Szabó Csaba

ULBS Történelem és Örökségvédelem Tanszék

 Rövid kutatástörténet

Franz V. Cumont (1868-1947) Marteen J. Vermaseren (1918-1985)

Elég-e egy azonos istennév, hogy
egy azon vallásról beszéljünk?

Létezik-e vallási szinkretizmus?

Kr.e. II. évezred – Kr.u. I. század vége

1
Védikus (indiai) és mitanni források
 Mithra az Avesztában
• Khorda Aveszta eé s himnuszai: Mihr Nijaé jis,
Mihr Jast
• Kr.e. VI. szaé zadban maé r indirekt hataé sok a
goö roö g kozmogoé niaé kra eé s toö rteé netiraé sra
(Empedocles, Herakleitos, Herodotos)
• Derveni papirusz eé s a maé gusok (Kr.e. IV.
szaé zad)
• Kr.u. III. szaé zadboé l foö nnmaradt zoroasztriaé nus
szoö veg (K1)
• Sztrabón, Geógraphika XV, 3.13:
„ A perzsák tehát nem emelnek szobrokat és
oltárokat, hanem egy magasan fekvő helyen
mutatnak be áldozatot, mert az eget tartják
Zeusznak. Tisztelik még a Napot melyet
Mitrésznek neveznek, továbbá a holdat,
Aphroditét, a tüzet, a földet, a szeleket és a
vizet” (Foö ldy J. fordíétaé sa)
Ekbatanai felirat A2Hb
III. Artaxerxes persepolisi felirata
II. Shapur Taq-e- Bustan-i reliefe
A közvetlen kapocs: a hellenisztikus
királyságok
Kommagenei „vallásreform”
Nemrud-Dag
 A római Mithras vallásról
Statius, Thebais I.717-720

„….szólítsuk bár rőtszinű titánnak,

Mint az Achaemenidák, vagy akár termő
Osirisnek,
hogyha kivánod, avagy Mithrasnak, a két deli
szarvat
Perzsa hegyek mélyén ki magához igázza erővel”
 Mithras
Daciában
 Következtetések
• A veé dikus eé s avesztai Mithra szoö vegek koö zoö tt lehetett
koö lcsoö nhataé s
• A perzsa eé s goö roö g/hellenisztikus Mithra kultusz koö zoö tt
politikai-kulturaé lis koö lcsoö nhataé s
• A roé mai Mithras valoé szíénuű leg egy kis csoport vagy egy
egyeé n ué j vallaé si mozgalma hellenisztikus- kis aé zsiai
koö lcsoö nhataé s eredmeé nye
• Baé r leé tezhetett egy koherens narratíéva, az koö zoö sseé gekkeé nt
vaé ltozott
• Vallaé si szinkretizmus helyett: kulturaé lis eé s vallaé si intra-
konnektivitaé s