Az Európai Unió működése és felépítése

Az Európai Közösség/Európai Unió

területi kiterjedése

Meisel Sándor
Az Európai Közösségek alapító országai
Miért ezek? Mások miért nem?
 Az EK és az EU bővülései

• Első bővülési hullám: „atlanti bővítés” 1973

– Egyesült Királyság, Írország, Dánia
• Második bővülési hullám: „déli bővítés”
– Görögország 1981
– Spanyolország, Portugália 1986
• Harmadik bővülési hullám: „EFTA-bővítés” 1995
– Ausztria, Finnország, Svédország
• Negyedik bővülési hullám: „keleti bővítés”
– Ciprus, Málta, Magyarország, Lengyelország, Csehország,
Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország 2004
– Románia, Bulgária 2007
– Horvátország 2013
 Tagjelölt országok, amelyekkel már megkezdődtek a
csatlakozási tárgyalások

• Törökország (a tárgyalások 2005-ben

kezdődtek, lényegében nincs haladás)
• Izland (2010-ben kezdődtek, a
tárgyalásokat megszüntették)
• Montenegró
• Szerbia
 Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok

• Tagjelöltek
– Macedónia (FYROM)
– Albánia
• Potenciális tagjelöltek
– Bosznia-Hercegovina
– Koszovó
A csatlakozás feltételei, a csatlakozási kritériumok

Explicit, megfogalmazott kritérium

– „A Közösséghez minden európai állam
csatlakozhat.” (Római Szerződés, 237. cikk))
– földrajzi kritérium, de az európai kultúrkörhöz
való tartozásként is értelmezhető
 A csatlakozás feltételei, a csatlakozási kritériumok

Implicit, beleértett kritérium

– nincs a Római Szerződésben, de az értékrendjéből és az
integráció jellegéből következik: demokratikus berendezkedés
politikai értelemben és piacgazdaság gazdasági értelemben
• Az Amszterdami Szerződés ezt explicit kritériummá tette
– „Az Unióhoz minden európai állam csatlakozhat, amely
elfogadja a 6(1) cikkben lefektetett elveket” (Amszterdami
Szerződés 49. cikk)
• Nota bene: a 6(1) cikk kimondja, hogy „az Unió a
szabadság, a demokrácia,elvén, az emberi és az
alapvető szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben
tartásán alapul, azon elveken, amelyeket a tagállamok
magukénak vallanak”
A csatlakozás feltételei, a csatlakozási kritériumok

„Gyakorlati” kritérium
– az acquis communautaire átvételének szándéka és
képessége (nincs a Szerződésekben, de minden
bővítés kiinduló feltétele)
• Nota bene: az acquis communautaire magában
foglalja
– az elsődleges joganyagot (a „Szerződések”)
– a másodlagos joganyagot (rendeletek, irányelvek,
határozatok,ajánlások és vélemények)
– az Unió nemzetközi szerződéseit
– az Európai Bíróság esetjogát
A csatlakozás feltételei, a csatlakozási kritériumok

• Az Európai Unió 1993. évi koppenhágai

csúcsértekezletén megfogalmazott
csatlakozási kritériumok
 A koppenhágai csatlakozási kritériumok (1993)

• Politikai kritériumok
– megszilárdult és működő demokratikus intézményrendszer
– törvényesség és jogállamiság
– az emberi és kisebbségi jogok garantálása
• Gazdasági kritériumok
– működő piacgazdaság
– az EU által támasztott verseny elviselése és a piaci erőkkel való
szembenézés képessége
• Jogi és intézményi kritériumok
– az acquis communautaire átvételének és alkalmazásának
képessége
– az EU politikai és gazdasági céljainak elfogadása, beleértve a
gazdasági és monetáris unió céljait
• Az Európai Unió fogadóképessége
– intézményi és döntéshozatali kapacitás
– pénzügyi kapacitás
 A csatlakozás logikai menete

• A csatlakozni szándékozó ország és a Közösség kapcsolatainak

előélete
• A csatlakozási kérelem benyújtása az EU soros elnökségéhez
• Az Európai Bizottság véleménye a csatlakozni kívánó országról
• Az Európai Tanács döntése a Bizottság véleménye alapján a
tárgyalásokról
• A csatlakozási tárgyalások megkezdése és folytatása (kormányközi
konferencia a joganyag átvételéről, 2 fázis: átvilágítás és érdemi
tárgyalások)
• A csatlakozási szerződés tárgyalásainak lezárása, a csatlakozási
szerződés véglegesítése
• A csatlakozási szerződés aláírása
• A csatlakozási szerződés ratifikálása (megerősítése) az Európai
Parlament és a „régi” tagállamok törvényhozása által
• A csatlakozási szerződés hatályba lépése = az csatlakozó ország
belépése
 A kilépés: Brexit
Miért, hogyan?

Történelmi háttér
• EK-csatlakozás (1993)
• Népszavazás a bennmaradásról (1995)
– részvétel: 65%
– a bennmaradásra 67,2%
– a kilépésre 32,8%
 A brit EU-politika

• Igen
– belső piac (munkaerő?)
– liberális külkapcsolatok
– a döntéshozatali hatékonyság javítása
– a brit visszatérítés megtartása
• Nem
– euróövezet: opt out (távolmaradás)
– Schengen: távolmaradás
– Szociális Karta (Social Charter): speciális státusz
– belpolitikai és jogi együttműködés: távolmaradás
számos területen
 A 2016-os népszavazás háttere

• EP parlamenti választások 2014

– a UKIP sikere
• Parlamenti választások az Egyesült
királyságban 2015
– Cameron népszavazási ígérete
• De: előtte „megreformálni az EU-t”
• Az Európai Tanács értekezlete 2016
február
– minimális változások
A népszavazás eredménye
A népszavazás eredménye (London)
 A kilépés melletti érvek

• Szuverenitás
• Demokrácia (kevesebb centralizáció és
bürokrácia)
• Bevándorlás (főleg a kelet-európai uniós
tagállamokból)
• Költségvetései hozzájárulás
 Mi jön?

• Theresa May: „Brexit is Brexit but we must keep

the UK together”
• Amit a britek szeretnének
– szoros gazdasági kapcsolatok
– a belső piac előnyeinek minél teljesebb kihasználása
• Amit az EU szeretne
– szoros gazdasági kapcsolatok
– a belső piaci szabályok konzisztenciájának
fenntartása
 A napirend

• A kilépési népszavazás (2016. június)

• A kilépési folyamat elindítása (2017. március
29.)
• Tárgyalások
• Előzetes megállapodás a technikai részletekről
(2018. november 25.)
• Átmeneti időszak 2020 végéig
(meghosszabbítható)
• A jövőben kapcsolatok tárgyalásáról szóló
nyilatkozat (meddig?)
 A jövő alternatívái

• Norvég modell
– Európai Gazdasági Tér
– belső piac tagság nélkül
• Svájci modell
– kétoldalú megállapodások
– gyakorlatilag belső piac tagság nélkül
• Kanadai modell
– szabadkereskedelem belső piac nélkül
– szoros együttműködési területek
• Török modell
– vámunió
• WTO-modell
– „normál” kereskedelem, szabadkereskedelem nélkül
• Sajátos brit modell
– ?