You are on page 1of 108

Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok

azonosítása

dr. Cimer Zsolt


Tartalom:

Kémiai biztonság

Katasztrófavédelmi szabályozás, üzemazonosítás

Gyakorlati példa
XX. század =
Technológiai katasztrófák százada???
XX. század
legsúlyosabb technológiai katasztrófái
Mikor Város Ország Ok Halálozások Rang
1903. december 30. Chicago USA tűz 602 17
1904. június 13. USA hajóroncsok 1021 12
1906. március 10. Courrieres Franciaország robbanás 1060 10
1912. április 14. Atlaszi hajóroncsok 1500 7
1912. március 05. Sebastien Point Spanyolország? hajóroncsok 500 23
1914. május 24. St. Lawrence R Kanada hajóroncsok 1024 11
1915. július 24. Chicago R. USA hajóroncsok 812 15
1917. december 12. Modaine Franciaország vonatroncsok 550 20
1917. december 06. Halifax Kanada hajóroncsok 1654 5
1942. április 26. Manchuria robbanás 1549 6
1944. április 14. Bombay India robbanás 700 16
1944. január 16. Leon Spanyolország vonatroncsok 500 26
1944. március 04. Salerno Italy vonatroncsok 521 21
1947. április 14. Texas City USA robbanás 500 24
1947. november 01. Yingkow Kína hajóroncsok 6000 2
1948. december. 03. Shanghai Kína hajóroncsok 3000 3
1956. augusztus 07. Cali Kolumbia robbanás 1100 9
1977. március 27. Tenerife Canary sziget repülőgép lezuhanás 582 18
1981. január 27. Jáva Tenger Indonézia hajóroncsok 580 19
1982. november 02. Afganisztán robbanás 1000 13
1984. december 03. Bhopal India vegyi 6500 1
1985. augusztus 12. Japán repülő zuhanás 520 22
1987. április 26. Csernobil Szovjet Unió olvadás 1500 8
1989. június 03. Urál Szovjet Unió robbanás 500 27
1993. február 13. Port-au-Prince Haiti hajóroncsok 500 25
1994. szeptember 08. Esztonia hajóroncsok 900 14
Ipari balesetek
1945-1994

Ország Balesetek Baleseti Halálesetek Halálesetek Haláleset / Súlyosság


száma rangsor száma rangsora baleset rangsora
USA 144 1 2241 2 15,5 8
Japán 30 2 526 5 17,5 6
India 18 3 4430 1 246,1 1
NSZK 18 3 158 10 8,8 10
Mexikó 17 4 848 3 49,9 3
Franciaország 15 5 236 8 15,7 7
Olaszország 14 6 260 7 18,6 5
Brazília 13 7 815 4 62,7 2
Kína 13 7 454 6 34,9 4
Egyesült 13 7 170 9 13,1 9
Királyság
Ipari balesetek az elmúlt években
Időpont Város Esemény Kár

1998. április Coto Donana toxikus szennyezés élővilág majdnem


National Park kikerülése teljesen
kipusztult
2000. január 30. Aurul cég zazari ciántartalmú Lápos, Szamos,
derítő szennyezés került Tisza folyók
a folyóba élővilága
majdnem
teljesen
kipusztult
2000. május 13. Enschede petárdagyárban 21 ember meghalt;
robbanás 1000 ember
következett be megsérült

2001. szeptember 21. Toulouse műtrágyagyárban 21 ember meghalt;


robbanás 700 ember
következett be megsérült

2007. március 05. Nyitranovák Lőszergyár robbanás 4 ember meghalt;


40 ember
megsérült
2004. augusztus 05 Törökbálint pirotechnikai raktár 3 ember meghalt;
robbanás 10 ember
megsérült
Bhopal – 1984. Toulouse – 2001. Ajka – 2010.

JOGI SZABÁLYOZÁS SZIGORÍTÁSA


I. Kémiai biztonság
Vegyi anyagok

Év Kereskedelmi Regisztrált vegyi


forgalomban anyagok száma
lévő vegyi
anyagok száma

1965 60.000 6.000.000


1975 70.000 7.000.000
1985 90.000 9.000.000
1990 > 100.000 > 10.000.000
évenként + 400 – 1000 tétel
BEHOZATAL RAKTÁROZÁS KIVITEL

TERMELÉS

SZÁLLÍTÁS

ÚJRAHASZNOSÍTÁS
TERJESZTÉS,
ÁRUSÍTÁS

HULLADÉK FELHASZNÁLÁS
Vegyi anyagok

Veszélyes anyagok Nem veszélyes anyagok

Cél:

A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros

hatásainak megfelelő módon történő azonosítása,

megelőzése, csökkentése, elhárítása.


KÉMIAI BIZTONSÁG

Kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából


származó, a környezetet és az ember egészségét károsító
kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg
megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely
egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának
szükségességét,
Veszélyes anyag, veszélyes készítmény

veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a


keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a
veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák
bármelyikébe besorolható.
Szabályozás összefoglalása

Jogszabályi rendszer

Nemzetközi szabályok Hazai szabályzók


adaptálása (EU vállalás) kialakítása
A kémiai biztonság szabályozására három
rendelkezés volt hatályban 2015. június 01-ig:
1. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
és végrehajtási utasításai
2. 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról,
értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról
(REACH) szóló rendelet
3. 2009. január 20-án életbe lépett GHS/CLP rendelet.
A veszélyes osztályozására, csomagolására és címkézésre 2000. évi
vonatkozó 67/548/EGK Irányelv (Dangerous Substances
XXV. törvény a
Direktíva, DSD), és az 1999/45/EK Irányelv (Dangerous
kémiai
Preparations Direktíva, DPD)!!!
biztonságról és
végrehajtási
1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendeletei
(REACH) (44/2000 Eüm.
Rendelet!!!)
1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi Rendelet
(CLP)
A törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet
veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel
folytatott tevékenységekre terjed ki. A veszélyes anyagok és veszélyes
keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó
rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is
alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen
mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel –
különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a
környezetre.
Többek között:
- Ipari anyagok és készítmények általában
- Kőolaj és kőolajszármazékok
- Háztartási anyagok és készítmények
A törvény hatálya nem terjed ki:

• Radioaktív anyagokra
• Emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre)
• Pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre
• Kozmetikai termékekre
• Külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre
• Élelmiszerekre
• Takarmányokra
• Növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre
• Egyebekre (Pl. mérgező harcanyagok stb.)
Veszélyes anyagok korábbi osztályozása

Osztályozási rendszer

Tűz- és robbanás- Ökotoxikológiai


Toxikológiai
veszélyesség szerint sajátosságok
sajátosságok szerint
alapján
Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai

tulajdonságai alapján, tűz-, és robbanásveszélyesség szerint:

Robbanó anyagok és készítmények az olyan folyékony,


képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények,
amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel
járó hő-termelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti
körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre
felrobbannak.
Oxidáló anyagok és készítmények azok az anyagok és
készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal
érintkezve erősen hő-termelő reakciót adnak.

Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények:


a) azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyek
lobbanás és forráspontja rendkívül alacsony
b) azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson
a levegővel érintkezve gyúlékonyak;
Tűzveszélyes anyagok és készítmények
a) a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

b) szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó

behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás

eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak,

c) olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek

lobbanáspontja nagyon alacsony,

d) vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt

fejlesztenek, veszélyes mennyiségben;


Kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények:
olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony
lobbanásponttal rendelkeznek.
Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai

alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:

Nagyon mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek


belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk
esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült
egészségkárosodást okoznak.
Mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük,
lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis
mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást
okoznak.

Ártalmasak: azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük,

lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy

heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak

a fenti két veszélyességi osztályba;


Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent. Az LD50-érték azt mutatja
meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora mennyiség okozza a
kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az
LD50 értéket többnyire mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált
anyag hány mg-ja okozza 1 kg élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását. A
kísérleti állatok szájon át, intravénás, illetve bőr alá kaphatják a vizsgált
anyagot. Egy patkány vagy egy egér értékéből nem következtethetünk emberére
a tömeg átszámítása alapján. Bár megmutatja, hogy a vizsgált alanyok 50%-át
megöli ekkora mennyiség, de ez nem jelenti azt, hogy egy adott alany nem
halhatna meg sokkal kevesebbtől is, vagy élhetne túl akár többszörös
mennyiségét is.
Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt
mutatja meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora
koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatt a kísérleti állatok
(általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül.
Az LC50 értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják
meg, azaz a vizsgált anyag 4 óra alatt hány mg/liter koncentrációja
okozza a kísérleti állatok felének pusztulását.
Maró (korrozív) anyagok és készítmények, amelyek élő
szövettel érintkezve azok elhalását okozzák.

Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények, olyan nem maró


anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a
nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszantartó vagy ismételt
érintkezésük esetén gyulladást okoznak.
Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok

és készítmények, amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön

vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően

túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr,

nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a

keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.


Karcinogén anyagok és készítmények, olyan anyagok és

készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a

nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva

daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

Mutagén anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel,

szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a

szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a

genetikai károsodások gyakoriságát.


Az anyagok és készítmények környezetkárosító (öko-

toxikológiai) tulajdonságai alapján, öko-toxikológiai

sajátosságok szerint:
Környezetre veszélyes anyagok és készítmények, amelyek a
környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy
meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát,
természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.
Bejelentési kötelezettség

• ÁNTSZ-nek a tevékenységről.
• OKBI-nek, ha nem szerepel a veszélyes anyag
jegyzékben.
• A tevékenységhez a korábbi engedély szükséges, és
érvényes.
Veszélyes anyag, -készítmény
nyilvántartása
ETTSZ: Egészségügyi Toxikológiai
Tájékoztató Szolgálat
Cím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.
Levélcím: 1450 Budapest, Pf. 36.
Tel: 06-80-201-199 (24 órás zöld szám)
(06-1)-476-6464, (06-1)-476-1138.
OKBI: Országos Kémiai Biztonsági
Intézet – kompetens hatóság
az ÁNTSZ-el közösen.
R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve
a veszélyes készítmények kockázataira utaló
mondat, illetőleg e mondat sorszáma;
S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes készítmények biztonságos használatára
utaló mondat, illetve e mondat sorszáma;
A SZABÁLYOZÁSI RENDSZER

VÁLTOZÁSA
REACH

A közösségi vegyi anyag szabályozás az évtized második felében


igen jelentősen átalakult. A jogalkotó munka az EU vegyi
politikájáról szóló Fehér Könyv 2001. februári kiadásával indult.
Az Európai Bizottság 2003. október 29-én hozta nyilvánosságra a
vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és
korlátozását szabályozó, betűszóval REACH-nek nevezett
rendelettervezetét, amelyet – hosszas egyeztetést követően – az
Európai Parlament és az Európai Tanács 1907/2006/EK rendelettel
fogadott el 2006. december 18-án.
REACH célja

A REACH rendelet oly módon kívánja szolgálni az emberi egészség és a


környezet védelmét, hogy előírja az EU-ban használt vegyi anyagokkal
kapcsolatos információk összegyűjtését és rendszerezését. Ez az adatbázis a
vegyi anyagok európai szintű szabályozásának alapjául szolgál.
Az adatok megszerzésével kapcsolatos felelősség, valamint anyagi és
adminisztratív terhek, melyeket eddig a hatóságok viseltek, a jövőben az ipar és
kereskedelem szereplőire hárulnak..
A rendelet lehetővé teszi a nemzetközi törekvésekhez való integrációt (pl.
GHS).
A rendelet elsődleges célja, hogy – a meglévő és az új anyagokat
fokozatosan azonos, átfogó, de igen szigorú szabályok alá vonva –
biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, a
fenntartható fejlődést, a versenyképesség és innováció fenntartása,
javítása mellett.
Az új szabályozás fontos alapelve, hogy nemcsak az anyagokról
összegyűjtendő adatok dokumentálásáért, hanem az azok
használatából, továbbadásából adódó kockázatok becsléséért is az
ipar a felelős sőt, a feladatok egy része, és így a felelősség is, kiterjed
az egész szállítói láncra.
A szabályozás elemei közül az egyik legfontosabb a regisztrálás
kötelezettsége, amely 2008. június 1-jétől főszabály szerint minden
olyan gyártóra, importálóra vonatkozik, aki legalább évi 1 tonna
mennyiségben gyárt vagy importál önmagában, keverékben vagy
árucikkben előforduló anyagot. Az EU-ban csak regisztrált anyag
gyártható, forgalmazható, az esetleges mentességeket
REACH

Az Európai Közösség a REACH működéséhez új szervezeti egységeket hozott létre.

Főszervezet a Helsinkiben felállított Európai Vegyi-anyag Ügynökség (European

Chemicals Agency – ECHA). Azok a cégek, melyekre a REACH különböző

kötelezettségeket ró, közvetlenül az ECHÁ-val veszik fel a kapcsolatot. Módja az

elektronikus adatközlés (internet.)

Szintén új szervezeti egység a tagállamonként felállított REACH nemzeti információs

szolgálatok (helpdeskek) sora, melyek segítenek az érintett cégeknek a rendelet szerinti

kötelezettségeik azonosításában.

A rendelet előírásainak „kikényszerítését” és ellenőrzését tagállami szinten kell

megszervezni, tagállamonként illetékes hatóságok működnek és elsősorban az ECHÁ-

val állnak kapcsolatban.


GHS
GHS (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) a

Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere

az ENSZ új besorolási rendszere.

Szűkebb értelemben az anyagok és keverékek (korábban: készítmények) osztályozását,

címkézését és csomagolását szabályozó rendelet, az 1272/2008/EK számú rendelet,

amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án fogadott el.

Az Európai Közösség minden tagállamára érvényes szabályozás 2009. január 20-án

lépett hatályba és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő

osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek (67/548/EGK és 1999/45/EK)

helyébe lép.

A rendeletet a tárgyát képező osztályozás, címkézés és csomagolás angol szavait

(classification, labelling and packaging) alapul véve a CLP betűszóval jelölik.


CLP

A rendelet harmonizálja az anyagok és keverékek osztályozására,


címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályokat,
alkalmazva az ENSZ-GHS főbb irányelveit és építve az Európai
Unióban kialakult több mint 40 éves gyakorlatra.
Arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy saját maguk osztályozzák
anyagaikat és keverékeiket, továbbá az osztályozásokat jelentsék
be az Európa Vegyianyag-ügynökségnek.
Létrehozza a közösségi szinten harmonizált osztályozással és
címkézéssel rendelkező anyagok jegyzékét.
Osztályozási és címkézési jegyzéket állít össze, amely a fent
említett bejelentéseket és harmonizált osztályozásokat tartalmazza.
CLP időpontok
Címkézés és
Biztonsági csomag
Időszak Vegyi termék Osztályozás Bejelentés adatlap olás

2009.01.20 44/2000 44/2000 v. CLP 44/2000 44/2000


Anyag
2010.11.30 v. 44/2000 & CLP 44/2000 v. CLP 44/2000 & CLP CLP
44/2000 - 44/2000 44/2000

Keverék v. 44/2000 & CLP - 44/2000 & CLP CLP

2010.12.01 Anyag 44/2000 & CLP CLP 44/2000 & CLP CLP
2015.05.31 44/2000 - 44/2000 44/2000
Keverék v. 44/2000 & CLP - 44/2000 & CLP CLP
Anyag CLP CLP CLP CLP
2015.06.01-től Keverék CLP - CLP
CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP


Ez a fogalom a DPD szerinti „készítmény”
jelentésével azonos jelentésű;
Meghatározás: „Kettő vagy több anyagot
A DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat;
tartalmazó keverék vagy oldat” (a CLP 2.
Keverék/ek azonos a DPD szerinti „készítmény”
cikkének 8. pontja). A keverék CLP
meghatározásával (a DPD 2. cikke).
szerinti meghatározása kissé eltér az ENSZ
GHS szerinti – az EU-n kívül jól
használható – meghatározástól.
Meghatározás: „két vagy több anyagot A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat;
Készítmény/ek tartalmazó keverék vagy oldat” (a DPD 2. azonos a CLP szerinti „keverékek”
cikke). meghatározásával.
A CLP I. mellékletében megállapított
fizikai, egészségi vagy környezeti
Veszélyes A DSD és a DPD nem alkalmazza ezt a
veszélyekre vonatkozó kritériumoknak
(hazardous) fogalmat.
megfelelő anyag vagy keverék
veszélyesnek minősül (a CLP 3. cikke).
A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat; a
A DSD 2. cikkének (2) bekezdésében REACH és egyéb közösségi jogszabályok
Veszélyes foglalt veszélyességi kategóriák utalnak azokra a meghatározott CLP
(dangerous) kritériumait teljesítő anyagok vagy osztályozásokra, amelyek a „veszélyes”
keverékek. (dangerous) korábbi alkalmazási
területének felelnek meg.
CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP

A CLP nem alkalmazza ezt a


fogalmat; a REACH és egyéb
Anyag vagy készítmény közösségi jogszabályok utalnak
Veszélyességi
kockázatának (veszélyének) azokra a meghatározott CLP
(danger) kategória
jellege. osztályozásokra, amelyek a
„veszélyes” (dangerous) korábbi
alkalmazási területének felelnek meg.

Anyag által okozott veszély rövid


Veszélyjel/ek leírása. Nincs megfelelője a CLP-ben.
Például „robbanó” vagy „maró”

A CLP-ben nem használják ezt a


Veszélyes anyag vagy keverék által
fogalmat ugyanezen jelentéssel;
okozott veszély képi megjelenítése
helyette a „piktogram” használatos.
(a DSD II. melléklete). Például ez a
Egyenértékű, de nem mindig azonos a
Veszélyszimbólum szimbólum oxidáló anyagot vagy
CLP szerinti piktogramokkal. Például
készítményt jelez:
ez a piktogram oxidáló anyagot vagy
keveréket jelez:
CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP


A „Veszély” vagy „Figyelem”
Nincs megfelelője a DSD-ben vagy
Figyelmeztetés szavak jelzik a veszély súlyosságát
a DPD-ben.
(a CLP 2. cikkének 4. pontja).
A CLP nem használja ezt a
Belső veszélyek jelzése (a DSD 23. fogalmat; helyette a „figyelmeztető
Kockázat-mondat cikke, ahogy a DSD III. mondat” használatos. Egyenértékű,
(R-mondat) mellékletében szerepel). de nem mindig azonos a CLP
Például R38: Bőrirritáló hatású szerinti figyelmeztető mondatokkal.
Például H315: Bőrirritáló hatású
A DSD és a DPD nem alkalmazza
ezt a fogalmat; helyette a
A figyelmeztető mondatok az anyag
„kockázat-mondat” használatos.
vagy keverék jelentette veszély
Egyenértékű, de nem mindig
természetét írják le, beleértve adott
Figyelmeztető mondat azonos a DSD szerinti kockázat-
esetben a veszély mértékét is (a
mondatokkal (a DSD 23. cikke,
CLP 2. cikkének 5. pontja).
ahogyan a DSD III. mellékletében
Például H315: Bőrirritáló hatású
szerepel).
Például R38: Bőrirritáló hatású
CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP


Az anyag biztonságos A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat;
használatával összefüggő helyette az „óvintézkedésre vonatkozó
mondatok (a DSD 23. cikke, mondat” használatos. Egyenértékű, de
Biztonsági mondat
ahogyan a DSD IV. nem mindig azonos a CLP szerinti
(S-mondat)
mellékletében szerepel). óvintézkedésre vonatkozó mondatokkal.
Például S2: Gyermekektől Például P102: Gyermekektől elzárva
elzárva tartandó tartandó
A DSD és a DPD nem Egy veszélyes anyag vagy keverék
alkalmazza ezt a fogalmat; használatából vagy ártalmatlanításából
helyette a „biztonsági mondat” eredő expozíció káros hatásainak a
használatos. Egyenértékű, de lehető legkisebbre csökkentése vagy
Óvintézkedésre
nem azonos a DSD szerinti megelőzése céljából javasolt
vonatkozó mondat
biztonsági mondatokkal (a DSD intézkedés(eke)t leíró mondat (a CLP 2.
10. cikke). cikkének 6. pontja).
Például S2: Gyermekektől Például P102: Gyermekektől elzárva
elzárva tartandó tartandó
CLP osztályozás
Fizikai veszélyek:
Robbanóanyagok (Instabil robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., és 1.6. alosztály)
– Tűzveszélyes gázok (1. és 2. kategória)
– Tűzveszélyes aeroszolok (1. és 2. kategória)
– Oxidáló gázok (1. kategória)
– Nyomás alatt lévő gázok (sűrített gáz, cseppfolyósított gáz, mélyhűtött
cseppfolyósított gáz, oldott gáz)
– Tűzveszélyes folyadékok (1., 2. és 3. kategória)
– Tűzveszélyes szilárd anyagok (1. és 2. kategória)
– Önreaktív anyagok és keverékek (A., B., C., D., E., F. és G. típusú) (A. és B. típusú)
– Piroforos folyadékok (1. kategória)
– Piroforos szilárd anyagok (1. kategória)
– Önmelegedő anyagok és keverékek (1. és 2. kategória)
– Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (1., 2. és 3.
kategória)
– Oxidáló folyadékok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)
– Oxidáló szilárd anyagok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)
– Szerves peroxidok (A., B., C., D., E., F. és G. típus) (A–F. típus)
– Fémekre korrozív hatású (1. kategória)
A veszélyességi csoportokhoz tartozó fogalmak
A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy illékony folyadék
gőze a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. A lobbanáspont méréséhez
gyújtóforrás szükséges. A lobbanásponton a gyújtóforrás eltávolításával a folyadék
gőzének égése leállhat. Valamivel magasabb hőmérséklet a gyulladáspont, amelyen
a gőzt meggyújtva az a gyújtóforrás eltávolítása után is folyamatosan ég. Kétféle
lobbanáspont mérést alkalmazunk, a nyílt térit és a zárt térit.
A nyílt téri lobbanáspontot mérő készülékben a mintát egy fűthető nyitott tégely
tartalmazza, mely fölé a mérés során bizonyos időközönként lángot adnak. A mért
lobbanáspont változik a láng folyadékfelülettől mért távolságától függően, és egy
bizonyos távolság esetén egybe fog esni a gyulladásponttal. A legismertebb
készüléktípus a Cleveland Open Cup (COC).
A zárt téri lobbanáspont mérő berendezéseknek két típusa van: nem egyensúlyi –
ilyen például a Pensky–Martens, amelynél a folyadék feletti gőz nincs hőmérsékleti
egyensúlyban a folyadékkal –, illetve egyensúlyi – mint a Small Scale (ismertebb
nevén Setaflash), melynél a gőz a folyadékkel hőmérsékleti egyensúlyban levőnek
tekinthető. A mintát tartalmazó tégely mindkét típusnál le van zárva egy fedéllel,
melyen keresztül be lehet juttatni a gyújtóforrást. Rendes körülmények között a zárt
tégelyes készülékek alacsonyabb lobbanáspontot mérnek, mint a nyitottak (a
különbség jellemzően 5-10 °C), és jobb közelítését adják annak a hőmérsékletnek,
amelynél a gőznyomás eléri az alsó gyulladási határt.
Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja
levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes.
Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja
levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes.
CLP osztályozás
Egészségi veszélyek
- Akut toxicitás (1., 2., 3. és 4. kategória)
- Bőrmarás / -irritáció (1A., 1B., 1C. és 2. kategória)
- Súlyos szemkárosodás / szemirritáció (1. és 2. kategória)
- Légzőszervi és bőrszenzibilizáció (1. kategória)
- Csírasejt-mutagenitás (1A., 1B. és 2. kategória)
- Rákkeltő hatás (1A., 1B. és 2. kategória)
- Reprodukciós toxicitás (1A., 1B. és 2. kategória) D és külön kategória a szoptatásra
gyakorolt és a szoptatás útján fellépő hatások számára
- Célszervi toxicitás (STOT) – egyszeri expozíció (1. és 2. kategória) és (3. kategória
kizárólag narkotikus hatások és légúti irritáció)
- Célszervi toxicitás (STOT) – ismétlődő expozíció (1. és 2. kategória)
- Aspirációs veszély (1. kategória)
Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent. Az LD50-érték azt mutatja meg,
hogy az adott anyagból, készítményből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok
(általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyire
mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg
élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását. Az LD50 értékeket többféle módon adhatják
meg. A kísérleti állatok szájon át, intravénás, illetve bőr alá kaphatják a vizsgált anyagot. A
fajok különböző LD50 értéke nagyban különbözik egymástól. Egy patkány vagy egy egér
értékéből nem következtethetünk emberére a tömeg átszámítása alapján. Bár megmutatja,
hogy a vizsgált alanyok 50%-át megöli ekkora mennyiség, de ez nem jelenti azt, hogy egy
adott alany nem halhatna meg sokkal kevesebbtől is, vagy élhetne túl akár többszörös
mennyiségét is.
Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt mutatja meg, hogy az
adott anyagból, készítményből mekkora koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatt
a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LC50
értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag 4 óra
alatt hány mg/liter koncentrációja okozza a kísérleti állatok felének pusztulását.
IDLH-érték (Immediate Dangerous to Life and Health): Az IDLH azt a
károsanyag-koncentrációt határozza meg, amelynél 30 perces behatás után a
veszélytől való menekülésnek nincs akadálya, és nem keletkezik maradandó
egészségkárosodás.
ERPG-értékek (Emergency Response Planning Guide):
ERPG-1: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után legfeljebb
enyhe, átmeneti hatást okoz.
ERPG-2: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után nem okoz
visszafordíthatatlan egészségkárosodást.
ERPG-3: Olyan maximális koncentráció, amelynek egy órás koncentráció után
nincsenek életveszélyes következményei.
Expozíciós út 1.kat. 2.kat. 3.kat. 4.kat.

Szájon át ATE ≤ 5 5<ATE≤ 50 50 <ATE ≤ 300 300<ATE≤


(mg/testtömeg kg) 2000

Bőrön át ATE ≤50 50<ATE≤200 200<ATE≤ 1000 1000<ATE≤


(mg/testtömeg kg) 2000

Gázok (ppmV) ATE ≤100 100<ATE≤500 500<ATE ≤ 2500 2500<ATE≤


20000

Gőzök (mg/l) ATE ≤ 0,5 0,5<ATE≤ 2,0 2,0 <ATE ≤ 10,0 10,0<ATE≤
20,0

Porok és ködök ATE≤0,05 0,05<ATE≤0,5 0,5 <ATE ≤ 1,0 1,0 <ATE ≤


(mg/l) 5,0

ATE: becsült akut toxicitási érték


CLP osztályozás

Környezeti veszélyek
- Veszélyes a vízi környezetre (1. akut
kategória, 1., 2., 3. és 4. krónikus kategória)
- Az ózonrétegre veszélyes
CLP osztályozás

A keverékek osztályozása

Az anyagokkal egyező módon, a keverékekről rendelkezésre álló


adatokat elsődlegesen teljes egészükben kell figyelembe venni az
osztályozás megállapításakor. Ha erre nincs lehetőség, akkor a keverékek
osztályozásához olyan további megközelítéseket lehet alkalmazni,
amelyek részben eltérnek a DPD szerint alkalmazottaktól, a DPD-vel
ellentétben néhány egészségi és környezeti veszély esetében
alkalmazhatók az „interpolációs elvek” a hasonló vizsgált keverékekre és
az egyes veszélyes összetevő anyagokra vonatkozó, rendelkezésre álló
adatok felhasználásával. Számítások esetében az alkalmazott képletek
gyakran eltérnek a DPD szerint alkalmazottaktól.
Mivel a korábbi figyelmeztető mondattípusok (R-mondatok) számos
olyan kitételt tartalmaztak, amelyek az ENSZ által meghatározott
figyelmeztető mondat listában nem voltak megtalálhatóak, így az
európai döntéshozók kialakítottak egy kifejezetten EU-specifikus
figyelmeztető mondat fajtát, amelyet EUH jelöléssel látnak el.
CLP osztályozás példa
CLP osztályozás példa
Biztonsági adatlap

1. Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége


2. Összetétel
3. Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, R és S mondatok)
4. Elsősegélynyújtás
5. Tűzveszélyesség, tűzoltás
6. Óvintézkedés baleset esetén
7. Kezelés és tárolás
8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei
Biztonsági adatlap

9. Fizikai, kémiai jellemzők

10. Stabilitás és reakciókészség

11. Toxikológiai információk

12. Ökotoxikológiai adatok

13. hulladékkezelés, ártalmatlanítás

14. Szállításra vonatkozó előírások

15. Szabályozási információk

16. Egyéb
Következmény

Minden olyan szabályozást, ahol valamilyen műszaki

kritériumrendszer a veszélyes anyagok osztályozási

rendszeréhez (44/2000 EüM. Rendelet) kötődik felül

kell vizsgálni az új szabályozás tekintetében.

Pl.: OTSZ, Seveso stb.


A KATASZTRÓFAVÉDLEM IPARBIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁS
ÜZEMAZONOSÍTÁS
Katasztrófavédelem tevékenységi köre
Tevekénységi köre:
1. Tűzvédelem:
- Tűz megelőzés
- Tűz események kezelése
- Tűzvizsgálatok
2. Polgári védelem
- Természeti katasztrófák elhárítása
3. Iparbiztonság
- Veszélyes ipari üzemek engedélyezése
- Veszélyes áru szállítás ellenőrzése
- Kritikus infrastruktúra védelem
4. Vízügy: 2014. szeptember 10-től
5. Egyéb: Gázkészülékek ellenőrzése, kémények ellenőrzése
Gazdálkodó szervezet

Gazdálkodó szervezet

Felső küszöbértékű Biztonsági jelentés

Alsó küszöbértékű Biztonsági elemzés

Küszöbérték alatti
Súlyos Káresemény
Elhárítási Terv
Kiemelten kezelendő létesítmény.

Nem tartozik a hatály alá


2004. évi statisztika

215 üzem azonosítás

54 felső 68 alsó 93 nem


küszöbértékű küszöbértékű tartozik a
Kat.tv hatálya
alá

122 üzem
2014. évi statisztika
Magyarországon összesen 231 Seveso II. Irányelv hatálya alá
tartozó üzem működik, melyből 134 db üzem alsó-, 97 db üzem
felső küszöbértékű-, 555 db küszöbérték alatti üzemnek minősül.
EU statisztika
2011. évi CXXVIII. törvény

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása


alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal
foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó
infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő
mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.

Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben


meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény,
akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy
hulladék formájában
Üzemazonosítás

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (küszöbérték alatti üzem) azonosítása során

meghatározzuk azt, hogy az üzem a Kat. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor alsó-

küszöbértékű, felső-küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti veszélyes üzem-e.


A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait a Rendelet 1. sz.
melléklete tartalmazza.
Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait, és a hozzájuk
tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza.
A 2. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk
tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket adja meg.
Üzemazonosítás egy veszélyes anyag jelenléte esetén

1. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes


tömege eléri vagy meghaladja az Rendelet 1. melléklet 1. vagy 2.
táblázat C oszlopában meghatározott értéket, akkor a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű.
2. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes
anyag tömege eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott
értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű.
3. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag tömege eléri vagy meghaladja
a B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték
alatti üzemnek minősül.
4. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben több veszélyes anyag
van jelen, akkor az összegzési szabályt kell alkalmazni.
Amennyiben többféle veszélyes anyag van jelen az üzemben, akkor a veszélyes
anyagok mértékadó mennyiségét az üzemeltető az alábbiak szerint számítja ki, és a
veszélyes tevékenység azonosításánál ezt veszi figyelembe:
Ha az alábbi összeg:
q1/Q1+q2/Q2+q3/Q3+... > 1,
akkor az üzem a rendelet hatálya alá tartozik, azaz alsó vagy felső küszöbértékű.
A megadott képletben:
qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba
tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,
Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott alsó küszöbmennyiség (2.
oszlop);
a felső küszöbértékű üzem azonosításakor, vagy
Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott felső küszöbmennyiség (3.
oszlop).
Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti
veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell
alkalmazni:
1. a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós
útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1.
kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1–H3. veszélyességi
osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;
2. a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes
gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív
anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok
vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1–P8.
veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;
3. a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy
krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat
E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.
Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy

egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy

meghaladja a felső küszöbértékét.


VÁLTOZÁSOK RÉSZLETEKBEN I.

A szabályozás hatálya változik: tevékenység alapján


„Tárolás: a veszélyes anyag ideiglenes vagy tartós jelenléte raktározás,

készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából, kivéve a

szállítókonténerek közúti, vasúti, vagy belvízi kombinált fuvarozásra történő

átrakását.”
MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ
KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEM

A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti


összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag
mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a
mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem
esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó
technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18.
sora szerinti veszélyes anyag.
B/1. adatlap:
1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:
2. Üzemeltető neve:
3. Üzemeltető székhelye:
4. Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól):
5. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése:
6. Az üzem levelezési címe:
7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet):
8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet):
9. Fax (központi):
10. Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása:
11. Vezető levelezési címe:
12. Vezető e-mail címe:
13. Vezető telefonszáma, fax száma:
14. Vezető mobiltelefon száma:
15. Kapcsolattartó neve, beosztása:
16. Kapcsolattartó e-mail címe:
17. Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma:
18. Kapcsolattartó mobiltelefon száma:
19. Meghatalmazott neve, beosztása:
20. Meghatalmazott e-mail címe:
21. Meghatalmazott telefonszáma, fax száma:
22. Meghatalmazott mobiltelefon száma:
23. GPS koordináta:
ÜZEMI INFORMÁCIÓK
I. ÜZEM KÖRNYEZETE
1. Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra
szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter)
2. Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter)
3. Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter)
4. Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva)
5. Azon területeknek, egyéb üzemeknek, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek távolsága,
amelyek kiválthatják, vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát, vagy
következményeit (méter) (tételesen felsorolva)
II. ÜZEM
Jelenlévő személyek száma
1. Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó
nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő)
Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei
2. Az 1. melléklet, 1. táblázat H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok
jelenléte (igen/nem)
3. Az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok
jelenléte (igen/nem)
4. Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem)
5. Nyomás (min. 300 kPa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)
Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos
káresemény elhárítási terv készítését kell előírni:

1. az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozó


veszélyes anyagok jelenléte;
2. az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó
veszélyes anyagok jelenléte;
3. veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a
palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb,
propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást,
beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.
4. nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó
technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást,
valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt
tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó
technológiai berendezéseket.
Nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha
az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek:

1. a küszöbérték alatti üzem határától számítva


– aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló
építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter,
– ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200
méter, és
– ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb,
mint 100 méter, és
2. az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan
tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.
3. emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás
esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és
4. a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a 7. melléklet
1.7. pontjában rögzített feltételek teljesülnek.
Köszönöm a figyelmet!