiltiskell k6pviselnie. Ez,6rt migneses t6lt6s er6vonalait-egyszerfibb a spirdl alakban elk6pzeln0nk, amelynek egyszerre vannak sughriranyri 6rin6s t6 ir6ny{ komponensei Annakidej6na 30-as6ve[ben p. trl. oirac is. vezefie be a m6gnesesmonop6lus fogalmAt matematikai a fizik6ba.6 0gy k6pzelte hogy a m6gneses el, monop6lus val6jibannem is monop6lus.ugy kell elk6pzelni, hogyegy 6szaki6s d6lii6lus 6sszevan k6tyg.egy v6gtelen v6konym6gnes fluxussz6llal, ez a v6konyszAla 6s k0ls6 me.gfig-yel6 sz6mira nem 6szlelhet6 ugyan,de abban m6gis iramlanaka fluxusvonalak, vagyer6vonalak. resouo a matematikaffizik6ban!.agyban ltnomitott6k a fogalmat6s meg tehetettszabadutni ezt ett6l a v6kony6sszekotdvonalt6l. Am a tovAbbiakban sem adtaktechnikaireceptet monop6lus a el66llitt6s6ra. A m6gneses monop6lus l6t6nek felt6telez6se kvantumrnechanikaa ban.sokg.o.n!ra megoldast. pl. a monop6lus fgy segits6g6vel ielentene 6rtelmezni lehetaz elektromos tolt6sismertkvantiltiigit is.-Azt,-hogy az elektromos t6lt6sa term6szetben mindigegy legkiiebb. mennyis6g t6bbsz6rosek6nt fordulel6, pozit(v negaiivtoa6sn6l Ert6kemeg6s is. marad akkor is, ha a t6lt6shordoz6 r6szecsk6t gyorsitjuk.tirdekei, az r6szecskemAgneses tuiajdons6gokai ftogy gyorsftasn6l elektromos is-felvesz, majdnem mAgneses monop6lusk6nt viselkedik, elvile!for6i ditua is igaz:a m6gneses monop6lus nagy sebess6g eset6nele--ktromos monop6lusk6nt viselkedhet. is

ad6dik,hogy a egy6rtelmuen elk6pzel6sb6l A Dirac f6le kvant6lasi (azonosm'rtakrendszerben)az elektromos mdgnesest6tt6snagysdga Ez6rt ahhoz, hogy magnesest6lt6s t6li6snekmintegyh-itvanszorosa. t6lt6s mint az elektromos j5valiigyobb energiaszuks6ges, el66lljon, tolt6sis i6val nagyobb k6T tiszai<ftasanoz, ellenkez6-el1ielt mAgneses tolt6s' el6jelf elektromos mint k6t ellenkez6 er6vef vonzzaegymAst, a is.nehezitik Ezentulaidons6gok sitik se-mlege egym6st. ez6rtk6nnyen nerAad6sul de Elrehoz6sat, a mignesestolt6sek t6lt6sek m6gneses gond' ez s hezln t6rolhat5ak, a gyakorlatban a legnagyobb foghatr6szecskek6nt rendelkez6 t6lt6ssel nyugalmi Mig az elektront van t6lt6snek nyugalmi nem6iztos,hogya m6gneses iuk f6i egy6ltalAn bgyenleteisemmitnem mondanaka iOrrg" i6. nz elektrodinamika t6lt6st hordoz6 elektr6most6lt6sthordoz6r6szecik6k6s a mAgneses meg.engedik.a egyenletek A Maxryell t6megeir6l. r6siecsk6knyugalmi elekrendelkez6 t6meggel kilogrammos vigy ak6ra I-OUU tomegn6lkiili, semmita ugyanigynem mondanak tronol Et6t is, 66-term6szetesen val6sem. Az a feltev6slrtszik m6gnesest6lt6s t6meg6r5l,m6ret6r5l (vagy nincs nyugalmi.t6mege, t6lt6snek szfifnek, hogy a m6gneses mint viszont t6lt6s_6rt6ke mEgneses i6valnagyobb, miniil6lis), eg6szen m6rtrSkrendszerlcen. Az (Azdnosdimenzi6tlan ) 1281, ai efektrontolt6se.' t6akkor ha -er6vonalrendszerrel egy forg6 megtekert irodalomban, egy6ltalanabrilzoljak, jelk6pezik m6gnesest6lt6st' a ruszrzleml6keztet6 amintaz a27, i$rAn is l6that6.

2 7 .A B R A MAGNESES l e s , T O p o l o c t A t T O L T E SM A c N E S E ST E R T O L T ET E R E F . 6 S S E G E L o S Z L A s A t 'nllx x . l l A S ,, r -rEninOsste" vbltller EGyTORUSZ eL0letERe VANNAK PIRAIISAN FELcSAVARVA".

21G.

EGELY GYORGY

DIOHEJBAN TERTECHNOLOGIA

217

Ezenelk6pzel6s szerint m6gneses a t6lt6stopol5giai t6rt6lt6sk6nt 6rtelme;!9t5, a folyad6kmechanik6ban vorton,vagy 6gyfajtaforg6 6rv6nygyfiriiaz,ami hasonlita v6kuumnak ehhezaz-erae-ke6 gerieiztett allipotahoz. eddigi,nagyon Az korl6tozott kiterjed6sfi kts6rtdiek nemtudtak a m6gneses t6lt6stomeg6t azonoiitani, m6ga fajlagos de tolt6stsem. Ezertval6szhfi,.hogy m6gneses a monop6luivorton iorm6j6bantetugyanrigy, mini ahogyaz etektromAgneses :lgl.rg": nagys6g0l.e.het, hullamokis gyakorlatilag tetsz6leges ull6mhossz0ak h lehetnek.olyan elk6pzel6sek sz0lettek, is hogyi magneses t6lt6selektromos t6lt6ssel j6r egy0tt, a Juliusschwinger eaalk6pvisett ez fgynevezett [29] dionel(schwinger m6let.. nev6vel m6rtal6lkoztunk el6z6-ekben,javasolta az 6 'bUbor6k_ ugyanis, megfigyelt kUt6nleges, gyors .!ogy ? szonok6mi6n6l 6sszeomlAst Casimireffektus a segGegevelkjak b:) Term6szetesen m6gneses a toti6s tomeg6vel, m6ret6vel6s fajlagos t6.lt6s6vel kapcsolatos bizonytalans6g zavarja miiszakialkalmanem a z6st,ugy_anrlgy, ahogyannakiaepnt az elekirodinamikinil mint tort6nt, jartakm6rvillamosok utc6kon, hogyr6g6ta az szimos Iri:?"1 kdztudott, lakisba bevezett6k a.kozvilagftast, a kor kutat6inak de m6g fogalma se1n.v9l!, hogl.a f6mekmi6rtvezetikaz elektromossAgot, mozog miErt mask6ntaz elektromos iiram szigeter6kben elektroiroi vezet6kben] 6s 6s egy6ltal6n miis az az elektromoss6g. Az eddigielm6letivizsg6l6d6sokb6r azonbankider0ltm6r, hogy a m6gneses monop6lus m6sk6nt terjedaz anyagokban, mint az elektromos monopSlus, azaz._az elektron. Mig az elekiron mozg6sarendkiv0li k6zeganyagiszerkezet6f6l, (azaz6ri6si nq9ol fugg az 6ket k6rbevevd k0lonbs6gek vannakelektromos vezet6tEpess6g szempiniiaoot az anyagok kozott), m6gneses a tolt6sekn6l nem ez i neryzdt. (Ugytfnik 6s.a nagyon kev6smegfigyer6s ezt mutatja,) is hogy^ ^rigris,"s t6rt6mindgy anyag vezeti,nem tatdtunkkifbjezen6n veietdt<et6s kija 2elcet j6.szigeteldket.Ez a hat6s azzal-ak6vetiezm6nnyelis jar, fejezeften lehet vagy Jrgsv_.nem egyszerfm6donpt. kondez6torokat, szigeteld'ket k6sziten 6s egy mignesAramokat i, felhaszn k6szu dras"ztik al6 l6ii usan mask6nt kin6zni, fog mintegyelektromos aramot f6lhasznal6 k6sz0l6k. MAGN ESARAM LTESE RALIs,PARITASSE KOZEGBEN KE KI RT6 A m6gnes6ramok lehet5s6ge levezethet6 tisztAn matematikai alaponis, amennyiben felt6telezz0k, hogy az anyagnak nemcsakelektromos 6s m,6gneses, ha19mrigynevezett,,ki elforgatasi r6lis'i tulajdonia!" i" u"n. Altalibanaz elektrodinamikAbana tank6nlvekben 6s siint kiv6tet n6l-

ktil csak k6tfajtaanyag{lland6valtalSlkozunk,az egyik a dielektromos A 6lland6, a m6sik pedig a m6gnesesszuszceptibilit6s. term6szetben azonban t6bb olyan anyag is van, amely pl. optikai aktivitAstis mutat, sikjit. Ha birmi6ppen ez6rt pl. elforgatiaabe6rkez6f6ny polariz6ci6s lyen anyagot er6s mAgnesest6rbe helyezlnk, akkor ez is elforgatia a be6rkez6 f6ny polarizAci6ssikjAt, tehifi mdgneses tdr segibdgdvel mindentift elforgatdsi effektusthozhatunk l6tre az optikdban. Ez egy kir|lis 6s hatiirs, azais6rti a t0kr6z6sszimmetriAt, igy parit6ss6rt6st 6r0nk el. Ha figyelembe vessztik az anyagoknak az esetleges kirdlis tulaidons,igait is, akkor automatikusan adAdik ebb6l a mdgnesdramok l6te- Az a id6ig a k6zegekkir6lis mivolpongyolasAgtehAt,amivel elhanyagoltAk nem ismertdk fol a mdgnesdram kelekezds6nek tAt, oda vezetett, hogy egyi k m edt anizm usdt l3O-311. 6piilnek f6l, ilyen kirAliskozegekbSl Az 6t6 szervezetekgyakorlatilag pl. a j6l ismert DNS szerkezete,de sok aminosav,a feh6ri6kegy r6sze, 6s a cukrok nagy r6sze is optikailagakliv, azaz kir6lisk6zeg. Ha ezen a kdzegen egy elektromos impulzus halad dt, akkor a k6zeg kiralitdsa miaft mdgnesdram keletkezik, azaz az 6lethez hozzAtarlozik a m6gnesiram termel6se, ennek a folyamatnakszerves r6sze. Okunk van feltdtelezni, hogy az emberi szervezetbdlkil6p6 mdgnesdram okozza az tgynevezeft paraielensdgeket, hiszen a matematikai tizikdban megtaldlhat6, a miigneses tdltdsre 6s dramra vonatkoz6 eredmdnyek pontosan ugyanazokat az effektusokat adidk, amelyeket most paraielensgkEnt ismemek, (vagy nem ismernek).Ugy t(nik teh6t, hogy a term6szet mAr r6g6ta megtal6lta6s r6g6ta hasznilja a Maxwellegyenleteksz6munkra hiAnyz6tagjait pusztAn0gy, hogy a technikAbanegy6bk6ntnem haszn6ft kirifis kozegekben ,,dolgozik".Ezek a kirdlis, azaz csavart, emiaft ttikr6zdsi szimmetridt sdrtS molekultik tehdt l6trehozhatnak egyfaita mdgnesdramot. Bizony6ra nem v6letlen, hogy az 616term6szetben az irAny tal6lhat66s s0lyos zaaminosavakn6lcsak egyfaita csavarod5rsi varokat, betegs6geket okoz, ha m6s faita csavarod6ts0szerves anyag, aminosav jut a szervezetbe. Ha a szervezet val6ban dolgozik kir6lis kozegben keltett m6gnes6rammal, akkor az eddigiek alapjAnvirhatjuk, hogy iddeltoldsi anomdliaz aikis megfigyelhet6k emberi szervezetm(kod6se sordn. Ez val6ban k6z6tt r6g6ta ismeretesekid5eltol6sianomSigy van, a parajelens6gek li6k, amelyek prekognici6,vagy posztkognici6n6ven lettek kategorizAl' olyan informici6, ami csak k6va, azaz amikor valakinek pl. ,,beugrik" s6bb fog keletkezni.

218,
Szimnretrio fizikoi iellege szimmelrio lipuso

EGELY GYORGY
Megmorod6mennyis6g mennyis6g 6rv6nyess6gi kore jele m6rt6kegysdge molemotikoi iellege

D|oHEJBAN TERTECHNOLOGIA

219

ENERGIA iddbeli eltolds

folyomotos W

Joule

IMPULZUS t6rbeli folyomotos p eltolds IMPULZUSNYOMATEK t6rbeli folyomotos J

elforgotds

skoldr, m gneses ielenl6te 6 ttilt6s oddirii eset6n elektrom6gneses kiilcs{inhotdsn 61. nem marod meg poldris inhomog6n, onizotr6p vektor vdkuumbon nem oaotriJ morad meg

kgm/sec

6s nem Mivela tanulm6nynak c6ljaa paraielens6gek a mignesAratov6bbiinez6rtezzelkapcsolatos vizsgAlala, mok k6zti 6sszef0gg6sek az de itt form6ci6kat nemk6zl0nk, ezta n6h6nymondatot tettesz0ks6kifeileszt6berendez6sek gess6,hogy ha ilyen tipusrlenergiatermel6 0gyelnikell arra,hogy a l6treakkorfokozottm6rt6kben i6n dolgozunk, 6s megismeritik teszteli0k.Nem biol6giai hatasait hozott mdgnesdram Ugyanakhoz-e l6tre olyan hat6sokat,amelyekaz 6letre vesz6lyesek. nagyon haszhogy az 6let szAmhra is a lehet6s6ge, kor fenn6ll annak or' tudunk igy elinditani,magyar6na gy6gyfttisban, nos folyamatokat lesznek a mdgnesiiramtulaidonsdgai, vosliisban is felhaszndlhatdk ma aramotis f6lhaszn6li6k a gy6mintahogyaz elektromos ugyanrigy, gyitisban. ES AZ A TOMEG, ENERGIA, AZIO6EGYSEGE, ICIOJA DEFIN A TERTECHNOLOGIA milyen lAttukteh6t,hogya diszkr6tszimmetri6knak Ebbena fejezetben a segfts6g6vel CPTM ,liinagy szerepevan 6s a diszkr6tszimmetriAk amelyeksegits6' l6tre lehet hozniolyanfolyamatokat, k6r" segits6g6vel g6velenergiihoz k. iuthatun a a itt Az energia,,forr6sa" az id5,azaz ebbe;n folyamatban nullponti, egy teliesenmds tipustl technol6' vagy v6kuumenergi6t6lf0ggetlenhl gidval juhatunk b6sdges,a kdmyezetetkdmiailagnem szennyezd,bdr' mikor rendelkez4sredll6, nagy mennyisdgii energidhoz.EA az ered5tfog6bb6rtelmez6t6rv6nyekkiterieszt6s6vel, m6nyt a megmarad6si t6lt6s, a megielenik mAgneses s6vel 6rj0k el, ennekfolyom6nyak6nt 6s amelynekl6t6ta fizik6baneddigis felt6telezt6k l6t6tkfs6rletim6don, Most mdr egy (bir kevesek6ltal ismertm6dszerekkel) siker[lt igazolni. lAttunkk6myezetk6pet,sokkalt6bb lehet6s6get sokkal kiterjedtebb A elSAllitAsAra. 29. Abrhnv6zoljuk energiaforr6sok szennyez6smentes amelyekfelalapelveket, tfin6 megold6sokat, a most lehets6gesnek ilyen haszn6lhat6k energiatermel6sre. mai A fekete, kOmyezetszennyez6 technol6giamellettl6that6 a terenera Ett6lf0ggetlen0l nullponti energetika. vagybiol6giai m6szetes, Ezeis gia megcsapol6sAra m6dszereket talAltunk. k0l6nb6z6 alkalmas miik6dtetett parit6ss6rt6sre alapul6,m6gnesest6lt6sekkbl [en tivut a A,ferm6is lehet6s6g6vel megismerkedt0nk. energiatermel6si m6dszer f6lhaszniliaa padesetekben bizonyos val6sziniileg szetes"energetika Am t6ss6rt6senalapul6energetik6t, ennek m6rt6ke,kiteried6sema pongyolas6g hogy n6h6nyelhanyagolAs, L6thattuk, m6g bizonytalan.

PARITAS t6rbeli liikrtiz6s

kgm2/sec oxidlis inhomog6n, onizolr6p vektol, v6kuumbon nem odditiv marod meg szorzdsi elektromdgneses 6s oper6tor gyenge kiilstinhot6sn6l s6riil

diszkr6t

ELEKTROMOS TOLTESFELCSERELESE elektromos tiil$s diszkr6t C Coulomb szondsi elekhomdgneses 6s koniug6ri6io oper6tor gyenge kiilaiinh otdsn6l fukse16l6se s6r0l

MAGNESES TOLTES FELcsERELEsE mdgneses ttilt6s diszkr6t M (lA69 nevefszorzdsi elektromdgneses ninc 6s koniug6d6io oper6torgyenge kiilaiinhot6sndl felcse16l6se s6riil

t D6
id6 6roml6si diszkr6t i16nydnok felcser6l6se TEUES TUKOR CPTM diszkr6t M se( szorzdsi elehr.om6gleses 6s gyengekiiksiinhot6sn6l operdtor s6r0l szorzdsi mindig megmorod oper6tor

28.ABRA A M A G N E S ET O L T E S E T EE S V A K U U M N H O M O G E N I T A S AA IM E G M A R A D A T O B V E N Y E K S L T AM SI E R V E N Y E S S E c I K o R EL E S z 0 K i T i o e L r s E t T A L A L N oT y A N , u n u E e r ' r e r ri r s z r u a L r r u i t i l i s e c e r e r , T , ,L M E L Y E K : R T E K E V A B B R AS M E G M A R A D E To I

22o

EGELY GYORGY

BAN DIOHEJ TERTECHNOLOGIA

221

t6rtechnol6giai m6dszerek, energianyer6s vAkuuma b6l, paritAss6rt6senit az "id6tUkroz6s" megs6rt6s6b6l. Mindk6t t6rtechnol6giai m6dszer alapja a SZ IMME TRIASFRTFS

ALAPULO SZIMMETRIASEnTESEN MEGOLDASOK ENERGETIKAI

'para' jelens69ek

T e c h n i k a i l a gl i n e a r i s6 s nem lineArisfolyamatokkal egyarant megval6sithat6 a c6l. A nemlineiris szerkezetek viselked6se bonyolult, szerkezetlk egyszer0. A lineAris szerkezetek fel6pit6se bonyolult,viselked6s0k egyszer0.

A rERrEcHNoloGrA ENERGErtKAT Rirrenu*'rl&Tt,.aonro o rouyoMANyos rERMEszErEs Es

(ELo) FotYAMAToK ENERGETT(AJAHoz.

I zetet6t, tuIajdonsdgait, 7e_ t erfi! f , ?! glV gk p egr$ 6g6ve a t6rid6 sze rke ? Pontosabbtenneezen definici6-atapjd t6rid6 !pr!e"4t befolytisotiuk. technol6gidt haszn6lni,de a gyakortatban m6ra t6rtechnol6liatitele-az z6s teriedtel, holotta parit6ss6rt6sen alapul6 technol6giat< intauu iddbdlmeritikaz energiafomisukat, a nuilpainli mig enerjiat megcsapo16megoldtisok inkdbba t6rb6lmert'tik energidjukat ter 6s'id6 sziaz A gor[ elk0l6nit6se mesterk6lt, h6tk6znapi am tbpasztalataink m6gislehet6v6 teszikezt az elk0l6ni't6st, k0r6ndseb6 b6r sz0ks6gerre niics. A k6vetkez6 fejezetbennagyonr6viden6sszefoglaljuk azo[at a technikai megold6so.kal, amelyeknek fts6g6vel seg szimmetrias6rt6sen alapul6 m6dszerekkel termeltek energiAt.

vezetett ahhoz, hogy az elm6leti fizika 6s a m0szaki 6let ma gyakorlatilag nem ismeri ezeke.t a lehet6s6geket. A regr6szretesebbeiiergetikai k6zik6nyvek sem sz6lnak egy bekezd6s erej6ig sem ezekr6l a m6dszerekr6l. A 29. abra alapjan igy most m6r pontosabban meg tudjuk hatarozni, mi is az a t6rtechnol6gia, hiszen eddig nem lett volna 6rtelme a definici6nak. Tftechnol6gia ataft tehdt azon m6dszerek dsszessdgdf

is ahol berendez6sekben, m6gnesaram megjelenik, a Azokban muszaki amelyeknek olyanokat, sor6tkell megoldani, 0j probl6mdk "fup*iO"n gyakorlatbanmai a ninls megtet6tOje hagyom6nyos, villamosm6m6ki -kizAr6lag az egyfajtamonop6lus-, elekA mai teizUtet6ruen Jgyanis 6s 6ramlik6s 6ppenez6rtenneka viselked6s6t az tromosmonop6lus energiaki-. kell t6r mAgneses viselked6s6t vizsgAlni'.Az get;esziett attat" m6r ismert, tehdtmdgnesdnmotkell dtengedni ny.re"-ef'vimegold66a ahhoz, hogy energidt nyerdr6thurkon dt, annakskidra mer6legesen ha rnl t6rt6nik, magnesaram jtink. Ehhezperszemegkell ismerni, Itggy melyek hogya mAgnesAramnak kell MTeg ismerni, it"i.O?t egy'vezet6n. hogyanvezethet6' a tulajdoniigai, egyAltal6n drammal ellenaz Ai'.f"g giaiorflti prcbl6mi az, h99y- elektromos mdgn)sdramis tdtezik.A 30/a. Abr6nl6that6, hogy az t1i1en Xett-dte p6lusok 6s az ellenkezdirfnyban foli6 d6li m6gneses e-gyikiranyUan t6r p6lusokAltalkeltettelektromos azonos jellet"]VOe"r"li m|gn-eses nemtudiukmegrnondat6r ismeret6ben gfi, t"hat epi6giz elekiromos Enneka folyik a vezet6kben. ii,'nogy d6li,vlgy 6szakimAgnesessg hiszenpozitrondrrammal megfelel5ie, n6ryrJtn"t ninci-hagyominyos ts(sl
ts(N)

5 c o

o o i o

samlegesr6sz

3o/a.) A d6li (S) magnest6lt6sekArama In "felfeld' ugyanolan ir5rryi eleldromos teret}toz l6he, mint az 5szaki (N) m6gnesi6ltesek Arama lg az ellenkez6irSnyban.A mrgnesaram paritirssErtti ebben az 6ftebmben is.

3orb.) A d6li 6s 6szaki Aram egym6ssal szemben is folyhat, s aholtalAlkoznak,olt semlegesitik egym6si, azonos ararnel6ssqt eset6n.

222

EGELY GYORGY

D TERTECHNOLOGIA I6H EJBAN

223

X^,
Poynting-9y0rf c,) ill6 elektromos6s ngneses t6lt6s nem gyakorol er6t egymasra. KOz6s er6ter0knek viszont inpulzusnyomatSka lesz, amely nem fiigg a tAvolsrguktr6l. d.) Az eil6 elektomos ris mAgneses t6ft6s te6nek energiatartalrnavan, melyet a Poynting-veldor ibr6zol. (ltt gy0r0 atak0)

is, mertaz egybenantianyag. a plazmafilklban pedig nem dolgozunk, probl6ma, hogy gyakorlati. U9-UU nem tudjli( vezetni. a-pozitiriionokat a 30/b. eglymdst,.mintahogy semlegeilti i[eiia4i ds ddtimdgnesAram terukr6lsem derglki, hiszenvan egy lAtszik6s ez iz elektromos AbrAn megsemmisiti n6lk0lannihil6lia, iona, arrota k6t Arammindentov6bbi rovidz6r,lehet azonos)._Ez (felt6veha a k6t 6ram intenzit6sa Egfia"i f6l ilirt h;A;o", a" lehet,hogy kiros, 6s nem derithetd ez a r6vidzAr hagyom6Lnyos -t;gfi'fontos,m6dszerekkel. 6s hogy megismerigk.lzetektromos mAgnes6ram ma i6.trelehet hoznik0l6nleges, ezeli alapi6n me-rt egy;5'sranatAsAt, ViisgAliukelSsz6relektromos6s m6giet"z6 atkatr6szeket. "#g1n rnZg A n"ul" iOlte*egymAsrahatAs6t.306. abranl6that6m6don,ha egym6s 6llapotban' t6lt6s,nyYg?lm! 6s tJLt u"n eiy elektromos m6gneses nem fejten6kki semmilyenhat6st,[.a9YarAn "itoi "tor, e-iymasra qqy.qia fuggetlenul ketteiuktere m6r rendelkezik mozdutatlanotl'ettOl poynti g-vekto 0gy definiiliuk, rt, n (hiszen a. ;;-n-y;;;;iJi"e.tett5[ komponen 6s iogil ^z elektiromos mAgneses egym6sramer6leges -t6r ter6neklesz egy ener6ssze.)tetrat a k6t r6szecske se't-szorozzuk A gy?fglatban is fontos, * "gt imputzusn-yomat6ktartalma ;i"ilfi; r6szecske6l6rt6k.Ak6t 6116 togy .i "r impuiiusriyomatt egy val6segy p"Vnting-vektor a 3d'le.6brnn l6tszik,gyakorlatilag t6tere t"flirf* g-vekto r,,er6vonalai". el h6lyezkednek a Poyntin ruszfel1lei6n

e.) A Poynting- vsltor sem polAros, sem axiilig hanem k6rgy0r0 alak0

f.) Egyrmshoz k6pest mozg6 elelhomos 6s mAgneses t6ft6s nem tablkozik hanem ktppalast fel0leten mozog (mAgnestlk6r hatas). Emiatt mozg6 t6lt6sekbe, vagy t6lt6st6bblettel rendelke26 ledekbe a mirsik 6lt6s 6rama nem, hatolhat be. kis faiu.rly0,amorf anyag ferromAgnesesarryag szolenoid tekercs

g.) mignes6rani vezefti

3 0 .A B R A E L E K T R o M o SE s M A G N E S A R A T U L A J D o N s A G A I N Ao s s z E H A s o N L i T A s A M K

KOLCSONHATASA TOLTES ES ELEKTROMOS MAGNESES megl6ki0k' a r6gzltitik, m6sikat r6szecsk6t ieqvUk fol, hogyvalamelyik t6lt6st ha az e5Uen esetben, az elektromos rbiglinak lnOui. e"-.irZrt a az esetben m6gneses t6lt6s,.abban 6s r6gziti0k liozog a mAgneses t6rrel,hiszena mAgnekerglaz elektromos toiids'm6rkolcs6n-hatisbi teret kelt,6s ez a t6r k6lcsonhasor6nelektromos """ orte" mozgasa a t6lt6ster6vel.ltt most nem r6szletezzitk szit' tasUa l6p azel6ktromos mozogni fog 1-.t9-1t69 egy k0ppali.st,ment6n mitast, de gyakorlatban nemtudiuk,,egym6sba 1=I6tt6lt6st, l"6nt tia"Odon-a6ii).ayatortatifi'g ha' ezdrt sosemtud osszetitkazni, az etektromos'es'mdgneseJtOltds n"'.gykrippal6stm-ent6nmegkoze|iti,majdelhagyjaam6sikat.Te mind a m6gnesest6lt6s akkor,ha mind ai elektromos, m6szeiesen bonyolultp6lyAakkor rendkivgl plazmAban, pl. "z"L"Jon mozoghat a leirni. k6rUl kat tudnakegYmAs a.m6gnesiiramk6vetkezm6nyek6nt Enneka fritasnat a gyakorlati azazhaegy vezet6elektron, az mint6gy,,lepattan" rnJt"tit"tt anyagr6l

224

EGELY GYORGY

BAN IA TERTECHNoLoG D|oHEJ

rosszabb a vezet6k6pess6g, teh6t pl. hungarocellb6lk6sziilt anyag vij6 szonylag j6 szigetel6,mig 6lom viszonylag vezet6. K0l6n sz6lni kell itt a fenomdgnesesanyagok hatasAdl. Mig az elektromos AramnAlnem jelentett elvi k0lonbs6get,hogy egy vasdr6ton, vagy r6zdr6tonvezetj0k az 6ramot, a m6gnes6ramnAl jelent6s k0ez lonbs6get okozhat. A l6gy vas alkatr6szekbenlev6 dom6nek ugyanis megk6tika m6gnesAramot, ez6rt ha [gy tetszik,nyel6k6nt is ,,felszfvjAk", f6lhaszniilhatjuk ferromAgneses a anyagokat.Ez6rt elk6pzelhet6, hogy a m6gnes6ramvezet6seeset6n egy darabig azt tapasztaljuk, hogy nincs effektus, hiszen a ferrom6gnesesanyag elnyeli a m6gnes6ramot,csak telit6d6se u6n indulhahak be szdmunkra ddekes folyamatok. A m6gnesFramrendkiv0lj6l vezethetd6s terelhet6m6gneses t6r jefenl6t6ben. Eppen ez6rt a 30/9. 6br6n l6that6 m6don lehet elk6szfteni egy olyan egys6get,amelyet mfrgnes6ram vezet6s6rehaszn6lunk. Bel0l egy magasabb s6rfs6gf anyagot kell elhelyezni,majd azt lehet6leg afacsony sfrUs6g( anyaggal kell k6rbevenni6s eA az eg6sz rendszert egy szolenoidbakell helyezni,amelyenelektromosAramnakkell folynia. Ebben az esetben a bels6, nagy sfiriis6gf magban a m6gnesiram viszonylag kis vesztes6ggelsz6llftrat6,term6szetesena k0ls6 szolenoid m6gneses ter6t6l f0gg6en. Ez vagy segiti, vagy megg6toljaa m6gnes6ram halad6s6t,ez a rendszerteh6t egyfajtamAgnes6ram egyenir6nyit6k6nt, ,,m6gnesAram di6dak6nf is mfk6dik. Term6szetesenid6ig csak az energetik6r6lbesz6lt0nk,de r6vid utal6sk6nt 6rdemes megjegyezni,hogy m6gnesSram6s elektromos 6ram k6lcs6nhatisAvalelvileg nagyon 6rdekes, 0jszer( tulajdons6gokatmutat6 logikai dramkdrok is f6l6pithet6k. (l6sd 31. 6bra) Az elektromos 6ram azon tulajdons6gaival, hogy vagy vezet, vagy nem vezet egy bin6ris logikai rendszer6pfthet5,ennek segits6g6velmUkodneka digit6lis sz6mftog6pek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatj6k, hogy az 6l6l6nyek idegrendszereis felhasznilja a m6gnes6rramot, az 6l6l6nyek, k0l66s n6sen a magasabb rendii 6l5l6nyek agytev6kenys6geaz elektromos 6ram 6s m6gnes6ram kombin6ci6j6raalapul. Ezek szerint az emberi agy egy elektromos6s m6gnes6ramoksegits6g6velm0kod6 kombin6lt digit6lis6s anal6g ,,szerkezetl', amely nem binArislogik6n,hanem anndl magasabb fok0 logikAn mUkodhet, hiszen nemcsak k6t Allapotot tesz lehet6v6az elektromos6s m6gnes6ram kombiniici6ja. a l6tsz6Ezt fag ide nem tartoz6 dolgot az6rt kellett megemliteni,mert az energetikai kisddetek sonin termel6d6 mdgnesdram igeneak kinos, kellemetlen meglepet4seket okozhat, ha nem vagyunk tudatdban ennek a lehetds6g-

ben miignesiiram folyik, akkor annak elektromos vezet6k6pess6ge er6sen megvdltozik annakfuggv6ny6ben, hogymiryen tipusrr,miryin iranyf, milyen intenzit6sri m6gnes6ram a 6rt6kb. Az irodalomban tal6lunk nem p6ld6tilyenm6r6si etfektusra, hiszen a m6rgnesiram gyakorlati l6trehoz6sa m0szaki, a ftzikaitudombnyok ter.el.m?.m69ismereilen. Azonbannem vagyunktetjesentapasztatatok hijdn,hiszenaz embermAgnes6ramot tlrmel 6letfunkci6i is sor6n,6s egyes emberekn6l a mignesiram termel6k6pesseg aitagoinal ez. ai sokkalnagyobb. (Ezeknek embereknek k6rny"=.tEu"ntepiet tet al a az 0gynevezett parajelens6gek ekkor irt6kle, hogy mi tortenik 6s amikor mdrgnesaram elektromolerammall6p kotcsontr"alasu", i nii"iao"" ilyenkor elektronikus az berendez6sek ideiglenesen tontremennek, hiszen az elektromosvezetdk6pesseg( tergfaknaka fenti k6lcs6nhatas miattmegv6ltozik elektromos az vez6totef6ss6ge, r"rt, malnesa.am j6rta vezetdkbe nem, vagycsakarigtud uirrratoliierektromos Zuam.Azaz elektromosan szigetel6v6 v6lhatrakaz elektroro* u"z"ioL, oe toroi_ -"ii toftja el6fordult: aza-2. elettromosan get"lo targyak megvaltoztatjiik anyagszerkezet[ket, elektromosan 6s vezet6v6vlinak. R iaraleleniegek tort6netesor6n sajnoskevesenvizsg6lt6k m6gnesaram a eteltromos.hatasait, ezek nehezen hozzif6rhetSk), c eo-"", 30-as (s is 6"m 6vekben ochorowitz6s schrenk-NoEig sz6mos irv"n Upu",iii"el"t"t v6g:ett- an6lk0t, hogyrudtAk votnami-ajelens6gne[;?ti#-"G: 6k uidumk6nt" aposzirofAtt6f jetens6tei,mi mar a f?ll,ld:l9ik6nt", vagy,,fl tuoJur(, h.ggya mdgnesdram emberi testben az nemtinedrisl kirdtisk6 zegb97 I6trei.6y.6 oI6giai t6rt6rt6s k k6vetkezm6nye, 6s ity ennek istop e m,ere_tgbe..n a matematikai elvileg fizika egy 6rdekes, tontos'proul6majiv6 v6ltozik k6rd6s. a _Ktlonprobl6ma,hogy az.anyagokszeftezeti tulajdonsdgai meg_ is vdltomak,ha er6s mdgnesdram jirja tit 6ket.A mag;esaiaf;; minden anyagvezeti,m6g a leveg6is, 6s az az elt6r6saz e]ektromos 6ramhoz hlgy a mdgnesflg ntncs f:p"^"Jt nagysagrendet r19-zelOt6pessegben oiyan1"trl."", sol(-sok it6leld elt6r6s,mini az elektromos vezetdk6pess6gben. elektromos_vezet6k6-pess6gn6r Az a szigeteldk6s a j6 vezet6k..v ezet6k6pess6ge k6zott t ozd nagyl6grend 6-elt6r6svan, ilyen m6rv66s m6rt6k6 elt6r6sek seholm6su{ ninJsenek term6szetben. a A m6gnesiramnAl a ez nem figyethetd meg, ai eOOigi gyer l.qgy.ett6r6s tapasztalatok mutatjAk, azt hogyegy nagylagrenden ullol es att"lau"n 6s hSm6rs6ttet ttiggvenyeben-'v6riozik " rign."a-r",n u"r"L:yry"69 toKepessege. tfnik, hogy min6l kisebbaz anyagifir(s6ge, annAl Ugy

22|i

EGELY GYORGY

D TERTECHNOLOGIA |oH EJBAN

227

nek. Eppenez6rt nagy teljesitm6ny0 m6gnes6ram kls6rleteket csak rigy s_.z1b.ad folytatni,hogy ha et6z6teg m61megismert0k annak biol6giai, fiziol6giai hat6saitis. Ez teh6t azt jelenti,nogy a paralelens6gek kutat6sa elv6laszthatatlan r6szekell hogylegyen energetikai aJ kutat6soknak..Ugy megfogalmazhatnink, i'bioenergetik-a mdgnesis ttJilv 6s energeti vagy id6teclrqoI6gia egymdssal szervesei 6s szo rosai kapka, t6rt6n6 mestersigeselvdlasztdsa stty6s, 9s9k5dk,6s.ezek-egymdstdl kii ros kovetke enyekkeI jdrh at. zrn
A haromf6le 6ram (eleltromos-le, az 6szaki m A g n e s A r a m - l g ( N ) ,6 s a d 6 l i m A g n e s 6 r a m -lg(S)) kombinSrci6ib6lt6bbfaita hatis. vezet6VellenAllAsalakulhat ki, a mAgnesestlk6rhates miatt. Berme|ik magnesaram zavaria az elekhomos a.am fovasei de az elektomos eram is zavaria a magnesaramot. K6t mirgnesAram rckortinAci6ia eset6n viszont az elekkonros Aram szabadon fovhat. A rendszer digitalis 6s anal69 e6sit5k6nt modulAtork5nt m0k6dhet is A hirom vezelSknek nem szaiks6gesegymisra merSlegesnek lennie.

uARou r uro* r^rurliiiff.oL ELoALLo rEr H ELyzETEK

GYAKOR LATIMEGOLDASOT. EDDIGI PRoBALKOZASOT Es..most vizsg6ljuk meg,hogya magnesaram energetika milyen szerkezeti, konstrukci6s alapelveket ig6ny-el, milyenedoili kiserleiek, probdlkozisok t6rt6ntek.Erdemesa visszatekint6st teim6szetesen Nikola Tesl6n6l kezdeni, joggaltekinthettink t6rtechnol6gia akit a atyj6nak. lsTg.sl? ggtegkIsedetetv6gzettnagyf rekve-nci6s r9l _ ptazmaki T.?f ,.trog.y sul6sicsdvekkel. Mindenbizonnyal tekintheij0k radiozas 6t a atyj6nak i", Tq4 legal6bb 6vvelmegel6zte k6t Marconit. L6ssuk,hogy- ir mit egyikkfs6rlet6r6l, amelyrdl 1892-ben Londonban ottanivillaiiosm6raz nok6kegyes0lete sz6mott [32]. el6tt be

BAr ,,Nagyon6rdekes kis6rleteketv6geztem vibr6l6 gAzoszlopokkalalacso-nyfrekvenci6kkalkb. m6sodpercenk6nt10 ezer Hz-el (amelyet egy kglbnlegesenkonstru6lt altern6torb6lkaptam) a feladat el6sz6r eieAmenytelennektfint, de k6s6bb egy telles kls6rletsorozatottudtam v6gezni. Az els6 kis6rletek normalisl6gkori nyomason,leveg6vel nem a veiettek eredm6nyre,de amint kiss6 megritkftottam levegdt,tigy gona.sz6momkis6rletibizonyit6kokat kapta-m dolom, hogy f6lre6rthetetlen Mivel az ilyen tipusri eredm6nyeka tehetra keresetiiulajdons6gokra. s6ges kutat6kaifontos eredm6nyekrevezethetik,leirom az egyik kfs6rletet. lsmert, hogy ha egy kis0l6si csovet kiss6 leszivunk,akkor a kisul6s fonalak form6i5ban teried raita keresztul.Amikor ezt v6kony, vilAgit-6 alacsony frekvenci5s6rammal Allftiukel6, amelyet egy szokfs szerint mfik6dt6tett (Tesla) tekercsb6l kapunk, akkor ez a fonal mozdulatlan. Ha egy magnest k6zelit0nk hozza, akkor a m6gneshez k6zeli r6szt vagyionzzi, vagy taszftia, att6l f0gg6en, hogy a mAgnes-er6vonalai ilyen f6_nyfonalatnamily-en iranyriak.Az iutott eszembe, hogy ha e_gy gyon nagy irekvenci6s 6ramokkal 6llftanAnkel6, annak tobb6-kev6sb6 Ez6rt Iiinranili kell lennie 6s mivel lAthat6,k6nnyen tanulm6nyozhat6. 'l amely kb. inch 6tm6r6iu 6s 1 m6ter hosszf elk6szitettem egy cs6vet, volt, 6s mindk6t-v6g6t burkolattal l6ttam el. A cs6vet addig szivatty(tzMeg kell ietam, amig egy kis energi6valm6r a kis0l6stmegkaphaq?m. tekintve is.teljesen gyeznem] holy ez a csO ahahban 6s a l6gnyom6s-6t il6s, mint amitor a sz0ks6gesalacsonyfrekvenciis 6ramokat hasznila juk. Kiderult,hogy 6rdemesebbcsak egy elektroddaldolgozni,-6s cs6vet az egyik v6g6n6l fogva egy dr6ton it f6lf0ggesztettem rigy' hogy egy 6n tOiia eteitrodot egy dr6thoz kapcsoltam 6s az als6 elektr6dhoz n6ira egy kis szigetelt lemezt er6sitettem. Amikor a l6that6 fonal kialakult 6si cs6 feli6 r6sz6n kezdett n6vekedni, akkor az als6 r6sze fel6 vagy rugalmasnyomtatanulelv6konyodott.Amennyibenszilardsagr6l, sigr6l besz6lhet0nk,akkor ez nem olyan volt, mint amikor egy rugalmis h6rt k6t rogzit6si pont k6z6tt kihuzunk, hanem inkAbb olyan volt, ogy, hogy egy kisebb stilyt er6simint amikor egy koteletfelfoggesztunk tunk az als6 v6g6hez. Amikor az uiiamat, vagy egy m6rgnegtk6zelitettem a vil6girt6fonal fels6 r6sz6hez,akkor ezt helyileg ki tudtam mozditani a helizet6b6l, elektrosztatikus,vagy m6gneses t6r segits6g6vel. akkor ahhoz haAmikor eaazavarast nagyon gyorsanmegszontettem, sonl6 hat6s t6rt6nt, mintha csak egy ilyen felfflggesztett k6telet megzavartunk, megloktflnkvolna, majd azonnalel is engedgnka felf0ggeszt6-

22A

EGELY GYORGY

BAN DIOHEJ TERTECHNOLOGIA

220

si pont k6zel6ben.Amikor ezt a f6nyld fonalat rezg6sbe hoztam, akkor k6t nagyon j6l elktilonAb csom6pont alakult ki es egy harmadik, el6gg6 hatdrozatlanis. A rezg6s,amint egyszercsakkialakult,legal6bb a teq6s percig tartott 6s fokozatosanhalt el. A rezg6ssebess6ge lathat6anialtozott 6s megfigyelhet6 volt, hogy az iiveg elektrosztatikusvonzdsa befolyasolta a vibrdl6 szdlat, de az is vildgos vott, hogy az elektrosztatikus hatds nem okozhatta ezt a rezg6sl mert a t6nyl8 fonal 6ltal6ban 6116 helyzetii volt 6s mindig be lehetett rezgetniaz ujjunk gyors mozgat6s6val a fols6 v6g komyezet6ben. Egy mdgnes segitsdgdvel a fenyl6 fonalat mindig k6t r6szre tehetett bontanids mindk6t r6sz rezgett.Ha a kezunketa cl6 als6 borit6 elektr6ditiahozk6zelitettuk,vagy az als6 szigetel6lemezhez,akkor a vibr6ci6 gyorsult,6s tapasztalataim szerint akkor is, ha a frekvenci6t,vagy a fesziifts6getn6veltijnk. Azaz vagy a frekvencian6vel6se,vagy az {ram nove-l6se_ ugyan0gy hatott a frekvenciira mintha a h0rt megl2orftottuk, megfeszftettti volna". k Tesla t6bb kotetes munk6iban ez az elejtett f6lmondat figyelemre m6lt6, 6s m6r t6bb kutat6 figyetm6t is fdlkeltette,azonban F.-V. cope r6szletesebben megvizsgalta[33]. Ezek alapjAn val6szin(sithei6, is hogy amit Tesla megfigyelt,ez az Alfv6n etmet'ei6s Altu6n hult6mok volt m6gneses tolt6sekn6l.Azaz m6gnesesmonop6lusokatle.anglogjg hetett l6tni, amint igen j6, gyakorlatilagv6gtelen vezet6k6pess6gf kozegben haladtakaz elektromos t6rerdss6ger6vonalaiment6n. Az Alfu6nf6le hull6mokl6t6t egyszeriibb meg6rtenia 32/a. abra segits6g6vel.Ha m6gneseserdvonalakment6n mozognakelektromostolt6sek, akkor ezek a Lorentzer5 miatt a mlgneses-er6vonalakment6n vagy k6r, vagy 6ltal6ban spir6l pAly6n moiognak. Ezek a mAgneses er5vonalakmintegy ,,csapd6ba" e.itikaz elektromostolt6ssel rendelkezd r6szecsk6ket6s emiatt gyakorlatilag,,tomege" lesz a mdgneses er6vonalnak, valamint rugalmass6ga. a m6gn-eses fgy er6vonaimentf_nmoz96, elektromosantoltott r6szecsk6k0gy viselkednek,mi'ntegy rugalmas hf r, Altu6n 0gy irta le ezt a jelens6get, hogy a mAgnesei ercivonalat korbeveszikaz elektromosant6lt6tt r6szecsli6k6s bJ is z6rjak, igy egy v6gtelen j6 elektromos vezet6k6pess6gf kozeg alakul ki, termeszetesen a v6kuumban. A 32/b.6br6n l6tszik a Tesla f6le kis6rtet, ami az el6z,6analogja,de itt az elektromoser6vonalakment6n haladnaka mdrgneses toit6sek. Ezeket a toft6seket,mintegy csapd6ba ejti az elektrorios t6r, ez6rl ez az Alfv6n-f6le(a term6szetben gyakran megfigyelhet6 esetnek) a

a.) elektromos t6lt6s mozgisa l6g0res t6rben Az magneses "r5vonal ment6-n. ei6vonal ment6n mozg6 tomeg miatt. az er6vonal rezg6sbe trozhltO,mint egy hir.

elekttomos k6tfaih magneses-t6lt6s_mozgasa t6rben' az Alfu6neffektus anal6gia b.) mAgnesest6lt6sek mozgisa l6g0res t6rben' elektromoser5t6rben

) /
t)* I

pozitiv toltes ter6ben

torzl! 1paVa, .. (a,,h0r" m6don

ilyen hozhat6 rezg6sbe)

f^L

\
3 2 .A B R A

1 \ i /

Tesla rnegfigyel6se:m6gneses t6rben telhasad a rezg5 ,,hit/'. azazad6li 6s 6szaki p6lusok pAlyAn mozognak

E K E S E L E K T R o M o S S M A G N E S ET O L T E S E M O Z G A S A R 6 I E R B E N

forditottja. ltt ugyanfgy befog6dika ketfele m6gnesestolt6s, 6s az ment6n mozog. Ha az elektromos t6relektromost6rei5ss6g,,vonalai" gyenge mdgneses terer6ssdghat a rend' erdss6gre mer6legeseneW szerrel akkor az izdthtizza ezekdt az erSvonalakat, valamint meg is rezgeti.

230

EGELY GYORGY

IA DIOHEJBAN TERTECHNOLOG
eleklromos 6rom

231

Fontos t6nyezd a Tesla kis6rletben, hogy a m6gneses er6vonalak ment6n j6ttek l6tre ezek a torzulSsok 6s nem azokra mer6legesen,mint ahogy ez pl. a Hall effektusb6l virhat6 lenne. Ez a f6lmondai vat*szinfrsiti azt, hogy Tesla valamilyen m6don mdgneses t6tt6seket tudoft a ptazmdban generdlni6s els5, de egyben utols6 alkalommal szdmolt err6l be kortarsainak. Mindenesetre t6bb olyan konstrukci6ja f6nnmaradt,ahol is olyan kuldnlegestekercseketalkalmazott,amelyek elvileg val6szinfleg alkalmasaktopol6giai t6rt6lt6s kialakiltas6ra, ma sern-nagyon 6rtik] 6s hogy mi6rt 6s mire hasznaltaTesla ezeket a szokaflanalakrl iekercseket. Nem kiz6rt teh6t, hogy egy k0lonleges csovet allftott el6 6s fejlesztett tov6bb resla, amelynek segits6g6vel m6gneses t6lt6seket tudott el66llitani,majd hosszas kis6rletez6sut6n, (amir6lm6r nem maradt folie.gyl6s) az eltiz6ekben m6r tdrgyalt m6don energi6t tudott a rendszer6b6l kicsatolni. Mindenesetre nyilatkozta,hogy 6lete legnagyobbtal6lazt m?!yq egy k0l6nlegescs6, amib6lnagyon sok energi6ttud kivenni. Tesl6hoz hasonl6an Henry Moray is kidolgozott, t6bb sz6z szem6s tanf el6tt muk6dtetett egy energiakinyerd szerkezetet,err6l sem maradt f6nt azonban sok emlit6sre m6lt6 technikai adat. (R6szletesebben l6sd a Tiltott talalm6nyok c. konyvecsk6t.)Valamivelt6bb technikai r6szlet maradt f6nn Hans Coler 6s koll6gAimunk6ib6l. A COLER-FErc UEEOIOAS A_legt6bb. r6szlet (amely ilyen k6szil6kekrdl egy6ltal6n megmaradt)a n6met coler m6gneses energiakicsatol6jAr6l maradtfenn. En-nek k6za ponti, legfontgs.alb r6sze a 33. 6br6n lAthat6. L6tszik, hogy permanens magnesekre feltekert tekercsek adj6k a k6zponti egys6gJ{. permanens m6gneseket haszn6lhatott a miigneses t6lt6sek vezetEs6re, 6s ezek amint korbe-k6rbehaladtaka tekercsekenbel0l,6rramot induk6ltak.coler leir6sa szerint ezt a m6gnesk6rt papirburkolattalvett6k k6rbe 6s csak erre tekert6k 16 g szigetelt dr6tot. pontosan ugyanazt,az,-egys6get no$!ki, amelyet a 30/9. 6brA'nmAr lAttunk, azainagy val6szTn(sEggel a coler f6le szerkezet topol6giai t6rt6lt6seken, m6gi-eses t6lt6sekdn kellett hasznitnilhhoz, hogy egySFqylt. [.Ot-on .seg6dberendez6seket 6ltalan t6lt6sek k6pzSdjenek, majd elindutjanak, v6g0l mozgasutb6liz elektrornosenergia kicsatolhat6legyen. A m6gnesei tolteset<l6trehoz6s6ra_krll6nseg6deszkoz szolg6l, valamint egy tutonleges ell6r6s, ami megfeleldalak0 6ramlefutist ig6nyel. Ennek alapjait si[erflt rekonstru6lni, 6s ezek alapj6n kozelebbjuthatunk a Tesla 6s Moray f6le k6sz0l6kek mft6d6s6nek meg6rt6s6hez is.

o rezononcioegy krif ikus l6gr6sel6r6sekor indul meg

3 3 .A B R A X I L A c o t E R . F E L EE N E R G I A K I C S A T O KO Z P O N TN E S Z E r u E E L V EE S E L R E N D E Z E S E p E R M A N E N s T A G N E s E K R c s A v A R T T E K E R c s E K B E N o L y r KA R E z o N A N c t A v A L E R J E S Z T E T T G F i E ( A. E T AnlUor te cERJESZA TEKERCSEKBENMAGNES SA IEKEHCS E M A c N E S A R A M .z E L E K T R O M o s

rsHTANYozNAK t^llJ,i^"r8.*rErEK ) NrNcs szrcErEtes FELT0NTfJJ?^";T)rlT,t-r,Ht Kozil

Mivef a t6rt6lt6s l6trehoz6sa el6gg6 bonyolult feladat, 6s az eljir6sra szeretn6nk szabadalmi v6delmet is kapni, ez6ft err6l tov6bbi r6szleteket nem kozl0nk. Erdemes viszont n6hiny sz6t sz6lni ennek a kutatAsivonalnak a tort6net6r6l is, mert ez nem kozismert.Az a kev6s 6s t6red6kes technikai inform6ci6,ami f6nnmaradt Coler csoporti6r6l,az a Brit hirszerz6s Altal v6g6n r6gzitett,6s a 70-es 6vekben nyilv6nosvilAgh6borri a mErsodik s6rgrahozott anyag5b6lszirmazik.

EGELY GYORGY
a .N6rnetorsz6g 20-as 30-as 6vekben a fizika fellegv6ranaksz6mi.tott, a legjobb kutat6k dolgoztaka n6met egyetemeken.-ugyanakkor miia szaki 6letben is sziimos alapvet6 0jdons6g kifejleszt6sendolgoztak, 6s a n6met ipar innov6ci6k6szs6ge viliigon minden0ttelismert vdlt. Kev6ss6 ismert,de a n6meteka ll. vil6gh6borrl el6tt 6s alatt kidolgoztaka reaktiv, aaaz ? sug6rhajtas0rep0lSg6peket ameltyetjetent6s l6gifot6nyttudis, tak volna szerezni,hogy hq a h6bor0 elh0z6dik.Ugyanrigyi raketaprog13miukis messze fejlettebb volt, mint a sz6vets6geiek6.-ierm6szetesen 6k is megpr6balkoztak atombomb6val, a kutat6sazonban mint k6zaz ez ismert vakv6ganyrafutott.Az 6sszes t6bbi vonaln6lfontosabblett volna, h_a cofer csoportot t6mogatj6k, hiszen ez az energiakicsatol6k6sz0l6k a f0ggetlenn6tehette volna a n6met hadseregeta hagyom6nyos 0zemanyagforr6sokt6l. n6met hadseregvezet6seazonbanvagy nem ismerA te_kell6 m6lys6gigezeket a lehet6s6geket, vagy nem ismeib fd az itt kinAlkoz6alkalmat. Mindenesetrea n6met hadJereg p6nz6b6l t6mogattak ezt a kutat6st,6s igy term6szetesena vil6ghauoruvegen ezek koz0l is a sz6vets6gesek kez6re jutott t6bb dokumen-tacio mfkoa6 modell,vagy es szerkezet. M.inttudjuk a rak6tahajt6s,a sug6rhajtas0rep0l6g6pek n6met tapasztalatok alapj6n lettek kifejlesztue 6s elteriesztve, sz-amosn5met m6m6k, technol6gus,kutat6dolgozottezeken a t-erveken. coler 0gy irta le a szerkezetmiik6d6s6t (a 33. 6br6n l6that6 szerkezet),.hogy a magneseket egy bizonyos t6vols6grael kellett egym6st6l tAvolitani.Ekkor ezen az ibr6n nem mutatott,ie az [1] tanulir6nyban l6that6 cstisz6rezon5tortekercset krilonb6z6helyzetekbeteltett dllitani, 6s egyes pozici6k k6z6tt t6bb perces vArakozdsiid6t kellett betartani. Ez alatt k0lonboz6kapcsol6katbe-bekellettkapcsolni,magyaran k0l6nleges alakri 6.ramimpulzusok kelt6s6velkezdt6ka rendsze-rt 6lesztgetni, -magt6rt6lt6seket hoztak t6tre 6s ezekkel a m6gneseket f6lt6lt6tt6k. n neseket ezut6n fokozatosan tavolitottak egym6st6l, 6s a rezon6tor t6kercset is egyre ink6bb mozgatnikeilett. EA az elj6r6st addig-addigism6_telgett6k, amig a t6volsdg et nem 6rt egy kritikus 6rt6kei 6s a fesz0fts6g ekkor hirtelen megemelkedetta re-ndszerben, azaz a feszults6gm6r6 kit6rt. Ekkor zartak egy kapcsol6t 6s az elj6r6st lassabban kezdt6k folytatni.A fesz0lts6gfokozaiosan n6tt egy maxim6lis 6rtekig, ezutan.viszont v6gtelen ideig, tetsz6leges ideig mlgmaradt. A szerkezettel el6rt maxim6tisfesziitts6g12 V volt 6s kb. o KW tetlesitm6nyt tudtak tetsz6sszerintiideig kivenni. (A legels5 kis modellt Hans coler 1925-ben6pftette, akkor 1o w-ot tudott kivennia rendszerb6l.) elsd nagyobb kesztil6ketcoler 6s Von Az

Dt6HEJBAN TERTECHNOLOGIA

233

,(

c6g egv.ik.a]sorana siemens 1933elej6n,k6s5bbiek Unruhk6szftefte ebben,6s egy mflOO! modelltk6FranzHaideis segitett t"ir"-ttl" HohDr. A "iit.tt tsss v6gen. k6sz0l6ket KurtMiea berliniTechnische k6zben.EkkorColermArmegprois ;;h"b egyika-n6ra lAttamiik6d6s mondelutasitottAk, ezt a b6lta szibadalmaztatni k6sz0l6ket, azonban professzor l6ttaezt a k6szUis T6bbegyetemi uan,nogvez 6r6kmozg6. es Brangetad a a Schumann, trondenheimi fef."t, r]'nt pl. a mgnc-heni 6vbenmtu 7O professzorok. gllftett 1933-as A1 Knudsen f.oppbnf'agii teh6t,hogy tobb tudott W:tiyitelje-sftm6nyt el6rniColer6s Unruh.Latjuk siker0ltcsakn6milegemelnia pr6b6lkozissal evi muntaval,rengeteg kapni k0ls6anyagitAm,ogat6st valamilyen t"ri."itrenyt.' Ekk; ke-zdett csomert elkezd6dtek, k6t k0l6nb6z6 C.ir"r,e" a n"pr itt m6r azonnal 6s 6sszecsaptak ez a a tervet 6s ezek egym6ssal fort finanszirozta 6rte el a 6 KW-os eoler 1937-re h6trAltatta. hruntat nagy m6rt6kben a Modersohn, hadsereg Coleregyikkoll6g6ja, telleiitmenif. 1948-ban i lotta az eddig eredm6nyeket' m6beajAn figyel ak iat6rium6n kuiat6labo biztameg,hogyfelggyelie Dr. if,to1." hadsereg H. Flblichnevf kutat6t Frolichmegtartott. 194i|okt6ber6ig 6s ezt a munk6t ez 19436prilisat6l alapvet6tizia jelens6g 6s qyOzOOOtt a ielens6gl6t6;61, megpr6b6lta energiak6pz6d6si iiia,t ."gert6n i. Azi pr6b6hatiszt6zn!ttggy milyen. teker6s nyitnak zdmakaz induktiv f6l,amikorkapcsol6kat ioiv.."tiep Metal a """kb"n. ig++-UenaAAna hadugyminiszt6riumContinental de c6ljAra, erre m6r nem feielszt6s tovAbbi Ad""t adta6t a k6szgl6ket anya6s romlott, ez6rtnem kaptakmegfelel6 tJrtitt sor. A hadihelyzet amikor megsemmisult, k6szul6k qokat. 1945-ben addigelk6sz0lt az menekglt. 6rte,ahov6Coler6s csoportja l6gitAmai6s [oftuorgv6rosAt alkaln6hafizikaimunkdrsk6nt utanCol6rtn6ham6mokk6nt, A nauo-ru az aki colert eddigtamogatta, orosz hat6sagok maztirk,Modersohn, a mint dolgozott, konzult6ns vegyiparban sz6m6rra --A Colert,es 6 nemcsak is Arit hatls6gokModersohnt kik6idezt6k, hogy.el6Elmondta, r6szleteket. a fuggetljnglmeger6sftette CotertOt -Coler 6vint6zked6se6s 6llftAsaiban rendkiv0li eOett szOrer6sei-ketett kizilria.A 70 W-os k6szgl6kett6bb ["i t"tt, hogy a csataslehet6s6g6t szob6raIerigy,hogyazt szob6r6l litta m(kod6skozben alkalommaiis l6tni,semmisem volt elzArva' lehetbtt alkatr6szt hetettvinni.Minden i6l de a hogyfoglalkozzon szerke.zettel, rfivenni, T6bbtud6stis megpr6b6lt is, tetret6s6get vagy pedig ink6bb a ezek eleve elutasitottdk ielens6g mint azzal, ho'gyvatamicsal6stkeressenek, i-z)at vonakelfoglalva, kiv6tel Az a mgkodik k6sz0l6k. egyetlen vaionmlert 6ogy1n"guizsg6tj]k

234

EGELY GYORGY

IA TERTECHNOLOG D|oH EJBAN

235

Dr. Frolichvolt, akit m6r emliteftiink,aki hosszasvizsgilatok ut6n meggy6z6ddtta jelens6g l6t6r5les rigy gondolta,hogy az eg6szen speciAlis induktiv 6ramk6r6k egymas kozti energiacser6j6ben kell keresni a v6laszt. (Ez val6ban igaz,6m dnmagAbanez nagyon kev6s.) Modersohn a rendkivUlpreciz ember volt 6s 1933 6ta az 6sszes levelet, jegyz6k6nyvet,v6zlatot meg6rizte6s azt meg is mutattaa Brit hat6salokirak. A brit hirszerz6s beszereztea sz0ks6ges nyersanyagokat6i coler meg6pftetta rendelkez6sekre 6l16nyersanyagokb6l egy kis k6sz0l6ket. A sikeres k6sz0l6k demonstrirci6ut6n tobb inform6ci6 nem maradt fonn. Nem tudjuk, hogy mi tort6nt colerrel 6s csoportj6val.Nem kizart, hogy a brit hirszez6s is folismerte a dolog jelent6s6g6t6pp ez6rt tett r6la, hogy ez a kis6rleti vonal megsz(nj6n. vagy .-Cole_r, Tesla, Moray,vagy b6rkineka helyzeterendkiv0l k6nyes volt a 30-as 6vekben, 6s ugyanolyanneh6z ma is. Hiszen a jelen6gi, tudom6nyos k6zfelfog6s szerint ilyen k6sz0l6kek nem mrikoitretne-k. Nem mondhatottvolna mast, a kor 6sszes ismert6s hires fizikusa,ak6r Albert Einstein,Werner Heisenberg,Volfgang pauli, vagy Dirac stb. Egyszerfen nem ismert6kazokat ai elveket,jelens6geket,-amelyek alkalma_sak energiakicsatol6sra,igy mindeh egyei m6rn6k 6s konaz struH6r maga kinl6dott az 6sszes ilylnkor folmerui6probltimiival.Egyszerre kellett fizikai alapkutatAst, technol6giaifejleszt6st v6gezni 6J-a nagynehezenmegismed de fizikai hatt6rrelmeg nem tamogltott eredm6nyeketpedig m(szaki gyakorlatbakellett vinniut. EzekhJz a probl6mikhoz a 30-as 40-es 6vek fizikija semmilyensegfts6get nem tudott ny0jtani, de a 9b-es 6vek fizikaja is csak t6red6kelben tartalmazza a sz0ks6geselemeket.Az 6tfog6k6p mindm6ighidnyzik. ToVABBI LEHET6SEGEKA TERTECHNoLoGABoL Ez a tanulmanyaz els6 pr6b6lkozasarra, hogy a fizika k0l6nb6z6ter0letein legalSbbcsk6ban meglevd eredm6nyek egys6ges'k6ppe 6llitja 9:"t9.6s ennek segits6g6velmeg6rthess0liaz energianyeresteljesen 0j m6dszereit.Ez a fent vazolt leh-et6s6grendszer teqes, hiszen hiseli {nyzik bel6le-az 0gynevezett spin t6rrer kapcsoratos ehergianyer6si m6dszerekv6zol6sa. Ezzel kapcsolatosanVictor schaubergEr munk6j6t lett volna 6rdemes kiemetni6s ismertetni,6 a 3o-as eveltot kezdve dolgozottilyen szerkezeteken az 50-es 6vekre m6r sikeresenmuk66s d6 energiakicsatol6 k6sztil6ket6pitett. Erdekes m6don folyad6kmechanikai alapelvekenmiikddotta szerkezete,m6ghozz6spirAiisangyorsut6 mozg6s sajAts6gain alapult.

di6h6ibancim is, hiszen a t6rtechnoKiss6 csal6kaa T6rtechnol6gia energetika.A t6rl6gia sokkal t6bb, mint k6rnyezetszennyez6smentes a k0lonleges- 6s itt csak 6rint6legesen technol6gia mag6ba foglalja targyalt - anyagszerkezetvAltoztat6silehet6s6geket is, de ide tartozik a gravit6ci6 modul6lAsais, 6nmag6ban k0l6n egy nagy t6ma, hiszen a gravit6ci6 n6zeteink szerint nem 6n6ll6 k6lcs6nhat6s,hanem a vAkukapcsolata. (EA az elk6pzel6st umt6r 6s az anyag k6lcs6nhatAs6nak Andrej Szaharov vezefte be 6s az6ta tdbb fizikus dolgozik ezen a t6mAn.) De 6nAll66s nagy t6ma a nem h6rom, hanem tobb mint hirom t6rdimenzi6banlezajl6 folyamatokelemz6se 6s hasznAlatais, ez a hipert6ri t6rtechnol6gia.EA a t6m6t m6g 6rintdlegesensem emlitett0k, pedig itt is 6ri6si lehetSs6gek kinilkoznak. El6gedjUnkmeg azonban m6r most elannyival, hogy a tanulm6nybanvAzoltt6mAk, lehet6s6gek, 6rhet6 k6zels6gben vannak 6s elvileg a 20-as 30-as 6vekt6l kezdve a h6tk6znapi gyakorlatba6tvihet6eklettek volna. Most legs(rget6bb, leg6get6bb feladatunk az ene rgiatechnol6gia elterjeszt6se,meghonos itAsa lenne. Mindeddiga fizikai alapokr6lesett sz6, azonban fontos,hogy r6viden f6lvAzoljuk azokat az energiakicsatol6ssalnem k6zvetlen0l kapcsolatos, im a berendez6sek m6k6d6s6vel, 0zemeltet6s6velkapcsolatos gondokat, amivel a kutat6, feileszt6 munka sor6n valamint az ipari alkalmaz6s sorin mindenk6ppentalilkozni fogunk. Ezek a gondok pedig a k6sz0jelleg6b6lad6dnak. vagy nemlinearitAs6nak l6kek linearitasAnak

23G,
N I K o L AT E S L AF I A T A L K o R t F p E .M t K o RA p u s K A s K z FTvERETELEFoNKozpoNTJABANLGozott su_ > K oo D A P E S T E NI .T T F E D E z T EF E L A V A L T o A R A M O o . M T o R E s G E N E R A I o R L A P E L V E T ,M IA z E R 6 S A R A A A M U I P A RS A R K K O V I E T T T E S L A O L T R O B O T I K A , E V A A R A D t o z A sA N A G y F R E K V E N c n sv A r r o A u u 0 , I , LApAr NELKUU URBTNA s szrvarrv0 MEGALKo_ T E T O J A . E G N A G Y O B D E A L I GI S M E R T R E D M E N YA L B, E E T E R T E c H N o L o c tG y A K o R L A TM E G A t A p o z A s A . A t K o R T A S A I E i R A S A z E R t N TE e v e u t o r E p i r e r r L s M E L y K U L s OE N E B G t A F o R R A s T K U M 0 K O D o T T NE L N A c y F E s z 0 L T s E G 0N A G y F R E K V E N c t A s , z r o L _ cA rEs0 cs0vEKKEL

EGELY GYORGY

IA D|oHEJBAN TERTECHNOLOG

237

rEnrecHNol6cnl

UzeuI TULAJDONSAGAI

MEGoLDASoK

T E S L AK O R T A R S A , . M O R A Y ,A K I T O B B S Z O RS N Y I T . H I V A N O S A N E M U T A T I A Z E N E R G I A K I C S A T OB E . B A LO R E N D E z E S E T . F E N N M A R A DL E i R A s o K B o L R R A T A A L E H E TK O V E T K E Z T E T N I , G Y M A G N E s A R A M D U . Ho IN K A L A S S AE R T EE L A z E N E R G I A N Y E R E S T . E N D E L BER z E s E N E M K A p o r r S Z A B A D A L M A T ,s N E M K A p o r r s E G r r s E c E TS z E R K E z E T E E J I E s z r 6 s E R EE L T E R F , J E s z r E s EB E

r6sze nem lineAris,vagy lezailo folyamatokjelentc5s A kornyezettinkben mutatnak. A azaz igencsakbonyolultviselked6st lineirris, erdsen nem a vagy 6ltalAban m(szaki 6letbennagyon szeretmatematikaifizikAban, j0k a lineArisviselked6sf ielens6geket, hiszen azokatviszonylagkonnyfi megerteni,azoknak a matematik6javiszonylagegyszer( 6s 6ttekinthe16. Linedis visetked4sen azt ftihk, amikor egy kicsiny bemen6 vdltozdsra a bemen6 vdltozdssal ariinyos kimen6 vdltozdst kapunk' lgy egy adott mennyis6g( h5 k6zl6se utan a melegitett folyad6k hdm6rs6klete t6nyez6velszorozva n6. Ha k6tszer annyi hcit arirnyossAgi egy 6rlland6 ha akkor k6tszerannyivaln6 a hdm6rs6klete, otadunk a rendszernek, szor annyi h6t adunk,akkor otszorannyival,azaz mindigar6nyosan,liHa neArisann6 a folyad6k h5m6rs6klete. egy rug6t egy bizonyos er6vel lesz,ez6rt ha k6tmegh[zunk,akkora rug6 ny0lAsaazer'6velarAnyos szer akkora er6vel hfzzuk, akkor a nyrilAsis k6tszerakkora lesz. llyen 6s ehhez hasonl6 p6ld6k sorozatAtlehetne hozni a lineAris viselkea a idSkig fizikaels6sorban line6risrendsza d6sre.Attalaban legut6bbi erekkel foglalkozott,6s a nemlineiris rendszerekgyotrelmes tulajdons6gait meghagytaa gyakorlattalfoglalkoz6 embereknek,azaz a m6rugyanisnem mindig- s5t 6ltal6bannem nokoknek.A val6s rendszerek - tekinthetcik piciny szakasa lineArisnak, line6riskdzelit6slegfeljebb akkor a forUgyanis ha a folyad6kotmelegftjUk, zokban hasznAlhat6. a hi5ba adunk At egy adott h5mennyis6get rendszrAspontkozel6ben viiltoztatni, hiszen az energia a lA' ernek, az nem fogja h5m6rs6klet6t azaz a forrAsra,p6rolg6srafordft6dik.Ha a rug6t a ruzisv6ltoztat6rse, galmassirgihatAront0l pr6b6ljukterhelni,akkor a feszit6 erci 6s a megtobb6 nem lesz lineAris,hanem egy {gynevezett nyfnyrll6rs kapcsolata szakasz kezd6dik,ami teljesen k6pl6kenyalakv6ltoz6si l6rsi-kriszdsi, leirhat6szakasz. dsszeftigg6sekkel mint a line6ris m6sk6ntviselkedik, pr6b6ltuk akvolnafel6p(teni, ar5nyosan Ha ezt azeg6sz tanulmAny teret szentelni,hiszen kellenea legnagyobb kor ennek a probl6m6rnak jelent5sr6sze mind a vdkuumenergiAk6sz0l6kek az energiakicsatol6 nem line6rishatdsokonalapul Ahol n6f, mind a topol6giait6rtolt6sekn6l

238

EGELY GYORGY

IA TERTECHNOLOG DIOHEJBAN

239

ugvgnls. n9mdgnegekielennek meg, ott 6rtelemsze en bet6p hisztefe rfi ,:?p t-"tff":ge is, 6s ez automatikuianmaga utdn vonjai-nimtineariftist A k6zhiedelemmel ellent6tben eg6szenegyszer0rendszerek is tudnak. nagyondurva, nemrine6ris turaJdonsAgolit mutatni.A tegegyszeriibbp6ldaerre a fizikai inga.A fizikaiing6n-61 leng6sek kis eset6n tine6ris.tulajdons6gokat tapasztalunk, ez Lz amitaz iJkolenban ta_ 6s is nftanak'.l.|lgyolu leng6sekn6r azonbanm6r nemsinusos6sszef0gg6s frja le a kL'leng6s amptitud6jdnak a teng6s 6s idej6nek osszliogge:'eit, is 6tcsaphatnak. Abbanaz esetbln, az ing6tkiv0lr6lgeriesztj0k a srirl6d6st figyelembe 6s is vesszik,valamint.nagy amptitud6j0 tengeseket vizsgarunk, terjesen6!y iiitixus, ainamikusrendszert kapunk.- a-nagyonegys-zer('p6lda mutatja, Ez is hogyaz Altalunk ismertnek unalmasnat renoszeret igenosz6s v6[t is szetett, rendkiv[ltbonyolult mozgdsokat tudnak v6gezn i. Az6rtfontosaksz6munkra. a.ligy amplitud6j0 reidszerekvizsg6latai, mindenegye: en_ergiakicsllor6 iezonanciaailapotbanm6k6dik 1,,,:.".1 j6l, akkoramikora lehet6legnagyobb amplitud6kat il a renoszer. 6r ,e p nagy am litud6k a is teties itm1nykih ozata!m iatt sz tiksigesek, ry hiszenaz amplitudr5 11!ma! 6rtgle hatar6za meg,trogy"gy-"gt"ikru"'ban mek-

csillapitis n6lk0li tineiiis rendszer

: csillapitott,lineArisnak tekintettrendszer oo a mag6ra hagyott nem gerlesztett inga saj6t rezg6sszAma

tlsov4nlrektlpnek be, iaan aie[esiiiengei l:::y "_!!ft!kus megfordul6sba arietyek hatareseteben m6r

(Do

o geriesrett tendszel egy linerris,

a.) linearis rezonanciag6tbe,minden o 6rt6khezcsak egy amPlit[d6 (A) 6rt5k tartozik

T. !:Xl Eppenez6fta lineads nem foobor. 6s line6ris rezonancia ismerete, visel_ ked6snek meg6rt6se, t6bb nemrinearis egys6gosszekipcsor6sa, kaszkadszerf 0zemeltet6se alapvet6en fontossz6niunkra. Mivelezekn6l a rendszerekn6l mindig van energiaelv6tel rendszerbdl r6szben a teljesftm6nyform6i6ban,-r6szben vesztes6get miatt - ez6rt fr.gs.zno9. -viselteoese kifejezetten csaka disszipativ vesztes6ges rendszeret 6rdekel minket.Ez6rt a disszipativ, nemtin6dris,6nszeruez6 rendszerek ka_ ldnlegesenfontosszerepett6ltenekbe az energetikdban .i.x ei i"tt.g,tket tekintvedltakiban a rend 6s a rendezeilen\*g,a k osz aiuran mgk6dnek,ugvglfigv mint az 6ret.Ahhoz tehft, higy a,i iiEsiiieataa, energianye berende 16 z6seinketme96 ftsak, tetjeien masrifi- i a*oaesi alapelveket.kell megismemi,mint azt az atti4oan a tinditi etveken nyugv6 elektrotechnikaiberendezAsekentapasztalni tehei. Hiszenaz elekkodinamika egyenleteiline6risak, azaz ha pr. k6tsz"i""r" n6 az aramerosseg, akkor ar6nyosan a vezet6kor0ia t6re6ss6q. de ha_ n6 i vannak a kvantummecha ika Schrodinlliisye nle_ n -nemline6ris ."::li |l"i1ll"ag : reneK. rs..tgaz,.hogy 6ltal6nos az relativitAselm6let mar egyenleteken alapur, ennekazonban semmilyen gyakorlati nasznanincs.

"llvll69!.

u rme'invl-gv vall fi b6f v asy i, I az tgi6ttud nk kite

hogyegykritikus Lnthat6, rezonanciag6lbe. b.) nemlinearis tiiaC-ieri=.rJ' ' a cD"r1 trl"r2 r<ozott goroenet 6s szakaszon, a csokkin a rendszer,,e-y'ni6kszirY'n-ogy vagvns frekvenciaia

geriesztett egynemlinearis' Az rendszer' amplit0d6 (""':"#i||:#:5:s}ffi: (Pl.nagyobb meghait6ker6k a

u''i:??i,r3L"=o:;:)'n'

3 4 .A B R A M A Is L t N E A R tE s N E M L I N E A R R E z o N A N c I K i P E , H l s z r E R E z l s E G J E L E N E S E s

a A h6tkoznapigyakorlatbanaz id5jar6s,a hidrodinamika, folyad6kaz jelen#gei azok, amelyeker6sen nem lineirrisak, orv6ny6raml6s a k6pz6d6i, az orv6nyes folyadek6ramlAs, h5AtadAs,a tor6s azok a jelens6gek, amelyeknagyon j6l mutatj6k, hogy m6sfajta viselked6s is letezik,mint a line6ris.

240

EGELY GYORGY

TERTEoHNoLoGIA DoHEJBAN

47

A k6t viselked6s elter6s6t bemutat6 p6ldak6nt n6zztk meg a lehet6 legegyszer(bb linearis 6s nem lineiris rezonanciaelvi viselkld6s6t. A S+\ abriy l6tszik egy line6risrendszer,egy kis amplitud6kkatgerjesztett ing.qkileng6se.A vizszintestengelyen az co jel6li a gerjeszt6sirekvenciAj6t, a f0gg6legestengelyen latszik az amplitud6, azaz a kilen6s g6s m6rt6ke. L6tjuk, ha egy ilyen rendszem6lalacsony frekvencirikkal kezdjiik gerjeszteni a rendszert,akkor igen alacsony amplitud6katkapunk, ilyenkora mozgAsmegfelelaz egyszer$k6nyszermozg6sszab6lyainak s a rendszerbebe6pitettrug6 gyakorlatilag nem nagyon nyom6dik ossze, nem nagyon h0z6dik sz6t. Ahogy a g-erjeszt6 frekvenciaval elkezd0nkegyre magasabb6rt6kek fel6 k6zeliteni,0gy n6 az amplitud6, s amennyibenel6rj0k az inga saj6t leng6si k6drekvenci6jat,iehat amiko.r.." ku!"6 gerjeszt6s6s zavar6s n6lkuli inga pontosan sipt frekvenci6j6vallenghet. Ekkor kapjuk a kileng6s maximatis amptituooert6k6t, ekkor ker0l a rendszerrezonanciaba.llyenkor,ha nem lenne srirl6d6s, nem lenne korl6toz6nemlineraris jelens6g,elvileg v6gtelen 6rt6ket is vehetne t6l az amplitud6. (Tudjuk, hogy Tesla t<edvencid6t6lt6se pont az ilyen rezonanciajelens6gek kutat6sa volt.) Ha a frekvenciAttovabb n6velj0k,akkor l6tjuk,hogy az amplitud6sz6p szab6lyosancsokken 6s szimmetrikusalakzatotkapunk, s a rezonanciag6rbe maximuma term6szetesel a sajAt leng6sn6llesz. Erdekes6s font6s, hogy ha a jefens6getmegforditjuk,azazigen magas gerjeszt6frekvenci6k-iel6l haiadunk az alacsonyabbak fel6, akkor ugyanazona g6rb6n hatadunk visszafel6 is, tehiit teljesen mindegy a gerjeszt6 frekvenciinril, hogy most 6ppen ndvekszik, vagy csdkken a frekvencia,a rendszer nem az ,,eml6kszik" el5z6 Allapotra.Ez az a rendszer,amin 6ltal6bana fizikusok 6s m6rnok6k nagy t6bbs6g6nek0gynevezett fizikai intuici6jaalapul. Az ilyen rendszerekben tudunkj6l gondolkozni. A NEM LINEARIS BEZONANCIA A.val6s6ggzglban m6s, 6s a nemline6risrendszerek teljesen m6sk6pp viselkednek.A 34n. Abrrin l6tszik a lehetd legegyszerfibb nemline6ris rendszer rezonanciagdrb6je. Vizsg6ljukmeg rnosfaz el6z6kh6zhason16 geriesztettinga viselked6s6tazzal a kiil6nbs6ggel,hogy beiktatunk egy s[rl6d6 dugattyrita rendszerbe, ez6ltal erdsen nem linl6riss6 teszsz0k. Az 6sszehasonlft6s kedv66rtszaggatottvonallal most is berajzoljuk a line6risfrekvenciag6rbe menet6t,6m itt jelent6s m6rt6kbenelt6r a linearist6la viselked6s. Ha az A pontb6l indftjuka rendszert,6s n6velj0k a gerjeszt6sfrekvenciij6t, egy darabig rigy t(nik, hogy semmityen

elt6r6snincsa line6ris rendszerhez k6pest. lgenhamar el6rj0k azonban a c ponthoztartoz6orgpitl6rt6k6t, amikorkri-tikus frekvenciiJl6r6""ko, t"g":L"ljuk, hogyhirteren reesik ampritud6 az 6rt6ke. a fajta hirEz :l tgjgn 6g l5tsz6lag magyarAzat n6tk0li(rtn.katasztr6fajetens6g) amplitud6fees6s teljesenismereilen tinedis viltigban.Ha ei<kor idv6bb n6a is velj0ka geriesfi5frekvenci6t, tapasztaljuk, azt hogytov6bbcs6kkenaz amplitud6ert6ke,j6val er6sebben, mint a lineAris rendszerekn6l. Ha mostenn6la nemlinearisrendszern6l csokkenteni 0jra kezdj0ka frekvenciAt 6s.megint el6runkegy masiktcrititus frekvenciahoz, akkoraa tapaeztaljuk,. nem ugrikvisszaljra az amplitud6 D pontnAlaz hggy a eredetimaximalis pontra,azaz maximdlis c amplitud6ra. M6gtovabb kell csdkkenteni frekvenci6t alacsonyabb, a egy kritikus frekv6nci6ra, jelzi,6s itt ugrikf6r virameryst ampritud6. az Lat?\."7 abranaz osil12 nogy enneka rezonanciagdrbanek hiszter6zisevan, azaz ,,em_ l?Ijur, l6kszik'arra,_hogy a.rendszer ez most6ppenn6vekeddben,'vagy cs6kken6ben lev6 gerjeszt6 frekvencia mellettmfik6dik. a fajta',,mem6Ez ria" 6s ahozza tartoz6hiszter6zis megintteljesenismeretten linearis a rendszerek k6r6ben. A.val6s6g azonbanm6g messzenem ennyire i bonyo:lgq.es egyszer(,attekinthet6 nem linearisrlzonanciagorbe lulEbbesetekn6l, enn6lsokkalfurcs6bb viselked6setet irutai. is Ez6rt lehetettrendkt'vtil neh6z mindenkutat6 sziimiira a titjesitm{nyek n6vel6sea nem linedris energiakicsatol6 rendszerekn*i, hiszen nemcsak fizikaifolyamat a neh6zs6geivel, hanema nem lineaiisrezonans rendszer gondlaival meg kellett is ktzdeni.Azokban id6kbena az fizika sem.milyen t6mo-gat6st tudottnyrijtaniezen a t6ren. Ez a tenem rtlet a fizikusok szamara tegut6bbi a id6kib tblpsen6rdektelennek t0nt, csak az olcs6sz6mitt6g6pek elterjed6se Jnumerikusm6dszerek jelent6s javulAsa tette lehetdv6,hogy intenzlv6s gy0m6lcs6z6 kutat6munka induljonmeg ezennagyonerterjedt, nagyon iietkoznapirendsierekviselked6s6nek feltAr6sara. megmostegy igenegyszer(, nemline6ris rendszemek vi_ a .|eg{t selked6s6t, amelycsak arri er6g,hogyr6ssuk, mennyir"bonyorurt 6s szinte6ttekinthetetlen rendkiv0l egy egiyszer( ienoszer viselked6se is, f0ggveny6ben hogymiryen is, mertetr a csiilapit6s a gerlesz6s 3.nna!. egy v6kony vasremez, ameryet v6j6n 0gy k6t F". 4 vizsgdltrendszer fogulk Pg,hogya temezke kicslt tudjoniordurni, egy er ^=u niin mereven 6pitjtik be a fatba,hanemminthak6i ujjunkk6z6fogna;[. ea " rendszer gerjessze egy.erektrom6gnes, merynek frekvenci6-jii e" a,"uii m6t is tudjukv6ltoztatni, itt csakazokat eseteket de iz vizsgEljut, ar,ot

242

EGELY GYORGY

DOHEJBAN TERTECHNOL6GA

243

m6rt6ketv6ltoztatiuk, ennek f0ggv6ny6_ ?1,A?^9t, azaz a gerjeszt6s ben term6szetesen amplitud6 kileng6sm6rt6kevaltozilathato. az a v6ltoztass-u!, m6rt6k6t,-azaznlzzok meg, hogy ha reg a csillapi't6s egyre s(rfibb k6zegbehelyezztik szerkezet0nket, torteiik. Ai el6a mi 26,a 34lb.6branl6that6 rendszem6l ezeket param6tereket is a v6ltoztathatjuk, tehat a ker6k 6tm6r6j6t, amivelge4esziluta rendszert, valatett i a Tin!.a d.qsattv0ba anyagviszkozit6s6t.-Enn6lrezg6rendszern6l viselked6st 354. abranlatiuk,ez a Duffing a egyenl6ttula;aonsagait mutatia. az -egyszer( Ez rezg6rendszer tuton-5ozo 2l m0kolesireliot mutat,6s ha v6ltoztatjuk rendszerfrekvenci6j6t, a akkor ezek a reglot egymasba 6tn6hetnel<, keles<ezhetnek, rijak eltfnhetrek, s igy az eg?sz 6braalakjav6ltozik. T6bbheryen er6fordul is, hogya'renilier lineaaz risanviselkedik, t6bb helyenpedig teljesennemlinE6risan, kaotikusan 6s e.-zek 6llapotok eseilegj az egymai melleftis et6foraulhatnak. Az amplitud6 lefutasalehet-id6ben teryesen szinusos, vagy pedigigen6szszetett,r6gi6k6ntvaltoz6m6don.Ez az egyszeru p6di is mu-talia, hogy viszonylagprimitiv rendszerekmennyire \onyotuit m6don tiiia* viselkedni, 6s ha t6bb ilyen rendszertliapcsoluhk 6ssze, art<oiezetnet szintekiismerhetetlen viselked6se. a Ezekazokaz 6ri6siprobl6m6k, ametyeket minden nem linearis rendszerreffoglalkoz6 fejleszt6nek kell gy6znie,6sval6j6banez tetteigale nt Ez 71\ !?h,67=6_ terjesitm6nyszi emGr6s6t. tesii nenlzze azt'is, .a. hogy a keszuteket ism6telhet6 m6don hasznalhassuk, azaz b6rmikoi ugyanazt viselked6st a mutassa, hiszena nemlinedis iendszerek ka6n6sena kaotikusviselked4s k6zel6benigen 6n6kenyek a kezdetiparam6terekre- nem pontosan Ha ugyanrigf6llitjuk be i ,e"o"iert, (6s ez egy6ftaf6.n nem egyszer0feladai) akkor krc'elt6r6sek lelent6s is vdltozdsokathozhahak l6trea rendszerviselked4siben. mar szerencseMa re nagyirodilma van a nemlineAris rendszereknek, azonbantra ezetet pgl ispe{Uk, igen f6'rads6gos a fejleszt6s, lesz vagy pedrg.tet;eeen kisziik tehetaz a tartomAny, a-hixim-atis'amptitu_ ahot Llta:99Li"_.,lgen oo megjetenik, csak a maxim6lis 6s amplitud6 mellettrem6lhet6 6ital6_ azok folyamatok, a amelyek pozitivenergiamerl*^lggy legjndulnak feggel16rnak. Altal6banval6szinfibb hogy egy-ket nekifutdsial az, nem azt a r6si6t, ahot az adottcsittiftu;'es ad;ft s;;Esil6s 6s ry"g ?tlt:! freKvencia acrott mellett a maximdlisrezond,ns amptitud6*EtakuL 6ppen ez6ft a rendszer nem fog t6bb energidt leadni, miil a;;;;iit'betefektetttink. a nagyvesz6lye nemline6ris Ez a rendszeret<ner<, ez'ert'kell ala_ posanismemia nemline6ris rendszerek tulajdons6gait.

a.) Egyszerfi nemlinearisrendszer. A mindk5t k6pes vaslemet v6o5i-lefosott, de elfrordulAsra eg; ebkho-magnessel rezegteti0( vAltoztathato amplit0d6val(B)' Ha a lemezt k6r0lvev6 rendszer srirl6d6sAt, csillapitasat(k) vAltoztatluk, valamint a geriesAes m'ertatetie) is, a tendszer amplitrid6ia sokf6le viselked6s'tmutat a lineArid6la kaotikusb'

Oomping

magnllud?

o u r r i t g ' s e q nI i . l i . r l . B c o . t
Rrgion ll;l Uniquc n. t e

R:gioolil
nr1 gair-

C H A O S: c o - c r i c t I n g

R.9lon l|| I nrl goir x .O .<lr&2

Forcing tnognitu.l.

35. ABRA E A TEHET GERJESZTES S CSIL' S N S E G Y S Z E R U E M L I N E A R IN E Z E 6 T E S TV I S C I X C O E SIE B . O N Y O L U L T EGY LAPirAs F0GGvANYEKENT.

ti lix

2U

EGELY GYORGY

k"

A TERTECHNOLOGDbHEJBAN

245

Mindezcsak izelft6 volt arra, hogy bemutiassuk 0zemeltet6s az potenci6lis neh6zs6geit, ezeket azonbin 6rdemes v6llalni, hiszen nemlia nedris, 6nszeruez6rendszerekviszonytag kev6salkatrAszt taftalmaznak, hltalAban nem tartalmaznak mozg6 ilkatr*szekef igy beindit6suk utAngyakorlatilag kopis, srirt6d6s n6lkulazid6k v6gex6rgmfik6dnek. A nemli ne6risren dszerek fik6d6s6nek isme m meg ese terraielker0lhetetlen ahhoz, j6l hogysikeresen, mft6d6 konsirukci6kat alakithassunk ki. a szakmai r6sz6nek v6g6re 6rt0nk,a k6vetkez6 16" E77el tanulmany vid fejezetben kit6r6slehet6s6geit, a legig6retesebb a 6s fejleszt6si iranyokat vessz0k sorra.

A TOVABBLEPES LEHEToSECEI
Foglaljuk most6sszeroviden, hogymilyeniranyban 6rdemes elmozdulni,.melyekazok 7 feiteszt*siirdnyok,amelyeki tegr6videbbid6n betilt, a en 1 legkevesebbbefektet4ssel, leghamarabb eredm nyet jtirhah ak. Els6sorban mozg6alkatr6sz n6lkuliszerkezetekben 6rdemesgondolkozni,az6rtmert ezek r6szben otcs6bbak, r6szben karbantartAst nem ig6nyelnek, r6szbennem zajosak, pedigk6zepes r6szben technol6giai szinvonal mellettsorozatban gy6rhat6k. 86rlehet,hogy ez a megirt6l6s szubjektiv, v6lem6nyem de szerinta mozg6alkatr6Jieket tartalmaz6 szerkezetek kutat6si szempontb6l felt6fl en0l6rdekesek, mindenk6ppen kit6gitj6k ismereteinket. gyakorlatban A azonban mozg6atkatres2-n6la ktili.gnepia\ieato!6 kdsziit6kek ietentika j6v6 dtrtt. Elek koz0tis kiemeltenkell kezelnia linedris mfrk6d6sfrek6q egydzerfienaz6rt,mert itt j6val kevesebb munka6r6nlehetmegszerezni izokat az 0zemeltet6si, ametyek n6tk0la sorozatgy6rtas inditnem lf!o{!et9si tapasztaltokat, h{!t. e_z6la leggyorsabb6s legadtszerfibbfefleszt1sf irdny k6ts6gtetenal a casimir effektuson alapul6vt'zbont6 k6szttl6k, amelygyakortititag aJekkelf6leeljar6st berendez6st jelenti. ugyanmozj6 alkatr6sz-6s Ez k6ntvizettartalmaz, azonban ez nem kopikes n6h hasznXl6dik igy el, jellemz6h6h6nyokitt nem jelentkeznek. a mozg6alkatr6szekre lgal, hogyenn6la szerkezetn6l viz eldk6szit6se a szriks6ges, nyiltci*lus 6s eset6n6lland6 vizut6np6tl6s azonban kell, magaa kdszill6k viszonylag egyszer(enmeg6p ithet6,k6zepes technol6giiszinten.Megbizhai6ai gy6rthat6 sorozatban, n?gvteljesitm6ny g9 hat6rok koz6ttrrigalmasan, viszonylag gyorsanm6dosithat6 teljesftm6nykinyer6s a m6rtEke. Mozis kisebbm6dolitaiokkat. 96 j6rmfvekben felhaszn6that6
I

I I

A m6sik 6rdekes 6s f6lt6tlen0lmegkutatand6csoport a nem lineAds teljesitn6nytransform6torok6, amelyek a Davies-Unruh effektus alapj6n m6k6dnek. (Ez az (gynevezett 6v csatt modell). Mivel ebb6l mfik6m6g nem All rendelkezisre,ittf6lt6flen0l d6 p6ld6ny itt MagyarorszAgon lassabb haladdsi temp6ra szAmithatunk. ltt val6szinfileg el6g nagy de stilyAeljesitm6ny arinyra szAmfthatunk, mivel ez a k6sz0l6k elektromos energi6t ad k6zvetlen0l 6s k0l6nb6z6 teljesitm6nyegys6gekben meg6pfthet6,ez6rl ez is egy nagyon hasznos ir5ny. Mfg a Jekkel rendhogy a jelenlegienergetikaiberendez6seinszer arra is f6lhaszn6lhat6, ket, (rigy mint h6er6m6vek,bels66g6sf motorok) viszonylagkis munka 6r6n kis 6talakitisokkal teljesen,,z6ld" k6rnyezetszennyez6smentes energiatermel6sitechnol6gi6kra 6talakithat6ak,addig a Davies-Unruh ez effektusonafapul6energiakicsatol6kr6l nem mondhat6el. Ezek a k6szh6kek nem illeszthet6k bele a jelenlegi energetikai rendszerinkbe, 6s ezek a k6sz0l6kekteljesen misfajta energiaell6tAsi elSAllitAsikoncepci6t ig6nyelnek. azaz mdgneses t6lUgyanez mondhat6el a topol6giait6rt6lt6seken, t6seken alapul6 k6sz0l6kekr6l,ezek sem 6llfthat6akbe a mai energiatermef6si rendszerbe. Gy6keres 6s alapvet6 vdltozdst jelentene ezeknek a rendszereknek a megjelendse, ezdrl val6szintleg nehezebb is lesz majd elterjesztdstik.A leggyorsabb halad6s irAnya k6ts6gtelen0la Casimir effektuson alapul6 kicsatolis 6s csak hosszabb t6von lehet rendszerekelterel6mi a teljesen rugalmas,elektromosenergiatermel6 jed6s6t. A Casimir effektusonalapul6 k6sz0l6kekfejleszt6siig6nye viszonylag kicsiny, becsl6sek szerint 3-4 6ves munk6val az effektus gyakorlatilag megismerhet6, 6s tovAbbi 30-40 6ves munk6val olyan prototipus alakithat6 ki, ami 20-30 KW-os termikusteljesitm6nytk6pes kiadni, 6s sorozatgy6rtAsra alkalmas. A t6bbi k6sz0l6kekn6llegalAbbegy nagys6grenddel tobb munka sz0ks6ges,bAr az eszk6zig6nyazokn6l sem ktilonleges. V6gtl sz6lni kell arr6l, hogy milyenkeretek kOzdttlehetne megval6sitani ezt a kutat6sfejleszt6st.Az eddigi tapasztalatok viligosan mutatt6k, hogy Magyarorszdrgon jelenlegi strukt0r6kban,azaz egyetemeken, a akad6miai kutat6intdzetekben nem lehet ezeket a fejlesztdseket megval6sitani. Ennek nem anyagi okai vannak, csak vezet6si, szem6lyi okai. A magyar tudom6nyoskutat6siranyit6i mindig mindent megtettek az6rt, hogy ezek a t6m6k ne ker0lhesseneknapf6nyre,ezekhen a t6m6kban ne lehessen kutatni. Mivel kizirt, hogy a r6gi vezet6st le lehet

EGELY GYORGY cser6lni, 6ppenez6rtcsakt6ltikteljesen f0ggetlen rendszerben lehetelindulnia siker rem6ny6vel. Ez6rtegyetem, vagyaz MTA kutat6b6zisa nemjohetsz6miit5sba, az ilyentipus0fejleszt6sek mint helye. egyetAz len c6lszer(szervezeti formaegy mindenkit6l fiiggetlen,kreativlionstrukt6rokb6l csoportl6trehoz6sa, sz6m6ranem jelentenek 6116 akik a fentienergiakicsatol6si eleveleheteflen t6m6t. elvek tabu ki, val6 . Azid6 syrge!.Ha abb6lindulunk hogyaz eg6szs6ghez jog a jog legalapvetSbb 6s minden csak ebb6lk6vetkezik, aklior l6tjuk, hogy ezt a jogunkatAssaald a jelenlegienergiatermel6si technol6gia,-a szennyezes miatt. A magyar6llamad6ssigjelent6sr6sze sz6rmazik abb6l,hogy vil6gpiaci 6ronszerezztik ai energiahordoz6kat, dobe de t6lt6mn adj6ktov6bba fogyaszt6knak az ipamak.Emiatt 6s 6ventehatafmas. vesztes6gek keletkeznek, 6ppen ez6fta jelenlegim6donnem tov6bbfolytatri iparifejleszt6st a jelenlegienergiastruktfra gzabad az 6s javitis6t. MagyarorszAg 6s sz6moskelet eur6paiorsz6g- szAmAra 6letaz jelent6sv6ltoz6s6val, javul6s6val min6s6g jAma,ha elterjedhetr6nek ezeka k6sziil6kek,hiszenfgy a bizonytalan dr6ga energiaimportt6l 6s teljes_m6.rt6kben lehetne meg szabadulni a k6myezet6llapotaugrAs6s javulastokozhaha,hogy sikerei exportterszerfen javulhatna. Tovabbi m6keket lehetneezekb6la k6sz0l6kekb6l el66llfltani. a kapacit6s Ez felesleggel k0szk6d6, k6zepes jelentds technol6giai szint0gyArainknak jelenthetre. men nyis6g0 megrendel6seket Term6szetesen nincsolyanv6ltoz6s,ahol vesztesekne lenn6nek. A sz6nb6nyiszat6s az olajiparegy rszeezen v6ltoz6sokvesztesek6nt ker0lne ez azonban fejl6d6snek ki, a ugyanfgyelengedheteflen r6sze, mint annakidej6nta l6teny6szt6s visszaszorulasa a bels66g6s0 volt motorokelterjed6seidej6n.A sikeresfejleszt6shez sz0ks6ges6sizeg orszagos m6reteket tekintveannyiraalacsony, hogy a kolts6gvet6s zaj-szintj6hez sem m6rhet6. magyarkutatAsfejleszt6si A stnrkt0i6ban mindig is megvolt egy ilyentfpusrifejleszt6shez sz0ks6gesmiiszer,infrastrukt0ra kimfiveltemberf6,egyed[l 6s kiz6r6lag 6rtelmesveze6s iz t6k hiAnyoztak. (Ezenazonban elvilegn6hany toilvon6ssal lehetresegiteni.) tirsadalmifelt6telenneka technol6gi6nak az . Az utols6sz0ks6ges elterieszt6s6hez a szabadalmi ha hivatalmunkajat megfelel6 izinvonalfv6 tessz0k. norm6lis A szakmaiszinvonal mor6lisszinvonal, 6s ami ma nem iellemz6a szabadalmi hivatalra,nempuszt6n6nc6l.Az6rtvan hivatalra sz0ks6g,merta szabadalmi i6l mfik6d6szabadalmi oltaloma

DdHEJBAN TERTECHNOL6GA

247

gyArtis biztons6g6hoz megin itas6hoz d A sz0ks6ges. sorozatgyArtAs meg akkor,ha nem v6di a nemt6rUlhet beruh6z6s ugyanis sz0ks6ges aki a Nincs szabadalmi oltalom kr5szEl6kekeket. olyangyArt6, szabadalegy milli6forintotberuhAzna k6sz0l6k mi oltalomhiiny6bant6bbsz6z hiszen oltalom ezt hi6ny6ban gyArtisaba, lemisolhatnak, amitb6rmikor gy6danikezden6k. gy6rt6kval6szinfileg teL6thatiuk f0rge tdvolkeleti 6vtizedek nagyobbaka6ta elterjed6s6nek h6t, hogy ezenk6sz0l6kek 6s dAlyaivannaka szabadalmi 0zleti6letben,mint a fizik6ban.Ezen pedigm6g tov6bbi6vtizedekig a h6trAltathatjAkk6myezetakad6lyok elteried6s6t igy to6s energiakicsatol6 k6sz0l6kek szennyez6smentes k6myezetroml6st okozhatnak. vAbbidrasztikus

244

EGELY GYORGY
E I L < - A G R E N A U . F E L V | Z A L A T Ts z I K R A K I s U L E S T E T R E H o z o B E R E N D E Z EA z E R E D E TM E R E s E K z E B I N T S. T s N A G Y O B B M P U L Z U S OJ E I . E N N E K E G ,M I N TA M E N . I K M N y t r M A rt S M E B E T E t N K G Y A R A z Nu D N A K . MA rt PiTETTE:NAGy tsTvAN FtNANsziRozo: JArErlllp

TERTEoHNoL6Gn DpHEJBAN

249

ur6sz6 nelvETT
I

H A T D A R A BM o B I U s z S Z A L A G o TT A R T A L M A z c u R . H K O L T T R A N S Z F O R M A T OM E L Y N A G Y F E S Z U T T S E R, G E K E NE S F R E K V E N C I A K O NA G N E S E S O L T E S E . M T KETHOZHAT ETRE L

A c E R J E s z T E F t z t s c o R B E G yA D o r r F B E K V E N sA
CIARA

Joggalvet6dik a k6rd6saz olvas6ban, f6l hogy mi6rtnem terjedtekel a g.Telf szerkezetek, mi6rtnemsiker0ltlegal6b-b egyettenelyr6sz0t6ket kifejleszteni sorozatgy6rtasba 6s vinni.Elhhez etjienao,f,i i.et dolgot megemlitunk: el6szoris nincs m6g. kidolgozott aitalanosan 6s elfogad-ott elm6lete ezeknek sze*ezeteknek, a hisienjelentanulmany az-1rps 3s tanulminyis csakkis6rletarra,hogyegyallalan azilyentemarariyitott olvas6megismerkedjen.ezzel a gonaot-a-ttal. A fizikai-ismeretek hi6nya persze m6g nem szirks6gszerfien g6toljameg ezekneka szerkezetekhiszenpl. a villanyomotorl a transzformator vagy lek 3? elteried6s6t, is es er, kapcsoralev ietent.Tgg 0gy.terjedt hogyk6zbenmril'oaesutter tos alapvet6 ismeretekker renddil<eztek m6rn6iJie" iizir.usai. nem a kor Az energiakicsatol6 k6sz0l6kek min6s6gileg rij flpuso viiagotteis remten6nek. Nem hasonlithat6 egyikszedezdt seni a'szokAsos tal6lm6nyokhozEzek a k6sz0l6kek diasztikusan megv6ltoztatjak korunk gazdas6gi,potitikai6.s t6rsadalmis-truktfrajdi ezert is, rendkivtl erds drdekek -vat6szinfteg hogy ne val6sulhassanak meg l1{dnelr ahioz, ezek a k6szul6kek. P6rdak6nt, 6sg:qf nagy-on r6viden "="i"tne,n,"g-:k6sz0t6kek emli'teni n6h6nyfeltal6t6 eset6t,akikilyen te;iesaeseuen es sikereket 6rtekel. A sort mindenk6ppen Nikota Tesl6val teioeni. keil NikolaTesla,aki- mondhatni mindenid6k legnagyouu tisenetezo m6rn6kevolt,t6bb mint sz6z megadott szabadaiomiial rendelkezett. Tesla volt a rAdi6technika, rohoti*a, v6lt66ramO a a en"it.tit, ,ittOr,i;", 6s v.al6szinflreg r6bukkant m6gnes6ram plazmatiiitii etoattiusi a egy m6djara. r6sztetek A salnosterjeienelvesxef, isak annyii-iehet tudni, hogy nagyfrekvenci6s plazmaliisul6si cs6vekkel kis6rletezett. Felt6telezhetS, amintmegvar6sitotta, kipr6b6lta sikeresen 6s Jemonstra.hogy tl a tal6lm6nyat, a c6g {pierceArrow), az akineka tal6rmdnyt-fetkinalta, 6s amelyik nugyon gt;A; tonkre-rigyt(nik meg is vetteaz eijarast, ment. Ezut6n Testamar nem talattm6si-k c6get,a1i najTinoo votna iett ezt a kockazatot viiltalni. Tesldtperszenern-lehetett eiysieruen csat az ,,elt0ntetni" 0tb6l,hiszen.akor tegismertebb feltaladjavoii igen jo sajt6kapcsolatokkat, sokkat ismertebb fontosabuszehieiyiseg?v6lt 6s

25l,

EGELY GYORGY

D|oHEJBAN TERTECHNOLOGIA

251

kor6nak, mint b6rmely fizikus. Ez6rt kizAr6lag egyeflen dolgot leheteft effene tenni: minden olyan kutatisi lehet6s6gt5l, p6nzlorrAsiit6lmegfosztott6k,ahol az ilyen ir6nyri,nagyobb m6rt6kf kutat6munka megindulhatottvolna. Tesla kortirsa, Hubbard is 6pitett egy val6szin0leg m6s elven mUk6d6, h6romszorosteljesftm6nynyeres6ggel mflk6d6 kr5sz0l6ket, munkiijAr6l azonban csak n6h6ny sajt6k6zlm6ny maradt f6nt. A feltakll6, talAlm6ny6valegy0tt nemsok6ranyom n6lk0lelt0nt. Ugyancsak ismeft Tesla kort6rsa, Henry Moray sorsa is. Moray, aki t6bb sz6z ember el6tt demonstrAltak6sz0l6k6t, iegyzSk6nyvektanfs6ga szerint, egy mozg6 alkatr6sz n6lk0li, val6szlnfilegszint6n plazmarezg6sekenalapul6 szerkezetetdolgozott ki, amely nagyfesz0lts6gen mfk6d6tt. O is megpr6bAlkozott szabadalmi v6detts6get kapni, ezt azonban visszautasitotta hivatal,mondv6n, hogy ilyen megoldAsnem a lehets6ges.Szabadalmi oltalom hi6nyAbanazonban Moray nem tudott sikeres 0zletet k6tni befektet6kkel, a helyi elektromos t6rsasAg pedig, amefy megvette tal6lmAnyit, utAna sz9tztztta az egyetlen mfik6d6 k6sz0l6ket.Moray - p6nz hi6ny6ban- t6bb6 nem tudta 0jra6pitenik6sz0f6k6t. Moray is hasonl6 m6don cselekedett,mint Tesla, azaz igyekezett sz6les k66en ismertehi tal6lmAny6t,6s az energiakinyeres0j lehet6s6g6t. Val6szfnfleg ennek k6sz6nhet6,hogy id6s kort 6rt meg, de minden bArmilyen hasznosi'tisikis6detekudarcbafulladt.[35] Tesfa 6s Moray kortArsa, Lester Hendershota 20-as 6vek v6g6n kis6rletezett ki egy szabadenergiak6sz0l6ket, ami hasonlitott a Moray k6sz0l6khez.Hendershot k6sz0l6kemegbizhatatlanul m0k6doft, 10-20 percn6l tovibb nem maradt 0zemk6pes,6s a feltatl6l6 nem rendelkezett az elektrotechnik5ban alapvet6 ismeretekkel. Teljesen pr6ba-szerencse alapjAn alkotta meg a k6sz0l6ket. Nem ny0jtott be szabadalmi k6relmet, 6s a k6sz0l6ke v6leilenszerUenm(k6d6ft, nem tudta minden esetben beinditani,fgy munkAss6ga nem sok eredm6nnyel.i6rt, K6sz0l6k6nek megmaradt a teljes dokumentAci6ja, az csak az alapelvet de mutatja 6rt6 szem sz6m6ra. Ebb6l l6tszik, nem rezonAnsparam6tereken' 0zemeltetve nem mft6dik. A legnagyobb szabAsrikutat6munka,a tanulmAnybanis emlitett Hans Coler csoportjdbantort6nt meg, ahol legal6bbhat ember ismerte a k6sz0l6ktechnol6giair6szleteit. brit hirszerz6s6ltal nyilvAnossdgra A hozott t6red6kekb6lviszont az dertil ki, hogy nem ismeft6k az energia kinyer6s6nek fizikai alapjait, ez6rt a kommentArok 6s magyarizatok is meglehet6sengyenge alapokon alnak. Ett6l f0ggetlen0l,minden val6-

$ t
I I

t
{

szinfs6g szerint miikddott a k6szill6k. Mivel 1946 ut6n semmilyen nyom neh maradt f6nt a Coler 6s koll6g6i munkdj6rol6s sors6r6l, nem vagy fizikailag semmisitett6k ztrhat6 ki, hogy vagy megf6lemli'tett6k, meg a csoport tagjait. rger osztrAkfeltal6l6, nagyj6b6l Coler-rel egyid6ben r Victo Schaube kezdte munkissAgAt. Az 6 talAlmAnya6rdekes m6don egy folyad6kmechanikaieffektusonalapul, val6szfnfilega bubor6kosCasimir effektus 6s a gyorsft6sonalapul6 Davies Unruh effektus,valamint a paritAsAnnyit lehet tudni, s6rt6ses megoldis egy , ,nleges kombin6ci6ja. hogy egy szfk0l6 6s spir6lisan csavart csatomAn 5ramoltatott kereszt0l vizbt, 6s a rendszerbevalaholelektr6dokvoltak be6pitve,amin kereszt0l nagy teljesitm6ny6Aram j6tt ki. Schaubergertal6lminy6t az 1950'es 6vekben megvetteegy amerikaic6g,ezutAnn6hAnyh6ttel Schauberger infarktust kapott 6s meghalt. Az6ta a talAlm6nynak6s a leir6soknak nyoma veszett.[36]. KanadAbaemigrAlt a 60-as tddsebb B6day Arpdd, aki Magyarorsz6gr6l 6vekben, nagy tellesitm6ny( motort6s mozg6 alkatr6szn6lk0li Aramgener6tort k6szitett, val6szinfleg a Davies Unruh effektus alapi6n. A magyar talAlm6nyihivatalba is benyriitottaa talAlm6ny6t,amely_.egym6s egy 6o milli6 doll6is,,elveszett'.MiutAnLichtensteinben ulan toUUszor ros szea6d6st al6irt 6s reptil6g6preszAllt, hogy visszamenien KanadAba, a g6pen megbetegedeft 6s t6bb6 eg6szs6ge nem 6llt helyre. A hatralev6 r6vid id6 alaft fiSnak megfrt n6hAny technol6giai 6s elvi l6p6st, azonban fontos r6szletk6rd6seketm6r nem tudott megimi. Fia most dolgozika tal6lmAny0jra6leszt6s6n. A OO-as6vek v6g6n 6s a 70-es 6vekben dolgozott az Ausztr6liAban 615Horudth /stvain,kinti koll6gAiAvalegy vizel hajtott aut6n- A k6szul6ket, sikeresen bemutatt6k 6s annak idei6n a hir bej6rta a sait6t, tobbek ezk6zott Magyarorsz6gonis ismertett6ka tal6lmAny l6tet [37]' HorvSrth egy nagy olajc6gnek, 6s tobb6 nem mutatta ut6n eladta a talAlmAny6t megbiz6s6b6lMagyarorszagrolll; meg senkinek.Az lpari Miniszt6rium utaiott a talAlm6nymegtekint6s6reGyimesi Zoltfin, aki akkor a KFK! Atomenergia Kutat6int6zetigazgat6ja volt. HorvAtt m6r nem mutatta meg neki a k6sz0l6ket, mivel ekkor a szerz6d6s m6r l6trei6tt. Nemsok6ra Horv6th lstvAnt egy aut6 ,,vAleilenfif el0t6tte, n6h6ny nappal k6s6bb tirsa pedig ,,vdletlenfil"kiesett Sydneyben egy ablakon 6s meghalt. Egyetlen kelet-eur6pai kfs6rletr6l tudunk, amely valamelyest nyilv6nossZgot kapott, ez a Cseme?kyi6le plazmarezg6seskis6rlet. Nem kiz6rt, hbgy Csemetzky a Tesla'Moray elvre bukkant 16. BAr azt 6llltotta,

252

EGELY GYoRGY

TERTECHNoLoGIA DdHEJBAN

253

hogy. sikeres kfs6rletei vannak, csemetzkynek siker0lt fizikai nem a alapok kidolgozdsa nyilvanossagra 6s hoz6sa,6s kfs6rletez6s k6zben meghalt. A shoulders-f6le kfs6rlelr6l [1]-estanutmAnyban az r6szletesebben olvashatunk a mikrogdmbvill6mol, . Ez csricskis0l6ies Davies-un efruh fektuson a casimir effektuson 6s alapul6talalmAny. Amikorrigy n6zett ki, hogya k6zel4o-szeres kinyeresi hat6sfokot emelnilehetnigy teljesitm6nytartomdnyokbanakkora csoportegyik m6rn6kt"gii, "ti" is, kis6rleteket 6sszefogta, hirtelen, urcsa k6r0lm6nyek f k6z6ttiireghalt. Mi6takiderult,.hogy fundamentAlis ftzikaiokokmiatta teljesitm6nfszint m6gsem emelhet6 korl6flanul, az6taa csoport h6boritaflinul tev6'kenykedik. szint6n ismerteti [1]-es az tanulm6ny. K6zz6_ . ..e. ny!9+flle.gener6tod t6teleut6n_Hyde nyomtalanul ettiint,nem teheftldni, hogy6t-6.n tantminy rijra6leszt6s6n magyar egy feltal6l6 dolgozik. is Az egyetlen feltal6r6, ,,csatasorban" ri'eg az usA-ban stanley aki van Mayer,akinek vizbont6 a szabadalm6t [1]-es az tinulmanyism"rt"ii.6 gar6zsban egy, dolgozik [38]. m9o qgsemliteniotiver crane, sv6jcbandolgoz6fizikusne, Erdemes vet,-a! egym6sodik vil6gh6bonls, n6metelgondolAs tervrajzaira bukkant 16.A Rapperswill-i R9V qgqa tat6tmdny megval6sft6san'dotgozik. otiv"r_9'19' aki a megordd,sttidoeoaa, irtereriagyv6rz6sben h rieghart. Tim.othy Boyerelm6leti fizikui,6s a v6kuum-fizikai tulajdonslgainak jelent6sszerepetj6tszott.(cikkei megalapozStsdla1 nek,eredm6nleinek egy.r6sztaz [1]-es.iro{ajgm_lgmerteti) Boyera 6o-as 6vek v6g6t6l kezdve6vente2-3 cikketk6z6ltrangosfiziliaifoly6iratokban go-as a 6vek kozep6js. scientific A American-ten, n6pszer(si.t6 egy cikkben ismerteftea vakuumfo1!os.fi{tgi tulajdonsagaii, k6sdbbegyeilencikk oa sem jelentmegt6le. HitzatfelgyrijtottAk 6slz6ta mindenev56nt6rt6nik .: vafamivele,ami h6triltatjamunkapt, kutat6sait. h_agytamN6bel a dijasJurius schwinger nev5t, akinekmunk6it autoljag a casimir-effektus a m6gneses 6s t6tt6sek ka[cs6nxeisieiis id6zt0k. schwingelhal6lael6tt n6gy cikketis kozolta basimir-effektusr6l, egyre k6zelitve gyakorlatban haszn6lhat6 a is megoldishoz. Utols6cikk6nek befejez6mondat6ban 1993-ban ak6rd6siteftefel, hogy l6tezik-e(a an casimir-effektussal kapcsolatban) olyan mechanizmu", "rErv r rikroszjelenlev6energi6i, k6pikus szinten makroszk6pikus testekne["01" atz J6 lennetudniez (imire tar6ntucjta mara vitisafit"r"p"t 1.!9rd6_s j6tszott-ehirtelenhalAliban?

kapcsolatos kutaEbbe a felsorolisbatartoznam6g a hidegf0zi6val nyiltan, nemfinansziroznak tAsoksorsa-is, amelyeket 6llamiptinzekb6l is lehet tudni,hogykatonaikutat6int6zetben foglalcsak sz6besz6db6l koznaka t6mAval. Ez volt tehAta kdrk6p6s helyzetk6p, azt hiszema figyelmesen, a 6s felttinhet,hogytal6nnem egy v6letlen sorok k6z6ttis olvas6embemek pechsorozat ezeketa k6szUl6eredm6nye hogyeddignem sikerUlt az, keket kihozni. olvas6tantizitlAra bizom a d6nt6st. Az KUl6nszeretn6m dr ezfton is megkdsz6nni DomjdnLAszl6,dr. Berndrdt G6za, Jakab IsVen (Aquapol),Kovdcs Gtibor (Ford Piramis), Pusaay Sdndof Zelnik J6zset6s Mdrczilmre segits6g6t,akik a kutat6s folytat5s6t lehet6v6tett6k. K6riUkazol<at olvas6inkat, anyagilag az akik segiteni tudj6kmunkAnkat, adomAnyaik AlapitvAny2151 Ugy6bena MagyarPszichotr6nikai F6t, Pf. 42. cim6nj elentkezhetnek, iIletve6rdekl6d hetnek.BankszAm lasz6muk MNB217-98443-0527 2. Tiszte Olvas6k! het6s6g lt Le nti seg szeri tAmogatAsukat, its6gtiket e16re is k<isz6ni0k. ezt a tAmogatAst Mi nem magunkmiatt k6ri0k,hanem is az6rt,hogyOn is, mi is, gyermekeink unokAink egy6lhet6k6rnye6s zetben,bel6legezhet6leveg6n, tisztavizekkdzdtt,z6ldf6k alatl,emberkdnt6lhessUnk.

2il

EGELY GYORGY

DbHEJBAN TERTECHNOL6GA

255

rOccelEr

A vfzhull6mszolitorhaladAsisebess6geaz A amplitud6line6risfUggv6nye,

u(x,t)= A.sech'T most,

hull6msz6less6g L
l. Szolitonok, (magAnyoshullAmok) A ferrom6gneses anyagok nemlineAris tulajdonsagokkal rendelkeznek, mAgha nesetts6gr.ik meghalad egy szintet.(lAsd 1. 6bra). Kis hiszter6zisvesAes6ggel bir6 ldgy ferrom6gneses anyagokban ha az 6rv6ny6ramok kikirsz0b6l6s6r6l gondoskodnak, hullAmokkelthet6k, melyek jellegUket tekintve nemline6risak, 6s igy hosszti ideig meg6aik alakjukat. Mivel az energiakicsatolAstel6sz6r hirtelen gyorsulas,majd kisebb lassulasa kfvSnatos,a szolitonokk6z0l knoid6lishull6mok jonnek szamitisba, hiszen ott allithat6 el6 hirtelenemelked6 hull6mfront, amely fokozatosanlaposodik. line6ris6s nemline6ris A asszimetrikus, knoidalis huff6mok kozti elt6r6sl a 2. 6bra mutatja. A line6ris kOzegbenterjed6 hullim-

sebess6sc0(l+ c= , ahota

fr),e"

r-

4h3

(Aholh a vizhullAmok eset6na vfzmelyseg)

A nemlineArishullimok 6rdekes tulajdonsAga,hogy ethatolnakegym6son form6jukat- hasonlit a lineiris hullAniokszuEz an6lkUlhogy megvAltoztatnink perponirltsigAra, de a jelens6g itt mAsokokra vezethet6 vissza. A mignesezettsegi hullimokn6l, szolitonoknAlterm6szetesenbonyolultabb a helyzei, mint a p6ldak6ntfelhozott szeml6letes6s egyszer6alakUvfzhull6m szolitonoknAl. A mignesezetts6gi szolitonokr6l r6szlelesebben sz6l a k6vetkez6 kOnyv: V. G- Barykhtar6s tArsai: Dynamicsof Topological Solitons. Experimentand Theory. Vol 129- 1994. SpringerTractsin Modem Phisics.

egyenfete a;

egyenlettel irhat6le. Az egyenletaz6rtline6ris -'; v' dt O' mertaz y(x,t)fugg6v6ltoz6derivaltjainak egyutthat6i alland6ak. Ezzelszemben pl. egy nemlineirisvizhull6m szolitont lefr6egyenletn6l mArnem6ll fennt, ez A ;T ahol, u = k,A * ko , 6s A az amplitud6, mig k0, kr 6lland6k. mertaz egyenletnek m6sodik a tagjanem6lland6:

0'v -

1 A2

l. FUggel6k ibra
Az,6vcsaf tipusr eneryiakinyer5k5sziil6kekn6l az alland6menes feladata hogy a nemlineeris tadomAryba vilye a munkapontot azaz a hull6mkelt5s kb. a k6rrel iel6lt teriileten menjen v6gbe.

au - - As A5" = 0 U";+

Az egyenletm6sodik,nemlineAris tagja adja ,,koncentrAl6', hat6st,ami a

magasfrekvenciAshull6mkomponenseketgener6lja.O

Szolitonok keletkez6si tafiomAnya nem linearis taftomarry Inearis tailomany

d'u
AC

' ::''
tag adja a diszper-

ziv, sz6r6,laposit6 hatAst.Ha a ket tag 6ppen egyensrjlybanvan, a vizhull6m v6ltozatlan alakban terjed tov6bb. A gyakorlatban,a mAgnesezetts6gi hullAmokelci6llftAsAn6l, a legneheaz zebb, hogy 6ppen ezt az egyens0lyt erjUk el, a megfelel6 munkaponton-.Ez a a ,,know-how" legk5nyesebb, leg6z6kenyebb folyamatok k0ze tartozik.

1 .A B H A SI GI . L A G YF E R F o M A G N E S EA N Y A GM A G N E S E Z E T T S EG O R B E J EA N E M L I N E A R | T AT A B T O M A N Y S A s z E L E s s E c E E R 6 S E NF U G Ge z e N v e s i r r t { 6 s E c r 6 L , v A N o L y A N A N Y A G M E L YT E L J E S TARTOMANYBAN MLINEARIS. NE

2*
/'\'>v / \ / \ lineiris hullAm kezdete a hssabban terjed6 nagyfrekvenciAs hullAmokkezdenek lemaradni

EGELY GYORGY

Dt6HEJBAN TERTEoHNoL6Gn

E7

,z\.* / \ / \ -A#----------L

A A

nemline6rishull6m kezdete

a hullim csricsa kezd el{ire mo2ogni

teret adja (lll-Vl)az elektromos m6gneses 6s n6gy egyenlet A k0vetkez6 integrAlalakban, felt6telezve, monop6lust t6rben,m6gneses meg, anyagn6lkUli MKS m6rt6krendszerben jel0l6sek 9=elektromost0lt6s t6lt6s 9 = m6gneses ' p = t6lt6ssiiriis6g Gauss tOrv6ny, az elektromos t6r 6s elektromos tOlt6sk6zti kapcsolatotirja le, az elektromos tolt6smegmaradAstis lefrja.

,-* aftihulhm ^ n / \ e l l a p o s o d i k , #sz6r6dik

a hulEmpont egyre meredekebb6 v6lik

IID"dr=lljpqdv (v)
l t6lnyugv6 elektromos t6sek 6ltal keltettelektromos t6r 6rt6ke egy At zArtfelUleten

1il.

"

z.AeRa Fo A . )( B A L L 0 A L A B F A S o BA . L T N E A R T S L A M os z o F o D A s A . r s z p E F z r o J A K o z A T o s A N o r ) HUL K D SZETH UZZA, ELLAPOSITJA A FOHULTAMOT s , B . )( J o B B L D A LA B R A S o F ) E tL T N E A R t o z E G B ET E R J E oH U L L A N E Ms z o R o D r K z E T D EA o t N KS N 6 M c y o F S A B B AT E B J E DN A G y o BA M p L t r o D o Jo s s z E T E V O Kl A r rA H U L L A MI A K J A T o R z U L , N O B U M A E G Y R M E F E o E K E B v A L t K F R o N TA M E R E o E K E BV A L o B o N T J A B B A G Y F F E K V E N C I A S E BE A . BE F U N TE v T. H K o M p o N E N S E K"E T R M E L "s, E L L E N s U t y o z z A t s z p E R z tM t A T T tE s z T E s E c 0 K EA K E T A T A S AD o T E G Y E N S U LE S E T E H o s s z ot o E t cM E R E 0 EF A L o U L L A T U D u r N rA K o z E c B E N E z F E L T E T E A E YA N K H M J KICSATOLASNAK.

l nyugv6elektromost6lt6sek 6sszess6geegy zadt6rfogatban

terillet FelhasznAlAsi

elektrosztiatika, hAl6zatok, elektromos egyen6ramd ft6stechnika, elektrok6mia szSm

ll.Az elektrodinamika kiterjesztett dimenzi6segyenletei 3 Peremfelt6telek Ha igen kism6retf (atomi m6retii) rendszerek viselked6s6t vizsg6ljuk,akkor a peremfelt6teleket fontos megadni,hat6suk nem hanyagolha16 el, az energianyer6s fontos lehet6seget adj6k. ,,

pArja; szimmetrikus a lll. 6sszef0gg5s

= IJqu" IIJo,o,,rv
(F) (v)

lev6 migneses bekeretezett Az osszelugg6s Fbb oldal6na V t6rfogatban felfrAsm6dban. a lAtjuk, nemszerepel szokAsos ez tolt6seket Alkalmaz6sa: eliir6sok. alkalmaz6 m6gnes6ramokat magnetosztatika,

E,,1i, = I eG, . H([,l,) r "orp - ot + O(k, t; l.) ].)F3k t.

r,=l

Faraday{6le indukci6st6rvSny mAgnesesl0lt6sekkel kieg6szitettalakp:

q"G, = t#rr t) *

* "or[m ot+o(k, ].)ld3k

il.

=1ff$0"-1fft,ou v $r"as ii) 6 (r) (L)

6s monop6lus a m6gnesk6t A jobboldali tag negaifvel6ple utal a mAgneses ez tag A 6ram paritAss6tt6s6rel bekeretezett lrja le a a m6gnes5ramot, a tag a szerepelni szokisoslefr6sban. nem szokott Aramkelt6se. t6r elektromos 6s elekiromos terUlet: AlkalmazAsi

A fenti k6t egyenlet az elektromos6s m6gnesest6rer6ss6gid6belies t6rbeli v6ltozAs6t le. R6szleteket [1] tanulmAnyk6z6l. irja az Csak akkor hanyagolhat6ak a peremfelt6telek, a molekulAris el ha m6rethez kepest igen nagym6retii t6rgyak viselked6setirjuk le, akkor az E,' e" Bu. "zaja"ki6tlagol6dik.

258,
jobboldali els6tag: jobboldalim6sodik tag:

EGELY GYORGY
hagyoh6l6zatok, kisfrekvenciis transzformStorok, gener6torok energetikai m6nyos biol6giai z6ld energetika, alapozott m6g-nesAramia alkalmaz6sok

TERTECHNOLOG DIOHEJBAN IA

259

A kiterjesztettelektrodinamikaiegyenletek Sltal6ban haszn6lt rOvidebb, ditferenci6lis alakja a kdvetkezS: p^ ' divB = pop, lV. divD lll.
o

t6r m6gneses kelt6se torv6ny: Ampere-Maxruell

dA fu"as=[+ ar*lJIq vl
L ,

rotE=-uE-l- v. a

rot6= 1

c'0t

ot *J- vt. Y

teretirt6r elektromos altalkeltettm6gneses A jobboldalels6 tagja a vAltoz6 ja le.'(Maxwell okokmiattvezetlebe ezt a tagot,a felir5sidej6nnem szimmetiia a bizonytt6k tag l6tezes6re). volt kis6rleti radartechnika optika,hirad6stechnika, tertilet Felhaszn6l6si teretirja le. magneses k6rulkeletkez6 A jobboldalmasodiktagjaaz aramelem elektromSgnesek,villanymotorok, terUlet: Felhaszn6lAsi taha akkorszimmetrikusak, a bekeretezett hogy a fenti egyenletek L5that6, gokatis fijyel6mbe vessziik,de az V. egyenletjnbboldal6nlev6 negativel6jel ez a az iriatt megl6m bhet felcser6lnitelpsen elektromoss6gotm6gness6ggel, s6d6s6reparit6s,a tUkr0z6si szimmetria az el6jelutala (tbbbv6ltozatban felirhat6ak) is Anyagegyenletek

alakot a lokSlislefr6sra c6lszerii Az integr6lalakot globilis, a differenci6lis a felhaszn6lni. A fenti egyenletekalapjAn a mAgnes6raml6t6nek eset6n, a szilArd testek tulajdons6gai is iltalAnosfthat6ak, a k6vetkez6 titblAzatban. jelleg min6s6g mechanikai termikus elektromos mAgneses megfordfthat6 tulailonsAg rugalmas alakv6ltoz6s meleged6s,h6l6s elektromos polariz6ci6 m6gneses polariz6ci6 minclsegileg energiaAraml6si l6nyeges szerkezeti tulajd. vAltozAs

hanghull6mok h6vezet6s elektromos vezelEs mAgneses vezet6s

D=eE+iB B=p[H-iE] Ir=68 Ir=vH

eltol6s Vll. elelctromos indukci6 Vlll. mAgneses 6ramvezet6s lX. elektr. fajlagos X. fajlagosmignesAramvezet6s

t0r6s,rugalmatlan deformici6 olvad6s szigetel6kben At0t6s dielektromos f6mekben "f5mhajlit6s'

A mAgnesestulajdonsAgokutols6 k6t eleme csak a lV-V egyenletek alapjAn 6s ad 6rtelmezhet6, min6s6gileg[j jelens6geket meg. Folyad6koknAl gAzokn6l is rij mAgnesesetfektusok jelennek meg. P6ldak6ppena lenti tAbl6zat alapjAn fttink: n6hanyatmegeml (folyadekoknAl) m6gneses (g6zokn6l) m6gneses m6gneses polariz6ci6

kfv{il 6s 6lland6n p permeabilit6son a (,firalit6si e A szok6sos dielektromos veze6s eset5n, a O elektromos kOzegek 6lland6tis be kell vezetnikUlQnleges vezet6k6pess6geta mell6be kell vezetni v mAgnesAram t6k5pess6g m.ert (l-x) m6g mindignem adjateljeselektrodinamikat, hiSnyA'10 egyenlet t6rdimenzia 6s Ampereer6leirAsa, hiAnyzik t6bbmint hArom zik a longitudin6lis nemtartalmazA tagpinaklefrAsa. fentiegyenletek elektrodinamika 6s, a hipert6d sem sem,6s v{ltoz6terfogatf rendszerekn6l 6rv6nyesek. zAka spint5r leir6sAt hiszenha figygis viszonta gravit6ci6 szerepelaz egyenletekben, Kozvetve lefr6tagok k6lcsonhat6a lembevessz0kaz l, ll egyenletet, v6kuumfluktu6ci6t k$lcs0nhatasa modellalapj6n gravit6ci6s akkoi-aSzaharov s|t az anyagokkal, hozjutunk.

magnetolizis magneses ionizAci6

magneses polariz6ci6

hirtelen t6rfogat vAltozAs migneses kisUl6s

A m6gneses 6ram iltal okozott min6s6gi vAltozirsokat,("katasztr6fa etfektusokat") parajelens6gk6ntr6g6ta sz6mon tadjak.

260

EGELY GYORGY

IRODALOMJEGYZEK
Ftol^/ Nature, 295,pp 011_312, Vol 19g2.

%1

IRODALOMJEGYZEK
l. a Bevezet6s t6rtechnol6giriba.r6sz:Energetika [1] EgelyGyOrgy: (Megrendelhet6 Kiad6nil,1138 a Korn6tits (Perfector, 1993.) Budapest, Kft 964,vagyaz Aquapol irod6j6ban' N6pf0rd6 15fi, T:173-1 u. Budapest, u.45.) Damjanich Budapest, 1071 Potentials or [2] L. S. Spruch:Betarded, CasimirLong-range Nov.1986, 37. PhysicsToday, PP Force of et l3l C. l. Sukenik al.: Measurement Casimir-Polder Phys.Rev. Lett.Vol. 70, No 5, 1993,pp 560. of energy fromthevacuumby cohesion electrical l4l B. L Fonrard:Extracting Phys.Rev.B, Vol 30, No 4, pp 1700,1984. foliatedcondensers charged Cylindrical Conducting CasimirSell Stresson a Perfectly t5l L. L. DeRaad: . Vol StressAnnafsof Physics, 136,pp 229-241 ,'1981 Conducting [6] K. A. Miltonet al.: CasimirSell Stresson a Perfectly 1978. Vol Sphedcal ShellAnnalsofPhysics, 115,pp388-403, pressure energyand radiation zero-point W. Lukosz:Electromagnetic f/l 20, 'l971. Vol cavityPhysica, 56, pp 109'1 for a rectangular Phys.Rev.Vol174,pp 1764,1968. [8] T. H. Boyer, ol Annals Phys.Vol174, of Properties Vacuum tgl J. AmbFm,S. Wolfram: pp 1-32, 1983. effectll Nuovo ol computation the Casimir A n0] E. Elizade: very simple B, Cimento, 1O4 No 6, pp 68$700, 1989. Vol force in D natureof Casimir or 1l 11 F- Carusoet al.: Attractive repulsive 1991. Phys. Rev.D. Vol 43, No4, pp 1300-1306, spacetime dimensional loZeta func{ionRegulaHeatKemelapproach A. nzl E. Elizade, Romero: Int. for withCurvedBoundaries ol rization the CasimirEnergy Domains 1990. A. Joumal ModernPhys. Vol 5, No 9, pp'1653-1669, of nearPerfect ConducWarres Electromagnetic tl3l R- Balian,B- Duplantier: 1978. ol effect. Annals Phys.Vol 112,pp 165-2O8, tors.ll. Casimir Ametican,1989. Scientific effectof Ultrasound K. SuslickThe Chemical t14l Febr.pp 62-68. picosecond of Observation Synchronous n5l B. P. Barber,S. J- Putterman: 1991. Vol Nature, 352,pp 318-320, Sonoluminescene Joum.Phys.A. Math.Gen. for CasimirEtfect MovingBodies t16l G. Calucci: Vol 25, 1992,pp 387S3882. Force Joum.Phys.1. Casimir Motional S. nn M.T- Jaekel, Reynaud: Vol2, 1992,pp 149165. France, Proc.Nat.Acad.Sci.USA.Vol A Light: glimpse. Casimir 118lJ.Schwinger: 90, pp 95&959, 1993.

Ilel P Graneau: Electromagnetic propursion the Direction current Jet in of

t,n^?I._9."9f rut: Szimmerririk6s reftexi6k,Gondotat, uOa;est, 6il. e I I 1965.Dec. M- Peshkin: 1221 Magnetic Monopores, l:J. Lipkin, phys. Erectric currentsand B-. 14, ,^^, N. F. Hamsev: Letters Vot179,rubt ,e'pp109_1 f S86. |ir3"Slrings lzuj TimeReversal, pole Charge Conjugaiion, Magnetic ._ ._ goljrg"tion, and egtry enyi.'nerr'Vori6g, pp225_226,1958. 1241F-A-carrigan,w. p. frow6r: superhear4y rvribn.li"iloil;r;; scientiric American,Vol2il, 1, ppSt-Sig, No tSAt. ____ pathi'in tongituoinirand rransversal F. Ehrenhaft: t25l Hericar Photophoresis. Uniporar The Magieticcharge.Acta physica Austriatica. Vol2, pp 187,19lA. [26] F- v. Mihailov: obseryati.on- Apparent Magnetic chargescarried by 9i partictes water'Droplets phys. Fenomagnetic in J. A. Math.Gen.vor 24, pp53-57,1991. 1ee2. [31] Fs:lySyorgy: Gombviil?g(ese.od.) Hdn6r,Budapesr, var u. FryDerger: Magnetic Monopoles IEEETransactions Magnetics, on Vol Mag-21, No2,1985, ppe+101 ____ l29l i: $lrylnger: A Magn6tic Modet MatterScience, 969Aug, Vot 165, of 1 No3895,ppt57-761. A physicsEssays, 4, No 1, [3Ol A. Lakhtakia: casefor magnetic sources Vol pp 1991, 105-108. P. lSrl !' F- Nieves, B- Par:.ThigEr?srrgln?sneric constanrof an rsotropic Medium Amer.Joumalof physics, 6e, f.,fo f S9+,pp-nZ-il}. g, VU EI21l L*;r- wrgner:viorations symmetry physicsscientific of in American, Symmetries reflections [201F. Pr!V^'gngr. and IndianaUniv.press.,Blooming_

94-95Lecture 'tg92 Febr. deriveridbeforene rn.i. ot Er&ric London, Nikora Tesra:Lectures, .!ng!neers, F"t"nt", erti"r"". Vol l. Nikola TeslaMuseum. aeograd, t9SO. pL"rnas: TheTesraExperiment. VisibleMagneric.Moriopoi. t33l f: w, Qo_pe: ._ -- ff,}lsiot Chem.& physics.Vol tS, tbet, pp Og5-gg8. post In6ttigencrr,rsjea"eiiiz ffi The Seatfle The Seaot Energy,tsisa [!_s! !t9ray: [36] OlofAtexandersson;_qrying]Mateer, Gateway Books,1990 : .okr6uer]tamas cv-bv, egv riteivizieiszAzkirom6rer [94 4ut6Motor, 1981 BBCdokumentumfitm, [38] New Horizon, 19-9+

Tesra: [82] Nikota Experimgqg AiidaG clft"ts;i fiigt-ioiln-tiar yviln and HighFrequency, pp

262

GYORGY EGELY
. t t t t E R c t A L tA N T t c F A v t r A c t o s H A J T A SA K B . 2 K G ' o s s T M o o E L L K B . 0 . 2N F E L H A J T O E R 6G E R J E S Z T . EPiTI:ToTH ZSOLT , r I u I I T s z i R O z o : F O R DN E P t I G E T J A T E K A T A P

ii

il it

IA D TERTECHNOLOG PHEJBAN

2|',9

T, A v I T A L I T A S M ES Z E R K E Z EA S Z E R V E Z E T B E N B6 A M AM K E p z 6 o 6M A G N E S A R | N T E N Z I A S A TE R I . z E L G s O s o R o z A T B A N y A R T o r rr E R T E c H N o l o c t A l ESZKoZ. F E J L E s z r 6 : G E LG Y o n c Y E Y K F | N A N s z i B o zA o u A P o L F T . o:

l e . G E c y p o L U s U E N E R A T o Ru e e x l J t A s F E L 6 t o t r D A L R o L .1 6 l I u A e r i e s E s E R G E R J E S Z T 6 T E K E R e L c s E t L A T S Z A N AH A T U A K B .s o o AA n n u E l v E z e ' K, J A s T S E R E z o L c A t o R E z o n o r o x . K E P o B Bo L D A ' A LANLATHATo MEGHAJToMoToB

A H y D E - F E L E G E N E H A T o N A G Y F E S z o L T S E c 0R E R Az szE Az ELTAKABo LAMETLAKKAL. ALso KEPENA O H Y D EG E N E R A T O R L D A L N E Z E T B E N BODAATTILA KESziTETTE: FtNANsziFozo: JATKALAP

AT G R A z E G Y P o L U S UE N E R A T OF O R G O R E S Z E . E L . s R J E s R E N D s z E E t E K T R o M oe l t e n A l l A s l n e u A uA e I r E n A H v E R T E K E T . F E L U L E e HALAoHATJ K c T E K E T 0 K R o s R E E L L s t s z o l N lA J o E R I N T K E Z E S ERDEKEBEN

2&

EGELY GYORGY

A KITORES JOVoBE
NEHAT{Y6.1coxoolAT / l03 / m6r5sek 103 Elektro-gravitAci6s / t6r Az elektrom6gneses forr6sai 106 | frodalompgyz6k 122 / a V6ls6gban tudom6nY?123 generAtor 132 / Az egyp6lus0 I 14'l lrodalomjegyz6k

265

TARTALOMJEGYZEK
K|T6RESAJ6V6BE/5
l7 Feh6rfoltoka lizikfiban / A technikahatAsa 8 I A fizikafelosztasa 13 nyelve/ 16 Az elm6let6s gyakorlat feh6rfoltjai/ 17 mechanika A klasszikus A VAKUUT - A KOIITIilENSIIYI FE}IER FOLT I27 energi6val 38 / a 6rtelmez6se nullponti A feketetestsugirz6s / Az anyagstabilitasa 4O / energia6s az anyagstabilitSsa42 Nullponti / 47 egyenlet kvantummechanik6ban a A Schroedinger II Az anyagstabilitisa6s a random-elektrodinamika / Schroedinger egyenlet 50 A sztochasztikus / 53 kis SugArzAsok ,dobozokban" Oregkvantum-elektrodinamika A Casimirefiektus/ 56 6sgyorsulAs/57 VAkuum (A / modell) 59 GravitAci6 antigraviiAci6 Szaharov gravi6ci6? 161 Mi6rtgyenge_a Mi6rtnem 6my6kolhat6 gravlitcio?| 62 a 162 ad Mi6rtcsak vonz6er6t a gravitAci6? el66llitani? 63 / GyorsftAssal ini6rtlehetgravit6ci6t / a Lehet-emanipul6lni gravitAci6t?63 / A vAkuum az inerciakapcsolata 66 6s vAkuum 72 / TranszlAci6s vAkuum-rotAci6s A vrikuumrotAci6ja spin t6r / 73

a rAcilEsEs moiloP6lus, zz
A monop6lus tolt6s6nek meghat6rozAsa 182 / A mAgneses t6lt6s,a mAgneses Aramtulajdons6gai84 el66llft6sa 87 / Monop6lusok kis6rleti A Mihajlovkfs6rletek 95 / Szimmetria megmaradAs98 6s / A hipert5r 100 / frodalomjegyz6k1O2 I

TERTECH}IOL6GIA DI6HE.,BA]I / I /tiI / 6s Energia Politika 1zl4 / 6s Energia eg6szseg 145 1146 RENDSZENEK ENERGETIKAI MA AZ ISMERT, HASZNALT / energetika146 A,,k5m6nyes" / energetika 147 Term6szetes / kOzOtt14S) a Elvi k0l6nbs6gek fekete6s z6ldenergetika / 153 VAKUMENERGETIKA / s0riis6ge 153 A v6kumenergia / eszkoze 154 megbontisAnak a A Casimir-efiektus,szimmetria ika elektrodinam / 158 vagysztochasztikus Random, / lehet6s6gei159 felhasznAlAs A gyakorlati / ZArtciklusCasimir-er6vel161 / bizonyit6kai 1Bt kfs6rleti kinyer6s6nek Av6kumenergia /1 hanghullAmokkal 65 Szimmetria-viltozlatAs / lehet6s6g 168 Szonok6mia mintenergianyerEsi 16r az m6siklehet6s6ge, elektromos | 17O A modul6lAs | m6dszerek 173 energiakicsatol6si A technikibanhasznAlhat6 EUARASOK1177 ENERGIAKTCSATOTASI AI-APUL6 A GYORSITASON generAtor 179 / Az egyp6lus0 / lehet6segek.180 Egy6bgyorsitAsi / Hyde A nagyfeszOlts6gii konverter 181 / n6lk0likicsatohs 184 Mozg6alkatreszek / m6dszerek 188 n6lkUli Egy6bmozg6alkatr6sz / 189 mintenergiaforras A vAkum, / 191 MEGMARADAS INVARIANCIA, SZIMMETRIA, / s6rUl6se192 loltAlis, Az impulzusmegmaradAs makroszk6pikus alaPja Az energiamegmarad6s / 195 / szimmetriak 196 tukr0z6si diszkr6t A nemfolyamatos, / szimmetri6B196 tUkr6z6s A t6rbeli (P) szimmetri6ja | 197 tUkr0z6s Az id6beli

266

EGELY GYORGY

JEGYZET

T6lt6stUkr6z6siszimmetri6k s6nil6se (T) / 198 A diszkrettUkr6zesiszimmetria(C) / 198 A t6rer6ss6g axiiilis 6s poldrris vektorai tukr0z6si tulajdonsiigaik | 2O1r A m6gneses t6lt6s 6s a paritAss6rt6skapcsolata/ 203 A mAgnesest6lt6s felhasznil6sa energianyer6sre/ 206 L6tezik-e mAgneses t6lt6s? / 208 Monop6lusokmesters6gesel6Allftasa 211 / A m6gnesest0lt6s tulajdonsAgai 1214 M6gnesAramkeletkez6se kir6lis, paritAss6rt6k0zegben | 216 A t6meg, az energia 6s az id6 egys5ge a t6rtechnol6gia definici6ja 219 / SZIMMETR IASERTESEN ALAPULO ENERGETIKAI M EGOLDASOKI 221 Elektromos 5s m6gneses t6lt6s k6lcs6nhat6sa / 223 Gyakorlatimegold6sokf6bb k5rd6sei,eddigi pr6b6lkoz6sok 226 | A Coler-f6lemegold6s/ 230 Tovibbi lehet6segek a t6rtechnol6gi6bol| 234 TERTECHNOLOGIAI MEGOLDASOKUZEMI TULAJDONS AGAII 2g7 A nem line6ris rezonancia / 240 ATOVABBLEPES LEHET6SEGE|I 24 UTOSZO HELYETT / 249 FUGGELEK /254 IffODALOMJEGYZEK I260