Őskor A gyermeket a felnőtt kicsinyített másának tartották. Ókor • Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína • Antik görög társadalom: • Spárta • Athén • Platón, Arisztotelész • Róma Középkor
• Keresztény nevelés : A nevelés fontos eszköze a Biblia olvasása • Lovagi nevelés: Fontos a bátorság, hősiesség, testi-harci edzettség, kitartás. Reneszánsz és Humanizmus
• A nevelés nem csak
ismeretek átadása, hanem erkölcsgyarapítás is. • Rotterdami Erasmus: Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a tananyagot és az iskolarendszer ehhez kell Reformáció és Ellenreformáció • Luther Márton: A gyerekeknek alapos műveltséggel lehet eljutniuk a kereszténység megértéséig • Loyola Ignác : A neveléssel el kell érni, hogy magatartásban, világfelfogásban erkölcsös emberré váljon a gyermek. Ennek eszköze a példaadás. Az átmenet korszaka • Comenius • Minden gyermek nevelhető és nevelni is kell. • Apáczai Csere János • Széleskörű oktatásra van szüksége a népnek Felvilágosodás • Rousseau: A gyermek ösztönei, érdeklődése, hajlamai a fontosak a nevelésben • Pestalozzi: A szegény gyermekeket is oktatni kell az alapismeretekre, gondolkodásra. • I. Ratio Educationis (1777) • II. Ratio Educationis ( 1806) • Tessedik Sámuel: Fontosnak tartja a természet, környező világ megismerését. 19.század Herbart • A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása. A nevelésnek 3 szakasza van: Magyar neveléstörténet 1849-1919 • A népoktatás törvénye 1868 • 1891. Kisdedóvást szabályozó törvény • 1883. Középiskolai törvénytervezet • Magyar gyermektanulmányi mozgalom • 1919.március 21. Tanácsköztársaság kikiáltása 10-20. Század Reformpedagógiák • Mária Montessori: • A gyermek szabadságának biztosítása. • Waldorf pedagógia: • Rudolf Steiner nevéhez fűződik. A szabadság filozófiája. • Jean-Plan: • Peter Petersen nevéhez fűződik. • Nevelőintézetet hoz létre. • Alapelve, hogy fejlettségi szintek szerint határozza meg az osztálycsoportokat. Nem életkor szerint kategorizál. Magyarország 1919- 1945 között