Veszélyes anyagok és

készítmények kezelése és
használata
Munkavédelmi technikusi tanfolyam
 Veszélyes
anyagok és
készítmények
kezelése és
használata

Óraszám: 6+1 óra

Követelmény: ZH

Előadó:
Nagy Margit
margonagy@freemail.hu
Házi feladat
2000. Évi XXV.
Törvény

 A törvény célja
 Veszélyes anyagokkal
végzett tevékenység
feltételei
 Kémiai biztonság
ellenőrzését végző
hatóságok és feladataik

 20 § (3) értelmezése
Vegyi anyagokat vizsgáló
laboratórium létesítésével
kapcsolatban
Letöltés
Letöltés
 Veszélyes anyagok és
készítmények kezelése és
használata
Témakörök: (1-6 óra)
 Általános kémiai ismeretek
 Rövidítések
 Fontosabb jogszabályok, REACH rendelet
 Biztonsági adatlap, veszélyjelek és szimbólumok
 A felhasznált és keletkező anyagok veszélyessége
 Vegyi folyamatok (szállítás, tárolás, raktározás, felhasználás /szerves
vegyipar alapeljárásai: alapfolyamatok + alapműveletek/)
 EVE kiválasztás
 Beszállással végzett munkák
 Mérések
 Tevékenységek korlátozása
 Hulladékgazdálkodás, veszélyes hulladékok tárolása a munkahelyen
 Munkahelyi környezetvédelem
 Általános
ismeretek
 Általános ismeretek
• Atomok felépítése (rendszám, tömegszám), stabilitás,
izotópok, elemek periódusos rendszere
• Elemek (~108 db), vegyületek (~10 millió), - felosztása
(szerves, szervetlen)
• Anyagok jellemzői (fizikai /szín, szag/, fizikai-kémiai
/gyulladási hőm, robbanási konc./, kémiai /méreg
erősség, maró hatás/, környezeti)
• Kémiai kötések (ionos /NaCl/, kovalens /H2/, fémes )
• Halmazállapotok (szilárd, folyadék, gáz /plazma/)
• Állapothatározók (p /N/m2/ T (K), V (m3),
anyagmennyiség n /mol/).
• Anyagi rendszerek (homogén, heterogén, kolloid)
 Atomok felépítése

Atommag
Elektronfelhő
(p+, n0)
(e-)

Rendszám: az atommagban
lévő protonok száma
Tömegszám: protonok és
 Főcsoportok

Periódusok

Mellékcsoportok
 A periódusos rendszer
főcsoportjai

• I.A: Alkáli fémek (/H/, Li, Na, K, Rb, Cs, Fr)

• II.A: Alkáli földfémek (Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Ra)
• III. A: Átmeneti és félfémek (B, Al, Ga, In, Tl)
• IV. A: Szén csoport elemei (C, Si, Ge, Sn, Pb)
• V.A: Nitrogén csoport elemei (N, P, As, Sb, Bi)
• VI.A: Oxigén csoport elemei (O, S, Se, Te, Po)
• VII.A: Halogének (F, Cl, Br, I, At)
• VIII.A: Nemesgázok (He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rd)
 Elemek, vegyületek
Elemek: 108 db. Kémiai úton tovább nem bothatóak!
Kémiai elem: az azonos rendszámú (protonszámú) atomok halmaza.

Vegyület: 2 vagy több elem kémiai reakciójával létrejövő

anyag ( 10 millió). Az alkotó elemek eredeti
tulajdonságait nem tartják meg! Megbontásuk csak
kémiai úton lehetséges, meghatározott összetételű egy
meghatározott vegyület.

• Szerves vegyületek (C, H, O, N, /Cl, S, fémek, Br, Si/)

pl.: ecetsav (C2H4O2), aceton (C3H6O), etanol (CH3CH2OH)

• Szervetlen vegyületek
pl.: CO, CO2, H2O, CuSO4, SiO2, Fe2O3
 Vegyületek felosztása
Vegyüle
tek
Szervetlen
Szerves /C, H, Pl: CO, H2O,
O, N/ HCl, NaOH, CaSO4
(Cl, S, fémek, Br,
Si)
Pl: CH3OH, C6H6 sav
lúg
só

Telített, telítetlen
Nyílt, zárt szénláncú
 Szerves vegyületek

•A szerves vegyületek viszonylag

kisszámú elemből, bonyolult módon
épülnek fel, és fizikai
tulajdonságaikban (hőérzékenység,
oldhatóság) eltérnek a szervetlen
vegyületektől.
• Érzékenyek hőre, hevítéskor
elbomlanak, elszenesednek. Csak kevés
oldódik vízben, többségüket csak
szerves oldószerekben oldhatjuk fel.
Rövidítések
 Rövidítések
• MK érték: Maximális koncentráció
• ÁK érték: Megengedett átlagos koncentráció
• CK érték: Megengedett csúcskoncentráció
• CAS szám: (Chemical Abstracts Service Registry
Number) vegyi anyag azonosító szám
• UN szám: veszélyes áru azonosító szám
• ppm: cm3/m3
• LD50: közepes halálos dózis (orális, mg/testtömeg
kg)
• LC50: közepes halálos koncentráció (belélegezve,
mg/liter/4 óra)
• ARH: Alsó robbanási határ
• FRH: Felső robbanási határ
• R mondat / szám: A veszélyes anyagok
veszélyeire / kockázataira utaló mondat / szám
• S mondat / szám: A veszélyes anyagok
biztonságos használatára utaló mondat / szám
 Rövidítések, fogalmak
• NOAEL: (no observed adverse effect level) nem észlelhető
kedvezőtlen hatás szintje
• NOEL: (no observed effect level) nem észlelt hatásszint
• EINECS szám: kereskedelmi forgalomban lévő régi anyagok Európai
Jegyzéke szerinti anyagazonosító szám
• ELINCS szám: Notifikált Vegyi Anyagok Európai Listája szerinti szám
• ADR: Veszélyes áruk közúti szállítása
• REACH: Az EU új vegyi anyag szabályozása (1907/2006/EK )
• MEBIR: Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási
rendszere (MSZ 28001:2008)
• Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes
készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására,
szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem
veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum
 Rövidítések, fogalmak
• pH: az oxóniumion anyagmennyiség koncentrációjának
tízes alapú negatív logaritmusa pH= -lg  H3O+
• pOH: a hidroxidion anyagmennyiség koncentrációjának
tízes alapú negatív logaritmusa pOH= -lg  OH-
• Vízben és a vizes oldatokban a pH +pOH =14
• Sav: pH<7
• Lúg: pH>7
• Sav-bázis reakciók: a sav protonjából (vizes oldatban
keletkező H3O+ionokból) és hidroxidionokból semleges
kémhatású víz keletkezik. HA+BOH=AB+HOH (pl:
NaOH+HCl=NaCl+ H2O)
 Jogszabályok
Biztonsági adatlap
 Kémiai biztonság

A kemizációból, a vegyi anyagok

életciklusából származó, a környezetet
és az ember egészségét károsító
kockázatok kezelését - csökkentését
vagy elkerülhetővé tételét - célul kitűző,
illetőleg megvalósító intézmények,
tevékenységek olyan összessége, amely
egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés
fenntarthatóságának szükségességét
 2000. évi XXV. törvény
a kémiai biztonságról
• I. fejezet: Fogalommeghatározások és a
törvény hatálya
• II. fejezet: az anyagok és készítmények
emberre és környezetre való
veszélyességének meghatározása, a
veszély azonosítása
• III. fejezet: az anyagok és készítmények
veszélyesség szerinti osztályozása,
bejelentése, az új anyagok
törzskönyvezése
• IV. fejezet: a veszélyes anyagok, illetve
készítmények csomagolása, feliratozása
(címkézése), tárolása, szállítása,
reklámozása
 2000. évi XXV. törvény
a kémiai biztonságról
• V. fejezet: Kockázatbecslés,
kockázatcsökkentés
• VI. fejezet: a kockázat kezelése:
egészségvédelem, munkavédelem, lakosság-
és fogyasztóvédelem, környezetvédelem,
termékfelelősség; Biztonsági adatlap
• VII. fejezet: A kockázatok ismertetése,
közlése, információcsere
• VIII. fejezet: A veszélyes anyagokkal, illetve
veszélyes készítményekkel végzett
tevékenység feltételei, a kémiai biztonság
hatósági ellenőrzése
• IX. fejezet: záró rendelkezések
 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM
együttes rendelet a munkahelyek
kémiai biztonságáról
• veszélyes anyag: valamennyi a Kbtv. alapján
veszélyesként osztályozott anyag;
• veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes
anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az
osztályozás során veszélyes besorolást kap;
• expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes
anyagok hatásának való kitettség, amely a
munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen
védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri;
mennyiségi meghatározására a munkahely légterében
lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós
terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag
dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál
 1. számú melléklet a 25/2000. (IX.
30.) EüM-SzCsM együttes
rendelethez
• Megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak
a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag
koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt
ki káros hatást, jelölése: ÁK
• Megengedett csúcskoncentráció: (rövid ideig megengedhető
legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak
egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint
megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb
koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó
követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK
• Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb
koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett
munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-
62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító
kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) ≤
1:105/év (10 mikrorizikó/év)
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet
a foglalkozási eredetű rákkeltő
anyagok elleni védekezésről és az
általuk okozott egészségkárosodások
megelőzéséről
Rákkeltő anyag:
• aa) az 1. számú mellékletben felsorolt anyag,
• ab) az a készítmény, amely egy vagy több - az 1. mellékletben
felsorolt - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő(k) koncentrációja
alapján (a koncentrációt a veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló miniszteri
rendelet alapján kell meghatározni) a készítmény az 1. vagy a 2.
karcinogén kategóriába tartozik,
• ac) a 2. számú mellékletben meghatározott eljárás során
felszabaduló vagy alkalmazott, az 1. számú mellékletben szereplő
anyag vagy ilyen anyagot az ab) pontban meghatározott
koncentrációban tartalmazó készítmény,
• ad) bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetőleg
keményfaporokat tartalmazó faporok
 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet
a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok
elleni védekezésről és az általuk okozott
egészségkárosodások megelőzéséről
MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI
• Kockázatbecslés és –meghatározás
• Kockázatkezelés, kockázatcsökkentés, rákkeltő anyag helyettesítése
• Populációs és egyéni kockázatcsökkentés
• Megelőzés és expozíciócsökkentés
• Előre nem látott veszélyhelyzet, illetve expozíció (riasztási, mentési
terv)
• Előre látható veszélyhelyzet, illetve expozíció
• Belépés a veszélyeztetett területre
• Személyi higiéné, egyéni védelem
• A munkavállalók tájékoztatása és oktatása
• A munkavállalókkal folytatott tanácskozás, a munkavállalók
részvétele a konzultációkon
 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet
a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok
elleni védekezésről és az általuk okozott
egészségkárosodások megelőzéséről

Vegyes rendelkezések

• A rákkeltő anyag expozíciójában dolgozó munkavállalók

nyilvántartása
• Egészségügyi ellenőrzés
• Feljegyzések készítése, dokumentumok megőrzése
• A munkavédelmi felügyelőség tájékoztatása
• Azbesztre és vinil-kloridra vonatkozó különleges
előírások
• Hatósági ellenőrzés
 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet
a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni
védekezésről és az általuk okozott
egészségkárosodások megelőzéséről
A munkáltató
• gondoskodik a munkavállaló és a munkavédelmi képviselők -
rákkeltő anyagok használatával kapcsolatos - oktatásáról és
képzéséről, ennek keretében írásban - szükség esetén szóban -
tájékoztatást ad a munkavállalók számára, az általuk értett nyelven
• a rákkeltő(k) hatásairól, kockázatairól, valamint a dohányzás, az
alkoholfogyasztás és az életmód okozta kockázatnövelő hatásokról
és többletkockázatokról,
• b) az expozíció elkerülésére és csökkentésére alkalmazandó
óvintézkedésekről a munkahelyen, illetve létesítményen belül,
• c) az expozíció és a kockázat csökkentésére szolgáló előírásokról,
• d) az egyéni védőeszközök használatáról és viseléséről,
• e) a munkavállalók magatartásáról, feladatairól baleset, havária,
katasztrófa esetén,
• f) havária, katasztrófa esetén a mentőszemélyzet által teendő
intézkedésekről.
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet
a foglalkozási eredetű rákkeltő
anyagok elleni védekezésről és az
általuk okozott egészségkárosodások
megelőzéséről
1. melléklet: Az 1. és 2. kategóriába sorolt R 45, illetőleg R 49
számú mondattal jellemzett rákkeltők listája
2. melléklet: A rákos-daganatos megbetegedés kockázatát
megnövelő eljárások, tevékenységek nem teljes körű
tájékoztató jegyzéke
3. melléklet: Az OMMF területileg illetékes munkavédelmi
felügyelősége részére nyújtott tájékoztatás a rákkeltő
anyagokkal tevékenységet végző munkáltatókról és
munkavállalókról
4. melléklet: -
5. melléklet: A vinil-klorid monomer expozíció hatásának kitett
munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó előírások
 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet
a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni
védekezésről és az általuk okozott
egészségkárosodások megelőzéséről
Példák:
bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetőleg keményfaporokat
tartalmazó faporok
• Benzol
• Azbeszt
• Ásványolaj párlatok (ld. Rendelet)
• Szénhidrogének, C4; Ásványolajgáz
• Alkánok, C1-4, C3-ban gazdag; Ásványolajgáz
• Alkánok, C1-2; ásványolajgáz
• króm(III)-kromát; kromo-kromát
• Szénhidrogének, C8-11, nehézbenzin krakkolás, toluol párlat; alacsony
forráspontú nehézbenzin - pontosabban nem meghatározott
[Prehidrogénezett, krakkolt nehézbenzin desztillációjával előállított,
bonyolult összetételű szénhidrogén-elegy. Túlnyomóan C8 és C11
közötti szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, forráspontja
körülbelül a 130 °C és 205 °C (266 °F és 401 °F) közötti hőmérséklet-
tartományban van.]
 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a
veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes
eljárások, illetve tevékenységek
részletes szabályairól
• Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények
osztályba sorolása
• Koncentrációs határértékek
• R, S mondatok
• Általános követelmények az osztályozásra,
címkézésre
• Veszélyjelek, veszélyszimbólumok
 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet
a veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes
eljárások, illetve tevékenységek
részletes szabályairól
• 1. számú melléklet: A veszélyes anyagok osztályba sorolása
• 2. számú melléklet: A veszélyes készítmények osztályba sorolása
• 3. számú melléklet: Általános követelmények a veszélyes
anyagok és készítmények osztályozására és feliratozására
(címkézésére)
• 4. számú melléklet: Készítmények anyagai/komponensei
veszélyesnek minősülő koncentrációi
• 5. számú melléklet: Veszélyes anyagok és készítmények
bejelentése
• 6. számú melléklet: Törzskönyvezés (bejelentőlap, műszaki
dosszié)
• 7. számú melléklet: Törzskönyvezési okirat
• 8. számú melléklet: Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke
• 9. számú melléklet: Vegyi anyag kémiai azonosítása a kémiai
elnevezés feltüntetésének mellőzése esetén
 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet
a veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes
eljárások, illetve tevékenységek
részletes szabályairól
• 10. számú melléklet: A címke (feliratozás) tartalmi és
formai követelményei
• 11. számú melléklet: visszavonva
• 12. számú melléklet: Mérgezési eset bejelentőlap
• 13. számú melléklet: Adatlapok
- veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett
tevékenység ÁNTSZ-hez történő bejelentéséhez
- veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett
tevékenységekben bekövetkezett változás ÁNTSZ-hez történő
bejelentéséhez
• 14. számú melléklet : A veszélyes anyagokkal és veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű
szolgáltatásokért fizetendő igazgatás-szolgáltatási díjak és
azok mértéke
 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a
veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes
eljárások, illetve tevékenységek
részletes szabályairól
Pl: R szám és mondat
 R 40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított
 R 44 Zárt térben hő hatására robbanhat
 R 45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet)
 R 46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén
hatású lehet)
 R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást
okozhat
 R 49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású
lehet)
 R 63 A születendő gyermeket károsíthatja
 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a
veszélyes anyagokkal és a veszélyes
készítményekkel kapcsolatos egyes
eljárások, illetve tevékenységek
részletes szabályairól
Pl: S szám és mondat
 S 29 Csatornába engedni nem szabad
 S 30 Soha nem szabad vízzel keverni
 S 33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell
 S 35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon
ártalmatlanítani kell
 S 36 Megfelelő védőruházatot kell viselni
 S 37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni
 S 38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő
légzőkészüléket kell használni
 S 39 Szem-/arcvédőt kell viselni
Veszélyjelek és szimbólumok
(10 db)

Fokozottan
tűzveszélyes
Tűzveszélyes
 REACH: Az EU új vegyi
anyag szabályozása
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006.
december 18-i 1907/2006/EK RENDELETE

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről,

engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az
Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról,
az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint
a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK
bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi
irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a
93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv
hatályon kívül helyezéséről
 REACH: Az EU új vegyi
anyag szabályozása

A REACH a jogszabály angol nyelvű

változatának kulcsszavaiból alkotott
betűszó.

Registration regisztrálás
Evaluation értékelés
Authorisation and Restriction
engedélyezés és korlátozás
of CHemicals anyagok
 REACH eljárásai
• A REACH egyik legfontosabb eleme a regisztráció.
• A regisztrációt követi a regisztrációs
dokumentáció értékelése az un. dosszié
értékelés.
• Engedélyezés
• Korlátozások
• Bejelentés az osztályozási és címkézési leltár
elkészítéséhez

A négy alapvető elem, a regisztráció-értékelés, az

engedélyezés, a korlátozás és az osztályozás-
bejelentés között nincs közvetlen kapcsolat, ezek
folyamatukban, első közelítésben függetlenek
egymástól.
 REACH rendelet címei
• I. cím: Általános kérdések
• II. cím: Anyagok regisztrálása
• III. cím: Adatok megosztása és a szükségtelen
vizsgálatok elkerülése
• IV. cím: Tájékoztatás a szállítói láncban
• V. cím: A továbbfelhasználók
• VI. cím: Értékelés
• VII. cím: Engedélyezés
• VIII. cím: Egyes veszélyes anyagok és készítmények
gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával
kapcsolatos korlátozások
• IX. cím: Díjak
• X. cím: Az ügynökség
• XI. cím: Osztályozási és címkézési jegyzék
• XII. cím: Információk
• XIII. cím: Illetékes hatóságok
• XIV. cím: Végrehajtás
• XV. cím: Átmeneti és záró rendelkezések
 REACH mellékletei 1.
• I. melléklet: Az anyagok értékelésével és a kémiai biztonsági
jelentések elkészítésével kapcsolatos általános rendelkezések
• II. melléklet: Útmutató a Biztonsági adatlapok készítéséhez
• III. melléklet: Az 1-10 tonna mennyiségben regisztrált
anyagokra vonatkozó kritériumok
• IV. melléklet: A regisztrálási kötelezettség alóli mentességek a
2. cikk (7) bekezdésének A, pontja értelmében
• V. melléklet: A regisztrálási kötelezettség alóli mentességek a
2. cikk (7) bekezdésének B, pontja értelmében
• VI. melléklet: A 10. cikkben említett tájékoztatási
követelmények
• VII. melléklet: A legalább 1 tonna mennyiségben gyártott vagy
behozott anyagokra vonatkozó egységesen előírt információk
• VIII. melléklet: A legalább 10 tonna mennyiségben gyártott
vagy behozott anyagokra vonatkozó egységesen előírt
információk
• IX. melléklet: A legalább 100 tonna vagy azt meghaladó
mennyiségben gyártott vagy behozott anyagokra vonatkozó
egységesen előírt információk
• X. melléklet: Az 1000 tonna vagy azt meghaladó mennyiségben
gyártott vagy behozott anyagokra vonatkozó egységesen előírt
információk
 REACH mellékletei 2.
• XI. melléklet: A VII.-X. mellékletben meghatározott
egységes vizsgálati rendszertől eltérő alkalmazás
általános szabályai
• XII. melléklet: Általános rendelkezések a
továbbfelhasználók számára az anyagok
értékeléséről és a kémiai biztonsági jelentések
elkészítéséről
• XIII. melléklet: A bioakummulatív, perzisztens és
mérgező anyagok, valamint a nagyon
bioakummulatív és a nagyon perzisztens anyagok
azonosítási kritériumai
• XIV. melléklet: Az engedélyköteles anyagok jegyzéke
• XV. melléklet: Dokumentációk
• XVI. melléklet: Társadalmi gazdasági elemzés
• XVII. melléklet: Egyes veszélyes anyagok,
készítmények és árucikkek gyártásával, forgalomba
hozatalával és felhasználásával kapcsolatos
korlátozások
 A REACH fontosabb
időpontjai
• 2007. június 1.: hatályba lépés
• 2007. június 1. -2008. június 1.: felkészülési idő
• 2008. június 1.- 2008. december 1.: elő-
regisztráció minden bevezetett anyagra, új (be nem
vezetett) anyagok regisztrációja
• 2009. január 1.: az Ügynökség közzéteszi a
honlapján mindazon anyagok listáját, amelyek
szerepeltek az előzetes regisztrációban
• 2010: GHS (Globally Harmonized System for Hazard
Classification) nemzetközi veszélyesség
meghatározási-, osztályozási-, címkézési szabályozás
bevezetése
• 2011: az árucikkekben lévő különösen veszélyes
anyagok bejelentésének kezdete
 A REACH halasztott
regisztrációs időpontjai

• 2010. november 30.

– 1,2 kategóriájú CMR > = 1 t/év
– Vízi környezetben nagyon mérgező, hosszú
távon káros hatású lehet (R50/53) > = 100
t/év
– > = 1000 t/év
• 2013. május 31.
> = 100 t/év
• 2018. május 31.
> = 1 t/év
http://www.okbi.hu/reach/index.html
 RIP 3. Ipart segítő
útmutatók 1.
• 3.1 Útmutató a regisztrációhoz. (regisztrációról
szóló összefoglaló, az intermedierekről,
polimerekről és a kutatás-fejlesztés anyagairól
szóló speciális dokumentumok)
• 3.2 Kémiai biztonsági jelentés
• 3.3 Információ kötelezettség
• 3.4 Adatmegosztásról szóló útmutató
• 3.5 Továbbfelhasználók
• 3.6 Osztályozás és címkézés a Globális
Harmonizálási Rendszer-ben (A GHS szerinti
osztályozást kell majd a REACH-ben is
alkalmazni)
 RIP 3. Ipart segítő
útmutatók 2.
• 3.7 Engedélyezés
• 3.8 Árucikkek
• 3.9 Szociális-gazdasági elemzés (Az
engedélyezési dokumentáció része)
• 3.10 Anyagok azonosítása (a rendelet
hatályba lépésével együtt jelent meg)

A fogalmazványok és előkészítő dokumentumok

a Vegyi Anyag Hivatal honlapján
megtalálhatóak: http://ecb.jrc.it/reach/rip
 A Vegyipari cégek fontosabb
tennivalói a felkészülési időben
a REACH végrehajtásához
• Rendelet értelmezése adott környezetben,
akcióterv készítése
• Anyagleltár, anyagok származása és kikerülése
• Anyagokra vonatkozó meglévő adatok, adat
szerzési lehetőségek felkutatása
• Felkészülés az elő-regisztrációra
• Anyaginformációs cserefórumok kialakítása,
működtetése
• Körülmények megteremtése (információs
rendszer, szakismerettel rendelkező emberek,
megfelelő létszám, anyagi forrás biztosítása)
• Osztályozás, címkézés, Biztonsági adatlapok
átdolgozása
• A REACH integrálása a már működő (MEBIR)
rendszerbe
Néhány adatforrás Internet
elérhetősége:
• -European chemical Substance Information
System: http://ecb.jrc.it/ESIS/
(793/93/EGK és OECD SID adatok is
megtalálhatók)
• -OECD / EchemPortal : http
://webnet3.oecd.org/eChemPortal/Home.aspx
(keresőgép, több adatbázissal, közte SIDS-
IUCLID, SIDS-UNEP)
• -EPA HPV Challenge Program : http://
www.epa.gov/hpv
(HPV Chemical Data, HPVIS - High Production
Volume Information System)
 Biztonsági adatlap
A biztonsági adatlapokra
vonatkozó követelmények
• A Biztonsági adatlapra vonatkozó
követelményeket AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
A TANÁCS 2006. december 18-i 1907/2006/EK
RENDELETE 31 cikke tartalmazza.
• (1) Az anyag vagy készítmény szállítója az anyag vagy
készítmény átvevőjét ellátja az II. melléklettel összhangban
összeállított biztonsági adatlappal,
A biztonsági adatlapot - amennyiben az érintett tagállam(ok)
másként nem rendelkezik, illetve rendelkeznek - azon
tagállam(ok) hivatalos nyelvén kell biztosítani, amelyekben az
anyag vagy készítmény forgalomba kerül.
• (6) A biztonsági adatlapot dátummal látják el
 Biztonsági adatlap
A biztonsági adatlap a következő
pontokat tartalmazza:
• 1. az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás
azonosítása;
• 2. a veszélyek azonosítása;
• 3. összetétel/tájékoztatás az alkotórészekről;
• 4. elsősegélynyújtási intézkedések;
• 5. tűzvédelmi intézkedések;
• 6. intézkedések véletlenszerű kibocsátás esetén;
• 7. kezelés és tárolás;
• 8. az expozíció korlátozása és ellenőrzése/személyi
védőfelszerelések;
 Biztonsági adatlap
A biztonsági adatlap a következő
pontokat tartalmazza:
• 9. fizikai és kémiai tulajdonságok;
• 10. stabilitás és reakcióképesség;
• 11. toxikológiai információk;
• 12. ökológiai információk;
• 13. ártalmatlanítási útmutató;
• 14. szállítási információk;
• 15. szabályozási információk;
• 16. egyéb információk.

A REACH rendelet II. melléklete útmutatást

ad a Biztonsági adatlapok elkészítéséhez.
 A felhasznált és
keletkező anyagok
veszélyessége
 A felhasznált és
keletkező anyagok
veszélyessége
• Tűzveszély (Égési folyamat feltétele: éghető
anyag, oxigén /levegő, megfelelő hőmérséklet
/gyújtóforrás)
• Robbanásveszély (ARH, FRH)
• Öngyulladás (levegővel vagy egymással
érintkezve önmaguktól (külső gyújtóhatás vagy
kényszergyújtás nélkül meggyulladnak)
• Mérgezés (LD 50, LC 50)
• Maró, ingerlő, fertőző hatás
• Sugárzó
• Egészségkárosító hatás: rákkeltő, mutagén,
teratogén (fejlődési rendellenességet
okozó), utódkárosító, stb.
• Környezetkárosító hatás
Az égési folyamat feltételei

Éghető anyag

Égéshez
Megfelelő hőmérséklet,
szükséges oxigén
gyújtóforrás
 Égés megszüntetésének
lehetőségei
 Égő elegy hűtése
 Gyújtóforrás eltávolítása
 Éghető anyag eltávolítása
 Égést tápláló anyag koncentrációjának
csökkentése, amikor az elegy összetétele a
felső égési határ fölé kerül.

Ha nem biztosítható, hogy a képződött éghető

gázok vagy gőzök koncentrációja az alsó égési
(robbanási) határ koncentráció alatt legyen
akkor a légtér O2 konc-t kell csökkenteni.
Ez történhet inert gáz (pl: N2, CO2, vízgőz, vízköd)
alkalmazásával /megelőzés, oltás !/
 Oltóanyagok
 Víz (legrégebbi, legáltalánosabban használt anyag)
- Előnyei: alkalmazhatósága igen széleskörű, a legtöbb szilárd anyag
égésénél, de meghatározott módon a folyékony anyagok tüzeinél is
felhasználható; olcsó, legtöbb helyen fellelhető, szinte korlátlanul áll
rendelkezésre; kémiai tulajdonsága, hogy – kevés kivétellel – a legtöbb
anyaggal szemben semlegesen viselkedik, nem mérgező; jó fizikai
tulajdonsága, hogy igen nagy távolságra is egyszerű módon
elszállítható.
- Hátrány: alkalmazása vízre érzékeny anyagoknál.
 Tűzoltóhabok (vízzel rokon tulajdonságokat mutatnak, hiszen
előállításuk habképzőanyag és víz, valamint a levegő megfelelő arányú
keverékéből történik)
 Oltóporok (olyan helyeken alkalmazható, ahol a víz és a hab használata
nem eredményes, vagy veszélyes)
 Oltógázok (zárt terek tűzoltásánál kaptak meghatározó szerepet)
(A halon környezetkárosító tulajdonságai miatt kiszorult a tűzoltóanyagok
köréből)
 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a
potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő
munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről
• A munkáltató általános feladatai
• A munkáltató alapvető (minimális) munkavédelmi kötelezettségei
a robbanóképes légtér veszélyeivel szemben
• A készülékek és védelmi rendszerek kiválasztásának
követelményei
• A munkáltató kockázatértékelési kötelezettsége
• A munkáltató koordinációs feladatai
• A robbanásveszélyes területek
• A robbanásvédelmi dokumentáció
• 1. számú melléklet:Azoknak a munkatereknek zónákba történő
besorolása, ahol robbanóképes légtér kialakulhat, és amelyek
tekintetében a munkáltatói védőintézkedések megtétele szükséges
• 2. számú melléklet A robbanásveszélyes környezet bejáratának
jelölésére szolgáló ábra [8. § (3) bekezdés]
 Robbanási határok /ARH,
FRH/
A robbanási határok között a gáz (gőz) és levegőelegy
robbanásra alkalmas.
RH-et tf %-ban vagy g/cm3 egységben, 20 oC és 1 bar
nyomásra, mint kezdeti feltételekre vonatkoztatott
koncentrációként adják meg.

(Benzin: 0,7-8,0 tf%; metán: 5-15 tf%; propán: 1,9-9,5 tf%)

Robbanásra
Hidrogén
alkalmas tartomány
Levegő

ARH FRH
4,1 tf% 75,0 tf%
 Néhány por alsó robbanási
határértéke/ARH/
Szemcse- Hamu- ARH
Porfajta méret Nedvesség tartalom (10-3
(m) (%) (%) kg/m3)

liszt 7,10-5 m-ig 9,30 2,58 30,2

(átszűrt)

szénapor 7,10-5 m-ig 8,19 33,00 55,4

tőzegpor 7,10-5 m-ig 16,50 7,80 17,6

szénpor 7,10-5 m-ig 7,80 32,40 114,0

 Robbanás kockázatának
értékelése

• Vannak jelen tűzveszélyes anyagok?

• A tűzveszélyes anyag kialakulhat-e
robbanóképes környezetet?
• Hol alakulhat ki robbanóképes
környezet?
• Megelőzés lehetőségei (műszaki,
szervezési intézkedések)
• Intézkedés, felelős, határidő
• Visszaellenőrzés, értékelés
 Műszaki intézkedések

• Gyújtóforrások elkerülése
• Robbanások hatásainak mérséklése (pl.
robbanásálló készülék,),
• Robbanások erősségének csökkentése,
• Robbanás elfojtása (hasadó felület),
• Robbanás kiterjedésének megelőzése,
• Robbanás leválasztása,
• Folyamatszabályozás alkalmazása,
• Munkaeszközök kiválasztása
 Szervezési intézkedések

• Üzemeltetési utasítás
• Munkavállalók alkalmazása,
oktatása
• Munkavállalók ellenőrzése
• Munkavégzés engedélyezési
rendszere
• Veszélyes helyek jelölése
• Felügyelet és őrizet
• Karbantartás
 Robbanásveszélyes ágazatok
• Vegyipar (tűzveszélyes gázok, folyadékok, szilárd a.)
• Szemétlerakók és mélyépítés
• Erőművek (szénpor)
• Szennyvíztisztítás (biogázok)
• Gázszolgáltatás (gázszivárgás)
• Fafeldolgozás (fapor)
• Festékszórás (oldószergőz)
• Mezőgazdaság (biogáz előállítás)
• Fémfeldolgozó műveletek (felület-megmunkálás során
• /pl. köszörülés robbanóképes por keletkezik
• Élelmiszer és takarmányipar (gabona és cukoripar
szárítás, raktározás)
• Gyógyszeripar (oldószerek)
• Olajfinomítók (feldolgozott CH-ek, tűz- és
robbanásveszélyesek)
 Öngyulladó anyagok
A kémiai elemek és vegyületek között vannak olyanok,
amelyek a
levegővel vagy egymással érintkezve önmaguktól (külső
gyújtóhatás vagy kényszergyújtás nélkül) meggyulladnak,
ezért
tárolásnál, szállításnál, felhasználásuk során tüzet vagy
robbanást okozhatnak.

Az öngyulladást kiváltó körülmények szerint

csoportosítva
lehetnek:
 Levegővel való érintkezés hatására (fehér foszfor,
korom, Al por, alkálifémek karbidjai, fémszulfidok)
 Víz hatására (alkálifémek)
 Kölcsönös elegyítés következtében gyulladók
(oxidálószerek)
 Egyebek (mezőgazdasági termékek: széna, lóhere,
korpa)
 Öngyulladás
példa

ex
C (por) + O2  CO2 (hő!!!)
oxigén

Ha Q 1 > Q elvezetett

Öngyulladás!!! Q felh.

Szén por
Vegyi folyamatok
Szerves vegyipar
alapeljárásai
 Vegyi folyamatok

Vegyi folyamatok biztonságát

vizsgálva a teljes folyamatban
kell gondolkodni.

Elemei:
• Szállítás (közút, vasút, légi, vízi)
• Raktározás, tárolás (tűzvédelmi,
munkavédelmi, környezetvédelmi
előírások)
• Felhasználás (szervezett
munkavégzés) /alapfolyamatok,
alapműveletek/
 Veszélyes áruk szállítása
• Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó,
ügyintéző alkalmazása
• Vizsga (szállítók részére)
• Veszélyes áruk besorolása: UN szám (veszélyes áru
azonosító) szerint
• Jelölés: Narancssárga tábla (KEMLER szám (X!!) / UN
szám), bárcák
 Veszélyes Áruk Nemzetközi
Közúti Szállítása
Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról
szóló európai megállapodás (ADR) és mellékletei
Felépítése:
• A melléklet (1-7 rész)
Általános előírások és a veszélyes anyagokra és
tárgyakra vonatkozó előírások
3 rész: 3.2. A táblázat „Vezérlő táblázat”
• B melléklet (8-9 rész)
Szállítóeszközökre és a szállításra vonatkozó
előírások

2 évente változik (2007. január 1-től)

Veszélyes Áruk Nemzetközi
Közúti Szállítása
 A veszélyes áruk osztályai az
ADR szerint:
• 1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak
• 2 osztály Gázok
• 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok
• 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és
érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok
• 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
• 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő
anyagok
• 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
• 5.2 osztály Szerves peroxidok
• 6.1 osztály Mérgező anyagok
• 6.2 osztály Fertőző anyagok
• 7 osztály Radioaktív anyagok
• 8 osztály Maró anyagok
• 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.
 Veszélyt jelző
tábla

Állhat:
minimum 2 X
X = vízzel
Maximum 3
veszélyes
számjegyből reagálás
„vízzel reaktív”
Veszélyességi
bárcák:
Tárolás • Raktározás
• Műveletekhez
szükséges átmeneti
tárolás

Követelmények:
 Ismert, azonosított és jelölt
anyag
 Zárt göngyöleg, tárolóedény
 Kézi anyagmozgatás súlynormák
 Veszélyes anyag megfelelő
védelem (műszaki, szervezési,
EVE)
 Munkavállalók személyi
alkalmassága
 Képzettség, oktatás
 Országos Tűzvédelmi műszaki
tűzvédelmi követelmények éghető
folyadékok és gázok tárolása
szabályzat II. fejezet: Éghető folyadékok
tárolása és szállítása 300
(OTSZ) literig* (általános előírások,
9/2008. (II.22.) tárolás, szállítás)
Építmények tűzvédelmi
ÖTM rendelet követelményei
Építmények tűzvédelme
II. fejezet: Építmények és
szabadterek használati
szabályai
3. A használatra vonatkozó
általános tűzvédelmi szabályok
4. Tűzveszélyes tevékenység
5. Dohányzás
6. Szállítás és vontatás
7. Raktározás és tárolás
 Munkahelyen belüli
anyagmozgatás, szállítás
• Kézi anyagmozgatás
o súlynorma, csoportos szállítás, EVE,
ép /zárt göngyöleg

• Segédeszközzel történő
anyagmozgatás >200 kg, osztatlan
tömegű anyag pl.:hordóemelő

• Gépi anyagmozgatás
o v. anyag/ készítmény tul.
figyelembevétele
pl.: RB-s targonca
o zárt munkatér, megfelelő szelőztetés
pl.: kipufogógázos /diesel gép
alkalmazása)

• Zárt rendszerű / csővezetékes

szállítás
(anyagnév, áramlási irány, színjelölés,
szimbólum, védőtálca)
 Vegyipari készülékek
A vegyipari készülékek ált-ban henger alakú zárt vagy
nyitott készülékek. Szerkezeti anyaguk lehet: fémek
és ötvözeteik, ásványi anyagok, fa, műanyag
(lejátszódó folyamat, résztvevő anyagok).
A zárt vagy zárható készülék nyomástartó edény, ha a
töltet nyomása 0,07 MPa (0,7 bar) túlnyomásnál
nagyobb, és nincs kitéve égéstermékek vagy villamos
energia közvetlen hatásának.
A nyomástartó edények fő részei:
- A klk köpenye /héja/ (a fő méretekhez képest vékony
lemezből)
- Készülékkarima (ahol a készülék szétszedhető)
- Zárófelületek
- Alátámasztás
- Különböző nyílások, csonkok és csatlakozók
- Pl.: biztonsági szelep csonk, T-, p- mérő csatlakozások
- Búvónyilás (belső felületek hozzáférhetőségét
biztosítja
 Vegyipari készülékek
kialakítása
A géprészek, gépelemek kialakítása,
szerkezeti anyaga függ:

• Mekkora és milyen a készülék

igénybevétele

• A készülékben felhasznált anyagok

tulajdonsága

• Korrózió és a hőmérséklet
Veszélyes anyagok környezetbe
kerülésének lehetséges módjai
Szerves vegyipar alapeljárásai

Alapeljárások = alapfolyamatok +
alapműveletek
=
Kiindulási anyagok előkészítése, kémiai
folyamatok végrehajtása, termékelegy
feldolgozása

Alapfolyamatok
Az alapfolyamat elnevezhető:
- A benne érvényesülő kémiai elv alapján (oxidálás,
redukálás, hidrolízis stb.)
- A kémiai változás során keletkező főtermékről
(nitrálás, szulfonálás, észterezés stb.)
- A kidolgozó személyéről (pl.: Friedel-Crafts reakció)
 Alapműveletek

Alapeljárások = alapfolyamatok +
alapműveletek

Alapműveletek
- Mechanikai anyagkezelési műveletek (pl.: aprítás, osztályozás)
- Folyadék és gáztérben végzett alapműveletek (pl.: szűrés,
centrifugálás)
- Termikus hatáson alapuló műveletek (pl.: bepárlás, szárítás,
kristályosítás)
- Anyagátadással járó alapműveletek (abszorpció, adszorpció)
 Előkezelő és utókezelő
műveletek

Célja, hogy a vegyi anyagokat a kémiai reakcióra

legalkalmasabb formában lehessen
alkalmazni, illetve a kémiai reakció során
keletkező anyagokat (fő és melléktermékeket)
szét kell választani, különböző fizikai eljárásokkal
kezelni, hogy a főterméket kinyerjék és
továbbfelhasználásra vagy csomagolásra,
szállításra (forgalomba hozatalra) alkalmassá
tegyék.
 Technológiák
Technológia: egy
termék /
végtermék előállítását
összefoglaló lépések sorozata
(műveletek összessége).
technológia

veszélyes nem veszélyes

•Veszélyes anyag
•„A” környezett
•egyéb
 Technológia
példa

• M1: őrlés, aprítás (szilárd anyag)

Veszélyforrás: por, sztatikus feltöltődés
• M2: oldás (szilárd  oldószer)
Veszélyforrás: exoterm reakció NaOH (sz) oldása
• M3: bepárlás (keverés: hőelvonás, egyenletesség
biztosítása)
Veszélyforrás: oldószer gőze, tűzveszély, robbanásveszély
• M4: szárítás
Veszélyforrás: tűzveszély, robbanásveszély, oldószer gőze
 Kőolaj feldolgozás 1.
(Munkavédelmi előírások 13. - alapanyagok, technológiák
veszélyei)
 Kőolaj feldolgozás 2.
(Munkavédelmi előírások 13. - alapanyagok, technológiák
veszélyei)