A társadalom felépítése.

A különböző
társadalmi rétegek nevelési környezetének

sajátosságai. Mobilitás .
Előadás
 Társadalmi osztályok – 2014’
(MTA TK – GFK Hungária, gazdasági, társadalmi és kulturális tőle
alapján)
A társadalmi rétegződés alapvető kérdései

 Milyen tömbök alkotják az egyes

társadalmi csoportokat?
 Ezeket hogyan határozzuk meg?
 Milyen a tömbök egymáshoz való
viszonya?
 Hogyan változik mindez a rendszer?
 Az elit fogalma
 Nincsen egységes definíció. Lényeg: különféle társadalmakban
különféle elitek jönnek létre. (pl. diktatúrában a
nómenklatúra, Horthy-korszakban az egyházi elit is fontos)
 Nem egységes csoport – gazdasági elit, kulturális elit, politikai
elit, tudományos elit, katonai elit stb.
 Felső 1-2%-ot jelenti általában.
 Definíciók közös pontjai: anyagi és szellemi függetlenség,
hasonló habitus és szocializáció, tőkefelhalmozás legalább két
tőkefajtából, gyermekeiket igyekeznek helyzetbe hozni,
magatartásuk kihat a társadalom viselkedésére (eltérő
módokon hathat, ellenérzéseket is szülhet) – de ideális
esetben ez mintaadás.
 A középosztályról…

Kolosi (2016) – Ha valaki a jövedelmi közép tagja, nem feltétlenül tartozik a

középosztályhoz – pl. van tartaléka? A jövedelmi elit egy részének sincs.
Minden társadalom más és
más…
Latin-amerikai társadalom
 Mi alapján sorolhatunk egyes embereket a
különböző társadalmi rétegekbe?
 Th. Geiger – a rétegképző szempontok
minden társadalomban eltérnek. Időben
változnak.
 Eltérő modellek születtek meg –
egyszerűbbektől haladunk (pl. Marx
osztályelmélete) az igen bonyolult,
sokdimenziós szerkezetek irányába.
 Legtöbbször használt mutatók:
 Anyagi tőke, gazdasági helyzet (több összetevője van: kereset, tőke.
 Foglalkozás (a presztízse nem mindig kapcsolódik az anyagi tőkéhez
– státuszinkonzisztencia!)
 Iskolai végzettség
 Lakóhely
 Életminőség, életmód
 Vallás
 Bőrszín
 Stb.
 Konzekvenciái a gyermekekre
nézve
 Eltérő anyagi háttér
 Eltérő kulturális mutatók, eltérő kommunikációs
környezet
 Eltérő életmód (nyaralások, kulturális aktivitás)

 Eltérő tervezett életpályák (felső közép – egyenes út a

felsőoktatásba?)
 Eltérő párválasztási mintázatok

 Eltérő oktatási intézmények

 Eltérő kapcsolatháló

 Stb.

MINDEZ NEM AZONOS ESÉLYEKET ÉS ÉLETMINŐSÉGET

EREDMÉNYEZ!
 Hasznos fogalom még…
 Társadalmi státusz (minden réteghez más
társadalmi státusz kapcsolódik)
 Státuszszimbólumok – amivel
reprezentáljuk a külvilág felé a
státuszunkat (erőn felül is fizetünk érte)
 Ezek a gyermekkorba is beszűrődnek (Kit
hoznak Audival az óvodába?)
Pár modell a magyar társadalommal kapcsolatban
– kettős vagy torlódott társadalom (Erdei Ferenc)
 Ferge Zsuzsa munkajelleg-csoportjai

 Vezető és értelmiségi
 Középszintű szellemi
 Irodai
 Szakmunkás
 Betanított munkás
 Segédmunkás
 Mezőgazdasági fizikai
 Kolosi Tamás státuscsoportjai
(2000)
 1.) felső középosztály 5,6%
 2.) magas státus, közepes jövedelem 7,1%
 3.) munkáselit, formálódó középosztály 11,7%
 4.) kulturális középosztály 5,1%
 5.) alsó középosztály 12,1%
 6.) jó lakású alsó csoport 9,7%
 7.) jó jövedelmű alsó csoport 9,6%
 8.) lecsúszók és visszakapaszkodók 10,3%
 9.) depriváltak 28,8%
Kolosi 2016
 A mobiltás-kutatás fő kérdései

 Mennyire nyitott egy társadalom?

 Hogyan változnak az előrejutási
lehetőségek?
 A mobilitás történeti változásai
 A mobilitás kérdésköre beágyazott…

 A gazdasági struktúrába
 A politikai környezetbe
 A demográfiai folyamatokba
 A kulturális/vallási viszonyokba

És egy fontos fogalom: mobilitási csatorna

(oktatás, katonaság, egyház – mikor
milyen csatornák működnek)
 A mobilitás típusai

 Intergenerációs-intragenerációs
(intergenerációs mobilitás – gyermekek
helyzete speciális, szülők nevelési
stratégiai döntőek)
 Strukturális

 Egyéni vagy csoportos

(pl. tanárok lefelé irányuló mobilitása a

szocializmus elején)
 A mobilitás rövid története

 Ókor: az ókori társadalmak általában zárt

társadalmak
 Középkor: kiformálódnak bizonyos
mobilitási csatornák
 Ipari társadalmak: növekvő mobilitás (self-
made man)
 majd általánosságban bezáródás jellemző.
 A magyarországi mobilitás története

 1945 előtt: zárt társadalom csekély

mobilitással.
 1945 után erőteljesen megnövekedett
mobilitás. Strukturális, majd cirkuláris.
Politikai-ideológiai „rásegítéssel”.
 80’ – a társadalom bezáródási folyamata
elkezdődik. Ez a rendszerváltás után
felerősödik.
Bővebb:
https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_doc
ument/ef1664en.pdf
Köszönöm a figyelmet!