Bánrévi Mónika

Egri borvidék
Kezdetek
 A Szent István által alapított püspökség magával hozta a
szerzetesek beköltöztetését is. Mint tudjuk, a keresztény
életben a bornak jelentős szerepe van, feltehetően tehát a
beköltözők magukkal hoztak eredeti hazájukban honos,
nemes szőlőfajtákat is.
 A tatárjárás után beköltöztetett vallonok, akik főként az
Egertől délre fekvő Tálya községben telepedtek le, magas
fokú szőlőművelési kultúrával rendelkeztek.
 Az egri püspökség - mint az egész északkeleti régió
székhelye - irányító hatásának tulajdonítható a tömeges
szőlőművelés megjelenése. Királyi rendelet alapján a
bortermésből tizedet, dézsmát kellett beszolgáltatni az
egyházi és világi intézmények, földbirtokosok részére.
 A XVII. században - a török megszállás alatt - az uralkodó
fehérbort termelő szőlőfajták mellett egyre nagyobb
számban jelentek meg a vörösbort adó fajták.
Fejlődés
 A szőlőművelés jelenleg is alkalmazott módszerei a XVII-
XVIII. században alakultak ki ezen a vidéken. A munkák
nagy része március elejétől november végéig ta
 Az 1869-es hamburgi világkiállításon Joó János vörösbora
bronzérmet nyert.
 A Bikavér nevű, sötétvörös egri borféleség neve először
1851-ben fordult elő. A járvány előtt és után azonban más-
más szőlőfajtából készítették és készítik a Bikavért.
 A filoxéra utáni rekonstrukciók során megmaradt a török
időszaktól nagy mennyiségben termesztett Kadarka, és
elterjedt a Nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a
Medoc noir, a Merlot és az Oportó. A 18-19.században az
Eger lakossága főként a szőlőtermelésből élt. A termelt bor
többsége kivitelre készült.
Pincék
 Eger és környéke alatt hosszú pincerendszer húzódik,
számtalan irányban és elágazással. A pincék pontos
száma nem meghatározható, de a híresztelések szerint
a város és a környék alatt húzódó pincerendszer hossza
eléri a 140 kilométert.
 Nem elhanyagolható a Szépasszonyvölgy puha kőzetbe
vájt és a domb mélyébe benyúló pincéinek
megemlítése sem; hiszen a legenda szerint már a
középkorban idejártak a szerzetesek szomjuk
csillapítására. Innen származik az elnevezés is,
miszerint a derék barátok felöntvén a garatra minden
egri menyecskét „szépnek” láttak.
Egri bikavér leírása
 Az Egri Bikavér védett eredetű, több különböző
vörösbort adó szőlőfajta meghatározott arányú
házasítása. Héjon való erjesztés, fahordós érlelés
eredményeként sötét bíborvörös, testes, megfelelő
gerinccel rendelkező tanninos, jellegzetes illatú és
zamatú borfajta. Előállításához legalább három, a
hegyközség által engedélyezett szőlőfajta borának
házasítása szükséges.
 Ezek közül a kiemelt fajták: Kékfrankos, Kékoportó,
Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon,
Merlot, Pinot noir, Kadarka. Az Egri Bikavér annál
zamatosabb lesz, minél több kékszőlőfajtából tevődik
össze.
A bikavér legendája
"Több órai rohamozás után egyik nap megingott az ellenállás, s a
lelkesedés és a hősiesség már nem tudta pótolni az elesetteket a várfal
egyes pontjain. Mind nagyobb tömegben jelentek meg a falon a
boncsokat (lófarkas török zászlókat) vivő akandzsik, s mind sűrűbben
hangzó Allah kiáltások már-már győzelmi üvöltéssé erősödtek. Ekkor a
fáradó magyar katonák erősítésére Dobó István várkapitány
megnyittatta a borospincéket. Az asszonyok nagy ónkupákban hordták
a vörösbort a harcolóknak. A törökök pedig kétszeresen érezték a bor
hatását. Ugyanis a bort hordó asszonyok látva férjeik szorongatott
helyzetét, maguk is fegyvert ragadtak, s kinek fegyver nem jutott forró
vízzel vagy szurokkal pusztította a falra felmászó ellenséget. Abból meg
különösen páni félelem gerjedt a misztikumra amúgy is hajlamos
piadok és gubedák között, hogy a vérszínű folyadék vörösre festette a
védők szakállát, sőt olykor még a páncéljukat is. Ivás után pedig újult
erővel, félelmet nem ismerve vetették magukat az ostromlókra. Hiába
volt az agák bíztatása, a támadók meginogtak, s azt beszélték,
földöntúli erőt ittak a védők az asszonyok hordta italból. Szájról-szájra
járt a basák keltette rémület a törökök között: A magyarok bikavért
isznak Ettől olyan erősekké és vadakká válnak, mint a bikák. Abba is
hagyták az ostromot, megtagadván basáik parancsát."
Szőlőfajták
 Az egri borvidék  Kék szőlők:
legelterjedtebb- és  Kékfrankos
ismertebb szőlőfajtái:  Kékoportó
 Zweigelt
 Fehér szőlők:  Merlot
 Leányka  Cabernet sauvignon
 Olaszrizling  Cabernet franc
 Királyleányka  Kékmedoc
 Muskotály  Kadarka
 Hárslevelű  Blauburger
 Zenit  Pinot noir
 Chardonnay
Borok
 Az egri borvidék kiemelkedő borai:

 Egri bikavér
 Egri Leányka Egri Kékfrankos
 Debrői Hárslevelű
 Egerszóláti Olaszrizling
 Egri Muskotály
 Egri Chardonnay
 Egri Cabernet franc
 Egri Cabernet sauvignon
Autóbuszok a völgyben 1965-ben
Köszönöm a figyelmet!