Veszélyes anyagok

és
kockázatértékelés
Európai kampány
a kockázatértékelésről
 Mik a veszélyes anyagok?

Veszélyes anyagok:
• Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely
kockázatot jelent a munkavállalók egészségére vagy
biztonságára.
• Majdnem minden munkahelyen megtalálhatók, a kis- és
középvállalkozásokban is (mezőgazdasági üzemekben,
fodrászüzletben, motorbicikli-szerelőnél, kórházakban,
iskolákban…).
• Vannak köztük vegyi és biológiai szerek (baktériumok, vírusok,
gombák, paraziták...).
• Vannak köztük a munka melléktermékeként létrejövő anyagok
és nyersanyagok is (hegesztőgázok, dízel-kipufogógáz, fapor,
pékségben használt liszt…).
 Veszélyes anyagok és károsodás
Ha nem kezelik megfelelően a veszélyes anyagok
használatának kockázatát, sokféle módon
károsodhat a munkavállalók egészsége :

• egyetlen rövid expozíció során

• többszöri expozíció során
• az anyagok hosszú időn át tartó, a szervezetben
történő felhalmozódása során.
 Egészségi hatások
A veszélyes anyagoknak sok különböző egészségi hatása lehet, többek
között:
• Akut hatások: mérgezés, fulladás, robbanás és tűz
• Hosszú távú hatások, például:
► légzőszervi megbetegedések (reakciók a légutakban és a tüdőben) így
asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, azbesztózis és szilikózis
► foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések (leukémia, tüdőrák,
mezotelióma, az orrüreg daganatos elváltozása)
• Egészségügyi hatások, amelyek akutak vagy hosszú távúak is lehetnek:
► bőrbetegségek, reprodukciós problémák és születési rendellenességek,
allergiák
• Egyes anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben
• Egyes anyagoknak halmozódó hatása lehet
• Egyes anyagok a bőrön keresztül juthatnak be
 Veszélyes anyagok – a jog
• Ennek a területnek a jogi szabályozása magában
foglalja a munkavállalók védelmét az alábbiakhoz
kapcsolódó kockázatokkal szemben:
► vegyi anyagok
► biológiai anyagok
► rákkeltő és mutagén anyagok (ideértve az azbesztet és a faport)
• Ugyanilyen fontos a besorolásra és címkézésre
vonatkozó szabályozás, de ez nem vonatkozik minden
veszélyes anyagra (pl. fodrászati vegyszerek,
gyógyszerek).
• Egyes anyagokra és munkafolyamatokra felhasználási
és forgalmazási korlátozások vonatkoznak.
• Kérjen információt a vonatkozó nemzeti szabályozásról,
amely a veszélyes anyagok munkahelyi használatával
kapcsolatban esetleg Önre vonatkozik.
 Egyéb vonatkozó jogszabályok
• REACH
Az Európai Közösség 1907/2006/EK rendelete új, egységes rendszert
hoz létre a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére és
engedélyezésére (REACH):
► Célja, hogy többet tegyen a környezet védelméért és a felhasználók
egészségéért.
► Még inkább az ipar feladatává teszi a vegyi anyagokból eredő kockázat
kezelését és az anyagok minden gyártójának és felhasználójának
biztonsági tájékoztatását.
► Többet a REACH-ről: http://echa.europa.eu
• A GHS – az ENSZ vegyi anyagok osztályozására és címkézésére
vonatkozó, globálisan harmonizált rendszere – szintén hatással lesz a
munkavállalók egészségére
► Többet a GHS-ről: http://ec.europa.eu/enterprise/reach/ghs_en.htm
 Dióhéjban…

• A jog szerint az EU-ban a munkáltatóknak meg kell

védeniük munkavállalóikat a veszélyes anyagokból
fakadó munkahelyi ártalmaktól.

• A munkavállalók veszélyes anyagoktól való védelme

érdekében a munkáltatóknak a jog értelmében
kockázatértékelést kell végezniük. A
munkavállalókat be kell vonni ebbe a feladatba.
 Mi a kockázatértékelés?
• A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből
adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát
fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a
munka összes aspektusának rendszerszerű
vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy:
►mi okozhat sérülést vagy kár
►kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem
►milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van
szükség a kockázatok kézben tartásához.
• A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi
irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel
összefüggő balesetek és a foglalkozási
megbetegedések csökkentésének a kulcsa.
A veszélyes anyagok kockázatértékelése
• A veszélyes anyagok kockázatértékelése
ugyanazokat az alapelveket és folyamatokat foglalja
magában, mint az egyéb munkahelyi kockázatoké.
• Bárki végezze is a kockázatértékelést, alapvető,
hogy a munkavállalókkal konzultáljanak, és bevonják
őket a folyamatba. Ők:
►ismerik a munkahelyüket
►azok, akiknek a munkafeltételek/gyakorlat változásait
meg kell majd valósítaniuk.
• Különböző módszerek léteznek. A legtöbb cég
esetében azonban jól működik a kockázatértékelés
lényegre törő, ötlépéses módszere.
 1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett
személyek azonosítása (1)
• Keressük azokat az anyagokat, amelyek ártalmat okozhatnak, és
azonosítsuk az esetleges munkavállalókat, akik ki lehetnek téve
ezeknek az anyagoknak.
• Külön figyelmet kell szentelni a munkavállalók azon csoportjainak,
akik nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve, pl.:
► fiatal munkavállalók
► terhes nők és szoptatós anyák
► migráns munkavállalók
► képzetlen vagy tapasztalatlan munkaerő
► takarítók, alvállalkozók és a lakosság tagjai.

Emlékeztető: veszélyesnek minősülhet minden – legyen az

munkaanyag, felszerelés, munkamódszer vagy gyakorlat –, ami
kárt okozhat.
 1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett
személyek azonosítása (2)
A veszélyek azonosítása érdekében:
• Készítsünk leltárt a munkahelyen használt és létrejövő anyagokról.
• Gyűjtsünk információt ezekről az anyagokról, pl. hogy milyen
ártalmat okozhatnak, és az hogy történhet meg.
► A vegyszer előállítója által rendelkezésre bocsátott szabványosított
biztonsági címkék, kockázatot jelölő szimbólumok és biztonsági
adatlapok (BA) fontos információforrások.
• Ellenőrizzük az anyagok foglalkozási expozíciós határértékeit (FEH).
► Az FEH-k segítenek a veszélyes anyagoknak való munkahelyi kitettség
ellenőrzésében azzal, hogy megállapítják az anyag (levegőben mért)
maximális koncentrációját.
• Mérjük fel, hogy használunk-e rákkeltő vagy mutagén anyagokat,
amelyekre szigorúbb előírások vonatkoznak.
 2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása
• Mérjük fel, hogy a munkavállalók mennyire vannak kitéve az
azonosított veszélyes anyagoknak, ellenőrizve a munkavállalók
expozíciójának fajtáját, intenzitását, időtartamát és gyakoriságát.
• Vegyük figyelembe, mely munkafolyamatokat használják .
• Vegyük figyelembe a több anyaggal szembeni együttes expozíciót.
• Vegyük figyelembe az egyéb kockázatokkal együtt kialakuló
hatásokat, például:
► tűz kockázata gyúlékony anyagok közelében
► erős fizikai munka, ami erősítheti a vegyszerek felszívódását,
► nedves környezetben végzett munka, ami a vegyszerek bőrre gyakorolt
hatását erősítheti
• A lista ezután cselekvési terv készítésére használható.

Emlékeztető: a kockázat annak a – kicsi vagy nagy – esélye, hogy

valaki a veszély miatt megsérülhet.
 3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (1)

Kövessük az intézkedések hierarchiáját, hogy megelőzzük vagy

csökkentsük a munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni
expozícióját:

• Kiküszöbölés – a legjobb módja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos

kockázatok csökkentésének
► Küszöböljük ki a veszélyes anyag használatának szükségességét
azzal, hogy megváltoztatjuk azt a folyamatot vagy terméket,
amelyben az anyagot használják.

• Helyettesítés – ha a kiküszöbölés nem lehetséges

► Helyettesítsük vagy váltsuk fel a veszélyes anyagot nem
veszélyes alternatívával .
 3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (2)

• Szabályozás – ha egy anyagot nem lehet kiküszöbölni vagy

helyettesíteni
► Előzzük meg vagy csökkentsük az expozíciót az
alábbiakkal:
• a veszélyes anyag kibocsátását eredményező folyamat
elkülönítése
• a kibocsátás forrásnál való szabályozása
• a folyamatok jobb irányítása
• az expozíciót minimálisra csökkentő műszaki megoldások
• a veszélyes anyagnak kitett munkavállalók számának, illetve az
expozíció időtartamának és intenzitásának csökkentése
• ahol máshogy nem lehet megelőzni az expozíciót, ott
biztosítsuk, hogy az adott személyek megfelelő egyéni
védőeszközökkel rendelkezzenek, és ki legyenek képezve azok
használatára.
 Helyettesítés – munkafolyamatok
• Kezdje azokkal az anyagokkal és munkafolyamatokkal,
amelyek:
►már problémát okoztak a vállalkozásában (egészségi
problémát, balesetet vagy más váratlan eseményt)
►szükségessé teszik a rendszeres egészségügyi ellenőrzést
(például a munkavállalók orvosi vizsgálatát)
►konkrét nemzeti szabályozás vonatkozik rájuk, amelyek
korlátozzák a munkahelyi felhasználást
►a munkavállalók erős expozíciójához vezetnek, vagy sok
munkavállaló expozícióját eredményezik.
• A mérlegelendő munkafolyamatok közé tartoznak:
►a nyitott folyamatok, pl. nagy felületek festése, nyitott
tartályokban/edényekben végzett keverés/vegyítés
►a por, pára vagy füst keletkezésével járó, vagy levegőben
folyadékot eloszlató munkafolyamatok, pl. hegesztés,
festékszórás.
 Helyettesítés – anyagok
• A mérlegelendő anyagok közé tartoznak azok, amelyek:
► növelik a tűz vagy robbanás esélyét
► illékonyak, pl. szerves oldószerek, vagy a levegőben oszlatják el
őket (aeroszolok, por)
► akut egészségi kockázatot jelentenek, pl. mérgek, maró és irritációt
okozó anyagok
► krónikus egészségi kockázatot jelentenek, pl. allergének, a
reprodukciót érintő anyagok
► foglalkozási megbetegedéseket okoznak
► felszívódhatnak a bőrön át
► egyéni védőeszköz (pl. belélegzés elleni védelem) használatát
teszik szükségessé.
 Rákkeltő és mutagén anyagok
• A rákkeltő és mutagén anyagok szabályozása szigorúbb
követelményeket állít:
►a rákkeltő és mutagén anyagokat fel kell váltani,
amennyiben műszakilag lehetséges
►kötelező a kibocsátási folyamatok elkülönítése, ha
műszakilag kivitelezhető
►a munkavállalók hozzáférésének korlátozása
►részletesebb nyilvántartást kell vezetni a munkavállalók
expozíciójáról, és azt hosszabb ideig meg kell tartani
►bővebb tájékoztatást kell adni a munkavállalóknak az
expozícióról és az egészségügyi ellenőrzésekről.
• Szerezzen információt a vonatkozó nemzeti
szabályozásról, amely a veszélyes anyagok munkahelyi
használatával kapcsolatban esetleg Önre vonatkozik.
 4. lépés: Cselekvés
• Megelőző és védőintézkedések bevezetése
• A hatásos megvalósítás olyan terv kidolgozását is
magában foglalja, amely meghatározza, hogy:
►ki mit tesz
►egy adott feladatot mikor kell elvégezni
►melyek az intézkedések végrehajtásához biztosított
eszközök
►mikor és ki fogja felülvizsgálni az értékelést.
• Alapvető a kockázat kiküszöbölését, helyettesítését
vagy szabályozását célzó valamennyi munka
rangsorolása.
 5. lépés: Nyomon követés és
felülvizsgálat
• A megelőző intézkedések hatékonyságát figyelemmel kell
kísérni.

• Minden alkalommal, amikor jelentős változások történnek a

szervezetben, felül kell vizsgálni a kockázatértékelést, így:
► amikor megváltozik a munkafolyamat
► amikor új vegyi anyagokat és munkafolyamatokat vezetnek
be
► amikor balesetek vagy egészségi problémák jelentkeznek
► időről-időre, hogy a kockázatértékelés eredményei még
mindig érvényesek legyenek.
 A kockázatértékelés dokumentálása

• A kockázatértékelést dokumentálni kell, és az ilyen

dokumentáció felhasználható:
►az érintett személyek tájékoztatására
►annak felmérésére, hogy a szükséges intézkedéseket
bevezették-e
►a felügyelő hatóságok bizonyítékkal való ellátására
►a körülmények megváltozása esetén az intézkedések
felülvizsgálatára.
 Tanács a munkavállalóknak
• A veszélyes anyagokkal kapcsolatos biztonságuk
megóvása érdekében a munkavállalókat tájékoztatni kell:
►a kockázatértékelés eredményeiről
►a veszélyekről, amelyeknek ki vannak téve
►arról, hogyan érintheti ez őket
►mit kell tenniük maguk és mások biztonsága érdekében
►mit tegyenek baleset esetén vagy ha baj van
►honnan lehet tudni, ha baj van
►kinek jelentsék az esetleges problémákat
►mi a teendő a karbantartási munkálatok folyamán
►az expozíció bármilyen nyomon követésének vagy
egészségügyi felülvizsgálatnak az eredményeiről.
 Tanács a munkáltatóknak: kommunikáció
• A munkáltató és munkavállaló közötti jó kommunikáció
az alábbiakból áll:
► a teljes munkafolyamat során használt vagy keletkező veszélyes
anyagokról szóló lista
► a biztonsági adatlapok és egyéb hasonló dokumentumok
elérhetővé tétele minden felhasznált veszélyes anyagok
vonatkozásában
► munkahelyi utasítások készítése a veszélyes anyagokról szóló
információ alapján
► a veszélyes anyagokat tartalmazó tartályok világos
címkézésének biztosítása
► a kockázatértékelés eredményeinek ismertetése
► a munkavállalók rendszeres megkérdezése a lehetséges
egészségvédelmi és biztonsági problémákról
► az összes lényeges információ, utasítás és képzés biztosítása a
munkavállalók számára a munkahelyen megtalálható veszélyes
anyagokról.
http://hw.osha.europa.eu

Jó önnek. Jó a vállalkozásnak.
Európai kampány
a kockázatértékelésről